Fűtési módok - 2. oldal

A hő nem más, mint energia, mely a hőfokkülönbség hatására a melegebb rendszerből a hi­degebb rendszerbe lép át. Az adott anyagban levő molekulák mozgása során keletkező ener­gia. Szilárd halmazállapotú anyagoknál általában az egyensúlyi helyzetükhöz képest mini­málisan elmozdulva rezegnek.

Más a helyzet a folyékony és a gáz- halmazállapotú anyagok­nál, ugyanis ekkor a molekulák mozognak (saját tengelyük körül, illetve hely változást is tesznek), és érintkezésük, ütközésük során keletkezik hő (1.1. ábra). Amennyiben fokozzuk az anyag hőmérsékletét, növelni tudjuk a molekuláinak regését, illetve gáz- vagy folyékony halmazállapotú anyagoknál vándorlását.

Szilárd anyagok molekuláinak hő hatására történő rezgése

1.1. ábra. Szilárd anyagok molekuláinak hő hatására történő rezgése.

Szilárd halmazállapotú közegnél, ha egy bizonyos hőmérsékletet túllépünk, akkor a rezgés olyan nagymértékű lehet, hogy a rácsszerkezetük „szétesik”. A szilárd anyag folyékony hal­mazállapotba megy át. Amennyiben a folyékony halmazállapotú anyaggal további hőt köz­lünk, az anyagban oly nagymértékű lesz a molekulák vándorlása, hogy elhagyják a folyadé­kot (1.2. ábra). Ebben a fázisban forrás következtében kilépnek a folyadékból és gáz-hal­mazállapotú közeggé válnak.

A molekulák elhagyják a folyadékot, ennek hatására történő rezgése

1.2. ábra. A molekulák elhagyják a folyadékot, ennek hatására történő rezgése.

Hőmérséklet

A testek hőmérsékletének méréséhez pontos műszerekre van szükség. Tapintással ugyan meg lehet különböztetni a hideget és a meleget, de azt, hogy pontosan mekkora annak a tárgynak a hőmérséklete, maximum csak közelítve tudjuk meghatározni.

Éppen ezért van szükség olyan szerelvényekre, amikkel tized fokos vagy akár annál pontosabban is meg tudjuk hatá­rozni a hőmérsékletet. A hőmérséklet mérésére szolgáló mérőműszerek közül mértékegység szerint alapvetően hármat különböztetünk meg (Hőmérsékleti skálák összehasonlítása az 1.3. ábra szerint).

1.3. ábra. Hőmérsékleti skálák összehasonlítása.

1.3. ábra. Hőmérsékleti skálák összehasonlítása.

  1. Celsius-skála: Két érték közötti 100 egyenlő részre felosztott skála. Az alsó érték, a
    0°C a víz fagyáspontja, a felső határ a 100°C a víz forráspontja. A 10-es számrendszer
    alkalmazása miatt ezzel a legegyszerűbb a számolás.
  2. Kelvin-skála: Ezt nevezhetjük az abszolút hőfokskálának is, ugyanis az alsó érték jelen esetben az abszolút 0°K. A Celsius-skálára való átszámítás egyszerű. Az abszolút 0 fok, pontosan -273°C. Ha K-fokra akarunk átszámolni C-fokról, nincs más dolgunk, mint a Celsius-fokhoz hozzáadni 273-at. Azaz, ha meg szeretnénk határozni, hogy Kel­vin-skálán mennyi a víz fagyáspontja és mennyi a forráspontja, a következő képlettel meghatározhatjuk.
    Tfagy=t+273=0+273=273 °K, azaz 0°C megfelel 273°K-nak.
    Tforr=t+273=100+273=373 °K, azaz 100 °C megfelel 373 °K-nak.
  3. Fahrenheit-skála: Ha a °C skálához szeretnénk hasonlítani, akkor elmondható, hogy ezzel a skálával a legnehezebb számolni, annak, aki a 10-es számrendszerhez szokott. Ennél a skálánál ugyanis a 0 pont, a Celsius-skála szerinti -18°C körüli érték. A víz fa­gyáspontja, azaz a 0°C, Fahrenheit-skálán 32°-nak felel meg. A víz forráspontja pedig, ami a Celsius-skálán 100°C, 212°F. Ha meghatározzuk a Fahrenheit-skála szerinti víz fagyás és forráspont közötti hőmérsékletet, 180-at kapunk. Meg kell említeni, hogy a Fahrenheit-skála 100-as pontja az emberi vér hőmérséklete, cca. 37°C.
Megnevezés Hőmérséklet (°C) Megnevezés Hőmérséklet (°C)
Az eddigi legalacsonyabb -273 A vas cseresznyepiros 1000
A cseppfolyós levegő -190 Gyertyaláng 1000
A leghidegebb tél -73 Széntűz a kályhában 1400
25 km magasban állandóan -70 Robbanómotor 2000
Az emberi test hőmérséklete 37 Villanykörte izzószála 2300
A madarak testhőmérséklete 42 Acetilénláng 2350
Legnagyobb nyári meleg 58 Elektromos olvasztókemence 4000
A benzin meggyullad 415 Nap felülete 6000
A vas vörösödik 500 A Nap közepe 20 millió

1.1. táblázat. Jellemző hőmérsékleti értékek.

Hőmennyiség, fajhő

Abban az esetben, ha egy adott anyagot melegítünk, akkor az hőt fog felvenni, ha ez az adott anyag lehűl, akkor pedig hőt ad le.

Fűtővíznél, a hőmennyiség függ a hőmérséklet-különbségtől, azaz a kezdeti és a felmelegí­tett hőmérséklet-különbségtől, valamint a víz mennyiségétől. Nyilván minél több vizet kell felmelegíteni, annál nagyobb hőmennyiségre van szükségünk, azaz

Q= c*m*(t2-t1) (kJ)

ahol:

  • Q – hőmennyiség (kJ)
  • c – fajhő (kJ/kgK)
  • t2– felmelegített közeg hőmérséklete (°C)
  • t1 felmelegítendő közeg hőmérséklete (°C)

Fajhő: Az a hőmennyiség, ami valamely anyag 1 kg-jának, adott hőmérsékletről 1°K-kal va­ló melegítéséhez szükséges.

A fűtővíznek éppen ezért van nagy szerepe, mert nagy a fajhője. Ennek köszönhető, hogy hőszállító közegként alkalmazzák, nagy hőmennyiség befogadására képes.

Hő terjedése

Ideális esetben, a különböző hőmérsékletű anyagok próbálnak kiegyenlítődni. Természete­sen, ha kellő idő áll rendelkezésre, akkor a két különböző hőmérsékletű közeg hőmérséklete kiegyenlítődik. Ha pontosan megegyezik a különböző hőmérsékletű közegek tömege, és ugyanolyan anyagokról beszélünk, akkor a kiegyenlített hőmérséklet a két hőmérséklet számtani közepe lesz.

A mennyiségek változásának függvényében arányosan változik a kiegyenlített hőmérséklet értéke is. Abban az esetben, ha kis mennyiségű, de nagyobb hőmérsékletű közeget keverünk nagy mennyiségű, de hideg közeghez, a kiegyenlített hőmérséklet inkább hideg marad. Ez a kiegyenlítődési folyamat hőterjedés során megy végbe.

Négy különböző csoportot különböztethetünk meg:

a) Hővezetés

A hővezetés általában szilárd testekben, nyugalomban levő folyékony, illetve gáz-halmazállapotú közegekben jön létre. A következőképpen jön létre. Képzeljünk el egy anyagot, amelynek minden részecskéjének hőmérséklete egyfor­ma. Ha elkezdjük melegíteni az egyik végét, akkor a tanultak alapján kideríthető, hogy a részecskék rezegni kezdenek, a bevitt hő hatására. A rezgő részecskék üt­köznek a szomszédos részecskékkel, azoknak is nő a rezgése (nő a hőenergiájuk).

A folyamat mindaddig tart, amíg a teljes anyag összes részecskéjének rezgése ugyanakkora nem lesz. Ugyanez a folyamat zajlódik le a folyékony, illetve gáz hal­mazállapotú közegnél is, csak a részecskéknek nagyobb a „mozgásterük”. Azaz a hővezetés nem más, mint a szilárd, folyékony, illetve gáz-halmazállapotú közegek­ben végbemenő hőközlés, melynél a keletkezett hőt súrlódással adják át egymás­nak a molekulák.

A testek hővezetése függ:

  • Az adott test anyagától, valamint hővezetési tényezőjétől,
  • A vizsgált test átmérőjétől, keresztmetszetétől,
  • Az adott test felületétől,
  • A hővezetés idejétől,
  • A vizsgált test két végén mérhető hőmérséklet-különbségtől.

Hővezetési tényező:

Az a hőmennyiség, ami az áramlás irányára merőleges 1 (m2) fe­lületű, 1 (m) vastagságú anyagon 1 másodperc alatt átvezetődik, ha a két felület között 1 K hőmérsékletkülönbség van. Az alábbi táblázat tartalmazza néhány anyag hővezetési tényezőjét (1.4. ábra).

1.4. ábra. Néhány anyag hővezetési tényezője.

1.4. ábra. Néhány anyag hővezetési tényezője.

A táblázatból kiderül, hogy a legjobb hővezetéssel a fémek rendelkeznek. Ha egy fém tárgyat a kezünkbe fogunk hide­gebbnek érezzük azt, mert jobban el tudja vezetni a tenyerünk melegét. Ezért jelent­het például problémát az olyan fémszerke­zet, melytől nincs elszigetelve a csővezeték.

Ugyanis a szigeteletlen fém csővezeték, a vele közvetlenül érintkező fémszerkezetnek gyorsabban átadja a hőjét. Ezeket szoktuk, ún. hőhidaknak ne­vezni. A hőhidak kialakulását elkerülhet­jük úgy, ha kellőképpen leszigeteljük a csővezetéket.

Az épület falszerkezeténél is olyan anya­got választanak, ami rosszul vezeti a hőt, jó hőszigetelő képességű. Az alábbi diagramból például jól látható, hogy ha többrétegű a falszerkezetünk, hogyan változik a fal hőmérsék­lete a belső és a külső hőmérséklet függvényében (1.5. ábra). Sok esetben talán ezért jelenthet problémát, ha nem megfelelően szigetelünk. Mi történhet abban az esetben, ha nem a külső hom­lokzatot, hanem a belső falfelületet szigeteljük le. Képzeljük el a következő esetet!

1.5. ábra. Többrétegű falszerkezet lehűlése.

1.5. ábra. Többrétegű falszerkezet lehűlése.

A csőveze­tékünk a falba van szerelve, és a falszerkezet belső oldalát szigeteljük le. Azt gondoljuk, hogy a belső kellemes hőérzetet biztosítottuk, a szigetelésünk meggátolja, hogy a termelt hővel a külső környe­zetet fűtsük, de elfelejtünk valamit. A falba vésett csatornába rejtett csővezetékünket nem védi meg semmi a külső hőmérséklettől (1.6. ábra). Külö­nösen akkor, ha még szigetelve sincs.

Falba vésett horonyba vezetett csővezeték elfagyhat

1.6. ábra. Falba vésett horonyba vezetett csővezeték elfagyhat.

Gondoljuk csak el, mi történhet, ha kifogunk egy nagyon hideg időszakot, és a csővezetékben például alig van áramlás, mert mondjuk felújítást vég­zünk. Nos, előfordulhat olyan eset, hogy a külső falon keresztül „érkező” hideg olyan mér­tékben lehűti a csővezetékben levő közeget, hogy megfagy.

A helyiségben nem érezzük a külső hőmérsékletet, viszont csodálkozva tapasztaljuk, hogy nem megy a rendszerünk, az adott szakasz egyszerűen leáll. Nagyon fontos tehát szem előtt tartani a megfelelő mérté­kű szigetelést, a kialakítandó csőfektetést, hogy a kellemetlenségeket elkerüljük.

b) Hőáramlás:

Abban az esetben, ha folyékony vagy gáz-halmazállapotú közeget melegítünk, a közeg különböző hőmérsékletű részecskéi megváltoztatják helyüket a hőáramlás irányába. A helyváltoztatás közben természetesen hőenergiájukat magukkal szállítják. A hőmérséklet növekedésének hatására sűrűségváltozás lesz a válasz, ami azt fogja eredményezni, hogy a kisebb sűrűségű részecskék felfelé, a nehezebbek pedig lefelé áramolnak.

Ennek a természetes áramlásnak köszönhetően hőkiegyenlítődési folyamat zajlik le. Hasonló folyamatok zajlódnak le abban az esetben is, ha fűtési rendszerünk gravitációs módban üzemel. A gravitációs fűtés pont a közeg sűrűségkülönbségéből adódó természetes áramlás miatt üzemel.

Másik épületgépészeti példa a kémény természetes huzata. Ebben az esetben is hőáramlásról beszélhetünk, hiszen a felmelegedett füstgázok felfelé áramlanak, helyükbe a hideg levegő kerül, ami az égést táplálja. Itt is sűrűségkülönbség miatti áramlásról beszélhetünk.

c) Hősugárzás:

Hősugárzásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a közeg, a hőenergiájának egy adott hányadát sugárzási energiává alakítja, és kisugározza azt a környezet felé. Ennek a sugárzó energiának egy részét a szilárd, illetve folyékony halmazállapotú közeg elnyeli, más részét visszaveri.

d) Hőátadás:

Abban az esetben, ha egy áramlásban lévő folyékony, vagy gáz- halmazállapotú közeg szilárd fallal érintkezik, hőátadás jön létre, ha köztük hőmérséklet-különbség van. Ha az áramló közeg melegebb, átadja a hőjének egy részét a vele érintkező felületnek. Fordított esetben, ha az érintkező felület hőmérséklete magasabb, hőjének egy részét átadja az áramló közegnek.

Hőátadási tényező:

Az a hőmennyiség, ami az áramló közeg és a vele érintkező szilárd fal 1 (m2) felülete között 1 másodperc alatt átadódik, ha a közöttük 1 K hőmérséklet­különbség van.

Vizsgáljuk meg az alábbi ábrát (1.7. ábra)! Egy fűtőtest metszeti képe látható. Az áb­ra segítségével a fent ismertetett folyamatokat egyszerűsítjük le.

Fűtőtest „metszetben”.

1.7. ábra. Fűtőtest „metszetben”.

A radiátor belsejében áramló közeg van. Ez az áramló közeg a hőhordozó közeg, melynek feladata, a kazánban megtermelt hő elszállítása a fűtendő helyiségbe. A fűtőtestek feladata, hogy ezt a hőt, illetve annak egy részét átadja a helyiségnek. A rajzon három „réteget” látha­tunk.

A bal oldali a fűtőtestben áramló közeg, a közbenső, a fűtőtest „falvastagsága”, végül a jobb oldali „réteg” a fűtendő légtér. A fűtővíz hőátadással átadja hőjének egy részét a radi­átornak. A radiátor falán keresztül hővezetéssel áramlik a hő, majd a helyiség levegőjével érintkezve ismét hőátadás folyamata zajlódik le (1.8. ábra).

Hő terjedése a radiátorban

1.8. ábra. Hő terjedése a radiátorban

Ezt az összetett folyamatot hőátbocsátásnak nevezzük, hőátbocsátásról beszélünk abban az esetben, ha két áramlásban lévő közeg között szilárd szerkezet van.

Hőátbocsátási tényező: az a hőmennyiség, ami az áramlás irányára merőleges 1 (m2) fe­lületű szilárd fal két oldalán áramló közegek között 1 másodperc alatt átadódik, ha a két áramló közeg között 1 K hőmérsékletkülönbség van.

Hasonló folyamatok zajlódnak le a falszerkezetben is, annak függvényében, hogy milyen annak a szerkezete.

Anyag Hővezetési tényező
Alumínium 229
Horgany 112
Réz 394
Öntöttvas 57
Krómacél 20-37
Nyersagyag tégla 0,93
Vasbeton 0,93
Cement 0,07
Fa (puhafa – tölgy) 0,08-0,44
Ablaküveg 0,58-1,05
Alumínium fólia 0,035-0,047
Könnyű kőfalazat 0,41
Salakgyapot, ásványgyapot 0,035- 0,055

A tetőfedések kialakítása, tökéletesítése egy­idős az ember otthonépítő tevékenységével. Az első megoldás a fedélszerkezet faleve­lekkel történő lefedése volt. Ezt követték a hosszabb élettartamú és az esztétikai igénye­ket is kielégítő anyagválasztások.

Az ókori Egyiptomban – az évi csapadék kis mennyiségét figyelembe véve – a tetőfö­démen több rétegben felhordott agyagtapasztást alkalmaztak. Kis-Ázsiában és Görögországban – a lénye­gesen több csapadékra tekintettel – i.e. a VIII.-VI. században fejlesztették ki a cserép­fedés különféle megoldásait.

Az agyagnak a legnagyobb szilárdságot adó kiégetéses technológiai módszert a mezopo­támiai népektől tanulták meg. A görögök a tetőfedő cserepek készítésének ókori meste­rei voltak, tapasztalataikat a rómaiak vették át és fejlesztették tovább. Az első lécezett cseréptető a „szicíliai te­tő” volt. Az európai népek kezdetben nem használ­tak tetőcserepet, bár az égetett agyagedénye­ket ismerték és használták.

Napjainkban a cserépgyárak a kerámia­cserepekből és azok kiegészítőiből átfogó, a tetőfedés magas esztétikai és szakmai színvonalú megvalósítását biztosító tetőfe­dési rendszereket gyártanak. A piacvezető TONDACH-Magyarország Zrt. 4 gyáregy­ségében 18 különböző tetőcserepet 8 féle színben állít elő, forgalmazza továbbá s TONDACH-konszern 10 országban gyár­tott, mintegy 50 féle kerámia tetőcserepét.

Ez a példaértékű termék- és technológia­fejlesztés összhangban van a világ legelter­jedtebb, természetes anyagú, minden idő­járási és környezeti hatás ellen védelmet jelentő, hosszú élettartamú, több ezer éves múltú, széles forma- és színválasztékú ke­rámia tetőcserép jelenével és jövőjével.

A tető fogalma és feladata

A tető az épület lefedéséhez szükséges szerkezetek és rétegek összessége.

Feladata – a sokféle külső és belső hatás és igénybevétel következtében – összetett: az építmény rendeltetésének megfelelő mértékű ellenállás az időjárási (csapadék, szél, napsugárzás), a vegyi és mechanikai hatásoknak; továbbá a csapadék tervezett irányú, megfelelő gyorsaságú levezetése.

A tetőszerkezet és rétegrendjének szak­szem kialakításával biztosítani kell, hogy a rendeltetésszerű használat során létrejövő hatások következtében a tető szerkezetei­ben és környezetében káros állapotválto­zások – különös tekintettel a túlzott hő-mozgásra, a páralecsapódásra, a korrózió­ra, a kifagyásra, tetőtér hasznosítás esetén a kedvezőtlen klíma kialakulására stb. – ne következzenek be.

A tetők rendszerezése

A tető fajták

A tetők sokféle külső és belső hatásnak kitett, bonyolult szerkezetek, amelyekkel szemben számos követelményt támasz­tunk; ezért csoportosításukat is többféle szempont alapján végezhetjük el.

Magastetők és lapostetők

A tető hajlásszöge az épület megjelenésé­re, tömegére nézve lényeges jellemző, de fontos a tetőszerkezet kialakítása és a kli­matikus hatások elleni védekezés szem­pontjából is. A hajlásszög a tetősíknak a vízszintes síkkal bezárt szöge (α).

A tetőtípusok hajlásszög szerinti csopor­tosítása:

  • alacsony hajlású tető (lapostető) α < 5°
  • kis hajlású tető 5° < α a < 16°
  • közepes hajlású tető 16° < α < 45°
  • meredek hajlású tető α > 45°

A közepes és meredek hajlású tetőket magastetőknek (α > 16°) nevezzük. A magastető hagyományos, általánosan elterjedt, természetes épületfedési mód. Épületszerkezeti funkcióján kívül padlás­teret vagy beépített tetőteret határol.

Egyhéjú és kéthéjú tetők

Az egyhéjú tetők esetében a belső és a külső légteret egyetlen, egy-vagy többréte­gű lefedő szerkezet választja el egymástól. Ha a szerkezet többrétegű, a rétegek egy­másra épülnek, nincs közöttük légtér. A kéthéjú tetők tetőszerkezetét három, egy­mástól elválasztott réteg képezi: az alsó és a felső héj, valamint a közöttük levő légré­teg vagy légtér.

Hidegtetők és melegtetők

A hidegtetők olyan kéthéjú tetők, ahol a héjak közötti levegő közvetlen kapcsolat­ban van a külső légtérrel; ennek következ­tében állandó mozgásban van és jellemzői közel azonosak a külső levegőével. A felső héj feladata a csapadék, a szél és a napsütés elleni védelem. A héjak között áramló leve­gő elszállítja a szerkezetbe jutott nedvessé­get és hűti a belső teret közvetlenül lehatá­roló hőszigeteléssel ellátott alsó héjat.

A melegtető a belső és a külső teret egy­mástól elválasztó egy, esetleg több réteg­ből álló egyhéjú szerkezetként csak felső felületén érintkezik a külső légtérrel.

A magastetőket általában kéthéjú hideg­tetőként készítik, míg az egyhéjú melegte­tők főként lapostetők.

Vízhatlan és vízzáró tető

Vízhatlan tetőfedés alkalmazásakor a csapadék a tetőszerkezetbe semmiféle módon és formában nem juthat be. Ezt a fedési módot általában lapos tetőknél alkalmazzák.

A magastetők fedésénél vízzáró fedést al­kalmaznak, amelynek lényege, hogy a csa­padékvízből a szélnyomás hatására is csak annyi juthat a tetőtérbe, amennyi termé­szetes módon, párolgással maradéktalanul eltávozhat és ideiglenes jelenléte nem ká­ros sem az épületszerkezetekre, sem pedig az épületet használók számára. Ezért a vízzáró fedések alatt a tetőt feltétlenül ki kell szellőztem.

A cserépfedések a pikkelyes vagy elemes vízzáró fedések körébe tartoznak. A vízzá­rást a cserepek kerámia anyagának vízzá­rósága és az elemek egymásra takarásával kialakuló átfedés biztosítja.

A cserepek keresztirányú takarását a hor­nyolt cserép esetében a hornyok egymásba illeszkedése biztosítja. A hornyok kialakítá­sa meghatározza a takarás mértékét és ha­tásosságát, megakadályozza a víz bejutását.

A hódfarkú cserepek egymás mellett he­lyezkednek el a hőmozgást is lehetővé tevő hézaggal. Ezért ezen cserépfajtánál csak a kétrétegű fedéssel biztosítható a megfelelő vízzárás.

A hosszirányú takarás, az átfedés mérté­ke függ a tető hajlásszögétől, a tetőfelület elhelyezkedésétől (viharnak, szélszívásnak kitett felület) és bizonyos mértékben a te­tőfelület alatt közvetlenül elhelyezkedő tér felhasználásától. Az átfedés biztosítja a vízelvezetésen kívül, hogy a szélnyomás ha­tására víz és porhó ne, vagy csak olyan mértékben jusson be, ami kárt nem okoz.

A sajtolt cserepekből készült tetőfedések­nél az egyes elemek nemcsak a mellettük lévőkhöz kapcsolódnak hornyos átfedéssel, hanem az alattuk és felettük lévőkhöz is. Ennek eredményeként széles tetőhajlás­szög tartományban alkalmazható biztonsá­gos fedést nyújtanak.

A kerámiacserepek, amíg a felületi póru­sok kellően nem tömődnek el, a csapadék hatására átnedvesednek. Ezért a padláste­ret vagy tetőtér beépítésnél a cserépréteg és az alátéthéjazat, illetve a hőszigetelés között kialakított légrést szellőztetni kell.

Tetőformák

A tetőforma kiválasztása műszaki és esz­tétikai szempontok figyelembevételével történik. Legfontosabb befolyásoló ténye­zők: a lefedendő épület alaprajza, tömege, a meteorológia adottságok, a tervezett héjalóanyag fajtája és a környezet építészeti stílusa.

A magastetők formai kialakításának gaz­dag választékát a következő ábrák mutat­ják be, bizonyságául annak az állításnak, hogy a tető, mint a ház koronája műszaki rendeltetésén kívül esztétikai érték.

A gyakorlatban a tetőformák alaptípusai­nak kombinációit is alkalmazzák.

Az ábrákhoz kapcsolódó, a tetőkkel kap­csolatos alapfogalmak meghatározásának közlése segíti az ábrák értelmezését.

A nyeregtető két azonos vagy eltérő haj­lásszögű, összemetsződő tetősík és két oromfal által határolt négyszög alaprajzú tető, amely általában derékszögű.

Nyeregtető

184. ábra. Nyeregtető.

A hajlásszög a tetősíknak a vízszintes sík­kal bezárt szöge. Az oromfal a nyereg vagy félnyereg tető­ket, a tetőkeret függőleges síkban lezáró, külső térelhatároló falszerkezet. A tetősík a tető külső felülete.

A félnyeregtető egy tetősík, a tetősíkkal ellentétes oldalon tűzfal, a másik két olda­lon oromfal határolású négyszög alaprajzú tető.

185. ábra. Félnyeregtető.

185. ábra. Félnyeregtető.

A tűzfal a tetőteret függőleges síkban le­záró, a tetőhéjazat síkja fölé nyúló, nem éghető anyagú térelhatároló falszerkezet.

A kontytető négy azonos vagy eltérő haj­lású, összemetsződő tetősíkkal és gerinccel határolt tető.

186. ábra. Konty tető.

186. ábra. Kontytető.

A gerinc (taréjgerinc) két összehajló tető­sík felső vízszintes csatlakozási vonala. A tetőkonty három összehajló tetősík, amelynek metszéspontja a tetőcsúcs.

187. ábra. Oromzatos tető.

187. ábra. Oromzatos tető.

Az oromzatos tető a gerincvonal két vé­gén egy-egy kis oromfallal kiképzett kontytető.

188. ábra. Csonka konty tető.

188. ábra. Csonka konty tető.

A csonka kontytető az ereszvonalnál ma­gasabban kezdődő kontyú tető. Az ereszvonal a tetősík alsó vízszintes vo­nala.

189. ábra. Manzárdtető.

189. ábra. Manzárdtető.

A manzárdtető tört tetősíkokkal képzett tető.

190. ábra. Fűrészfog- vagy shed-tető.

190. ábra. Fűrészfog- vagy shed-tető.

A fűrészfog- vagy shed-tető sík vagy íves te­tőfelületekkel képzett félnyeregtetők sora.

A tetőfelület a tetőfedés (tető héjazat) a csapadék (eső, hó, jég, dér) a nap és a szél hatásának kitett felülete.

191. ábra. Sátortető.

191. ábra. Sátortető.

A sátortető több, általában azonos hajlá­sú tetősíknak tetőcsúcsban való összemetsződésével képzett tető.

A tetőcsúcs három vagy annál több él, vagy két él és egy gerinc találkozási pontja.

Az él két összehajló tetősík ferde met­szésvonala, amely mindig ereszt köt össze gerinccel.

192. ábra. Toronytető.

192. ábra. Toronytető.

A toronytető négyszög alaprajzú tető, amelynek magassága az oldalméretének többszöröse.

193. ábra. Kúptető.

193. ábra. Kúptető.

A kúptető a toronytető speciális változa­ta: kör alaprajzú.

194. ábra. Bazilikatető.

194. ábra. Bazilikatető.

A bazilikatető fallal, ablaksorral megtört tető, nyereg- és félnyeregtető.

195. ábra. Kereszttető.

195. ábra. Kereszttető.

A kereszttető két, azonos gerincmagassá­gú nyeregtető egymásra merőleges össze- metsződéséből keletkező oromfalas tető.

A tető részei

A tető részeit a 196. ábra mutatja be. A tető részeinek speciális elnevezései, meg­határozásuk az ábrához kapcsolódó azono­sító számok után találhatók.

Az álló tetőablakok formai kialakításá­nak lehetőségeit a 197. ábra mutatja be. Az ökörszemablak csak szellőztetésre, a napó­leonablak már bevilágításra is alkalmas.

