Fűtési módok - 2. oldal

A hő nem más, mint energia, mely a hőfokkülönbség hatására a melegebb rendszerből a hi­degebb rendszerbe lép át. Az adott anyagban levő molekulák mozgása során keletkező ener­gia. Szilárd halmazállapotú anyagoknál általában az egyensúlyi helyzetükhöz képest mini­málisan elmozdulva rezegnek.

Más a helyzet a folyékony és a gáz- halmazállapotú anyagok­nál, ugyanis ekkor a molekulák mozognak (saját tengelyük körül, illetve hely változást is tesznek), és érintkezésük, ütközésük során keletkezik hő (1.1. ábra). Amennyiben fokozzuk az anyag hőmérsékletét, növelni tudjuk a molekuláinak regését, illetve gáz- vagy folyékony halmazállapotú anyagoknál vándorlását.

1.1. ábra. Szilárd anyagok molekuláinak hő hatására történő rezgése.

Szilárd halmazállapotú közegnél, ha egy bizonyos hőmérsékletet túllépünk, akkor a rezgés olyan nagymértékű lehet, hogy a rácsszerkezetük „szétesik”. A szilárd anyag folyékony hal­mazállapotba megy át. Amennyiben a folyékony halmazállapotú anyaggal további hőt köz­lünk, az anyagban oly nagymértékű lesz a molekulák vándorlása, hogy elhagyják a folyadé­kot (1.2. ábra). Ebben a fázisban forrás következtében kilépnek a folyadékból és gáz-hal­mazállapotú közeggé válnak.

1.2. ábra. A molekulák elhagyják a folyadékot, ennek hatására történő rezgése.

Hőmérséklet

A testek hőmérsékletének méréséhez pontos műszerekre van szükség. Tapintással ugyan meg lehet különböztetni a hideget és a meleget, de azt, hogy pontosan mekkora annak a tárgynak a hőmérséklete, maximum csak közelítve tudjuk meghatározni.

Éppen ezért van szükség olyan szerelvényekre, amikkel tized fokos vagy akár annál pontosabban is meg tudjuk hatá­rozni a hőmérsékletet. A hőmérséklet mérésére szolgáló mérőműszerek közül mértékegység szerint alapvetően hármat különböztetünk meg (Hőmérsékleti skálák összehasonlítása az 1.3. ábra szerint).

1.3. ábra. Hőmérsékleti skálák összehasonlítása.

1. Celsius-skála: Két érték közötti 100 egyenlő részre felosztott skála. Az alsó érték, a
   0°C a víz fagyáspontja, a felső határ a 100°C a víz forráspontja. A 10-es számrendszer
   alkalmazása miatt ezzel a legegyszerűbb a számolás.
2. Kelvin-skála: Ezt nevezhetjük az abszolút hőfokskálának is, ugyanis az alsó érték jelen esetben az abszolút 0°K. A Celsius-skálára való átszámítás egyszerű. Az abszolút 0 fok, pontosan -273°C. Ha K-fokra akarunk átszámolni C-fokról, nincs más dolgunk, mint a Celsius-fokhoz hozzáadni 273-at. Azaz, ha meg szeretnénk határozni, hogy Kel­vin-skálán mennyi a víz fagyáspontja és mennyi a forráspontja, a következő képlettel meghatározhatjuk.
   T_fagy=t+273=0+273=273 °K, azaz 0°C megfelel 273°K-nak.
   T_forr=t+273=100+273=373 °K, azaz 100 °C megfelel 373 °K-nak.
3. Fahrenheit-skála: Ha a °C skálához szeretnénk hasonlítani, akkor elmondható, hogy ezzel a skálával a legnehezebb számolni, annak, aki a 10-es számrendszerhez szokott. Ennél a skálánál ugyanis a 0 pont, a Celsius-skála szerinti -18°C körüli érték. A víz fa­gyáspontja, azaz a 0°C, Fahrenheit-skálán 32°-nak felel meg. A víz forráspontja pedig, ami a Celsius-skálán 100°C, 212°F. Ha meghatározzuk a Fahrenheit-skála szerinti víz fagyás és forráspont közötti hőmérsékletet, 180-at kapunk. Meg kell említeni, hogy a Fahrenheit-skála 100-as pontja az emberi vér hőmérséklete, cca. 37°C.

1.1. táblázat. Jellemző hőmérsékleti értékek.

Hőmennyiség, fajhő

Abban az esetben, ha egy adott anyagot melegítünk, akkor az hőt fog felvenni, ha ez az adott anyag lehűl, akkor pedig hőt ad le.

Fűtővíznél, a hőmennyiség függ a hőmérséklet-különbségtől, azaz a kezdeti és a felmelegí­tett hőmérséklet-különbségtől, valamint a víz mennyiségétől. Nyilván minél több vizet kell felmelegíteni, annál nagyobb hőmennyiségre van szükségünk, azaz

Q= c*m*(t₂-t₁) (kJ)

ahol:

• Q – hőmennyiség (kJ)
• c – fajhő (kJ/kgK)
• t₂– felmelegített közeg hőmérséklete (°C)
• t₁ felmelegítendő közeg hőmérséklete (°C)

Fajhő: Az a hőmennyiség, ami valamely anyag 1 kg-jának, adott hőmérsékletről 1°K-kal va­ló melegítéséhez szükséges.

A fűtővíznek éppen ezért van nagy szerepe, mert nagy a fajhője. Ennek köszönhető, hogy hőszállító közegként alkalmazzák, nagy hőmennyiség befogadására képes.

Hő terjedése

Ideális esetben, a különböző hőmérsékletű anyagok próbálnak kiegyenlítődni. Természete­sen, ha kellő idő áll rendelkezésre, akkor a két különböző hőmérsékletű közeg hőmérséklete kiegyenlítődik. Ha pontosan megegyezik a különböző hőmérsékletű közegek tömege, és ugyanolyan anyagokról beszélünk, akkor a kiegyenlített hőmérséklet a két hőmérséklet számtani közepe lesz.

A mennyiségek változásának függvényében arányosan változik a kiegyenlített hőmérséklet értéke is. Abban az esetben, ha kis mennyiségű, de nagyobb hőmérsékletű közeget keverünk nagy mennyiségű, de hideg közeghez, a kiegyenlített hőmérséklet inkább hideg marad. Ez a kiegyenlítődési folyamat hőterjedés során megy végbe.

Négy különböző csoportot különböztethetünk meg:

a) Hővezetés

A hővezetés általában szilárd testekben, nyugalomban levő folyékony, illetve gáz-halmazállapotú közegekben jön létre. A következőképpen jön létre. Képzeljünk el egy anyagot, amelynek minden részecskéjének hőmérséklete egyfor­ma. Ha elkezdjük melegíteni az egyik végét, akkor a tanultak alapján kideríthető, hogy a részecskék rezegni kezdenek, a bevitt hő hatására. A rezgő részecskék üt­köznek a szomszédos részecskékkel, azoknak is nő a rezgése (nő a hőenergiájuk).

A folyamat mindaddig tart, amíg a teljes anyag összes részecskéjének rezgése ugyanakkora nem lesz. Ugyanez a folyamat zajlódik le a folyékony, illetve gáz hal­mazállapotú közegnél is, csak a részecskéknek nagyobb a „mozgásterük”. Azaz a hővezetés nem más, mint a szilárd, folyékony, illetve gáz-halmazállapotú közegek­ben végbemenő hőközlés, melynél a keletkezett hőt súrlódással adják át egymás­nak a molekulák.

A testek hővezetése függ:

• Az adott test anyagától, valamint hővezetési tényezőjétől,
• A vizsgált test átmérőjétől, keresztmetszetétől,
• Az adott test felületétől,
• A hővezetés idejétől,
• A vizsgált test két végén mérhető hőmérséklet-különbségtől.

Hővezetési tényező:

Az a hőmennyiség, ami az áramlás irányára merőleges 1 (m²) fe­lületű, 1 (m) vastagságú anyagon 1 másodperc alatt átvezetődik, ha a két felület között 1 K hőmérsékletkülönbség van. Az alábbi táblázat tartalmazza néhány anyag hővezetési tényezőjét (1.4. ábra).

1.4. ábra. Néhány anyag hővezetési tényezője.

A táblázatból kiderül, hogy a legjobb hővezetéssel a fémek rendelkeznek. Ha egy fém tárgyat a kezünkbe fogunk hide­gebbnek érezzük azt, mert jobban el tudja vezetni a tenyerünk melegét. Ezért jelent­het például problémát az olyan fémszerke­zet, melytől nincs elszigetelve a csővezeték.

Ugyanis a szigeteletlen fém csővezeték, a vele közvetlenül érintkező fémszerkezetnek gyorsabban átadja a hőjét. Ezeket szoktuk, ún. hőhidaknak ne­vezni. A hőhidak kialakulását elkerülhet­jük úgy, ha kellőképpen leszigeteljük a csővezetéket.

Az épület falszerkezeténél is olyan anya­got választanak, ami rosszul vezeti a hőt, jó hőszigetelő képességű. Az alábbi diagramból például jól látható, hogy ha többrétegű a falszerkezetünk, hogyan változik a fal hőmérsék­lete a belső és a külső hőmérséklet függvényében (1.5. ábra). Sok esetben talán ezért jelenthet problémát, ha nem megfelelően szigetelünk. Mi történhet abban az esetben, ha nem a külső hom­lokzatot, hanem a belső falfelületet szigeteljük le. Képzeljük el a következő esetet!

1.5. ábra. Többrétegű falszerkezet lehűlése.

A csőveze­tékünk a falba van szerelve, és a falszerkezet belső oldalát szigeteljük le. Azt gondoljuk, hogy a belső kellemes hőérzetet biztosítottuk, a szigetelésünk meggátolja, hogy a termelt hővel a külső környe­zetet fűtsük, de elfelejtünk valamit. A falba vésett csatornába rejtett csővezetékünket nem védi meg semmi a külső hőmérséklettől (1.6. ábra). Külö­nösen akkor, ha még szigetelve sincs.

1.6. ábra. Falba vésett horonyba vezetett csővezeték elfagyhat.

Gondoljuk csak el, mi történhet, ha kifogunk egy nagyon hideg időszakot, és a csővezetékben például alig van áramlás, mert mondjuk felújítást vég­zünk. Nos, előfordulhat olyan eset, hogy a külső falon keresztül „érkező” hideg olyan mér­tékben lehűti a csővezetékben levő közeget, hogy megfagy.

A helyiségben nem érezzük a külső hőmérsékletet, viszont csodálkozva tapasztaljuk, hogy nem megy a rendszerünk, az adott szakasz egyszerűen leáll. Nagyon fontos tehát szem előtt tartani a megfelelő mérté­kű szigetelést, a kialakítandó csőfektetést, hogy a kellemetlenségeket elkerüljük.

b) Hőáramlás:

Abban az esetben, ha folyékony vagy gáz-halmazállapotú közeget melegítünk, a közeg különböző hőmérsékletű részecskéi megváltoztatják helyüket a hőáramlás irányába. A helyváltoztatás közben természetesen hőenergiájukat magukkal szállítják. A hőmérséklet növekedésének hatására sűrűségváltozás lesz a válasz, ami azt fogja eredményezni, hogy a kisebb sűrűségű részecskék felfelé, a nehezebbek pedig lefelé áramolnak.

Ennek a természetes áramlásnak köszönhetően hőkiegyenlítődési folyamat zajlik le. Hasonló folyamatok zajlódnak le abban az esetben is, ha fűtési rendszerünk gravitációs módban üzemel. A gravitációs fűtés pont a közeg sűrűségkülönbségéből adódó természetes áramlás miatt üzemel.

Másik épületgépészeti példa a kémény természetes huzata. Ebben az esetben is hőáramlásról beszélhetünk, hiszen a felmelegedett füstgázok felfelé áramlanak, helyükbe a hideg levegő kerül, ami az égést táplálja. Itt is sűrűségkülönbség miatti áramlásról beszélhetünk.

c) Hősugárzás:

Hősugárzásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a közeg, a hőenergiájának egy adott hányadát sugárzási energiává alakítja, és kisugározza azt a környezet felé. Ennek a sugárzó energiának egy részét a szilárd, illetve folyékony halmazállapotú közeg elnyeli, más részét visszaveri.

d) Hőátadás:

Abban az esetben, ha egy áramlásban lévő folyékony, vagy gáz- halmazállapotú közeg szilárd fallal érintkezik, hőátadás jön létre, ha köztük hőmérséklet-különbség van. Ha az áramló közeg melegebb, átadja a hőjének egy részét a vele érintkező felületnek. Fordított esetben, ha az érintkező felület hőmérséklete magasabb, hőjének egy részét átadja az áramló közegnek.

Hőátadási tényező:

Az a hőmennyiség, ami az áramló közeg és a vele érintkező szilárd fal 1 (m²) felülete között 1 másodperc alatt átadódik, ha a közöttük 1 K hőmérséklet­különbség van.

Vizsgáljuk meg az alábbi ábrát (1.7. ábra)! Egy fűtőtest metszeti képe látható. Az áb­ra segítségével a fent ismertetett folyamatokat egyszerűsítjük le.

1.7. ábra. Fűtőtest „metszetben”.

A radiátor belsejében áramló közeg van. Ez az áramló közeg a hőhordozó közeg, melynek feladata, a kazánban megtermelt hő elszállítása a fűtendő helyiségbe. A fűtőtestek feladata, hogy ezt a hőt, illetve annak egy részét átadja a helyiségnek. A rajzon három „réteget” látha­tunk.

A bal oldali a fűtőtestben áramló közeg, a közbenső, a fűtőtest „falvastagsága”, végül a jobb oldali „réteg” a fűtendő légtér. A fűtővíz hőátadással átadja hőjének egy részét a radi­átornak. A radiátor falán keresztül hővezetéssel áramlik a hő, majd a helyiség levegőjével érintkezve ismét hőátadás folyamata zajlódik le (1.8. ábra).

1.8. ábra. Hő terjedése a radiátorban

Ezt az összetett folyamatot hőátbocsátásnak nevezzük, hőátbocsátásról beszélünk abban az esetben, ha két áramlásban lévő közeg között szilárd szerkezet van.

Hőátbocsátási tényező: az a hőmennyiség, ami az áramlás irányára merőleges 1 (m²) fe­lületű szilárd fal két oldalán áramló közegek között 1 másodperc alatt átadódik, ha a két áramló közeg között 1 K hőmérsékletkülönbség van.

Hasonló folyamatok zajlódnak le a falszerkezetben is, annak függvényében, hogy milyen annak a szerkezete.

A tetőfedések kialakítása, tökéletesítése egy­idős az ember otthonépítő tevékenységével. Az első megoldás a fedélszerkezet faleve­lekkel történő lefedése volt. Ezt követték a hosszabb élettartamú és az esztétikai igénye­ket is kielégítő anyagválasztások.

Az ókori Egyiptomban – az évi csapadék kis mennyiségét figyelembe véve – a tetőfö­démen több rétegben felhordott agyagtapasztást alkalmaztak. Kis-Ázsiában és Görögországban – a lénye­gesen több csapadékra tekintettel – i.e. a VIII.-VI. században fejlesztették ki a cserép­fedés különféle megoldásait.

Az agyagnak a legnagyobb szilárdságot adó kiégetéses technológiai módszert a mezopo­támiai népektől tanulták meg. A görögök a tetőfedő cserepek készítésének ókori meste­rei voltak, tapasztalataikat a rómaiak vették át és fejlesztették tovább. Az első lécezett cseréptető a „szicíliai te­tő” volt. Az európai népek kezdetben nem használ­tak tetőcserepet, bár az égetett agyagedénye­ket ismerték és használták.

Napjainkban a cserépgyárak a kerámia­cserepekből és azok kiegészítőiből átfogó, a tetőfedés magas esztétikai és szakmai színvonalú megvalósítását biztosító tetőfe­dési rendszereket gyártanak. A piacvezető TONDACH-Magyarország Zrt. 4 gyáregy­ségében 18 különböző tetőcserepet 8 féle színben állít elő, forgalmazza továbbá s TONDACH-konszern 10 országban gyár­tott, mintegy 50 féle kerámia tetőcserepét.

Ez a példaértékű termék- és technológia­fejlesztés összhangban van a világ legelter­jedtebb, természetes anyagú, minden idő­járási és környezeti hatás ellen védelmet jelentő, hosszú élettartamú, több ezer éves múltú, széles forma- és színválasztékú ke­rámia tetőcserép jelenével és jövőjével.

A tető fogalma és feladata

A tető az épület lefedéséhez szükséges szerkezetek és rétegek összessége.

Feladata – a sokféle külső és belső hatás és igénybevétel következtében – összetett: az építmény rendeltetésének megfelelő mértékű ellenállás az időjárási (csapadék, szél, napsugárzás), a vegyi és mechanikai hatásoknak; továbbá a csapadék tervezett irányú, megfelelő gyorsaságú levezetése.

A tetőszerkezet és rétegrendjének szak­szem kialakításával biztosítani kell, hogy a rendeltetésszerű használat során létrejövő hatások következtében a tető szerkezetei­ben és környezetében káros állapotválto­zások – különös tekintettel a túlzott hő-mozgásra, a páralecsapódásra, a korrózió­ra, a kifagyásra, tetőtér hasznosítás esetén a kedvezőtlen klíma kialakulására stb. – ne következzenek be.

A tetők rendszerezése

A tető fajták

A tetők sokféle külső és belső hatásnak kitett, bonyolult szerkezetek, amelyekkel szemben számos követelményt támasz­tunk; ezért csoportosításukat is többféle szempont alapján végezhetjük el.

Magastetők és lapostetők

A tető hajlásszöge az épület megjelenésé­re, tömegére nézve lényeges jellemző, de fontos a tetőszerkezet kialakítása és a kli­matikus hatások elleni védekezés szem­pontjából is. A hajlásszög a tetősíknak a vízszintes síkkal bezárt szöge (α).

A tetőtípusok hajlásszög szerinti csopor­tosítása:

• alacsony hajlású tető (lapostető) α < 5°
• kis hajlású tető 5° < α a < 16°
• közepes hajlású tető 16° < α < 45°
• meredek hajlású tető α > 45°

A közepes és meredek hajlású tetőket magastetőknek (α > 16°) nevezzük. A magastető hagyományos, általánosan elterjedt, természetes épületfedési mód. Épületszerkezeti funkcióján kívül padlás­teret vagy beépített tetőteret határol.

Egyhéjú és kéthéjú tetők

Az egyhéjú tetők esetében a belső és a külső légteret egyetlen, egy-vagy többréte­gű lefedő szerkezet választja el egymástól. Ha a szerkezet többrétegű, a rétegek egy­másra épülnek, nincs közöttük légtér. A kéthéjú tetők tetőszerkezetét három, egy­mástól elválasztott réteg képezi: az alsó és a felső héj, valamint a közöttük levő légré­teg vagy légtér.

Hidegtetők és melegtetők

A hidegtetők olyan kéthéjú tetők, ahol a héjak közötti levegő közvetlen kapcsolat­ban van a külső légtérrel; ennek következ­tében állandó mozgásban van és jellemzői közel azonosak a külső levegőével. A felső héj feladata a csapadék, a szél és a napsütés elleni védelem. A héjak között áramló leve­gő elszállítja a szerkezetbe jutott nedvessé­get és hűti a belső teret közvetlenül lehatá­roló hőszigeteléssel ellátott alsó héjat.

A melegtető a belső és a külső teret egy­mástól elválasztó egy, esetleg több réteg­ből álló egyhéjú szerkezetként csak felső felületén érintkezik a külső légtérrel.

A magastetőket általában kéthéjú hideg­tetőként készítik, míg az egyhéjú melegte­tők főként lapostetők.

Vízhatlan és vízzáró tető

Vízhatlan tetőfedés alkalmazásakor a csapadék a tetőszerkezetbe semmiféle módon és formában nem juthat be. Ezt a fedési módot általában lapos tetőknél alkalmazzák.

A magastetők fedésénél vízzáró fedést al­kalmaznak, amelynek lényege, hogy a csa­padékvízből a szélnyomás hatására is csak annyi juthat a tetőtérbe, amennyi termé­szetes módon, párolgással maradéktalanul eltávozhat és ideiglenes jelenléte nem ká­ros sem az épületszerkezetekre, sem pedig az épületet használók számára. Ezért a vízzáró fedések alatt a tetőt feltétlenül ki kell szellőztem.

A cserépfedések a pikkelyes vagy elemes vízzáró fedések körébe tartoznak. A vízzá­rást a cserepek kerámia anyagának vízzá­rósága és az elemek egymásra takarásával kialakuló átfedés biztosítja.

A cserepek keresztirányú takarását a hor­nyolt cserép esetében a hornyok egymásba illeszkedése biztosítja. A hornyok kialakítá­sa meghatározza a takarás mértékét és ha­tásosságát, megakadályozza a víz bejutását.

A hódfarkú cserepek egymás mellett he­lyezkednek el a hőmozgást is lehetővé tevő hézaggal. Ezért ezen cserépfajtánál csak a kétrétegű fedéssel biztosítható a megfelelő vízzárás.

A hosszirányú takarás, az átfedés mérté­ke függ a tető hajlásszögétől, a tetőfelület elhelyezkedésétől (viharnak, szélszívásnak kitett felület) és bizonyos mértékben a te­tőfelület alatt közvetlenül elhelyezkedő tér felhasználásától. Az átfedés biztosítja a vízelvezetésen kívül, hogy a szélnyomás ha­tására víz és porhó ne, vagy csak olyan mértékben jusson be, ami kárt nem okoz.

A sajtolt cserepekből készült tetőfedések­nél az egyes elemek nemcsak a mellettük lévőkhöz kapcsolódnak hornyos átfedéssel, hanem az alattuk és felettük lévőkhöz is. Ennek eredményeként széles tetőhajlás­szög tartományban alkalmazható biztonsá­gos fedést nyújtanak.

A kerámiacserepek, amíg a felületi póru­sok kellően nem tömődnek el, a csapadék hatására átnedvesednek. Ezért a padláste­ret vagy tetőtér beépítésnél a cserépréteg és az alátéthéjazat, illetve a hőszigetelés között kialakított légrést szellőztetni kell.

Tetőformák

A tetőforma kiválasztása műszaki és esz­tétikai szempontok figyelembevételével történik. Legfontosabb befolyásoló ténye­zők: a lefedendő épület alaprajza, tömege, a meteorológia adottságok, a tervezett héjalóanyag fajtája és a környezet építészeti stílusa.

A magastetők formai kialakításának gaz­dag választékát a következő ábrák mutat­ják be, bizonyságául annak az állításnak, hogy a tető, mint a ház koronája műszaki rendeltetésén kívül esztétikai érték.

A gyakorlatban a tetőformák alaptípusai­nak kombinációit is alkalmazzák.

Az ábrákhoz kapcsolódó, a tetőkkel kap­csolatos alapfogalmak meghatározásának közlése segíti az ábrák értelmezését.

A nyeregtető két azonos vagy eltérő haj­lásszögű, összemetsződő tetősík és két oromfal által határolt négyszög alaprajzú tető, amely általában derékszögű.

184. ábra. Nyeregtető.

A hajlásszög a tetősíknak a vízszintes sík­kal bezárt szöge. Az oromfal a nyereg vagy félnyereg tető­ket, a tetőkeret függőleges síkban lezáró, külső térelhatároló falszerkezet. A tetősík a tető külső felülete.

A félnyeregtető egy tetősík, a tetősíkkal ellentétes oldalon tűzfal, a másik két olda­lon oromfal határolású négyszög alaprajzú tető.

185. ábra. Félnyeregtető.

A tűzfal a tetőteret függőleges síkban le­záró, a tetőhéjazat síkja fölé nyúló, nem éghető anyagú térelhatároló falszerkezet.

A kontytető négy azonos vagy eltérő haj­lású, összemetsződő tetősíkkal és gerinccel határolt tető.

186. ábra. Kontytető.

A gerinc (taréjgerinc) két összehajló tető­sík felső vízszintes csatlakozási vonala. A tetőkonty három összehajló tetősík, amelynek metszéspontja a tetőcsúcs.

187. ábra. Oromzatos tető.

Az oromzatos tető a gerincvonal két vé­gén egy-egy kis oromfallal kiképzett kontytető.

188. ábra. Csonka konty tető.

A csonka kontytető az ereszvonalnál ma­gasabban kezdődő kontyú tető. Az ereszvonal a tetősík alsó vízszintes vo­nala.

189. ábra. Manzárdtető.

A manzárdtető tört tetősíkokkal képzett tető.

190. ábra. Fűrészfog- vagy shed-tető.

A fűrészfog- vagy shed-tető sík vagy íves te­tőfelületekkel képzett félnyeregtetők sora.

A tetőfelület a tetőfedés (tető héjazat) a csapadék (eső, hó, jég, dér) a nap és a szél hatásának kitett felülete.

191. ábra. Sátortető.

A sátortető több, általában azonos hajlá­sú tetősíknak tetőcsúcsban való összemetsződésével képzett tető.

A tetőcsúcs három vagy annál több él, vagy két él és egy gerinc találkozási pontja.

Az él két összehajló tetősík ferde met­szésvonala, amely mindig ereszt köt össze gerinccel.

192. ábra. Toronytető.

A toronytető négyszög alaprajzú tető, amelynek magassága az oldalméretének többszöröse.

193. ábra. Kúptető.

A kúptető a toronytető speciális változa­ta: kör alaprajzú.

194. ábra. Bazilikatető.

A bazilikatető fallal, ablaksorral megtört tető, nyereg- és félnyeregtető.

195. ábra. Kereszttető.

A kereszttető két, azonos gerincmagassá­gú nyeregtető egymásra merőleges össze- metsződéséből keletkező oromfalas tető.

A tető részei

A tető részeit a 196. ábra mutatja be. A tető részeinek speciális elnevezései, meg­határozásuk az ábrához kapcsolódó azono­sító számok után találhatók.

Az álló tetőablakok formai kialakításá­nak lehetőségeit a 197. ábra mutatja be. Az ökörszemablak csak szellőztetésre, a napó­leonablak már bevilágításra is alkalmas.

196. ábra. A tető részei 1 Eresz: Az eresz a tetőfelület legmélyebb határoló vonala, amely mentén a víz leválik a fedésről. 2 Gerinc: A gerinc két összehajló tetősík felső vízszintes csatlako­zási vonala. 3 ÉI: Az él két összehajló tetősík ferde metszésvonala, amely összeköti az ereszt a gerinccel. Az élgerinc két eltérő ma­gassága gerincet köt össze. 4 Vápa: A vápa két egymástól széthajtó tetősík ferde csatlakozá­si vonala, belső szöget alkot. 5 Tűzfal: A tűzfal a tetőkeret függőleges síkban lezáró, a tetőhé­jazat síkja fölé nyúló, nem éghető anyagú térelhatároló falszerkezet. 6 Félnyeregtető gerincképzés. 7 Tetősík: A tetősík a tető külső felülete. 8 Kémény. 9 Tetőkibúvó: A tetőkibúvó a tetőfelületre kijutás céljára kialakított, fe­déllel takart nyílás. 10 Tetősíkablak (fekvő tetőablak): A tetősíkablak a tetősíkba beépített, azzal párhuzamos üvegsíkú ablak, amely a tetőtér természetes megvilágítá­sát és szellőztetését biztosítja. Ferde kialakítása követ­keztében a legjobb fényeloszlást eredményezi. 11 Álló tetőablak: Az álló tetőablak a tetőbe beépített, abból függőlegesen kiálló, függőleges üvegsíkú ablak, amely a tetőtér termé­szetes megvilágítását és szellőzését biztosítja. Az álló te­tőablakok kialakításukkal kedvező hatással vannak a tetők – végeredményben a ház – esztétikai megjelenésé­re, építészeti stílusára. 12 Átvezető cserép (kerámia kiegészítő elem). 13 Csatornaszellőző (kerámia kiegészítő elem).

A tetőfedéseket érő hatások

A tetőfedéseket érő hatások és a hatások elleni védekezés ismerete alapvető fontos­ságú a tetőszerkezetek funkcionális műkö­dése és élettartama szempontjából.

A tetőfedéseket rendeltetésszerű műkö­désük során külső és belső hatások veszik igénybe. A külső hatások: a csapadék, a szél, a hó, a napsugárzás, a fagy, a mechanikai és ve­gyi igénybevételek. A legjelentősebb belső hatás a nedvesség formájában megjelenő igénybevétel.

A tetőfedéseket érő külső hatások

Csapadékhatás

A csapadékhatás az évszakoktól függően: eső, csapóeső, jégeső és porhó formájában je­lentkezik. A tetőfedések célja az, hogy meggá­tolják a csapadék bejutását a tetőszerkezetbe. A kerámiacserépből készült tetőfedések vízzáróak, ami azt jelenti, hogy a tetőszerkezetbe csak olyan mennyiségű nedvesség kerülhet, amely szakszerű kivitelezés esetén párolgással maradéktalanul eltávozik, ideiglenes jelenléte semmiféle károsodást nem okoz.

A tetőfedés vízzárósága függ:

• a tető hajlásszögétől,
• a tetőfedés anyagától, elemeinek mérete­itől és kapcsolódásuk kialakításától,
• a vízelvezetés úthosszától, akadálymen­tességétől.

A kerámiacserepekkel megvalósított tető­fedés esetében a szükséges vízelvezetési se­besség elérése érdekében, megfelelő hajlás­szög, tetőlejtés kialakítása szükséges.

A cserépfedés a gyártó által a cserépfajtá­ra előírt tető hajlásszög betartása esetén külön intézkedés nélkül teljesíti a vízzáró­ság követelményét. Kisebb tetőhajlásszög­nél kiegészítő intézkedésként alátéthéjazat alkalmazása szükséges.

A kerámiacserép 10° tetőhajlásszög alatt még kiegészítő intézkedéssel sem alkal­mazható.

A vízküszöb értéke az a magasság, amed­dig a csapadék a szél torló nyomása követ­keztében az átfedési tartományba feljut­hat. A vízküszöb fogalmát a 198. ábra szemlélteti.

198. ábra. A vízküszöb fogalma.

A mértékadó vízküszöb értéke hazánk földrajzi és éghajlati viszonyai között: tető­felületen 5 cm, vápában 10 cm.

A kerámia cserépfedés vízzárását a cse­rép elemek rátakarása (egymásra takará­sa) és az alkalmazott fedési módok bizto­sítják. Az adott tetőhajlásszöghöz tartozó rátakarás (átfedés) a vízküszöb értékéből szá­mítható.

A cikksorozat az egyes kerámiacserép típusok bemutatásánál tartalmazza a gyártó által előírt tető hajlásszögeket és hajlásszög tar­tományokat.

A hó súlya következtében mechanikai ha­tást, a széllel a tetőfedés résein a fedés alá bejutva nedvességhatást jelent a tetőszer­kezetre.

A hóbejutás szempontjából kritikus he­lyek: a cserepek csatlakozásánál, a szellőző nyílásoknál, a tetősík váltásoknál és áttöré­seknél található rések, továbbá az élek, a gerinc, a vápa szerkezete és az eresz, a ki­sebb átfedés és a rések nagyobb mérete kö­vetkezményeként.

A fagyás-olvadás ciklusok közben a tető­felületen megolvadt hóból származó az eresz felé haladó, a hó megcsúszások hó-torlaszai miatt lassú mozgású víz az eresz alulról is hűtött felületén megfagy, jégsánc képződik. A jégsáncok mögött felduzzadó víz – amennyiben magassága meghaladja a tetőfedés elemeinek függőleges átfedését, a vízküszöböt – beáramlik a fedés mögé és káros nedvességterhelést okoz a tetőszer­kezetben.

A jégsánc képződés szempontjából kritikus helyek: az ereszek, és a vápák, hózugok.

A jégsánc képződés elkerülhető: a hó meg­csúszását és az ereszmenti felhalmozódását megakadályozó, a tető teljes felületén alkal­mazott hófogással; továbbá az ereszcsator­na szakszerű beépítésével, amely nem idéz elő hótorlasz képződést.

Hóteher

Külön figyelmet érdemel a hó hatása a te­tőszerkezetek méretezésénél.

A hóteher általában nem egyenletesen megoszló, mivel kialakulása függ a tető hajlásszögétől, formájától, tájolásától. A kerámia cserépfedés alkalmazásának fő te­rületén, a magas tetőknél a hóterhelés ha­tására kialakulhat a tartószerkezetek egyenlőtlen, féloldalas terhelése, amelyet a tetőszerkezetek méretezésénél figyelembe kell venni.

A hóteher alapértéke p_h(kN/m²) a tető vízszintes vetületére vonatkoztatva, α < 30° tetőhajlásszögnél:

M ≤ 300 (m) tengerszint feletti magasság­ban: p_h= 0,8 (kN/m²)

M > 300 (m) tengerszint feletti magasság­ban a hóteher alapértéke (kN/m²) a tenger­szint feletti magasság M (m) függvénye:

p_h=0,8+ ((M-300)/100))*0,2+0,005*M(kN/m²)

Ha a tetőhajlásszög α ≥ 60° és hó felhalmozódás nem várható, akkor hóteherrel nem kell számolni. Közbenső tetőhajlás­szögek (30° < α < 60°) esetén az alapérték nagyságát lineáris interpolációval kell meghatározni.

A tetősíkok egymáshoz viszonyított hely­zete, a tető alakja miatt a tető egyes része­in a hó felhalmozódásából hózug teher ke­letkezhet, amely szélső esetben a hóteher alapértékének háromszorosa is lehet.

A hózug teher figyelembevétele érdeké­ben a számításokat az MSZ 15021-1:1986 szabvány függelékében található módszer szerint kell elvégezni a kritikus helyekre.

A hóteher biztonsági tényezője általában γ=1,4. A hóteher figyelembevételével és számítá­sával kapcsolatos további ismereteket a szakirodalom és a vonatkozó szabványok tartalmazzák.

A kerámiacserepek a gyártók által ajánlott tetőhajlásszög, a cserépfedésre vonatkozó ter­vezési és kivitelezési előírások betartása esetén biztonságos védelmet jelentenek a csapadék­hatással szemben.

Szélhatás

A szélhatás függ az építés helyétől, vé­dettségétől, az uralkodó szélirányok miatt a tájolástól, a tető alakjától, magasságától és hajlásszögétől. A szél hatása, mint igénybevétel: nyomás, szívás és örvénylés formájában jelenik meg.

A kerámiacserép alkalmazás szempontjá­ból meghatározó magas tetőknél egy időben aszimmetrikus (szívás – nyomás) szélterhe­léssel is számolni kell a tartószerkezetek méretezésénél. A szélhatás elleni védekezés módjai a kerámiacserép típusok ismerteté­sénél és az építéssel kapcsolatos pontban részletesen bemutatásra kerülnek. A szél­hatásnak fontos szerepe van a nedvesség és a párahatások következményeit elhárító légréteg átszellőzésének működésében.

A szélteher alapértékének meghatározá­sát az alábbi képlettel kell elvégezni:

p_w=C*W₀ (kN/m²)

ahol

c (-) – az alaki tényező, amely függ az épít­mény alakjától, a terhelt felület elhelyez­kedésétől és a széliránytól

W₀ (kN/m²) – a torló nyomás értéke

p_w (kN/m²) – a szélteher alapértéke; amely értelmezése szerint merőleges a tetősíkra.

