A hőszigetelő lobbi hazugságai [TANULMÁNY]
A hőszigetelés, vagy a hőszigetelő vakolat alkalmazása otthonukon a kis jövedelmű háztartások számára jelenti a legnagyobb terhet. A korszerűsítés által akár húsz százalékkal is emelkedhetnek a lakhatási költségek. Ezzel ellentétben állítólag csökkennek a fűtési költségek. De vajon ez tényleg így vagy? Ilyen és ehhez hasonló ígéretekkel kecsegtet az építőipari ágazat az energetikai korszerűsítéssel kapcsolatosan. A szigetelésnek azonban mindjárt kettő buktatója is van: egyrészt gyakran nem térül meg. Másrészt éppen a sztiroporral való szigetelésnek vannak óriási kockázatai.
Cikk hiteles fordításban letölthető innen (PDF)
Családi ház hideg elleni szigeteléssel:
az épületkorszerűsítés nem mindig olyan ésszerű, mint ahogy azt az ipar ígéri
Mindegy, hogy bérlő vagy tulajdonos: mindenki, aki lakott felújított épületben, ismeri a fűtési költségek csökkenésére vonatkozó optimista előrejelzéseket. 20, 30, 40 százalék – szinte semmi sem tűnik túl magasnak.
A Német Megbízási Ügynökség (DAA) például, amely a daemmen-und-sanieren.de honlapon keresztül közvetít megbízásokat a szakembereknek, egy klasszikus, különálló, a két világháború közötti időszakból származó (120 négyzetméteres, kétszintes, régebbi fűtéssel rendelkező) családi ház tulajdonosának 42 százalékos nagyszerűen hangzó megtakarítást ígér. Ezek az ígéretek azonban természetesen törvényi úton nem hajthatók be.
Ellenben egyre hangosabban hirdetnek:
Számos lobbiszervezet és PR-ügynökség fáradozik a különböző honlapokon keresztül azon, hogy a németek számára vonzóvá tegye a hőszigetelést. A Welt nevű folyóirat októberben írt a millárdos nagyságrendű üzletről „Szigetelés-lobbi“ címmel, amelynek során rávilágított az állami érdekeltségű Német Energiaügynökség (Dena) üzleti területeire, amelyek éves szinten 19 millió eurós forgalmat bonyolítanak, és olyan PR-kampányokat támogatnak, mint a „Házak átalakítása” vagy a „Szigetelés megéri”.
Az utóbbi akciót ezen kívül lényegében a szigetelőanyagok gyártói finanszírozzák. A kampányt a hírműsor korábbi műsorvezetője, Ulrich Wickert reklámozza, aki katalógusokban és TV reklámokban hirdeti „az energiafogyasztás drasztikus csökkenését”. De a Német Energiaügynökség (tulajdonosa: a Német Szövetségi Köztársaság és kisebbségi tulajdonosként különböző pénzintézetek) és az építőipar szállítóinak összefonódása a történetnek csupán egy részét jelenti.
Egy hétfői WDR nyilatkozat további rossz fényt vet az iparágra: ennek alapján a Szövetségi Versenyfelügyeleti Hatóság a szigetelőanyag-iparág két szövetsége és 20 cégcsoportja ellen nyomoz illegális ármegegyezések miatt – méghozzá 1998 óta.
Ezektől a lehetséges törvényszegésektől függetlenül is számos további vállalat létezik, amely teljesen legális módon profitál a milliárdokból, amelyeket a hőszigetelésbe fektetnek be. Legtöbbször nem csupán a magángazdaság, hanem – közvetlen vagy közvetett módon – az állam is a háttérben áll tulajdonosként. Így pompáznak finoman a Német Megbízási Ügynökséghez (DAA) hasonló üzleti modellt üzemeltető Energieheld nevű energetikai tanácsadó ügynökség honlapján az EU és két másik niedersachseni állami szervezet hivatkozásai.
A függetlennek vélt hálózati oldalak terjesztik a PR-t
A hőszigetelési kérdések más szakértőit nem mindig lehet ugyanúgy felismerni, mint a félhivatalos PR-propagandistákat. A klimaretter.info internetes oldal például formálisan egy magánvállalat, a berlini Gutwetter Kiadó leányvállalata.
Azonban a pozitívnak tűnő név mögött egy zöld témákra szakosodott ügynökség rejtőzködik. A kiadó egyik társasági tagja a müncheni újságíró Marco Eisenack, akinek a nevére az internetcímet regisztrálták és aki kapcsolattartóként funkcionál. Ez a korábbi SZ-újságíró egyben a Textbau nevű médiaügynökség tulajdonosa is.
Vevői közé tartoznak olyan neves adók és publikációk, mint a Spiegel és a Zeit, de az Ökológiai Képzőközpont vagy a müncheni Klimaherbst nevű rendezvénysorozat szervezői is, akiknek a Textbau újságot szerkeszt. Mindez nem becsületsértő, de nem tűnik újságírói függetlenségnek sem. Eisenack 2011-ben egy rendezvényen volt műsorvezető az Attac-nál.
A Gutwetter Kiadó egyértelműen leírja saját üzleti modelljét:
„a Gutwetter kommunikációs részlegének kolléganői tapasztalattal rendelkeznek a politikai és tudományos információk előkészítése és közvetítése területén”
…hangzik el megfelelő nemi megkülönböztetésben. A kiadó PR-ügyfelei közé tartozik a BUND, a Campact és a Friedrich-Ebert Alapítvány. Így tehát megkérdőjelezhető a sokat olvasott klimaretter.info weboldal saját magára vonatkozó „független online magazin” definíciója. Sokkal találóbb lenne a „Zöld témák PR-ügynöksége”.
És láss csodát: a hőszigetelést a klimaretter.info oldalon az egekig magasztalják. Az oldal februári „Hőszigetelés – jobb, mint a híre” című közlése szerint a legtöbb kétség nem megalapozott. Áprilisban pedig ez hangzott el: a jobb hőszigetelésnek köszönhetően dupla annyi energiát lehet megtakarítani, mint amennyit a németországi atomerőművek összesen előállítanak.
Májusban arról cikkezett a klimaretter.info, hogy a német vállalkozások 750 millió euróval többet kereshetnének a hőszigetelés segítségével. Mindazonáltal Marco Eisenack visszautasítja azt a feltételezést, mely szerint a weboldal reklámokat üzemeltetne. A JF-fel ellentétben ezt állítja: „a klimaretter.info egy újságírási termék, a két vállalati terület egyértelműen elválik egymástól.”
Szakértők: „Minden hazugság és bűzlik“
Konrad Fischer számára azonban az internetről származó legtöbb információ csalás. A frank építész és szigetelőanyag-kritikus óva int minden éghajlatvédő reklámtól: „Minden hazgság és bűzlik. Az ígért megtakarítások szinte soha nem valósulnak meg. Ezek csak papíron léteznek.” A politikusok, akik akár 80 százalékos megtakarításokat ígérnek, mind sarlatánok, mondta Fischer a JF-nek. Az egész éghajlatváltozás a szegények költségén valósulhatna meg.
A németek egyre több pénzt költenek hőszigetelésre anélkül, hogy ezáltal kevesebb energiát fogyasztanának
A háztartások közvetlen energiafogyasztásának alakulása (terrawattórában)
Az összes hőszigetelés Németországban 1992 és 2011 között (millió négyzetméterben)
A háztartás havi nettó bevétele
Forrás: konrad-fischer-info.de