A tető részei

196. ábra. A tető részei 1 Eresz: Az eresz a tetőfelület legmélyebb határoló vonala, amely mentén a víz leválik a fedésről. 2 Gerinc: A gerinc két összehajló tetősík felső vízszintes csatlako­zási vonala. 3 ÉI: Az él két összehajló tetősík ferde metszésvonala, amely összeköti az ereszt a gerinccel. Az élgerinc két eltérő ma­gassága gerincet köt össze. 4 Vápa: A vápa két egymástól széthajtó tetősík ferde csatlakozá­si vonala, belső szöget alkot. 5 Tűzfal: A tűzfal a tetőkeret függőleges síkban lezáró, a tetőhé­jazat síkja fölé nyúló, nem éghető anyagú térelhatároló falszerkezet. 6 Félnyeregtető gerincképzés. 7 Tetősík: A tetősík a tető külső felülete. 8 Kémény. 9 Tetőkibúvó: A tetőkibúvó a tetőfelületre kijutás céljára kialakított, fe­déllel takart nyílás. 10 Tetősíkablak (fekvő tetőablak): A tetősíkablak a tetősíkba beépített, azzal párhuzamos üvegsíkú ablak, amely a tetőtér természetes megvilágítá­sát és szellőztetését biztosítja. Ferde kialakítása követ­keztében a legjobb fényeloszlást eredményezi. 11 Álló tetőablak: Az álló tetőablak a tetőbe beépített, abból függőlegesen kiálló, függőleges üvegsíkú ablak, amely a tetőtér termé­szetes megvilágítását és szellőzését biztosítja. Az álló te­tőablakok kialakításukkal kedvező hatással vannak a tetők – végeredményben a ház – esztétikai megjelenésé­re, építészeti stílusára. 12 Átvezető cserép (kerámia kiegészítő elem). 13 Csatornaszellőző (kerámia kiegészítő elem).

A tetőfedéseket érő hatások

A tetőfedéseket érő hatások és a hatások elleni védekezés ismerete alapvető fontos­ságú a tetőszerkezetek funkcionális műkö­dése és élettartama szempontjából.

A tetőfedéseket rendeltetésszerű műkö­désük során külső és belső hatások veszik igénybe. A külső hatások: a csapadék, a szél, a hó, a napsugárzás, a fagy, a mechanikai és ve­gyi igénybevételek. A legjelentősebb belső hatás a nedvesség formájában megjelenő igénybevétel.

A tetőfedéseket érő külső hatások

Csapadékhatás

A csapadékhatás az évszakoktól függően: eső, csapóeső, jégeső és porhó formájában je­lentkezik. A tetőfedések célja az, hogy meggá­tolják a csapadék bejutását a tetőszerkezetbe. A kerámiacserépből készült tetőfedések vízzáróak, ami azt jelenti, hogy a tetőszerkezetbe csak olyan mennyiségű nedvesség kerülhet, amely szakszerű kivitelezés esetén párolgással maradéktalanul eltávozik, ideiglenes jelenléte semmiféle károsodást nem okoz.

A tetőfedés vízzárósága függ:

  • a tető hajlásszögétől,
  • a tetőfedés anyagától, elemeinek mérete­itől és kapcsolódásuk kialakításától,
  • a vízelvezetés úthosszától, akadálymen­tességétől.

A kerámiacserepekkel megvalósított tető­fedés esetében a szükséges vízelvezetési se­besség elérése érdekében, megfelelő hajlás­szög, tetőlejtés kialakítása szükséges.

A cserépfedés a gyártó által a cserépfajtá­ra előírt tető hajlásszög betartása esetén külön intézkedés nélkül teljesíti a vízzáró­ság követelményét. Kisebb tetőhajlásszög­nél kiegészítő intézkedésként alátéthéjazat alkalmazása szükséges.

A kerámiacserép 10° tetőhajlásszög alatt még kiegészítő intézkedéssel sem alkal­mazható.

A vízküszöb értéke az a magasság, amed­dig a csapadék a szél torló nyomása követ­keztében az átfedési tartományba feljut­hat. A vízküszöb fogalmát a 198. ábra szemlélteti.

198. ábra. A vízküszöb fogalma.

198. ábra. A vízküszöb fogalma.

A mértékadó vízküszöb értéke hazánk földrajzi és éghajlati viszonyai között: tető­felületen 5 cm, vápában 10 cm.

A kerámia cserépfedés vízzárását a cse­rép elemek rátakarása (egymásra takará­sa) és az alkalmazott fedési módok bizto­sítják. Az adott tetőhajlásszöghöz tartozó rátakarás (átfedés) a vízküszöb értékéből szá­mítható.

A cikksorozat az egyes kerámiacserép típusok bemutatásánál tartalmazza a gyártó által előírt tető hajlásszögeket és hajlásszög tar­tományokat.

A hó súlya következtében mechanikai ha­tást, a széllel a tetőfedés résein a fedés alá bejutva nedvességhatást jelent a tetőszer­kezetre.

A hóbejutás szempontjából kritikus he­lyek: a cserepek csatlakozásánál, a szellőző nyílásoknál, a tetősík váltásoknál és áttöré­seknél található rések, továbbá az élek, a gerinc, a vápa szerkezete és az eresz, a ki­sebb átfedés és a rések nagyobb mérete kö­vetkezményeként.

A fagyás-olvadás ciklusok közben a tető­felületen megolvadt hóból származó az eresz felé haladó, a hó megcsúszások hó-torlaszai miatt lassú mozgású víz az eresz alulról is hűtött felületén megfagy, jégsánc képződik. A jégsáncok mögött felduzzadó víz – amennyiben magassága meghaladja a tetőfedés elemeinek függőleges átfedését, a vízküszöböt – beáramlik a fedés mögé és káros nedvességterhelést okoz a tetőszer­kezetben.

A jégsánc képződés szempontjából kritikus helyek: az ereszek, és a vápák, hózugok.

A jégsánc képződés elkerülhető: a hó meg­csúszását és az ereszmenti felhalmozódását megakadályozó, a tető teljes felületén alkal­mazott hófogással; továbbá az ereszcsator­na szakszerű beépítésével, amely nem idéz elő hótorlasz képződést.

Hóteher

Külön figyelmet érdemel a hó hatása a te­tőszerkezetek méretezésénél.

A hóteher általában nem egyenletesen megoszló, mivel kialakulása függ a tető hajlásszögétől, formájától, tájolásától. A kerámia cserépfedés alkalmazásának fő te­rületén, a magas tetőknél a hóterhelés ha­tására kialakulhat a tartószerkezetek egyenlőtlen, féloldalas terhelése, amelyet a tetőszerkezetek méretezésénél figyelembe kell venni.

A hóteher alapértéke ph(kN/m2) a tető vízszintes vetületére vonatkoztatva, α < 30° tetőhajlásszögnél:

M ≤ 300 (m) tengerszint feletti magasság­ban: ph= 0,8 (kN/m2)

M > 300 (m) tengerszint feletti magasság­ban a hóteher alapértéke (kN/m2) a tenger­szint feletti magasság M (m) függvénye:

ph=0,8+ ((M-300)/100))*0,2+0,005*M(kN/m2)

Ha a tetőhajlásszög α ≥ 60° és hó felhalmozódás nem várható, akkor hóteherrel nem kell számolni. Közbenső tetőhajlás­szögek (30° < α < 60°) esetén az alapérték nagyságát lineáris interpolációval kell meghatározni.

A tetősíkok egymáshoz viszonyított hely­zete, a tető alakja miatt a tető egyes része­in a hó felhalmozódásából hózug teher ke­letkezhet, amely szélső esetben a hóteher alapértékének háromszorosa is lehet.

A hózug teher figyelembevétele érdeké­ben a számításokat az MSZ 15021-1:1986 szabvány függelékében található módszer szerint kell elvégezni a kritikus helyekre.

A hóteher biztonsági tényezője általában γ=1,4. A hóteher figyelembevételével és számítá­sával kapcsolatos további ismereteket a szakirodalom és a vonatkozó szabványok tartalmazzák.

A kerámiacserepek a gyártók által ajánlott tetőhajlásszög, a cserépfedésre vonatkozó ter­vezési és kivitelezési előírások betartása esetén biztonságos védelmet jelentenek a csapadék­hatással szemben.

Szélhatás

A szélhatás függ az építés helyétől, vé­dettségétől, az uralkodó szélirányok miatt a tájolástól, a tető alakjától, magasságától és hajlásszögétől. A szél hatása, mint igénybevétel: nyomás, szívás és örvénylés formájában jelenik meg.

A kerámiacserép alkalmazás szempontjá­ból meghatározó magas tetőknél egy időben aszimmetrikus (szívás – nyomás) szélterhe­léssel is számolni kell a tartószerkezetek méretezésénél. A szélhatás elleni védekezés módjai a kerámiacserép típusok ismerteté­sénél és az építéssel kapcsolatos pontban részletesen bemutatásra kerülnek. A szél­hatásnak fontos szerepe van a nedvesség és a párahatások következményeit elhárító légréteg átszellőzésének működésében.

A szélteher alapértékének meghatározá­sát az alábbi képlettel kell elvégezni:

pw=C*W0 (kN/m2)

ahol

c (-) – az alaki tényező, amely függ az épít­mény alakjától, a terhelt felület elhelyez­kedésétől és a széliránytól

W0 (kN/m2) – a torló nyomás értéke

pw (kN/m2) – a szélteher alapértéke; amely értelmezése szerint merőleges a tetősíkra.

A szélteher számításoknál a legkedvezőt­lenebb hatást okozó vízszintes szélirány­okat) kell értékelni.

A torló nyomás értéke – amennyiben mé­rési adatok nincsenek – az alábbi képlettel számítható:

W0 = 0,7 * (h/10)0,32 (kN/m2)

h (m) – az építmény terepszinttől mért ma­gassága.

A torló nyomás számítás képlete nyitott térségben szabadon álló, 100 m-nél nem magasabb építmények esetében alkalmaz­ható.

A c szélteher alaki tényezőt, zárt, nyereg­tetős épületeknél két alapesetre megadott értékekkel, a közöttük lévő közbenső érté­keket lineáris interpolációval kell megha­tározni.

A szélteher alapérték számítást az alaki tényező mindkét alapesetére megadott értékekkel el kell elvégezni.

Az alaki tényező pozitív előjelű, a vizsgált felületre merőleges szélnyomás, negatív előjelű szélszívás esetén.

Az alaki tényező az 1. alapesetben:

Az alaki tényező (c1) a tető szélirányba eső oldalán:

  • c1 = – 0,4 ha h/l ≤ 2 és 0° < α < 60°
  • c1 = – 0,6 ha h/l ≥ 3 és 0° < α < 13,3°

ahol

  • h (m) – az oldalfal magassága
  • l (m) – az épület széliránnyal párhuzamos szélességi mérete
  • α (°) – a tető hajlásszöge
  • c1= + 0,8 mindkét épületarány esetén, ha α ≥ 60°
  • a – 20°
  • c1 = -0,40 + ((α-20°)/40°) * 1,2

mindkét épületarányra, egyéb szögeknél (pozitív eredmény = szélnyomás; negatív eredmény = szélszívás)

Az alaki tényező (c2) a tető szélárnyékos oldalán csak szélszívás van, ezért értéke negatív előjelű:

  • c2 = – 0,4 ha h/l ≤ 2
  • c2 = – 0,6 ha h/l ≤ 2
  • c2 = – 0,2 x h/l ha 2 < h/l < 3

Az alaki tényező a 2. alapesetben:

Az alaki tényező értéke (c1) a tető szél­irányba eső oldalán pozitív előjelű, mert ott csak szélnyomás keletkezik.

  • c1 = +0,8 ha α ≥ 60°
  • c1 = α/60° * 0,8 ha α < 60°

A szélterhelés biztonsági tényezője γ = 1,2.

Az épületek térelhatároló szerkezeteinek szélirányban lévő peremein, a szél örvénylő áramlása miatt a többi felülettől eltérő lég­nyomás viszonyok alakulnak ki, amelynek következményeként létrejövő szélszívás a peremeket fokozott mértékben terheli.

A tető a szélszívás szempontjából, a 199. ábrán látható módon mezőkre osztható: belső-, perem-, és sarokterületre.

A perem- és sarokterületek nagyobb mér­tékben terheltek minta belső területek, ezért azokra a héjazatot a teherhordó szer­kezethez rögzítő elemek méretezésekor a 199. ábrán jelölt sávokban a szélszívást C = – 2,0 alaki tényezővel kell számítani.

A tetőfelület „a” jelű sávjának mérete:

a=l/10 (m) de 1,0 m ≤ a ≤ 2 m, ahol l (m) az épület széliránnyal párhuzamos széles­ségi mérete.

A szélhatás vonatkozásában megállapítha­tó, hogy a tető legkritikusabb részei a sarkok, az ereszek (különösen a nagy kinyúlásúak), a gerincek és élek környezete és csatlakozásuk, de idesorolhatók a tetőfelépítmények és azok beépítési környezete, a tetők kiemelkedőbb részei: az álló tetőablakok, kupolák, tornyok.

A szélteher figyelembevételével és számí­tásával kapcsolatos további ismereteket a szakirodalom és a vonatkozó szabványok tartalmazzák.

A tervezésre és a kivitelezésre, különös tekin­tettel a cserépelemek rögzítésére vonatkozó sza­bályok betartása esetén a kerámiacserép bizton­ságos védelmet nyújt a szélhatással szemben.

199. ábra. A tetők alaprajzi felosztása.

199. ábra. A tetők alaprajzi felosztása.

Hőhatás

A hőhatás a tetőfedés külső és belső felü­letének hőmérséklet-különbségeként és a felületi hőmérséklet szélső értékeinek kiala­kulásaként jelenik meg, mint igénybevétel.

A külső felületi hőmérséklet nem azonos a léghőmérséklet téli-nyári szélsőértékeivel. A szél hűtőhatása következtében télen a léghőmérsékletnél 10 C°-kal kisebb felületi hőmérséklet is kialakulhat, míg nyáron, szélcsendes időben a tető felső felülete 80 C°-ra is felmelegedhet.

Így a külső tetőfelü­let évi hőmérsékletingadozása a 100 C°-ot is elérheti a tetőfedés anyagától, felületétől, színétől függően. A tetőfedés külső és belső felületének hőmérséklet különbsége télen 50 C°, nyáron 60-70 C° lehet, figyelembe vé­ve a belső felület téli-nyári hőingadozásának lényegesen kisebb mértékét. (Megfele­lő szerkezettervezés, belső fűtés-hűtés.)

Hőve­zető képesség

A tetőszerkezet anyagának eltérő hőve­zető képességétől függően, a külső és belső hőmérsékletek állandó kiegyenlítődési fo­lyamata megy végbe, amely hőmérséklet­esésként jelenik meg. A hő kiegyenlítődési folyamat télen a belső hőmérséklet csökke­nésével hőveszteséget, nyáron a bekövetkező felmelegedés a mikroklíma kedvezőt­len változását eredményezi.

Az egymás melletti tetőszerkezeti rétegek lineáris hőtágulási együtthatói között nagyságrendi különbségek vannak. A hőmérsék­letváltozás következtében a tetőszerkezet rétegei megváltoztatják méreteiket, felmelegedéskor kitágulnak, lehűléskor összehú­zódnak. A létrejövő hőmozgások és az eb­ből származó hő feszültségek kedvezőtlen igénybevételt eredményeznek, amelyek az anyag szilárdságát meghaladva károsodást okozhatnak.

A lineáris hőtágulás mértékének ugyan­azon hőmérsékleten tapasztalható nagy­ságrendi eltérései miatt dilatációs, mozgási hézagokat kell kialakítani a szerkezeti ré­tegekben.

A hőhatások kedvezőtlen következmé­nyei elháríthatok: a tetőszerkezet hőszige­telésével, a hőterhelés csökkentésével, a tetőszerkezet rétegeinek szakszerű megvá­lasztásával, méretezésével és beépítésével.

Az alábbi felsorolás tartalmazza a tetőfe­dések és szerkezetek építéséhez használa­tos anyagok lineáris hőtágulási tényezői­nek mm/mK tájékoztató értékeit:

  • lágy PVC 0,18-0,2
  • bitumen 0,02
  • horgany 0,03
  • alumínium 0,024-0,027
  • acél 0,012
  • kerámiacserép 0,005
  • beton 0,008-0,01

Figyelembe véve az évi hőmérsékletinga­dozás 100 °C-ot elérő, a légkör felmelege­dési tendenciák következtében évtizedes léptékben várhatóan tovább növekvő érté­két a külső hőhatásból származó alakválto­zások befolyással vannak a tetőfedőanya­gok élettartamára.

A kerámiacserép nagyságrenddel kisebb hő-tágulási együtthatója eredményeként nagyság­renddel kisebbek a kerámiacserép tetőfedést érő hőmozgásból eredő igénybevételek is.

A hőszigeteléseket a tetőfedés, a külső oldal közelében kell beépíteni. Így az alatta lévő rétegek hőterhelése, hőfeszültsége, hőmozgása is kisebb lesz. Ugyanakkor a te­tőt hordozó szerkezet nehezebben hűl le, nehezebben melegszik fel. A szerkezetben tárolt hő télen a szakaszos fűtésű épület­ben a fűtési szünetekben a belső légtér hőveszteségeit pótolja, nyáron a hőtehetetlenségből adódóan megakadályozza a belső légtér hőmérsékleti csúcsainak kiala­kulását.

A külső hőterhelés csökkenthető a tető­fedés, a legfelső réteg anyagának, színé­nek, felületének és tömegének kedvező megválasztásával.

A tetőfedés felső felülete nyáron 80°C-ra is felmelegedhet, a légkör felmelegedési tendenciák következtében évtizedes lépték­ben várhatóan ez az érték tovább növekszik.

Különösen veszélyes olyan tetőfedő anya­gok alkalmazása, amelyek éghetőek, a tűz­állóság szempontjából a könnyen éghető csoportba, gyulladáspontjuk alapján a mérsékelten tűzveszélyes „D” tűzveszé­lyességi osztályba tartoznak. Felhasználá­suk során az egyes tűzállósági fokozatok­ban külön előírások vonatkoznak az alkal­mazhatóság feltételeire.

A kerámiacserép, amelyet 950-1050 °C hőmér­sékleten égetnek a kemencékben, egyszer már átment a tűzön. Nem éghető, magas hőállóságú és korlátozás nélkül alkalmazható a különböző tűzállósági fokozatú épületek fedésére.

A tető rétegfelépítésének szakszerű ki­alakításával a hőmozgások és hőfeszült­ségek károsító hatása elkerülhető a tető­szerkezet rétegeiben.

A napsugárzás hatása az ibolyántúli (UV) sugárzás formájában jelentkezik. Kedvezőt­len következményei vannak egyes tetőfedő anyagokra és a műanyagokra. A károsító hatás szilárdságcsökkenést, elöregedést és kifáradási okoz.

A kerámiacserép anyaga a 950-1050°C hő­mérsékletű hőkezelés eredményeként ellenálló az UV sugárzással szemben. A fizikai törvé­nyek szerint, minden rendszer a legalacso­nyabb energiaszint elérésére törekszik. A ke­rámiacserép kiégetésével elérte ezt az állapo­tot, így stabilnak, időben változatlan összeté­telűnek tekinthető.

Fagyhatás

A fagyhatás miatti károsodást a jég feszítő­ereje okozza a tetőfedésben, nem megfelelő pára és nedvesség elleni védelem esetén pe­dig a tetőszerkezeten belül a fagypont alatti hőmérsékleti zónában. Fagy hatására bekö­vetkezik az anyagok ún. kifagyása, ami szi­lárdságcsökkenést, térfogatváltozást okoz, míg egyes anyagok (elsősorban a műanya­gok) elridegedésük következtében töré­kennyé válnak.

A kerámiacserép a magas hőmérsékleten történő kiégetés eredményeként tömör szerke­zetű. Ugyanakkor a kerámiákra jellemző ka­pilláris anyagszerkezetből a kapilláris víz­áramlás intenzitása következtében a nedves­ség gyorsan eltávozik. Egyensúlyi nedvesség­tartalma kisebb, mint 1%. A kerámiacsere­pek ellenállóak a fagyhatásokkal szemben, amit a régi épületek időtálló fedési minősége a gyakorlatban is bizonyít.

Mechanikai hatások

A mechanikai hatásokat elsősorban a tető terhei jelentik, amelyeket a megfelelően mé­retezett tetőszerkezet képes felvenni; így a szerkezet károsodása elkerülhető. A tető ter­hei: az állandó teher és a változó (esetleges) terhek.

Az állandó teher a tető önsúlyából szárma­zó teher, amely tartalmazza a teljes tetőszer­kezet (héjazat, ácsszerkezet, alátéthéjazat, hőszigetelés, belső burkolat) és a tetőtartozé­kok súlyát.

A változó (esetleges) terhek a hasznos ter­hek, a meteorológiai jellegű terhek: a hóteher, a szélteher, a hőmérsékletváltozás ter­helő hatása és az egyéb terhek (karbantartás, javítás, por- és jégteher).

A mechanikai hatások, amelyek a rendelte­tésszerű használat során lépnek fel (pl. hóteher, tetőszerkezet önsúlya stb.) tervezhetők. A tetőszerkezetek anyagainak szakszerűtlen, gondatlan tárolása, beépítése, a nem járható tetőszakaszokon való közlekedés okozhat­nak mechanikai jellegű károsodásokat.

A kerámiacserepek mechanikai szilárdságát a kimagasló, minimum értékre vonatkozó szilárdsági előírások gyakorlati betartása garantálja, amelyet ezen termékek az előírtnál magasabb szinten teljesítenek.

A hódfarkú kerámiacserép hajlító-törő ereje legalább 1,0 kN, a hornyolt kerámiacserépé legalább 1,0 kN, még a sajtolt kerámiacserépé legalább 1,5 kN.

Vegyi és biológiai hatások

Vegyi hatások

A vegyi hatások elsősorban kémiai és elektrokémiai korrózió formájában jelen­nek meg megtámadva a tetőszerkezetek fé­mes elemeit. A kémiai korrózió a fémek felületén, a le­vegő oxigéntartalmának hatására, nedves­ség jelenlétében végbemenő oxidációs fo­lyamat következménye.

A vas és az acél felületén az oxidáció kö­vetkeztében keletkező rozsda pórusos szer­kezete gátolja a nedvesség eltávozását, ezzel felgyorsítja a korrózió ütemét.

Az alumínium, a réz, a horgany és az ólom esetében, a fémek felületén képződő oxid­réteg véd a további korrózió ellen, azonban erősen lúgos vagy savas környezetben ez a védőhatás megszűnik és a gyors kémiai kor­rózió ezeknél a fémeknél is bekövetkezik.

A korróziót gyorsítják a levegő szennye­zettségéből származó gáznemű és a párale­csapódás következtében folyékony, agresszív anyagok. A friss beton vagy habarcs fémmel érint­kezve korróziót okoz, mert a cement szabad mésztartalma a vízzel lúgot alkotva maró hatást fejt ki.

Egymással érintkező összeférhetetlen anyagok (pl. polisztirolhab – lágyított PVC; bitumen – PVC) egymásra gyakorolt vegyi hatása ridegedést, oldódást és minőségrom­lást okoz.

A bitumen bomlástermékei a korrózióál­ló acélok kivételével valamennyi fémre ká­rosan hatnak, ún. bitumenkorróziót okoz­nak.

Az elektrokémiai korrózió két eltérő po­tenciálú fém érintkezésénél lévő elektrolit­ban (nedvességben) végbemenő elektron­áramlás (galvánelemhatás) következtében alakul ki.

Az elektrokémiai korrózió elkerülése ér­dekében az alábbi összeférhetetlen féme­ket összeépíteni nem szabad, ellenkező esetben nedvesség hatására az elektroké­miai korróziós folyamat bekövetkezik: alumínium-réz, horgany (cink)-réz, hor­ganyzott acél-réz. Ebből következik, hogy különböző fémek egymás fölé építése ese­tén is a réznek kell legalul lennie, ellenke­ző esetben a nedvesség hatására kimosódó rézionok az alattuk lévő másik fém felüle­tén elektrokémiai korróziót okoznak.

Biológiai hatások

Az elsősorban a nedvesség következté­ben kialakuló biológiai hatások: az alga­képződés, gombásodás, rovartenyészet ki­alakulása a szakszerű szerkezetkialakítás­sal megakadályozhatók.

A biológiai hatások elleni védelem leg­fontosabb feltételei: a tökéletes vízelvezetés, a kéthéjú szerkezetek hatékony szel­lőztetése, az élőlények bejutását megaka­dályozó speciális szellőzőelemek alkalma­zása, a rendszeres karbantartás, a tetőfelü­letek és a csomópontok tisztántartása.

A tetőszerkezetek élettartama és stabili­tása szempontjából alapvető követelmény az ácsszerkezetek biológiai károsodás elle­ni védelme. Faanyagok csak gombamente­sítő kezelés (merítés, szórás, kenés, nagy­nyomású telítés) után szabad beépíteni. Fontos követelmény a már védelemmel el­látott faanyagok vágott felületeinek bevo­nása.

A kerámiacserepek nagy hőmérsékletű égetési tömörsége kellő védelmet jelent a vegyi és a biológiai hatásokkal szemben.

A tetőfedéseket érő belső hatások

A belső hatások közül a belső hőhatás nem jelentős. A teherhordó szerkezetek szakszerű tervezésével és kivitelezésével a statikai igénybevétel és a belőlük származó alakváltozások káros következményei is el­kerülhetők.

A tetőszerkezetek károsodásának jelentős részét a nedvesség és párahatás okozza.

A nedvesség és párahatás kialakulásának folyamata:

  1. A tetőszerkezet két oldalán a külső és belső levegő állapota (hőmérséklete, nedvességtartalma) eltérő, amely víz­gőz (pára) nyomáskülönbséget okoz.
  2. A nyomáskülönbség következtében kiegyenlítődés, páradiffúziós folya­mat indul be, amelynek következté­ben a pára behatol a szerkezetbe. A páradiffúzió mindig a nagyobb pára­nyomású tér felől a kisebb nyomású tér felé halad, télen a belső térből a külső felé.
  3. A páradiffúziós, kiegyenlítődési folya­mat sebessége attól függ, hogy milyen anyagokon, rétegeken kell áthatolnia, vagyis milyen az anyagok, rétegek pá­raáteresztő képessége, páradiffúziós ellenállása.
  4. Párafeldúsulás, páratorlódás követke­zik be akkor, ha a szerkezeten belül a pára nagy páradiffúziós ellenállású anyaggal találkozik, amelynek követ­keztében a diffúzió akadályozva van.
  5. A párafeldúsulás következtében a pá­ratartalom elérheti a telítettséget. Mivel a tetőszerkezet hőmérséklete kifelé irányba egyre csökken a pára­kicsapódás valószínűsége nő.
  6. Ha a párakicsapódás a hőszigetelő ré­tegben következik be, a hőszigetelő ké­pesség lecsökken, mivel a jó hőszigete­lő képességű levegő helyére jó hőveze­tő képességű víz kerül. Ennek követ­keztében a párakicsapódást okozó har­matponti hőmérséklet helye mélyebb­re helyeződik át a szerkezeten belül.
  7. A párakicsapódásból származó ned­vesség hatására létrejövő hőszigetelő képesség romlás miatt a fagyzóna vastagsága megnő, bekövetkezik a szerkezet kifagyás miatti károsodása. A fagyhatás következtében létrejövő málláson, szilárdságcsökkenésen kí­vül a hőszigetelés csökkenés miatti párakicsapódás penészesedést is okoz­hat a szerkezetben.

Az 1-7 pontokban, logikai sorrendben is­mertetett páradiffúziós folyamatok káros hatása kivédhető a páranyomás csökkenté­sével és a pára külső térbe történő kivezeté­sével.

A tetőtér hasznosítás esetén a tetőfedés és az alátéthéjazat, valamint az alátéthéjazat és a hőszigetelés közötti légrések (az utóbbi páraáteresztő fólia alkalmazása esetén el­hagyható) szellőzése biztosítja a tetőszerke­zetbe bejutó külső nedvesség és pára eltávolítását. A pára belső térből a tetőszerkezet rétegeibe bejutását pára- és légzáró fólia belső burkolat alá beépítésével kell megakadályozni.

A tetőfedéseket érő valamennyi hatás kö­vetkezményei elháríthatok a tetőszerkezet rétegfelépítésének szakszerű megtervezésé­vel, kivitelezésével. Döntő jelentősége van a fedés és rétegei anyagválasztásnak.

A kerámiacserepek kapillárisaiban a nedvességáramlás nagy sebességgel megy végbe, így a hajnali páralecsapódás vagy a csapa­dékból származó nedvesség gyorsan eltávozik a kerámiacserépből. Egyensúlyi nedvességtar­talma kisebb, mint 1%.

A kerámiacserépre jellemző kapilláris ned­vességáramlás sebessége nagyságrenddel nagyobb, mint a más anyagokra jellemző dif­fúzió sebesség.

Kerámiacserép fedésű tetőszerkezetek rétegrendje

A tetőszerkezeteket sokféle külső és belső hatás és igénybevétel éri. A hatások és igénybevételek elleni véde­lem több rétegű szerkezetekkel valósítható meg.

A magastetők fedésére alkalmazott kerá­miacserepek esetében, tetőtér beépítésnél a tetőtéri határolószerkezetek rétegrendje:

  • kerámiacserép
  • lécezés
  • ellenlécezés (légrést biztosít az alátétfó­lia és a kerámiacserép között)
  • (alátétfólia) alátéthéjazat
  • légrés az alátétfólia és a hőszigetelés kö­zött (páraáteresztő tetőfólia alkalmazá­sa esetén elhagyható)
  • hőszigetelés
  • tetőszerkezet
  • pára- és légzáró réteg
  • belső burkolat.