A szélteher számításoknál a legkedvezőt­lenebb hatást okozó vízszintes szélirány­okat) kell értékelni.

A torló nyomás értéke – amennyiben mé­rési adatok nincsenek – az alábbi képlettel számítható:

W₀ = 0,7 * (h/10)^0,32 (kN/m²)

h (m) – az építmény terepszinttől mért ma­gassága.

A torló nyomás számítás képlete nyitott térségben szabadon álló, 100 m-nél nem magasabb építmények esetében alkalmaz­ható.

A c szélteher alaki tényezőt, zárt, nyereg­tetős épületeknél két alapesetre megadott értékekkel, a közöttük lévő közbenső érté­keket lineáris interpolációval kell megha­tározni.

A szélteher alapérték számítást az alaki tényező mindkét alapesetére megadott értékekkel el kell elvégezni.

Az alaki tényező pozitív előjelű, a vizsgált felületre merőleges szélnyomás, negatív előjelű szélszívás esetén.

Az alaki tényező az 1. alapesetben:

Az alaki tényező (c₁) a tető szélirányba eső oldalán:

• c₁ = – 0,4 ha h/l ≤ 2 és 0° < α < 60°
• c₁ = – 0,6 ha h/l ≥ 3 és 0° < α < 13,3°

ahol

• h (m) – az oldalfal magassága
• l (m) – az épület széliránnyal párhuzamos szélességi mérete
• α (°) – a tető hajlásszöge
• c₁= + 0,8 mindkét épületarány esetén, ha α ≥ 60°
• a – 20°
• c₁ = -0,40 + ((α-20°)/40°) * 1,2

mindkét épületarányra, egyéb szögeknél (pozitív eredmény = szélnyomás; negatív eredmény = szélszívás)

Az alaki tényező (c₂) a tető szélárnyékos oldalán csak szélszívás van, ezért értéke negatív előjelű:

• c₂ = – 0,4 ha h/l ≤ 2
• c₂ = – 0,6 ha h/l ≤ 2
• c₂ = – 0,2 x h/l ha 2 < h/l < 3

Az alaki tényező a 2. alapesetben:

Az alaki tényező értéke (c₁) a tető szél­irányba eső oldalán pozitív előjelű, mert ott csak szélnyomás keletkezik.

• c₁ = +0,8 ha α ≥ 60°
• c₁ = α/60° * 0,8 ha α < 60°

A szélterhelés biztonsági tényezője γ = 1,2.

Az épületek térelhatároló szerkezeteinek szélirányban lévő peremein, a szél örvénylő áramlása miatt a többi felülettől eltérő lég­nyomás viszonyok alakulnak ki, amelynek következményeként létrejövő szélszívás a peremeket fokozott mértékben terheli.

A tető a szélszívás szempontjából, a 199. ábrán látható módon mezőkre osztható: belső-, perem-, és sarokterületre.

A perem- és sarokterületek nagyobb mér­tékben terheltek minta belső területek, ezért azokra a héjazatot a teherhordó szer­kezethez rögzítő elemek méretezésekor a 199. ábrán jelölt sávokban a szélszívást C = – 2,0 alaki tényezővel kell számítani.

A tetőfelület „a” jelű sávjának mérete:

a=l/10 (m) de 1,0 m ≤ a ≤ 2 m, ahol l (m) az épület széliránnyal párhuzamos széles­ségi mérete.

A szélhatás vonatkozásában megállapítha­tó, hogy a tető legkritikusabb részei a sarkok, az ereszek (különösen a nagy kinyúlásúak), a gerincek és élek környezete és csatlakozásuk, de idesorolhatók a tetőfelépítmények és azok beépítési környezete, a tetők kiemelkedőbb részei: az álló tetőablakok, kupolák, tornyok.

A szélteher figyelembevételével és számí­tásával kapcsolatos további ismereteket a szakirodalom és a vonatkozó szabványok tartalmazzák.

A tervezésre és a kivitelezésre, különös tekin­tettel a cserépelemek rögzítésére vonatkozó sza­bályok betartása esetén a kerámiacserép bizton­ságos védelmet nyújt a szélhatással szemben.

199. ábra. A tetők alaprajzi felosztása.

Hőhatás

A hőhatás a tetőfedés külső és belső felü­letének hőmérséklet-különbségeként és a felületi hőmérséklet szélső értékeinek kiala­kulásaként jelenik meg, mint igénybevétel.

A külső felületi hőmérséklet nem azonos a léghőmérséklet téli-nyári szélsőértékeivel. A szél hűtőhatása következtében télen a léghőmérsékletnél 10 C°-kal kisebb felületi hőmérséklet is kialakulhat, míg nyáron, szélcsendes időben a tető felső felülete 80 C°-ra is felmelegedhet.

Így a külső tetőfelü­let évi hőmérsékletingadozása a 100 C°-ot is elérheti a tetőfedés anyagától, felületétől, színétől függően. A tetőfedés külső és belső felületének hőmérséklet különbsége télen 50 C°, nyáron 60-70 C° lehet, figyelembe vé­ve a belső felület téli-nyári hőingadozásának lényegesen kisebb mértékét. (Megfele­lő szerkezettervezés, belső fűtés-hűtés.)

Hőve­zető képesség

A tetőszerkezet anyagának eltérő hőve­zető képességétől függően, a külső és belső hőmérsékletek állandó kiegyenlítődési fo­lyamata megy végbe, amely hőmérséklet­esésként jelenik meg. A hő kiegyenlítődési folyamat télen a belső hőmérséklet csökke­nésével hőveszteséget, nyáron a bekövetkező felmelegedés a mikroklíma kedvezőt­len változását eredményezi.

Az egymás melletti tetőszerkezeti rétegek lineáris hőtágulási együtthatói között nagyságrendi különbségek vannak. A hőmérsék­letváltozás következtében a tetőszerkezet rétegei megváltoztatják méreteiket, felmelegedéskor kitágulnak, lehűléskor összehú­zódnak. A létrejövő hőmozgások és az eb­ből származó hő feszültségek kedvezőtlen igénybevételt eredményeznek, amelyek az anyag szilárdságát meghaladva károsodást okozhatnak.

A lineáris hőtágulás mértékének ugyan­azon hőmérsékleten tapasztalható nagy­ságrendi eltérései miatt dilatációs, mozgási hézagokat kell kialakítani a szerkezeti ré­tegekben.

A hőhatások kedvezőtlen következmé­nyei elháríthatok: a tetőszerkezet hőszige­telésével, a hőterhelés csökkentésével, a tetőszerkezet rétegeinek szakszerű megvá­lasztásával, méretezésével és beépítésével.

Az alábbi felsorolás tartalmazza a tetőfe­dések és szerkezetek építéséhez használa­tos anyagok lineáris hőtágulási tényezői­nek mm/mK tájékoztató értékeit:

• lágy PVC 0,18-0,2
• bitumen 0,02
• horgany 0,03
• alumínium 0,024-0,027
• acél 0,012
• kerámiacserép 0,005
• beton 0,008-0,01

Figyelembe véve az évi hőmérsékletinga­dozás 100 °C-ot elérő, a légkör felmelege­dési tendenciák következtében évtizedes léptékben várhatóan tovább növekvő érté­két a külső hőhatásból származó alakválto­zások befolyással vannak a tetőfedőanya­gok élettartamára.

A kerámiacserép nagyságrenddel kisebb hő-tágulási együtthatója eredményeként nagyság­renddel kisebbek a kerámiacserép tetőfedést érő hőmozgásból eredő igénybevételek is.

A hőszigeteléseket a tetőfedés, a külső oldal közelében kell beépíteni. Így az alatta lévő rétegek hőterhelése, hőfeszültsége, hőmozgása is kisebb lesz. Ugyanakkor a te­tőt hordozó szerkezet nehezebben hűl le, nehezebben melegszik fel. A szerkezetben tárolt hő télen a szakaszos fűtésű épület­ben a fűtési szünetekben a belső légtér hőveszteségeit pótolja, nyáron a hőtehetetlenségből adódóan megakadályozza a belső légtér hőmérsékleti csúcsainak kiala­kulását.

A külső hőterhelés csökkenthető a tető­fedés, a legfelső réteg anyagának, színé­nek, felületének és tömegének kedvező megválasztásával.

A tetőfedés felső felülete nyáron 80°C-ra is felmelegedhet, a légkör felmelegedési tendenciák következtében évtizedes lépték­ben várhatóan ez az érték tovább növekszik.

Különösen veszélyes olyan tetőfedő anya­gok alkalmazása, amelyek éghetőek, a tűz­állóság szempontjából a könnyen éghető csoportba, gyulladáspontjuk alapján a mérsékelten tűzveszélyes „D” tűzveszé­lyességi osztályba tartoznak. Felhasználá­suk során az egyes tűzállósági fokozatok­ban külön előírások vonatkoznak az alkal­mazhatóság feltételeire.

A kerámiacserép, amelyet 950-1050 °C hőmér­sékleten égetnek a kemencékben, egyszer már átment a tűzön. Nem éghető, magas hőállóságú és korlátozás nélkül alkalmazható a különböző tűzállósági fokozatú épületek fedésére.

A tető rétegfelépítésének szakszerű ki­alakításával a hőmozgások és hőfeszült­ségek károsító hatása elkerülhető a tető­szerkezet rétegeiben.

A napsugárzás hatása az ibolyántúli (UV) sugárzás formájában jelentkezik. Kedvezőt­len következményei vannak egyes tetőfedő anyagokra és a műanyagokra. A károsító hatás szilárdságcsökkenést, elöregedést és kifáradási okoz.

A kerámiacserép anyaga a 950-1050°C hő­mérsékletű hőkezelés eredményeként ellenálló az UV sugárzással szemben. A fizikai törvé­nyek szerint, minden rendszer a legalacso­nyabb energiaszint elérésére törekszik. A ke­rámiacserép kiégetésével elérte ezt az állapo­tot, így stabilnak, időben változatlan összeté­telűnek tekinthető.

Fagyhatás

A fagyhatás miatti károsodást a jég feszítő­ereje okozza a tetőfedésben, nem megfelelő pára és nedvesség elleni védelem esetén pe­dig a tetőszerkezeten belül a fagypont alatti hőmérsékleti zónában. Fagy hatására bekö­vetkezik az anyagok ún. kifagyása, ami szi­lárdságcsökkenést, térfogatváltozást okoz, míg egyes anyagok (elsősorban a műanya­gok) elridegedésük következtében töré­kennyé válnak.

A kerámiacserép a magas hőmérsékleten történő kiégetés eredményeként tömör szerke­zetű. Ugyanakkor a kerámiákra jellemző ka­pilláris anyagszerkezetből a kapilláris víz­áramlás intenzitása következtében a nedves­ség gyorsan eltávozik. Egyensúlyi nedvesség­tartalma kisebb, mint 1%. A kerámiacsere­pek ellenállóak a fagyhatásokkal szemben, amit a régi épületek időtálló fedési minősége a gyakorlatban is bizonyít.

Mechanikai hatások

A mechanikai hatásokat elsősorban a tető terhei jelentik, amelyeket a megfelelően mé­retezett tetőszerkezet képes felvenni; így a szerkezet károsodása elkerülhető. A tető ter­hei: az állandó teher és a változó (esetleges) terhek.

Az állandó teher a tető önsúlyából szárma­zó teher, amely tartalmazza a teljes tetőszer­kezet (héjazat, ácsszerkezet, alátéthéjazat, hőszigetelés, belső burkolat) és a tetőtartozé­kok súlyát.

A változó (esetleges) terhek a hasznos ter­hek, a meteorológiai jellegű terhek: a hóteher, a szélteher, a hőmérsékletváltozás ter­helő hatása és az egyéb terhek (karbantartás, javítás, por- és jégteher).

A mechanikai hatások, amelyek a rendelte­tésszerű használat során lépnek fel (pl. hóteher, tetőszerkezet önsúlya stb.) tervezhetők. A tetőszerkezetek anyagainak szakszerűtlen, gondatlan tárolása, beépítése, a nem járható tetőszakaszokon való közlekedés okozhat­nak mechanikai jellegű károsodásokat.

A kerámiacserepek mechanikai szilárdságát a kimagasló, minimum értékre vonatkozó szilárdsági előírások gyakorlati betartása garantálja, amelyet ezen termékek az előírtnál magasabb szinten teljesítenek.

A hódfarkú kerámiacserép hajlító-törő ereje legalább 1,0 kN, a hornyolt kerámiacserépé legalább 1,0 kN, még a sajtolt kerámiacserépé legalább 1,5 kN.

Vegyi és biológiai hatások

Vegyi hatások

A vegyi hatások elsősorban kémiai és elektrokémiai korrózió formájában jelen­nek meg megtámadva a tetőszerkezetek fé­mes elemeit. A kémiai korrózió a fémek felületén, a le­vegő oxigéntartalmának hatására, nedves­ség jelenlétében végbemenő oxidációs fo­lyamat következménye.

A vas és az acél felületén az oxidáció kö­vetkeztében keletkező rozsda pórusos szer­kezete gátolja a nedvesség eltávozását, ezzel felgyorsítja a korrózió ütemét.

Az alumínium, a réz, a horgany és az ólom esetében, a fémek felületén képződő oxid­réteg véd a további korrózió ellen, azonban erősen lúgos vagy savas környezetben ez a védőhatás megszűnik és a gyors kémiai kor­rózió ezeknél a fémeknél is bekövetkezik.

A korróziót gyorsítják a levegő szennye­zettségéből származó gáznemű és a párale­csapódás következtében folyékony, agresszív anyagok. A friss beton vagy habarcs fémmel érint­kezve korróziót okoz, mert a cement szabad mésztartalma a vízzel lúgot alkotva maró hatást fejt ki.

Egymással érintkező összeférhetetlen anyagok (pl. polisztirolhab – lágyított PVC; bitumen – PVC) egymásra gyakorolt vegyi hatása ridegedést, oldódást és minőségrom­lást okoz.

A bitumen bomlástermékei a korrózióál­ló acélok kivételével valamennyi fémre ká­rosan hatnak, ún. bitumenkorróziót okoz­nak.

Az elektrokémiai korrózió két eltérő po­tenciálú fém érintkezésénél lévő elektrolit­ban (nedvességben) végbemenő elektron­áramlás (galvánelemhatás) következtében alakul ki.

Az elektrokémiai korrózió elkerülése ér­dekében az alábbi összeférhetetlen féme­ket összeépíteni nem szabad, ellenkező esetben nedvesség hatására az elektroké­miai korróziós folyamat bekövetkezik: alumínium-réz, horgany (cink)-réz, hor­ganyzott acél-réz. Ebből következik, hogy különböző fémek egymás fölé építése ese­tén is a réznek kell legalul lennie, ellenke­ző esetben a nedvesség hatására kimosódó rézionok az alattuk lévő másik fém felüle­tén elektrokémiai korróziót okoznak.

Biológiai hatások

Az elsősorban a nedvesség következté­ben kialakuló biológiai hatások: az alga­képződés, gombásodás, rovartenyészet ki­alakulása a szakszerű szerkezetkialakítás­sal megakadályozhatók.

A biológiai hatások elleni védelem leg­fontosabb feltételei: a tökéletes vízelvezetés, a kéthéjú szerkezetek hatékony szel­lőztetése, az élőlények bejutását megaka­dályozó speciális szellőzőelemek alkalma­zása, a rendszeres karbantartás, a tetőfelü­letek és a csomópontok tisztántartása.

A tetőszerkezetek élettartama és stabili­tása szempontjából alapvető követelmény az ácsszerkezetek biológiai károsodás elle­ni védelme. Faanyagok csak gombamente­sítő kezelés (merítés, szórás, kenés, nagy­nyomású telítés) után szabad beépíteni. Fontos követelmény a már védelemmel el­látott faanyagok vágott felületeinek bevo­nása.

A kerámiacserepek nagy hőmérsékletű égetési tömörsége kellő védelmet jelent a vegyi és a biológiai hatásokkal szemben.

A tetőfedéseket érő belső hatások

A belső hatások közül a belső hőhatás nem jelentős. A teherhordó szerkezetek szakszerű tervezésével és kivitelezésével a statikai igénybevétel és a belőlük származó alakváltozások káros következményei is el­kerülhetők.

A tetőszerkezetek károsodásának jelentős részét a nedvesség és párahatás okozza.

A nedvesség és párahatás kialakulásának folyamata:

1. A tetőszerkezet két oldalán a külső és belső levegő állapota (hőmérséklete, nedvességtartalma) eltérő, amely víz­gőz (pára) nyomáskülönbséget okoz.
2. A nyomáskülönbség következtében kiegyenlítődés, páradiffúziós folya­mat indul be, amelynek következté­ben a pára behatol a szerkezetbe. A páradiffúzió mindig a nagyobb pára­nyomású tér felől a kisebb nyomású tér felé halad, télen a belső térből a külső felé.
3. A páradiffúziós, kiegyenlítődési folya­mat sebessége attól függ, hogy milyen anyagokon, rétegeken kell áthatolnia, vagyis milyen az anyagok, rétegek pá­raáteresztő képessége, páradiffúziós ellenállása.
4. Párafeldúsulás, páratorlódás követke­zik be akkor, ha a szerkezeten belül a pára nagy páradiffúziós ellenállású anyaggal találkozik, amelynek követ­keztében a diffúzió akadályozva van.
5. A párafeldúsulás következtében a pá­ratartalom elérheti a telítettséget. Mivel a tetőszerkezet hőmérséklete kifelé irányba egyre csökken a pára­kicsapódás valószínűsége nő.
6. Ha a párakicsapódás a hőszigetelő ré­tegben következik be, a hőszigetelő ké­pesség lecsökken, mivel a jó hőszigete­lő képességű levegő helyére jó hőveze­tő képességű víz kerül. Ennek követ­keztében a párakicsapódást okozó har­matponti hőmérséklet helye mélyebb­re helyeződik át a szerkezeten belül.
7. A párakicsapódásból származó ned­vesség hatására létrejövő hőszigetelő képesség romlás miatt a fagyzóna vastagsága megnő, bekövetkezik a szerkezet kifagyás miatti károsodása. A fagyhatás következtében létrejövő málláson, szilárdságcsökkenésen kí­vül a hőszigetelés csökkenés miatti párakicsapódás penészesedést is okoz­hat a szerkezetben.

Az 1-7 pontokban, logikai sorrendben is­mertetett páradiffúziós folyamatok káros hatása kivédhető a páranyomás csökkenté­sével és a pára külső térbe történő kivezeté­sével.

A tetőtér hasznosítás esetén a tetőfedés és az alátéthéjazat, valamint az alátéthéjazat és a hőszigetelés közötti légrések (az utóbbi páraáteresztő fólia alkalmazása esetén el­hagyható) szellőzése biztosítja a tetőszerke­zetbe bejutó külső nedvesség és pára eltávolítását. A pára belső térből a tetőszerkezet rétegeibe bejutását pára- és légzáró fólia belső burkolat alá beépítésével kell megakadályozni.

A tetőfedéseket érő valamennyi hatás kö­vetkezményei elháríthatok a tetőszerkezet rétegfelépítésének szakszerű megtervezésé­vel, kivitelezésével. Döntő jelentősége van a fedés és rétegei anyagválasztásnak.

A kerámiacserepek kapillárisaiban a nedvességáramlás nagy sebességgel megy végbe, így a hajnali páralecsapódás vagy a csapa­dékból származó nedvesség gyorsan eltávozik a kerámiacserépből. Egyensúlyi nedvességtar­talma kisebb, mint 1%.

A kerámiacserépre jellemző kapilláris ned­vességáramlás sebessége nagyságrenddel nagyobb, mint a más anyagokra jellemző dif­fúzió sebesség.

Kerámiacserép fedésű tetőszerkezetek rétegrendje

A tetőszerkezeteket sokféle külső és belső hatás és igénybevétel éri. A hatások és igénybevételek elleni véde­lem több rétegű szerkezetekkel valósítható meg.

A magastetők fedésére alkalmazott kerá­miacserepek esetében, tetőtér beépítésnél a tetőtéri határolószerkezetek rétegrendje:

• kerámiacserép
• lécezés
• ellenlécezés (légrést biztosít az alátétfó­lia és a kerámiacserép között)
• (alátétfólia) alátéthéjazat
• légrés az alátétfólia és a hőszigetelés kö­zött (páraáteresztő tetőfólia alkalmazá­sa esetén elhagyható)
• hőszigetelés
• tetőszerkezet
• pára- és légzáró réteg
• belső burkolat.

A légrések és az átszellőzés kialakítása

A kerámiacserép pórusos szerkezetű, ezért – főleg a felületi pórusok eltömődése előtt – átnedvesedhet, valamint az egymás­ra takarásnál kialakuló hézagoknál – erősebb szélhatásnál – csapadékbeszivárgás, visszatorlódás következhet be.

A vízzáró fedés lényege, hogy a tetőcse­rép alsó felületén csak annyi nedvesség je­lentkezhet, amennyi természetes módon párolgással maradéktalanul eltávozik és ideiglenes jelenléte nem okoz károsodást az alatta lévő szerkezetekben. Ezért a cse­répfedés és az alátétfólia közötti légrést ki kell szellőztetni.

A nedvesség padlástér kialakításakor nem okoz problémát, könnyen elpárolog, a belső térből kiszellőzik, mert a tetőszellőző nyílások kialakításával biztosítható a meg­felelő légcsere.

Tetőtér beépítésénél még ekkora nedves­ség sem engedhető meg, ezért szükséges az alátétfólia (alátéthéjazat) alkalmazása.

A tetőtér hasznosítása esetén a téli és nyári hővédelem megköveteli a megfelelő hőszigetelésű határolószerkezetek beépí­tését. A rétegrendben kellő keresztmetsze­tű légrés alakítandó ki a hőszigetelés és az alátétfólia, valamint az alátétfólia és a cse­répfedés között. A légréseknek még szélcsendes időben is biztosítaniuk kell a lég­áramlás kialakulását az eresz és a gerinc között.

A két légrés eredményeként kialakított átszellőzés

• levezeti a napsugárzás hatására a tetőfe­dés alatt kialakuló hőterhelést
• egyenletes hőmérsékletet biztosít a tető felületén
• elvezeti az esetlegesen bejutó külső ned­vességet
• elvezeti a belső helyiségek felől áthala­dó párát.

A kiszellőztetés szakszerű kialakításánál magyar előírás hiányában a DIN 4108 szabvány előírásait kell alkalmazni. A szabvány értelmében a 10°-nál nagyobb hajlásszögű tetők esetében nem kell elvé­gezni a részletes páradiffúziós számításo­kat a tervezés során, ha a következőkben ismertetésre kerülő négy követelmény tel­jesül.

Lényeges, hogy a légrés magasságának méretezésekor a légrést csökkentő szerke­zeteket (ellenlécek, szarufák, szellőzősza­lag, alátéthéjazat belógása stb.) figyelembe kell venni.

A légrések, a szabad szellőzési kereszt­metszetek szakszerű kialakítása nagyon fontos a légrések hatékony átszellőztetése érdekében.

A szellőzési keresztmetszetek kialakítá­sának követelményei a 200., 201., 202. áb­rákon kerülnek bemutatásra.

1. Követelmény: az eresz kialakításnál a szellőzési keresztmetszet a hozzá tartozó te­tőfelület min. 0,2%-a, de min. 200 cm²/eresz fm legyen.

2. Követelmény: a gerinc, élgerinc kiala­kításnál a szellőzési keresztmetszet a hozzá tartozó tetőfelület min. 0,05%-a legyen.

3. Követelmény: az egyéb tetőrészek ki­alakításánál a szellőzési keresztmetszet min. 200 cm²/eresz fm és min. 2 cm magas legyen.

4. Követelmény: a szellőző keresztmetszet alatti épületszerkezeti rétegek együttes pára­diffúziós légrétegvastagsága (s_d), ha:

• a szarufahossz ≤ 10 m akkor s_d = 2 m
• ≤ 15 m akkor s_d = 5 m
• > 15 m akkor s_d = 10 m.

Az együttes páradiffúziós légrétegvastagság (s_d) és a szerkezet páradiffúziós tényezője (δ) közötti kapcsolatot kifejező képletek:

• R_v = 1,5*10⁶ * s_d
• R_v = d/δ
• δ = d/ (1,5*10⁶ * s_d)

ahol

• R_v (m²sPa/kg) páradiffúziós ellenállás
• δ (kg/msPa) páradiffúziós tényező
• s_d (m) együttes páradiffúziós légrétegvas­tagság
• d (m) a réteg vastagsága.

A cserépfedés és az alátétfólia közötti légrés nagyságát és ezzel megfelelő kiszellőzését az ellenléc megfelelő magassága biztosítja.

A TONDACH MAGYARORSZÁG min­den esetben és minden tetőfólia alkalmazása esetén 5 cm vastag ellenlécezést javasol.

A páralecsapódásból keletkező károk megelőzése érdekében a tetőtér-beépítéses magastetők hőszigetelés feletti légrétegét is ki kell szellőztetni.

A tetőszerkezet, ezen belül a hőszigetelő anyag védelme a héjazaton átjutó nedvesség és a belső oldalról érkező pára ellen akkor eredményes, ha biztosítva van a szerkezetek közötti páravándorlás és a tetőtéri határoló­szerkezetek rétegrendjében kialakított lég­rések még szélcsendes időben is biztosítják a levegő áramlását, a pára kiszellőzését az eresz és a gerinc között. Ezek az épületfizi­kai követelmények páraáteresztő tetőfólia alkalmazásával egyszerűen teljesíthetők.

A páraáteresztő tetőfólia alkalmazásának előnyei:

• közvetlenül a hőszigetelésre, deszkázat­ra fektethető
• nem szükséges a fólia és a hőszigetelés közötti légrés
• a hőszigetelés vastagsága megnövelhető
• megszakítás nélkül átvihető a gerincen, az éleken és a vápákon a másik tetősíkra
• a szerkezetbe beépítése egyszerű, ezért az építési hiba lehetősége jelentősen csökken
• fektetése feliratos oldalával felfelé tör­ténik.

200. ábra. Szellőzési keresztmetszet az eresznél.

201. ábra. Szellőzési keresztmetszet a gerincnél, élgerincnél.

202. ábra. Szellőzési keresztmetszet az egyéb te­tőrészeknél.

27. táblázat.

Légzárás, párazárás

A tetőtérnek lég- és párazárónak kell len­nie annak érdekében, hogy a tetőszerke­zetben a belső térből ne juthasson át sem a levegő, sem a pára. Ez a követelmény a belső burkolat alá beépített pára- és légzá­ró fólia beépítésével teljesíthető.

A fólia­csatlakozásokat és rögzítéseket ragasztó­szalaggal, a csatlakozó szerkezetekhez il­leszkedő felületeket tömítő pasztával, vagy tömítőprofillal kell lezárni, a fóliát léccel kell a csatlakozó szerkezethez szorítani. A gépészeti áttöréseknél a megfelelő tömí­tettség csőbilinccsel biztosítható.

Az épületszerkezetek légáteresztésének méretezésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

• Szélcsendes időben az épület és környe­zete közötti természetes nyomáskülönbség mért értéke 2-3 Pa.
• A korszerű, szakszerűen beépített nyí­lászárókon 50 Pa nyomáskülönbségig légáteresztés nincs.
• A tartós használatra tervezett épületek­ben a fiziológiai, higiéniai és hőérzeti kö­vetelmények teljesítése érdekében biztosí­tani kell a minimális légcserét, amelynek lakásokban javasolt értéke: n_min=0,5 (l/h). (MSZ EN 832:2002 szabvány).
• A szellőzésnek nem az épületszerkezetek tömítetlenségein, hanem szabályozottan épületszerkezet – vagy gépészeti megoldás (pl. résszellőző, vagy szellőztetőgép) alkalmazásával kell megvalósulnia. A réseken át, ellenőrizetlenül kialakuló légcsere páralecsapódást és szerkezeti károsodást okoz.

Az ajánlott alátétfólia fajtákra és a fólia­fektetés szabályaira vonatkozóan a kerá­miacserép gyártók tervezési segédletei rész­letes útmutatást adnak.

A szükséges a legfontosabb szabályok a következők:

• Az alátétfólia általános esetben 10 cm, alacsony tetőhajlásszög esetén 15 cm rá-takarással helyezhető el. Hosszirányú toldás csak szarufán készíthető!
• Az alátétfóliát az ereszvonallal párhuza­mosan kell fektetni rátakarva az ereszle­mezre (csöppentő lemezre).
• A fóliafektetést feszítés nélkül kell elvé­gezni, lefogása tűzőgéppel, rögzítése az ellenléccel történik.
• A fóliafektetést a taréjgerinc alatt 25-30 cm-re hagyjuk abba, hogy a légréteg fel­ső kiszellőzését biztosítsuk. (Páraát­eresztő fólia alkalmazása esetén a meg­szakítás nem szükséges.)

Az alátéthéjazatok kiválasztása, csoportosítása, jellemzői

Az alátéthéjazat másodlagos védelmet nyújt a kiselemes fedésnél a szélnyomás hatására bejut­ható csapadék, porhó és a páralecsapódás ellen.

Az alátéthéjazat mindig szükséges tetőtér-­beépítésnél, a kerámiacserép típustól függő, a gyártó által előírt legkisebb tető hajlásszög (α_k) (amely mellett a vízzáróság követelménye kü­lön intézkedés nélkül teljesül) alatti tetőhaj­lásszög (α) alkalmazása és a padlástér por- és hómentességének igénye esetén.

Az alátéthéjazat kiválasztásának szem­pontjait, az értékelésnél figyelembe veendő fokozott követelményeket a 28. táblázat tartalmazza.

A fokozott követelmények közül az alátéthéjazat kiválasztásánál meghatározó a tetőhajlásszög és a tetőtér használat jelle­ge. A többi fokozott követelmény az alátét­héjazat kiválasztását bemutató 30. táblá­zatban a figyelembevett „fokozott követel­mények száma”-ként, mint a kiválasztás rendező elve jelennek meg.

Az alátéthéjazatok csoportosítását a 29. táblázat tartalmazza.

Az alátéthéjazatok csoportosítása: kate­góriái és változatai kifejezik a vízhatással szembeni ellenállóképességet, tömített alátéthéjazat esetén a szélzárást is. A 30. táblázatban a változatok kódszámai és rö­vidített elnevezései azonosítják az alkal­mazandó alátéthéjazatot a tervezett tetőhajlásszög és a fokozott követelmények mennyiségének (db) függvényében.

Néhány fontos megjegyzés:

• A szabadon fekvő, normál alátétfedés (3.0) 20° tetőhajlásszög alatt nem alkal­mazható.
• Szabadon fekvő, normál alátétfedés (3.0) hőszigetelt szerkezetnél csak két lég­réssel, azaz kétszeres átszellőzéssel készít­hető, ahol az alátétfólia belógásának mér­tékétől függetlenül biztosítani kell a légré­teg szükséges vastagságát.
• A hőszigetelésre fektetett páraáteresztő tetőfólia az alátéthéjazatok szabad átlapolású alátétfedés (2.2) változata, mert aljza­ton fekvőnek minősíthető.

Az alátéthéjazatok kialakításával kapcso­latos szabályokat ajánlott szakirodalom­ként az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bá­dogosok Magyarországi Szövetsége által kiadott: Alátéthéjazatok tervezési és kivi­telezési irányelve (2006) című könyv tartal­mazza.

Az alátéthéjazat javasolt változata a ter­vezett tetőhajlásszög és a fokozott követel­mények mennyiségének (db) függvényé­ben a 30. táblázat alapján kiválasztható.

Az előírt legkisebb tetőhajlásszög érték (α_k) – amelyet a tetőfedőanyag típusra a gyártó határoz meg – alkalmazása esetén a vízzáróság követelménye kiegészítő intéz­kedés nélkül teljesíthető.

A TONDACH MAGYARORSZÁG Zrt. által előírt legkisebb tetőhajlásszög érté­kek (α_k):

• hódfarkú kerámia tetőcserepeknél 30°
• hornyolt kerámia tetőcserepeknél 30°
• sajtolt kerámia tetőcserepeknél
  • Tangó tetőcserép 30°
  • Csárdás tetőcserép 30°
  • Keringő tetőcserép 30°
  • Polka tetőcserép 30°
  • Palotás tetőcserép 30°

A megengedett legkisebb tetőhajlásszög alatt a tetőfedőanyaggal, még kiegészítő intézkedések alkalmazása esetén sem ké­szíthető tetőfedés. Kerámiacserép esetén ez az érték: 10°.

A kerámiacserép-gyártók a tetőszerkeze­tek rétegrendjének jobb működésének biz­tosítása érdekében különféle anyagokat és elemeket ajánlanak tervezési segédletük­ben: alátétfólia választék, fólia ragasztó­anyagok, gerinccserép-rögzítő kapcsok; gerincléc tartók, viharkapcsok a tetőcserép rögzítéséhez, vápatekercsek és tömítők, különféle szellőzőelemek és madárvédő elemek, tetőbiztonsági elemek stb.

28. táblázat.

29. táblázat.

30. táblázat.

Égetett agyag kerámiacserepek

A kerámiacserép fedés előnyei

A cikksorozat terjedelmi korlátait figyelem-bevéve, a tényszerű érvek, rendszerezett felsorolása azzal a szándékkal készült, hogy meggyőzze az építkezőket és az építé­si folyamat többi résztvevőjét; a tervező­ket, az építőanyag kereskedőket és a kivi­telezőket azon döntés helyességéről, hogy a kerámiacserepet válasszák illetve ajánl­ják a tetőfedés anyagául.

Az égetett agyagból, a téglából épített ház „koronája” az égetett agyag kerámia­cserépből épített háztető.

A kerámiacserép természetes anyagokból készül:

• Nyersanyaga agyag, amelyet vízzel ke­vernek, hogy formázható legyen; levegővel szárítanak, hogy megtartsa alakját; tűzzel égetnek, hogy egyedülálló tulajdonságokat hordozó kerámiává alakuljon. A kerámia­cserép a négy őselem: a föld, a víz, a leve­gő és a tűz felhasználásával készült termé­szetes építőanyag.
• Gyártási folyamata környezetbarát, amelyben minden anyag újrahasznosítha­tó. A kerámiacserép újra felhasználható anyag.

A kerámiacserép hagyományos építő­anyag:

• Évezredek óta bevált, mégis korszerű és modern. Először az etruszkok használtak égetett agyag tetőcserepet kb. i.e. 800 év­vel. A kerámiacserép már bizonyított, mint egyedülálló történelmi múlttal rendelkező építőanyag.
• Korszerű és modern, esztétikus és kör­nyezetbe illeszkedő, mert nagy formavá­lasztékkal (TONDACH: 31 féle forma) és gazdag színválasztékkal (TONDACH: 25 féle) rendelkezik, mert átfogó tetőrend­szert (tetőcserepek + kiegészítő elemek) alkot.
• A kerámiacserép a leghagyományosabb és napjainkban is a legelterjedtebb tetőfe­dő anyag. Klasszikus értelemben csak az égetett agyagból készült tetőfedőanyag ne­vezhető cserépnek.