A légrések és az átszellőzés kialakítása

A kerámiacserép pórusos szerkezetű, ezért – főleg a felületi pórusok eltömődése előtt – átnedvesedhet, valamint az egymás­ra takarásnál kialakuló hézagoknál – erősebb szélhatásnál – csapadékbeszivárgás, visszatorlódás következhet be.

A vízzáró fedés lényege, hogy a tetőcse­rép alsó felületén csak annyi nedvesség je­lentkezhet, amennyi természetes módon párolgással maradéktalanul eltávozik és ideiglenes jelenléte nem okoz károsodást az alatta lévő szerkezetekben. Ezért a cse­répfedés és az alátétfólia közötti légrést ki kell szellőztetni.

A nedvesség padlástér kialakításakor nem okoz problémát, könnyen elpárolog, a belső térből kiszellőzik, mert a tetőszellőző nyílások kialakításával biztosítható a meg­felelő légcsere.

Tetőtér beépítésénél még ekkora nedves­ség sem engedhető meg, ezért szükséges az alátétfólia (alátéthéjazat) alkalmazása.

A tetőtér hasznosítása esetén a téli és nyári hővédelem megköveteli a megfelelő hőszigetelésű határolószerkezetek beépí­tését. A rétegrendben kellő keresztmetsze­tű légrés alakítandó ki a hőszigetelés és az alátétfólia, valamint az alátétfólia és a cse­répfedés között. A légréseknek még szélcsendes időben is biztosítaniuk kell a lég­áramlás kialakulását az eresz és a gerinc között.

A két légrés eredményeként kialakított átszellőzés

  • levezeti a napsugárzás hatására a tetőfe­dés alatt kialakuló hőterhelést
  • egyenletes hőmérsékletet biztosít a tető felületén
  • elvezeti az esetlegesen bejutó külső ned­vességet
  • elvezeti a belső helyiségek felől áthala­dó párát.

A kiszellőztetés szakszerű kialakításánál magyar előírás hiányában a DIN 4108 szabvány előírásait kell alkalmazni. A szabvány értelmében a 10°-nál nagyobb hajlásszögű tetők esetében nem kell elvé­gezni a részletes páradiffúziós számításo­kat a tervezés során, ha a következőkben ismertetésre kerülő négy követelmény tel­jesül.

Lényeges, hogy a légrés magasságának méretezésekor a légrést csökkentő szerke­zeteket (ellenlécek, szarufák, szellőzősza­lag, alátéthéjazat belógása stb.) figyelembe kell venni.

A légrések, a szabad szellőzési kereszt­metszetek szakszerű kialakítása nagyon fontos a légrések hatékony átszellőztetése érdekében.

A szellőzési keresztmetszetek kialakítá­sának követelményei a 200., 201., 202. áb­rákon kerülnek bemutatásra.

1. Követelmény: az eresz kialakításnál a szellőzési keresztmetszet a hozzá tartozó te­tőfelület min. 0,2%-a, de min. 200 cm2/eresz fm legyen.

2. Követelmény: a gerinc, élgerinc kiala­kításnál a szellőzési keresztmetszet a hozzá tartozó tetőfelület min. 0,05%-a legyen.

3. Követelmény: az egyéb tetőrészek ki­alakításánál a szellőzési keresztmetszet min. 200 cm2/eresz fm és min. 2 cm magas legyen.

4. Követelmény: a szellőző keresztmetszet alatti épületszerkezeti rétegek együttes pára­diffúziós légrétegvastagsága (sd), ha:

  • a szarufahossz ≤ 10 m akkor sd = 2 m
  • ≤ 15 m akkor sd = 5 m
  • > 15 m akkor sd = 10 m.

Az együttes páradiffúziós légrétegvastagság (sd) és a szerkezet páradiffúziós tényezője (δ) közötti kapcsolatot kifejező képletek:

  • Rv = 1,5*106 * sd
  • Rv = d/δ
  • δ = d/ (1,5*106 * sd)

ahol

  • Rv (m2sPa/kg) páradiffúziós ellenállás
  • δ (kg/msPa) páradiffúziós tényező
  • sd (m) együttes páradiffúziós légrétegvas­tagság
  • d (m) a réteg vastagsága.

A cserépfedés és az alátétfólia közötti légrés nagyságát és ezzel megfelelő kiszellőzését az ellenléc megfelelő magassága biztosítja.

A TONDACH MAGYARORSZÁG min­den esetben és minden tetőfólia alkalmazása esetén 5 cm vastag ellenlécezést javasol.

A páralecsapódásból keletkező károk megelőzése érdekében a tetőtér-beépítéses magastetők hőszigetelés feletti légrétegét is ki kell szellőztetni.

A tetőszerkezet, ezen belül a hőszigetelő anyag védelme a héjazaton átjutó nedvesség és a belső oldalról érkező pára ellen akkor eredményes, ha biztosítva van a szerkezetek közötti páravándorlás és a tetőtéri határoló­szerkezetek rétegrendjében kialakított lég­rések még szélcsendes időben is biztosítják a levegő áramlását, a pára kiszellőzését az eresz és a gerinc között. Ezek az épületfizi­kai követelmények páraáteresztő tetőfólia alkalmazásával egyszerűen teljesíthetők.

A páraáteresztő tetőfólia alkalmazásának előnyei:

  • közvetlenül a hőszigetelésre, deszkázat­ra fektethető
  • nem szükséges a fólia és a hőszigetelés közötti légrés
  • a hőszigetelés vastagsága megnövelhető
  • megszakítás nélkül átvihető a gerincen, az éleken és a vápákon a másik tetősíkra
  • a szerkezetbe beépítése egyszerű, ezért az építési hiba lehetősége jelentősen csökken
  • fektetése feliratos oldalával felfelé tör­ténik.
200. ábra. Szellőzési keresztmetszet az eresznél.

200. ábra. Szellőzési keresztmetszet az eresznél.

201. ábra. Szellőzési keresztmetszet a gerincnél, élgerincnél.

201. ábra. Szellőzési keresztmetszet a gerincnél, élgerincnél.

202. ábra. Szellőzési keresztmetszet az egyéb te­tőrészeknél.

202. ábra. Szellőzési keresztmetszet az egyéb te­tőrészeknél.

Szarufahossz Tetőhajlásszög      
  20° 25° 30° 30° felett
10 m-ig 5,0 cm 4,0 cm 3,0 cm 3,0 cm
10-15 m között 6,5 cm 5,0 cm 4,0 cm 3,0 cm
15-20 m között 10,0 cm 6,5 cm 5,0 cm 4,0 cm

27. táblázat.

Légzárás, párazárás

A tetőtérnek lég- és párazárónak kell len­nie annak érdekében, hogy a tetőszerke­zetben a belső térből ne juthasson át sem a levegő, sem a pára. Ez a követelmény a belső burkolat alá beépített pára- és légzá­ró fólia beépítésével teljesíthető.

A fólia­csatlakozásokat és rögzítéseket ragasztó­szalaggal, a csatlakozó szerkezetekhez il­leszkedő felületeket tömítő pasztával, vagy tömítőprofillal kell lezárni, a fóliát léccel kell a csatlakozó szerkezethez szorítani. A gépészeti áttöréseknél a megfelelő tömí­tettség csőbilinccsel biztosítható.

Az épületszerkezetek légáteresztésének méretezésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

  • Szélcsendes időben az épület és környe­zete közötti természetes nyomáskülönbség mért értéke 2-3 Pa.
  • A korszerű, szakszerűen beépített nyí­lászárókon 50 Pa nyomáskülönbségig légáteresztés nincs.
  • A tartós használatra tervezett épületek­ben a fiziológiai, higiéniai és hőérzeti kö­vetelmények teljesítése érdekében biztosí­tani kell a minimális légcserét, amelynek lakásokban javasolt értéke: nmin=0,5 (l/h). (MSZ EN 832:2002 szabvány).
  • A szellőzésnek nem az épületszerkezetek tömítetlenségein, hanem szabályozottan épületszerkezet – vagy gépészeti megoldás (pl. résszellőző, vagy szellőztetőgép) alkalmazásával kell megvalósulnia. A réseken át, ellenőrizetlenül kialakuló légcsere páralecsapódást és szerkezeti károsodást okoz.

Az ajánlott alátétfólia fajtákra és a fólia­fektetés szabályaira vonatkozóan a kerá­miacserép gyártók tervezési segédletei rész­letes útmutatást adnak.

A szükséges a legfontosabb szabályok a következők:

  • Az alátétfólia általános esetben 10 cm, alacsony tetőhajlásszög esetén 15 cm rá-takarással helyezhető el. Hosszirányú toldás csak szarufán készíthető!
  • Az alátétfóliát az ereszvonallal párhuza­mosan kell fektetni rátakarva az ereszle­mezre (csöppentő lemezre).
  • A fóliafektetést feszítés nélkül kell elvé­gezni, lefogása tűzőgéppel, rögzítése az ellenléccel történik.
  • A fóliafektetést a taréjgerinc alatt 25-30 cm-re hagyjuk abba, hogy a légréteg fel­ső kiszellőzését biztosítsuk. (Páraát­eresztő fólia alkalmazása esetén a meg­szakítás nem szükséges.)

Az alátéthéjazatok kiválasztása, csoportosítása, jellemzői

Az alátéthéjazat másodlagos védelmet nyújt a kiselemes fedésnél a szélnyomás hatására bejut­ható csapadék, porhó és a páralecsapódás ellen.

Az alátéthéjazat mindig szükséges tetőtér-­beépítésnél, a kerámiacserép típustól függő, a gyártó által előírt legkisebb tető hajlásszög (αk) (amely mellett a vízzáróság követelménye kü­lön intézkedés nélkül teljesül) alatti tetőhaj­lásszög (α) alkalmazása és a padlástér por- és hómentességének igénye esetén.

Az alátéthéjazat kiválasztásának szem­pontjait, az értékelésnél figyelembe veendő fokozott követelményeket a 28. táblázat tartalmazza.

A fokozott követelmények közül az alátéthéjazat kiválasztásánál meghatározó a tetőhajlásszög és a tetőtér használat jelle­ge. A többi fokozott követelmény az alátét­héjazat kiválasztását bemutató 30. táblá­zatban a figyelembevett „fokozott követel­mények száma”-ként, mint a kiválasztás rendező elve jelennek meg.

Az alátéthéjazatok csoportosítását a 29. táblázat tartalmazza.

Az alátéthéjazatok csoportosítása: kate­góriái és változatai kifejezik a vízhatással szembeni ellenállóképességet, tömített alátéthéjazat esetén a szélzárást is. A 30. táblázatban a változatok kódszámai és rö­vidített elnevezései azonosítják az alkal­mazandó alátéthéjazatot a tervezett tetőhajlásszög és a fokozott követelmények mennyiségének (db) függvényében.

Néhány fontos megjegyzés:

  • A szabadon fekvő, normál alátétfedés (3.0) 20° tetőhajlásszög alatt nem alkal­mazható.
  • Szabadon fekvő, normál alátétfedés (3.0) hőszigetelt szerkezetnél csak két lég­réssel, azaz kétszeres átszellőzéssel készít­hető, ahol az alátétfólia belógásának mér­tékétől függetlenül biztosítani kell a légré­teg szükséges vastagságát.
  • A hőszigetelésre fektetett páraáteresztő tetőfólia az alátéthéjazatok szabad átlapolású alátétfedés (2.2) változata, mert aljza­ton fekvőnek minősíthető.

Az alátéthéjazatok kialakításával kapcso­latos szabályokat ajánlott szakirodalom­ként az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bá­dogosok Magyarországi Szövetsége által kiadott: Alátéthéjazatok tervezési és kivi­telezési irányelve (2006) című könyv tartal­mazza.

Az alátéthéjazat javasolt változata a ter­vezett tetőhajlásszög és a fokozott követel­mények mennyiségének (db) függvényé­ben a 30. táblázat alapján kiválasztható.

Az előírt legkisebb tetőhajlásszög érték (αk) – amelyet a tetőfedőanyag típusra a gyártó határoz meg – alkalmazása esetén a vízzáróság követelménye kiegészítő intéz­kedés nélkül teljesíthető.

A TONDACH MAGYARORSZÁG Zrt. által előírt legkisebb tetőhajlásszög érté­kek (αk):

  • hódfarkú kerámia tetőcserepeknél 30°
  • hornyolt kerámia tetőcserepeknél 30°
  • sajtolt kerámia tetőcserepeknél
    • Tangó tetőcserép 30°
    • Csárdás tetőcserép 30°
    • Keringő tetőcserép 30°
    • Polka tetőcserép 30°
    • Palotás tetőcserép 30°

A megengedett legkisebb tetőhajlásszög alatt a tetőfedőanyaggal, még kiegészítő intézkedések alkalmazása esetén sem ké­szíthető tetőfedés. Kerámiacserép esetén ez az érték: 10°.

A kerámiacserép-gyártók a tetőszerkeze­tek rétegrendjének jobb működésének biz­tosítása érdekében különféle anyagokat és elemeket ajánlanak tervezési segédletük­ben: alátétfólia választék, fólia ragasztó­anyagok, gerinccserép-rögzítő kapcsok; gerincléc tartók, viharkapcsok a tetőcserép rögzítéséhez, vápatekercsek és tömítők, különféle szellőzőelemek és madárvédő elemek, tetőbiztonsági elemek stb.

28. táblázat.

Fokozott követelmények A fokozott követelmények tartalma
Tetőhajlásszög a tetőfedőanyagra a gyártó által előírt legkisebb tető hajlásszög (αk)
  tervezett tetőhajlásszög (α)
Szerkezet összetett, erősen tagolt tetőforma
  különleges tetőforma
  átlagosnál nagyobb hosszúságú szarufák (>10m)
Használat a tetőtér beépítés lakótérnek minősül
Klimatikus viszonyok az épület 600 m tengerszint feletti magasságú helyen van
  az épület hóban gazdag vidéken helyezkedik el
  az épület szélhatásoknak erősen kitett vidéken van
  az épület különleges időjárási viszonyoknak van kitéve (az átlagost meghaladó csapadék)
Egyéb körülmények országos építési rendeletek, követelmények, szabályok
  építésügyi hatósági előírások
  városi, körzeti, községi rendeletek
  műemlékvédelmi előírások, feltételek, követelmények

29. táblázat.

Alátéthéjazat          
Kategória Változatok átlapolás anyag ellenléc helye aljzat
1.0 Alátétszigetelés 1.1 Vízhatlan alátétszigetelés folytonos szigetelőlemez alátéthéjazat alatt teljes felületű deszkázat
  1.2 Vízzáró alátétszigetelés folytonos szigetelőlemez alátéthéjazat felett teljes felületű deszkázat
2.0 Aljzaton fekvő alátétfedés 2.1 Szélzáró alátétfedés folytonos szigetelőlemez, alátétfólia alátéthéjazat felett teljes felületű deszkázat
  2.2 Szabad átlapolású alátétfedés rálapolás szigetelőlemez, alátétfólia alátéthéjazat felett teljes felületű deszkázat
3.0 Szabadon fekvő alátétfedés. Normál alátétfedés 3.0 Normál alátétfedés Belógatott fólia rálapolás alátétfólia alátéthéjazat felett nem szükséges

30. táblázat.

A tervezett tetőhajlásszög (α) értéke   Fokozott követelmények      
    nincs 1 db 2 db 3 db vagy több
Az előírt legkisebb tetőhajlásszög értéke (αk) α≥ αk 3. normál 3. normál 2.2 átlapolt
αk -tól 6°-al alacsonyabb α= αk -6° 3. normál 3. normál 2.2 átlapolt 2.1 ragasztott vagy hegesztett
αk -tól 6°-10°-al alacsonyabb α= αk -6°-10° 1.2 vízzáró 1.2 vízzáró 1.2 vízzáró 1.1 vízhatlan
αk -tól több mint 10°-al alacsonyabb α= αk-10° 1.2 vízzáró 1.2 vízhatlan 1.2 vízhatlan 1.2 vízhatlan

Égetett agyag kerámiacserepek

A kerámiacserép fedés előnyei

A cikksorozat terjedelmi korlátait figyelem-bevéve, a tényszerű érvek, rendszerezett felsorolása azzal a szándékkal készült, hogy meggyőzze az építkezőket és az építé­si folyamat többi résztvevőjét; a tervező­ket, az építőanyag kereskedőket és a kivi­telezőket azon döntés helyességéről, hogy a kerámiacserepet válasszák illetve ajánl­ják a tetőfedés anyagául.

Az égetett agyagból, a téglából épített ház „koronája” az égetett agyag kerámia­cserépből épített háztető.

A kerámiacserép természetes anyagokból készül:

  • Nyersanyaga agyag, amelyet vízzel ke­vernek, hogy formázható legyen; levegővel szárítanak, hogy megtartsa alakját; tűzzel égetnek, hogy egyedülálló tulajdonságokat hordozó kerámiává alakuljon. A kerámia­cserép a négy őselem: a föld, a víz, a leve­gő és a tűz felhasználásával készült termé­szetes építőanyag.
  • Gyártási folyamata környezetbarát, amelyben minden anyag újrahasznosítha­tó. A kerámiacserép újra felhasználható anyag.

A kerámiacserép hagyományos építő­anyag:

  • Évezredek óta bevált, mégis korszerű és modern. Először az etruszkok használtak égetett agyag tetőcserepet kb. i.e. 800 év­vel. A kerámiacserép már bizonyított, mint egyedülálló történelmi múlttal rendelkező építőanyag.
  • Korszerű és modern, esztétikus és kör­nyezetbe illeszkedő, mert nagy formavá­lasztékkal (TONDACH: 31 féle forma) és gazdag színválasztékkal (TONDACH: 25 féle) rendelkezik, mert átfogó tetőrend­szert (tetőcserepek + kiegészítő elemek) alkot.
  • A kerámiacserép a leghagyományosabb és napjainkban is a legelterjedtebb tetőfe­dő anyag. Klasszikus értelemben csak az égetett agyagból készült tetőfedőanyag ne­vezhető cserépnek.

A kerámiacserép a környezeti hatásokkal szemben ellenálló építőanyag:

  • Színtartó, mert ellenáll az UV sugárzás­nak.
  • Saválló (pl. a savas esővel szemben).
  • Lúgálló (pl. ellenáll a madárpiszokkal szemben).
  • Vízzáró a csapadékhatásokkal szemben.
  • Magas mechanikai szilárdsága következ­tében ellenáll az időjárási és mechanikai hatásoknak (hó- és szélnyomás, jég stb.).
  • Tűzálló – nem éghető -.
  • Fagyálló.

A kerámiacserép sokoldalú építőanyag:

  • Felhasználható új építkezésekhez, át­építésekhez, felújításokhoz.
  • Nagy formaválasztékkal rendelkezik (ke­rámia cserépcsaládok és kiegészítő elemek).

A kerámiacserepeket három: natúr, engóbozott és üvegmázas változatban gyárt­ják. Az engóbozott és üvegmázas termékek gazdag színválasztékkal készülnek.

Cserép

A sajtolt cserepeknél kialakított dupla fej- és oldalhornyolás (íves hornyolás) biz­tos és szorosan záródó fedéssel, nagyobb tömítettségű védelmet eredményez a víz, a hó és a por ellen.

A kerámiacserép kellemes hatást keltő építőanyag:

  • A környezetbe illeszthető, természetba­rát, mert természetes anyagból készült.
  • Sokoldalú forma és színválasztéka a me­legség és a komfortosság érzetét kelti.
  • Egészséges, mert nincs károsanyag ki­bocsátása.
  • A kerámiacserép anyagának alapvetően tömör szerkezetében szabad szemmel nem látható apró kapillárisok vannak, amely­nek következtében páraáteresztő és külö­nösen jó kiszáradási képességű. Ez a tulaj­donság, amelyre azt szokták mondani, hogy a kerámia tetőcserép lélegzik, javítja a tetőtér téli-nyári klímáját.

A kerámiacserép gazdaságos építőanyag:

  • Használati élettartama hosszú, bizonyí­tottan legalább 80-100 év.
  • Értékállósága magas; újra felhasználható.
  • Javításoknál és állagmegőrzéseknél könnyen kezelhető, felújításoknál optimá­lisan beépíthető.
  • Nincs szükség utólagos mázolásra, bevo­násra.
  • Kedvező ár- értékarány jellemzi, amely versenyképességének alapja.

A békéscsabai sajtolt kerámiacserép­-családok

A TONDACH MAGYARORSZÁG Bé­késcsabán gyártott sajtoltcserép termékei a legkorszerűbb gipsztechnológia alkalma­zásával, sajtolással készülnek.

A cserepek az építés során egyszerűen felrakhatok, konstrukciójukból adódóan kis tömegükkel alacsony terhelést jelente­nek az ennek következtében fatakarékos tetőszerkezetre.

A kettős, jól záró hornyok biztonságossá teszik a fedést a csapadékkal szemben, sav, lúg és UV hatások ellen kiváló védelmet nyújtanak.

A sajtolt kerámiacserép-családok az alap­cserepeken kívül a tetőhéj funkcióinak biz­tosítását és az építést magas színvonalon szolgáló idomcserepeket tartalmaznak.

A tetőcserepek minden típusára vonatkoz­nak az alábbi megállapítások és a gyártó be­építésre vonatkozó előírásai:

  • A kerámiacserép tetőhéjalások kielégítik a vízzáró fedésekkel szemben támasztott követelményeket: a csapadékvízből a szél­nyomás hatására is csak annyi kerülhet a tetőtérbe, amely minden káros következ­mény nélkül elpárolog.
  • A kerámiacserép tetőhéjalások akkor tel­jesítik a velük szemben támasztott funkci­onális követelményeket, ha: a tető hajlás­szöge megfelel az előírásoknak; a fedél­szerkezet, a léckiosztás és a lécméret meg­felelő cserépaljzatot biztosít; a cserép rög­zítése megfelel a hajlásszögnek; a fedést megfelelően képzett szakember végzi.
  • Beépítés előtt a közepes fedési mérteket 12 db cserép egymáshoz illesztésével kell ellenőrizni, tekintettel az égetett agyagter­mékek méreteire megengedett tűrésekre.
  • Por- és hómentes padlástér igénye és tetőtér-beépítés esetén a hajlásszögtől függetlenül alátéthéjazatot kell beépíteni.
  • A szarufák távolsága a szokásos 24/48 mm-es méretű cserépléc alkalmazása ese­tén max. 1,00 méter lehet.
  • Viharveszélyes helyeken és különleges helyi körülmények között a cserepeket 40° tetőhajlásszög alatt is rögzíteni kell. Minden esetben rögzíteni kell a szegő, az ereszsori és a gerincsori, továbbá a vápá­nál ill. az élgerincnél lévő vágott cserepe­ket. A rögzítést általában a cserepeken lé­vő furatokon át a tetőlécbe ütött 2,4/50-es horganyzott szeggel kell elvégezni, de vannak egyéb rögzítési módok is.

A TANGÓ cserépcsalád elemei

A TANGÓ kerámiacserépből készült te­tőfedés főbb jellemzői:

  • A TANGÓ kerámiacserép ideális össze­tett tetők lefedésére, meglévő tetőszer­kezetek felújítására.
  • A TANGÓ felülete egyszerű, nyugodt rajzolatú. Változtatható léctávolságá­nak köszönhetően a tetőfelújítások ide­ális cserepe.
  • Rakási mód: hálóba, kötésbe.
  • A tető hajlásszöge 25°-60° (90°) lehet. A fedés az egyrétegű fedésekhez tartozik, a cserép csak a hosszanti oldalán rendelkezik kettős horonnyal, így a léctávolság 28-34 cm-ig változhat a hajlásszög függvényében.

Alkalmazható: Alátéthéjazattal: 25° tetőhaj­lásszög felett. Alátéthéjazat nélkül: 30° tető­hajlásszög felett.

A szarufák távolsága 3,0 x 5,0 cm-es cse­répléc esetén max. 90 cm. A legfelső cse­répléc távolsága a szarufa csúcsától a tető hajlásszög függvényében: 32. táblázat.

  • Az alsó cserép túlnyúlása a tetőhajlás­szög függvényében:
  • 45°-ig a legalsó léctávolság 28,5 cm, ek­kor a túlnyúlás 9 cm
  • 45°-tól a legalsó léctávolság kb. 27,5 cm, ekkor a túlnyúlás kb. 10 cm.

Az eresz-csatornaléc 3 cm-el lesz maga­sabb a többi lécnél.

A TANGÓ kerámiacserepek rögzítésénél a tetőhajlásszög függvényében az alábbi szabályokat kell betartani: 33. táblázat.

A hófogó cserepek elhelyezése:

  • 25° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 3. cserép hó­fogócserép: 1,57 db/eresz fm.
  • 30° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 2. cserép hó­fogó cserép: 2,36 db/eresz/fm.
  • 45° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második-harmadik sorban sakktábla elrendezéssel: 4,72 db/eresz/fm.
203. ábra. TANGÓ alapcserép.

203. ábra. TANGÓ alapcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±5 mm
  • szélesség: 255 ±3 mm
  • vastagság:10±1 mm
  • tömeg: 2,8kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság:28-34 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,2 cm
  • szükséglet:14-17 db/m2
  • statika számításokhoz javasolt alapérték: 0,39-0,47 kN/m2
TANGÓ szellőzőcserép

204. ábra. TANGÓ szellőzőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±5 mm
  • szélesség: 255 ±3 mm
  • vastagság:10±1 mm
  • tömeg: 2,8 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
205. ábra. TANGÓ hófogócserép

205. ábra. TANGÓ hófogócserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±5 mm
  • szélesség: 255 ±3 mm
  • vastagság:10±1 mm
  • tömeg: 2,95 kg/db
  • hajlító törőerő:1,5 kN
  • fedési hosszúság:28-34 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,2 cm
  • szükséglet: előírás szerint
206. ábra. TANGÓ jobbos szegőcserép.

206. ábra. TANGÓ jobbos szegőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±5 mm
  • szélesség: 255 ±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 3,70kgldb
  • hajlító törőerő:1,5 kN
  • fedési hosszúság: 28-34 cm
  • fedési szélesség: kb.21 cm
  • szükséglet: 2,94-3,57db/fm

A szegőcserép szoknyáját a léctávolság függvényében méretre kell vágni.

207. ábra. TANGÓ balos szegőcserép.

207. ábra. TANGÓ balos szegőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±5 mm
  • szélesség: 255 ± 3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 3,70kg/db
  • hajlító törőerő:1,5 kN
  • fedési hosszúság: 28-34 cm
  • fedési szélesség: 25,5 cm
  • szükséglet: 2,94-3,57 db/fm

A szegőcserép szoknyáját a léctávolság függvényében méretre kell vágni.

207. ábra. TANGÓ balos szegőcserép.

208. ábra. TANGÓ félcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±5 mm
  • szélesség: 150±1 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 1,5 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 28-34 cm
  • fedési szélesség: kb. 10,6 cm
  • szükséglet: igény szerint

31. táblázat.

Tetőhajlásszög Léctávolság Cserépszükséglet/m2(db) Tömeg/m2
25°-tól 28 cm 17 47,60 kg
30°-tól 31 cm 15,2 42,56 kg
35°-tól 32 cm 14,8 41,44 kg
40°-tól 33 cm 14,3 40,04 kg
45°-tól 34 cm 14 39,20 kg

32. táblázat.

Tetőhajlásszög 3,0*5,0 cm
25°-tól 3,5 cm
30°-tól 3,0 cm
40°-tól 2,5 cm

33. táblázat.

Hajlásszög Rögzítő és kiegészítő megoldások
25°-tól rögzítés nélkül, alátéthéjazattal
30°-tól rögzítés nélkül
45°-tól minden 2. ill. 3. cserepet rögzítünk
50°-tól minden cserepet rögzítünk

A CSÁRDÁS cserépcsalád elemei

A CSÁRDÁS kerámiacserépből készült tetőfedés főbb jellemzői:

  • A CSÁRDÁS kerámiacserép előnyösen felhasználható tagolt, összetett tetők fe­désére.
  • A CSÁRDÁS klasszikus megjelenésű, nyugodt rajzolású tetőcserép.
  • Rakási mód: hálóba, kötésbe.
  • A tető hajlásszöge 25°-60° (90°) lehet. Mivel a tetőcserép hossz- és rövidebb oldalán különösen jól záró kettős hornyolás van kialakítva, ezért a közepes fedési távolság, azaz a léctávolság állan­dónak tekinthető.

Alkalmazható: Alátéthéjazattal: 25° tetőhaj­lásszög felett. Alátéthéjazat nélkül: 30° tető­hajlásszög felett.