A kerámiacserép a környezeti hatásokkal szemben ellenálló építőanyag:

• Színtartó, mert ellenáll az UV sugárzás­nak.
• Saválló (pl. a savas esővel szemben).
• Lúgálló (pl. ellenáll a madárpiszokkal szemben).
• Vízzáró a csapadékhatásokkal szemben.
• Magas mechanikai szilárdsága következ­tében ellenáll az időjárási és mechanikai hatásoknak (hó- és szélnyomás, jég stb.).
• Tűzálló – nem éghető -.
• Fagyálló.

A kerámiacserép sokoldalú építőanyag:

• Felhasználható új építkezésekhez, át­építésekhez, felújításokhoz.
• Nagy formaválasztékkal rendelkezik (ke­rámia cserépcsaládok és kiegészítő elemek).

A kerámiacserepeket három: natúr, engóbozott és üvegmázas változatban gyárt­ják. Az engóbozott és üvegmázas termékek gazdag színválasztékkal készülnek.

A sajtolt cserepeknél kialakított dupla fej- és oldalhornyolás (íves hornyolás) biz­tos és szorosan záródó fedéssel, nagyobb tömítettségű védelmet eredményez a víz, a hó és a por ellen.

A kerámiacserép kellemes hatást keltő építőanyag:

• A környezetbe illeszthető, természetba­rát, mert természetes anyagból készült.
• Sokoldalú forma és színválasztéka a me­legség és a komfortosság érzetét kelti.
• Egészséges, mert nincs károsanyag ki­bocsátása.
• A kerámiacserép anyagának alapvetően tömör szerkezetében szabad szemmel nem látható apró kapillárisok vannak, amely­nek következtében páraáteresztő és külö­nösen jó kiszáradási képességű. Ez a tulaj­donság, amelyre azt szokták mondani, hogy a kerámia tetőcserép lélegzik, javítja a tetőtér téli-nyári klímáját.

A kerámiacserép gazdaságos építőanyag:

• Használati élettartama hosszú, bizonyí­tottan legalább 80-100 év.
• Értékállósága magas; újra felhasználható.
• Javításoknál és állagmegőrzéseknél könnyen kezelhető, felújításoknál optimá­lisan beépíthető.
• Nincs szükség utólagos mázolásra, bevo­násra.
• Kedvező ár- értékarány jellemzi, amely versenyképességének alapja.

A békéscsabai sajtolt kerámiacserép­-családok

A TONDACH MAGYARORSZÁG Bé­késcsabán gyártott sajtoltcserép termékei a legkorszerűbb gipsztechnológia alkalma­zásával, sajtolással készülnek.

A cserepek az építés során egyszerűen felrakhatok, konstrukciójukból adódóan kis tömegükkel alacsony terhelést jelente­nek az ennek következtében fatakarékos tetőszerkezetre.

A kettős, jól záró hornyok biztonságossá teszik a fedést a csapadékkal szemben, sav, lúg és UV hatások ellen kiváló védelmet nyújtanak.

A sajtolt kerámiacserép-családok az alap­cserepeken kívül a tetőhéj funkcióinak biz­tosítását és az építést magas színvonalon szolgáló idomcserepeket tartalmaznak.

A tetőcserepek minden típusára vonatkoz­nak az alábbi megállapítások és a gyártó be­építésre vonatkozó előírásai:

• A kerámiacserép tetőhéjalások kielégítik a vízzáró fedésekkel szemben támasztott követelményeket: a csapadékvízből a szél­nyomás hatására is csak annyi kerülhet a tetőtérbe, amely minden káros következ­mény nélkül elpárolog.
• A kerámiacserép tetőhéjalások akkor tel­jesítik a velük szemben támasztott funkci­onális követelményeket, ha: a tető hajlás­szöge megfelel az előírásoknak; a fedél­szerkezet, a léckiosztás és a lécméret meg­felelő cserépaljzatot biztosít; a cserép rög­zítése megfelel a hajlásszögnek; a fedést megfelelően képzett szakember végzi.
• Beépítés előtt a közepes fedési mérteket 12 db cserép egymáshoz illesztésével kell ellenőrizni, tekintettel az égetett agyagter­mékek méreteire megengedett tűrésekre.
• Por- és hómentes padlástér igénye és tetőtér-beépítés esetén a hajlásszögtől függetlenül alátéthéjazatot kell beépíteni.
• A szarufák távolsága a szokásos 24/48 mm-es méretű cserépléc alkalmazása ese­tén max. 1,00 méter lehet.
• Viharveszélyes helyeken és különleges helyi körülmények között a cserepeket 40° tetőhajlásszög alatt is rögzíteni kell. Minden esetben rögzíteni kell a szegő, az ereszsori és a gerincsori, továbbá a vápá­nál ill. az élgerincnél lévő vágott cserepe­ket. A rögzítést általában a cserepeken lé­vő furatokon át a tetőlécbe ütött 2,4/50-es horganyzott szeggel kell elvégezni, de vannak egyéb rögzítési módok is.

A TANGÓ cserépcsalád elemei

A TANGÓ kerámiacserépből készült te­tőfedés főbb jellemzői:

• A TANGÓ kerámiacserép ideális össze­tett tetők lefedésére, meglévő tetőszer­kezetek felújítására.
• A TANGÓ felülete egyszerű, nyugodt rajzolatú. Változtatható léctávolságá­nak köszönhetően a tetőfelújítások ide­ális cserepe.
• Rakási mód: hálóba, kötésbe.
• A tető hajlásszöge 25°-60° (90°) lehet. A fedés az egyrétegű fedésekhez tartozik, a cserép csak a hosszanti oldalán rendelkezik kettős horonnyal, így a léctávolság 28-34 cm-ig változhat a hajlásszög függvényében.

Alkalmazható: Alátéthéjazattal: 25° tetőhaj­lásszög felett. Alátéthéjazat nélkül: 30° tető­hajlásszög felett.

A szarufák távolsága 3,0 x 5,0 cm-es cse­répléc esetén max. 90 cm. A legfelső cse­répléc távolsága a szarufa csúcsától a tető hajlásszög függvényében: 32. táblázat.

• Az alsó cserép túlnyúlása a tetőhajlás­szög függvényében:
• 45°-ig a legalsó léctávolság 28,5 cm, ek­kor a túlnyúlás 9 cm
• 45°-tól a legalsó léctávolság kb. 27,5 cm, ekkor a túlnyúlás kb. 10 cm.

Az eresz-csatornaléc 3 cm-el lesz maga­sabb a többi lécnél.

A TANGÓ kerámiacserepek rögzítésénél a tetőhajlásszög függvényében az alábbi szabályokat kell betartani: 33. táblázat.

A hófogó cserepek elhelyezése:

• 25° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 3. cserép hó­fogócserép: 1,57 db/eresz fm.
• 30° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 2. cserép hó­fogó cserép: 2,36 db/eresz/fm.
• 45° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második-harmadik sorban sakktábla elrendezéssel: 4,72 db/eresz/fm.

203. ábra. TANGÓ alapcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±5 mm
• szélesség: 255 ±3 mm
• vastagság:10±1 mm
• tömeg: 2,8kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság:28-34 cm
• fedési szélesség: kb. 21,2 cm
• szükséglet:14-17 db/m²
• statika számításokhoz javasolt alapérték: 0,39-0,47 kN/m²

204. ábra. TANGÓ szellőzőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±5 mm
• szélesség: 255 ±3 mm
• vastagság:10±1 mm
• tömeg: 2,8 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN

205. ábra. TANGÓ hófogócserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±5 mm
• szélesség: 255 ±3 mm
• vastagság:10±1 mm
• tömeg: 2,95 kg/db
• hajlító törőerő:1,5 kN
• fedési hosszúság:28-34 cm
• fedési szélesség: kb. 21,2 cm
• szükséglet: előírás szerint

206. ábra. TANGÓ jobbos szegőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±5 mm
• szélesség: 255 ±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 3,70kgldb
• hajlító törőerő:1,5 kN
• fedési hosszúság: 28-34 cm
• fedési szélesség: kb.21 cm
• szükséglet: 2,94-3,57db/fm

A szegőcserép szoknyáját a léctávolság függvényében méretre kell vágni.

207. ábra. TANGÓ balos szegőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±5 mm
• szélesség: 255 ± 3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 3,70kg/db
• hajlító törőerő:1,5 kN
• fedési hosszúság: 28-34 cm
• fedési szélesség: 25,5 cm
• szükséglet: 2,94-3,57 db/fm

A szegőcserép szoknyáját a léctávolság függvényében méretre kell vágni.

208. ábra. TANGÓ félcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±5 mm
• szélesség: 150±1 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 1,5 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 28-34 cm
• fedési szélesség: kb. 10,6 cm
• szükséglet: igény szerint

31. táblázat.

32. táblázat.

33. táblázat.

A CSÁRDÁS cserépcsalád elemei

A CSÁRDÁS kerámiacserépből készült tetőfedés főbb jellemzői:

• A CSÁRDÁS kerámiacserép előnyösen felhasználható tagolt, összetett tetők fe­désére.
• A CSÁRDÁS klasszikus megjelenésű, nyugodt rajzolású tetőcserép.
• Rakási mód: hálóba, kötésbe.
• A tető hajlásszöge 25°-60° (90°) lehet. Mivel a tetőcserép hossz- és rövidebb oldalán különösen jól záró kettős hornyolás van kialakítva, ezért a közepes fedési távolság, azaz a léctávolság állan­dónak tekinthető.

Alkalmazható: Alátéthéjazattal: 25° tetőhaj­lásszög felett. Alátéthéjazat nélkül: 30° tető­hajlásszög felett.

A szarufák távolsága 3,0 x 5,0 cm-es cse­répléc esetén max. 90 cm. A legfelső cse­répléc távolsága a szarufa csúcsától a tető hajlásszög függvényében: 35. táblázat.

• Az alsó cserép túlnyúlása a tetőhajlás­szög függvényében:
• 45°-ig a legalsó léctávolság 29,0 cm, ek­kor a túlnyúlás 9 cm
• 45°-tól a legalsó léctávolság kb. 28,0 cm, ekkor a túlnyúlás kb. 10 cm.

Az eresz-csatornaléc 3 cm-el lesz maga­sabb a többi lécnél.

• A CSÁRDÁS kerámiacserepek rögzíté­sénél a tetőhajlásszög függvényében a TANGÓ kerámiacserepekre leírt szabá­lyok érvényesek.

A hófogó cserepek elhelyezése:

• 25° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 3. cserép hó­fogócserép: 1,57 db/eresz fm.
• 30° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 2. cserép hó­fogó cserép: 2,36 db/eresz/fm.
• 45° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második-harmadik sorban sakktábla elrendezéssel: 4,72 db/eresz/fm.

209. ábra. CSÁRDÁS alapcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±5 mm
• szélesség: 255±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 2,8 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 33,5 cm
• fedési szélesség: kb. 21,2 cm
• szükséglet: 14 db/m2
• statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,39 kN/m²

210. ábra. CSÁRDÁS szellőzőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±5 mm
• szélesség: 255±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 2,80 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 33,5 cm
• fedési szélesség: kb. 21,2 cm
• szükséglet: 1 db/szarufaköz, min. 1 db/10 m²
• szellőző keresztmetszet: kb. 26 cm²

211. ábra. CSÁRDÁS hófogócserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±5 mm
• szélesség: 255±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 2,95 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 33,5 cm
• fedési szélesség: kb. 21,2 cm
• szükséglet: előírás szerint

212. ábra. CSÁRDÁS jobbos szegőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±5 mm
• szélesség: 255±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 3,7 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 33,5 cm
• fedési szélesség: kb.21 cm
• szükséglet: 3 db/fm

213. ábra. CSÁRDÁS balos szegőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±5 mm
• szélesség: 255±3 mm
• vastagság: 10 ±1 mm
• tömeg: 3,70 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 33,5 cm
• fedési szélesség: 25,5 cm
• szükséglet: 3 db/fm

214. ábra. CSÁRDÁS félcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±5 mm
• szélesség: 150±1 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 1,5 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 33,5 cm
• fedési szélesség: kb. 10,6 cm
• szükséglet: igény szerint

34. táblázat.

35. táblázat.

A KERINGŐ cserépcsalád elemei

A KERINGŐ kerámiacserépből készült tetőfedés főbb jellemzői:

• A KERINGŐ kerámiacserép alkalmas magastetős épületek héjalására. Elő­nyösen felhasználható tagolatlan, nagy felületű nyeregtetők lefedésére.
• A KERINGŐ rusztikus felületű tetőcse­rép, amely mediterrán hangulatot köl­csönöz a tetőnek.
• Rakási mód: kötésbe.
• A tető hajlásszöge 12°-60° (90°) lehet. Mivel a tetőcserép hossz- és rövidebb oldalán különösen jól záró kettős hornyolás van kialakítva, ezért a közepes fedési távolság, azaz a léctávolság állan­dónak tekinthető.
• Alkalmazható: 36. táblázat.
• A szarufák távolsága 3,0×5,0 cm-es cse­répléc esetén max. 90 cm.

A legfelső cserépléc távolsága a szarufa csúcsától a tetőhajlásszög függvényében: 38. táblázat.

• Az alsó cserép túlnyúlása a tetőhajlás­szög függvényében:
• 45°-ig a legalsó léctávolság 32 cm, ekkor a túlnyúlás 8 cm
• 45°-tól a legalsó léctávolság kb. 31 cm, ekkor a túlnyúlás kb. 9 cm.

Az eresz-csatornaléc 3 cm-el lesz maga­sabb a többi lécnél.

• A KERINGŐ kerámiacserepek rögzítésé­nél, a tetőhajlásszög függvényében az alábbi szabályokat kell betartani: 39. táblázat.

A hófogó cserepek elhelyezése:

• 25° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 3. cserép hó­fogócserép: 1,56 db/eresz fm.
• 30° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 2. cserép hó­fogó cserép: 2,34 db/eresz/fm.
• 45° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második-harmadik sorban sakktábla elrendezéssel: 4,67 db/eresz/fm.

215. ábra. KERINGŐ alapcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430 ±5 mm
• szélesség: 265±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 3,0 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 35,5 cm
• fedési szélesség: kb. 21,4 cm
• szükséglet: 13,2 db/m²
• statikai számításokhoz javasolt alapérték 0,39 kN/m²

216. ábra. KERINGŐ szellőzőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 265±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 3,20 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 35,5 cm
• fedési szélesség: kb. 21,4 cm
• szükséglet: 1 db/szarufaköz, min. 1 db/10 m²
• szellőző keresztmetszet: kb. 38 cm²

217. ábra. KERINGŐ hófogócserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 265 ±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 3,20 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 35,5 cm
• fedési szélesség: kb. 21,4 cm
• szükséglet: előírás szerint

218. ábra. KERINGŐ zárócserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 265 ±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 3,20 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 35,5 cm
• fedési szélesség: kb. 21,4 cm
• szükséglet: 9,4 db/fm

219. ábra. KERINGŐ jobbos szegőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 265 ±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 4,60 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 35,5 cm
• fedési szélesség: kb. 21 cm
• szükséglet: 2,82 db/orom fm

220. ábra. KERINGŐ balos szegőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 265±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 4,70 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 35,5 cm
• fedési szélesség: 26,5 cm
• szükséglet: 2,82 db/orom fm

221. ábra. KERINGŐ jobbos szegőzáró-cserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 265±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 4,70kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 35,5 cm
• fedési szélesség: kb.21 cm
• szükséglet: igény szerint

222. ábra KERINGŐ balos szegőzáró-cserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430 ±5 mm
• szélesség: 265±3 mm
• vastagság: 10 ±1 mm
• tömeg: 4,7kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 35,5 cm
• fedési szélesség: 26,5 cm
• szükséglet: igény szerint

36. táblázat.

37. táblázat.

38. táblázat.

39. táblázat.

A POLKA cserépcsalád elemei

A POLKA kerámiacserépből készült te­tőfedés főbb jellemzői:

• A POLKA kerámiacserép alkalmas ma­gastetős épületek héjalására. Ideálisan alkalmazható összetett tetők lefedésére, továbbá meglévő tetőszerkezetek felújí­tására.
• A POLKA felülete egyszerű, nyugodt rajzolatú. Változtatható léctávolságának köszönhetően a tetőfelújítások ide­ális cserepe.
• Rakási mód: hálóba.
• A tető hajlásszöge 15°-60° (90°) lehet. A fe­dés az egyrétegű fedésekhez tartozik, a cse­rép csak a hosszanti oldalán rendelkezik kettős horonnyal, így a léctávolság 28-36 cm-ig változhat a hajlásszög függvényében.
• Alkalmazható: 39. táblázat.
• A szarufák távolsága 3,0×5,0 cm-es cse­répléc esetén max. 90 cm.

A legfelső cserépléc távolsága a szarufa csúcsától a tetőhajlásszög függvényében: 41. táblázat.

• Az alsó cserép túlnyúlása a tetőhajlás­szög függvényében:
• 45°-ig a legalsó léctávolság 32 cm, ekkor a túlnyúlás 8 cm
• 45°-tói a legalsó léctávolság kb. 31 cm, ekkor a túlnyúlás kb. 9 cm.

Az eresz-csatornaléc 3 cm-el lesz maga­sabb a többi lécnél.

• A POLKA kerámiacserepek rögzítésé­nél, a tetőhajlásszög függvényében az alábbi szabályokat kell betartani: 42. táblázat.

A hófogó cserepek elhelyezése:

• 25° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 3. cserép hó­fogócserép: 1,56 db/eresz fm.
• 30° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 2. cserép hó­fogó cserép: 2,35 db/eresz/fm.
• 45° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második-harmadik sorban sakktábla elrendezéssel: 4,69 db/eresz/fm.

223. ábra. POLKA alapcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 255 ±3mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 2,8 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 28,0-36,0 cm
• fedési szélesség: kb. 21,3 cm
• szükséglet: 13,1-16,8 db/m²
• statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,37-0,47 kN/m²

224. ábra. POLKA szellőzőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 255±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 3,1 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 28,0-36,0
• fedési szélesség: kb. 21,3 cm
• szükséglet: 1 db/szarufaköz, min. 1 db/10 m²
• szellőző keresztmetszet: kb. 22 cm²

225. ábra. POLKA hófogócserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 255±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 3,15 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 28,0-36,0 cm
• fedési szélesség: kb. 21,3 cm
• szükséglet: előírás szerint

226. ábra. POLKA jobbos szegőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 255 ±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 3,7 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 28,0-36,0 cm
• fedési szélesség: kb. 21 cm
• szükséglet: 2,78-3,57 db/fm

A szegőcserép szoknyáját a léctávolság függvényében méretre kell vágni.

227. ábra. POLKA balos szegőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 255±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 3,7 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 28,0-36,0 cm
• fedési szélesség: 25,5 cm
• szükséglet: 2,78-3,57 db/fm

A szegőcserép szoknyáját a léctávolság függvényében méretre kell vágni.

39. táblázat.

40. táblázat.

41. táblázat.

42. táblázat.

A PALOTÁS cserépcsalád elemei

A PALOTÁS kerámiacserépből készült tetőfedés fő jellemzői:

• A PALOTÁS kerámiacserép alkalmas magastetős épületek héjalására. Formá­jából adódóan, hullámosan kiemelkedő íves felületével mediterrán jellegű fe­dést biztosít.
• Alkalmazható: 43. táblázat.
• A tető hajlásszöge 12°-60° (90°) lehet. Mivel a tetőcserép hossz- és rövidebb olda­lán különösen jól záró kettős hornyolás van kialakítva, ezért a közepes fedési hosszúság, azaz a léctávolság állandó.
• A szarufák távolsága 3,0×5,0 cm-es cse­répléc esetén max. 90 cm.

A legfelső cserépléc távolsága a szarufa csúcsától a tetőhajlásszög függvényében: 45. táblázat.

• Az alsó cserép túlnyúlása a tetőhajlás­szög függvényében:
• 45°-ig a legalsó léctávolság 32 cm, ekkor a túlnyúlás 8 cm
• 45°-tól a legalsó léctávolság kb. 31 cm, ekkor a túlnyúlás kb. 9 cm.

Az eresz-csatornaléc 3 cm-el lesz maga­sabb a többi lécnél.

• A PALOTÁS kerámiacserepek rögzíté­sénél, a tetőhajlásszög függvényében az alábbi szabályokat kell betartani: 46. táblázat.

A hófogó cserepek elhelyezése:

• 25° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 3. cserép hó­fogócserép: 1,55 db/eresz fm.
• 30° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 2. cserép hó­fogó cserép: 2,33 db/eresz/fm.
• 45° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második-harmadik sorban sakktábla elrendezéssel: 4,65 db/eresz/fm.

228. ábra. PALOTÁS alapcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 270±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 3,10kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: kb. 35,5 cm
• fedési szélesség: kb. 21,5 cm
• szükséglet: 13,1 db/m²
• statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,41 kN/m²

229. ábra. PALOTÁS szellőzőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 270±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 3,10 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: kb. 35,5 cm
• fedési szélesség: kb. 21,5 cm
• szükséglet: 1 db szarufaköz, min. 1 db/10 m²
• szellőző keresztmetszet: kb. 33 cm²

230. ábra. PALOTÁS zárócserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 270±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 3,20 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: kb. 35,5 cm
• fedési szélesség: kb. 21,5 cm
• szükséglet: 9,30db/fm

231. ábra. PALOTÁS jobbos szegőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 270±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 4,50 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: kb. 35,5 cm
• fedési szélesség: kb. 21,5 cm
• szükséglet:  2,82 db/orom fm

232. ábra. PALOTÁS balos szegőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 330±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 5,20 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: kb. 35,5 cm
• fedési szélesség: kb. 32,5 cm
• szükséglet:  2,82 db/orom fm

233. ábra. PALOTÁS jobbos szegőzáró-cserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 270±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 5,40 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: kb. 35,5 cm
• fedési szélesség: kb. 21,5 cm
• szükséglet: igény szerint

234. ábra. PALOTÁS balos szegőzáró-cserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 330±3 mm
• vastagság: 10 ±1 mm
• tömeg: 5,30 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: kb. 35,5 cm
• fedési szélesség: kb. 32,5 cm
• szükséglet: igény szerint

43. táblázat.

44. táblázat.

45. táblázat.

46. táblázat.

A hódfarkú kerámiacserepek

A csornai hódfarkú kerámiacserepek

A TONDACH MAGYARORSZÁG zRt. Csornán gyártott hódfarkú kerámiacserép termékei kétféle méretválasztékban (18x38cm; 19×40 cm) készülnek. A hódfarkú kerámiacserép-család az alapcserepeken kívül a te­tőhéj funkcióinak biztosítását és az építést magas színvonalon szolgáló idomcserepeket is tartalmaz.

A hódfarkú cserepekre is érvényesek a 163. oldalon tett, a sajtolt tetőcserepekre vonat­kozó megállapítások és a beépítésre vonat­kozó előírások.

A CSORNAI HÓDFARKÚ 18×38 cm cserépcsalád elemei

235. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású alapcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 380±6 mm
• szélesség: 180±3 mm
• vastagság: 15 ±7 mm
• tömeg: 1,70kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 18 cm
• szükséglet DIN szerint: 32,8-37,3 db/m²
• statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,56-0,63 kN/m²

236. ábra. HÓDFARKÚ ereszcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 260±4 mm
• szélesség: 180±3 mm
• vastagság: 15 ±1 mm
• tömeg: 1,2 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
•  fedési szélesség: 18 cm
• szükséglet: 5,6 db/eresz fm

237. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású taréjcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 260±4 mm
• szélesség: 180±3 mm
• vastagság: 15±1 mm
• tömeg: 1,2 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 18 cm
• szükséglet: 11,2 db/vízsz. gerinc fm

238. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású szellő­zőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 380±6 mm
• szélesség: 180±3 mm
• vastagság: 15±1 mm
• tömeg: 1,9 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 18 cm
• szükséglet: 1 db szarufaköz, min. 1 db/6 m²
• szellőző keresztmetszet: kb. 18cm²

239. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású szellő­ző alátétcserepek kettős fedéshez.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 380±6 mm
• szélesség: 180±3 mm
• vastagság: 15 ±1 mm
• tömeg: 1,55 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 18 cm

240. ábra. HÓDFARKÚ szellőző alátétcserepek koronafedéshez.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 380±6 mm
• szélesség: 180±3 mm
• vastagság: 15±1 mm
• tömeg: 1,55 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 18 cm

241. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású hófo­gócserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 380±6 mm
• szélesség: 180±3 mm
• vastagság: 15±1 mm
• tömeg: 2,0 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 18 cm
• szükséglet: előírás szerint

242. ábra. HÓDFARKÚ szélcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 380±4 mm
• szélesség:104-128±2 mm
• vastagság: 15±1 mm
• tömeg: 2,70kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• szükséglet: 3,13-3,51 db/orom fm

A CSORNAI HÓDFARKÚ 19×40 cm cserépcsalád elemei

243. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású alapcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 190±3 mm
• vastagság: 15±1 mm
• tömeg: 2,00 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm
• szükséglet: 29,2-33,1 db/m²
• statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,58-0,66 kN/m²

244. ábra. HÓDFARKÚ ereszcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 280±4 mm
• szélesség:190±3 mm
• vastagság: 15±1 mm
• tömeg: 1,45 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm
• szükséglet: 5,3 db/eresz fm

245. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású taréjcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 280±4mm
• szélesség: 190±3mm
• vastagság: 15 ±1 mm
• tömeg: 1,4 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm
• szükséglet: 10,6 db/vízsz. gerinc fm

246. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású szellő­zőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 190±3 mm
• vastagság: 25 ±1 mm
• tömeg: 2,1 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm
• szükséglet: 1 db szarufaköz, min. 1 db/6 m²
• szellőző keresztmetszet: kb. 21 cm²

247. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású szellőző alátétcserepek kettős fedéshez.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 190±3 mm
• vastagság: 15 ±1 mm
• tömeg: 1,80 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség:19 cm

248. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású szellőző alátétcserepek koronafedéshez.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 190±3 mm
• vastagság:15±1 mm
• tömeg: 1,80 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm

249. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású hófo­gócserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 190±3 mm
• vastagság: 15±1 mm
• tömeg: 2,45 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm
• szükséglet: előírás szerint

250. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású 3/4-es cserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 140±2 mm
• vastagság: 15 ±1 mm
• tömeg: 1,6kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 14 cm
• szükséglet: igény szerint

251. ábra. HÓDFARKÚ szélcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 113-138±2 mm
• vastagság: 15±1 mm
• tömeg: 2,40 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• szükséglet: 2,94-3,23 db/orom fm

A CSORNAI KASTÉLY HÓDFARKÚ 19×40 cm cserépcsalád elemei

252. ábra. KASTÉLY HÓDFARKÚ alapcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 190±3 mm
• vastagság: 15 ±1 mm
• tömeg: 1,95 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm
• szükséglet: 30,2-33,1 db/m²
• statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,59-0,65 kN/m²

253. ábra. KASTÉLY HÓDFARKÚ ereszcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 280±4 mm
• szélesség: 190±3 mm
• vastagság:15±1 mm
• tömeg: 1,45 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm
• szükséglet: 5,3 db/eresz fm

254. ábra. KASTÉLY HÓDFARKÚ taréjcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 280±6 mm
• szélesség: 190±3 mm
• vastagság: 15±1 mm
• tömeg: 1,37 kg/db
• hajlító törőerő:1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm
• szükséglet: 10,6 db/vízsz. gerinc fm

255. ábra. KASTÉLY HÓDFARKÚ szellőzőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 190±3 mm
• vastagság: 15±1 mm
• tömeg: 2,10 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm
• szükséglet: 1 db szarufaköz, min. 1 db/6 m²
• szellőző keresztmetszet : kb.21cm²

256. ábra. KASTÉLY HÓDFARKÚ szellőző alátétcserepek.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 190±3 mm
• vastagság: 15±1 mm
• tömeg: 1,75 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm

257. ábra. KASTÉLY HÓDFARKÚ hófogócserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 190±3 mm
• vastagság: 15±1 mm
• tömeg: 1,45 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm
• szükséglet: előírás szerint

258. ábra. KASTÉLY HÓDFARKÚ 3/4-es cserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 140±3 mm
• vastagság: 15 ±1 mm
• tömeg: 1,56 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm
• szükséglet: igény szerint

259. ábra. KASTÉLY HÓDFARKÚ 3/4-es taréjcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 190±3 mm
• vastagság: 15 ±1 mm
• tömeg: 1,20 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm
• szükséglet: igény szerint

260. ábra. HÓDFARKÚ szélcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség:113-138±2 mm
• vastagság: 15 ±1 mm
• tömeg: 2,40 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• szükséglet: 2,94-3,26 db/orom fm

A tatai hódfarkú kerámiacserepek

A TONDACH MAGYARORSZÁG zRt. Tatán gyártott hódfarkú kerámiacse­rép termékei kétféle méretválasztékban (18×38; 19×40 cm) készülnek. A 18×38 cm-es tatai hódfarkú kerámia cserépcsalád alapcserepeit körszeletvágású, gótikus és zsindely változatban gyártják. A 19×40 cm-es tatai hódfarkú kerámia cserépcsalád elemei szegmensvágásúak.

A tatai HÓDFARKÚ 18×38 cm-es cserép­család elemei

261. ábra tatai HÓDFARKÚ körszeletvágású alap­cserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 375±6 mm
• szélesség: 175±3 mm
• vastagság: 75 ±7 mm
• tömeg: 1,50 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: kb. 17,5 cm
• szükséglet: 32,8-37,3 db/m²
• statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,49-0,56 kN/m²

262. ábra tatai HÓDFARKÚ gótikus és zsindely alapcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 375±6 mm
• szélesség: 175±3 mm
• vastagság: 75 ±7 mm
• tömeg gótikus: 1,45 kg/db
• tömeg zsindely: 1,40 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 1 kb. 17,5 cm
• szükséglet: 32,8-37,3 db/m²
• statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,47-0,54 kN/m²

263. ábra tatai HÓDFARKÚ hófogócserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 375±6 mm
• szélesség: 175±3 mm
• vastagság: 15±1 mm
• tömeg: 1,70 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 17,5 cm
• szükséglet: előírás szerint

264. ábra tatai HÓDFARKÚ szellőzőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 375±6 mm
• szélesség: 175±3 mm
• vastagság: 15 ±1 mm
• tömeg: 1,70 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 17,5 cm
• szükséglet: 1 db/szarufaköz, min. 1 db/6 m²
• szellőző keresztmetszet: kb.14 cm²

265. ábra tatai HÓDFARKÚ szellőző alátétcse­repek kettős fedéshez. Műszaki adatok:

• hosszúság: 375±6 mm
• szélesség: 175 ±3 mm
• vastagság: 15±1 mm
• tömeg: 1,35 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 17,5 cm

266. ábra tatai HÓDFARKÚ szellőző alátétcse­repek koronafedéshez. Műszaki adatok:

• hosszúság: 375±6 mm
• szélesség: 175 ±3 mm
• vastagság: 15 ±1 mm
• tömeg: 1,35kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 17,5 cm

A tatai HÓDFARKÚ 19×40 cm-es cserép­család elemei

267. ábra tatai HÓDFARKÚ szegmensvágású alapcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 190±3 mm
• vastagság:15 ±1 mm
• tömeg: 1,85 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm
• szükséglet: 29,2-33,1 db/m²
• statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,54-0,61 kN/m²

268. ábra tatai HÓDFARKÚ szegmensvágású hófogócserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 190±3 mm
• vastagság: 15 ±1 mm
• tömeg: 2,25 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm
• szükséglet: előírás szerint

269. ábra tatai HÓDFARKÚ szegmensvágású szellőzőcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 190±3mm
• vastagság: 15 ±1 mm
• tömeg: 1,95 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm
• szükséglet: 1 db/szarufaköz, min. 1 db/6 m²
• szellőző keresztmetszet: kb.21 cm²

270. ábra tatai HÓDFARKÚ szegmensvágású szellőző alátétcserepek kettős fedéshez.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 190±3 mm
• vastagság:15 ±1 mm
• tömeg: 1,65 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm

271. ábra tatai HÓDFARKÚ szegmensvágású szellőző alátétcserepek korona fedéshez. Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 190±3 mm
• vastagság: 15 ±1 mm
• tömeg: 1,65 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 19 cm

A hódfarkú kerámiacserépből készült tetőfedés jellemzői

A HÓDFARKÚ kerámiacserép alkal­mas magastetős épületek héjalására. Előnyösen felhasználható tagolt, nagy felületű összetett tetők, műemlékek és modern épületek fedésére.

• A HÓDFARKÚ kerámiacserép szaksze­rű kivitelezés esetén alkalmas ívek, haj­latok (vápa, élgerinc, ökörszemablak, kör alaprajzú tornyok) kialakítására.
• A HÓDFARKÚ kerámiacserép minden bemutatott változata jellegzetes tető raj­zolatot, esztétikai megjelenést eredmé­nyez. Alkalmazásukkal látványos építé­szeti megoldások lehetségesek. A zsindely (hegyes vágású) hódfarkú kerámiacserép méhsejt formájú és a gótikus vágású hód­farkú kerámiacserép pajzsra vagy pikkely­re emlékeztető alakjával, egyedi megjele­nésükkel a magyar, alföldi fazsindelyezési hagyományokra emlékeztetnek. A kastély hódfarkú kerámiacserépből készített tető, méltóságteljes megjelenésével legszebb műemlék épületeink hangulatát idézi.

Alkalmazható:

Alátéthéjazattal: 25° tetőhajlásszög felett. Alátéthéjazat nélkül: 30° tetőhajlásszög felett.

Fedési mód: hálóba.

• A tető hajlásszöge 25°-60° (90°) lehet.

A szarufák távolsága 30×50 cm-es cseré­pléc esetén max. 90 cm.

• A HÓDFARKÚ kerámiacserepek rög­zítésénél a tetőhajlásszög függvényében az alábbi szabályokat kell betartani: 49 táblázat.

A hófogó cserepek elhelyezése:

• 25° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 3. cserép hó­fogócserép: 18×38-as cserépnél 1,85 db/eresz fm, 19×40-es cserépnél 1,75 db/eresz fm.
• 30° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 2. cserép hó­fogó cserép: 18×38-as cserépnél 2,78 db/eresz fm, 19×40-es cserépnél 2,63 db/eresz fm.
• 45° tetőhajlásszögtől az eresztől számított második-harmadik sorban sakktábla elren­dezéssel: 18×38-as cserépnél 5,56 db/eresz fm, 19×40-es cserépnél 5,26 db/eresz fm.

47. táblázat. 18×38 cm.

48. táblázat. 19×40 cm.

49. táblázat.

A hornyolt kerámiacserepek

A csornai hornyolt kerámiacserepek

272. ábra. HORNYOLT íves vágású alapcserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 210±3 mm
• vastagság: 20±1 mm
• tömeg: 2,5 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 18,6 cm
• szükséglet: 18,5-21,5 db/m²
• Statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,46-0,54 kN/m²

273. ábra. HORNYOLT íves vágású félcserép. Műszaki adatok:

• hosszúság: 375±6 mm
• szélesség: 120±3 mm
• vastagság: 20±1 mm
• tömeg: 1,3 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 9,6 cm
• szükséglet: igény szerint

274. ábra. HORNYOLT szellőzőcserép íves- és egyenes vágású cseréphez. Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 210±3mm
• vastagság: 20±1 mm
• tömeg: 3,1 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 18,6 cm
• szükséglet: 1 db szarufaköz, min. 1 db/6 m²
• szellőző keresztmetszet: kb. 18 cm²

275. ábra. HORNYOLT egyenes vágású alapcserép. Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 210±3 mm
• vastagság: 20±1 mm
• tömeg: 2,6 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 18,6 cm
• szükséglet: 16,8-19,2 db/m²
• statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,44-0,50 kN/m²

276. ábra. HORNYOLT egyenes vágású félcserép Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 120 ±3 mm
• vastagság: 20±1 mm
• tömeg: 1,4 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 9,6 cm
• szükséglet: igény szerint

A tatai hornyolt kerámiacserepek

277. ábra tatai HORNYOLT íves vágású alap­cserép. Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 210±3 mm
• vastagság: 20 ±1 mm
• tömeg: 2,10 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 18,6 cm
• szükséglet: 18,5-21,5 db/m²
• statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,39-0,45 kN/m²

278. ábra tatai HORNYOLT egyenes vágású alapcserép. Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 210±3 mm
• vastagság: 20±1 mm
• tömeg: 2,15 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 18,6 cm
• szükséglet: 18,5-21,5 db lm²
• statikai számításokhoz javasolt alapérték:0,40-0,46 kN/m²

279. ábra HORNYOLT szellőzőcserép íves- és egyenes vágású cseréphez. Műszaki adatok:

• hosszúság: 400±6 mm
• szélesség: 210±3mm
• vastagság: 20 ±1 mm
• tömeg: 3,1 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 18,6 cm
• szükséglet: 1 db szarufaköz, min. 1 db/6 m²
• szellőző keresztmetszet: kb. 18 cm²

50. táblázat.

A hornyolt kerámiacserépből készült tetőfedés jellemzői:

• A HORNYOLT kerámiacserép alkal­mas magastetős épületek héjalására. Ideálisan alkalmazható összetett tető le­fedésére, továbbá meglévő tetőszerke­zetek felújítására.
• A legváltozatosabb tetőformák fedésére alkalmas, gyors és egyszerű a felrakása, változtatható léctávolsága a tetőhéjazat kialakításakor nagymértékű rugalmas­ságot biztosít, a tetőfelújítások kedvelt anyaga.
• Rakási mód: hálóba, kötésbe.
• Alkalmazható:

Alátéthéjazattal: 25° tetőhajlásszög felett.

Alátéthéjazat nélkül: 30° tetőhajlásszög felett.

• A tető hajlásszöge 25°-60° (90°) lehet. A fedés az egyrétegű fedésekhez tartozik, a cserép csak a hosszanti oldalán rendelke­zik horonnyal, így a léctávolság 25-32 cm-ig változhat a hajlásszög függvényében.

A szarufák távolsága 3,0×5,0 cm-es léc­távolság esetén max. 90 cm.

A HORNYOLT kerámiacserepek rögzí­tésénél betartandó szabályokat az 51. táb­lázat tartalmazza.

A hófogó cserepek elhelyezése:

• 25° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 3. cserép hó­fogócserép: 1,80 db/eresz fm.
• 30° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 2. cserép hó­fogó cserép: 2,69 db/eresz/fm.
• 45° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második-harmadik sorban sakktábla elrendezéssel: 5,38 db/eresz/fm.

51. táblázat.

Kerámia kiegészítők

280. ábra. HORNYOLT gerinccserép. Műszaki adatok:

• hosszúság: 380±19 mm
• szélesség: 190±14 mm
• tömeg: 3,5 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 35 cm
• szükséglet: 3 db/fm

281. ábra. CSORNAI húzott sima gerinccserép. Műszaki adatok:

• hosszúság: 380±19 mm
• szélesség: 162/200±6 mm
• tömeg: 2,9 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési hosszúság: 33 cm
• szükséglet: 3 db/fm

282. ábra. SAJTOLT sima gerinccserép. Műszaki adatok:

• hosszúság: 410±20 mm
• szélesség: 215/250±16 mm
• tömeg: 3,1 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési hosszúság: 36 cm
• szükséglet: 3 db/fm

283. ábra. HORNYOLT kezdő gerinccserép.
Műszaki adatok:

• hosszúság: 380±19 mm
• szélesség:190±14 mm
• tömeg: 4,4 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 27 cm
• szükséglet: 1 db/él

284. ábra. SAJTOLT sima kezdő gerinccserép. Műszaki adatok:

• hosszúság: 420±20 mm
• szélesség:215/250±16 mm
• tömeg: 5,5kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési hosszúság: 35 cm
• szükséglet: 1 db/él

285. ábra. GERINCELOSZTÓ ELEM hornyolt gerinccseréphez. Műszaki adatok:

• tömeg: 4,1 kg
• szükséglet: 1 db/konty
• 286. ábra. GERINCELOSZTÓ ELEM sajtolt sima gerinccseréphez. Műszaki adatok:
• tömeg: 4,1 kg
• szükséglet: 1 db/konty

287. ábra tatai HORNYOLT gerinccserép. Műszaki adatok:

• hosszúság: 380±19 mm
• szélesség: 190±14 mm
• tömeg: 3,5 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési szélesség: 35 cm
• szükséglet: 3 db/fm

288. ábra tatai SIMA gerinccserép. Műszaki adatok:

• hosszúság: 380±20 mm
• szélesség: 160/200±16 mm
• tömeg: 3,1 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 36 cm
• szükséglet:  3 db/fm

289. ábra. tatai TARAJOS gerinccserép. Műszaki adatok:

• hosszúság: 305±20 mm
• szélesség: 210±16 mm
• tömeg: 2,3 kg/db
• hajlító törőerő: 1,0 kN
• fedési szélesség: 35 cm
• szükséglet: 3,7db/fm

290. ábra. TANGÓ és CSÁRDÁS átvezető cserép. Műszaki adatok:

• alkalmazás: 30°-45° között
• hosszúság: 400±5 mm
• szélesség: 255±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 3,1 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 33,5 cm
• fedési szélesség: kb. 21,2 cm
• szükséglet: igény szerint

291. ábra. KERINGŐ átvezető cserép. Műszaki adatok:

• alkalmazás: 30°-45° között
• hosszúság: 430±5 mm
• szélesség: 265±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 3,5kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 35,5 cm
• fedési szélesség: kb. 21,4 cm
• szükséglet: igény szerint

292. ábra. POLKA átvezető cserép. Műszaki adatok:

• alkalmazás: 30°-45° között
• hosszúság: 430 ±5 mm
• szélesség: 255 ±3 mm
• vastagság: 10±1 mm
• tömeg: 3,4 kg/db
• hajlító törőerő: 1,5 kN
• fedési hosszúság: 30,5-36 cm
• fedési szélesség: 21,3 cm
• szükséglet: igény szerint

293. ábra. CSATORNASZELLŐZŐ minden átvezető cseréphez. Műszaki adatok:

• csőátmérő: 100 mm
• tömeg: 5,5 kg

294. ábra. ANTENNAKIVEZETŐ minden átvezető cseréphez. Műszaki adatok:

• belső csőátmérő: 20-80 mm
• tömeg: 3,5 kg

A kerámiacseréppel épített tetőszerkeze­tek kialakításának legfontosabb szabályai

A kerámiacserép-gyártók színvonalas, az európai építéstechnikai igényeknek megfe­lelő gyártmányismertetőkkel és tervezési segédletekkel biztosítják termékeikről a felhasználásuk szakszerű tervezéséhez és beépítéséhez szükséges információkat.

A kerámiacserép szövegcsoportok lezárásaként be­mutatásra kerülnek a legfontosabb kerámia­cserép alkalmazással kapcsolatos ismeretek. Ennek megfelelően megismerhetik a külön­féle kerámiacserepek fedési módjait.

A kerámiacserép fedések – pikkelyes fe­dések – a fedési rétegek alapján egyrétegűek és kétrétegűek lehetnek. Az egyrétegű tetőfedést elmetszve a te­tőn egy réteg fedés található, amely a saj­tolt és hornyolt kerámiacserépből, a kétré­tegű tetőfedést elmetszve a tetőn két réteg fedés található, amely a hódfarkú kerámia­cserépből készíthető.

A nyeregtető szarufahosszának, a fedélszé­lesség és a tetőszerkezet szélesség számítási módszerének megismerésével képesek lesz­nek elvégezni a tetőhéj ázattál kapcsolatos alapvető anyagszükségleti és a statikai számí­tásokat előkészítő számvetéseket. Bemuta­tásra kerül a sajtolt kerámiacserép eresz-, ge­rinc- és oromkialakítása, a hódfarkú és hor­nyolt kerámiacserepek eresz- és gerinckiala­kítása.

A tetőfedések tervezése és készítése so­rán az általános tetőfedési mód eldöntése mellett legfontosabb feladat a fedési rész­letek szakszerű megoldása. A számtalan példa közül a szerző az alábbiak tanulmá­nyozását ajánlja figyelmükbe: Élgerinc ki­alakítás, Vápakialakítás, Falcsatlakozás, Kéményszegély kialakítás.

Tetőfedési módok hódfarkú cseréppel

A hódfarkú cserépfedésnél két réteg cserép biztosítja a vízzárást. A két réteg kiala­kítható a cserépsorok önálló feltámasztá­sával, vagy egymásra támasztásával.

Ennek megfelelően a hódfarkú cseréppel kétféle módon lehet tetősíkot kialakítani: kettős fedéssel és korona, vagy lovagfedéssel.

A hódfarkú kettős fedésnél minden cse­répsor alatt három, a koronafedésnél két léc van. Ennek megfelelően az alkalma­zandó léctávolság a kettős fedésnél az átfe­dés mértékével csökkentett cseréphossz fe­le, koronafedésnél az átfedés mértékével csökkentett cseréphosszal egyenlő.

A hódfarkú cserépfedésnél minden má­sodik sort fél eltolással kell kialakítani, ez történhet félcseréppel vagy 3/4-es cserép­pel. A szélcserepek alkalmazásával az oromképzés az eddig alkalmazott módsze­rekkel szemben (pl. fémlemez szegély) egyszerűen megvalósítható.

A kettős fedés, mint a hódfarkú cserép leggyakoribb fedési módja, olyan fedési mód, amelynél az egymás felett lévő cse­répsorok kötésben helyezkednek el úgy, hogy minden sorra a következő sor és a harmadik sor is – a hajlásszög függvényé­ben előírt mértékben rátakar.

A kettős fedést a teljes tetőfelületen biz­tosítani kell. Ennek megfelelően az eresz­képzésnél egyenes vágású hódfarkú eresz­cseréppel, vagy a legalsó sornál koronafe­déssel biztosítjuk a kettős fedést. Az eresz­képzésnél az első lécsort magasítani kell, vagy élére állítva felszegezni az egyenletes cserépfelfekvés érdekében. Az első cserép­sor túlnyúlása miatt az első sor léctávolsá­ga eltér a többitől.

295. ábra. A kettős fedés általános elrendezése.

A gerincképzésnél a hódfarkú taréj cserép alkalmazásával, vagy az utolsó tetőlécnél koronafedéssel biztosítjuk a kétrétegű fe­dést.

A hódfarkú cserép különleges tető felüle­tek (íves, stb.) fedésére a legalkalmasabb kerámiacserép típus, elsősorban kettős fe­dés alkalmazásával. Ezen bonyolult felüle­ti megoldások általában teljes aládeszkázást, a cserepek szükség szerinti vágását és egyenkénti rögzítését igénylik.

A korona- vagy lovagfedés olyan kétréte­gű fedési mód, amelynél minden második cserépsor az előző cserépsorra támaszko­dik. Ennek következtében ritkább a léce­zés (csak minden második cserépsorhoz szükséges) és a tetőcserepekből felváltva kisebb-nagyobb felület látható.

296. ábra. A korona- vagy lovagfedés általános elrendezése.

Az eresz- és gerincképzésnél a kettős fe­désnél már említett korona- vagy lovagso­ros kialakítás ajánlott.

Az ereszképzésnél az első lécsort magasí­tani kell, vagy élére állítva felszegezni az egyenletes cserépfelfekvés biztosítása ér­dekében. Az első cserépsor túlnyúlása mi­att az első sor léctávolsága eltér a többitől.

A korona- vagy lovagfedésnél lényeges méretezési szempont, hogy a lécezésre gyakorlatilag dupla terhelés kerül.

Tetőfedés hornyolt cseréppel

A cserepek az ereszre merőlegesen ho­ronnyal csatlakozó sorokat képeznek, ame­lyek félcserép eltolással átfednek az előző sorra. Készíthető hálós fedés is félcserép el­tolás nélkül. Az alkalmazandó léctávolság az átfedés mértékével csökkentett cseréphossz.

A fedéseknél a cserepek horonnyal kap­csolódása 5 mm mozgási lehetőséget bizto­sít, lehetővé téve a hőtágulásból származó mozgásokat, de a mérettűrésből adódó el­térések korrekcióját is.

Az ereszképzésnél az első lécsort magasí­tani kell, vagy élére állítva felszegezni az egyenletes cserépfelfekvés biztosítása ér­dekében. Az első cserépsor túlnyúlása mi­att az első sor léctávolsága eltér a többitől.

A gerincképzésnél a kétoldali cserépsor között 2-4 cm hézagot kell biztosítani. A minden második sorban a félcserép eltolás félcserép alkalmazásával biztosítható.

297. ábra. A hornyolt cserépfedés általános el­rendezése.

Tetőfedés sajtolt cseréppel

A sajtolt cserepek biztonságos fedést nyújtanak, mivel mind a négy oldalukon hornyos átfedéssel csatlakoznak. Ezen négyirányú kapcsolat következtében az elemek között létrejövő záródás pl. a porhó áthatolást még vihar esetén is elhanya­golható mértékűre korlátozza.

A sajtolt cserepekre jellemző egymáshoz csatlakozási, kapcsolódási mód lehetővé teszi széles tetőhajlásszög tartományban alkalmazásukat.

A sajtolt cserép tetőfedésnél különösen fontos a léctávolság pontos betartása, mert csak így illeszkednek megfelelően az egy­más feletti sorok a cserepek hornyaiba.

A nyeregtető szarufahosszának és léc­kiosztásának meghatározása

A gyártók tervezési segédletei cserép faj­tánként tartalmazzák az alkalmazandó szabá­lyokat. A téma fontosságára tekintettel, példa­ként a Tangó sajtoltcserép fedés szarufahosszának és léckiosztásának meghatározásával kerülnek bemutatásra az alkalmazandó elvek.

A szarufahossz számítás képlete:

sz_h = e_t + n*t + x

• sz_h = szarufahossz
• e_t = a szarufa alsó éle és az első cserépléc közti távolság
• e_t = 45°-ig 28,5 cm, felette 27,5 cm (Tangó cserépnél)
• n = a vízszintes cserépsorok száma -1
• t = hajlásszögtől függő, változtatható léctávolság
• x = a legfelső cserépléc távolsága a szarufa csúcsától

A szarufahossz számítás képletében sze­replő tényezők ajánlott értékei:

• Az ereszképzés és az első cserépsor túl-nyúlásának függvénye. A túlnyúlás értéke a Tangó, Csárdás cserépfedéseknél 9 cm, a Keringő, Polka, Hódfarkú (18×38; 19×40) és Hornyolt cserépfedéseknél 8 cm.

A túlnyúlás legkisebb értéke minden cserépfedésnél: 6 cm.

• Az „e” értéke: Csárdás cserépfedésnél: 45° tetőhajlásszögig 29 cm, felette 28 cm. Keringő és Polka cserépfedésnél: 45° te­tőhajlásszögig 32 cm, felette 31 cm. Palo­tás cserépfedésnél 32 cm. Hódfarkú cse­répfedésnél: (18×38) 25,5 cm; (19×40) 28,0 cm; Hornyolt cserépfedésnél: 28 cm
• „n” – értéke egyenlő: a vízszintes cserépsorok száma -1. (hódfarkú cserép koronafedésnél: a vízszintes cserépsorok számának fele -1)
• „t” – értékeit a cikksorozat cserép fajtánként a tetőhajlásszög és ezzel összefüggésben az átfedés függvényében tartalmazza
• „x” – értéke: 53. táblázat.

Palotás cserépfedésnél: 4-7 cm

Hódfarkú cserépfedésnél: 9,0 cm

(18×38; 19×40)

Hornyolt cserépfedésnél: 4,0 cm

298. ábra. Tangó sajtoltcserép fedés szarufa­hosszának és léckiosztásának meghatározása.

52. táblázat.

53. táblázat.

A nyeregtető fedélszélesség és a tető­szerkezet szélességének meghatározása

A gyártók tervezési segédletei cserép fajtánként tartalmazzák az alkalmazandó sza­bályokat. A téma fontosságára tekintettel, példaként a Tangó sajtoltcserép fedés fe­délszélességének és a tetőszerkezet széles­ségének meghatározásával kerülnek be­mutatásra az alkalmazandó elvek.

A fedélszélesség számításának képlete:

f=b + m*f_sz+j

l_h=f-2*o

Ahol:

• f=fedélszélesség
• b=balos szegőcserép szélessége b=25,5 cm
• f=a cserép fedési szélessége f_sz⁼21,2 cm
• m=a függőleges cseréposzlopok száma – 2
• j =jobbos szegőcserép fedési szélessége j=21 cm
• a = vízszintes átfedés a =4,5 cm
• l_h= a tetőszerkezet szélessége

o=a szegőcserepek túlnyúlása a tetőlécek végétől o=9,5 cm

A fedélszélesség számítás képletében sze­replő tényezők ajánlott értékei:

• „b” és, j” – A bal- és jobboldali oromkép­zés szélességi méreteinek, szerkezetkialakításának függvénye, (általában b=j)
• A „b” értéke (balos szegőcserép széles­sége): Tangó, Csárdás és Polka cserépfe­déseknél 25,5 cm. Keringő cserépfedés­nél 26,5 cm
• A „j” értéke (jobbos szegőcserép fedési szélessége): Tangó, Csárdás, Keringő és Polka cserépfedéseknél 21 cm

A „b”= „j” értéke: A hódfarkú cserépfe­déseknél: (18×38) 10,4-12,8 cm (a szél­cserép szélesség határozza meg). (19×40) 11,3-13,8 cm (a szélcserép szélesség ha­tározza meg). Hornyolt cserépfedésnél az oromképzés szélességi mérete hatá­rozza meg.

Az „m” értéke egyenlő: A függőleges cse­réposzlopok száma [hódfarkú (18×38); (19×40) cserépfedéseknél]; a függőleges cseréposzlopok száma – 2 (a Tangó, Csárdás, Keringő és a Polka tetőfedé­seknél alkalmazva a szegőcserép oszlo­pokat veszi figyelembe); függőleges cse­réposzlopok száma – 1 (a hornyolt cse­répfedéseknél a horony méretét veszi fi­gyelembe). A hornyolt cserépfedés fe­délszélesség számítás képlete ennek megfelelően eltér az általánostól: f=b+m x f_sz+j+sz, ahol „sz” egyenlő a hornyolt cserép szélességi méretével. A többi tényező értelmezése változatlan.

Az „f_sz” értéke: – A Tangó és Csárdás cserép­fedéseknél 21,2 cm (vízszintes átfedés 4,5 cm). A Keringő cserépfedésnél 21,4 cm (vízszintes átfedés 5,5 cm). A Polka cse­répfedésnél 21,3 cm (vízszintes átfedés 4,5 cm). A Palotás cserépfedésnél 21,5 cm. – A hódfarkú cserépfedéseknél (18,0×38) 18,0 cm; (19×40) 19 cm; hornyolt cserépfedés­nél 18,6 cm.

A szükséges léchossz meghatározható, ha a fedélszélesség lezárására alkalmazott szerkezet méretét a fedélszélességből ki­vonjuk.

A szegőcserepek túlnyúlása a tetőlécek végétől: a Tangó és Csárdás cserépfedések­nél 9,5 cm, a Keringő és Polka cserépfedé­seknél 9,0 cm, a hódfarkú (18×38; 19×40) cserépfedéseknél 4,0 cm.

299. ábra. Tangó sajtoltcserép fedés fedélszélességé­nek és a tetőszerkezet szélességének meghatározása.

A kerámia-cserépfedés csomópontjai és kialakításuk szabályai

Az általános, egybefüggő tetősíkok fedé­se a cikksorozat kerámiacserépre vonatkozó elő­írásainak betartásával, képzett szakember által végzett kivitelezés esetén megbízható, rendeltetésének megfelelő héjazatot alkot.

Hiba lehetőségek elsősorban a tetőfedés kritikus helyein a csomópontoknál, a szerke­zetek csatlakozásánál vannak, amelyek – épí­tési hibaként – végsoron kedvezőtlenül befo­lyásolják az egész tetőszerkezet külső és bel­ső hatások elleni megbízható működését.

A kerámia-cserépfedés csomópontjai: az eresz; a gerinc; az él és élgerinc; a vápa; az orom; a függőleges csatlakozások; a tető fel­építmények (tetőablakok, tetőkibúvók, ké­mények) és a tető kiegészítők (hófogók, nap­kollektorok, biztonságtechnikai eszközök).

A továbbiakban – a cikksorozat terjedelmi kor­látait figyelembe véve – bemutatásra kerül­nek a csomópontok kialakításának lehető­ségei, a kapcsolódó legfontosabb szabályok és az értelmezésüket segítő, jellemző ábrák.

A részletesebb szakmai információk meg­találhatók a gyártók beépítési útmutatói­ban és a vonatkozó szakirodalomban.

A tetőfedés szakszerű megvalósítását nagy­mértékben befolyásolja a tetőlécezés kialakítá­sa. Ez olyan tényező, mint az épületek esetén az alapozás szakszerű méretezése és kivitelezése.

Az ereszképzés

Az eresz kialakításának leggyakrabban alkalmazott formái:

• a fekvőeresz, ahol az ereszcsatorna a tető­síkra fektetve kerül elhelyezésre (300. ábra)
• a függőeresz, ahol az ereszcsatorna a te­tősík alatt kerül elhelyezésre (301., 302 ábra)
• a párkányeresz, ahol a tető ereszrésze az ereszdeszkázattal, dobozszerűen eltaka­rásra kerül (303. ábra).

300. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az eresz lezárása a szarufa felső síkján, csapadék­víz elvezetés fekvőeresz csatornával

• 1 Cserépléc
• 2 Ellenléc
• 3 Rácserősített alátétfólia
• 4 Szellőzőszalag
• 5 Bevezetett levegő
• 6 Ereszdeszkázat
• 7 Ereszlemez
• 8 Csatornatartó
• 9 Fekvő ereszcsatorna
• 10 Szellőzőelem horg. szeggel rögzítve
• 11 Eresz szeli, elem fésű nélkül
• 12 Elválasztó réteg
• 13 Szarufa
• 14 Talpszelemen.

301. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az eresz lezárása a szarufa felső síkján, csapadék­víz elvezetés függőeresz csatornával

• 1 Cserépléc
• 2 Ellenléc
• 3 Rácserősített alátétfólia
• 4 Szellőzőszalag
• 5 Bevezetett levegő
• 6 Ereszdeszkázat
• 7 Ereszlemez
• 8 Csatornatartó vas
• 9 Függő ereszcsatorna
• 10 Szellőzőelem horg. szeggel rögzítve
• 11 Hódfarkú hófogócserép
• 12 Kiszellőztetett légrés min. 2 cm
• 13 Hőszigetelés
• 14 Párazáró fólia + belső burkolat.

302. ábra. Egyszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés (korona), az eresz lezárása a szarufa felső síkján, csapadékvíz elvezetés függőeresz csatornával

• 1 Cserépléc
• 2 Ellenléc min. 5 cm
• 3 Páraáteresztő tetőfólia
• 4 Szellőzőszalag
• 5 Bevezetett levegő
• 6 Ereszdeszkázat
• 7 Ereszlemez
• 8 Csatornatartó
• 9 Ereszcsatorna
• 10 Kiszellőztetett légrés min. 5 cm
• 11 Hőszigetelés
• 12 Párazáró fólia + belső burkolat
• 13 Elválasztó réteg.

303. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az eresz lezárása vízszintesen, csapadékvíz elveze­tés függőeresz csatornával

• 1 Cserépléc
• 2 Ellenléc
• 3 Rácserősített alátétfólia
• 4 Szellőzőszalag
• 5 Bevezetett levegő
• 6 Ereszdeszkázat
• 7 Ereszlemez
• 8 Csatornatartó
• 9 Ereszcsatorna
• 10 Elválasztó réteg.

Az ereszképzés szabályai:

• A szél szívóhatása ellen az ereszt min­den esetben deszkázattal kell lezárni.
• Az ereszsori cserepeket a tetőhajlás­szögtől függetlenül minden esetben rögzí­teni kell.
• Az ereszsori cserepek túlnyúlása min. 6 cm.
• Az alátéthéjazat feletti légrést az ellen­léccel kell biztosítani, amely a tetőfelület 0,2%-a, de min. 200 cm²/eresz fm szabad beszellőzéssel.
• Az alátétfóliát az ereszvonallal párhuza­mosan kell fektetni, az ereszlemezre ráta­karva. A fólia alsó éle az ereszlemezen és ne az ereszcsatornában legyen.
• Fekvőeresz csatorna esetén az alátéthé­jazat takarjon rá a fekvőeresz csatorna be­tétlemezére.
• Az eresznél az első léctávolságot mindig az adott kerámia tetőcserép típusa határoz­za meg.
• Az eresz cserépsor alsó vízszintes vona­la, az ereszvonal a függőeresz csatorna víz­szintes méretének 1/3-a és 1/2-e közé essen.

A gerincképzés

A gerincképzés szabályai:

• A gerincnél a szarufa közti távolsághoz tartozó tetőfelület 0,05%-ának megfelelő szabad kiszellőzési keresztmetszetet kell megvalósítani.
• A fóliafektetést a taréjgerinc alatt 25-30 cm-re hagyjuk abba, hogy a légréteg felső kiszellőztetését biztosítsuk.
• A porhó bejutásának megakadályozásá­ra helyezzünk el a taréjgerincen egy olyan széles fóliacsíkot az ellenlécen rögzítve, amely 10-15 cm-re rátakar az ellenléc alatt a fóliára.
• A gerinccserepek mindig az uralkodó széliránynak ellentétesen kerüljenek rögzí­tésre. A gerinceknél a lezárás készülhet nedvesen (habarcs) vagy szárazon (száraz tartozékelem). A gerinccserép rögzítése minden esetben kúpkapcson keresztül 2 db csavarral történik.
• A gerincsori cserepeket minden esetben rögzíteni kell a szél szívó hatása ellen.

A gerincképzést a 304. ábra mutatja be.

304. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az alátéthéjazat a gerincen átvezetve, a gerinc képzés szárazon

• 1 Húzott sima gerinccserép
• 2 Taréjcserép
• 3 Rácserősített alátétfólia csík
• 4 Szellőzőgarnitúra
• 5 Levegő kivezetés
• 6 Cserépléc
• 7 Ellenléc
• 8 Rácserősített alátétfólia
• 9 Kúpcseréprögzítő csavarral rögzítve
• 10 Gerincléc csavarral rögzítve
• 11 Gerincléctartó
• 12 Gerinc lezáró szalag.

Páraáteresztő tetőfólia alátéthéjazatként alkalmazása esetén a gerinckialakítást a 305. ábra szemlélteti.

305. ábra. Egyszeresen átszellőztetett tető, egyrétegű fedés, az alátéthéjazat (páraáteresztő) a gerincen átve­zetve, a gerinc képzés szárazon

• 1 Sajtolt sima gerinccserép
• 2 Hőszigetelés
• 3 Hornyolt szellőzőcserép
• 4 Levegő kivezetés
• 5 Cserépléc
• 6 Ellenléc min. 5 cm
• 7 Páraáteresztő tetőfólia
• 8 Kúpcseréprögzítő csavarral rögzítve
• 9 Gerincléc csavarral rögzítve
• 10 Gerincléctartó
• 11 Párazáró fólia + belső burkolat
• 12 Gerincszalag.

306. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az alátéthéjazat az élnél kiszellőztetve, az él képzés szárazon

• 1 Húzott sima gerinccserép
• 2 Kúpcseréprögzítő csavarral rögzítve
• 3 Gerincléc csavarral rögzítve
• 4 Száraz él lezáró szalag
• 5 Gerincléctartó
• 6 Párazáró fólia + belső burkolat
• 7 Hőszigetelés
• 8 Kiszellőztetett légrés min. 2 cm
• 9 Rácserősített alátétfólia
• 10 Cserépléc
• 11 Ellenléc
• 12 Élszaru.
• 307. ábra. Egyszeresen átszellőztetett tető, egyrétegű fedés, az alátéthéjazat (páraáteresztő) az élen átvezet­ve, az él képzés szárazon
• 1 Sajtolt sima gerinccserép
• 2 Kúpcseréprögzítő csavarral rögzítve
• 3 Gerincléc csavarral rögzítve
• 4 Elasztikus élgerincelem
• 5 Gerincléctartó
• 6 Párazáró fólia + belső burkolat
• 7 Hőszigetelés
• 8 Kiszellőztetett légrés
• 9 Páraáteresztő tetőfólia
• 10 Cserépléc
• 11 Ellenléc min. 5 cm
• 12 Élszaru.

Az él és élgerinc képzése

Az él és élgerinc képzés szabályai:

• A gerinccserepek rögzítését az élléchez minden esetben a kúpkapcson keresztül csavarozással kell végezni.
• Az él és élgerincsori cserepeket a szél szívóhatása ellen minden esetben rögzíteni kell.
• Az élen, élgerincen tilos átvezetni a te­tőfóliát; helyette az éllel élgerinccel párhu­zamosan futó ellenlécre kell felhajtani és rögzíteni. Az így kialakított rés biztosítja az éleknél, élgerinceknél a légrés kiszellőztetését; a csapadék bejutásának megakadá­lyozására az elasztikus élgerincelem, a szellőző gerincszalag vagy a fésűs szellőző­elem szolgál.
• Az élgerinc kialakítását a 306. ábra mutatja be.
• Páraáteresztő tetőfólia alátéthéjazat­ként alkalmazása esetén az élgerinc kiala­kítást a 307. ábra szemlélteti.
• Az él kezdése a kezdőkúp, az élgerinc kezdésénél a vízzárást fémlemez betéttel kell biztosítani.
• A kerámiacserép tetőfelület élhez, vagy élgerinchez csatlakozása hagyományosan alapcserepekkel, Mester vágással vagy Winchester vágással történik.
• A Mester vágással biztosítható, hogy 6 cm-nél keskenyebb cserép ne kerüljön a te­tőfelületre.
• A Winchester-vágás olyan szerkesztési módszer, amely megfelelő hosszúságú, megbízhatóbban rögzíthető cserepeket eredményez az él, az élgerinc és a falfedé­sek kialakításához.
• Az élgerinc képzés megvalósítható ned­vesen, vagy szárazon a hozzátartozó száraz tartozékelemmel.

A vápaképzés

A vápa mindig két tetősík metszésével jön létre, és mindig belső szöget alkot.

A vápa a tető legjobban igénybevett ré­sze, nemcsak statikailag, hanem a csapa­dékhatás miatt is, mert a vápa alsó pontja­ihoz tartozik a legnagyobb vízgyűjtő felü­let.

A vápáknak sokféle változata van, részle­tes ismertetésük meghaladja a cikksorozat terje­delmi lehetőségeit.

A vápák alaptípusai és alkalmazhatósá­guk:

A vápaképzés szabályai:

• A vápákat bármelyik alaptípusnál a nagy igénybevétel miatt mindig deszkázott aljzatra kell készíteni.
• A fémbetétes vápa készítésénél a vápa tengelytől 10-10 cm szabad kifolyást kell biztosítani a csapadékvíz elvezetésre.
• A vápákban a tetőfedőanyagok rögzíté­se, cserepenkénti drótozással készüljön (Ø 1,6 mm horganyzott acéldrót).
• A fémbetétes vápalemezeknél kapcsolat nélkül, a vízzárást a rátakarás biztosítja, amelynek mértéke a 10 cm-es vízküszöb­nek megfelelő legyen.
• A nem egyenlő hajlásszögű tetőfelüle­teknél a vápában a fémbetét mindig egy felhajtással készüljön, amely mindig az ala­csonyabb tetőfelületen helyezkedjen el.
• Az egyrétegű fedések esetén a tetőfedő­anyag a vápa tengelyében nem vágható össze.
• A bekötött vápáknál a vápa hajlásszög min. értéke 26°, amely 35° tetőhajlásszögnek felel meg. A vápában a vízzárást min­dig plusz kerámiacserép sorok (bekötő so­rok) biztosítják.
• Az aláfektetett vápába kétrétegű kerá­miacserép fedés kerül, amelyre 10-10 cm-es rátakarással fednek rá a főtető kerámia­cserép síkjai. A vápában az anyagvastagsá­gokat figyelembe kell venni, amelyhez a te­tősíkok kialakítása a vápaszarufa süllyesz­tésével vagy főtetősíkok ellenléc magassá­gának növelésével biztosítható.
• Normál, nem páraáteresztő tetőfólia (s_d ≥ 1 m) alkalmazásakor a vápánál a fóliát nem szabad átvezetni, hanem a vápával párhuzamosan futó ellenlécre kell rögzíte­ni. Az ellenléc és a vápával párhuzamosan áthelyezett ellenléc között egy csatornát kell kialakítani, amelyet a vápaelem lefed; az így kialakított szellőzőrés biztosítja a le­vegőáramlást.
• Páraáteresztő tetőfólia (s_d ≤ 0,2 m) alkal­mazásakor a fólia a vápákon is megszakítás nélkül átvihető a másik tetősíkra.

A 308., 309. ábrák vápakialakítási példá­kat mutatnak be.

308. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, egyrétegű fedés, a vápa kiszellőztetve, vápatekerccsel, süllyesztve

• 1 Vápatekercs horg. szeggel rögzítve
• 2 Öntapadó váparögzítő
• 3 Vápadeszkázat
• 4 Cserépléc
• 5 Ellenléc
• 6 Rácserősített alátétfólia
• 7 Hőszigetelés
• 8 Párazáró fólia + belső burkolat
• 9 Vápaszaru
• 10 Kiszellőztetett légrés min. 2 cm
• 11 Hódfarkú alapcserép.

309. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, egyrétegű fedés, a vápa kiszellőztetve, fém vápabetételemmel

• 1 Fém vápahajlat
• 2 Kiemelés
• 3 Vápadeszkázat
• 4 Cserépléc
• 5 Ellenléc
• 6 Rácserősített alátétfólia
• 7 Hőszigetelés
• 8 Párazáró fólia + belső burkolat
• 9 Vápaszaru
• 10 Kiszellőztetett légrés min. 2 cm
• 11  Polka alapcserép
• 12 Fóliarögzítő léc 2/2 cm.

310. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az oroméi szegőcseréppel és az orom külső része az eresszel párhuzamosan lezárva gyalult min. 16 mm vastag deszkázattal

• 1 Hódfarkú szélcserép
• 2 Horg. szeg rögzítés
• 3 Cserépléc
• 4 Ellenléc
• 5 Kiszellőztetett légrés
• 6 Rácserősített alátétfólia
• 7 Hőszigetelés
• 8 Oromdeszka
• 9 Külső burkolat
• 10 Kiszellőztetett légrés min. 2 cm
• 11 Párazáró fólia + belső burkolat.

311. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az oroméi fémlemez csatlakozással, a (fémlemez fel­hajtással) és az orom külső része az eresszel párhuzamosan lezárva gyalult min. 16 mm vastag deszkázattal

• 1 Fém oromszegély
• 2 Hódfarkú 3/4-es cserép horg. szeg rögzítéssel és drótozással
• 3 Cserépléc
• 4 Ellenléc
• 5 Kiszellőztetett légrés
• 6 Rácserősített alátétfólia
• 7 Hőszigetelés
• 8 Oromdeszka
• 9 Külső burkolat
• 10 Kiszellőztetett légrés min. 2 cm
• 11 Párazáró fólia + belső burkolat.

312. ábra. Oldalfal csatlakozás – fémlemez szegéllyel

• 1 Hornyolt alapcserép csavarral rögzítve
• 2 Fémlemez szegély sűrített lécezésen
• 3 Cserépléc
• 4 Ellenléc
• 5 Kiszellőztetett légrés
• 6 Rácserősített alátétfólia falra vezetve.

313. ábra. Kéményszegély kialakítása kéménycsatlakozó szalaggal koronafedésnél

• 1 Kéménycsatlakozó szalag
• 2 Cserépléc
• 3 Ellenléc
• 4 Rácserősített alátétfólia
• 5 Fóliacsatorna
• 6 Aládeszkázás
• 7 Viharléc tiplivel rögzítve.

314. ábra. Kéményszegély kialakítása fémlemezzel kettős fedésben

• 1 Kéményszegély
• 2 Cserépléc
• 3 Ellenléc
• 4 Rácserősített alátétfólia
• 5 Fóliacsatorna
• 6 Aládeszkázás.

315. ábra. Tetőkibúvó ablak – fóliacsatornával

• 1 Hornyolt alapcserép
• 2 Fólia csatorna
• 3 Alátámasztó léc
• 4 tetőkibúvó ablak
• 5 Ólomkötény
• 6 Cserépléc
• 7 Ellenléc
• 8 Rácserősített alátétfólia
• 9 Horg. szeg rögzítés.

316. ábra. Hófogórács elhelyezése

• 1 Cserépléc
• 2 Ellenléc
• 3 Rácserősített alátétfólia
• 4 Szellőzőszalag
• 5 Bevezetett levegő
• 6 Hófogórács
• 7 Hófogórács tartó 90 cm-ként csavarozva.

317. ábra. Univerzális járórács elhelyezése

• 1 Hódfarkú tetőcserép
• 2 Járórács tartó pótléc
• 3 Univerzális járórács garnitúra
• 4 Cserépléc
• 5 Ellenléc
• 6 Rácserősített alátétfólia.

A tetőszerkezet függőleges szerkezeteihez való csatlakozások csomópontjainak kialakítása

Az orom kialakítása (310. ábra, 311. ábra).

• Az oromnál a szegőcserepek nem érhet­nek az oromdeszkához.
• Az oromnál minden kerámiacserepet rögzíteni kell a szél szívóhatása ellen.
• Az alátétfóliát az oromélnél felhajtással kell befejezni.

Az oldalfal csatlakozás kialakítása (312. ábra).

• Az oldalfal csatlakozásnál minden kerá­miacserepet rögzíteni kell a szél szívóhatá­sa ellen.
• Az alátétfóliát a falra felvezetve rögzíte­ni kell.

A kéményszegély kialakítása (313. ábra, 314. ábra). A tetőkibúvó ablak beépítése (315. ábra). A hófogó rács elhelyezése (316. ábra). Az univerzális járórács elhelyezése (317. ábra).

A kerámiacserép tervezésének döntési pontjai

A cikksorozat kerámiacserép pontjaiban – en­ciklopédikus jelleggel – megtalálható isme­retek lehetővé teszik az olvasó számára az eligazodást a tetőszerkezet kialakítás, a ke­rámiacserép tetőfedés azon alapvető szak­mai követelményei között, amelyek betar­tása alapvető fontosságú a tető rendelteté­sének megfelelő működése érdekében.

A kerámia tetőfedés tervezési fázisában kell biztosítani, hogy a tető, mint „a ház koronája”, környezetbe illesztett formájá­val, a fedéshez választott kerámiacserép tí­pusával, színével, az alkalmazott fedési móddal keltett esztétikai hatás eredménye­ként, maradandó értéket teremtve megha­tározza az épület stílusát.

A kerámia tetőfedés tervezési szempont­jai közül ki kell emelni a csomópontok je­lentőségét. A hibalehetőségek elsősorban a tetőfedés kritikus helyein a csomópon­toknál, a szerkezetek csatlakozásánál van­nak, amelyek – építési hibaként – kedve­zőtlenül befolyásolják az egész tetőszerkezet külső és belső hatások elleni megbízha­tó működését.

Alapvető fontosságú, hogy a kiviteli tervek az általános, egybefüggő tetősíkok rétegrendjének tervén kívül ki­emelten tartalmazzák az adott tetőhöz tar­tozó csomópontok: az eresz, a gerinc, a vá­pa, az él és a függőleges csatlakozások ter­vezett kialakítását.

Az épület egészének állékonysága, a falszerkezetekkel szemben támasztott hőtechnikai, zaj-, tűz-, nedvességvédelmi követelmények teljesíthetősége – a falszerkezetek fentieknek megfelelő kialakításán túlmenően – nagymértékben függ az épületszerkezetek különféle csatlakozási csomópontjainak szakszerű kialakításától.

Ebben a cikkben Porotherm építési rendszer elemeiből építhető épületszerkeze­tek legfontosabb csatlakozási csomópontjainak rajzait mutatja be.

Különleges építéstechnikai megoldásként bemutatásra kerül a kéthéjú; 25 cm vastagság­gal; tömör, kevéslyukú ill. soklyukú téglából; 12 cm vastag burkoló tégla falazatú előtéthéj­jal; hőszigeteléssel és átszellőztetett légréteggel készíthető falszerkezet.

150. ábra. Derékszögű falsarok kialakítása 38 N+F (nútféderes) falazóblokkból.

151. ábra. Derékszögű falsarok kialakítása 38 N+F (nútféderes) falazóblokkból.

152. ábra. Falvég és derékszögű falsarok kialakítása, valamint ablak beépítése Porotherm 44 HS falazat­ban, feles-, káva- és saroktégla beépítésével.

153. ábra. Külső-belső teherhordó fal csatlakozása 38 N+F (nútféderes) és 30 N+F (nútféderes) falazóblokkok között.

154. ábra. Belső falsarok kialakítása 38 N+F és 30 N+F (nútféderes) falazóblokkok között.

155. ábra. 10 N+F (nútféderes) válaszfal csatlakozása 38 N+F (nútféderes) falazóblokkból épített teherhordó külső falra.

156. ábra. 10 N+F (nútféderes) válaszfalak csatlakozása egymáshoz.

157. ábra. Derékszögű falsarok kialakítása 10 N+F (nútféderes) válaszfaltéglából.

158. ábra. Tömör, kevés- illetve soklyukú téglából készülő külső falak 25 cm vastagsággal, 12 cm vastag burkoló tégla falazatú előtéthéjjal, hőszigeteléssel, átszellőztetett légréleggel. Függőleges méretrend. (Az előtéthéj rögzítés, kialakítás szabályait lásd a 2.2 és a 4.4 részekben).

159. ábra. Tömör, kevés- illetve soklyukú téglából készülő külső falak 25 cm vastagsággal, 12 cm vastag burkoló tégla falazatú előtéthéjjal, hőszigeteléssel, átszellőztetett légréteggel Csatlakozások 1.

160. ábra. Tömör, kevés- és soklyukú téglából készülő külső falak 25 cm vastagsággal, 12 cm vastag bur­koló tégla falazatú előtéthéjjal, hőszigeteléssel, átszellőztetett légréteggel. Csatlakozások 2.

161. ábra. Tömör, kevés- és soklyukú téglából készülő külső falak 25 cm vastagsággal, 12 cm vastag burkoló téglafalazatú előtéthéjjal, hőszigeteléssel, átszellőztetett légréteggel. Csatlakozások 3.

162. ábra. Külső teherhordó fal lábazata, PTH 44 HS + vékonyvakolat.

163. ábra. Külső teherhordó fal lábazata, PTH 30 N+F + téglaburkolat.

164. ábra. Belső teherhordó fal részben alápincézett épületnél, pincetégla + PTH 30 N+F.

165. ábra. Külső teherhordó fal és pincepadló találkozása, PTH pincetégla.

166. ábra. Külső teherhordó fal lábazata, PTH 38 HS + vékonyvakolat.

167. ábra. Külső teherhordó fal lábazata, PTH 44 HS + vékonyvakolat.

168. ábra. U zsaluelem térdfali alkalmazása.

169. ábra. Porotherm S elemmagas áthidaló és Porotherm kávatégla beépítése, falnézet.

170. ábra. Külső fal és közbenső födém találkozása, PTH 38 HS + vékonyvakolat.

171. ábra. Belső teherhordó fal és közbenső födém találkozása, PTH 20 N+F és PTH 20 N+F.

172. ábra. Válaszfal és közbenső födém találkozása, PTH12 N+F.

173. ábra. Közbenső födém és külső tartófal csatlakozása Porotherm S elemmagas áthidaló és kávatégla beépítése esetén – a födémgerendával párhuzamos metszet 38 cm vastag falszerkezetben.

174. ábra. Közbenső födém és falburkoló téglával burkolt külső tartófal csatlakozása a födémgerendá­val, Porotherm S elemmagas áthidaló esetén – párhuzamos metszet.

175. ábra. Közbenső födém és külső tartófal csatlakozása a födémgerendával, Porotherm feszített áthidaló beépítésével – párhuzamos metszet.

176. ábra. Porotherm S elemmagas áthidaló beépítése.

177. ábra. Porotherm A-10 áthidaló beépítése válaszfalba.

178. ábra. Porotherm A-10 áthidaló beépítése.

179. ábra. Porotherm áthidaló beépítése.

180. ábra. Ereszkialakítás tetőtér-beépítés nélküli fedélszékes épület esetén.

181. ábra. Ereszkialakítás tetőtér-beépítés nélküli fedélszékes épület esetén falburkoló téglaburkolattal.

182. ábra. Ereszkialakítás fedélszékes épület – tetőtér-beépítés esetén.

183. ábra. Ereszkialakítás fedélszékes épület – tetőtér-beépítéssel, falburkoló téglaburkolattal.

A lakásépítés egy életre szóló, több gene­rációra kiható döntés, egyben komoly anya­gi erőforrásokat igénylő beruházás. A megfelelő telek és építőanyagok kiválasztása, a szaksze­rű tervezés és kivitelezés a legfontosabb fel­tételek annak érdekében, hogy a ház lakói kellemes klímában, jó közérzettel éljenek; biztonságos és tartós védelmet kapjanak a környezeti hatásokkal szemben; a lakás üzemeltetésére, karbantartására minél ke­vesebb pénzt költsenek; nem utolsósorban életük beruházása értékálló legyen.

Az építési hibák lecsökkentik a felsorolt kö­vetelmények megvalósulásának mértékét, mi­nőségét; felesleges költségeket, időpazarlást és stresszt okozva a lakástulajdonosoknak.

Ebben a cikkben összefoglalás­ra kerülnek azok a legfontosabb ismeretek, szabályok, amelyeket a tégla falszerkeze­tek építése során be kell tartani.

Ezek az építési hibák károsan befolyásolják az egyébként jó minőségű téglából, szakszerű­en épített falszerkezetek, épületek stabilitását, funkcionális működését és élettartamát.

A tégla falszerkezetek építéstechnológiája

A falazás általános szabályai

1. Az egyes épületszintek felmenő falainak in­dításánál (alaptesten, vagy betonlábazati falon) a kijelölt falsávoknak megfelelően – az előzete­sen elkészített vízszintes falszigetelésre egy falazóelem sort, mint vezető sort kell kirakni.

Az elemek kiosztása, függőleges hézagai­nak rendszere ezáltal az egész falszakaszra meghatározó.

A falazást a falsarkoknál kell kezdeni, a megnedvesített téglákat teljes felületükön habarcságyba kell helyezni. A sarokba el­helyezett téglákat vízmértékkel és gumika­lapáccsal pontosan be kell állítani és a víz­szintes méreteket is ellenőrizni kell.

A vízszintes habarcsréteg kialakításánál gondosan ügyelni kell arra, hogy az a téglák külső éléig teljesen ki legyen töltve. A vízszintes hézagból kitüremkedő felesleges habarcsot kőműveskanállal le kell húzni.

A munkába fogott falszakaszok sarkait függőbe állított léccel kell ellátni, melyre az egyes sormagasságok vízszintben kije­lölt helyét be kell jelölni. Az így kialakított sarokpontokon a tégla felső élén zsinórt kell kifeszíteni az egyes téglasorok kialakí­tása céljából. Ezzel mind a falsarkok füg­gőleges helyzete, mind az egyenletes sor­magasság ellenőrizhető és betartható.

A fal függőlegességét először vízszintező­vel, majd a 4. sortól kezdve függőónnal kell ellenőrizni. Be kell jelölni az ajtó- és ablaknyílások ten­gelyét és szélességét.

2. A falazat egyenlő magasságú, vízszin­tes helyzetű falazóelem sorokkal készül. A tervező a falazat magasságát a falazó­elem magassági méretének és a falazó habarcsréteg vastagságának figyelembevé­telével a sorok egészszámú többszörösé­ben határozza meg, melyet a kivitelezés során be kell tartani.

A falazat magasságának növekedésével be kell jelölni az ablakok alatti mellvédfa­lak magasságát, amitől felfelé az ablaknyí­lás kimarad.

A nyílászárók szemöldök magasságában – amennyiben azok kiváltása nem koszo­rúval, összefüggő monolit vasbeton kivál­tóval készül – el kell helyezni a nyílásáthi­daló gerendákat, különös figyelmet for­dítva azok statikai tervben előírt felfekvé­si hosszára.

A terv szerinti falazatmagasság elérése után „falegyent” kell képezni, melyre a ko­szorúgerenda, ill. a födém felfekszik. Üre­ges falazóelemekből készülő falazatokra az előregyártott vasbetongerendás födémek csak teherelosztó koszorún keresztül tá­maszthatók.

A nyílásáthidalások ill. koszorúk vonalá­ban a hőhidak elkerülésére külön hőszige­telő réteget kell beépíteni.

3. A falazat készítése során az egymás mellett és egymáson elhelyezkedő falazó-elemeket úgy kell habarcsba rakni, hogy a fugamagasság és szélesség 8-16 mm között legyen, de a 12 mm az ideális. Az elemek közötti álló hézagokat teljes magasságban ki kell habarccsal tölteni, kivéve a habarcs­horonnyal kialakított falazóelemekből ké­szülő falazatokat, ahol az álló hézagok ha­barcs kitöltését a habarcshornyoknál meg kell szakítani, vagyis a habarcshorony üre­sen marad.

További kivételeket a fenti szabály alól az ún. habarcstáskás téglák, valamint a nútféderes (hornyos-eresztékes) téglák falazása jelenti.

A habarcstáskás téglákat szorosan egy­más mellé kell illeszteni, és a téglák oldalát nem szabad megkenni habarccsal. A ha­barcstáskákat a vízszintes habarcsréteg ké­szítésével egyidejűleg teljesen ki kell tölte­ni habarccsal.

A nútféderes (hornyos-eresztékes) kiala­kítású téglák függőleges csatlakozásába habarcsot nem szabad tenni, csak a téglák hornyos-eresztékes oldalait kell szorosan egymásba illeszteni.

A falsarkoknál és az egyéb falcsatlakozá­soknál az eresztéknek mindig kifelé kell mutatnia és az eresztékek iránya téglaso­ronként váltakozik.

A fal síkjából kiálló eresztékeket le kell ütni, hogy a vakoláshoz egységes sík felület álljon rendelkezésre. A tégla méretrendjé­től eltérő, vágott oldalú elemek beépítése­kor a függőleges fugában habarcsot kell használni.

Gyártott feles elem hiányában a feles ele­mek egész elemekből fűrészeléssel is előál­líthatók.

A habarcstáskás és nútféderes (hornyos-eresztékes) termékek esetében kőműveska­lapács helyett gumikalapácsot kell használni.

A habarcs minőségét – a falazat megköve­telt szilárdsága függvényében – statikus ter­vező adja meg. A nagy üregtérfogatú falazóelemekből készülő falazatokhoz Hf 10-es szilárdságú cementes mészhabarcsnál gyengébb falazóhabarcs nem alkalmazható. Célszerű előkevert, zsákos, a terhelési igénybevételhez kiválasztható normál vagy hőszigetelő szárazhabarcsot használni.

A falazóhabarcs helytelenül megválasz­tott konzisztenciája jelentősen befolyásolja a falazat minőségét. A túl híg habarcs be­folyik az üregekbe, a vízszintes hézagokból kitüremkedik. A túl kemény habarcs nem tölti ki a hézagokat. A vízszintes hézagok­ból kinyomódó és hiányos, vagy egyenetlen habarcsréteg a falazóelemek repedését és a falazat szilárdságának csökkenését ered­ményezi, az üregekbe befolyt habarcs pe­dig rontja a falazat hőszigetelő képességét.

4. A falazatok tervben előírt szilárdságá­nak biztosítása érdekében a falazást az alábbi szabályok betartásával kell végezni.

Falazás lépései:

• az egymás fölötti elemsorok haránt irá­nyú álló hézagai nem eshetnek egymás fö­lé. Az egyes álló hézagok az egymás fölötti elemsorokban 1/2-1/4 elemszélességnyi tá­volságban lehetnek egymástól.
• az egymás mellett két vagy több sorban elhelyezett elemek közötti hosszanti álló hézagai sem eshetnek egymás fölé.

Valamennyi falazóelem-típusból készülő falazatot az elemek kötésben történő elhe­lyezésével kell elkészíteni.

Az átkötési értéknek (Ü) meghatározásá­nál az alábbi összefüggés alkalmazása ajánlott:

Ü ≥ 0,4h ≥ 4,5 cm; ahol: h=téglamagasság.

A falazás során az elemek kötési szabá­lyainak figyelmen kívül hagyása a falazat repedését eredményezi, és veszélyezteti az épület állékonyságát.

Ugyancsak a téglakötés szabályainak fi­gyelembevételével kell csatlakoztatni a kü­lönböző ütemben falazott falszakaszokat, ebben az esetben az első ütemben épülő falból kiálló csorbázatot kell készíteni.

Az összefüggő falazatokat a falazás során egy ütemben kell kialakítani.

Különleges előírások

1. Az égéstermékkel közvetlenül nem érintkező (béléscsöves) kéménypillérek csak nagyszilárdságú tömör téglából építhetők, amelyek fagyállóságát az MSZ EN 14297:2005 szabvány szerint kell vizsgálni.

Az égéstermékekkel közvetlenül érintke­ző kéménypillérek nagyszilárdságú tömör téglából csak a már említett szabvány sze­rint végzett fagyállóság vizsgálat és az MSZ 14799:1998 szabvány szerinti kéményszer­kezet tűzállósági vizsgálat alapján kiadott EME engedély birtokában építhetők.

2. Kisméretű tömör téglából – tekintve, hogy nem fagyállóak – teherhordó külső pincefalak csak abban az esetben építhetők, amennyi­ben talajnedvesség elleni szigetelés készül.

3. Üreges falazóelemek nem alkalmaz­hatók:

• pince és lábazati falként; (pincefal ese­tében kivétel a pincetégla)
• boltív képzéséhez;
• kémény falazásához.

4. Üreges falazóelemekből önálló teherhordó pillér csak azonos falazóelem-típusokból, az elemkötési szabályok betarthatósága és a szilárdsági követelmények ki­elégíthetősége esetén készíthetők.

5. A nagy üregtérfogatú falazóelemekből készülő falazatok építésénél a nyílászáró szerkezetek, szerelvények rögzítéséhez szükséges fali ékeket, betéteket, rögzítőele­meket a falazással egy időben kell elhelyez­ni. Az utólagos vésések – a falazat szilárdsá­ga csökkenésének elkerülése érdekében – nem megengedettek. A falazatok átlyukasztását, a dugaszolóaljzatok és kapcso­lók helyét fúróval, a vezetékek helyét elektromos maróval kell kialakítani.

6. Eltérő anyagú falazóelemek egymással nem falazhatok össze. A különböző nyo­mószilárdságú ill. hővezetési tényezőjű ele­mek lerontják a falazat szilárdságát és hő­szigetelő képességét. Eltérő összenyomó­dásuk repedezéseket okoz a falban.

Azonos anyagú, de eltérő típusú falazó­elemek kiegészítő elemként esetleg felhasznál­hatók, feltéve, ha a falazás során a kötés szabá­lyai betarthatók és nem rontják le a falazat szi­lárdságát, illetve hőtechnikai tulajdonságait.

7. Bármely falazóelem-típus felhasználá­sával készülő falazat falazási munkáit álta­lában +5 °C felett kell végezni +5 °C alat­ti hőmérsékleten falazási munkák csak kü­lön előírás alapján végezhetők.

8. Különös gondot kell fordítani:

• A talajjal érintkező nem fagyálló téglá­ból falazott pince és lábazati falak, ill. a fel­menő falak talajnedvességgel ill. felcsapó nedvességgel szembeni védelmét szolgáló szigetelések elkészítésére és védelmére;
• Az üreges elemekből készített falazatok­nál a födémgerendák teherelosztó koszorún keresztüli feltámasztására, valamint a nyílás­áthidaló gerendák felfekvésének hosszára;
• A koszorúk előírás szerinti méretére;
• A külső falak födémzónáinak, ill. lába­zati falszakaszainak megfelelő hőszigetelé­sére és védelmére.

9. A válaszfal csak méretezett válaszfalalapra, illetve szilárd, megfelelő teherbírású födémre építhető. Az aljzat egyenetlenségeit falazó habarccsal kell kiegyenlíteni.

A válaszfalaknak a teherhordó falakhoz tör­ténő csatlakoztatását a falhoronyba való be­kötés helyett – tekintve, hogy a korszerű falazóelemek méretéből adódóan falhornyok kialakítása körülményes – köracél bekötéssel célszerű kivitelezni.

A válaszfalakat kétsoronként a vízszintes hézagban vezetett Ø2,8 mm-es lágyvas huzalokkal kell merevíteni és egy­máshoz, ill. a teherhordó falakhoz csatlakoztatni, bekötni. A merevítő huzalt a vízszintes fugák habarcsrétegébe kell ágyazni és kampós szeggel rögzíteni. A teherhordó falaknál a hu­zalt 08 mm-es, a teherhordó falhoz függőlege­sen rögzített kör acélpálcákhoz kell bekötni.

A válaszfalak egymáshoz csatlakozásánál szintén 8 mm-es köracél pálcákhoz kell fe­szíteni a huzalokat, vagy a keresztező vá­laszfallapon keresztül történő visszahajtás­sal rögzíteni azokat. A fa ajtótokokhoz a lágyvashuzalt szegekkel kell rögzíteni.

A válaszfal felső síkja és a födém között 2-3 cm-t kell hagyni a mennyezethez törté­nő rögzítéshez, ennek megfelelően kell ki­osztani a sorokat. A legfelső sort a födém­hez téglánként kell kiékelni.

Falazáskor a vízszintes és függőleges fuga vastagsága 8-16 mm között legyen, de a 12 mm az ideális. A vízszintes habarcshézag kialakítá­sánál ügyelni kell arra, hogy az a téglák külső éléig teljesen ki legyen töltve habarccsal. A víz­szintes hézagból kitüremkedő felesleges habar­csot kőműves kanállal le kell húzni. A téglák végleges helyükre illesztésénél, a hagyomá­nyos téglafalaknál megszokott kőműveskala­pács helyett gumikalapácsot kell használni. A válaszfaltéglákat kötésben kell falazni.

10. A téglafalazatokon végzett szakipari munkáknál az alábbi szabályokat kell betartani:

Az épületgépészeti vezetékek hornyait horonymaróval célszerű elkészíteni. Az át­töréseket fúróval, vagy lyukfűrésszel lehet kialakítani. A hornyok kialakításánál ügyelni kell arra, hogy azok ne veszélyeztessék a fal szilárdságát.

Lakáselválasztó falban épületgépészeti vezetéket nem szabad elhelyezni. Az elekt­romos szerelvények, dobozok falba süllyesztése rontja a fal hangszigetelő képes­ségét.

Válaszfalaknál a kétoldali hornyokat nem szabad azonos keresztmetszetben kimarni. A függőleges hornyok szélessége nem le­het nagyobb, mint a falvastagság. A függő­leges hornyok mélysége 12 cm vastag vá­laszfalban legfeljebb 5 cm, 10 cm vastag vá­laszfalban 4,5 cm lehet, de a horony nem érhet el a merevítő huzalig. Egyéb hornyok mélysége legfeljebb 3 cm lehet.

A vízszintes hornyok magassága legfel­jebb 5 cm, távolsága legalább 50 cm lehet. A 6 cm vastag válaszfalban horonybemarás készítése tilos!

Az egymással szemben elhelyezkedő pontszerű bemarásokat – pl. dugaszolóalj­zatok, kapcsolók, elosztó dobozok – egy­mástól legalább a falvastagság értékével el kell tolni. A hornyok, bemarások, áttöré­sek kialakításánál fokozott gondot kell for­dítani arra, hogy a merevítő huzalokat el ne vágják.

A felületképzés szabályai

A külső falakat csapó esővel szembeni vé­delme, léghang gátlásának javítása, esztéti­kai megjelenítése érdekében, a belső fala­kat főleg esztétikai okokból felületképzés­sel kell ellátni.

Az egyrétegű (kiegészítő hőszigetelés nélküli) külső ill. a belső falak felületkép­zésének legáltalánosabban alkalmazott módja a vakolás.

A vakoláshoz az alkalmazás helye (külső­belső) függvényében meghatározott minő­ségű vakoló ill. felületképző habarcsot kell alkalmazni, betartva azok összetételére előírtakat.

A külső homlokzatvakolatot legalább két rétegben, 2 cm vastagságban, a belső vakolatot egy rétegben, 1,5 cm vastagság­ban kell felhordani a megfelelően előkészí­tett (portalanított, benedvesített, cement­habarcs fröcsköléssel ellátott) falfelületre.

A falazat anyagától eltérő anyagú homlok­zat felületeken (hőszigetelő lemez, előre­gyártott vb. áthidaló gerenda, stb.) a vakolat tapadásának biztosítására ill. összerepedezésének elkerülésére külön rabicháló sávot kell a vakolat felhordása előtt – cementhabarcs-fröcskölésbe ágyazottan – beépíteni.

Külső falak felületképzése vakolás he­lyett különféle burkolatok (burkoló tégla, kő, kerámialap, stb.) felrakásával is megva­lósítható, feltéve, ha a tervező annak pára­diffúziós ellenállását ill. a teherhordó fala­zatba történő bekötésének és dilatációjá­nak módját a falszerkezet kialakítása során figyelembe vette.

A falburkoló tégla felhasználási mód­jai és beépítése

Tégla falburkolat készülhet épületek fal­felületén felületképzésként, vagy szerkeze­ti funkcióval. A felületképzési célú tégla falburkolat készíthető épületek külső és belső falfelületeire, míg szerkezeti célú fal­burkolat általában külső felületre készül, például lábazat burkolataként, vagy több­rétegű tégla falszerkezet külső rétegeként.

A falburkoló tégla felhasználási módjai:

1. Egyrétegű falazatként, kisméretű tég­lával együtt falazva külső vagy belső, eset­leg külső-belső vakolat nélküli felülettel. (Teljes keresztmetszetében tartófal.)

120. ábra. Egyrétegű falszerkezet

2. Kétrétegű hőszigetelt, vagy hőszigeteletlen falazat burkolataként külső-belső fe­lületen, illetve lábazaton. (Teherhordó és bármely szerkezetű falazat külső, vagy bel­ső, nem teherhordó díszítő burkolata.)

121. ábra. Kétrétegű falszerkezet (hőszigetelt)

122. ábra. Kétrétegű falszerkezet (hőszigeteletlen)

123. Lábazatburlolat

3. Önálló belsőtéri térelválasztó vagy dí­szítő falazatként (árnyalatnyi színeltérés a falazat szépségét emeli).

124. ábra. Belsőtéri térelválasztó és díszítő bolto­zat kialakítása.

4. Díszítő boltozatok készítése (4/4-es, egész burkoló tégla).

A falnyílások felett burkolótéglából falazott vakolatlan boltív esztétikus építészeti megol­dás. Az ívet páratlan számú burkolótéglából javasolt kiképezni, mivel így biztosítható, hogy a „zárkő” középre kerüljön. (125. ábra)

125. ábra. Boltív szabály.

A fugának a külső felületen (ívháton) leg­feljebb 2 cm-nek, a belső oldalon (az ív bel­ső részén) legalább 0,75 cm-nek kell len­nie. A boltöv falazásához az igénybevétel­től függő minőségű, de legalább javított fa­lazó mészhabarcsot kell alkalmazni. Na­gyobb fesztáv, illetve teherhordó boltövek esetén statikai méretezés szükséges.

126. ábra. Boltív kialakítások.

A 127. ábrán két boltozatkialakítási példa kerül bemutatásra.

127. ábra. Boltozatkialakítások.

5. Vakolat nélküli kémények készítésére.

A kémény falazásánál az alábbi alapvető követelményeknek kell megfelelni:

128. ábra. Kéménypillér kialakítás.

A kéménytest füsttömör legyen, amelyet a tégla tömörsége és a habarcshézagok habarccsal való megfelelő, teljes kitöltése biztosít. A kürtő belső felülete simára dör­zsölve készüljön. A kéményfalazás előtt a téglákat legalább fél óráig be kell áztatni. A falazást cementhabarcsba kell végezni és különleges homlokzati vakoló és hézagoló habarccsal kell hézagolni. A kéményfejet fedkővel kell lefedni. A fedkövet szabályos vízorral kell ellátni, megfelelő kiüléssel. A 129. ábra a kéménypillérek téglakötéseit mutatja be.

129. ábra. Kéménypillérek téglakötései.

Egyes esetekben a hatóság előírhatja a kémény bélelését vagy kéménybélés rend­szer alkalmazását.

6. Kész falazatok utólagos burkolására (feles, negyedes, szimpla feles).

7. Szabadon álló falazatok (például kerí­tés) készítésére. A szabadon álló falazatok építésekor az alábbi legfontosabb szabá­lyokat kell betartani:

Fagyhatár alá érő alapra van szükség, ez általában minimum 80 cm mély, leggyak­rabban betonból készített, amelyre kb. 2 cm vastag habarcsréteget kell felvinni. A terep­szint felett kb. 10 cm-rel az ágyazó habarcs­ra falszigetelést kell készíteni. A falazást és a fugázást a falburkoló tégla beépítéséről leírtak alapján kell végezni.

A fal lefedését célszerű éltéglasorral végez­ni. Ezt a fedősort keskeny, ún. szorított hézagolással építsük. A fedősornak legyen mindig egy kis lejtése (kb. 5-10%) úgy, hogy az eső­víz le tudjon folyni. Vízszintesen elhelyezett éltégla zárósor esetén a szorított fugákat is lejtésben a szélek felé mélyítve célszerű kiké­pezni. Ha a kerítésbe pillért építünk, lefedé­sére fedkövet alkalmazzunk megfelelő lejtéssel, vízorr kialakítással és kiüléssel.

Szabadon álló falazatoknál más építmény­részhez csatlakozásnál elválasztó fugákat kell alkalmazni. A falazatban 10-12 méte­renként tágulási fugákat, déli, vagy nyugati irányú beépítésnél 6 méterenként, az ala­pozásban 20-24 méterenként választó fu­gákat kell létesíteni. Ülepedés veszélyes és különböző teherbírású talajok esetében a választó és tágulási fugák távolságát ki­sebbre kell választani.

A falburkoló tégla beépítése

A burkolat készülhet a hátfallal egyide­jűleg vagy utólagosan falazva. A hátfal­hoz kapcsolódhat habarcskötéssel, a hát­fal csorbázásával vagy bekötőelemekkel. A bekötőelem lehet mélységében megnö­velt méretű burkolóelem, vagy fémka­pocs (acélhorgony). A fémkapocs alkal­mazásával készült falburkoló réteg és a hátfal közbezárhat légréteget és szigete­lőanyagot.

A falburkolathoz használt ágyazó és ra­gasztó habarcs általában javított falazó mészhabarcs.

A tégla falburkolatok csak burkolási terv alapján készülhetnek. A burkolt felület egyenletes színjátékának eléréséhez a tég­lákat több rakatból egyidejűleg kell kiven­ni (keresztkeverés).

Bedolgozás előtt a burkoló téglákat 10-15 percig tiszta vízben áztatjuk. A vízzel telí­tett téglák a bedolgozáskor nem szívják magukba a falazóhabarcs víztartalmát, ez­zel megelőzzük a habarcsban lévő szennye­ződés (oldható sók) felszívódását.

A burkolandó felületet tisztítás után szin­tén nedvesíteni kell. Amennyiben szüksé­ges, akkor a burkolandó felület kellősítését (szerkezeterősítés cementes habarccsal) is el kell végezni.

Gondos falazással kerülni kell a burkolt felület habarccsal való szennyeződését. Ha ez mégis bekövetkezne, akkor a habarcsot a lehető legrövidebb időn belül száraz ru­hával el kell távolítani. A megkötött (meg­szilárdult) habarcs nem, vagy nehezen tá­volítható el a burkoló téglák elszíneződése, illetve sérülése nélkül.

Kivirágzás a falburkolaton

Gyakori jelenség a falburkolatoknál a kivirágzás. A kivirágzás leggyakoribb oka, hogy a habarcsok alkotóanyagainak vízben oldható só és szabad mésztartalma – amely a tégla­anyagok sótartalmának többszöröse – a ned­vesség hatására a tégla felületén megjelenik, majd a nedvesség elpárolgásával a só a felüle­ten kikristályosodik, a tégla színétől eltérő szí­nű bevonatot, lerakódást képez. Ez elsősor­ban esztétikai probléma, de súlyosabb esetek­ben fennáll a téglaépületek intenzív károso­dásának lehetősége is.

A fenti kivirágzást eredményező mecha­nizmusból látható: csak a víz old, és továb­bít kivirágzásra képes sókat. Az oldott sók mindig azon a helyen válnak ki, ahol a víz elpárolog. Olyan szerkezeteknél, ahol gya­kori vagy tartós átnedvesedés következik be, nagy esély van a kivirágzásra.

Legfontosabb teendő tehát annak megol­dása, hogy a külső burkolatok esetén csa­póesőn a burkolat tartós és lokális átned­vesedését megakadályozzuk megfelelő víz­szintes falszigeteléssel, a bádogos szerkezetek, és beton fedlapok szabályos vízorr­ kiképzésével, így a nedvesség-utánpótlás a burkolatnál megszüntethető.

A bekötő horgonyokat úgy kell beépíteni, hogy azok kifelé lejtsenek annak érdeké­ben, hogy a falburkolatba a vizet ne vezes­sék be. A bekötő horgony esetleges hajlítása csak lefelé történhet.

Ha a burkolat mögött légréteg van, annak kiszellőzését meg kell tervezni.