A szarufák távolsága 3,0 x 5,0 cm-es cse­répléc esetén max. 90 cm. A legfelső cse­répléc távolsága a szarufa csúcsától a tető hajlásszög függvényében: 35. táblázat.

  • Az alsó cserép túlnyúlása a tetőhajlás­szög függvényében:
  • 45°-ig a legalsó léctávolság 29,0 cm, ek­kor a túlnyúlás 9 cm
  • 45°-tól a legalsó léctávolság kb. 28,0 cm, ekkor a túlnyúlás kb. 10 cm.

Az eresz-csatornaléc 3 cm-el lesz maga­sabb a többi lécnél.

  • A CSÁRDÁS kerámiacserepek rögzíté­sénél a tetőhajlásszög függvényében a TANGÓ kerámiacserepekre leírt szabá­lyok érvényesek.

A hófogó cserepek elhelyezése:

  • 25° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 3. cserép hó­fogócserép: 1,57 db/eresz fm.
  • 30° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 2. cserép hó­fogó cserép: 2,36 db/eresz/fm.
  • 45° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második-harmadik sorban sakktábla elrendezéssel: 4,72 db/eresz/fm.
207. ábra. TANGÓ balos szegőcserép.

209. ábra. CSÁRDÁS alapcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±5 mm
  • szélesség: 255±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 2,8 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 33,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,2 cm
  • szükséglet: 14 db/m2
  • statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,39 kN/m2
210. ábra. CSÁRDÁS szellőzőcserép.

210. ábra. CSÁRDÁS szellőzőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±5 mm
  • szélesség: 255±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 2,80 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 33,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,2 cm
  • szükséglet: 1 db/szarufaköz, min. 1 db/10 m2
  • szellőző keresztmetszet: kb. 26 cm2
211. ábra. CSÁRDÁS hófogócserép.

211. ábra. CSÁRDÁS hófogócserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±5 mm
  • szélesség: 255±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 2,95 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 33,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,2 cm
  • szükséglet: előírás szerint
212. ábra. CSÁRDÁS jobbos szegőcserép.

212. ábra. CSÁRDÁS jobbos szegőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±5 mm
  • szélesség: 255±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 3,7 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 33,5 cm
  • fedési szélesség: kb.21 cm
  • szükséglet: 3 db/fm
213. ábra. CSÁRDÁS balos szegőcserép.

213. ábra. CSÁRDÁS balos szegőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±5 mm
  • szélesség: 255±3 mm
  • vastagság: 10 ±1 mm
  • tömeg: 3,70 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 33,5 cm
  • fedési szélesség: 25,5 cm
  • szükséglet: 3 db/fm
214. ábra. CSÁRDÁS félcserép.

214. ábra. CSÁRDÁS félcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±5 mm
  • szélesség: 150±1 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 1,5 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 33,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 10,6 cm
  • szükséglet: igény szerint

34. táblázat.

Tetőhajlásszög Léctávolság Cserépszükséglet/m2/db Tömeg/m2
25°-60° (90°) 33,5 cm 14 39,20 kg

35. táblázat.

Tetőhajlásszög 3,0*5,0 cm
25°-tól 3,5 cm
30°-tól 3,0 cm
40°-tól 2,5 cm

A KERINGŐ cserépcsalád elemei

A KERINGŐ kerámiacserépből készült tetőfedés főbb jellemzői:

  • A KERINGŐ kerámiacserép alkalmas magastetős épületek héjalására. Elő­nyösen felhasználható tagolatlan, nagy felületű nyeregtetők lefedésére.
  • A KERINGŐ rusztikus felületű tetőcse­rép, amely mediterrán hangulatot köl­csönöz a tetőnek.
  • Rakási mód: kötésbe.
  • A tető hajlásszöge 12°-60° (90°) lehet. Mivel a tetőcserép hossz- és rövidebb oldalán különösen jól záró kettős hornyolás van kialakítva, ezért a közepes fedési távolság, azaz a léctávolság állan­dónak tekinthető.
  • Alkalmazható: 36. táblázat.
  • A szarufák távolsága 3,0×5,0 cm-es cse­répléc esetén max. 90 cm.

A legfelső cserépléc távolsága a szarufa csúcsától a tetőhajlásszög függvényében: 38. táblázat.

  • Az alsó cserép túlnyúlása a tetőhajlás­szög függvényében:
  • 45°-ig a legalsó léctávolság 32 cm, ekkor a túlnyúlás 8 cm
  • 45°-tól a legalsó léctávolság kb. 31 cm, ekkor a túlnyúlás kb. 9 cm.

Az eresz-csatornaléc 3 cm-el lesz maga­sabb a többi lécnél.

  • A KERINGŐ kerámiacserepek rögzítésé­nél, a tetőhajlásszög függvényében az alábbi szabályokat kell betartani: 39. táblázat.

A hófogó cserepek elhelyezése:

  • 25° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 3. cserép hó­fogócserép: 1,56 db/eresz fm.
  • 30° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 2. cserép hó­fogó cserép: 2,34 db/eresz/fm.
  • 45° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második-harmadik sorban sakktábla elrendezéssel: 4,67 db/eresz/fm.
215. ábra. KERINGŐ alapcserép.

215. ábra. KERINGŐ alapcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430 ±5 mm
  • szélesség: 265±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 3,0 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 35,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,4 cm
  • szükséglet: 13,2 db/m2
  • statikai számításokhoz javasolt alapérték 0,39 kN/m2
216. ábra. KERINGŐ szellőzőcserép.

216. ábra. KERINGŐ szellőzőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 265±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 3,20 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 35,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,4 cm
  • szükséglet: 1 db/szarufaköz, min. 1 db/10 m2
  • szellőző keresztmetszet: kb. 38 cm2
KERINGŐ hófogócseré

217. ábra. KERINGŐ hófogócserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 265 ±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 3,20 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 35,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,4 cm
  • szükséglet: előírás szerint
KERINGŐ zárócserép

218. ábra. KERINGŐ zárócserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 265 ±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 3,20 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 35,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,4 cm
  • szükséglet: 9,4 db/fm
KERINGŐ jobbos szegőcserép

219. ábra. KERINGŐ jobbos szegőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 265 ±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 4,60 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 35,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 21 cm
  • szükséglet: 2,82 db/orom fm
KERINGŐ balos szegőcserép

220. ábra. KERINGŐ balos szegőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 265±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 4,70 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 35,5 cm
  • fedési szélesség: 26,5 cm
  • szükséglet: 2,82 db/orom fm
KERINGŐ jobbos szegőzáró-cserép

221. ábra. KERINGŐ jobbos szegőzáró-cserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 265±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 4,70kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 35,5 cm
  • fedési szélesség: kb.21 cm
  • szükséglet: igény szerint
KERINGŐ balos szegőzáró-cserép

222. ábra KERINGŐ balos szegőzáró-cserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430 ±5 mm
  • szélesség: 265±3 mm
  • vastagság: 10 ±1 mm
  • tömeg: 4,7kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 35,5 cm
  • fedési szélesség: 26,5 cm
  • szükséglet: igény szerint

36. táblázat.

Tetőhajlásszög Alkalmazás
12°-tól Vízzáró alátéttetővel (ragasztott)
17°-tól Vízzáró alátéttetővel (átlapolt)
20°-tól Alátéthéjazattal
30°-tól Alátéthéjazat nélkül

37. táblázat.

Tetőhajlásszög Léctávolság Cserépszükséglet/m2 (db) Tömeg/m2
12°-60° (90°) 35,5 cm 13,2 35,6 kg

38. táblázat.

Tetőhajlásszög 3,0*5,0 cm
12°-tól 4,0 cm
30°-től 3,5 cm
35°-tól 2,5 cm
40°-tól 2,0 cm

39. táblázat.

Hajlásszög Rögzítő és kiegészítő megoldások
12°-tól Kiemelt követelmények: vízzáró alátéttető teljes deszkázat + vízzáró alátétfólia (min. 110 g/m2) ragasztva, fedésben szegelve
17°-tól Vízzáró alátéttető – teljes deszkázat + vízzáró alátétfólia (min. 110 g/m2) szabadon átlapolva, fedésben szegelve
20°-tól rögzítés nélkül, alátéthéjazattal
30°-tól rögzítés nélkül
45°-tól minden 2. ill. 3. cserepet rögzítünk
50°-tól minden cserepet rögzítünk

A POLKA cserépcsalád elemei

A POLKA kerámiacserépből készült te­tőfedés főbb jellemzői:

  • A POLKA kerámiacserép alkalmas ma­gastetős épületek héjalására. Ideálisan alkalmazható összetett tetők lefedésére, továbbá meglévő tetőszerkezetek felújí­tására.
  • A POLKA felülete egyszerű, nyugodt rajzolatú. Változtatható léctávolságának köszönhetően a tetőfelújítások ide­ális cserepe.
  • Rakási mód: hálóba.
  • A tető hajlásszöge 15°-60° (90°) lehet. A fe­dés az egyrétegű fedésekhez tartozik, a cse­rép csak a hosszanti oldalán rendelkezik kettős horonnyal, így a léctávolság 28-36 cm-ig változhat a hajlásszög függvényében.
  • Alkalmazható: 39. táblázat.
  • A szarufák távolsága 3,0×5,0 cm-es cse­répléc esetén max. 90 cm.

A legfelső cserépléc távolsága a szarufa csúcsától a tetőhajlásszög függvényében: 41. táblázat.

  • Az alsó cserép túlnyúlása a tetőhajlás­szög függvényében:
  • 45°-ig a legalsó léctávolság 32 cm, ekkor a túlnyúlás 8 cm
  • 45°-tói a legalsó léctávolság kb. 31 cm, ekkor a túlnyúlás kb. 9 cm.

Az eresz-csatornaléc 3 cm-el lesz maga­sabb a többi lécnél.

  • A POLKA kerámiacserepek rögzítésé­nél, a tetőhajlásszög függvényében az alábbi szabályokat kell betartani: 42. táblázat.

A hófogó cserepek elhelyezése:

  • 25° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 3. cserép hó­fogócserép: 1,56 db/eresz fm.
  • 30° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 2. cserép hó­fogó cserép: 2,35 db/eresz/fm.
  • 45° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második-harmadik sorban sakktábla elrendezéssel: 4,69 db/eresz/fm.
223. ábra. POLKA alapcserép.

223. ábra. POLKA alapcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 255 ±3mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 2,8 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 28,0-36,0 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,3 cm
  • szükséglet: 13,1-16,8 db/m2
  • statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,37-0,47 kN/m2
224. ábra. POLKA szellőzőcserép.

224. ábra. POLKA szellőzőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 255±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 3,1 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 28,0-36,0
  • fedési szélesség: kb. 21,3 cm
  • szükséglet: 1 db/szarufaköz, min. 1 db/10 m2
  • szellőző keresztmetszet: kb. 22 cm2
225. ábra. POLKA hófogócserép.

225. ábra. POLKA hófogócserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 255±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 3,15 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 28,0-36,0 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,3 cm
  • szükséglet: előírás szerint
226. ábra. POLKA jobbos szegőcserép.

226. ábra. POLKA jobbos szegőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 255 ±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 3,7 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 28,0-36,0 cm
  • fedési szélesség: kb. 21 cm
  • szükséglet: 2,78-3,57 db/fm

A szegőcserép szoknyáját a léctávolság függvényében méretre kell vágni.

227. ábra. POLKA balos szegőcserép.

227. ábra. POLKA balos szegőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 255±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 3,7 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 28,0-36,0 cm
  • fedési szélesség: 25,5 cm
  • szükséglet: 2,78-3,57 db/fm

A szegőcserép szoknyáját a léctávolság függvényében méretre kell vágni.

39. táblázat.

Tetőhajlásszög Alkalmazás
15°-tól Vízzáró alátéttetővel (ragasztott)
20°-tól Vízzáró alátéttetővel (átlapolt)
25°-tól Alátéthéjazattal
30°-tól Alátéthéjazat nélkül

40. táblázat.

Tetőhajlásszög Léctávolság Cserépszükséglet/m2 Tömeg/m2
15°-tól 28 cm 16,8 47,0 kg
20°-tól 29 cm 16,2 45,4 kg
25°-tól 30 cm 15,6 43,7kg
30°-tól 33 cm 14,2 39,8 kg
35°-tól 34 cm 13,8 38,6 kg
40°-tól 35 cm 13,4 37,5 kg
45°-tól 36 cm 13,1 36,7 kg

41. táblázat.

Tetőhajlásszög 3,0*5,0 cm
15°-tól 4,5 cm
20°-tól 4,0 cm
25°-tól 3,5 cm
30°-tól 3,0 cm
40°-tól 2,5 cm

42. táblázat.

Hajlásszög Rögzítő és kiegészítő megoldások
15°-tól Kiemelt követelmények: vízzáró alátéttető teljes deszkázat + vízzáró alátétfólia (min. 110 g/m2) ragasztva, fedésben szegelve
20°-tól Vízzáró alátéttető – teljes deszkázat+vízzáró alátétfólia (min. 110 g/m2) szabadon átlapolva, fedésben szegelve
25°-tól rögzítés nélkül, alátéthéjazattal
30°-tól rögzítés nélkül
40°-tól minden 2. ill. 3. cserepet rögzítünk
50°-tól minden cserepet rögzítünk

A PALOTÁS cserépcsalád elemei

A PALOTÁS kerámiacserépből készült tetőfedés fő jellemzői:

  • A PALOTÁS kerámiacserép alkalmas magastetős épületek héjalására. Formá­jából adódóan, hullámosan kiemelkedő íves felületével mediterrán jellegű fe­dést biztosít.
  • Alkalmazható: 43. táblázat.
  • A tető hajlásszöge 12°-60° (90°) lehet. Mivel a tetőcserép hossz- és rövidebb olda­lán különösen jól záró kettős hornyolás van kialakítva, ezért a közepes fedési hosszúság, azaz a léctávolság állandó.
  • A szarufák távolsága 3,0×5,0 cm-es cse­répléc esetén max. 90 cm.

A legfelső cserépléc távolsága a szarufa csúcsától a tetőhajlásszög függvényében: 45. táblázat.

  • Az alsó cserép túlnyúlása a tetőhajlás­szög függvényében:
  • 45°-ig a legalsó léctávolság 32 cm, ekkor a túlnyúlás 8 cm
  • 45°-tól a legalsó léctávolság kb. 31 cm, ekkor a túlnyúlás kb. 9 cm.

Az eresz-csatornaléc 3 cm-el lesz maga­sabb a többi lécnél.

  • A PALOTÁS kerámiacserepek rögzíté­sénél, a tetőhajlásszög függvényében az alábbi szabályokat kell betartani: 46. táblázat.

A hófogó cserepek elhelyezése:

  • 25° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 3. cserép hó­fogócserép: 1,55 db/eresz fm.
  • 30° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 2. cserép hó­fogó cserép: 2,33 db/eresz/fm.
  • 45° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második-harmadik sorban sakktábla elrendezéssel: 4,65 db/eresz/fm.
228. ábra. PALOTÁS alapcserép.

228. ábra. PALOTÁS alapcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 270±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 3,10kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: kb. 35,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,5 cm
  • szükséglet: 13,1 db/m2
  • statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,41 kN/m2
229. ábra. PALOTÁS szellőzőcserép.

229. ábra. PALOTÁS szellőzőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 270±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 3,10 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: kb. 35,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,5 cm
  • szükséglet: 1 db szarufaköz, min. 1 db/10 m2
  • szellőző keresztmetszet: kb. 33 cm2
230. ábra. PALOTÁS zárócserép.

230. ábra. PALOTÁS zárócserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 270±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 3,20 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: kb. 35,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,5 cm
  • szükséglet: 9,30db/fm
231. ábra. PALOTÁS jobbos szegőcserép.

231. ábra. PALOTÁS jobbos szegőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 270±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 4,50 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: kb. 35,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,5 cm
  • szükséglet:  2,82 db/orom fm
232. ábra. PALOTÁS balos szegőcserép.

232. ábra. PALOTÁS balos szegőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 330±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 5,20 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: kb. 35,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 32,5 cm
  • szükséglet:  2,82 db/orom fm
233. ábra. PALOTÁS jobbos szegőzáró-cserép.

233. ábra. PALOTÁS jobbos szegőzáró-cserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 270±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 5,40 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: kb. 35,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,5 cm
  • szükséglet: igény szerint
234. ábra. PALOTÁS balos szegőzáró-cserép.

234. ábra. PALOTÁS balos szegőzáró-cserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 330±3 mm
  • vastagság: 10 ±1 mm
  • tömeg: 5,30 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: kb. 35,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 32,5 cm
  • szükséglet: igény szerint

43. táblázat.

Tetőhajlásszög Alkalmazás
12°-tól Vízzáró alátéttetővel (ragasztott)
17°-tól Vízzáró alátéttetővel (átlapolt)
20°-tól Alátéthéjazattal
30°-tól Alátéthéjazat nélkül

44. táblázat.

Tetőhajlás­szög Léctávolság Cserépszükséglet/m2 (db) Tömeg/m2
12°-tól (90°) 35,5 cm 13,1 39,3 kg

45. táblázat.

Tetőhajlásszög 3,0*5,0 cm
12°-tól 4,0 cm
30°-tól 3,5 cm
35°-tól 2,5 cm
40°-tól 2,0 cm

46. táblázat.

Hajlásszög Rögzítő és kiegészítő megoldások
12°-tól Kiemelt követelmények: vízzáró alátéttető teljes deszkázat + vízzáró alátétfólia (min. 110 g/m2) ragasztva, fedésben szegelve
17°-tól Vízzáró alátéttető teljes deszkázat + vízzáró alátétfólia (min. 110 g/m2) szabadon átlapolva, fedésben szegelve
20°-tól rögzítés nélkül, alátéthéjazattal
30°-tól rögzítés nélkül
45°-tól minden 2. ill. 3. cserepet rögzítünk
50°-tól minden cserepet rögzítünk

A hódfarkú kerámiacserepek

A csornai hódfarkú kerámiacserepek

A TONDACH MAGYARORSZÁG zRt. Csornán gyártott hódfarkú kerámiacserép termékei kétféle méretválasztékban (18x38cm; 19×40 cm) készülnek. A hódfarkú kerámiacserép-család az alapcserepeken kívül a te­tőhéj funkcióinak biztosítását és az építést magas színvonalon szolgáló idomcserepeket is tartalmaz.

A hódfarkú cserepekre is érvényesek a 163. oldalon tett, a sajtolt tetőcserepekre vonat­kozó megállapítások és a beépítésre vonat­kozó előírások.

A CSORNAI HÓDFARKÚ 18×38 cm cserépcsalád elemei

235. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású alapcserép.

235. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású alapcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 380±6 mm
  • szélesség: 180±3 mm
  • vastagság: 15 ±7 mm
  • tömeg: 1,70kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 18 cm
  • szükséglet DIN szerint: 32,8-37,3 db/m2
  • statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,56-0,63 kN/m2
236. ábra. HÓDFARKÚ ereszcserép.

236. ábra. HÓDFARKÚ ereszcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 260±4 mm
  • szélesség: 180±3 mm
  • vastagság: 15 ±1 mm
  • tömeg: 1,2 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  •  fedési szélesség: 18 cm
  • szükséglet: 5,6 db/eresz fm
237. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású taréjcserép.

237. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású taréjcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 260±4 mm
  • szélesség: 180±3 mm
  • vastagság: 15±1 mm
  • tömeg: 1,2 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 18 cm
  • szükséglet: 11,2 db/vízsz. gerinc fm
238. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású szellő­zőcserép.

238. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású szellő­zőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 380±6 mm
  • szélesség: 180±3 mm
  • vastagság: 15±1 mm
  • tömeg: 1,9 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 18 cm
  • szükséglet: 1 db szarufaköz, min. 1 db/6 m2
  • szellőző keresztmetszet: kb. 18cm2
HÓDFARKÚ szegmensvágású szellő­ző alátétcserepek kettős fedéshez

239. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású szellő­ző alátétcserepek kettős fedéshez.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 380±6 mm
  • szélesség: 180±3 mm
  • vastagság: 15 ±1 mm
  • tömeg: 1,55 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 18 cm
HÓDFARKÚ szellőző alátétcserepek koronafedéshez

240. ábra. HÓDFARKÚ szellőző alátétcserepek koronafedéshez.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 380±6 mm
  • szélesség: 180±3 mm
  • vastagság: 15±1 mm
  • tömeg: 1,55 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 18 cm
HÓDFARKÚ szegmensvágású hófo­gócserép

241. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású hófo­gócserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 380±6 mm
  • szélesség: 180±3 mm
  • vastagság: 15±1 mm
  • tömeg: 2,0 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 18 cm
  • szükséglet: előírás szerint
242. ábra. HÓDFARKÚ szélcserép.

242. ábra. HÓDFARKÚ szélcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 380±4 mm
  • szélesség:104-128±2 mm
  • vastagság: 15±1 mm
  • tömeg: 2,70kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • szükséglet: 3,13-3,51 db/orom fm

A CSORNAI HÓDFARKÚ 19×40 cm cserépcsalád elemei

HÓDFARKÚ szegmensvágású alapcserép

243. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású alapcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 190±3 mm
  • vastagság: 15±1 mm
  • tömeg: 2,00 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
  • szükséglet: 29,2-33,1 db/m2
  • statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,58-0,66 kN/m2
244. ábra. HÓDFARKÚ ereszcserép.

244. ábra. HÓDFARKÚ ereszcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 280±4 mm
  • szélesség:190±3 mm
  • vastagság: 15±1 mm
  • tömeg: 1,45 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
  • szükséglet: 5,3 db/eresz fm
245. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású taréjcserép.

245. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású taréjcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 280±4mm
  • szélesség: 190±3mm
  • vastagság: 15 ±1 mm
  • tömeg: 1,4 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
  • szükséglet: 10,6 db/vízsz. gerinc fm
HÓDFARKÚ szegmensvágású szellő­zőcserép.

246. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású szellő­zőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 190±3 mm
  • vastagság: 25 ±1 mm
  • tömeg: 2,1 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
  • szükséglet: 1 db szarufaköz, min. 1 db/6 m2
  • szellőző keresztmetszet: kb. 21 cm2
HÓDFARKÚ szegmensvágású szellőző alátétcserepek kettős fedéshez

247. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású szellőző alátétcserepek kettős fedéshez.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 190±3 mm
  • vastagság: 15 ±1 mm
  • tömeg: 1,80 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség:19 cm
HÓDFARKÚ szegmensvágású szellőző alátétcserepek koronafedéshez

248. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású szellőző alátétcserepek koronafedéshez.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 190±3 mm
  • vastagság:15±1 mm
  • tömeg: 1,80 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
HÓDFARKÚ szegmensvágású hófo­gócserép

249. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású hófo­gócserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 190±3 mm
  • vastagság: 15±1 mm
  • tömeg: 2,45 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
  • szükséglet: előírás szerint
HÓDFARKÚ szegmensvágású 3/4-es cserép

250. ábra. HÓDFARKÚ szegmensvágású 3/4-es cserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 140±2 mm
  • vastagság: 15 ±1 mm
  • tömeg: 1,6kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 14 cm
  • szükséglet: igény szerint
HÓDFARKÚ szélcserép

251. ábra. HÓDFARKÚ szélcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 113-138±2 mm
  • vastagság: 15±1 mm
  • tömeg: 2,40 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • szükséglet: 2,94-3,23 db/orom fm

A CSORNAI KASTÉLY HÓDFARKÚ 19×40 cm cserépcsalád elemei

KASTÉLY HÓDFARKÚ alapcserép

252. ábra. KASTÉLY HÓDFARKÚ alapcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 190±3 mm
  • vastagság: 15 ±1 mm
  • tömeg: 1,95 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
  • szükséglet: 30,2-33,1 db/m2
  • statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,59-0,65 kN/m2
KASTÉLY HÓDFARKÚ ereszcserép

253. ábra. KASTÉLY HÓDFARKÚ ereszcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 280±4 mm
  • szélesség: 190±3 mm
  • vastagság:15±1 mm
  • tömeg: 1,45 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
  • szükséglet: 5,3 db/eresz fm
KASTÉLY HÓDFARKÚ taréjcserép

254. ábra. KASTÉLY HÓDFARKÚ taréjcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 280±6 mm
  • szélesség: 190±3 mm
  • vastagság: 15±1 mm
  • tömeg: 1,37 kg/db
  • hajlító törőerő:1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
  • szükséglet: 10,6 db/vízsz. gerinc fm
KASTÉLY HÓDFARKÚ szellőzőcserép

255. ábra. KASTÉLY HÓDFARKÚ szellőzőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 190±3 mm
  • vastagság: 15±1 mm
  • tömeg: 2,10 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
  • szükséglet: 1 db szarufaköz, min. 1 db/6 m2
  • szellőző keresztmetszet : kb.21cm2
KASTÉLY HÓDFARKÚ szellőző alátétcserepek

256. ábra. KASTÉLY HÓDFARKÚ szellőző alátétcserepek.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 190±3 mm
  • vastagság: 15±1 mm
  • tömeg: 1,75 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
KASTÉLY HÓDFARKÚ hófogócserép

257. ábra. KASTÉLY HÓDFARKÚ hófogócserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 190±3 mm
  • vastagság: 15±1 mm
  • tömeg: 1,45 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
  • szükséglet: előírás szerint
KASTÉLY HÓDFARKÚ 3/4-es cserép

258. ábra. KASTÉLY HÓDFARKÚ 3/4-es cserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 140±3 mm
  • vastagság: 15 ±1 mm
  • tömeg: 1,56 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
  • szükséglet: igény szerint
KASTÉLY HÓDFARKÚ 3/4-es taréjcserép

259. ábra. KASTÉLY HÓDFARKÚ 3/4-es taréjcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 190±3 mm
  • vastagság: 15 ±1 mm
  • tömeg: 1,20 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
  • szükséglet: igény szerint
HÓDFARKÚ szélcserép

260. ábra. HÓDFARKÚ szélcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség:113-138±2 mm
  • vastagság: 15 ±1 mm
  • tömeg: 2,40 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • szükséglet: 2,94-3,26 db/orom fm

A tatai hódfarkú kerámiacserepek

A TONDACH MAGYARORSZÁG zRt. Tatán gyártott hódfarkú kerámiacse­rép termékei kétféle méretválasztékban (18×38; 19×40 cm) készülnek. A 18×38 cm-es tatai hódfarkú kerámia cserépcsalád alapcserepeit körszeletvágású, gótikus és zsindely változatban gyártják. A 19×40 cm-es tatai hódfarkú kerámia cserépcsalád elemei szegmensvágásúak.

A tatai HÓDFARKÚ 18×38 cm-es cserép­család elemei

tatai HÓDFARKÚ körszeletvágású alap­cserép

261. ábra tatai HÓDFARKÚ körszeletvágású alap­cserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 375±6 mm
  • szélesség: 175±3 mm
  • vastagság: 75 ±7 mm
  • tömeg: 1,50 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: kb. 17,5 cm
  • szükséglet: 32,8-37,3 db/m2
  • statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,49-0,56 kN/m2
tatai HÓDFARKÚ gótikus és zsindely alapcserép

262. ábra tatai HÓDFARKÚ gótikus és zsindely alapcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 375±6 mm
  • szélesség: 175±3 mm
  • vastagság: 75 ±7 mm
  • tömeg gótikus: 1,45 kg/db
  • tömeg zsindely: 1,40 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 1 kb. 17,5 cm
  • szükséglet: 32,8-37,3 db/m2
  • statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,47-0,54 kN/m2
tatai HÓDFARKÚ hófogócserép

263. ábra tatai HÓDFARKÚ hófogócserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 375±6 mm
  • szélesség: 175±3 mm
  • vastagság: 15±1 mm
  • tömeg: 1,70 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 17,5 cm
  • szükséglet: előírás szerint
tatai HÓDFARKÚ szellőzőcserép

264. ábra tatai HÓDFARKÚ szellőzőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 375±6 mm
  • szélesség: 175±3 mm
  • vastagság: 15 ±1 mm
  • tömeg: 1,70 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 17,5 cm
  • szükséglet: 1 db/szarufaköz, min. 1 db/6 m2
  • szellőző keresztmetszet: kb.14 cm2
tatai HÓDFARKÚ szellőző alátétcse­repek kettős fedéshez

265. ábra tatai HÓDFARKÚ szellőző alátétcse­repek kettős fedéshez. Műszaki adatok:

  • hosszúság: 375±6 mm
  • szélesség: 175 ±3 mm
  • vastagság: 15±1 mm
  • tömeg: 1,35 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 17,5 cm
tatai HÓDFARKÚ szellőző alátétcse­repek koronafedéshez

266. ábra tatai HÓDFARKÚ szellőző alátétcse­repek koronafedéshez. Műszaki adatok:

  • hosszúság: 375±6 mm
  • szélesség: 175 ±3 mm
  • vastagság: 15 ±1 mm
  • tömeg: 1,35kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 17,5 cm

A tatai HÓDFARKÚ 19×40 cm-es cserép­család elemei

tatai HÓDFARKÚ szegmensvágású alapcserép

267. ábra tatai HÓDFARKÚ szegmensvágású alapcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 190±3 mm
  • vastagság:15 ±1 mm
  • tömeg: 1,85 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
  • szükséglet: 29,2-33,1 db/m2
  • statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,54-0,61 kN/m2
tatai HÓDFARKÚ szegmensvágású hófogócserép

268. ábra tatai HÓDFARKÚ szegmensvágású hófogócserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 190±3 mm
  • vastagság: 15 ±1 mm
  • tömeg: 2,25 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
  • szükséglet: előírás szerint
tatai HÓDFARKÚ szegmensvágású szellőzőcserép

269. ábra tatai HÓDFARKÚ szegmensvágású szellőzőcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 190±3mm
  • vastagság: 15 ±1 mm
  • tömeg: 1,95 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
  • szükséglet: 1 db/szarufaköz, min. 1 db/6 m2
  • szellőző keresztmetszet: kb.21 cm2
tatai HÓDFARKÚ szegmensvágású szellőző alátétcserepek kettős fedéshez

270. ábra tatai HÓDFARKÚ szegmensvágású szellőző alátétcserepek kettős fedéshez.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 190±3 mm
  • vastagság:15 ±1 mm
  • tömeg: 1,65 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm
tatai HÓDFARKÚ szegmensvágású szellőző alátétcserepek korona fedéshez

271. ábra tatai HÓDFARKÚ szegmensvágású szellőző alátétcserepek korona fedéshez. Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 190±3 mm
  • vastagság: 15 ±1 mm
  • tömeg: 1,65 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 19 cm

A hódfarkú kerámiacserépből készült tetőfedés jellemzői

A HÓDFARKÚ kerámiacserép alkal­mas magastetős épületek héjalására. Előnyösen felhasználható tagolt, nagy felületű összetett tetők, műemlékek és modern épületek fedésére.