Az előtéthéj és hőszigetelés között bur­koló falazat esetében min. 40 mm széles, végigmenő átszellőztetett légréteget kell betervezni, csapóeső ül. rovarok bejutása ellen védett levegő be-  ill. kivezető nyílá­sok egyidejű kialakításával a lábazat, ill. ablakkönyöklő és az eresz vonalában.

A levegő bevezető ill. kivezető nyílások sza­bad keresztmetszetét a burkolóhéj talppont­jainál, ill. a talajszint felett 10 cm-rel kell ki­alakítani. Ezt nyitott állófugával, vagy külön­leges szellőztető téglával lehet megoldani. A távozó levegőt vagy a tetőtér kiszellőztető részébe becsatlakozással, vagy a kiszellőzte­tő nyílásokon keresztül lehet eltávolítani.

Építési hiba a kéthéjú, közbenső hőszigeteléses falszerkezeteknél az átszellőztető légréteg elhagyása ill. a légréteg vastagság nem megfelelő méretezése. Fontos köve­telmény a csapóeső ill. rovarok bejutása el­len védett levegő be- ill. kivezető nyílások kialakítása a lábazat, az ablakkönyöklő és az eresz vonalában.

Építési hiba, ha a légrések alján kialakí­tott szellőző és víztelenítő nyílásokba a fal­szerkezet építésekor habarcs kerül, amely tömítő hatása megakadályozza a lég ­cirkulációt és a víztelenítést. Ennek következtében a külső fal nedvessége a belső fal­szerkezetbe kerül, a habarcshidak a hőszi­getelést megszakítva hőhidakká válnak.

A falazott előtéthéj készíthető

• 1/2 tégla (12 cm) vastagsággal, kismére­tű tömör vagy kevéslyukú téglából, va­kolt felületképzéssel, vagy
• -1/2 tégla (12 cm) vastagsággal, burkoló téglából cementhabarcs hézagolással.

A teherhordó falazat külső oldalára (az átszellőztetett légréteg és a teherhordó fa­lazat között) beépített hőszigetelő réteg anyagaként –

A tűzállósági követelmények­től függően – lehetnek:

• normál kőzetgyapot (140 kg/m³),
• expandált polisztirolhab lemez (15-20 kg/m³) beépíthető (páradiffúziós ellen­állása nem haladhatja meg a falazat páradiffúziós ellenállásának értékét).

A hőszigetelést a teherhordó falazatra a külső héj falazott vagy szerelt jellege függ­vényében:

• a burkoló falazat bekötő tüskéire húzott rögzítő tárcsákkal, ill.,
• fúrt lyukba helyezett és beütött gomba vagy csillagfejű műanyag dübelekkel (4-5 db/m²) kell felerősíteni.

A belső falszerkezet elkészítése és a hő­szigetelés elhelyezését követően lehet a burkolótéglát falazni. A külső és belső fa­lazat kapcsolata rozsdamentes bekötő hu­zalokkal, a modern dübeltechnika alkalmazásával megoldható.

A falazati héjakat 120 mm rétegtávolságig négyzetméterenként legalább 5 db nemes­acél drótvasalással, (végeiken 50 mm-es de­rékszögben visszahajlított) korrózióálló acélhorgonnyal, 150 mm rétegtávolságig 7 db acélhorgonnyal kell összekötni. Az alkal­mazott drótvastagság legalább 4 mm legyen.

Az egyes horgonyok két egymás melletti sorban, függőleges irányban nem eshetnek egymás alá (130. ábra). Minden szabad pe­remnél (nyílások, épületsarkok, tágulási fu­gák, külső héj felső végei) mentén méteren­ként további 3 acélhorgonyt kell alkalmazni.

130. ábra Összekötő horgonyok elrendezése.

A burkoló falazat egybefüggő magassága és egybefüggő hossza nem haladhatja meg a 12 métert.

A burkoló falazat teljes felületi alátá­masztásáról a korrózióálló feltámasztó szerkezetekkel kell gondoskodni. A burkoló falazat alatt, annak feltámasztási síkjában egy réteg fedéllemezsáv víz­szigetelést kell készíteni, melyet a belső és külsőhéjra fel kell vezetni és rögzíteni.

Dilatációs hézagra a kéthéjú réteges fal­szerkezeteknél van szükség, mivel a külső héjban a változó felületi hőmérséklet kö­vetkeztében (téli-nyári hőmérséklet) moz­gások lépnek fel, amelyek károsítanák a burkolótéglából készült falazatot.

A csapóeső a hazai átlagos időjárási vi­szonyok mellett nem jelent a falazatban olyan mérvű vízfeldúsulást, amelynek eredménye felületi kivirágzás lenne. En­nek ellenére a kivirágzás előfordulhat az utasítások betartása mellett is, főleg a ha­barcsok vízben oldódó só- és szabad mész­tartalma miatt. A kivirágzás mértéke csök­kenthető a habarcs anyagához adagolt trasz-liszttel, amely a habarcsok cement­tartalmának csökkentését teszi lehetővé.

A burkolatba dilatációt kell tervezni és készíteni:

• ahol a hátfal dilatál;
• ahol szerkezetváltás van.

A függőleges dilatációk egymástól való távolsága legfeljebb 10 méter legyen. A di­latációs hézagot rugalmas, képlékeny és víztaszító anyaggal kell kitölteni.

A homlokzatburkolatok nyersen maradó falazatának álló- és fekvőhézagainak kiala­kítását,

Az un. hézagképzést az alábbi sza­bályok betartásával kell végezni:

• A hézagolást egyszerre csak akkora felü­leten célszerű elvégezni, melynél a burko­lófelület tisztítása a habarcs megkötése előtt elvégezhető (száraz, puha ruhával).
• Külön leírás hiányában a hézagok szélessé­ge 10 mm legyen, ezt hézagoló pálcával kell biztosítani (10×10 mm keresztmetszetű).
• A hézagolást a burkolás befejezése után lehet végezni, ehhez a hézagokat 15 mm mélyen ki kell kaparni, majd homlokzati vakoló és hézagoló habarccsal kell hézagolni.
• A hézagoló habarcs cementtartalmának, azaz a cementben lévő oldható sók mennyiségének csökkentése céljából a habarcs­készítésnél 30-50 kg/m³ vulkanikus kőzet­ből készült az előzőekben már említett trasz-liszt adagolása ajánlott. Ennek arányában a habarcs cementtartalma csökkenthető.

Külső fagyveszélyes helyeken a 131. áb­rán látható habarcshorony kialakítást kell alkalmazni.

131. ábra. Habarcshorony kialakítás.

A habarcshorony mélysége max. 1-3 mm legyen.

A hézagolás elvégezhető a fal készítésé­vel egy időben is, az alábbi szabályok betar­tásával:

• A 10×10 mm keresztmetszetű hézagoló pálcával biztosítjuk – falazás közben – a szükséges hézagméretek kialakítását.
• A hézagoló pálca eltávolítása után a tég­la felületét száraz ruhadarabbal letöröl­jük.
• A tégla felület a habarcsban lévő sók mi­att kivirágozhat. Ilyen esetben meg kell várni, amíg a felület teljesen kiszárad.
• A kiszáradt felületet száraz ruhával le kell törölni.
• A tégla felületet savmentes olajjal vé­kony rétegben be kell kenni.

A kivirágzás lehetősége véglegesen meg­szűnik, mivel a falazat kiszáradt állapotá­ban sókat szállító nedvességmozgás nincs.

A burkolat elkészülte utáni teendők:

A téglafelületet száraz szivaccsal és száraz, tiszta ruhával le kell törölni, ezt követően a falat tiszta vízzel többször le kell mosni. Ha a habarcs rákötött a tégla felületére (kivite­lezési hiba), akkor a munkabiztonsági elő­írások betartása mellett 1:10 hígítási arányú háztartási savoldattal való letörlés alkalma­zandó. (1 rész sósav, 10 rész víz). A sósavol­dattal csak a téglafelület érintkezhet!

A sósavas kezelés után a falat tiszta víz­zel többször le kell mosni és száraz ruhá­val letörölni. A megtisztított, száraz, por-és zsírmentes burkolatok klinkerolajjal történő felületkezelése javasolt, amely védi a felületet a nedvesség és a zsírok el­len, mert filmréteget képez és megakadá­lyozza a só kicsapódást is.

A padlóburkoló lap beépítése

• A burkoló lapokat lapfelületükre fektet­ve, ágyazó cementhabarcsba vagy ragasztó­ba ágyazva építsük be.
• A burkolólapok közötti hézag nagysága legalább 3-5 mm legyen.
• Az ágyazóhabarcs vastagsága legalább 20 mm legyen.
• A padlóburkolatok minden esetben alj­zat vagy szerkezeti betonra, a hagyomá­nyos módon készítendők el.
• Külsőtéri padlóburkolatok készítésénél az aljzatbeton vastagsága min. 100 mm, és alat­ta 150-200 mm vastag kavics ágyazat ajánla­tos (vízelvezetés, szivárgás érdekében!).
• A fugázás és annak anyaga akadályozza meg a vízbeszivárgást és következményeként a felfagyást (teli fuga, cementhabarcs vagy műgyanta).
• Külsőtéri burkolat lejtése min. 2% le­gyen (2 cm méterenként).
• A külsőtéri burkolat legfeljebb 9 m², a belsőtéri max. 25 m² egybefüggő dilatálatlan felület lehet. Ennél nagyobb felület esetén tágulási – mozgási – hézagot kell képezni. A tágulási hézagot az aljzatbetonban és a bur­kolatban azonos helyen kell kialakítani, szé­lessége 10 mm legyen, amit rugalmas anyag­gal ki kell tölteni.
• A padlóburkolatok lúgos kémhatású ház­tartási tisztítószerek vizes oldatával tisztít­hatók.
• A kész padlóburkolat felületét a rend­szeres tisztítás mellett szükséges negyed­évenként, az elszennyeződés csökkentése érdekében színtelen padlóburkoló műviasz oldattal, vizes hígítású padlóburkoló pasz­tával kezelni.
• Belső térben a betonozás elhagyható, a padlóburkoló lapok – szorosan egymás mellé – homokágyba elhelyezhetők. Másik beépíté­si módja a cementhabarccsal történő beön­tés, ez esetben a hézagolást is el kell végezni.
• Zöldségtárolók, pincék padlóburkolata el­készíthető – pincefenékre, homokágyba szo­rosan egymás mellé elhelyezve – habarcs nél­kül. Tapasztalat szerint, az így elkészített padlóburkolaton tárolt zöldségfélék hosszabb élettartalmú tárolása, frissessége, tar­tóssága megőrizhető.

A 133. ábrán néhány padlóburkoló lap le­rakási megoldás kerül bemutatásra.

132. ábra. Terasz burkolat padlóburkoló lapokkal.

133. ábra. Padlóburkolási minták.

A hanggátló tégla beépítése

A megnedvesített téglákat teljes felületü­kön habarcságyba kell helyezni. A habarcshézagok kialakításánál gondosan ügyelni kell arra, hogy a téglák külső éléig ki legye­nek töltve. A kitüremkedő felesleges ha­barcsot kőműveskanállal le kell húzni. A habarcsrétegek vastagsága 8-10 mm közöt­ti legyen.

Ahhoz hogy a megkövetelt hanggátlási értékek a kivitelezés miatt ne csökkenje­nek, az alábbi kivitelezési előírásokat kell figyelembe venni:

• A falazat hangvédelmét mindig az összes csatlakozó épületrész összefüggésé­ben kell nézni. A fekvő és álló fugákat tö­mören kell elkészíteni, a téglákat kötésbe kell rakni. A hangvédelmi célokat szolgáló falakat a csatlakozó falakkal együtt kifo­gástalan kötéssel kell felfalazni.
• A födémeket lehetőség szerint az elvá­lasztó falak középvonalában hangszigete­lő ásványi szigetelőréteggel kell elválasz­tani.
• A falaknál és a födémeknél minden csat­lakozást hézagmentesre kell kialakítani.

A pincetégla beépítése

Térszín alatti létesítmények (pince, alag­sor) a 38 cm-es pincetéglából akkor építhe­tők, ha a térszín alá süllyesztett szinthez szabványos, vízhatlan talajvíz illetve talaj­nedvesség elleni szigetelést terveznek és készítenek. Üzemeltetés során a térszín alatti helyiségekben még üzemzavar esetén sem emelkedhet tartósan a relatív páratar­talom 65% fölé.

A pincetégla falazásánál csak a szorosan összeillesztett téglák között kialakult habarcstáskát kell kitölteni ha­barccsal. A talajnedvesség elleni szigetelést a hazai gyakorlatban jelenleg legelterjed­tebben kétrétegű ragasztott szigeteléssel készítik bitumenes csupaszlemezből, vagy bitumenes fedéllemezből. Alápincézett épületek esetében teknőszigetelést kell ké­szíteni.

Az épületek földben lévő részeit a terepszint fölé vezetett függőleges falszige­telés és az e szigeteléshez csatlakozó víz­szintes fal- és a vele azonos szintű padlószi­getelés teljesen körülburkolja. Így a teknőszigetelés az egész épület teljes szárazságát biztosítja. A vízszintes és függőleges falszi­getelést általában egyidejűleg és előre, a padlószigetelést mindig utólag készítik a fal és a padló ülepedése után.

A szigetelés tartófala kisméretű tömör téglából készül, szükség szerint erősítő pil­lérekkel ellátott éltégla vagy féltéglafalként. Felülete akkor megfelelő, ha a szigetelés fe­lőli oldalon lécberakott, dörzsölt felülettel készül, esetleg vakolt és fasimítóval simított változatban. A függőleges felületek egymás­hoz és az aljzathoz íves átmenettel legalább 4 cm sugarú hajlatképzéssel csatlakozzanak.

A padlószigetelés aljzata akkor megfelelő, ha tiszta, száraz, legalább 6 cm vastag C6 (kb. B70) minőségű kavicsbetonból készült és a csatlakozó szerkezetek eltérő mozgása kizárt. Felülete akkor megfelelő, ha léccel egyenletesre lehúzott kavicsfészektől és ki­álló kavicsszemektől mentes.

A szigetelés csak száraz aljzatokra, száraz időjárásban, +5 °C feletti hőmérsékleten készíthető, ha a munkakezdés előtt legalább 12 órán át +5 °C felett volt. A lemezek ragasztása előtt a száraz felületeket megtisztítás, és portalanítás után egy rétegben hideg bitu­menmáz kellősítő-alapozó réteggel kell be­vonni. Nedves, de nem vizes aljzat esetén a felületre egy réteg vizes bitumenemulziót kell kellősítő-alapozó rétegként felhordani.

A kétrétegű talajnedvesség elleni szigetelést rétegenként teljes felületen forró bitumennel kell ránc-, hólyag- és gyűrődésmentesen az aljzatra, ill. egymásra leragasztani, majd a szi­getelés teljes felületét is forró bitumennel kell bevonni. A kétrétegű szigetelést egymáshoz képest hézagcserébe fektetett lemezekkel kell készíteni. A szigetelőlemezek átfedései ill. toldásai legalább 10 cm szélesek legyenek.

A függőleges falszigetelést felül kihajtják a szigetelést tartó fal tetejére a lábazati szi­getelés későbbi csatlakoztatása céljából.

A vízszintes falszigetelést 15 cm-es túl-nyúlással kell készíteni a padlószigetelés későbbi csatlakozástatása céljából. A túlnyúló sávokat a lábazatnál, ill. a pad­lónál összeépítésig védeni kell pallótaka­rással, szárazon rakott téglasorokkal, ide­iglenesen felragasztott bitumenes lemezsávval vagy homokterítésre helyezett utó­lag elbontható betonréteggel. Ez vonatko­zik a munka közbeni megszakításokra is.

A függőleges felületeket a lecsúszást oko­zó felmelegítéstől meszeléssel, leárnyéko­lással, esetleg felcsapott cementhabarcsré­teggel védik az eltakarásig.

A lábazati szigetelést falfészekben leg­alább 30 cm-re a külső terepszint fölé kell vezetni. A padlószigetelést a fal és a padló ülepe­dése után kell beépíteni.

A lábazati szigetelésnek, ill. a padlószige­telésnek a falszigeteléshez való utólagos csatlakozása esetén a falszigetelés túlnyúló lemezrétegeit a szennyeződéstől meg kell tisztítani és ki kell szárítani. Ez vonatkozik a munka közbeni megszakításokra is.

A kész szigetelés megfelelő beszorítását biztosítani kell. A különböző cső- és kábel­vezetéseknek, ill. mozgási hézagoknak is meg kell felelniük a vízhatlanság követel­ményeinek.

A 134. és a 135. ábrák példákat mutatnak be a pincefalazatok tömítő szigetelésére.

134. ábra. Pincefalazatok tömítő szigetelése (1).

135. ábra. Pincefalazatok tömítő szigetelése (2).

A tömítő, ill. szigetelő anyag felvételére a falazott felületeket teljesen ki kell fugázni, ill. a habarcsmentes fogazott fugákat gon­dosan és szorosan egymáshoz tolva kell ki­alakítani. A munkatér háttöltése és a válasz­tott tömítőanyag fajtája szerint a tömítendő falfelületeket védőréteggel kell ellátni.

Vízzáró réteg felhordása előtt a pincefa­lazatoknak habarcs tekintetében teljesen megkötöttnek és szilárdnak kell lennie.

A falazatok tágulási hézagai

Az épület fala a napsütés hatására felmeleg­szik és kitágul. Ez a hőtágulás a fal nagyságától függően kismértékű, mindössze mm nagyság­rendű. A felmelegedés következtében azonban a nem napsütötte falszakaszokban hőtágulás nem következik be, ezért az épület falszerkeze­tében jelentős feszültségek keletkeznek.

A hőtágulás miatt létrejövő erőhatásokat kis falfelületek esetében a falazati fugák (a habarccsal kitöltött fekvő és álló hézagok) rugalmasságukkal felveszik és közömbösítik, nagyobb falszerkezetek és épületek esetében azonban tágulási hézagokat kell kialakítani.

Különösen nagy figyelemmel kell megter­vezni és kivitelezni a különböző hőtágulású anyagok (fém, beton, tégla stb.) találkozá­sánál a hőtágulási hézagok kialakítását.

A leggyakrabban előforduló a homlokza­ton repedést okozó probléma a többrétegű falszerkezeteknél következik be, amikor a homlokzat burkoló tégla a Nap melegéből származó energiát – a falszerkezetbe behe­lyezett hőszigetelő anyagok miatt – nem képes befelé leadni, így a homlokzat burkolaton a tágulási hézagok hiányában – kü­lönösen az épület sarkainál – repedések keletkeznek.

A repedések a falszerkezet lehűlésekor sem szűnnek meg, következményként le­hetővé teszik a víz behatolását, így a téli fa­gyási jelenségek roncsoló, károkat okozó hatásának bekövetkezését.

A változó hőmérséklet következtében változó hőterhelésből származó hőmozgások a dilatációs fugákon egyenlítődnek ki. A függőleges dilatációk elhelyezése függ a klimatikus viszonyoktól, a burkolat és a tartófal szerkezetétől, az épület tájolásá­tól, a burkolat vastagságától és színétől, valamint a homlokzat esztétikai igényeitől.

Dilatációs hézagokat, mozgási fugákat kell készíteni az épületsarkoknál, minden fix pontnál, ahol a belső fal dilatál, támasz­tó tartók alatt és más építőanyaggal való csatlakozásnál (fa, beton, vas). A dilatációs hézagok, mozgási fugák távolsága kéthéjú légréteggel és közbülső hőszigeteléssel el­látott falszerkezetek esetén legfeljebb 10 méter lehet.

A mozgási fugákat habarcsolás nélkül kell kialakítani, amelynek megoldását, zártcellás habosított profil és a fugát lezá­ró tömítőmassza alkalmazásával a 136. áb­ra mutatja. Fontos, hogy a tömítőmassza a szerkezetekhez minden esetben kifogásta­lanul tapadjon.

136. ábra. Dilatációs hézag kialakítása: 1 Burkolótégla falazat, 2 Dilatációs hézag, 3 Zártcellás habosított polietilén profil, 4 Tapadó alapozás kétoldalt, 5 Elasztoplasztikus tömítőanyag (fuga tömítőmassza).

A mozgási fuga, dilatációs hézag ajánlott elrendezését, az épület tájolását figyelembevéve a 137. ábra mutatja.

137. ábra. Dilatációs hézag elrendezése a) nyitott sarokképzés, b) zárt sarokképzés.

A födém falazatra felfektetésének szabályai

Nagyon fontos a későbbi problémák elke­rülése érdekében a födém felfektetés szak­szerű megoldása.

Az alábbiakban ismerte­tésre kerül néhány fontos szabály, amelye­ket be kell tartani:

• a teherátadás lehetőség szerint a fal kö­zépső harmadában legyen;
• a födém alakváltozásából származó erő­ket nem szabad a falra átvinni;
• a fal hőszigetelő képességének csökke­nését el kell kerülni.

A tömör födémeknél a falazathoz való csatlakozás a tapadás, és súrlódás szem­pontjából akkor kielégítő, ha a födém fel­fekvési mélysége minimum 100 mm.

Az ajánlott minimális felfekvés mélysége (a) a falvastagság (d) függvényében az alábbi:

d ≥ 240 mm, a ≥ 175 mm
d < 240 mm, a = d

A födém homlokfelületén kialakuló hőhidakat el kell kerülni. A szerkezetben alkal­mazott 5-6 cm vastag szigetelőanyag többnyi­re elegendő ahhoz, hogy a kondenzvizet el­kerüljük. A hőszigetelő réteg vastagságát úgy kell méretezni, hogy a födém fejrészében ugyanolyan hőszigetelési érték legyen elérhető, mint a zavartalan falszerkezetben. A probléma megoldására a téglaipar alkalmas koszorútégla téglatípusokat gyárt.

Ahhoz, hogy a födém alakváltozását a falfej­re ne vezessük át meg kell akadályozni, hogy a födém betonja a felfekvésnél a falazótéglákba kerüljön, hogy a legfelső falazótéglák a fö­démbetonba szilárdan tapadjanak; ezért a fa­lazótéglák legfelső fekvő felületének kiegyen­lítése falazó habarccsal vagy egy réteg nem homokozott kartonlemezzel történik.

A födém felfektetés szabályait mutatja be a 138. ábra.

138. ábra. Födém felfektetése. A szükséges magasság-­kiegyenlítéshez a födém­anyaggal azonos, vagy nagyobb szilárdságú téglát kell alkalmazni.

Az alkalmazott szerkezeti ele­mek megnevezését és funkcióját az alábbi felsorolás tartalmazza:

• habarcságy: magasságkiegyenlítés, fugák és üregek csatlakoztatása;
• szálas anyag: lágy, rugalmas szigetelő anyag a beton behatolásának megaka­dályozására;
• polisztirollemez: formaálló hőszigetelő anyag, egyidejűleg vakzsaluzat.

A hőszigetelő anyaglemezek felveszik a födém alakváltozásait is, adott esetben – amint már említésre került – be lehet épí­teni a födém alatti és feletti felfekvő felü­letre egy nem homokos födéllemezt, vagy bitumenes filcpaplant.

A födém felfektetést középfőfalra bemu­tató 139. ábra, mint szerkezeti példa és ajánlott megoldás felhívja a figyelmet a téglafödémek felfektetési és csatlakozási szabályainak betartására.

139. ábra. Födém felfektetés középfőfalra. Az ábra számozása: 1. födémgerenda vasalás; 2. koszorú vasalás; 3. koszorú gerenda; 4. habarcs fuga; 5. állófuga; 6. födémgerenda; 7. födémtégla; 8. papír lemez.

Az épületek alapozásánál betartandó szabályok és leggyakrabban előforduló hibák

Az épület alapja azért készül, hogy az építmény terheit átadja az altalajnak.

Az épület minden részének altalajra át­adott nyomásának meg kell felelni az alta­laj teherbírásának. Ebben az esetben az egyes épületrészek altalajba süllyedése azonos mértékű lesz, így nem következnek be repedések a falazatban. Az altalajra nehezedő terhelés azonban nem egyenletesen oszlik el az alapterüle­ten.

A középfőfalak, amelyek általában a be­tonfödémek főterhelését hordják, sokkal nagyobb erővel nyomják az alapokat és rajtuk keresztül a talajt, mint a közfalak vagy a külső főfalak.

Ebből eredően az egyes épületrészek kü­lönböző mértékben terhelik a talajt, amely­nek következtében – ha az alapok tervezé­sénél nem veszik figyelembe – különböző mértékben fognak a talajba besüllyedni.

Az eltérések – amelyek rendszerint mm nagyságrendűek – a falazóelemek fugáiban lépcsőzetes repedéseket okoznak, tekintet­tel arra, hogy a falazott épületszerkezetek nem rugalmasak.

Ezek az épületet általában nem veszé­lyeztetik, de a falazat belsejében lévő kap­csolat megszakadása miatt nem is javítha­tók: rázkódás hatására (pl.: nehézgépjár­művek forgalma) a habarcsban újabb húzási repedések keletkeznek.

Látható következmény: repedések a homlokzaton

Milyen alapvető szabályokat kell betarta­ni az épület alapjainak tervezésekor, an­nak érdekében, hogy az ismertetett javít­hatatlan repedések, vagy annál súlyosabb hibák (pl.: az épület nagymértékű lesüllye­dése vagy dőlése) megelőzhetők legyenek?

1. Talajmechanikai vizsgálatokat kell vé­geztetni. A talajmechanikus szakember, az építési területen vett fúrásminták alapján készített rétegszelvény, a nedvességtarta­lom és a természetes tömörség meghatáro­zásán alapuló talajmechanikai szakvéle­ményében megadja az építési terület alta­lajának teherbíró képességét és az alapozás mélységét.

2. Az épületrészek alapokra jutó terhelé­sét a hozzájuk tartozó minden alapra meg kell határozni.

3. Az alapok szélességét – épületrészen­ként – az épületből rájuk ható terhelésnek és nem a falazat szélességének megfelelő­en kell meghatározni, úgy hogy az altalaj­nak átadott nyomás feleljen meg az altalaj – talajmechanikai szakvéleményben meg­adott – teherbíró képességének.

Az alapozás szakszerű megtervezéséhez az alábbi tényezők ismerete szükséges:

• az épület lényeges jellemzői: rendelteté­se; nagysága; tömege; tömegeloszlása; szerkezete; terhelése; a terhek típusa és el­oszlása.
• a talajviszonyok jellemzői: a talaj réteg­ződése; a rétegek vastagsága, helyzete, dő­lése; a talaj állapota, szilárdsága, alakválto­zása és annak időbeli lefolyása;
• a talajvízviszonyok jellemzői: szintje, szintingadozása, esetleg előforduló áram­lása, vegyi tulajdonságai, hőmérséklete.

A tervezéshez szükséges tényezők jellem­zőinek ismeretében

• eldönthető az alapozás módja
• megválasztható az alapozás síkja a te­herhordásra alkalmas talajrétegeken
• meghatározható az alap alakja és mére­te az alap anyagának és a talajfizikai jel­lemzők figyelembevételével
• meghatározható, hogy a teher az alap­test alsó síkján, milyen talpfeszültség elosz­tással adódik át; a feszültségek milyen mélységig jutnak le és milyen feszültség ér­tékek várhatók a vizsgált pontokban.

Az eldöntött, megválasztott és meghatá­rozott paraméterek ismeretében, a kelet­kező feszültségek és a határfeszültségek elemzésével, értékelésével ellenőrizhető, hogy a talaj teherbírása az épület terhelé­sét közvetítő alap által terhelt rétegekben elégséges-e.

Az altalaj az alapozás szempontjából döntő fontosságú, tekintettel arra, hogy az alapozási mód megválasztása, az alapok anyaga, mérete, kivitelezése és költsége a talajviszonyok függvénye.

Az alapozási módoknak két főcsoportja van: a síkalapozás és a mélyalapozás. A síkalapozáskor az épületet a felszínhez kö­zeli, a mélyalapozáskor – külön szerkezeti elemek (cölöpök, kutak) közvetítésével – a felszínhez képest mélyen fekvő talajréte­gekre helyezik.

A cikkben tárgyalásra kerülő épület cél­csoportot elsősorban a lakóépületek jelen­tik, ezért a következőkben a síkalapozás két fajtájával a sávalapozással és a lemez­alapozással kapcsolatos legfontosabb tud­nivalók kerülnek ismertetésre.

Sávalapnak nevezzük a végigmenő falak alatti, folytonos alátámasztást biztosító alaptestet. A sávalapozás a falazott épületek, a pin­cefalakra falazott vagy állított vázas épüle­tek, a támfalak stb. alapozási szerkezete.

A sávalap felső szélességét a terhelő fal vastagsága és a csatlakozó szerkezetek helyigénye, alsó teherátadó szélességét a talaj teherbírása határozza meg. Az alap anyagának szilárdsága nagyobb, mint a ta­lajé, ezért az alaptestet lefelé, lehetőleg mindkét oldalon ki kell szélesíteni. Ennek megfelelően a sávalap keresztmetszete négyszög, trapéz vagy lépcsős lehet.

A betonalapokat külön ágyazó réteg nél­kül közvetlenül az alapárok fenekére ké­szítik.

A vasbeton alapok 4-5 cm vastag szerelő­beton rétegre készülnek a szabályos szere­lés és a talajszennyeződés elkerülése érde­kében. Az alapszerkezete és vasalása mé­retezéssel kerül meghatározásra.

Az alapozási sík megválasztásakor – a te­herbíró talajréteg helyén és a talajvíz szint­jén kívül – fontos a téli hideg fagyhatásá­nak figyelembevétele. Az alapozási síknak a terepszinttől számí­tott fagyhatár alatt kell lennie a víz megfagyásából származó térfogatnövekedés okozta károk elkerülése érdekében.

A fagyhatár s földrajzi hely, a tengerszinttől számított magasság és a talajfajta függvénye; hidegebb, magasabban fekvő helyen, kötött talajban mélyebbre kerül, Magyarországon általában 80-120 cm.

Az épület falainak szigetelése és az épü­let földben lévő részét burkoló teknőszigetelés falba eső része az alaptest fölé, leg­gyakrabban közvetlenül felső síkjára kerül, pontos helyét az épületszerkezeti adottsá­gok (pl.: a pincepadló szintje) és a lábazat anyaga, magassága stb. figyelembevételé­vel határozzák meg. A szigetelést általában az alapozás után készítik el.

Előfordul a fordított sorrend is, – az ala­pozás előtti szigetelés – amikor az alaptes­tet a talajvíz agresszivitásától szigetelő bur­kolattal kell megvédeni, vagy az alaptestek összefüggő szigeteléssel körülburkolása, amikor a szigetelés az alaptest és a felme­nő szerkezet között, pl. egybevasalásuk miatt nem vezethető át.

Lemezalapnak az egész épület vagy an­nak egy része – általában pince – alatti, összefüggő vasbeton szerkezetet nevezzük. A lemezalapozást falazott, vegyes és vázas szerkezetű épületeknél alkalmazzák, ha a talaj teherbírása kicsi, vagy az épület terhe olyan nagy, hogy a teherátadási túl széles sávalapokkal lehetne megoldani.

Lemez­alapozást alkalmaznak változó minőségű talajban, ahol a káros mértékű süllyedés­különbségek csak egybefüggő vasbeton szerkezettel akadályozhatók meg, továb­bá számottevő víznyomás esetén, ahol a víznyomás felvételéhez is teljes felületű vasbeton szerkezet építése szükséges.

A lemezalapozás – az előzőekben ismer­tetett körülmények között – szerkezeti és szigetelési szempontból is kedvezőbb a sávalapozásnál.

A vasbeton lemezalap szerkezeten a ter­hek nagyobb felületen oszthatók el; a süllyedés különbségek megelőzhetők; az eset­legesen előforduló víznyomást a lemezalap veszi fel és a terhelés viszonyok következ­tében a szerkezet mindkét irányban merev­vé válik.

140. ábra. Alapozási hibák. Helytelen sávalap. Helytelen lemezalap.

A lemezalapozás szigetelése egyszerűbb és biztonságosabb a sávalapozás szigetelé­sénél, mert nagy összefüggő felületek ki­alakításával, a legkevesebb síkváltással, végeredményben a legkisebb felülettel, a legegyszerűbb szigetelőanyag vezetéssel kivitelezhető.

A lemezalapozáskor az épület víznyomás elleni vízhatlan szigetelésének fenékszaka­sza a lemezalap alá kerül, ezért a szigete­lést az alapozás előtt készítik el és a vasbe­ton lemezalapot a szigetelést védő beton­aljzatra építik rá.

Ennek a pontnak a célja – a cikksorozat terjedelmi kor­látain belül – azon legfontosabb ismeretek, megoldások, szabályok bemutatása, ame­lyek alkalmazásával biztosítható az épület alapozások szakszerű megtervezése és kivi­telezése, amely biztosítja, hogy a téglából épített falszerkezetek, épületek stabilitá­sát, funkcionális működését, élettartamát az alapozási hibákból származó káros hatá­sok ne befolyásolhassák.

A falazatok védelmét biztosító legfonto­sabb épületszerkezetek

• a nedvesség elleni szigetelés
• az esővíz homlokzatba visszaszivárgását (pl.: ablakpárkánynál) megakadályozó víz­orrok
• a falburkoló téglák habarcshorony kiala­kítása
• az ereszképzés kialakítása

A nedvesség elleni szigetelés

A csapadék (eső, hó) formájában a lég­körből érkező nedvességgel szemben – a nedvesség kizárásával – hatékony védelmet biztosít a szakszerűen épített tető, a fala­zat, a megfelelően kiválasztott és kivitele­zett vakolattal, és lábazat kialakítással. A fentről érkező nedvesség elleni védelem­hez tartozó további fontos követelmény a csapadékvíz elvezetése az épület alapjaitól az ereszcsatornák, a járdák, a vízelvezető ­csatornák kialakítása, az utóbbi befogadó­képes gyűjtőhálózatba bekötése.

Az alulról, a talajból származó nedvesség elleni védelem, az épületek szigetelésének szakszerű kialakítása ugyanolyan fontossá­gú, mint a fentről, a csapadék formájában a légkörből származó nedvesség elleni vé­delem.

Bármelyik irányból érkező nedvesség az elkövetett tervezési és/vagy építési hibák következményeként az épületszerkezetek átnedvesítésével károkat okoz: a falazat hőszigetelő képessége lecsökken, megje­lennek az egészségtelen környezetet te­remtő, esztétikailag kedvezőtlen penészfoltok; a károsodott falak statikai, épület állékonysági problémákat okoznak; a pin­cébe nedvesség, súlyosabb esetben víz szi­várog.

141. ábra. A nedvesség elleni szigetelés elvi vázlata.

A 141. ábra a nedvesség, a víz minden út­ját elzáró szigetelés elvi vázlata, amelyen

• a – terepszintről felcsapódó csapadékvíz
• b – talajnedvesség
• c, d – talajvíz.

A talajvíz a talajt alkotó szemcsék közöt­ti üregeket kitöltő, le nem kötött szabad víz, amely az épületre, épületszerkezetre a vízoszlop magasságától függő hidrosztati­kai nyomást fejt ki. Az épület helyének ki­választásakor, tervezésekor figyelembe kell venni, hogy van-e talajvíz, mi a várha­tó legmagasabb szintje, mennyi a hőmér­séklete, milyen és mennyi a károsanyag tartalma.