  • A HÓDFARKÚ kerámiacserép szaksze­rű kivitelezés esetén alkalmas ívek, haj­latok (vápa, élgerinc, ökörszemablak, kör alaprajzú tornyok) kialakítására.
  • A HÓDFARKÚ kerámiacserép minden bemutatott változata jellegzetes tető raj­zolatot, esztétikai megjelenést eredmé­nyez. Alkalmazásukkal látványos építé­szeti megoldások lehetségesek. A zsindely (hegyes vágású) hódfarkú kerámiacserép méhsejt formájú és a gótikus vágású hód­farkú kerámiacserép pajzsra vagy pikkely­re emlékeztető alakjával, egyedi megjele­nésükkel a magyar, alföldi fazsindelyezési hagyományokra emlékeztetnek. A kastély hódfarkú kerámiacserépből készített tető, méltóságteljes megjelenésével legszebb műemlék épületeink hangulatát idézi.

Alkalmazható:

Alátéthéjazattal: 25° tetőhajlásszög felett. Alátéthéjazat nélkül: 30° tetőhajlásszög felett.

Fedési mód: hálóba.

  • A tető hajlásszöge 25°-60° (90°) lehet.

A szarufák távolsága 30×50 cm-es cseré­pléc esetén max. 90 cm.

  • A HÓDFARKÚ kerámiacserepek rög­zítésénél a tetőhajlásszög függvényében az alábbi szabályokat kell betartani: 49 táblázat.

A hófogó cserepek elhelyezése:

  • 25° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 3. cserép hó­fogócserép: 18×38-as cserépnél 1,85 db/eresz fm, 19×40-es cserépnél 1,75 db/eresz fm.
  • 30° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 2. cserép hó­fogó cserép: 18×38-as cserépnél 2,78 db/eresz fm, 19×40-es cserépnél 2,63 db/eresz fm.
  • 45° tetőhajlásszögtől az eresztől számított második-harmadik sorban sakktábla elren­dezéssel: 18×38-as cserépnél 5,56 db/eresz fm, 19×40-es cserépnél 5,26 db/eresz fm.

47. táblázat. 18×38 cm.

  Léctávolság   Cserépszükséglet/m2 (db)   Tömeg/m2  
Tetőhajlásszög kettős korona kettős korona kettős korona
25°-tól 14,5 cm 28,5 cm 37,3 36,3 55,95 kg 54,45 kg
35°-tól 15,0 cm 29,5 cm 36 35 54,00 kg 52,50 kg
40°-tól 15,5 cm 30,5 cm 34,9 33,9 52,35 kg 50,85 kg
45°-tól 16,0 cm 31,5 cm 33,8 32,8 50,70 kg 49,20 kg

48. táblázat. 19×40 cm.

  Léctávolság   Cserépszükséglet/m2 (db)   Tömeg/m2  
Tetőhajlásszög kettős korona kettős korona kettős korona
25°-tól 15,5 cm 31,5 cm 33,1 32,1 56,27 kg 54,57 kg
35°-tól 16,0 cm 32,5 cm 32 31 54,40 kg 52,70 kg
40°-tól 16,5 cm 33,0 cm 31,1 30,1 52,87 kg 51,17 kg
45°-tól 17,0 cm 33,5 cm 30,2 29,2 51,34 kg 49,64 kg

49. táblázat.

Hajlásszög Rögzítő és kiegészítő megoldások
25°-tól rögzítés nélkül, alátéthéjazattal
30°-tól rögzítés nélkül
40°-tól minden 2. ill. 3. cserepet rögzítünk
50°-tól minden cserepet rögzítünk

A hornyolt kerámiacserepek

A csornai hornyolt kerámiacserepek

HORNYOLT íves vágású alapcserép

272. ábra. HORNYOLT íves vágású alapcserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 210±3 mm
  • vastagság: 20±1 mm
  • tömeg: 2,5 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 18,6 cm
  • szükséglet: 18,5-21,5 db/m2
  • Statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,46-0,54 kN/m2
HORNYOLT íves vágású félcserép

273. ábra. HORNYOLT íves vágású félcserép. Műszaki adatok:

  • hosszúság: 375±6 mm
  • szélesség: 120±3 mm
  • vastagság: 20±1 mm
  • tömeg: 1,3 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 9,6 cm
  • szükséglet: igény szerint
HORNYOLT szellőzőcserép íves- és egyenes vágású cseréphez

274. ábra. HORNYOLT szellőzőcserép íves- és egyenes vágású cseréphez. Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 210±3mm
  • vastagság: 20±1 mm
  • tömeg: 3,1 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 18,6 cm
  • szükséglet: 1 db szarufaköz, min. 1 db/6 m2
  • szellőző keresztmetszet: kb. 18 cm2
HORNYOLT egyenes vágású alapcserép

275. ábra. HORNYOLT egyenes vágású alapcserép. Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 210±3 mm
  • vastagság: 20±1 mm
  • tömeg: 2,6 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 18,6 cm
  • szükséglet: 16,8-19,2 db/m2
  • statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,44-0,50 kN/m2

276. ábra. HORNYOLT egyenes vágású félcserép Műszaki adatok:

HORNYOLT egyenes vágású félcserép
  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 120 ±3 mm
  • vastagság: 20±1 mm
  • tömeg: 1,4 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 9,6 cm
  • szükséglet: igény szerint

A tatai hornyolt kerámiacserepek

tatai HORNYOLT íves vágású alap­cserép

277. ábra tatai HORNYOLT íves vágású alap­cserép. Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 210±3 mm
  • vastagság: 20 ±1 mm
  • tömeg: 2,10 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 18,6 cm
  • szükséglet: 18,5-21,5 db/m2
  • statikai számításokhoz javasolt alapérték: 0,39-0,45 kN/m2
tatai HORNYOLT egyenes vágású alapcserép

278. ábra tatai HORNYOLT egyenes vágású alapcserép. Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 210±3 mm
  • vastagság: 20±1 mm
  • tömeg: 2,15 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 18,6 cm
  • szükséglet: 18,5-21,5 db lm2
  • statikai számításokhoz javasolt alapérték:0,40-0,46 kN/m2
HORNYOLT szellőzőcserép íves- és egyenes vágású cseréphez

279. ábra HORNYOLT szellőzőcserép íves- és egyenes vágású cseréphez. Műszaki adatok:

  • hosszúság: 400±6 mm
  • szélesség: 210±3mm
  • vastagság: 20 ±1 mm
  • tömeg: 3,1 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 18,6 cm
  • szükséglet: 1 db szarufaköz, min. 1 db/6 m2
  • szellőző keresztmetszet: kb. 18 cm2

50. táblázat.

  Léctávolság   Cserépszükséglet/m2 (db)   Tömeg/m2  
Tetőhajlásszög íves egyenes íves egyenes íves egyenes
25°-tól 25 cm 28 cm 21,5 19,2 53,75 kg 48,00 kg
30°-tól 26 cm 29 cm 20,7 18,5 51,75 kg 46,25 kg
35°-tól 27 cm 30 cm 19,9 17,9 49,75 kg 44,75 kg
40°-tól 28 cm 31 cm 19,2 17,3 48,00 kg 43,25 kg
45°-tól 29 cm 32 cm 18,5 16,8 46,25 kg 42,00 kg

A hornyolt kerámiacserépből készült tetőfedés jellemzői:

  • A HORNYOLT kerámiacserép alkal­mas magastetős épületek héjalására. Ideálisan alkalmazható összetett tető le­fedésére, továbbá meglévő tetőszerke­zetek felújítására.
  • A legváltozatosabb tetőformák fedésére alkalmas, gyors és egyszerű a felrakása, változtatható léctávolsága a tetőhéjazat kialakításakor nagymértékű rugalmas­ságot biztosít, a tetőfelújítások kedvelt anyaga.
  • Rakási mód: hálóba, kötésbe.
  • Alkalmazható:

Alátéthéjazattal: 25° tetőhajlásszög felett.

Alátéthéjazat nélkül: 30° tetőhajlásszög felett.

  • A tető hajlásszöge 25°-60° (90°) lehet. A fedés az egyrétegű fedésekhez tartozik, a cserép csak a hosszanti oldalán rendelke­zik horonnyal, így a léctávolság 25-32 cm-ig változhat a hajlásszög függvényében.

A szarufák távolsága 3,0×5,0 cm-es léc­távolság esetén max. 90 cm.

A HORNYOLT kerámiacserepek rögzí­tésénél betartandó szabályokat az 51. táb­lázat tartalmazza.

A hófogó cserepek elhelyezése:

  • 25° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 3. cserép hó­fogócserép: 1,80 db/eresz fm.
  • 30° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második sorban, minden 2. cserép hó­fogó cserép: 2,69 db/eresz/fm.
  • 45° tetőhajlásszögtől az eresztől számí­tott második-harmadik sorban sakktábla elrendezéssel: 5,38 db/eresz/fm.

51. táblázat.

Hajlásszög Rögzítő és kiegészítő megoldások
25°-tól rögzítés nélkül, alátéthéjazattal
30°-tól rögzítés nélkül
40°-tól minden 2. ill. 3. cserepet rögzítünk
50°-tól minden cserepet rögzítünk

Kerámia kiegészítők

HORNYOLT gerinccserép

280. ábra. HORNYOLT gerinccserép. Műszaki adatok:

  • hosszúság: 380±19 mm
  • szélesség: 190±14 mm
  • tömeg: 3,5 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 35 cm
  • szükséglet: 3 db/fm
CSORNAI húzott sima gerinccserép

281. ábra. CSORNAI húzott sima gerinccserép. Műszaki adatok:

  • hosszúság: 380±19 mm
  • szélesség: 162/200±6 mm
  • tömeg: 2,9 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési hosszúság: 33 cm
  • szükséglet: 3 db/fm
SAJTOLT sima gerinccserép

282. ábra. SAJTOLT sima gerinccserép. Műszaki adatok:

  • hosszúság: 410±20 mm
  • szélesség: 215/250±16 mm
  • tömeg: 3,1 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési hosszúság: 36 cm
  • szükséglet: 3 db/fm
HORNYOLT kezdő gerinccserép

283. ábra. HORNYOLT kezdő gerinccserép.
Műszaki adatok:

  • hosszúság: 380±19 mm
  • szélesség:190±14 mm
  • tömeg: 4,4 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 27 cm
  • szükséglet: 1 db/él
SAJTOLT sima kezdő gerinccserép

284. ábra. SAJTOLT sima kezdő gerinccserép. Műszaki adatok:

  • hosszúság: 420±20 mm
  • szélesség:215/250±16 mm
  • tömeg: 5,5kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési hosszúság: 35 cm
  • szükséglet: 1 db/él
GERINCELOSZTÓ ELEM hornyolt gerinccseréphez

285. ábra. GERINCELOSZTÓ ELEM hornyolt gerinccseréphez. Műszaki adatok:

  • tömeg: 4,1 kg
  • szükséglet: 1 db/konty
  • 286. ábra. GERINCELOSZTÓ ELEM sajtolt sima gerinccseréphez. Műszaki adatok:
  • tömeg: 4,1 kg
  • szükséglet: 1 db/konty
tatai HORNYOLT gerinccserép

287. ábra tatai HORNYOLT gerinccserép. Műszaki adatok:

  • hosszúság: 380±19 mm
  • szélesség: 190±14 mm
  • tömeg: 3,5 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési szélesség: 35 cm
  • szükséglet: 3 db/fm
tatai SIMA gerinccserép

288. ábra tatai SIMA gerinccserép. Műszaki adatok:

  • hosszúság: 380±20 mm
  • szélesség: 160/200±16 mm
  • tömeg: 3,1 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 36 cm
  • szükséglet:  3 db/fm
tatai TARAJOS gerinccserép

289. ábra. tatai TARAJOS gerinccserép. Műszaki adatok:

  • hosszúság: 305±20 mm
  • szélesség: 210±16 mm
  • tömeg: 2,3 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,0 kN
  • fedési szélesség: 35 cm
  • szükséglet: 3,7db/fm
TANGÓ és CSÁRDÁS átvezető cserép

290. ábra. TANGÓ és CSÁRDÁS átvezető cserép. Műszaki adatok:

  • alkalmazás: 30°-45° között
  • hosszúság: 400±5 mm
  • szélesség: 255±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 3,1 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 33,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,2 cm
  • szükséglet: igény szerint
KERINGŐ átvezető cserép

291. ábra. KERINGŐ átvezető cserép. Műszaki adatok:

  • alkalmazás: 30°-45° között
  • hosszúság: 430±5 mm
  • szélesség: 265±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 3,5kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 35,5 cm
  • fedési szélesség: kb. 21,4 cm
  • szükséglet: igény szerint
POLKA átvezető cserép

292. ábra. POLKA átvezető cserép. Műszaki adatok:

  • alkalmazás: 30°-45° között
  • hosszúság: 430 ±5 mm
  • szélesség: 255 ±3 mm
  • vastagság: 10±1 mm
  • tömeg: 3,4 kg/db
  • hajlító törőerő: 1,5 kN
  • fedési hosszúság: 30,5-36 cm
  • fedési szélesség: 21,3 cm
  • szükséglet: igény szerint
CSATORNASZELLŐZŐ minden átvezető cseréphez

293. ábra. CSATORNASZELLŐZŐ minden átvezető cseréphez. Műszaki adatok:

  • csőátmérő: 100 mm
  • tömeg: 5,5 kg
ANTENNAKIVEZETŐ minden átvezető cseréphez

294. ábra. ANTENNAKIVEZETŐ minden átvezető cseréphez. Műszaki adatok:

  • belső csőátmérő: 20-80 mm
  • tömeg: 3,5 kg

A kerámiacseréppel épített tetőszerkeze­tek kialakításának legfontosabb szabályai

A kerámiacserép-gyártók színvonalas, az európai építéstechnikai igényeknek megfe­lelő gyártmányismertetőkkel és tervezési segédletekkel biztosítják termékeikről a felhasználásuk szakszerű tervezéséhez és beépítéséhez szükséges információkat.

A kerámiacserép szövegcsoportok lezárásaként be­mutatásra kerülnek a legfontosabb kerámia­cserép alkalmazással kapcsolatos ismeretek. Ennek megfelelően megismerhetik a külön­féle kerámiacserepek fedési módjait.

A kerámiacserép fedések – pikkelyes fe­dések – a fedési rétegek alapján egyrétegűek és kétrétegűek lehetnek. Az egyrétegű tetőfedést elmetszve a te­tőn egy réteg fedés található, amely a saj­tolt és hornyolt kerámiacserépből, a kétré­tegű tetőfedést elmetszve a tetőn két réteg fedés található, amely a hódfarkú kerámia­cserépből készíthető.

A nyeregtető szarufahosszának, a fedélszé­lesség és a tetőszerkezet szélesség számítási módszerének megismerésével képesek lesz­nek elvégezni a tetőhéj ázattál kapcsolatos alapvető anyagszükségleti és a statikai számí­tásokat előkészítő számvetéseket. Bemuta­tásra kerül a sajtolt kerámiacserép eresz-, ge­rinc- és oromkialakítása, a hódfarkú és hor­nyolt kerámiacserepek eresz- és gerinckiala­kítása.

A tetőfedések tervezése és készítése so­rán az általános tetőfedési mód eldöntése mellett legfontosabb feladat a fedési rész­letek szakszerű megoldása. A számtalan példa közül a szerző az alábbiak tanulmá­nyozását ajánlja figyelmükbe: Élgerinc ki­alakítás, Vápakialakítás, Falcsatlakozás, Kéményszegély kialakítás.

Tetőfedési módok hódfarkú cseréppel

A hódfarkú cserépfedésnél két réteg cserép biztosítja a vízzárást. A két réteg kiala­kítható a cserépsorok önálló feltámasztá­sával, vagy egymásra támasztásával.

Ennek megfelelően a hódfarkú cseréppel kétféle módon lehet tetősíkot kialakítani: kettős fedéssel és korona, vagy lovagfedéssel.

A hódfarkú kettős fedésnél minden cse­répsor alatt három, a koronafedésnél két léc van. Ennek megfelelően az alkalma­zandó léctávolság a kettős fedésnél az átfe­dés mértékével csökkentett cseréphossz fe­le, koronafedésnél az átfedés mértékével csökkentett cseréphosszal egyenlő.

A hódfarkú cserépfedésnél minden má­sodik sort fél eltolással kell kialakítani, ez történhet félcseréppel vagy 3/4-es cserép­pel. A szélcserepek alkalmazásával az oromképzés az eddig alkalmazott módsze­rekkel szemben (pl. fémlemez szegély) egyszerűen megvalósítható.

A kettős fedés, mint a hódfarkú cserép leggyakoribb fedési módja, olyan fedési mód, amelynél az egymás felett lévő cse­répsorok kötésben helyezkednek el úgy, hogy minden sorra a következő sor és a harmadik sor is – a hajlásszög függvényé­ben előírt mértékben rátakar.

A kettős fedést a teljes tetőfelületen biz­tosítani kell. Ennek megfelelően az eresz­képzésnél egyenes vágású hódfarkú eresz­cseréppel, vagy a legalsó sornál koronafe­déssel biztosítjuk a kettős fedést. Az eresz­képzésnél az első lécsort magasítani kell, vagy élére állítva felszegezni az egyenletes cserépfelfekvés érdekében. Az első cserép­sor túlnyúlása miatt az első sor léctávolsá­ga eltér a többitől.

A kettős fedés általános elrendezése

295. ábra. A kettős fedés általános elrendezése.

A gerincképzésnél a hódfarkú taréj cserép alkalmazásával, vagy az utolsó tetőlécnél koronafedéssel biztosítjuk a kétrétegű fe­dést.

A hódfarkú cserép különleges tető felüle­tek (íves, stb.) fedésére a legalkalmasabb kerámiacserép típus, elsősorban kettős fe­dés alkalmazásával. Ezen bonyolult felüle­ti megoldások általában teljes aládeszkázást, a cserepek szükség szerinti vágását és egyenkénti rögzítését igénylik.

A korona- vagy lovagfedés olyan kétréte­gű fedési mód, amelynél minden második cserépsor az előző cserépsorra támaszko­dik. Ennek következtében ritkább a léce­zés (csak minden második cserépsorhoz szükséges) és a tetőcserepekből felváltva kisebb-nagyobb felület látható.

A korona- vagy lovagfedés általános elrendezése

296. ábra. A korona- vagy lovagfedés általános elrendezése.

Az eresz- és gerincképzésnél a kettős fe­désnél már említett korona- vagy lovagso­ros kialakítás ajánlott.

Az ereszképzésnél az első lécsort magasí­tani kell, vagy élére állítva felszegezni az egyenletes cserépfelfekvés biztosítása ér­dekében. Az első cserépsor túlnyúlása mi­att az első sor léctávolsága eltér a többitől.

A korona- vagy lovagfedésnél lényeges méretezési szempont, hogy a lécezésre gyakorlatilag dupla terhelés kerül.

Tetőfedés hornyolt cseréppel

A cserepek az ereszre merőlegesen ho­ronnyal csatlakozó sorokat képeznek, ame­lyek félcserép eltolással átfednek az előző sorra. Készíthető hálós fedés is félcserép el­tolás nélkül. Az alkalmazandó léctávolság az átfedés mértékével csökkentett cseréphossz.

A fedéseknél a cserepek horonnyal kap­csolódása 5 mm mozgási lehetőséget bizto­sít, lehetővé téve a hőtágulásból származó mozgásokat, de a mérettűrésből adódó el­térések korrekcióját is.

Az ereszképzésnél az első lécsort magasí­tani kell, vagy élére állítva felszegezni az egyenletes cserépfelfekvés biztosítása ér­dekében. Az első cserépsor túlnyúlása mi­att az első sor léctávolsága eltér a többitől.

A gerincképzésnél a kétoldali cserépsor között 2-4 cm hézagot kell biztosítani. A minden második sorban a félcserép eltolás félcserép alkalmazásával biztosítható.

A hornyolt cserépfedés általános el­rendezése

297. ábra. A hornyolt cserépfedés általános el­rendezése.

Tetőfedés sajtolt cseréppel

A sajtolt cserepek biztonságos fedést nyújtanak, mivel mind a négy oldalukon hornyos átfedéssel csatlakoznak. Ezen négyirányú kapcsolat következtében az elemek között létrejövő záródás pl. a porhó áthatolást még vihar esetén is elhanya­golható mértékűre korlátozza.

A sajtolt cserepekre jellemző egymáshoz csatlakozási, kapcsolódási mód lehetővé teszi széles tetőhajlásszög tartományban alkalmazásukat.

A sajtolt cserép tetőfedésnél különösen fontos a léctávolság pontos betartása, mert csak így illeszkednek megfelelően az egy­más feletti sorok a cserepek hornyaiba.

A nyeregtető szarufahosszának és léc­kiosztásának meghatározása

A gyártók tervezési segédletei cserép faj­tánként tartalmazzák az alkalmazandó szabá­lyokat. A téma fontosságára tekintettel, példa­ként a Tangó sajtoltcserép fedés szarufahosszának és léckiosztásának meghatározásával kerülnek bemutatásra az alkalmazandó elvek.

A szarufahossz számítás képlete:

szh = et + n*t + x

  • szh = szarufahossz
  • et = a szarufa alsó éle és az első cserépléc közti távolság
  • et = 45°-ig 28,5 cm, felette 27,5 cm (Tangó cserépnél)
  • n = a vízszintes cserépsorok száma -1
  • t = hajlásszögtől függő, változtatható léctávolság
  • x = a legfelső cserépléc távolsága a szarufa csúcsától

A szarufahossz számítás képletében sze­replő tényezők ajánlott értékei:

  • Az ereszképzés és az első cserépsor túl-nyúlásának függvénye. A túlnyúlás értéke a Tangó, Csárdás cserépfedéseknél 9 cm, a Keringő, Polka, Hódfarkú (18×38; 19×40) és Hornyolt cserépfedéseknél 8 cm.

A túlnyúlás legkisebb értéke minden cserépfedésnél: 6 cm.

  • Az „e” értéke: Csárdás cserépfedésnél: 45° tetőhajlásszögig 29 cm, felette 28 cm. Keringő és Polka cserépfedésnél: 45° te­tőhajlásszögig 32 cm, felette 31 cm. Palo­tás cserépfedésnél 32 cm. Hódfarkú cse­répfedésnél: (18×38) 25,5 cm; (19×40) 28,0 cm; Hornyolt cserépfedésnél: 28 cm
  • „n” – értéke egyenlő: a vízszintes cserépsorok száma -1. (hódfarkú cserép koronafedésnél: a vízszintes cserépsorok számának fele -1)
  • „t” – értékeit a cikksorozat cserép fajtánként a tetőhajlásszög és ezzel összefüggésben az átfedés függvényében tartalmazza
  • „x” – értéke: 53. táblázat.

Palotás cserépfedésnél: 4-7 cm

Hódfarkú cserépfedésnél: 9,0 cm

(18×38; 19×40)

Hornyolt cserépfedésnél: 4,0 cm

Tangó sajtoltcserép fedés szarufa­hosszának és léckiosztásának meghatározása

298. ábra. Tangó sajtoltcserép fedés szarufa­hosszának és léckiosztásának meghatározása.

52. táblázat.

Tetőhajlásszög x mérete
25°-tól 3,5 cm
30°-tól 3,0 cm
40°-tól 2,5 cm

53. táblázat.

Csárdás cserépfedésnél:  
Tetőhajlásszög X
25°-tól 3,5 cm
30°-tól 3,0 cm
40°-tól 2,5 cm
Keringő cserépfedésnél:  
Tetőhajlásszög X
12°-tól 4,0 cm
30°-tól 3,0 cm
35°-tól 2,5 cm
40°-tól 2,0 cm
Polka cserépfedésnél:  
Tetőhajlásszög X
15°-tól 4,5 cm
20°-tól 4,0 cm
25°-tól 3,5 cm
30°-tól 3,0 cm
40°-tól 2,5 cm

A nyeregtető fedélszélesség és a tető­szerkezet szélességének meghatározása

A gyártók tervezési segédletei cserép fajtánként tartalmazzák az alkalmazandó sza­bályokat. A téma fontosságára tekintettel, példaként a Tangó sajtoltcserép fedés fe­délszélességének és a tetőszerkezet széles­ségének meghatározásával kerülnek be­mutatásra az alkalmazandó elvek.

A fedélszélesség számításának képlete:

f=b + m*fsz+j

lh=f-2*o

Ahol:

  • f=fedélszélesség
  • b=balos szegőcserép szélessége b=25,5 cm
  • f=a cserép fedési szélessége fsz=21,2 cm
  • m=a függőleges cseréposzlopok száma – 2
  • j =jobbos szegőcserép fedési szélessége j=21 cm
  • a = vízszintes átfedés a =4,5 cm
  • lh= a tetőszerkezet szélessége

o=a szegőcserepek túlnyúlása a tetőlécek végétől o=9,5 cm

A fedélszélesség számítás képletében sze­replő tényezők ajánlott értékei:

  • „b” és, j” – A bal- és jobboldali oromkép­zés szélességi méreteinek, szerkezetkialakításának függvénye, (általában b=j)
  • A „b” értéke (balos szegőcserép széles­sége): Tangó, Csárdás és Polka cserépfe­déseknél 25,5 cm. Keringő cserépfedés­nél 26,5 cm
  • A „j” értéke (jobbos szegőcserép fedési szélessége): Tangó, Csárdás, Keringő és Polka cserépfedéseknél 21 cm

A „b”= „j” értéke: A hódfarkú cserépfe­déseknél: (18×38) 10,4-12,8 cm (a szél­cserép szélesség határozza meg). (19×40) 11,3-13,8 cm (a szélcserép szélesség ha­tározza meg). Hornyolt cserépfedésnél az oromképzés szélességi mérete hatá­rozza meg.

Az „m” értéke egyenlő: A függőleges cse­réposzlopok száma [hódfarkú (18×38); (19×40) cserépfedéseknél]; a függőleges cseréposzlopok száma – 2 (a Tangó, Csárdás, Keringő és a Polka tetőfedé­seknél alkalmazva a szegőcserép oszlo­pokat veszi figyelembe); függőleges cse­réposzlopok száma – 1 (a hornyolt cse­répfedéseknél a horony méretét veszi fi­gyelembe). A hornyolt cserépfedés fe­délszélesség számítás képlete ennek megfelelően eltér az általánostól: f=b+m x fsz+j+sz, ahol „sz” egyenlő a hornyolt cserép szélességi méretével. A többi tényező értelmezése változatlan.

Az „fsz” értéke: – A Tangó és Csárdás cserép­fedéseknél 21,2 cm (vízszintes átfedés 4,5 cm). A Keringő cserépfedésnél 21,4 cm (vízszintes átfedés 5,5 cm). A Polka cse­répfedésnél 21,3 cm (vízszintes átfedés 4,5 cm). A Palotás cserépfedésnél 21,5 cm. – A hódfarkú cserépfedéseknél (18,0×38) 18,0 cm; (19×40) 19 cm; hornyolt cserépfedés­nél 18,6 cm.