A talajvíz ellen a talaj- és talajvízvizsgála­tok figyelembevételével tervezett és kivite­lezett talajvíz elleni szigeteléssel és a víz­nyomás hatását felvevő szerkezetekkel kell védekezni. A szigetelés anyagát, minőségét, kialakítását a hidrosztatikus nyomás, vízoszlop magasság és a talajvíz agresszivi­tásának mértéke határozzák meg.

A talajnedvesség a felszíni vizekből a ne­hézségi erők hatására leszivárgó és a talaj­vízből a hajszálcsöves, kapilláris erők hatá­sára felszivárgó, a talajszemcsékhez ta­padt, azok hézagait – a zárt tartomány fe­letti nyílt hajszálcsöves tartományban – ki­töltő kötött víz, amely hidrosztatikai nyo­mást nem fejt ki.

A talajnedvesség az állandó párolgás kö­vetkeztében csökken, amelyet a hajszálcsö­ves felszívó hatás folyamatosan pótol. A növényzet a talajból vizet von el, ezzel a párolgást és a párologtató felület nagysá­gát növeli. Növényzet telepítéssel a talaj­nedvesség csökkenthető.

Az épületet a talajnedvesség ellen szige­teléssel kell védeni, ellenkező esetben a nedvszívó építőanyagok a talajból felszívó­dó víz következtében átnedvesednek.

A szigetelés akkor minősíthető megfele­lőnek ha a nedvesség (víz) minden útját el­zárja, a nedvesség felőli oldalra kerülő, erősségének megfelelő anyagú és rétegszá­mú, összefüggő, folytonos felületű vízhat­lan kéreg. A szigetelést csak a síkjára me­rőleges terhelés érheti, a szigetelés síkjá­ban ható erőt a ragasztóanyag csúszása mi­att felvenni nem tudja.

A szigetelés védelmét szilárd szerkezetek közé beépítése, tartósságát a felületi be-szorítás biztosítja, a korhadást okozó víz­felvétel minimális értékre csökkentésével és a toldások felrepedésének megakadá­lyozásával.

A talajban lévő szigetelés – tartófal építé­sének követelményei:

• Térfogatálló, tömör kisméretű téglából, agresszív talaj (talajvíz esetén) saválló tég­lából épüljön.
• A 2,0-2,5 méterenként kialakított mere­vítő pilléreit és a tartófal vastagságát figye­lembe véve káros elmozdulása, alakválto­zása nem következhet be: szigetelés köz­ben, a felmenőfal építésekor és a szigetelés felületi beszorításakor. A tartófal 12 cm-nél vastagabb nem lehet, mert biztosítani kell a szigetelés felületi beszorításához szükséges aktív földnyomás átadását.
• Az aljzathoz a csúszás lehetőségét bizto­sító bitumenes alátétlemez közvetítésével csatlakozik, ha szükséges mozgási hézaggal tagolt.
• Szigetelés felőli oldalán hézagolt ce­menthabarccsal kell tömíteni, felületét be-dörzsöléssel (vakolással) kell simává tenni.
• Függőleges felületeinek íves csatlakozá­sát a domború sarkokon legalább 4 cm su­garú legömbölyítéssel, a homorú sarkok­ban legalább 4 cm sugarú hajlatképzéssel vagy ~20 cm élhosszúságú sarok letompítással kell kialakítani.
• A tartófal és bitumen aljzat között leg­alább 4 cm sugarú hajlat készüljön.

A szigetelés felületi beszorítása függőle­ges felületeken az ellenfal építésével egyi­dejűleg készített, rétegenként tömörített cementhabarcs csömöszöléssel és a tartó­fal mögé töltött szemcsés talaj földnyomá­sával érhető el, legnehezebben a sarkok mentén valósítható meg.

A talajnedvesség elleni szigetelés típusai:

• a vízszintes falszigetelés
• a vízszintes fal és padlószigetelés
• a teknőszigetelés

A vízszintes falszigetelés csak a szigetelé­si sík feletti falat védi meg, megakadályoz­va a nedvesség felszívódását. A szigetelés az alápincézetlen épületben csak a padozat aljzatának felső síkjára, a terepszint fölé kerülhet. (142. ábra)

142. ábra Vízszintes falszigetelés.

Ellenkező esetben a talajból és a padozat alatti feltöltésből a szigetelés síkja felett nedvesség jutna a falazatba. (143. ábra)

143. ábra Helytelenül megválasztott a fal­szigetelés síkja.

A szigetelésnek a teljes falkeresztmetsze­tet fednie kell, csak átmenő hézagba épít­hető be.

Fontos követelmény a nem fagyálló anyag­ból készült lábazat átnedvesedésének meg­akadályozása is szigetelés alkalmazásával. (144. ábra)

144. ábra. Szigetelés a lábazat átnedvesedésének megakadályozására.

Lehetőség szerint az épület minden falát azonos magasságban kell szigetelni, de a terep lejtése, a különböző padlószintek, lépcsők, helye stb. szükségessé teheti a szintváltást, a szigetelés alacsonyabbra, vagy magasabbra helyezését, lépcsőzését. A vízszintes falszigetelés egy-vagy kétrétegű lehet.

A vízszintes fal- és padlószigetelés a szi­getelési sík feletti összes szerkezet védel­mét biztosítja a terepszint felett beépített, a teljes alapterületet lefedő vízhatlan szi­getelőréteg beépítésével. (145. ábra)

145. ábra. Vízszintes fal- és padlószigetelés.

A vízhatlan szigetelőréteg vízszintes fal­szigetelésből és az utólag hozzácsatlakozó azonos szinten beépített padlószigetelés­ből áll. A szintek eltérése esetén a vízszin­tes fal- és padlószigetelést függőleges fal­szigeteléssel kötik össze.

A falszigetelés belső oldalán a 15 cm-es túlnyúlás a padlószigetelés csatlakoztatá­sához szükséges.

A padlószigetelést mindig utólag építik be, annak érdekében, hogy a fal és a padló eltérő ülepedéséből származó hibák elke­rülhetők legyenek.

A padlószigetelést a falszigetelés – eltérő szintek esetén a függőleges szigetelés – ki­álló, megtisztított, szükség esetén kiszárí­tott sávjához ragasztják és ~10 cm maga­san a falra is felvezetik. Az utóbbi felveze­tés művelet megakadályozza a padozatba bejutó nedvesség felszívódását a falazatba.

A vízszintes fal- és padlószigetelés egy-vagy kétrétegű lehet.

A teknőszigetelés az egész épület nedves­ség elleni védelmét biztosítja. Az épület ta­lajban lévő részei az alábbi sorrendben kö­rül burkolják: a körítő falak külső oldalán a legalább 15 cm-re a terepszint fölé veze­tett függőleges falszigeteléshez egyidejűleg csatlakoztatják a vízszintes falszigetelést, majd az utóbbihoz a vele azonos szintű mindig utólag készített padlószigetelést, így a három szigetelés összekapcsolásával az épület talajban lévő részeit teljesen kö­rülburkolják.

A teknőszigetelést – a biztonsági követel­ményeket figyelembe véve – mindig kétré­tegű szigetelőlemezek alkalmazásával ké­szítik.

A 146. ábra bemutatja a tégla pincefal és az aljzat talajvíz elleni szigetelését.

146. ábra. A tégla pincefal és az aljzat vízszigetelése.

A pinceszigetelés ajánlott módja a teljes épület – szerkezetet – kívülről és alulról körbezáró, kétrétegű bitumenlemezzel ki­vitelezett teknőszigetelés.

A fal alatti szigetelés elkészítése, majd a pincefal felépítése és külső szigetelése után a külső mechanikus hatások ellen vé­dőfalat emelnek. A külső szigetelés általá­ban 30 cm-rel terepszint fölé kerül felveze­tésre. A padlószigetelést, amelyet a frissen készült felülepedése után utólag készíte­nek 10 cm-es átfedéssel a fal alatti szigete­léshez ragasztják.

Fontos szabály: a fal alatti, belső oldalon túlnyúló szigetelőle­mez megtisztítása, szükség esetén kiszárí­tása; a szigetelendő réteg hideg bitumen­vázzal bekenése, alapozása, majd a kétré­tegű szigetelőlemez forró bitumenbe törté­nő, ránc-, hólyag- és gyűrődésmentes felra­gasztása.

A szigetelés tervezése és kivitelezése so­rán építési hiba és a falazat átnedvesedését okozza, ha a belső burkolattal egy szintbe, vagy az alatt néhány cm-re lévő terasz bur­kolat alatti betonnak az épület szigetelése fölé kerülő részét nem szigetelik. Nem vé­dik a falazatot a teraszra hulló csapadék (eső, hó) nedvesítő hatásától sem.

Ezen függőleges sávok szigetelése nagyon fontos az épület falazati károk elkerülése érdeké­ben. Hasonló problémaként jelentkezik az épület mellé épített lépcsőknél a falszige­telés feletti függőleges sávok szigetelésé­nek hiánya.

Az új házak építésénél a pincék szakszerű szigetelésének másodlagos védelme érde­kében ajánlott az épület körüli alagcsövezés (drénezés).

A kétrétegű falszerkezetek nedvességszi­getelését a 147. ábra szerint a terepszint fe­lett legalább 220 cm-rel kell a külső fala­zatban elhelyezni, majd Z alakban átvezet­ni a légrésen vagy a hőszigetelő rétegen és legalább 15 cm-rel magasabban a hátsó fa­lazaton.

147. ábra. Kétrétegű falszerkezet nedvességszigetelése.

A Z alakú szigetelés felett a külső falazat­ba szellőzőnyílásokat kell kialakítani, ame­lyek biztosítják a levegő áramlását és kive­zetik a külső falazaton átjutott nedvességet.

Az épületek szigetelésének jelentős szak­irodalma van, amely tartalmazza azokat a kivitelezési tapasztalatokat, mesterségbeli fortélyokat is, amelyek alkalmazásával a szakszerűen megtervezett rétegrendű szi­getelés, a tartó, védő szerkezetek biztosít­ják a falazat nedvesség elleni védelmét, az épület hosszú élettartamát.

Ennek a szövegrésznek a célja – a cikksorozat terjedelmi korlátain belül – azon legfontosabb ismeretek, megol­dások, szabályok bemutatása volt, amelyek alkalmazásával biztosítható a nedvesség el­leni teljes védelem.

A szigetelések szakszerű kivitelezése, rendszeres ellenőrzése, karbantartása vé­leményem szerint biztosítják, hogy a téglá­ból épített falszerkezetek, épületek stabili­tását, funkcionális működését, élettarta­mát a nedvesség épületszerkezetbe bejutá­sának káros hatásai ne befolyásolhassák.

Vízorrok kialakítása

A vízorrok az épületszerkezetek speciáli­san kialakított részei, amelynek fontos fel­adatuk van a csapadékhatások elleni véde­lemben, hiányuk épületkárokat okoz.

Az épületek megóvása érdekében egyik leglényegesebb követelmény a csapadék minél gyorsabb le- és elvezetése. A vízorrok kialakításukkal megakadá­lyozzák, hogy az esővíz az előrenyúló épü­letszerkezeti részeken visszacsorogjon és a homlokzatba hatoljon.

Leggyakrabban az előrenyúló homlokzati részeken, erkélyeken, párkányokon, abla­kokon, ajtókon, lábazatokon és a kémé­nyek fedlapjain alkalmazzák.

Fontos követelmény, hogy mélységük leg­alább 3-4 cm legyen, ellenkező esetben az erősebb szél átnyomja rajtuk a vizet.

A 148. ábra bemutatja a vízorrok kialakí­tást és alkalmazásuk néhány területét.

148. ábra. Vízorrok kialakítása.

A falburkoló téglák habarcshorony kialakítása

A hézagolásnál nagyon fontos művelet a falazóhabarcs 15 mm mély kikaparásának elvégzése, amely után a fugának habarcs­maradéktól mentesnek kell lennie. Ellen­kező esetben a hézagokban található falazóhabarcs maradékokon keresztül – amelyek mésztartalmuk miatt jó nedvszí­vók – az esővíz beszivárog a falazatba.

A falazat átnedvesedése miatt a kioldott sók kivirágzást okoznak, a fagyhatás következ­tében a fugákban lévő víz roncsolja és szét­repeszti a falazat védelmét biztosító hézagolás, hézagoló habarccsal kialakított külső részét.

A habarcshorony kialakításánál – különö­sen fagyveszélyes helyeken – a 131. ábrán bemutatott megoldásokat kell alkalmazni annak érdekében, hogy a csapóeső lefolyá­sa biztosítva legyen.

Az ereszképzés kialakítása

A ház tetőszerkezetének elsőrendű fel­adata az épület megvédése az időjárási ha­tásoktól.

A nagy tetőtúlnyúlás védi a homlokzatot és a csatlakozó szerkezeti elemeket. A nem megfelelően kialakított, vagy hiányzó tető­túlnyúlás következtében létrejövő nedves­ségterhelés homlokzatkárokat okoz.

Az eső a szélnyomás következtében aka­dálytalanul áztatja a homlokzatot, eljut a párkányélekhez, az ablak és ajtó csatlako­zásokhoz. Szakszerűen kialakított eresz nélkül a pince körüli talaj sávra is több ned­vesség kerül.

A homlokzaton, az épületszerkezet csat­lakozásainál a nedvesség behatolhat a fal­szerkezetbe lerontva épületfizikai tulaj­donságait, szélső esetben penészedést, kedvezőtlen időjárási körülmények között fagykárokat okozva.

Az ismertetett időjárási hatások meg­akadályozhatók a 149. ábrán ajánlott túlnyúlású ereszkiképzésekkel.

149. ábra. Eresztúlnyúlás.

A hőszigetelés alkalmazásának feltételei, szakmai követelményei

A cikksorozat egyik alapgondolata, hogy az egyrétegű, kiegészítő hőszigetelés nélküli falszerkezetek építése a legjobb megoldás, mind a legkedvezőbb költségszint, mind a hőtechnikai megbízhatóság szempontjából.

A hazánkban, jelenleg gyártott és forgal­mazott korszerű égetett agyag falazóele­mek, a téglák 38 cm-es vastagságban nor­mál – egyes gyártók téglatípusai hőszigete­lő – falazó és vakoló habarcs alkalmazásá­val biztonságosan kielégítik az épületek energiatanúsítványára (ET) vonatkozó rendeletben a külső falra, mint az épület egyik határoló szerkezetére előírt U ≤0,45 (W/m²K) hőátbocsátási tényező értéket.

Külső hőszigeteléssel az U érték akár 0,25 (W/m²K) hőátbocsátási értékre, különle­ges falszerkezeti megoldás pl. a kétrétegű, hőszigetelt és átszellőztetett légréteggel épített falszerkezet hőátbocsátási tényező­je 0,2 (W/m²K) érték alá csökkenthető.

Az építkezés során felmerül az a kérdés, hogy a jó hőszigetelő képességű tégla – amely homlokzati hőszigetelés nélkül is megfelel az új hőtechnikai szabványoknak – választása esetén szükség van-e további hőszigetelésre.

Amennyiben az új energetikai előírások­nak megfelelés a cél a válasz: nem, mert a hőtechnikailag korszerű szerkezetű és szükséges vastagságú tégla szakszerű be­építésével, kiegészítő hőszigetelés nélkül is – a tévhittel ellentétben – olyan falszerke­zet építhető, amely kielégíti a szabályozás előírásait.

Az építkező azonban dönthet úgy, hogy nem elégszik meg az egyébként energiata­karékos ház egyik feltételeként a határoló falszerkezetre előírt U ≤0,45 (W/m²K) hő­átbocsátási tényező legnagyobb megengedett értékével, további hőszigetelés alkal­mazásával csökkentését, a hőveszteségek, ezzel a fűtési költségek minimalizálását cé­lul tűzve.

A teljesség érdekében meg kell jegyezni, hogy a fűtési költségek csökkentése össze­tett feladat, a falazat hőtechnikai tulajdon­ságain kívül tartalmazza a ház további szer­kezeti elemeinek (padló, födém) hőszige­telését, a nyílászárók (ablakok, ajtók) cse­réjét, a fűtés korszerűsítését, az olcsóbb fű­tési mód, továbbá a szabályozott szellőzte­tés megoldását.

A falak hőszigetelése – ez a pont a cikksorozat célját és terjedelmét figyelembe véve ezzel a hőveszteség csökkentő megoldással fog­lalkozik – alapos és sokoldalú szakmai és gazdaságossági számításokat tartalmazó tervezést és szakszerű kivitelezést igényel.

Hőtechnikai számításokat kell végezni ar­ra vonatkozóan, hogy a hőszigetelés – ame­lyet a szakma új épület falazatánál alkal­mazva többrétegű szerkezetnek, meglévő épület falazásánál utólagos hőszigetelés­nek nevez – különböző réteg- és méretrend kialakítás és anyagválasztás esetén mennyi hőenergia megtakarítást eredményez.

Az egyes alternatívákra gazdaságossági számításokat kell végezni, figyelembe véve a hőenergia megtakarítás eredményét, a hőtechnikai beruházás költségeit, a finan­szírozás módját (saját erő + a banki ka­matból elmaradó haszon vagy banki hitel és kamatai), a felhasznált energiahordozók árának várható alakulását, és a szigetelő­anyagok várható élettartamát.

A gazdaságossági számítások eredménye alapján eldönthető, hogy megéri-e a ráfor­dítás, belátható időn belül a hőenergia megtakarításból megtérülnek-e a beruhá­zás költségei.

A falazati hőveszteségek a hőátbocsátási tényező csökkenéséből származó hőenergia megtakarítás hőtechnikai számítási módsze­rekkel nagy pontossággal meghatározhatók.

Előzetes kalkulációként a nagyságrendet kifejező alábbi közelítő becslés, mint ököl­szabály alkalmazható: a falazat vagy fal­szerkezet egységnyi felületén (m²) a rá jel­lemző U (W/m²K) hőátbocsátási tényező tízszeresének megfelelő földgáz mennyiség (m³) energiája távozik hőveszteségként egy fűtési idényben, azaz egy év alatt.

Amennyiben a homlokzati fal felülete 160 (m²) hőátbocsátási tényezője 0,6 (W/m²K), 6 (m³) elégett földgáz energiájának megfele­lő a négyzetméterenkénti, 960 (m³) a hom­lokzati falon létrejövő éves veszteség. A hőátbocsátási tényező – hőszigetelés alkal­mazásával – 0,45 (W/m²K).

Az energetikai szabályozásban előírt ér­tékre csökkentésével 6 (m³) – 4,5 (m³) = 1,5 (m³) elégetett földgáz energiájának megfe­lelő a négyzetméterenkénti, 240 (m³) a homlokzati falon elérhető éves, becsült hő­energia megtakarítás. Az éves hőmegtakarítás becsült értékét kifejező földgáz mennyiségét (m³) szorozva az aktuális föld­gáz árral (Ft/m³)megkapjuk az éves hő-megtakarítás értékét (Ft).

A hőszigetelés költségének (Ft) és az éves hőmegtakarítás értékének (Ft) hányadosa a becsült megtérülési idő (év). Amennyiben figyelembe­ vesszük a gázárak növekedési ütemét, a vi­lágpiaci gázárakat, lényegesen kisebb a be­csült megtérülési idő.

Régi alapszabály – ahogyan az ember is hőszigetelő ruházatot vesz fel magára télen – hőszigetelni mindig kívülről kell.

A belső falfelület szigetelése építési hiba, épületfizikai szempontból rossz megoldás. A falazat a helység melegétől elzárás miatt lehűl, a kondenzvíztől átnedvesedik, mert a szigetelőanyagon átdiffundálódó légned­vesség harmatpontja a hőszigetelő réteg mögé kerül.

A lecsapódó nedvesség le­csökkenti a fal hőszigetelő képességét, így a káros hatások egymást erősítik. A belső falfelület szigetelése megakadályozza a fal hőtárolóként működését, ezzel a kiegyen­súlyozott belső klíma kialakulását. A szige­telőanyagon átjutó, a külső hideg falfelület hatására lecsapódó nedvesség gombáso­dást, penészedést okoz és károkat idéz elő a falszerkezetben.

A hőszigetelő anyagok gyártása azon a fi­zikai törvényszerűségen alapul, hogy rossz hővezető képességű anyaggal vesznek körül minél kisebb térfogatú – ugyancsak rossz hővezető képességű – levegőt. Az így kiala­kított anyagszerkezet hőszigetelő tulajdon­ságú, mert a hővezetéssel szembeni ellen­állása következtében kevés hőt enged át.

A homlokzat hőszigetelésére két külön­böző változat terjedt el a polisztirolos és az ásványgyapotos rendszer.

A külső hőszigetelés tipikus, a szigetelési gyakorlatban legismertebb módszere a dryvit technológia alkalmazása. Először expandált polisztirolhab táblákat rögzíte­nek a falra ragasztással és dübelek alkalmazásával, ezt követően a táblákra rögzí­tett üvegfátyolt vékony, színes vakolattal fedik.

Az expandált polisztirolhab (EPS) hátrá­nya, hogy nem alakítható, mérettartóssága a terméktípus, a hőmérséklet és a nyomó ­igénybevétel függvényében ≤(3-5)%. Tartós ultraibolya (UV) sugárzás hatására elszíne­ződik, ezért pl. a napfénytől védeni kell.

Az extrudált polisztirolhab (XPS) páraát­eresztő képessége kisebb, hőszigetelő képessége, mechanikai sérülésekkel szembe­ni ellenálló képessége jobb az expandált változaténál. Elsősorban a lábazat hőszige­telő anyagaként alkalmazzák.

A polisztirolos rendszerek kiváló hőszige­telők (λ=0,034-0,048 W/mK), páraáteresz­tő képességük azonban rossz, nagy páradif­fúziós ellenállásuk miatt.

A páradiffúziós ellenállási tényező (μ), dimenzió nélküli szám, amely megmutatja, hogy az anyag a levegőhöz viszonyítva mennyivel sűrűbb a vízgőz számára. Minél nagyobb a μ, annál nagyobb a páradiffúzi­óval szembeni ellenállás.

A polisztirol páradiffúziós ellenállási té­nyezője μ=40-100 a téglához tartozó érték μ=3-10. A polisztirol 4-10-szer sűrűbb, en­nek megfelelően 4-10-szer nagyobb ellen­állása van a páradiffúzióval szemben, mint a téglának.

Nagyméretű hőszigetelő elemeknél a hő­mérséklet változás hatására hosszváltozás következik be, ezért az elemek rögzítésé­nek méretezésénél a nyíró igénybevételt fi­gyelembe kell venni.

A polisztirol alapanyagú terméket az éghetőség, a tűzzel szembeni viselkedés szempontjából a nehezen éghető kategóri­ába tartoznak. A szálas ásványgyapot hőszigetelő rend­szerek közül a legelterjedtebbek a kőzetgyapot és az üveggyapot.

A kőzetgyapot természetes alapanyaga a bazalt. A kőzetgyapot hőszigetelő termé­kek teljes keresztmetszetükben víztaszítók, nem nedvesednek át, hőszigetelő képessé­gük állandó. A kőzetgyapot termékek alak- és mérettartóak: nincs utózsugorodásuk, szálas szerkezetüknek köszönhetően nagy hőmérséklet különbség hatására sem vál­toznak méretei, hőtágulásuk nincs.

A kőzetgyapotos rendszerek kiváló hőszi­getelők (λ=0,037-0,042 W/mK) és páraáteresztők, páradiffúziós ellenállási tényező­jük μ=1, gyakorlatilag a levegőével meg­egyező. Nyílt pórusú szerkezete következ­tében a vízpára akadálytalanul vándorol­hat a kőzetgyapotban, ezáltal biztosítja az épületszerkezetek páraáteresztését, léleg­zését, elősegíti az építési és használati ned­vesség eltávozását.

Kéthéjú, átszellőztetett szerkezetekben a szellőző levegő közvetlen hűtőhatása követ­keztében a λ hővezetési tényező értéke kb. 30%-al nő. A hőszigetelő képesség romlásá­nak megakadályozása érdekében, póruszá­ró (nem párazáró) kasírozást alkalmaznak.

A kőzetgyapot termékek tűzvédelmi szempontból a legkedvezőbb, A1 nem éghetőségi besorolásúak.

Tűz hatására füstöt, mérgező gázokat nem bocsátanak ki és égve nem csepegnek. A kő­zetgyapot olvadáspontja > 1000 C°, ennek következtében képes megakadályozni a tűz továbbterjedését az épületszerkezetekben.

Az üveggyapotnak a közeggyapothoz ha­sonló, kedvező hő- és páradiffúziós tulaj­donságai vannak, (λ=0,033-0,042 W/mK; μ=1-2) nem éghető, szálas szerkezete következté­ben, nincs utózsugorodása és hőtágulása.

A polisztirol hőszigetelő anyagok olcsób­bak és kisebb fajsúlyúak (rögzítési, kivite­lezési szempont), mint az ásványgyapot termékek.

Páradiffúzió

A túlzott hőszigetelés miatti páradiffúzió csökkenés, megszűnés, a nyílászárók töké­letes légzárása, a szellőztetés elégtelensége miatt bekövetkezik az ún. dunszthatás, amely a lakás levegőjében a páratartalom megnövekedését, a normál klíma megvál­tozását jelent.

A magas páratartalom és a hőhidak hide­gebb felületén kicsapódó pára miatt meg­jelennek az esztétikai, de egészségügyi szempontból is gondot okozó (asztma, al­lergia stb.) penészgombák.

A tapasztalatok szerint, a penészedés biz­tosan bekövetkezik, amennyiben a nedves­ségtartalom 75% felett van 72 órát megha­ladó ideig, továbbá a hőhidak párából le­csapódó nedvességgel terhelt, felületein.

A dunszthatás káros következményei, a levegő páratartalmának 40-60% értékek között tartásával, megfelelő szellőzéssel megelőzhetők. A szellőztetésnek nemcsak a párafelesleget, hanem elsősorban a lakó­térben keletkező káros anyagokat, többek között a légzésünk során keletkező CO₂-t is el kell távolítani.

A túlzott hőszigetelés miatti, un. dunszt­hatás megszüntetése, a normál – az ember életfeltételeit komfortosan biztosító, a pá­ralecsapódást és a penészedést megakadá­lyozó – klíma létrehozásán felül olyan több­let szellőzés igényt jelent, amely a szellőzé­si veszteséget megnövelve nagyobb lehet, mint a túlzott hőszigetelés várt hőenergia megtakarítása.

Szellőztetés

A minimálisan szükséges szellőzésnek biztosítania kell a kellemetlen szagok, a káros anyagok, elsősorban a CO₂ és a rela­tív nedvességtartalmat megnövelő – pené­szedést és lecsapódást okozó pára eltávolí­tásához szükséges légcserét. A minimális légcserét meghaladó szellőztetés vesztesé­ge a kézi, eseti szellőzés módjától és szellőztetési szokásoktól függően különböző nagyságú lehet.

A szellőzési veszteség minimalizálása megvalósítható folyamatos működésű, a minimális légcserét szabályozottan biztosí­tó, erre a célra kifejlesztett szellőztetőgépek alkalmazásával.

Hőhidak megjelenése

Hőhídnak nevezzük az épület azon szer­kezeti részeit, ahol különböző hővezető ké­pességű anyagok és/vagy eltérő geometriai formájú részek csatlakozása következté­ben, a jobb hővezető képességű, több hő­mennyiséget (hőveszteséget) átengedő, jobban lehűlő felületen és/vagy magában a szerkezetben páralecsapódás, penészesedés következik be.

A hőhidak a fűtött helyiség és a külső kör­nyezet, vagy a szomszédos fűtetlen helyiség közötti, az épületszerkezet többi részéhez viszonyított jelentős hőátadás miatt megnö­velik a hőveszteséget, belső felületük lehű­lése, hőmérséklet csökkenése a már emlí­tett páralecsapódáson és penészesedésen kívül rontja a lakók komfortérzetét.

A geometriai eredetű hőhidak a külső fa­lak csatlakozó éleinél és sarkainál jöhetnek létre, ahol a külső hőleadó felület nagyobb a belső hő felvevő felületnél.

A különböző hővezető képességű anya­gok csatlakozásából származó szerkezeti eredetű hőhidak keletkeznek pl. a tégla és betonszerkezetek összeépítésekor a beton­koszorúknál, a fal és a födémszerkezet kö­zötti részben, a pilléreknél, az áthidalók környezetében, az ablakok falazathoz csat­lakozásánál, az ablakpárkányoknál, a lába­zatoknál, a külső falsíkon túlnyúló beton­erkélyeknél, fém alapanyagú rögzítőele­mek alkalmazásakor a többrétegű falszer­kezetben.

Hőhidak megszüntetése

A hőhidak megszüntethetők, kialakulá­suk megelőzhető hőszigetelés alkalmazá­sával. A hőszigetelés alapelve, hogy a geo­metriai és szerkezeti eredetű hőhidak le­hetséges helyein alkalmazott hőszigetelés­sel elért eredő hővezetési ellenállás azonos legyen a külső épületszerkezet hőhídmentes részének hővezetési ellenállásával.

A szakszerűen tervezett és kivitelezett hő­szigeteléssel a hőhidak megelőzhetők és megszüntethetők, az ilyen külső épület­szerkezetek hőtechnikailag homogénnek tekinthetők.

Ebben a pontban – a teljesség igénye nélkül – bemutatásra kerülnek a hagyomá­nyos falazótéglák; a válaszfaltéglák; a meg­növelt hőszigetelő képességű falazótéglák; a különleges téglatermékek; a korszerű, fokozott hőszigetelő képességű és a speciá­lis termékrendszerek.

A technológiai és termékfejlesztés eredmé­nyeként az utóbbi évek jelentős fejlődést és mi­nőségi változást hoztak a téglaiparban Ma­gyarországon.

Az európai színvonalú termékek korszerű marketing módszerek alkalmazásával jelen­nek meg a piacon. A gyártók színvonalas ter­mékismertetői, tervezési és alkalmazástechni­kai útmutatói minden olyan információt tar­talmaznak, amelyek a téglatermékek kiválasz­tásához, a tervezéshez és a szakszerű kivitele­zéshez szükségesek.

A gyártók márkanevei (felsorolás a teljes­ség igénye nélkül): a piacvezető Porotherm, a PORObrick, a POROTEK, a Bautherm, a Bakonytherm, a KŐRÖS és a TÁPIÓTHERM egyre jobban hozzákapcsolódnak egy adott téglacsoporthoz ill. termékrend­szerhez a köztudatban; az építkezők, a ter­vezők, az építőanyag-kereskedők és a kivi­telezők körében.

A burkolótégla kategóriában nevezetesek a beledi, a mezőtúri és a nagykanizsai bur­koló téglák.

A cikksorozat célja a kerámia alapú építő­anyagok tulajdonságainak és alkalmazásá­nak bemutatása, ezért és a terjedelmi kor­látok miatt, nem vállalkozhat a Magyaror­szágon gyártott valamennyi tégla bemuta­tására. A fentiek mérlegelésével a korszerű hőtakarékos termékrendszerek közül né­hány jellemző márkát, a falburkoló tégla kategóriában egy burkolati rendszer mutat be a cikksorozat.

Az MSZ EN 771-1:2005 szabvány az ége­tett falazóelemeket két csoportba sorolja:

Az LD-elemek védett falazatokhoz hasz­nálható kis bruttó száraztest sűrűségű (≤1000 kg/m³), a HD-elemek nem védett falazatokhoz, valamint védett falazatokhoz használható nagy bruttó száraztest sűrűségű (>1000 kg/m³) égetett agyag falazóelemek.

A téglatermékek a közölt testsűrűség ada­tok alapján besorolhatók a szabványban meghatározott két csoportba.

Hagyományos falazótéglák

A Baranya Tégla Kft. termékei: A kisméretű tömör dísztégla, amely sorjá­zott nagyszilárdságú és I. osztályú minőségű. A hanggátló tömör tégla, méret:

• hosszúság 300 (mm)
• szélesség 145 (mm)
• magasság 90 (mm)

tömeg:  6,5 kg/db
nyomószilárdság: 10 (N/mm²)
testsűrűség: 1650 (kg/m³)
súlyozott léghanggátlási szám: R_w=55 (dB).

A Baranya Tégla Kft. terméke: a kismé­retű üreges burkoló tégla, amelyet sorjázott, sorjázatlan és kéregmintás kivitelben, pillértégla minőségben gyártanak.

A Baranya Tégla Kft. különleges termé­kei:

B-30/14 blokktégla

B-30/14 HQ blokktégla

méret:

• hosszúság 300 (mm)
• szélesség 175 (mm)
• magasság 140 (mm)

tömeg:

• 9 kg/db
• 6,3 kg/db (HQ típus)

nyomószilárdság:

• ≥ 12 (N/mm²)
• ≥ 10 (N/mm²) (HQ típus)

testsűrűség:

• 1100 (kg/m³)
• 900 (kg/m³) (HQ típus)
• B-30/19 blokktégla
• B-30/19 HQ blokktégla

méret:

• hosszúság 300 (mm)
• szélesség 175 (mm)
• magasság 190 (mm)

tömeg:

• 11,2 kg/db
• 8,7 kg/db (HQ típus)

nyomószilárdság:

• ≥ 12 (N/mm²)
• ≥ 8 (N/mm²) (HQ típus)

testsűrűség:

• 1100 (kg/m³)
• 900 (kg/m³) (HQ típus)

A HQ típusú termékek megnövelt hőszigetelő képességűek.

22. ábra. Tömör tégla.

5. táblázat.

Felhasználási terület: Teherhordó falak, boltozatok, pincefalak és kémények építésére alkalmas falazóanyag.

23. ábra. Pillér tégla.

6. táblázat.

Tömör és üreges kivitelben készül.

Felhasználási terület:

Nagy terhelésű pillérek, fagyállóságot igénylő szerkezetek pl. lábazatok, falazott kémények építésére alkalmas.

38 cm-es fal anyagigény: 156 db/m².

25 cm-es fal anyagigény: 104 db/m².

12 cm-es válaszfal anyagigény: 52 db/m².

24. ábra. Falazási módok (fenti ábrák)

25. ábra. Kevéslyukú tégla

7. táblázat.

Felhasználási terület: Hőtechnikai követelmények nélküli épü­letek külső és belső falának építésére al­kalmas 25 és 38 cm-es falvastagsággal. Pin­cék teherhordó falazatának építésére. Többrétegű falszerkezetek teherhordó falazataként (min. 25 cm falvastagsággal) és válaszfalak, továbbá falazott kémények építésére.

26. ábra. Falazási módok.

27. ábra. Soklyukú tégla.

8. táblázat.

Felhasználási terület: Felhasználási területe a kevéslyukú tégláéval azonos.

28. ábra. Falazási módok

29. ábra. B 30-as falazóblokk.

9. táblázat.

Felhasználási terület: Hőtechnikai követelmények nélküli külső és belső teherhordó falak építésére, valamint többrétegű falszerkezetek teherhor­dó rétegeként 30 cm falazatvastagsággal építve alkalmazható.

30. ábra. UNIFORM kézi falazóblokk.

10. táblázat.

Felhasználási terület: Hőtechnikai követelmény nélküli épüle­tek külső és belső teherhordó szerkezeti falainak, illetve vázkitöltő falak építésére alkalmazható. Többrétegű falazatok teher­hordó rétegeként 30 cm falvastagságban alkalmazható.