A szükséges léchossz meghatározható, ha a fedélszélesség lezárására alkalmazott szerkezet méretét a fedélszélességből ki­vonjuk.

A szegőcserepek túlnyúlása a tetőlécek végétől: a Tangó és Csárdás cserépfedések­nél 9,5 cm, a Keringő és Polka cserépfedé­seknél 9,0 cm, a hódfarkú (18×38; 19×40) cserépfedéseknél 4,0 cm.

Tangó sajtoltcserép fedés fedélszélességé­nek és a tetőszerkezet szélességének meghatározása

299. ábra. Tangó sajtoltcserép fedés fedélszélességé­nek és a tetőszerkezet szélességének meghatározása.

A kerámia-cserépfedés csomópontjai és kialakításuk szabályai

Az általános, egybefüggő tetősíkok fedé­se a cikksorozat kerámiacserépre vonatkozó elő­írásainak betartásával, képzett szakember által végzett kivitelezés esetén megbízható, rendeltetésének megfelelő héjazatot alkot.

Hiba lehetőségek elsősorban a tetőfedés kritikus helyein a csomópontoknál, a szerke­zetek csatlakozásánál vannak, amelyek – épí­tési hibaként – végsoron kedvezőtlenül befo­lyásolják az egész tetőszerkezet külső és bel­ső hatások elleni megbízható működését.

A kerámia-cserépfedés csomópontjai: az eresz; a gerinc; az él és élgerinc; a vápa; az orom; a függőleges csatlakozások; a tető fel­építmények (tetőablakok, tetőkibúvók, ké­mények) és a tető kiegészítők (hófogók, nap­kollektorok, biztonságtechnikai eszközök).

A továbbiakban – a cikksorozat terjedelmi kor­látait figyelembe véve – bemutatásra kerül­nek a csomópontok kialakításának lehető­ségei, a kapcsolódó legfontosabb szabályok és az értelmezésüket segítő, jellemző ábrák.

A részletesebb szakmai információk meg­találhatók a gyártók beépítési útmutatói­ban és a vonatkozó szakirodalomban.

A tetőfedés szakszerű megvalósítását nagy­mértékben befolyásolja a tetőlécezés kialakítá­sa. Ez olyan tényező, mint az épületek esetén az alapozás szakszerű méretezése és kivitelezése.

Az ereszképzés

Az eresz kialakításának leggyakrabban alkalmazott formái:

  • a fekvőeresz, ahol az ereszcsatorna a tető­síkra fektetve kerül elhelyezésre (300. ábra)
  • a függőeresz, ahol az ereszcsatorna a te­tősík alatt kerül elhelyezésre (301., 302 ábra)
  • a párkányeresz, ahol a tető ereszrésze az ereszdeszkázattal, dobozszerűen eltaka­rásra kerül (303. ábra).
Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az eresz lezárása a szarufa felső síkján, csapadék­víz elvezetés fekvőeresz csatornával

300. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az eresz lezárása a szarufa felső síkján, csapadék­víz elvezetés fekvőeresz csatornával

  • 1 Cserépléc
  • 2 Ellenléc
  • 3 Rácserősített alátétfólia
  • 4 Szellőzőszalag
  • 5 Bevezetett levegő
  • 6 Ereszdeszkázat
  • 7 Ereszlemez
  • 8 Csatornatartó
  • 9 Fekvő ereszcsatorna
  • 10 Szellőzőelem horg. szeggel rögzítve
  • 11 Eresz szeli, elem fésű nélkül
  • 12 Elválasztó réteg
  • 13 Szarufa
  • 14 Talpszelemen.
Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az eresz lezárása a szarufa felső síkján, csapadék­víz elvezetés függőeresz csatornával

301. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az eresz lezárása a szarufa felső síkján, csapadék­víz elvezetés függőeresz csatornával

  • 1 Cserépléc
  • 2 Ellenléc
  • 3 Rácserősített alátétfólia
  • 4 Szellőzőszalag
  • 5 Bevezetett levegő
  • 6 Ereszdeszkázat
  • 7 Ereszlemez
  • 8 Csatornatartó vas
  • 9 Függő ereszcsatorna
  • 10 Szellőzőelem horg. szeggel rögzítve
  • 11 Hódfarkú hófogócserép
  • 12 Kiszellőztetett légrés min. 2 cm
  • 13 Hőszigetelés
  • 14 Párazáró fólia + belső burkolat.
Egyszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés (korona), az eresz lezárása a szarufa felső síkján, csapadékvíz elvezetés függőeresz csatornával

302. ábra. Egyszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés (korona), az eresz lezárása a szarufa felső síkján, csapadékvíz elvezetés függőeresz csatornával

  • 1 Cserépléc
  • 2 Ellenléc min. 5 cm
  • 3 Páraáteresztő tetőfólia
  • 4 Szellőzőszalag
  • 5 Bevezetett levegő
  • 6 Ereszdeszkázat
  • 7 Ereszlemez
  • 8 Csatornatartó
  • 9 Ereszcsatorna
  • 10 Kiszellőztetett légrés min. 5 cm
  • 11 Hőszigetelés
  • 12 Párazáró fólia + belső burkolat
  • 13 Elválasztó réteg.
Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az eresz lezárása vízszintesen, csapadékvíz elveze­tés függőeresz csatornával

303. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az eresz lezárása vízszintesen, csapadékvíz elveze­tés függőeresz csatornával

  • 1 Cserépléc
  • 2 Ellenléc
  • 3 Rácserősített alátétfólia
  • 4 Szellőzőszalag
  • 5 Bevezetett levegő
  • 6 Ereszdeszkázat
  • 7 Ereszlemez
  • 8 Csatornatartó
  • 9 Ereszcsatorna
  • 10 Elválasztó réteg.

Az ereszképzés szabályai:

  • A szél szívóhatása ellen az ereszt min­den esetben deszkázattal kell lezárni.
  • Az ereszsori cserepeket a tetőhajlás­szögtől függetlenül minden esetben rögzí­teni kell.
  • Az ereszsori cserepek túlnyúlása min. 6 cm.
  • Az alátéthéjazat feletti légrést az ellen­léccel kell biztosítani, amely a tetőfelület 0,2%-a, de min. 200 cm2/eresz fm szabad beszellőzéssel.
  • Az alátétfóliát az ereszvonallal párhuza­mosan kell fektetni, az ereszlemezre ráta­karva. A fólia alsó éle az ereszlemezen és ne az ereszcsatornában legyen.
  • Fekvőeresz csatorna esetén az alátéthé­jazat takarjon rá a fekvőeresz csatorna be­tétlemezére.
  • Az eresznél az első léctávolságot mindig az adott kerámia tetőcserép típusa határoz­za meg.
  • Az eresz cserépsor alsó vízszintes vona­la, az ereszvonal a függőeresz csatorna víz­szintes méretének 1/3-a és 1/2-e közé essen.

A gerincképzés

A gerincképzés szabályai:

  • A gerincnél a szarufa közti távolsághoz tartozó tetőfelület 0,05%-ának megfelelő szabad kiszellőzési keresztmetszetet kell megvalósítani.
  • A fóliafektetést a taréjgerinc alatt 25-30 cm-re hagyjuk abba, hogy a légréteg felső kiszellőztetését biztosítsuk.
  • A porhó bejutásának megakadályozásá­ra helyezzünk el a taréjgerincen egy olyan széles fóliacsíkot az ellenlécen rögzítve, amely 10-15 cm-re rátakar az ellenléc alatt a fóliára.
  • A gerinccserepek mindig az uralkodó széliránynak ellentétesen kerüljenek rögzí­tésre. A gerinceknél a lezárás készülhet nedvesen (habarcs) vagy szárazon (száraz tartozékelem). A gerinccserép rögzítése minden esetben kúpkapcson keresztül 2 db csavarral történik.
  • A gerincsori cserepeket minden esetben rögzíteni kell a szél szívó hatása ellen.

A gerincképzést a 304. ábra mutatja be.

Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az alátéthéjazat a gerincen átvezetve, a gerinc képzés szárazon

304. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az alátéthéjazat a gerincen átvezetve, a gerinc képzés szárazon

  • 1 Húzott sima gerinccserép
  • 2 Taréjcserép
  • 3 Rácserősített alátétfólia csík
  • 4 Szellőzőgarnitúra
  • 5 Levegő kivezetés
  • 6 Cserépléc
  • 7 Ellenléc
  • 8 Rácserősített alátétfólia
  • 9 Kúpcseréprögzítő csavarral rögzítve
  • 10 Gerincléc csavarral rögzítve
  • 11 Gerincléctartó
  • 12 Gerinc lezáró szalag.

Páraáteresztő tetőfólia alátéthéjazatként alkalmazása esetén a gerinckialakítást a 305. ábra szemlélteti.

Egyszeresen átszellőztetett tető, egyrétegű fedés, az alátéthéjazat (páraáteresztő) a gerincen átve­zetve, a gerinc képzés szárazon

305. ábra. Egyszeresen átszellőztetett tető, egyrétegű fedés, az alátéthéjazat (páraáteresztő) a gerincen átve­zetve, a gerinc képzés szárazon

  • 1 Sajtolt sima gerinccserép
  • 2 Hőszigetelés
  • 3 Hornyolt szellőzőcserép
  • 4 Levegő kivezetés
  • 5 Cserépléc
  • 6 Ellenléc min. 5 cm
  • 7 Páraáteresztő tetőfólia
  • 8 Kúpcseréprögzítő csavarral rögzítve
  • 9 Gerincléc csavarral rögzítve
  • 10 Gerincléctartó
  • 11 Párazáró fólia + belső burkolat
  • 12 Gerincszalag.
Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az alátéthéjazat az élnél kiszellőztetve, az él képzés szárazon

306. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az alátéthéjazat az élnél kiszellőztetve, az él képzés szárazon

  • 1 Húzott sima gerinccserép
  • 2 Kúpcseréprögzítő csavarral rögzítve
  • 3 Gerincléc csavarral rögzítve
  • 4 Száraz él lezáró szalag
  • 5 Gerincléctartó
  • 6 Párazáró fólia + belső burkolat
  • 7 Hőszigetelés
  • 8 Kiszellőztetett légrés min. 2 cm
  • 9 Rácserősített alátétfólia
  • 10 Cserépléc
  • 11 Ellenléc
  • 12 Élszaru.
  • 307. ábra. Egyszeresen átszellőztetett tető, egyrétegű fedés, az alátéthéjazat (páraáteresztő) az élen átvezet­ve, az él képzés szárazon
  • 1 Sajtolt sima gerinccserép
  • 2 Kúpcseréprögzítő csavarral rögzítve
  • 3 Gerincléc csavarral rögzítve
  • 4 Elasztikus élgerincelem
  • 5 Gerincléctartó
  • 6 Párazáró fólia + belső burkolat
  • 7 Hőszigetelés
  • 8 Kiszellőztetett légrés
  • 9 Páraáteresztő tetőfólia
  • 10 Cserépléc
  • 11 Ellenléc min. 5 cm
  • 12 Élszaru.

Az él és élgerinc képzése

Az él és élgerinc képzés szabályai:

  • A gerinccserepek rögzítését az élléchez minden esetben a kúpkapcson keresztül csavarozással kell végezni.
  • Az él és élgerincsori cserepeket a szél szívóhatása ellen minden esetben rögzíteni kell.
  • Az élen, élgerincen tilos átvezetni a te­tőfóliát; helyette az éllel élgerinccel párhu­zamosan futó ellenlécre kell felhajtani és rögzíteni. Az így kialakított rés biztosítja az éleknél, élgerinceknél a légrés kiszellőztetését; a csapadék bejutásának megakadá­lyozására az elasztikus élgerincelem, a szellőző gerincszalag vagy a fésűs szellőző­elem szolgál.
  • Az élgerinc kialakítását a 306. ábra mutatja be.
  • Páraáteresztő tetőfólia alátéthéjazat­ként alkalmazása esetén az élgerinc kiala­kítást a 307. ábra szemlélteti.
  • Az él kezdése a kezdőkúp, az élgerinc kezdésénél a vízzárást fémlemez betéttel kell biztosítani.
  • A kerámiacserép tetőfelület élhez, vagy élgerinchez csatlakozása hagyományosan alapcserepekkel, Mester vágással vagy Winchester vágással történik.
  • A Mester vágással biztosítható, hogy 6 cm-nél keskenyebb cserép ne kerüljön a te­tőfelületre.
  • A Winchester-vágás olyan szerkesztési módszer, amely megfelelő hosszúságú, megbízhatóbban rögzíthető cserepeket eredményez az él, az élgerinc és a falfedé­sek kialakításához.
  • Az élgerinc képzés megvalósítható ned­vesen, vagy szárazon a hozzátartozó száraz tartozékelemmel.

A vápaképzés

A vápa mindig két tetősík metszésével jön létre, és mindig belső szöget alkot.

A vápa a tető legjobban igénybevett ré­sze, nemcsak statikailag, hanem a csapa­dékhatás miatt is, mert a vápa alsó pontja­ihoz tartozik a legnagyobb vízgyűjtő felü­let.

A vápáknak sokféle változata van, részle­tes ismertetésük meghaladja a cikksorozat terje­delmi lehetőségeit.

A vápák alaptípusai és alkalmazhatósá­guk:

  egyrétegű fedések kétrétegű fedések
fémlemezbetétes alkalmazható alkalmazható
rövidlemezes nem alkalmazható alkalmazható
aláfektetett alkalmazható alkalmazható
bekötött nem alkalmazható alkalmazható

A vápaképzés szabályai:

  • A vápákat bármelyik alaptípusnál a nagy igénybevétel miatt mindig deszkázott aljzatra kell készíteni.
  • A fémbetétes vápa készítésénél a vápa tengelytől 10-10 cm szabad kifolyást kell biztosítani a csapadékvíz elvezetésre.
  • A vápákban a tetőfedőanyagok rögzíté­se, cserepenkénti drótozással készüljön (Ø 1,6 mm horganyzott acéldrót).
  • A fémbetétes vápalemezeknél kapcsolat nélkül, a vízzárást a rátakarás biztosítja, amelynek mértéke a 10 cm-es vízküszöb­nek megfelelő legyen.
  • A nem egyenlő hajlásszögű tetőfelüle­teknél a vápában a fémbetét mindig egy felhajtással készüljön, amely mindig az ala­csonyabb tetőfelületen helyezkedjen el.
  • Az egyrétegű fedések esetén a tetőfedő­anyag a vápa tengelyében nem vágható össze.
  • A bekötött vápáknál a vápa hajlásszög min. értéke 26°, amely 35° tetőhajlásszögnek felel meg. A vápában a vízzárást min­dig plusz kerámiacserép sorok (bekötő so­rok) biztosítják.
  • Az aláfektetett vápába kétrétegű kerá­miacserép fedés kerül, amelyre 10-10 cm-es rátakarással fednek rá a főtető kerámia­cserép síkjai. A vápában az anyagvastagsá­gokat figyelembe kell venni, amelyhez a te­tősíkok kialakítása a vápaszarufa süllyesz­tésével vagy főtetősíkok ellenléc magassá­gának növelésével biztosítható.
  • Normál, nem páraáteresztő tetőfólia (sd ≥ 1 m) alkalmazásakor a vápánál a fóliát nem szabad átvezetni, hanem a vápával párhuzamosan futó ellenlécre kell rögzíte­ni. Az ellenléc és a vápával párhuzamosan áthelyezett ellenléc között egy csatornát kell kialakítani, amelyet a vápaelem lefed; az így kialakított szellőzőrés biztosítja a le­vegőáramlást.
  • Páraáteresztő tetőfólia (sd ≤ 0,2 m) alkal­mazásakor a fólia a vápákon is megszakítás nélkül átvihető a másik tetősíkra.

A 308., 309. ábrák vápakialakítási példá­kat mutatnak be.

Kétszeresen átszellőztetett tető, egyrétegű fedés, a vápa kiszellőztetve, vápatekerccsel, süllyesztve

308. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, egyrétegű fedés, a vápa kiszellőztetve, vápatekerccsel, süllyesztve

  • 1 Vápatekercs horg. szeggel rögzítve
  • 2 Öntapadó váparögzítő
  • 3 Vápadeszkázat
  • 4 Cserépléc
  • 5 Ellenléc
  • 6 Rácserősített alátétfólia
  • 7 Hőszigetelés
  • 8 Párazáró fólia + belső burkolat
  • 9 Vápaszaru
  • 10 Kiszellőztetett légrés min. 2 cm
  • 11 Hódfarkú alapcserép.
Kétszeresen átszellőztetett tető, egyrétegű fedés, a vápa kiszellőztetve, fém vápabetételemmel

309. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, egyrétegű fedés, a vápa kiszellőztetve, fém vápabetételemmel

  • 1 Fém vápahajlat
  • 2 Kiemelés
  • 3 Vápadeszkázat
  • 4 Cserépléc
  • 5 Ellenléc
  • 6 Rácserősített alátétfólia
  • 7 Hőszigetelés
  • 8 Párazáró fólia + belső burkolat
  • 9 Vápaszaru
  • 10 Kiszellőztetett légrés min. 2 cm
  • 11  Polka alapcserép
  • 12 Fóliarögzítő léc 2/2 cm.
Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az oroméi szegőcseréppel és az orom külső része az eresszel párhuzamosan lezárva gyalult min. 16 mm vastag deszkázattal

310. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az oroméi szegőcseréppel és az orom külső része az eresszel párhuzamosan lezárva gyalult min. 16 mm vastag deszkázattal

  • 1 Hódfarkú szélcserép
  • 2 Horg. szeg rögzítés
  • 3 Cserépléc
  • 4 Ellenléc
  • 5 Kiszellőztetett légrés
  • 6 Rácserősített alátétfólia
  • 7 Hőszigetelés
  • 8 Oromdeszka
  • 9 Külső burkolat
  • 10 Kiszellőztetett légrés min. 2 cm
  • 11 Párazáró fólia + belső burkolat.
Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az oroméi fémlemez csatlakozással, a (fémlemez fel­hajtással) és az orom külső része az eresszel párhuzamosan lezárva gyalult min. 16 mm vastag deszkázattal

311. ábra. Kétszeresen átszellőztetett tető, kétrétegű fedés, az oroméi fémlemez csatlakozással, a (fémlemez fel­hajtással) és az orom külső része az eresszel párhuzamosan lezárva gyalult min. 16 mm vastag deszkázattal

  • 1 Fém oromszegély
  • 2 Hódfarkú 3/4-es cserép horg. szeg rögzítéssel és drótozással
  • 3 Cserépléc
  • 4 Ellenléc
  • 5 Kiszellőztetett légrés
  • 6 Rácserősített alátétfólia
  • 7 Hőszigetelés
  • 8 Oromdeszka
  • 9 Külső burkolat
  • 10 Kiszellőztetett légrés min. 2 cm
  • 11 Párazáró fólia + belső burkolat.
Oldalfal csatlakozás - fémlemez szegéllyel

312. ábra. Oldalfal csatlakozás – fémlemez szegéllyel

  • 1 Hornyolt alapcserép csavarral rögzítve
  • 2 Fémlemez szegély sűrített lécezésen
  • 3 Cserépléc
  • 4 Ellenléc
  • 5 Kiszellőztetett légrés
  • 6 Rácserősített alátétfólia falra vezetve.
Kéményszegély kialakítása kéménycsatlakozó szalaggal koronafedésnél

313. ábra. Kéményszegély kialakítása kéménycsatlakozó szalaggal koronafedésnél

  • 1 Kéménycsatlakozó szalag
  • 2 Cserépléc
  • 3 Ellenléc
  • 4 Rácserősített alátétfólia
  • 5 Fóliacsatorna
  • 6 Aládeszkázás
  • 7 Viharléc tiplivel rögzítve.
Kéményszegély kialakítása fémlemezzel kettős fedésben

314. ábra. Kéményszegély kialakítása fémlemezzel kettős fedésben

  • 1 Kéményszegély
  • 2 Cserépléc
  • 3 Ellenléc
  • 4 Rácserősített alátétfólia
  • 5 Fóliacsatorna
  • 6 Aládeszkázás.
Tetőkibúvó ablak - fóliacsatornával

315. ábra. Tetőkibúvó ablak – fóliacsatornával

  • 1 Hornyolt alapcserép
  • 2 Fólia csatorna
  • 3 Alátámasztó léc
  • 4 tetőkibúvó ablak
  • 5 Ólomkötény
  • 6 Cserépléc
  • 7 Ellenléc
  • 8 Rácserősített alátétfólia
  • 9 Horg. szeg rögzítés.
316. ábra. Hófogórács elhelyezése

316. ábra. Hófogórács elhelyezése

  • 1 Cserépléc
  • 2 Ellenléc
  • 3 Rácserősített alátétfólia
  • 4 Szellőzőszalag
  • 5 Bevezetett levegő
  • 6 Hófogórács
  • 7 Hófogórács tartó 90 cm-ként csavarozva.
317. ábra. Univerzális járórács elhelyezése

317. ábra. Univerzális járórács elhelyezése

  • 1 Hódfarkú tetőcserép
  • 2 Járórács tartó pótléc
  • 3 Univerzális járórács garnitúra
  • 4 Cserépléc
  • 5 Ellenléc
  • 6 Rácserősített alátétfólia.

A tetőszerkezet függőleges szerkezeteihez való csatlakozások csomópontjainak kialakítása

Az orom kialakítása (310. ábra, 311. ábra).

  • Az oromnál a szegőcserepek nem érhet­nek az oromdeszkához.
  • Az oromnál minden kerámiacserepet rögzíteni kell a szél szívóhatása ellen.
  • Az alátétfóliát az oromélnél felhajtással kell befejezni.

Az oldalfal csatlakozás kialakítása (312. ábra).

  • Az oldalfal csatlakozásnál minden kerá­miacserepet rögzíteni kell a szél szívóhatá­sa ellen.
  • Az alátétfóliát a falra felvezetve rögzíte­ni kell.

A kéményszegély kialakítása (313. ábra, 314. ábra). A tetőkibúvó ablak beépítése (315. ábra). A hófogó rács elhelyezése (316. ábra). Az univerzális járórács elhelyezése (317. ábra).

A kerámiacserép tervezésének döntési pontjai

A cikksorozat kerámiacserép pontjaiban – en­ciklopédikus jelleggel – megtalálható isme­retek lehetővé teszik az olvasó számára az eligazodást a tetőszerkezet kialakítás, a ke­rámiacserép tetőfedés azon alapvető szak­mai követelményei között, amelyek betar­tása alapvető fontosságú a tető rendelteté­sének megfelelő működése érdekében.

A kerámia tetőfedés tervezési fázisában kell biztosítani, hogy a tető, mint „a ház koronája”, környezetbe illesztett formájá­val, a fedéshez választott kerámiacserép tí­pusával, színével, az alkalmazott fedési móddal keltett esztétikai hatás eredménye­ként, maradandó értéket teremtve megha­tározza az épület stílusát.

A kerámia tetőfedés tervezési szempont­jai közül ki kell emelni a csomópontok je­lentőségét. A hibalehetőségek elsősorban a tetőfedés kritikus helyein a csomópon­toknál, a szerkezetek csatlakozásánál van­nak, amelyek – építési hibaként – kedve­zőtlenül befolyásolják az egész tetőszerkezet külső és belső hatások elleni megbízha­tó működését.

Alapvető fontosságú, hogy a kiviteli tervek az általános, egybefüggő tetősíkok rétegrendjének tervén kívül ki­emelten tartalmazzák az adott tetőhöz tar­tozó csomópontok: az eresz, a gerinc, a vá­pa, az él és a függőleges csatlakozások ter­vezett kialakítását.

Az épület egészének állékonysága, a falszerkezetekkel szemben támasztott hőtechnikai, zaj-, tűz-, nedvességvédelmi követelmények teljesíthetősége – a falszerkezetek fentieknek megfelelő kialakításán túlmenően – nagymértékben függ az épületszerkezetek különféle csatlakozási csomópontjainak szakszerű kialakításától.

Ebben a cikkben Porotherm építési rendszer elemeiből építhető épületszerkeze­tek legfontosabb csatlakozási csomópontjainak rajzait mutatja be.

Különleges építéstechnikai megoldásként bemutatásra kerül a kéthéjú; 25 cm vastagság­gal; tömör, kevéslyukú ill. soklyukú téglából; 12 cm vastag burkoló tégla falazatú előtéthéj­jal; hőszigeteléssel és átszellőztetett légréteggel készíthető falszerkezet.

Derékszögű falsarok kialakítása 1
Derékszögű falsarok kialakítása 2

150. ábra. Derékszögű falsarok kialakítása 38 N+F (nútféderes) falazóblokkból.

Derékszögű falsarok kialakítása 1
Derékszögű falsarok kialakítása 2.

151. ábra. Derékszögű falsarok kialakítása 38 N+F (nútféderes) falazóblokkból.

Falvég és derékszögű falsarok kialakítása

152. ábra. Falvég és derékszögű falsarok kialakítása, valamint ablak beépítése Porotherm 44 HS falazat­ban, feles-, káva- és saroktégla beépítésével.

Külső-belső teherhordó fal csatlakozása

153. ábra. Külső-belső teherhordó fal csatlakozása 38 N+F (nútféderes) és 30 N+F (nútféderes) falazóblokkok között.

Belső falsarok kialakítása 38 N+F és 30 N+F (nútféderes) falazóblokkok között. 1
Belső falsarok kialakítása 38 N+F és 30 N+F (nútféderes) falazóblokkok között. 2

154. ábra. Belső falsarok kialakítása 38 N+F és 30 N+F (nútféderes) falazóblokkok között.

10 N+F (nútféderes) válaszfal csatlakozása 38 N+F (nútféderes) falazóblokkból épített teherhordó külső falra.

155. ábra. 10 N+F (nútféderes) válaszfal csatlakozása 38 N+F (nútféderes) falazóblokkból épített teherhordó külső falra.

10 N+F (nútféderes) válaszfalak csatlakozása egymáshoz

156. ábra. 10 N+F (nútféderes) válaszfalak csatlakozása egymáshoz.

Derékszögű falsarok kialakítása 10 N+F (nútféderes) válaszfaltéglából

157. ábra. Derékszögű falsarok kialakítása 10 N+F (nútféderes) válaszfaltéglából.

Tömör, kevés- illetve soklyukú téglából készülő külső falak 25 cm vastagsággal, 12 cm vastag burkoló tégla falazatú előtéthéjjal, hőszigeteléssel, átszellőztetett légréleggel. Függőleges méretrend. (Az előtéthéj rögzítés, kialakítás szabályait lásd a 2.2 és a 4.4 részekben).

158. ábra. Tömör, kevés- illetve soklyukú téglából készülő külső falak 25 cm vastagsággal, 12 cm vastag burkoló tégla falazatú előtéthéjjal, hőszigeteléssel, átszellőztetett légréleggel. Függőleges méretrend. (Az előtéthéj rögzítés, kialakítás szabályait lásd a 2.2 és a 4.4 részekben).

Tömör, kevés- illetve soklyukú téglából készülő külső falak 25 cm vastagsággal, 12 cm vastag burkoló tégla falazatú előtéthéjjal, hőszigeteléssel, átszellőztetett légréteggel Csatlakozások 1. 1.
Tömör, kevés- illetve soklyukú téglából készülő külső falak 25 cm vastagsággal, 12 cm vastag burkoló tégla falazatú előtéthéjjal, hőszigeteléssel, átszellőztetett légréteggel Csatlakozások 1. 2

159. ábra. Tömör, kevés- illetve soklyukú téglából készülő külső falak 25 cm vastagsággal, 12 cm vastag burkoló tégla falazatú előtéthéjjal, hőszigeteléssel, átszellőztetett légréteggel Csatlakozások 1.

Tömör, kevés- és soklyukú téglából készülő külső falak 25 cm vastagsággal, 12 cm vastag bur­koló tégla falazatú előtéthéjjal, hőszigeteléssel, átszellőztetett légréteggel. Csatlakozások 2. 1.
Tömör, kevés- és soklyukú téglából készülő külső falak 25 cm vastagsággal, 12 cm vastag bur­koló tégla falazatú előtéthéjjal, hőszigeteléssel, átszellőztetett légréteggel. Csatlakozások 2. 2.

160. ábra. Tömör, kevés- és soklyukú téglából készülő külső falak 25 cm vastagsággal, 12 cm vastag bur­koló tégla falazatú előtéthéjjal, hőszigeteléssel, átszellőztetett légréteggel. Csatlakozások 2.

Tömör, kevés- és soklyukú téglából készülő külső falak 25 cm vastagsággal, 12 cm vastag burkoló téglafalazatú előtéthéjjal, hőszigeteléssel, átszellőztetett légréteggel. Csatlakozások 3. 1.
Tömör, kevés- és soklyukú téglából készülő külső falak 25 cm vastagsággal, 12 cm vastag burkoló téglafalazatú előtéthéjjal, hőszigeteléssel, átszellőztetett légréteggel. Csatlakozások 3. 2.

161. ábra. Tömör, kevés- és soklyukú téglából készülő külső falak 25 cm vastagsággal, 12 cm vastag burkoló téglafalazatú előtéthéjjal, hőszigeteléssel, átszellőztetett légréteggel. Csatlakozások 3.

Külső teherhordó fal lábazata, PTH 44 HS + vékonyvakolat.

162. ábra. Külső teherhordó fal lábazata, PTH 44 HS + vékonyvakolat.

Külső teherhordó fal lábazata, PTH 30 N+F + téglaburkolat.

163. ábra. Külső teherhordó fal lábazata, PTH 30 N+F + téglaburkolat.

Belső teherhordó fal részben alápincézett épületnél, pincetégla + PTH 30 N+F.

164. ábra. Belső teherhordó fal részben alápincézett épületnél, pincetégla + PTH 30 N+F.

Külső teherhordó fal és pincepadló találkozása, PTH pincetégla.

165. ábra. Külső teherhordó fal és pincepadló találkozása, PTH pincetégla.

Külső teherhordó fal lábazata, PTH 38 HS + vékonyvakolat

166. ábra. Külső teherhordó fal lábazata, PTH 38 HS + vékonyvakolat.

Külső teherhordó fal lábazata, PTH 44 HS + vékonyvakolat.

167. ábra. Külső teherhordó fal lábazata, PTH 44 HS + vékonyvakolat.

168. ábra. U zsaluelem térdfali alkalmazása.

168. ábra. U zsaluelem térdfali alkalmazása.

Porotherm S elemmagas áthidaló és Porotherm kávatégla beépítése, falnézet.

169. ábra. Porotherm S elemmagas áthidaló és Porotherm kávatégla beépítése, falnézet.

Külső fal és közbenső födém találkozása, PTH 38 HS + vékonyvakolat.

170. ábra. Külső fal és közbenső födém találkozása, PTH 38 HS + vékonyvakolat.

Belső teherhordó fal és közbenső födém találkozása, PTH 20 N+F és PTH 20 N+F

171. ábra. Belső teherhordó fal és közbenső födém találkozása, PTH 20 N+F és PTH 20 N+F.

Válaszfal és közbenső födém találkozása, PTH12 N+F.

172. ábra. Válaszfal és közbenső födém találkozása, PTH12 N+F.

Közbenső födém és külső tartófal csatlakozása Porotherm S elemmagas áthidaló és kávatégla beépítése esetén - a födémgerendával párhuzamos metszet 38 cm vastag falszerkezetben.

173. ábra. Közbenső födém és külső tartófal csatlakozása Porotherm S elemmagas áthidaló és kávatégla beépítése esetén – a födémgerendával párhuzamos metszet 38 cm vastag falszerkezetben.

Közbenső födém és falburkoló téglával burkolt külső tartófal csatlakozása a födémgerendá­val, Porotherm S elemmagas áthidaló esetén - párhuzamos metszet.

174. ábra. Közbenső födém és falburkoló téglával burkolt külső tartófal csatlakozása a födémgerendá­val, Porotherm S elemmagas áthidaló esetén – párhuzamos metszet.

Közbenső födém és külső tartófal csatlakozása a födémgerendával, Porotherm feszített áthidaló beépítésével - párhuzamos metszet.

175. ábra. Közbenső födém és külső tartófal csatlakozása a födémgerendával, Porotherm feszített áthidaló beépítésével – párhuzamos metszet.

Porotherm S elemmagas áthidaló beépítése.

176. ábra. Porotherm S elemmagas áthidaló beépítése.

Porotherm A-10 áthidaló beépítése válaszfalba.

177. ábra. Porotherm A-10 áthidaló beépítése válaszfalba.

Porotherm A-10 áthidaló beépítése.

178. ábra. Porotherm A-10 áthidaló beépítése.

Porotherm áthidaló beépítése.

179. ábra. Porotherm áthidaló beépítése.

Ereszkialakítás tetőtér-beépítés nélküli fedélszékes épület esetén.

180. ábra. Ereszkialakítás tetőtér-beépítés nélküli fedélszékes épület esetén.

Ereszkialakítás tetőtér-beépítés nélküli fedélszékes épület esetén falburkoló téglaburkolattal.

181. ábra. Ereszkialakítás tetőtér-beépítés nélküli fedélszékes épület esetén falburkoló téglaburkolattal.

Ereszkialakítás fedélszékes épület – tetőtér-beépítés esetén

182. ábra. Ereszkialakítás fedélszékes épület – tetőtér-beépítés esetén.

Ereszkialakítás fedélszékes épület – tetőtér-beépítéssel, falburkoló téglaburkolattal.

183. ábra. Ereszkialakítás fedélszékes épület – tetőtér-beépítéssel, falburkoló téglaburkolattal.

A lakásépítés egy életre szóló, több gene­rációra kiható döntés, egyben komoly anya­gi erőforrásokat igénylő beruházás. A megfelelő telek és építőanyagok kiválasztása, a szaksze­rű tervezés és kivitelezés a legfontosabb fel­tételek annak érdekében, hogy a ház lakói kellemes klímában, jó közérzettel éljenek; biztonságos és tartós védelmet kapjanak a környezeti hatásokkal szemben; a lakás üzemeltetésére, karbantartására minél ke­vesebb pénzt költsenek; nem utolsósorban életük beruházása értékálló legyen.

Falazás

Az építési hibák lecsökkentik a felsorolt kö­vetelmények megvalósulásának mértékét, mi­nőségét; felesleges költségeket, időpazarlást és stresszt okozva a lakástulajdonosoknak.

Ebben a cikkben összefoglalás­ra kerülnek azok a legfontosabb ismeretek, szabályok, amelyeket a tégla falszerkeze­tek építése során be kell tartani.

Ezek az építési hibák károsan befolyásolják az egyébként jó minőségű téglából, szakszerű­en épített falszerkezetek, épületek stabilitását, funkcionális működését és élettartamát.

A tégla falszerkezetek építéstechnológiája

Falazás

A falazás általános szabályai

1. Az egyes épületszintek felmenő falainak in­dításánál (alaptesten, vagy betonlábazati falon) a kijelölt falsávoknak megfelelően – az előzete­sen elkészített vízszintes falszigetelésre egy falazóelem sort, mint vezető sort kell kirakni.

Az elemek kiosztása, függőleges hézagai­nak rendszere ezáltal az egész falszakaszra meghatározó.

A falazást a falsarkoknál kell kezdeni, a megnedvesített téglákat teljes felületükön habarcságyba kell helyezni. A sarokba el­helyezett téglákat vízmértékkel és gumika­lapáccsal pontosan be kell állítani és a víz­szintes méreteket is ellenőrizni kell.

Falazás a háznál

A vízszintes habarcsréteg kialakításánál gondosan ügyelni kell arra, hogy az a téglák külső éléig teljesen ki legyen töltve. A vízszintes hézagból kitüremkedő felesleges habarcsot kőműveskanállal le kell húzni.

A munkába fogott falszakaszok sarkait függőbe állított léccel kell ellátni, melyre az egyes sormagasságok vízszintben kije­lölt helyét be kell jelölni. Az így kialakított sarokpontokon a tégla felső élén zsinórt kell kifeszíteni az egyes téglasorok kialakí­tása céljából. Ezzel mind a falsarkok füg­gőleges helyzete, mind az egyenletes sor­magasság ellenőrizhető és betartható.

A fal függőlegességét először vízszintező­vel, majd a 4. sortól kezdve függőónnal kell ellenőrizni. Be kell jelölni az ajtó- és ablaknyílások ten­gelyét és szélességét.

2. A falazat egyenlő magasságú, vízszin­tes helyzetű falazóelem sorokkal készül. A tervező a falazat magasságát a falazó­elem magassági méretének és a falazó habarcsréteg vastagságának figyelembevé­telével a sorok egészszámú többszörösé­ben határozza meg, melyet a kivitelezés során be kell tartani.

A falazat magasságának növekedésével be kell jelölni az ablakok alatti mellvédfa­lak magasságát, amitől felfelé az ablaknyí­lás kimarad.

A nyílászárók szemöldök magasságában – amennyiben azok kiváltása nem koszo­rúval, összefüggő monolit vasbeton kivál­tóval készül – el kell helyezni a nyílásáthi­daló gerendákat, különös figyelmet for­dítva azok statikai tervben előírt felfekvé­si hosszára.

A terv szerinti falazatmagasság elérése után „falegyent” kell képezni, melyre a ko­szorúgerenda, ill. a födém felfekszik. Üre­ges falazóelemekből készülő falazatokra az előregyártott vasbetongerendás födémek csak teherelosztó koszorún keresztül tá­maszthatók.

A nyílásáthidalások ill. koszorúk vonalá­ban a hőhidak elkerülésére külön hőszige­telő réteget kell beépíteni.

3. A falazat készítése során az egymás mellett és egymáson elhelyezkedő falazó-elemeket úgy kell habarcsba rakni, hogy a fugamagasság és szélesség 8-16 mm között legyen, de a 12 mm az ideális. Az elemek közötti álló hézagokat teljes magasságban ki kell habarccsal tölteni, kivéve a habarcs­horonnyal kialakított falazóelemekből ké­szülő falazatokat, ahol az álló hézagok ha­barcs kitöltését a habarcshornyoknál meg kell szakítani, vagyis a habarcshorony üre­sen marad.

További kivételeket a fenti szabály alól az ún. habarcstáskás téglák, valamint a nútféderes (hornyos-eresztékes) téglák falazása jelenti.

A habarcstáskás téglákat szorosan egy­más mellé kell illeszteni, és a téglák oldalát nem szabad megkenni habarccsal. A ha­barcstáskákat a vízszintes habarcsréteg ké­szítésével egyidejűleg teljesen ki kell tölte­ni habarccsal.

A nútféderes (hornyos-eresztékes) kiala­kítású téglák függőleges csatlakozásába habarcsot nem szabad tenni, csak a téglák hornyos-eresztékes oldalait kell szorosan egymásba illeszteni.

A falsarkoknál és az egyéb falcsatlakozá­soknál az eresztéknek mindig kifelé kell mutatnia és az eresztékek iránya téglaso­ronként váltakozik.

A fal síkjából kiálló eresztékeket le kell ütni, hogy a vakoláshoz egységes sík felület álljon rendelkezésre. A tégla méretrendjé­től eltérő, vágott oldalú elemek beépítése­kor a függőleges fugában habarcsot kell használni.

Gyártott feles elem hiányában a feles ele­mek egész elemekből fűrészeléssel is előál­líthatók.

A habarcstáskás és nútféderes (hornyos-eresztékes) termékek esetében kőműveska­lapács helyett gumikalapácsot kell használni.

A habarcs minőségét – a falazat megköve­telt szilárdsága függvényében – statikus ter­vező adja meg. A nagy üregtérfogatú falazóelemekből készülő falazatokhoz Hf 10-es szilárdságú cementes mészhabarcsnál gyengébb falazóhabarcs nem alkalmazható. Célszerű előkevert, zsákos, a terhelési igénybevételhez kiválasztható normál vagy hőszigetelő szárazhabarcsot használni.

Falazás előtt a téglákat 5-10 percig áztat­ni kell. Ez azért szükséges, mert a száraz falazóelemek felhasználásával készülő fa­lazatok szilárdsága nem lenne azonos a tervezettel, ugyanis a falazóelem elvonja a habarcsból a kötéshez szükséges vizet.

A falazóhabarcs helytelenül megválasz­tott konzisztenciája jelentősen befolyásolja a falazat minőségét. A túl híg habarcs be­folyik az üregekbe, a vízszintes hézagokból kitüremkedik. A túl kemény habarcs nem tölti ki a hézagokat. A vízszintes hézagok­ból kinyomódó és hiányos, vagy egyenetlen habarcsréteg a falazóelemek repedését és a falazat szilárdságának csökkenését ered­ményezi, az üregekbe befolyt habarcs pe­dig rontja a falazat hőszigetelő képességét.

4. A falazatok tervben előírt szilárdságá­nak biztosítása érdekében a falazást az alábbi szabályok betartásával kell végezni.

Falazás lépései:

  • az egymás fölötti elemsorok haránt irá­nyú álló hézagai nem eshetnek egymás fö­lé. Az egyes álló hézagok az egymás fölötti elemsorokban 1/2-1/4 elemszélességnyi tá­volságban lehetnek egymástól.
  • az egymás mellett két vagy több sorban elhelyezett elemek közötti hosszanti álló hézagai sem eshetnek egymás fölé.

Valamennyi falazóelem-típusból készülő falazatot az elemek kötésben történő elhe­lyezésével kell elkészíteni.

Az átkötési értéknek (Ü) meghatározásá­nál az alábbi összefüggés alkalmazása ajánlott:

Ü ≥ 0,4h ≥ 4,5 cm; ahol: h=téglamagasság.

A falazás során az elemek kötési szabá­lyainak figyelmen kívül hagyása a falazat repedését eredményezi, és veszélyezteti az épület állékonyságát.

Ugyancsak a téglakötés szabályainak fi­gyelembevételével kell csatlakoztatni a kü­lönböző ütemben falazott falszakaszokat, ebben az esetben az első ütemben épülő falból kiálló csorbázatot kell készíteni.

Az összefüggő falazatokat a falazás során egy ütemben kell kialakítani.

Különleges előírások

1. Az égéstermékkel közvetlenül nem érintkező (béléscsöves) kéménypillérek csak nagyszilárdságú tömör téglából építhetők, amelyek fagyállóságát az MSZ EN 14297:2005 szabvány szerint kell vizsgálni.

Az égéstermékekkel közvetlenül érintke­ző kéménypillérek nagyszilárdságú tömör téglából csak a már említett szabvány sze­rint végzett fagyállóság vizsgálat és az MSZ 14799:1998 szabvány szerinti kéményszer­kezet tűzállósági vizsgálat alapján kiadott EME engedély birtokában építhetők.

2. Kisméretű tömör téglából – tekintve, hogy nem fagyállóak – teherhordó külső pincefalak csak abban az esetben építhetők, amennyi­ben talajnedvesség elleni szigetelés készül.

3. Üreges falazóelemek nem alkalmaz­hatók:

  • pince és lábazati falként; (pincefal ese­tében kivétel a pincetégla)
  • boltív képzéséhez;
  • kémény falazásához.

4. Üreges falazóelemekből önálló teherhordó pillér csak azonos falazóelem-típusokból, az elemkötési szabályok betarthatósága és a szilárdsági követelmények ki­elégíthetősége esetén készíthetők.

5. A nagy üregtérfogatú falazóelemekből készülő falazatok építésénél a nyílászáró szerkezetek, szerelvények rögzítéséhez szükséges fali ékeket, betéteket, rögzítőele­meket a falazással egy időben kell elhelyez­ni. Az utólagos vésések – a falazat szilárdsá­ga csökkenésének elkerülése érdekében – nem megengedettek. A falazatok átlyukasztását, a dugaszolóaljzatok és kapcso­lók helyét fúróval, a vezetékek helyét elektromos maróval kell kialakítani.

6. Eltérő anyagú falazóelemek egymással nem falazhatok össze. A különböző nyo­mószilárdságú ill. hővezetési tényezőjű ele­mek lerontják a falazat szilárdságát és hő­szigetelő képességét. Eltérő összenyomó­dásuk repedezéseket okoz a falban.

Azonos anyagú, de eltérő típusú falazó­elemek kiegészítő elemként esetleg felhasznál­hatók, feltéve, ha a falazás során a kötés szabá­lyai betarthatók és nem rontják le a falazat szi­lárdságát, illetve hőtechnikai tulajdonságait.

7. Bármely falazóelem-típus felhasználá­sával készülő falazat falazási munkáit álta­lában +5 °C felett kell végezni +5 °C alat­ti hőmérsékleten falazási munkák csak kü­lön előírás alapján végezhetők.

8. Különös gondot kell fordítani:

  • A talajjal érintkező nem fagyálló téglá­ból falazott pince és lábazati falak, ill. a fel­menő falak talajnedvességgel ill. felcsapó nedvességgel szembeni védelmét szolgáló szigetelések elkészítésére és védelmére;
  • Az üreges elemekből készített falazatok­nál a födémgerendák teherelosztó koszorún keresztüli feltámasztására, valamint a nyílás­áthidaló gerendák felfekvésének hosszára;
  • A koszorúk előírás szerinti méretére;
  • A külső falak födémzónáinak, ill. lába­zati falszakaszainak megfelelő hőszigetelé­sére és védelmére.

9. A válaszfal csak méretezett válaszfalalapra, illetve szilárd, megfelelő teherbírású födémre építhető. Az aljzat egyenetlenségeit falazó habarccsal kell kiegyenlíteni.

A válaszfalaknak a teherhordó falakhoz tör­ténő csatlakoztatását a falhoronyba való be­kötés helyett – tekintve, hogy a korszerű falazóelemek méretéből adódóan falhornyok kialakítása körülményes – köracél bekötéssel célszerű kivitelezni.

A válaszfalakat kétsoronként a vízszintes hézagban vezetett Ø2,8 mm-es lágyvas huzalokkal kell merevíteni és egy­máshoz, ill. a teherhordó falakhoz csatlakoztatni, bekötni. A merevítő huzalt a vízszintes fugák habarcsrétegébe kell ágyazni és kampós szeggel rögzíteni. A teherhordó falaknál a hu­zalt 08 mm-es, a teherhordó falhoz függőlege­sen rögzített kör acélpálcákhoz kell bekötni.

A válaszfalak egymáshoz csatlakozásánál szintén 8 mm-es köracél pálcákhoz kell fe­szíteni a huzalokat, vagy a keresztező vá­laszfallapon keresztül történő visszahajtás­sal rögzíteni azokat. A fa ajtótokokhoz a lágyvashuzalt szegekkel kell rögzíteni.

A válaszfal felső síkja és a födém között 2-3 cm-t kell hagyni a mennyezethez törté­nő rögzítéshez, ennek megfelelően kell ki­osztani a sorokat. A legfelső sort a födém­hez téglánként kell kiékelni.

Falazáskor a vízszintes és függőleges fuga vastagsága 8-16 mm között legyen, de a 12 mm az ideális. A vízszintes habarcshézag kialakítá­sánál ügyelni kell arra, hogy az a téglák külső éléig teljesen ki legyen töltve habarccsal. A víz­szintes hézagból kitüremkedő felesleges habar­csot kőműves kanállal le kell húzni. A téglák végleges helyükre illesztésénél, a hagyomá­nyos téglafalaknál megszokott kőműveskala­pács helyett gumikalapácsot kell használni. A válaszfaltéglákat kötésben kell falazni.

10. A téglafalazatokon végzett szakipari munkáknál az alábbi szabályokat kell betartani:

Az épületgépészeti vezetékek hornyait horonymaróval célszerű elkészíteni. Az át­töréseket fúróval, vagy lyukfűrésszel lehet kialakítani. A hornyok kialakításánál ügyelni kell arra, hogy azok ne veszélyeztessék a fal szilárdságát.

Lakáselválasztó falban épületgépészeti vezetéket nem szabad elhelyezni. Az elekt­romos szerelvények, dobozok falba süllyesztése rontja a fal hangszigetelő képes­ségét.

Válaszfalaknál a kétoldali hornyokat nem szabad azonos keresztmetszetben kimarni. A függőleges hornyok szélessége nem le­het nagyobb, mint a falvastagság. A függő­leges hornyok mélysége 12 cm vastag vá­laszfalban legfeljebb 5 cm, 10 cm vastag vá­laszfalban 4,5 cm lehet, de a horony nem érhet el a merevítő huzalig. Egyéb hornyok mélysége legfeljebb 3 cm lehet.

A vízszintes hornyok magassága legfel­jebb 5 cm, távolsága legalább 50 cm lehet. A 6 cm vastag válaszfalban horonybemarás készítése tilos!

Az egymással szemben elhelyezkedő pontszerű bemarásokat – pl. dugaszolóalj­zatok, kapcsolók, elosztó dobozok – egy­mástól legalább a falvastagság értékével el kell tolni. A hornyok, bemarások, áttöré­sek kialakításánál fokozott gondot kell for­dítani arra, hogy a merevítő huzalokat el ne vágják.

A felületképzés szabályai

A külső falakat csapó esővel szembeni vé­delme, léghang gátlásának javítása, esztéti­kai megjelenítése érdekében, a belső fala­kat főleg esztétikai okokból felületképzés­sel kell ellátni.

Az egyrétegű (kiegészítő hőszigetelés nélküli) külső ill. a belső falak felületkép­zésének legáltalánosabban alkalmazott módja a vakolás.

A vakoláshoz az alkalmazás helye (külső­belső) függvényében meghatározott minő­ségű vakoló ill. felületképző habarcsot kell alkalmazni, betartva azok összetételére előírtakat.

A külső homlokzatvakolatot legalább két rétegben, 2 cm vastagságban, a belső vakolatot egy rétegben, 1,5 cm vastagság­ban kell felhordani a megfelelően előkészí­tett (portalanított, benedvesített, cement­habarcs fröcsköléssel ellátott) falfelületre.

A falazat anyagától eltérő anyagú homlok­zat felületeken (hőszigetelő lemez, előre­gyártott vb. áthidaló gerenda, stb.) a vakolat tapadásának biztosítására ill. összerepedezésének elkerülésére külön rabicháló sávot kell a vakolat felhordása előtt – cementhabarcs-fröcskölésbe ágyazottan – beépíteni.

Külső falak felületképzése vakolás he­lyett különféle burkolatok (burkoló tégla, kő, kerámialap, stb.) felrakásával is megva­lósítható, feltéve, ha a tervező annak pára­diffúziós ellenállását ill. a teherhordó fala­zatba történő bekötésének és dilatációjá­nak módját a falszerkezet kialakítása során figyelembe vette.

A falburkoló tégla felhasználási mód­jai és beépítése

Tégla falburkolat készülhet épületek fal­felületén felületképzésként, vagy szerkeze­ti funkcióval. A felületképzési célú tégla falburkolat készíthető épületek külső és belső falfelületeire, míg szerkezeti célú fal­burkolat általában külső felületre készül, például lábazat burkolataként, vagy több­rétegű tégla falszerkezet külső rétegeként.

A falburkoló tégla felhasználási módjai:

1. Egyrétegű falazatként, kisméretű tég­lával együtt falazva külső vagy belső, eset­leg külső-belső vakolat nélküli felülettel. (Teljes keresztmetszetében tartófal.)

Egyrétegű falszerkezet

120. ábra. Egyrétegű falszerkezet

2. Kétrétegű hőszigetelt, vagy hőszigeteletlen falazat burkolataként külső-belső fe­lületen, illetve lábazaton. (Teherhordó és bármely szerkezetű falazat külső, vagy bel­ső, nem teherhordó díszítő burkolata.)

Kétrétegű falszerkezet (hőszigetelt)

121. ábra. Kétrétegű falszerkezet (hőszigetelt)

Kétrétegű falszerkezet (hőszigeteletlen)

122. ábra. Kétrétegű falszerkezet (hőszigeteletlen)

Lábazatburlolat

123. Lábazatburlolat

3. Önálló belsőtéri térelválasztó vagy dí­szítő falazatként (árnyalatnyi színeltérés a falazat szépségét emeli).

Belsőtéri térelválasztó és díszítő bolto­zat kialakítása

124. ábra. Belsőtéri térelválasztó és díszítő bolto­zat kialakítása.

4. Díszítő boltozatok készítése (4/4-es, egész burkoló tégla).

A falnyílások felett burkolótéglából falazott vakolatlan boltív esztétikus építészeti megol­dás. Az ívet páratlan számú burkolótéglából javasolt kiképezni, mivel így biztosítható, hogy a „zárkő” középre kerüljön. (125. ábra)

Boltív szabály

125. ábra. Boltív szabály.

A fugának a külső felületen (ívháton) leg­feljebb 2 cm-nek, a belső oldalon (az ív bel­ső részén) legalább 0,75 cm-nek kell len­nie. A boltöv falazásához az igénybevétel­től függő minőségű, de legalább javított fa­lazó mészhabarcsot kell alkalmazni. Na­gyobb fesztáv, illetve teherhordó boltövek esetén statikai méretezés szükséges.

Boltív kialakítások.

126. ábra. Boltív kialakítások.

A 127. ábrán két boltozatkialakítási példa kerül bemutatásra.

Boltozatkialakítások

127. ábra. Boltozatkialakítások.

5. Vakolat nélküli kémények készítésére.

A kémény falazásánál az alábbi alapvető követelményeknek kell megfelelni:

Kéménypillér kialakítás

128. ábra. Kéménypillér kialakítás.

A kéménytest füsttömör legyen, amelyet a tégla tömörsége és a habarcshézagok habarccsal való megfelelő, teljes kitöltése biztosít. A kürtő belső felülete simára dör­zsölve készüljön. A kéményfalazás előtt a téglákat legalább fél óráig be kell áztatni. A falazást cementhabarcsba kell végezni és különleges homlokzati vakoló és hézagoló habarccsal kell hézagolni. A kéményfejet fedkővel kell lefedni. A fedkövet szabályos vízorral kell ellátni, megfelelő kiüléssel. A 129. ábra a kéménypillérek téglakötéseit mutatja be.

129. ábra. Kéménypillérek téglakötései.

Kéménypillérek téglakötései

Egyes esetekben a hatóság előírhatja a kémény bélelését vagy kéménybélés rend­szer alkalmazását.

6. Kész falazatok utólagos burkolására (feles, negyedes, szimpla feles).

7. Szabadon álló falazatok (például kerí­tés) készítésére. A szabadon álló falazatok építésekor az alábbi legfontosabb szabá­lyokat kell betartani:

Fagyhatár alá érő alapra van szükség, ez általában minimum 80 cm mély, leggyak­rabban betonból készített, amelyre kb. 2 cm vastag habarcsréteget kell felvinni. A terep­szint felett kb. 10 cm-rel az ágyazó habarcs­ra falszigetelést kell készíteni. A falazást és a fugázást a falburkoló tégla beépítéséről leírtak alapján kell végezni.

A fal lefedését célszerű éltéglasorral végez­ni. Ezt a fedősort keskeny, ún. szorított hézagolással építsük. A fedősornak legyen mindig egy kis lejtése (kb. 5-10%) úgy, hogy az eső­víz le tudjon folyni. Vízszintesen elhelyezett éltégla zárósor esetén a szorított fugákat is lejtésben a szélek felé mélyítve célszerű kiké­pezni. Ha a kerítésbe pillért építünk, lefedé­sére fedkövet alkalmazzunk megfelelő lejtéssel, vízorr kialakítással és kiüléssel.

Szabadon álló falazatoknál más építmény­részhez csatlakozásnál elválasztó fugákat kell alkalmazni. A falazatban 10-12 méte­renként tágulási fugákat, déli, vagy nyugati irányú beépítésnél 6 méterenként, az ala­pozásban 20-24 méterenként választó fu­gákat kell létesíteni. Ülepedés veszélyes és különböző teherbírású talajok esetében a választó és tágulási fugák távolságát ki­sebbre kell választani.

A falburkoló tégla beépítése

A burkolat készülhet a hátfallal egyide­jűleg vagy utólagosan falazva. A hátfal­hoz kapcsolódhat habarcskötéssel, a hát­fal csorbázásával vagy bekötőelemekkel. A bekötőelem lehet mélységében megnö­velt méretű burkolóelem, vagy fémka­pocs (acélhorgony). A fémkapocs alkal­mazásával készült falburkoló réteg és a hátfal közbezárhat légréteget és szigete­lőanyagot.

A falburkolathoz használt ágyazó és ra­gasztó habarcs általában javított falazó mészhabarcs.

A tégla falburkolatok csak burkolási terv alapján készülhetnek. A burkolt felület egyenletes színjátékának eléréséhez a tég­lákat több rakatból egyidejűleg kell kiven­ni (keresztkeverés).

Bedolgozás előtt a burkoló téglákat 10-15 percig tiszta vízben áztatjuk. A vízzel telí­tett téglák a bedolgozáskor nem szívják magukba a falazóhabarcs víztartalmát, ez­zel megelőzzük a habarcsban lévő szennye­ződés (oldható sók) felszívódását.

A burkolandó felületet tisztítás után szin­tén nedvesíteni kell. Amennyiben szüksé­ges, akkor a burkolandó felület kellősítését (szerkezeterősítés cementes habarccsal) is el kell végezni.

Gondos falazással kerülni kell a burkolt felület habarccsal való szennyeződését. Ha ez mégis bekövetkezne, akkor a habarcsot a lehető legrövidebb időn belül száraz ru­hával el kell távolítani. A megkötött (meg­szilárdult) habarcs nem, vagy nehezen tá­volítható el a burkoló téglák elszíneződése, illetve sérülése nélkül.