Válaszfaltéglák

31. ábra. Válaszfaltégla.

11. táblázat.

Felhasználási terület: Bármely épülettípus térelhatároló, önhor­dó válaszfalainak készítésére alkalmas.

32. ábra. 12 cm-es függőleges üregű válaszfaltégla.

12. táblázat.

Felhasználási terület: Bármely épülettípus térelhatároló, önhor­dó válaszfalainak építésére alkalmas. A vá­laszfaltéglákat üregekkel függőleges hely­zetben kell beépíteni. Az elemek oldalán lévő hornyok által kialakított üreget ha­barccsal teljesen ki kell tölteni.

Megnövelt hőszigetelő képességű falazó­téglák

33. ábra. HB 30 kézi falazóblokk.

13. táblázat.

*Gyártja a „SZEMA-Makó” Kft.

Felhasználási terület: Egyrétegű teherhordó illetve vázkitöltő falak építésére 30 cm-es falvastagsággal. Az épületenergetikai előírást csak kiegé­szítő hőszigeteléssel teljesíti.

34. ábra. HB 38 kézi falazóblokk.

14. táblázat.

Felhasználási terület: Egyrétegű teherhordó ill. vázkitöltő külső falak építésére javasolt 38 cm vastagsággal. Az épületenergetikai előírást csak kiegé­szítő hőszigeteléssel teljesíti.

Különleges téglatermékek

Falburkoló téglák

Tartós, esztétikus külső homlokzati és belsőtéri burkolatok készítésére alkalmas durvakerámia termékek, természetes piros és sötétbarna színekben, sima vagy nyo­mott mintás felületekkel.

A falburkoló téglák nyomószilárdsága 20 MPa és 14 MPa. Vízfelvevő képességük max. 20 tömeg %, üregtérfogatuk max. 25 %, fagy­álló tulajdonságú termékek.

A falburkoló téglák választéka: 41-58. ábra. A bemutatott falburkoló téglákat a Nagy­kanizsa Téglagyár Kft. gyártja.

Padlóburkoló lapok

A mázatlan harántüreges, natúr téglapi­ros színű, sima felületű padlóburkoló la­pok fedett külsőtéri – tartós vízhatástól mentes – és belsőtéri felületek padlóburko­lására alkalmasak.

A padlóburkoló lapok hajlítószilárdsága legalább 4 N/mm²; vízfelvevő képességük legfeljebb 16 tömeg %; fagyálló tulajdon­ságú termékek.

A padlóburkoló lapok választéka: 59-62. ábra. A bemutatott padlóburkoló lapokat a Nagykanizsa Téglagyár Kft. gyártja.

Kerítéstégla fedlapokkal

A kerítéstégla családi- és társasházak, va­lamint középületek fagyálló, esztétikus, környezetbe illő kerítésanyaga. Teraszok, loggiák mellvédéihez, valamint belső terek térelhatárolásához is kiválóan alkalmas.

Színe piros, de egyedi megrendelésre bar­na színben is gyártják. A kerítés fedlapok anyaga: téglaőrle­mény, cement, homok. Színük: halvány téglapiros. A kerítés fed­lapok fagyállók.

A téglából épített kerítés kivitelezésénél betartandó szabályok:

• Betonból készített, a fagyhatár alá érő (min. 80 cm mély) alap szükséges, amely­re kb. 10 cm-el a terepszint felett 2 cm vastag habarcsréteget és teljes értékű fal­szigetelést kell készíteni.
• A falazást és a fugázást a falburkoló tég­láknál leírtak szerint kell elvégezni.
• A fedlapok megfelelő kiállással és vizorral legyenek kiképezve.
• A fedlapok alatt a falszigeteléssel azo­nos, teljes értékű szigetelés elhelyezése szükséges.

A bemutatott kerítéstéglát és a fedlapokat a Nagykanizsa Téglagyár Kft. gyártja.

35. ábra. FB vázkerámia födémbéléstest.

15. táblázat.

Felhasználási terület: Kerámia betétes és vasbeton gerendás fö­démek béléstesteként, normál légnedvességű helyiségekhez, statikus terhelés esetén.

36. ábra. Kábeltégla.

16. táblázat.

Felhasználási terület: Földárokba fektetett erősáramú villamos kábelek burkolására, védelmére szolgál.

37. ábra. Síkburkolatú külső és belsőtéri burkolólap.

17. táblázat.

A fenti alaptermék a fejlesztés során to­vábbi méretválasztékkal bővült. Az alábbi­akban bemutatásra kerül a síkburkoló tég­la, valamint a külső- és belsőtéri burkolóla­pok teljes méretválasztéka:

18. táblázat.

A 2/4 és 4/4 síkburkoló lapok fehér, zöld, okkersárga színekben is megrendelhetők, de egyéni színigények is teljesíthetők. A termékek kifejlesztője és gyártója az Altek Kft.

Felhasználási terület: A termék kültéri és beltéri falfelületek burkolására egyaránt alkalmas. Esztétikus megjelenése, alakja és formája harmonizál a burkolótéglából készült falazatokkal. Al­kalmazása belsőépítési feladatok megoldá­sára is kínál lehetőséget.

A termékek megfelelnek a burkolótég­lákra érvényes fagyállósági követelmé­nyeknek.

38. ábra. Hatszögletű tégla.

Méretei: laptávolság=160 mm, vastag­ság =30 mm. Anyagigény: 42 db/m². A termék kifejlesztője és gyártója Altek Kft.

39. ábra. Radiál keménytégla.

19. táblázat.

Felhasználási terület: Égetett agyag falazóelem, amely ipari kémé­nyek falazására, illetve bélelésére alkalmas. Gyártja: az Altek Kft.

40. ábra. Nagyméretű tömör tégla.

20. táblázat.

Felhasználási terület: Minden olyan épület, építmény felújítá­sánál, átalakításánál, ahol a fő- és válaszfa­lak nagyméretű téglából készültek. Műem­léki épületek, építmények felújításánál, át­alakításánál és bővítésénél. Gyártja: a Nagykanizsa Téglagyár Kft.

41. ábra. 4/4-es falburkoló tégla, piros, barna, sima vagy mintás méret: 250x120x65 mm, tömeg: 2,8 kg/db, anyagigény: 52 db/m².

42. ábra. 4/4-es domború sarkú falburkoló tégla, méret: 250x120x65 mm R 70, tömeg: 2,7 kg/db.

43. ábra. 4/4-es homorú sarkú falburkoló tégla méret: 250x120x65 mm R70, tömeg: 2,6 kg/db.

44. ábra. 4/4-es egyenesen sarkított falburkoló tégla, méret: 250x120x65 mm, tömeg: 2,7 kg/db.

45. ábra. Párkánytégla, méret: 250x125x70 mm, tömeg: 2,8 kg/db.

46. ábra. 4 cm vastag falburkoló tégla, méret: 250x120x40 mm, tömeg: 1,8 kg/db.

47. ábra. 10 cm széles falburkoló tégla, méret: 250x100x65 mm, tömeg: 2,3 kg/db, anyagigény: 52 db/m².

48. ábra. 1/2-es falburkoló tégla, méret: 120x120x65 mm, tömeg: 1,4 kg/db, anyagigény: 102 db/m².

49. ábra. 3/4-es falburkoló tégla, méret: 185x120x65 mm, tömeg: 1,9 kg/db, anyagigény: 68 db/m².

50. ábra. Szimpla falburkoló tégla, méret: 250x30x65 mm, tömeg: 0,8 kg/db, anyagigény: 52 db/m².

51. ábra. 2/4-es falburkoló tégla, méret: 250x55x65 mm, tömeg: 1,2 kg/db, anyagigény: 52 db/m².

52. ábra. Szimpla, feles falburkoló tégla, méret: 120x30x65 mm, tömeg: 0,4 kg/db, anyagigény: 102 db/m².

53. ábra. 1/4-es falburkoló tégla, méret: 120x55x65 mm, tömeg: 0,6 kg/db, anyagigény: 102 db/m².

54. ábra. Szimpla sarokelem, méret: 250x120x65x30 mm, tömeg: 1,0 kg/db, anyagigény: 13 db/sarok fm.

55. ábra. 2/4-es sarokelem, méret: 250x120x65x55 mm, tömeg: 1,8 kg/db, anyagigény: 13 db/sarok fm.

56. ábra. Szimpla, negyedes falburkoló tégla, méret: 65x65x30 mm, tömeg: 0,2 kg/db, anyagigény: 204 db/m².

57. ábra. Műemlék falburkoló tégla, méret: 290x140x65 mm, tömeg: 3,9 kg/db, anyagigény: 45 db/m² (14 cm-es burkolófal esetén).

58. ábra. Műemlék falburkoló idomtégla, méret: 290x140x65 mm R 35, tömeg: 3,8 kg/db.

59. ábra. Padlóburkoló lap, méret: 250x125x35 mm, tömeg: 1,9 kg/db anyagigény: 30 db/m².

60. ábra. Padlóburkoló lap kiegészítő elem, méret: 250x65x35 mm, tömeg: 1,0 kg/db anyagigény: 60 db/m².

61. ábra. Műemlék padlóburkoló lap, méret: 250x125x80 mm, tömeg: 4 kg/db, anyagigény: 30 db/m².

62. ábra. Műemlék padlóburkoló lap kiegészítő elem, méret: 250x65x80 mm, tömeg: 2 kg/db, anyagigény: 60 db/m².

63. ábra. Kerítéstégla, méret: 250x125x135 mm, tömeg: 4,4 kg/db, anyagigény: 32 db/m².

64. ábra. Kerítés fedlapok. Mezőfedlap. Oszlopfedlap. Lábazati fedlap.

21. táblázat.

1 * kerítéstéglából készült mezőhöz; 2* 250 mm-es kerítésmezőhöz (4/4-es burkolóból); 5* 250 mm-es oszlophoz; 4* 380 mm-es oszlophoz; 5* 250 mm-es lábazathoz; 6* 380 mm-es lábazathoz;

65. ábra. Téglából épített kerítés vázlata.

Korszerű, fokozott hőszigetelő képességű termékrendszerek

Porotherm téglarendszer

A Porotherm tégláknál két falazati rendszert különböztetünk meg: az egyik a habarcstás­kás, a másik a nútféderes rendszer.

A habarcstáskás rendszerben a téglák olda­lán függőlegesen habarcstáskák vannak. Fala­záskor a téglákat szorosan egymás mellé kell illeszteni, és a téglák oldalát nem szabad megkenni habarccsal. A habarcstáskákat azonban a vízszintes habarcsréteg készítésével egyide­jűleg teljesen ki kell tölteni habarccsal. A ha­barcstáskák mérete olyan, hogy a normál fa­lazó habarcs ezekbe belefolyik.

A habarcstáskás téglákból készült falazat a 66. ábrán látható.

66. ábra. Habarcstáskás téglából készült falazat.

A nútféderes rendszerben a téglák oldalt mindig horonnyal és eresztékkel kapcso­lódnak egymáshoz. Ezért falazáskor a füg­gőleges hézagba egyáltalán nem kell ha­barcsot tenni, csak a téglák hornyos-eresztékes oldalait kell szorosan egymásba il­leszteni. A nútféderes téglák kialakítása­kor rendkívül fontos, hogy a tégla hornyai­nak és eresztékeinek mélysége és száma a belőle építhető fal vastagságának megfele­lő legyen.

A Porotherm 30 N+F esetén a hornyok és eresztékek száma 4, a Poro­therm 38 N+F esetén 5, a Porotherm 44 N+F-nél 6. Mélységük a különböző tégla­méreteknél 15-20 mm között van. Minél optimálisabb méretű a levegőhézag és mi­nél több van belőle, annál jobb a fal hőszi­getelő képessége.

A húzó- és csúsztató feszültségeket a fa­lazatban nem az álló fugák „ragasztóképes­sége”, hanem a fekvő fugák tapadási súrló­dása viszi át. Az átkötési értékek betartása ezért különösen fontos. A nútféderes tég­lákból készült falazat a 67. ábrán látható.

67. ábra. Függőleges habarcshézag nélküli, nút­féderes téglából készült falazat.

A Porotherm téglarendszer jellegzetessé­ge, hogy a téglasorok magassága 25 cm (23,8 cm magas tégla+átlag 1,2 cm vastag vízszintes fuga).

A Porotherm falazóblokkok mindazon falszerkezetek építéséhez alkalmazhatók, amelyeknél az érvényben lévő erőtani szá­mítás szerint meghatározott nyomó határ­feszültség megfelel az igénybevételnek. A Porotherm válaszfaltéglákból nem te­herhordó válaszfalak építhetők.

A Porotherm N+F hőszigetelt koszorú­tégla olyan hőszigetelő réteggel egyesített kerámia falazóelem, amely vasbeton- és téglafödémek koszorújának hőszigetelésé­re használható fel. Alkalmazása esetén a koszorút nem kell külön hőszigetelni.

A Porotherm téglarendszer habarcstáskás elemei: 68-69. ábra. A nútféderes Porotherm téglarendszer ele­mei: 70-72. ábra.

68. ábra. Porotherm 38 pincetégla. Termékfajta: Porotherm 38 pincetégla 380x250x238 mm.

69. ábra. Porotherm 30 kézi falazóblokk. Termékfajták: Porotherm 30 kézi falazóblokk 300x250x238 mm, Porotherm 30 feles kézi falazóblokk 300x125x238 mm.

70. ábra. Porotherm 44N+F kézi falazóblokk. Termékfajták: Porotherm 44 N+F kézi falazóblokk 440x250x238 mm, Porotherm 44 N+F feles, kézi falazóblokk 440x250x238 mm, (egyik oldalán hornyokkal, másik oldalán eresztékkel, középen kettépattintásra szol­gáló üregsorral ellátott feles elem).

71. ábra. Porotherm 38N+F kézi falazóblokk. Termékfajták: Porotherm 38 N+F kézi falazóblokk 380x250x238 mm, Porotherm 38 N+F feles kézi falazóblokk hornyos illetve eresztékes 380x125x238 mm.

72 ábra. Porotherm30 N+F kézi falazóblokk. Termékfajták: Porotherm 30 N+F kézi falazóblokk 300x250x238 mm, Porotherm 30 N+F feles kézi falazóblokk hornyos illetve eresztékes 300x125x238 mm.

A Porotherm Építési Rendszerhez tarto­zó Porotherm HS termékcsalád – amely a 2006. évben került forgalomba – a tégla­ipari fejlesztés legújabb generációja.

A Porotherm HS falazóelemek hőszigete­lési tulajdonságai 12-15%-al jobbak, mint az építőanyag piacon ismert Porotherm N+F falazóelemeké. Ezt a hőszigetelő ké­pesség növekedést a HS falazóelemekben az üregsorok számának az N+F falazóelemekhez viszonyított megnövelésével érték el a fejlesztők. A Porotherm HS termék­család (a Porotherm 44 HS, a Porotherm 38 HS és a Porotherm 30 HS) műszaki ada­tait a 22. táblázat tartalmazza.

30 cm vastagságban beépítve lakáselvá­lasztó falként, 24 cm vastagságban beépít­ve lakás és közös helyiségek közötti falként ajánlott.

A Porotherm HS energiatudatos csúcstég­la piaci bevezetése után a Wienerberger egy új falazási technológia, a csiszolt téglával történő falazás meghonosítását kezdte el.

A tégla felületek csiszolásával biztosítha­tó nagy méretpontosság és a vékony falazóhabarcs alkalmazásának eredményeként a falazat fugavastagsága 2 mm-re csök­kenthető.

A Porotherm Profi-nak nevezett mód­szer, egy új falazási technológia, amelynek alkalmazásával

• vékonyabb falazóhabarcs réteggel homogénebb, vakolattartóbb falazat építhető;
• csökken a beépített hőhidak felülete;
• jelentősen gyorsul a falazási munka (ke­vesebb habarcsszállítás és keverés; gyor­sabb száradás; speciális szerszámok al­kalmazása).

A Porotherm Profi falazási technológiá­hoz a Wienerberger csiszolt téglát, speciá­lis un. vékony habarcsot, speciális szerszá­mokat és szakképzést biztosít.

A Porotherm 44 HS és a Porotherm 44 N+F kézi falazóblokkok 44 cm vastag kül­ső teherhordó falak, illetve vázkitöltő falak építésére alkalmas falazóelemek.

A Porotherm 38 HS és a Porotherm 38 N+F kézi falazóblokkok 38 cm vastag kül­ső teherhordó falak, illetve vázkitöltő falak építésére alkalmas falazóelemek.

A Porotherm 30 HS a Porotherm 30 N+F és a Porotherm 30 kézi falazóblokkok 30 cm vastag teherhordó falak építésére alkal­mas falazóelemek.

A Porotherm 25 N+F falazóblokk 25 cm vastag belső teherhordó falak építésére al­kalmas, de felhasználható nem fűtött ill. nem huzamos emberi tartózkodásra szol­gáló helyiségek külső falához is.

A Porotherm 20 N+F kézi falazóblokk 20 cm vastag külső-belső vázkitöltő falak épí­tésére alkalmas.

A Porotherm 12 N + F, Porotherm 10/50 N+F a Porotherm 10/33 N+F és a Porotherm 6/33 N+F választéglák nem teherhordó válaszfalak építésére alkal­masak.

A Porotherm 38 pincetégla kézi falazób­lokk teherhordó pincefalak építésére al­kalmas falazóelem. Alkalmazásának felté­tele: 65% alatti relatív páratartalom és az előírásoknak megfelelően szakszerűen el­készített talajnedvesség, illetve talajvíz el­leni szigetelés.

A Porotherm 30 és a Porotherm 30/24 hanggátló téglák lakások közötti elválasz-tófalak építésére javasolt falazóelemek.

A Porotherm kerámia béléstestek és a Porotherm N+F hőszigetelt koszorútégla a Porotherm födémrendszer építőelemei.

A Porotherm U zsaluelemek alkalmasak térdfali koszorúk, merevítő bordák és erő­sítő pillérek, továbbá falazatba tervezett szellőzőcsatornák kialakítására.

73. ábra. Porotherm 25 N+F kézi falazóblokk. Termékfajta: Porotherm 25 N+F kézi falazóblokk 250x375x238 mm.

74. ábra. Porotherm 20 N+F kézi falazóblokk. Termékfajta: Porotherm 20 N+F kézi falazóblokk 200x500x238 mm.

75. ábra. Porotherm 12 N+F válaszfaltégla. Termékfajta: Porotherm 12 N+F válaszfaltégla 120x500x238 mm.

76. ábra. Porotherm 10/50 N+F válaszfaltégla. Termékfajta: Porotherm 10/50 N+F válaszfaltégla 100x500x238 mm.

77. ábra. Porotherm 10/33 N+F válaszfaltégla. Porotherm 10/33 N+F válaszfaltégla 100x330x238 mm.

78. ábra Porotherm 6/33 N+F válaszfaltégla. Porotherm 6/33 N+F válaszfaltégla 60x330x238 mm.

79. ábra. Porotherm N+F hőszigetelt koszorú­tégla. Az 5 cm vastag polisztirol hőszigetelő lap a 6,5 cm vastag kerámia lappal együtt kerül szállításra. Tömeg 5 kg/db. Anyagszükséglet: kb. 3 db/fm Hővezetési ellenállás: R = 1,38 m²K/W.

80. ábra. Porotherm 30 hanggátló tégla. Termékfajta: Porotherm 30 hanggátló tégla 300x145x115 mm.

81. ábra. Porotherm 30/24 hanggátló tégla. Porotherm 30/24 hanggátló tégla 300x240x115 mm.

82. ábra. Porotherm 45 kerámia födémbéléstest. Termékfajta: Porotherm 45 kerámia födémbéléstest 250x370x170 mm.

83. ábra. Porotherm 60 kerámia födémbéléstest. Termékfajta: Porotherm 60 kerámia födémbéléstest 250x520x170 mm.

84. ábra. Porotherm U zsaluelem 30. Termékfajta: Porotherm U zsaluelem 30 300x238x238 mm.

85. ábra. Porotherm U zsaluelem 38. Termékfajta: Porotherm U zsaluelem 38 380x238x238 mm.

Ezen szerkezeti megoldások csak a vas­beton maggal együtt képesek teherhordó funkciójuk ellátására. A vasalást mindig egyedileg kell meghatározni a terheléstől függően.

A táblázat összehasonlításából látható, hogy a nútféderes falazási rendszer esetén a habarcsfelhasználás lényegesen alacso­nyabb, mint más falazási módok esetén. Ez jelentős megtakarítást jelent a szükséges munkaidőben és az egyéb kapcsolódó pl. fuvar költségben.

A Porotherm falazatok építéséhez fejlesz­tették ki a Porotherm TM hőszigetelő falazó habarcsot, amely mészhidrát, cement, duzzasztott perlit és adalékanyag tartalmú, előkevert, hőszigetelő, kész szárazhabarcs.

A Porotherm M 30 falazóhabarcs és a Porotherm M 100 falazóhabarcs hagyomá­nyos; mész, cement bányahomok és ada­lékanyag tartalmú, előkevert, kész száraz­habarcsok.

A Porotherm téglarendszer gyártója: a Wienerberger Téglaipari Zrt.

PORObrick téglarendszer

PORObrick téglarendszer: 86-95. ábra. A PORObrick téglarendszer gyártója: a Mályi Tégla Kft.

86. ábra. PORObrick NF 38124129 falazóblokk. Méret: 380x240x290 mm.

87. ábra. PORObrick NF 38124124 falazóblokk. Méret: 380x240x240 mm.

88. ábra. PORObrick HB 38124129 falazóblokk. Méret: 380x240x290 mm.

89. ábra. PORObrick HB 38124124 falazóblokk. Méret: 380x240x240 mm.

90. ábra. PORObrick NF 30/24/29 falazóblokk. Méret: 300x240x290 mm.

91. ábra. PORObrick NF 30/24/24 falazóblokk. Méret: 300x240x240 mm.

92. ábra. PORObrick HB 30/24/29 falazóblokk. Méret: 300x240x290 mm.

93. ábra PORObrick HB 30/24/24 falazóblokk. Méret: 300x240x240 mm.

94. ábra. PORObrick FÜB NF 10/33 válaszfaltégla. Méret: 100x330x240 mm.

95. ábra. PORObrick 30 hanggátló tégla. Méret: 300x140x115 mm.

Bakonytherm téglarendszer

A Bakonytherm téglarendszer gyártója a Pápateszéri Téglaipari Kft.

A Bautherm téglarendszer gyártója a Szentesi Téglagyár Kft.

96. ábra Bakonytherm 38 N+F falazóblokk. Méret: 380x250x240.

97. ábra Bakonytherm 38 falazóblokk. Méret: 380x250x240.

98. ábra Bakonytherm 10 N+F függőleges üre­gű válaszfaltégla. Méret: 380x100x240.

99. ábra Bakonytherm 30 N+F falazóblokk. Méret: 300x250x240.

100. ábra Bakonytherm 30 falazóblokk. Méret: 300x250x240.

101. ábra Bakonytherm 10 vízszintes üregű vá­laszfaltégla. Méret: 500x100x240.

102. ábra Bakonytherm 6 vízszintes üregű vá­laszfaltégla. Méret: 370x60x200.

Korszerű, speciális termékrendszerek

Porotherm födémrendszer

A Porotherm födém a Porotherm építési rendszer szerves része, de más rendszerek­hez is alkalmazható. A födém előregyártott kerámia kéregelemű előfeszített vasalt be­tongerendákból, kerámia béléstestekből és helyszíni felbetonból áll (103. ábra).

103. ábra. A Porotherm födémrendszer.

A gerendák kis tömegük következtében kézzel is könnyen mozgathatók, ezért az egész födémszerkezetet daru használata nélkül is össze lehet rakni. A gerendák 2,25-7,00 m közötti falközméretekhez al­kalmazhatók kéttámaszú tartóként.

A födémhez tartozó béléstestek kétféle méretben készülnek, a gerendák 45 és 60 cm-es tengelytávolságaihoz igazodóan. A gerendák tengelyével párhuzamosan futó válaszfalak alá kettőzött gerendát kell elhelyezni.A födém a helyszíni felbeton megszilárdulása után lesz teherbíró, ezért építés közben a gerendákat ideiglenesen alá kell támasztani, ill. túl kell emelni.

A Porotherm födém nagy előnye, hogy a fö­dém alsó felülete – mind a gerenda, mind a béléstest – környezetbarát kerámiaanyagból készül. Ezért igen jól vakolható, és a vakola­tot – a teljes födém egybefüggő kerámiaanya­ga következtében – az épület használata so­rán is jól megtartja, nem repedezik.

A Porotherm födém lakóházak, üdülők ideális szerkezete. Jól használható épület felújításoknál, emeletráépítéseknél, tető­tér-beépítéseknél. Méretválasztéka és a te­herbírás megválasztásának lehetőségei alapján középületekben is gazdaságos, jól kihasználható szerkezet.

A Porotherm födémgerenda (97. ábra) keresztmetszete 12,0×6,5 cm gyártási hossza 2,5-7,25 m között változik 25 cm-es mé­retlépcsőkben.

A gerendák alátámasztás nélkül egyálta­lán nem terhelhetők.

A gerendákat 3,5 m-es falköztávolságig egy helyen, 3,5 m-es falköztől 5,25 m-es falközig két helyen, ennél nagyobb fesztá­volság esetén három helyen kell alátámasz­tani. Az alátámasztásokat annak figyelem­bevételével kell kialakítani, hogy a túleme­lés mértéke a falköztávolság (fesztáv) 1/300 része legyen. Csak az alátámasztás elkészülte után lehet elhelyezni a gerendá­kat, a gerendákra a béléstesteket, majd ezt követően betonozni. A gerendák felfekvé­sét cementhabarcs-ágyazó réteggel kell ki­egyenlíteni. A födémgerendáknak leg­alább 12 cm hosszúságban fel kell feküdni­ük a teherhordó falra. Az alátámasztáso­kat csak a födém teljes megszilárdulása után szabad eltávolítani.

Ha az alátámasz­tó állvány födémre kerül, akkor az alsó fö­démet az alátámasztások alatt alá kell dúcolni. Feltöltésre, illetve fagyott talajra áll­ványzat nem állítható. A gerendákat a ko­szorúba be kell kötni az erre a célra szolgá­ló pótvasakkal, melyeket a gerenda felső övében, a kengyelekbe fűzve kell vezetni. A Porotherm födémrendszer tervezéséhez és kivitelezéséhez szükséges műszaki ada­tokat a gyártó, a Wienerberger Zrt. alkal­mazási és tervezési útmutatója tartalmazza.

104. ábra. A Porotherm födémgerenda.

105. ábra. Födémgerendák alátámasztása, túlemelése.

26. táblázat. Födémgerendák túlemelésének mértéke.

Porotherm áthidaló

A Porotherm áthidaló a Porotherm építé­si rendszer szerves része, de más rendsze­rekhez is alkalmazható. A Porotherm áthi­daló: kerámia kéregelemű, előfeszített, va­salt betongerenda (106. ábra).

Az áthidalók kis tömegük következtében kézzel is könnyen mozgathatók. A Porotherm A 12 áthidaló 0,75-2,75 m nyí­lásméretekhez alkalmazhatók kéttámaszú tartóként. Gyártási hossza 1,0-3,0 m között változik 25 cm-es méretlépcsőkben.

106. ábra. Porotherm A-12 áthidaló.

107. ábra. Porotherm A-10 áthidaló.

A Porotherm A-10 áthidaló 0,75-3,00 m nyílásméretekhez alkalmazható kéttáma­szú tartóként. Gyártási hossza 1,00-3,25 m között változik 25 cm-es méretlépcsőkben.

A Porotherm áthidaló a ráfalazott téglá­val vagy a rábetonozással együtt alkotja a nyílásáthidalást.

A Porotherm áthidaló képezi a szerkezet alsó húzott övét, a felső nyomott övet pe­dig a kisméretű tömör tégla ráfalazás, vagy rábetonozás biztosítja.

A nyílásáthidalás a helyszíni ráfalazás vagy rábetonozás megszilárdulása után lesz te­herbíró ezért építés közben az áthidalókat ideiglenesen alá kell támasztani. (108., 109. ábra) Az áthidalókat 2,0 m-es nyílásméretig középen egy helyen, 2,0 m-nél nagyobb nyí­lás esetén két helyen kell alátámasztani.

108. ábra. A Porotherm áthidaló alátámasz­tásának távolsága.

109. ábra. A Porotherm áthidaló építés közbeni alátámasztása.

Ha az áthidaló koncentrált terhet kap, a kon­centrált teher alatt alá kell támasztani. Kü­lönös gondot kell fordítani arra, hogy a köz­vetlenül az áthidalók alá kerülő támasztógerenda az egymás mellé helyezett összes áthi­dalót átfogja és alátámassza.

Csak az alátá­masztás elkészülte után lehet elhelyezni az áthidalókat, majd ezt követően kialakítani a nyomott övet rábetonozással, vagy ráfalazással. A falazatot úgy kell kialakítani, hogy az áthidaló felfekvési pontjai alá egész tégla kerüljön. Az áthidalók felfekvését cementhabarcs-ágyazó réteggel kell kiegyenlíteni. Az egymás mellé helyezett áthidalók közöt­ti függőleges hézagokat is gondosan ki kell tölteni cementhabarccsal.

Az áthidalóknak legalább 12 cm hosszú­ságban fel kell feküdniük a teherhordó falra.

Az alátámasztásokat csak az áthidaló felet­ti ráfalazás vagy rábetonozás és a koszorú tel­jes megszilárdulása után szabad eltávolítani.

A Porotherm áthidaló előnye, hogy felü­lete kerámia, ezért könnyen vakolható. A keresztmetszet közepén kialakított lég­kamra növeli a szerkezet hőszigetelő ké­pességét, ezért használata hőtechnikailag is előnyös. Az áthidaló sokoldalúan felhasználható mind külső, mind belső tér­ben. Módot ad kávás, redőnyszekrényes nyílászáró csomópontok kialakítására is. Gyártója, a Wienerberger Téglaipari Zrt. részletes beépítési útmutatóval áll az épít­kezők rendelkezésére.

A Porotherm áthidaló néhány alkalmazá­si lehetősége: 110-113. ábra.

110. ábra. 12 cm-es falvastagság esetén.

111. ábra. 25 cm-es falvastagság esetén.

112. ábra. 30 cm-es falvastagság esetén.

113. ábra. 38 cm-es falvastagság esetén.

A Porotherm áthidalók legkorszerűbb, új fejlesztésű változata a Porotherm S elem­magas áthidaló. A C alakú kerámia kéreg­elemek kibetonozásával készített, Poro­therm S elemmagas áthidaló téglafalazatok nyílásainak áthidalására szolgál. Ke­resztmetszete: 8,0×23,8 cm. Az áthidalók 0,75-2,5 m nyílásméretekhez alkalmazha­tók. A gyártási hossz 1,0-3,0 m között vál­tozik 25 cm-es méretlépcsőkben.

Felfekvése 1,75 m hosszúságig 12,5 cm, 1,75-2,50 m-ig 20 cm, afölött 25 cm.

Legfontosabb alkalmazási előnye, hogy azonnal terhelhető, nem szükséges alátá­masztani, és könnyen megoldható az áthi­dalás hőszigetelő funkciója.

A falazatot úgy kell kialakítani, hogy az áthidaló felfekvési pontjai alá egész tégla kerüljön.

Az áthidalók felfekvését cementhabarcs réteggel kell kiegyenlíteni és kidőlés ellen kötöző huzallal kell rögzíteni. A 114. 115. ábrák mutatják az elemmagas áthidaló két alkalmazási lehetőségét.

A Porotherm S elemmagas áthidaló gyár­tója a Wienerberger Téglaipari Zrt.

114. ábra. Porotherm S elemmagas áthidaló al­kalmazása I.

115. ábra. Porotherm S elemmagas áthidaló al­kalmazása II.

Porotherm U zsaluelemek

A Porotherm U zsaluelemek (84. 85. áb­ra) mérete igazodik a 30-as és a 38-as fal­vastagsági méretekhez, illetve a 25 cm-es magassági méretrendhez.

Az U zsaluzóelemek felhasználhatók ko­szorúk, áthidalások és szellőzők készítésé­hez, alkalmazásával ki lehet alakítani a te­tőtér-beépítések térdfalának erősítő pillére­it is. Az U elemekkel történő áthidalás el­készítésénél a felfekvések magasságában egy alátámasztó állványzatot kell készíteni. A falazatot úgy kell kialakítani, hogy a ki­váltó felfekvési pontjai alá egész tégla ke­rüljön. Az áthidalók felfekvését cementhabarcs-ágyazó réteggel kell kiegyenlíteni.

A külső térrel érintkező felületeknél a ko­szorúkhoz hasonlóan megfelelő vastagságú hőszigetelést kell beépíteni. A zsaluele­mekből készülő áthidalásoknál a vasalást mindig egyedileg, a terhelés függvényében kell meghatározni. A zsaluelemek elhelye­zése után a vasszerelést kell elkészíteni, majd a zsaluzatba helyezés után a betono­zást. Az U zsaluelemek betonozási munká­inál az elemeket elő kell nedvesíteni.

A térdfali koszorú kialakítása megfelelő vastagságú U zsaluelemeknek hagyomá­nyos falazó munkával a falegyenre történő elhelyezésével kezdődik.

Néhány alkalmazási példa a 116., 117. áb­rákon látható.

116. ábra. Szellőzőcsatorna kialakítása U zsalu­elemekből.

117. ábra. Tetőtéri térdfal erősítő pillér kialakítá­sa U zsaluelemekből.

A koszorú külső térrel érintkező kéregele­mének belső síkjára hőszigetelést kell rakni, amelynek vastagságát hőtechnikailag ellen­őrizni kell. Ez a megoldás akkor javasolt, ha a zsaluelem szélessége megegyezik a falvas­tagsággal.

Lehetőség van a hőszigetelésnek a kéregelem külső oldalára való elhelyezésé­re is, amely a hőszigetelés folytonosságának megtartásában jelent előnyt. Hátrányos, hogy ilyen módon megszűnik a vakoláshoz ideális alapot biztosító kerámiafelület egysé­gessége. Befejező műveletként a terv szerint szerelt koszorúvasalás elhelyezése után a ko­szorút ki kell betonozni.

A falazatba tervezett szellőzőcsatorna ki­alakításánál a zsaluelemeket függőleges helyzetben kell beépíteni. Külső falban ki­alakítandó csatornánál gondoskodni kell a hőszigetelés elhelyezésére a kéregelem külső térrel érintkező felületén.

Tetőtéri térdfalak erősítő pilléreinek el­készítésénél a szellőzőcsatornához hason­lóan a zsaluelemeket függőleges helyzet­ben kell beépíteni. Az így kialakuló függő­leges csatorna alkotja a pillér bent maradó zsaluzatát. Az egyedileg megtervezett va­salást az alsó illetve a térdfalon végigfutó felső koszorúba kell csatlakoztatni.

Bakony nyílásáthidaló

Az előfeszített acélhuzallal készült nyílás­áthidaló 0,75-2,75 m széles nyílások áthida­lására szolgál. Külső és belső térben egy­aránt alkalmazható. Kerámia felülete könnyen vakolható, a keresztmetszet közepén kialakított légkamra növeli az áthidaló hő­szigetelő képességét.