Kivirágzás a falburkolaton

Gyakori jelenség a falburkolatoknál a kivirágzás. A kivirágzás leggyakoribb oka, hogy a habarcsok alkotóanyagainak vízben oldható só és szabad mésztartalma – amely a tégla­anyagok sótartalmának többszöröse – a ned­vesség hatására a tégla felületén megjelenik, majd a nedvesség elpárolgásával a só a felüle­ten kikristályosodik, a tégla színétől eltérő szí­nű bevonatot, lerakódást képez. Ez elsősor­ban esztétikai probléma, de súlyosabb esetek­ben fennáll a téglaépületek intenzív károso­dásának lehetősége is.

A fenti kivirágzást eredményező mecha­nizmusból látható: csak a víz old, és továb­bít kivirágzásra képes sókat. Az oldott sók mindig azon a helyen válnak ki, ahol a víz elpárolog. Olyan szerkezeteknél, ahol gya­kori vagy tartós átnedvesedés következik be, nagy esély van a kivirágzásra.

Legfontosabb teendő tehát annak megol­dása, hogy a külső burkolatok esetén csa­póesőn a burkolat tartós és lokális átned­vesedését megakadályozzuk megfelelő víz­szintes falszigeteléssel, a bádogos szerkezetek, és beton fedlapok szabályos vízorr­ kiképzésével, így a nedvesség-utánpótlás a burkolatnál megszüntethető.

A bekötő horgonyokat úgy kell beépíteni, hogy azok kifelé lejtsenek annak érdeké­ben, hogy a falburkolatba a vizet ne vezes­sék be. A bekötő horgony esetleges hajlítása csak lefelé történhet.

Ha a burkolat mögött légréteg van, annak kiszellőzését meg kell tervezni.

Az előtéthéj és hőszigetelés között bur­koló falazat esetében min. 40 mm széles, végigmenő átszellőztetett légréteget kell betervezni, csapóeső ül. rovarok bejutása ellen védett levegő be-  ill. kivezető nyílá­sok egyidejű kialakításával a lábazat, ill. ablakkönyöklő és az eresz vonalában.

A levegő bevezető ill. kivezető nyílások sza­bad keresztmetszetét a burkolóhéj talppont­jainál, ill. a talajszint felett 10 cm-rel kell ki­alakítani. Ezt nyitott állófugával, vagy külön­leges szellőztető téglával lehet megoldani. A távozó levegőt vagy a tetőtér kiszellőztető részébe becsatlakozással, vagy a kiszellőzte­tő nyílásokon keresztül lehet eltávolítani.

Építési hiba a kéthéjú, közbenső hőszigeteléses falszerkezeteknél az átszellőztető légréteg elhagyása ill. a légréteg vastagság nem megfelelő méretezése. Fontos köve­telmény a csapóeső ill. rovarok bejutása el­len védett levegő be- ill. kivezető nyílások kialakítása a lábazat, az ablakkönyöklő és az eresz vonalában.

Építési hiba, ha a légrések alján kialakí­tott szellőző és víztelenítő nyílásokba a fal­szerkezet építésekor habarcs kerül, amely tömítő hatása megakadályozza a lég ­cirkulációt és a víztelenítést. Ennek következtében a külső fal nedvessége a belső fal­szerkezetbe kerül, a habarcshidak a hőszi­getelést megszakítva hőhidakká válnak.

A falazott előtéthéj készíthető

  • 1/2 tégla (12 cm) vastagsággal, kismére­tű tömör vagy kevéslyukú téglából, va­kolt felületképzéssel, vagy
  • -1/2 tégla (12 cm) vastagsággal, burkoló téglából cementhabarcs hézagolással.

A teherhordó falazat külső oldalára (az átszellőztetett légréteg és a teherhordó fa­lazat között) beépített hőszigetelő réteg anyagaként –

A tűzállósági követelmények­től függően – lehetnek:

  • normál kőzetgyapot (140 kg/m3),
  • expandált polisztirolhab lemez (15-20 kg/m3) beépíthető (páradiffúziós ellen­állása nem haladhatja meg a falazat páradiffúziós ellenállásának értékét).

A hőszigetelést a teherhordó falazatra a külső héj falazott vagy szerelt jellege függ­vényében:

  • a burkoló falazat bekötő tüskéire húzott rögzítő tárcsákkal, ill.,
  • fúrt lyukba helyezett és beütött gomba vagy csillagfejű műanyag dübelekkel (4-5 db/m2) kell felerősíteni.

A belső falszerkezet elkészítése és a hő­szigetelés elhelyezését követően lehet a burkolótéglát falazni. A külső és belső fa­lazat kapcsolata rozsdamentes bekötő hu­zalokkal, a modern dübeltechnika alkalmazásával megoldható.

A falazati héjakat 120 mm rétegtávolságig négyzetméterenként legalább 5 db nemes­acél drótvasalással, (végeiken 50 mm-es de­rékszögben visszahajlított) korrózióálló acélhorgonnyal, 150 mm rétegtávolságig 7 db acélhorgonnyal kell összekötni. Az alkal­mazott drótvastagság legalább 4 mm legyen.

Az egyes horgonyok két egymás melletti sorban, függőleges irányban nem eshetnek egymás alá (130. ábra). Minden szabad pe­remnél (nyílások, épületsarkok, tágulási fu­gák, külső héj felső végei) mentén méteren­ként további 3 acélhorgonyt kell alkalmazni.

Összekötő horgonyok elrendezése

130. ábra Összekötő horgonyok elrendezése.

A burkoló falazat egybefüggő magassága és egybefüggő hossza nem haladhatja meg a 12 métert.

A burkoló falazat teljes felületi alátá­masztásáról a korrózióálló feltámasztó szerkezetekkel kell gondoskodni. A burkoló falazat alatt, annak feltámasztási síkjában egy réteg fedéllemezsáv víz­szigetelést kell készíteni, melyet a belső és külsőhéjra fel kell vezetni és rögzíteni.

Dilatációs hézagra a kéthéjú réteges fal­szerkezeteknél van szükség, mivel a külső héjban a változó felületi hőmérséklet kö­vetkeztében (téli-nyári hőmérséklet) moz­gások lépnek fel, amelyek károsítanák a burkolótéglából készült falazatot.

A csapóeső a hazai átlagos időjárási vi­szonyok mellett nem jelent a falazatban olyan mérvű vízfeldúsulást, amelynek eredménye felületi kivirágzás lenne. En­nek ellenére a kivirágzás előfordulhat az utasítások betartása mellett is, főleg a ha­barcsok vízben oldódó só- és szabad mész­tartalma miatt. A kivirágzás mértéke csök­kenthető a habarcs anyagához adagolt trasz-liszttel, amely a habarcsok cement­tartalmának csökkentését teszi lehetővé.

Fontos feltétele tehát a tartós, tetszetős falburkolatok készítésének a szakszerű, víz elleni szigetelés megléte (alul, felül és a hátfal felől is).

A burkolatba dilatációt kell tervezni és készíteni:

  • ahol a hátfal dilatál;
  • ahol szerkezetváltás van.

A függőleges dilatációk egymástól való távolsága legfeljebb 10 méter legyen. A di­latációs hézagot rugalmas, képlékeny és víztaszító anyaggal kell kitölteni.

A homlokzatburkolatok nyersen maradó falazatának álló- és fekvőhézagainak kiala­kítását,

Az un. hézagképzést az alábbi sza­bályok betartásával kell végezni:

  • A hézagolást egyszerre csak akkora felü­leten célszerű elvégezni, melynél a burko­lófelület tisztítása a habarcs megkötése előtt elvégezhető (száraz, puha ruhával).
  • Külön leírás hiányában a hézagok szélessé­ge 10 mm legyen, ezt hézagoló pálcával kell biztosítani (10×10 mm keresztmetszetű).
  • A hézagolást a burkolás befejezése után lehet végezni, ehhez a hézagokat 15 mm mélyen ki kell kaparni, majd homlokzati vakoló és hézagoló habarccsal kell hézagolni.
  • A hézagoló habarcs cementtartalmának, azaz a cementben lévő oldható sók mennyiségének csökkentése céljából a habarcs­készítésnél 30-50 kg/m3 vulkanikus kőzet­ből készült az előzőekben már említett trasz-liszt adagolása ajánlott. Ennek arányában a habarcs cementtartalma csökkenthető.

Külső fagyveszélyes helyeken a 131. áb­rán látható habarcshorony kialakítást kell alkalmazni.

Habarcshorony kialakítás

131. ábra. Habarcshorony kialakítás.

A habarcshorony mélysége max. 1-3 mm legyen.

A hézagolás elvégezhető a fal készítésé­vel egy időben is, az alábbi szabályok betar­tásával:

  • A 10×10 mm keresztmetszetű hézagoló pálcával biztosítjuk – falazás közben – a szükséges hézagméretek kialakítását.
  • A hézagoló pálca eltávolítása után a tég­la felületét száraz ruhadarabbal letöröl­jük.
  • A tégla felület a habarcsban lévő sók mi­att kivirágozhat. Ilyen esetben meg kell várni, amíg a felület teljesen kiszárad.
  • A kiszáradt felületet száraz ruhával le kell törölni.
  • A tégla felületet savmentes olajjal vé­kony rétegben be kell kenni.

A kivirágzás lehetősége véglegesen meg­szűnik, mivel a falazat kiszáradt állapotá­ban sókat szállító nedvességmozgás nincs.

A burkolat elkészülte utáni teendők:

A téglafelületet száraz szivaccsal és száraz, tiszta ruhával le kell törölni, ezt követően a falat tiszta vízzel többször le kell mosni. Ha a habarcs rákötött a tégla felületére (kivite­lezési hiba), akkor a munkabiztonsági elő­írások betartása mellett 1:10 hígítási arányú háztartási savoldattal való letörlés alkalma­zandó. (1 rész sósav, 10 rész víz). A sósavol­dattal csak a téglafelület érintkezhet!

A sósavas kezelés után a falat tiszta víz­zel többször le kell mosni és száraz ruhá­val letörölni. A megtisztított, száraz, por-és zsírmentes burkolatok klinkerolajjal történő felületkezelése javasolt, amely védi a felületet a nedvesség és a zsírok el­len, mert filmréteget képez és megakadá­lyozza a só kicsapódást is.

Jegyezzük meg, hogy a kivirágzott sók száraz úton történő eltávolítása a legha­tásosabb módszere a kivirágzás végleges megszüntetésének. A vízzel való tisztítás esetén ugyanis a víz által a téglákból és a fugákból kioldott sók részben ismét fel­szívódnak.

A padlóburkoló lap beépítése

  • A burkoló lapokat lapfelületükre fektet­ve, ágyazó cementhabarcsba vagy ragasztó­ba ágyazva építsük be.
  • A burkolólapok közötti hézag nagysága legalább 3-5 mm legyen.
  • Az ágyazóhabarcs vastagsága legalább 20 mm legyen.
  • A padlóburkolatok minden esetben alj­zat vagy szerkezeti betonra, a hagyomá­nyos módon készítendők el.
  • Külsőtéri padlóburkolatok készítésénél az aljzatbeton vastagsága min. 100 mm, és alat­ta 150-200 mm vastag kavics ágyazat ajánla­tos (vízelvezetés, szivárgás érdekében!).
  • A fugázás és annak anyaga akadályozza meg a vízbeszivárgást és következményeként a felfagyást (teli fuga, cementhabarcs vagy műgyanta).
  • Külsőtéri burkolat lejtése min. 2% le­gyen (2 cm méterenként).
  • A külsőtéri burkolat legfeljebb 9 m2, a belsőtéri max. 25 m2 egybefüggő dilatálatlan felület lehet. Ennél nagyobb felület esetén tágulási – mozgási – hézagot kell képezni. A tágulási hézagot az aljzatbetonban és a bur­kolatban azonos helyen kell kialakítani, szé­lessége 10 mm legyen, amit rugalmas anyag­gal ki kell tölteni.
  • A padlóburkolatok lúgos kémhatású ház­tartási tisztítószerek vizes oldatával tisztít­hatók.
  • A kész padlóburkolat felületét a rend­szeres tisztítás mellett szükséges negyed­évenként, az elszennyeződés csökkentése érdekében színtelen padlóburkoló műviasz oldattal, vizes hígítású padlóburkoló pasz­tával kezelni.
  • Belső térben a betonozás elhagyható, a padlóburkoló lapok – szorosan egymás mellé – homokágyba elhelyezhetők. Másik beépíté­si módja a cementhabarccsal történő beön­tés, ez esetben a hézagolást is el kell végezni.
  • Zöldségtárolók, pincék padlóburkolata el­készíthető – pincefenékre, homokágyba szo­rosan egymás mellé elhelyezve – habarcs nél­kül. Tapasztalat szerint, az így elkészített padlóburkolaton tárolt zöldségfélék hosszabb élettartalmú tárolása, frissessége, tar­tóssága megőrizhető.

A 133. ábrán néhány padlóburkoló lap le­rakási megoldás kerül bemutatásra.

Terasz burkolat padlóburkoló lapokkal.

132. ábra. Terasz burkolat padlóburkoló lapokkal.

Padlóburkolási minták

133. ábra. Padlóburkolási minták.

A hanggátló tégla beépítése

A megnedvesített téglákat teljes felületü­kön habarcságyba kell helyezni. A habarcshézagok kialakításánál gondosan ügyelni kell arra, hogy a téglák külső éléig ki legye­nek töltve. A kitüremkedő felesleges ha­barcsot kőműveskanállal le kell húzni. A habarcsrétegek vastagsága 8-10 mm közöt­ti legyen.

Ahhoz hogy a megkövetelt hanggátlási értékek a kivitelezés miatt ne csökkenje­nek, az alábbi kivitelezési előírásokat kell figyelembe venni:

  • A falazat hangvédelmét mindig az összes csatlakozó épületrész összefüggésé­ben kell nézni. A fekvő és álló fugákat tö­mören kell elkészíteni, a téglákat kötésbe kell rakni. A hangvédelmi célokat szolgáló falakat a csatlakozó falakkal együtt kifo­gástalan kötéssel kell felfalazni.
  • A födémeket lehetőség szerint az elvá­lasztó falak középvonalában hangszigete­lő ásványi szigetelőréteggel kell elválasz­tani.
  • A falaknál és a födémeknél minden csat­lakozást hézagmentesre kell kialakítani.

A pincetégla beépítése

Térszín alatti létesítmények (pince, alag­sor) a 38 cm-es pincetéglából akkor építhe­tők, ha a térszín alá süllyesztett szinthez szabványos, vízhatlan talajvíz illetve talaj­nedvesség elleni szigetelést terveznek és készítenek. Üzemeltetés során a térszín alatti helyiségekben még üzemzavar esetén sem emelkedhet tartósan a relatív páratar­talom 65% fölé.

A pincetégla falazásánál csak a szorosan összeillesztett téglák között kialakult habarcstáskát kell kitölteni ha­barccsal. A talajnedvesség elleni szigetelést a hazai gyakorlatban jelenleg legelterjed­tebben kétrétegű ragasztott szigeteléssel készítik bitumenes csupaszlemezből, vagy bitumenes fedéllemezből. Alápincézett épületek esetében teknőszigetelést kell ké­szíteni.

Az épületek földben lévő részeit a terepszint fölé vezetett függőleges falszige­telés és az e szigeteléshez csatlakozó víz­szintes fal- és a vele azonos szintű padlószi­getelés teljesen körülburkolja. Így a teknőszigetelés az egész épület teljes szárazságát biztosítja. A vízszintes és függőleges falszi­getelést általában egyidejűleg és előre, a padlószigetelést mindig utólag készítik a fal és a padló ülepedése után.

A szigetelés tartófala kisméretű tömör téglából készül, szükség szerint erősítő pil­lérekkel ellátott éltégla vagy féltéglafalként. Felülete akkor megfelelő, ha a szigetelés fe­lőli oldalon lécberakott, dörzsölt felülettel készül, esetleg vakolt és fasimítóval simított változatban. A függőleges felületek egymás­hoz és az aljzathoz íves átmenettel legalább 4 cm sugarú hajlatképzéssel csatlakozzanak.

A padlószigetelés aljzata akkor megfelelő, ha tiszta, száraz, legalább 6 cm vastag C6 (kb. B70) minőségű kavicsbetonból készült és a csatlakozó szerkezetek eltérő mozgása kizárt. Felülete akkor megfelelő, ha léccel egyenletesre lehúzott kavicsfészektől és ki­álló kavicsszemektől mentes.

A szigetelés csak száraz aljzatokra, száraz időjárásban, +5 °C feletti hőmérsékleten készíthető, ha a munkakezdés előtt legalább 12 órán át +5 °C felett volt. A lemezek ragasztása előtt a száraz felületeket megtisztítás, és portalanítás után egy rétegben hideg bitu­menmáz kellősítő-alapozó réteggel kell be­vonni. Nedves, de nem vizes aljzat esetén a felületre egy réteg vizes bitumenemulziót kell kellősítő-alapozó rétegként felhordani.

A kétrétegű talajnedvesség elleni szigetelést rétegenként teljes felületen forró bitumennel kell ránc-, hólyag- és gyűrődésmentesen az aljzatra, ill. egymásra leragasztani, majd a szi­getelés teljes felületét is forró bitumennel kell bevonni. A kétrétegű szigetelést egymáshoz képest hézagcserébe fektetett lemezekkel kell készíteni. A szigetelőlemezek átfedései ill. toldásai legalább 10 cm szélesek legyenek.

A függőleges falszigetelést felül kihajtják a szigetelést tartó fal tetejére a lábazati szi­getelés későbbi csatlakoztatása céljából.

A vízszintes falszigetelést 15 cm-es túl-nyúlással kell készíteni a padlószigetelés későbbi csatlakozástatása céljából. A túlnyúló sávokat a lábazatnál, ill. a pad­lónál összeépítésig védeni kell pallótaka­rással, szárazon rakott téglasorokkal, ide­iglenesen felragasztott bitumenes lemezsávval vagy homokterítésre helyezett utó­lag elbontható betonréteggel. Ez vonatko­zik a munka közbeni megszakításokra is.

A függőleges felületeket a lecsúszást oko­zó felmelegítéstől meszeléssel, leárnyéko­lással, esetleg felcsapott cementhabarcsré­teggel védik az eltakarásig.

A lábazati szigetelést falfészekben leg­alább 30 cm-re a külső terepszint fölé kell vezetni. A padlószigetelést a fal és a padló ülepe­dése után kell beépíteni.

A lábazati szigetelésnek, ill. a padlószige­telésnek a falszigeteléshez való utólagos csatlakozása esetén a falszigetelés túlnyúló lemezrétegeit a szennyeződéstől meg kell tisztítani és ki kell szárítani. Ez vonatkozik a munka közbeni megszakításokra is.

A kész szigetelés megfelelő beszorítását biztosítani kell. A különböző cső- és kábel­vezetéseknek, ill. mozgási hézagoknak is meg kell felelniük a vízhatlanság követel­ményeinek.

A 134. és a 135. ábrák példákat mutatnak be a pincefalazatok tömítő szigetelésére.

Pincefalazatok tömítő szigetelése 1.

134. ábra. Pincefalazatok tömítő szigetelése (1).

Pincefalazatok tömítő szigetelése 2.

135. ábra. Pincefalazatok tömítő szigetelése (2).

A tömítő, ill. szigetelő anyag felvételére a falazott felületeket teljesen ki kell fugázni, ill. a habarcsmentes fogazott fugákat gon­dosan és szorosan egymáshoz tolva kell ki­alakítani. A munkatér háttöltése és a válasz­tott tömítőanyag fajtája szerint a tömítendő falfelületeket védőréteggel kell ellátni.

Vízzáró réteg felhordása előtt a pincefa­lazatoknak habarcs tekintetében teljesen megkötöttnek és szilárdnak kell lennie.

A falazatok tágulási hézagai

Az épület fala a napsütés hatására felmeleg­szik és kitágul. Ez a hőtágulás a fal nagyságától függően kismértékű, mindössze mm nagyság­rendű. A felmelegedés következtében azonban a nem napsütötte falszakaszokban hőtágulás nem következik be, ezért az épület falszerkeze­tében jelentős feszültségek keletkeznek.

A hőtágulás miatt létrejövő erőhatásokat kis falfelületek esetében a falazati fugák (a habarccsal kitöltött fekvő és álló hézagok) rugalmasságukkal felveszik és közömbösítik, nagyobb falszerkezetek és épületek esetében azonban tágulási hézagokat kell kialakítani.

Különösen nagy figyelemmel kell megter­vezni és kivitelezni a különböző hőtágulású anyagok (fém, beton, tégla stb.) találkozá­sánál a hőtágulási hézagok kialakítását.

A leggyakrabban előforduló a homlokza­ton repedést okozó probléma a többrétegű falszerkezeteknél következik be, amikor a homlokzat burkoló tégla a Nap melegéből származó energiát – a falszerkezetbe behe­lyezett hőszigetelő anyagok miatt – nem képes befelé leadni, így a homlokzat burkolaton a tágulási hézagok hiányában – kü­lönösen az épület sarkainál – repedések keletkeznek.

A repedések a falszerkezet lehűlésekor sem szűnnek meg, következményként le­hetővé teszik a víz behatolását, így a téli fa­gyási jelenségek roncsoló, károkat okozó hatásának bekövetkezését.

Figyelembe kell venni, hogy az ablakmell­védek (parapet falak) a hőtágulás következ­tében veszélyeztetett épületrészek, ezért cél­szerű jobbról és balról hézagot kialakítani.

A változó hőmérséklet következtében változó hőterhelésből származó hőmozgások a dilatációs fugákon egyenlítődnek ki. A függőleges dilatációk elhelyezése függ a klimatikus viszonyoktól, a burkolat és a tartófal szerkezetétől, az épület tájolásá­tól, a burkolat vastagságától és színétől, valamint a homlokzat esztétikai igényeitől.

Dilatációs hézagokat, mozgási fugákat kell készíteni az épületsarkoknál, minden fix pontnál, ahol a belső fal dilatál, támasz­tó tartók alatt és más építőanyaggal való csatlakozásnál (fa, beton, vas). A dilatációs hézagok, mozgási fugák távolsága kéthéjú légréteggel és közbülső hőszigeteléssel el­látott falszerkezetek esetén legfeljebb 10 méter lehet.

A mozgási fugákat habarcsolás nélkül kell kialakítani, amelynek megoldását, zártcellás habosított profil és a fugát lezá­ró tömítőmassza alkalmazásával a 136. áb­ra mutatja. Fontos, hogy a tömítőmassza a szerkezetekhez minden esetben kifogásta­lanul tapadjon.

Dilatációs hézag kialakítása

136. ábra. Dilatációs hézag kialakítása: 1 Burkolótégla falazat, 2 Dilatációs hézag, 3 Zártcellás habosított polietilén profil, 4 Tapadó alapozás kétoldalt, 5 Elasztoplasztikus tömítőanyag (fuga tömítőmassza).

A mozgási fuga, dilatációs hézag ajánlott elrendezését, az épület tájolását figyelembevéve a 137. ábra mutatja.

Dilatációs hézag elrendezése

137. ábra. Dilatációs hézag elrendezése a) nyitott sarokképzés, b) zárt sarokképzés.

A födém falazatra felfektetésének szabályai

Nagyon fontos a későbbi problémák elke­rülése érdekében a födém felfektetés szak­szerű megoldása.

Az alábbiakban ismerte­tésre kerül néhány fontos szabály, amelye­ket be kell tartani:

  • a teherátadás lehetőség szerint a fal kö­zépső harmadában legyen;
  • a födém alakváltozásából származó erő­ket nem szabad a falra átvinni;
  • a fal hőszigetelő képességének csökke­nését el kell kerülni.

A tömör födémeknél a falazathoz való csatlakozás a tapadás, és súrlódás szem­pontjából akkor kielégítő, ha a födém fel­fekvési mélysége minimum 100 mm.

Az ajánlott minimális felfekvés mélysége (a) a falvastagság (d) függvényében az alábbi:

d ≥ 240 mm, a ≥ 175 mm
d < 240 mm, a = d

A födém homlokfelületén kialakuló hőhidakat el kell kerülni. A szerkezetben alkal­mazott 5-6 cm vastag szigetelőanyag többnyi­re elegendő ahhoz, hogy a kondenzvizet el­kerüljük. A hőszigetelő réteg vastagságát úgy kell méretezni, hogy a födém fejrészében ugyanolyan hőszigetelési érték legyen elérhető, mint a zavartalan falszerkezetben. A probléma megoldására a téglaipar alkalmas koszorútégla téglatípusokat gyárt.

Ahhoz, hogy a födém alakváltozását a falfej­re ne vezessük át meg kell akadályozni, hogy a födém betonja a felfekvésnél a falazótéglákba kerüljön, hogy a legfelső falazótéglák a fö­démbetonba szilárdan tapadjanak; ezért a fa­lazótéglák legfelső fekvő felületének kiegyen­lítése falazó habarccsal vagy egy réteg nem homokozott kartonlemezzel történik.

A födém felfektetés szabályait mutatja be a 138. ábra.

Födém felfektetése

138. ábra. Födém felfektetése. A szükséges magasság-­kiegyenlítéshez a födém­anyaggal azonos, vagy nagyobb szilárdságú téglát kell alkalmazni.

Az alkalmazott szerkezeti ele­mek megnevezését és funkcióját az alábbi felsorolás tartalmazza:

  • habarcságy: magasságkiegyenlítés, fugák és üregek csatlakoztatása;
  • szálas anyag: lágy, rugalmas szigetelő anyag a beton behatolásának megaka­dályozására;
  • polisztirollemez: formaálló hőszigetelő anyag, egyidejűleg vakzsaluzat.

A hőszigetelő anyaglemezek felveszik a födém alakváltozásait is, adott esetben – amint már említésre került – be lehet épí­teni a födém alatti és feletti felfekvő felü­letre egy nem homokos födéllemezt, vagy bitumenes filcpaplant.

A födém felfektetést középfőfalra bemu­tató 139. ábra, mint szerkezeti példa és ajánlott megoldás felhívja a figyelmet a téglafödémek felfektetési és csatlakozási szabályainak betartására.

Födém felfektetés középfőfalra

139. ábra. Födém felfektetés középfőfalra. Az ábra számozása: 1. födémgerenda vasalás; 2. koszorú vasalás; 3. koszorú gerenda; 4. habarcs fuga; 5. állófuga; 6. födémgerenda; 7. födémtégla; 8. papír lemez.

Az épületek alapozásánál betartandó szabályok és leggyakrabban előforduló hibák

Az épület alapja azért készül, hogy az építmény terheit átadja az altalajnak.

Az épület minden részének altalajra át­adott nyomásának meg kell felelni az alta­laj teherbírásának. Ebben az esetben az egyes épületrészek altalajba süllyedése azonos mértékű lesz, így nem következnek be repedések a falazatban. Az altalajra nehezedő terhelés azonban nem egyenletesen oszlik el az alapterüle­ten.

A középfőfalak, amelyek általában a be­tonfödémek főterhelését hordják, sokkal nagyobb erővel nyomják az alapokat és rajtuk keresztül a talajt, mint a közfalak vagy a külső főfalak.

Ebből eredően az egyes épületrészek kü­lönböző mértékben terhelik a talajt, amely­nek következtében – ha az alapok tervezé­sénél nem veszik figyelembe – különböző mértékben fognak a talajba besüllyedni.

Az eltérések – amelyek rendszerint mm nagyságrendűek – a falazóelemek fugáiban lépcsőzetes repedéseket okoznak, tekintet­tel arra, hogy a falazott épületszerkezetek nem rugalmasak.

Ezek az épületet általában nem veszé­lyeztetik, de a falazat belsejében lévő kap­csolat megszakadása miatt nem is javítha­tók: rázkódás hatására (pl.: nehézgépjár­művek forgalma) a habarcsban újabb húzási repedések keletkeznek.

Látható következmény: repedések a homlokzaton

Milyen alapvető szabályokat kell betarta­ni az épület alapjainak tervezésekor, an­nak érdekében, hogy az ismertetett javít­hatatlan repedések, vagy annál súlyosabb hibák (pl.: az épület nagymértékű lesüllye­dése vagy dőlése) megelőzhetők legyenek?

1. Talajmechanikai vizsgálatokat kell vé­geztetni. A talajmechanikus szakember, az építési területen vett fúrásminták alapján készített rétegszelvény, a nedvességtarta­lom és a természetes tömörség meghatáro­zásán alapuló talajmechanikai szakvéle­ményében megadja az építési terület alta­lajának teherbíró képességét és az alapozás mélységét.

2. Az épületrészek alapokra jutó terhelé­sét a hozzájuk tartozó minden alapra meg kell határozni.

3. Az alapok szélességét – épületrészen­ként – az épületből rájuk ható terhelésnek és nem a falazat szélességének megfelelő­en kell meghatározni, úgy hogy az altalaj­nak átadott nyomás feleljen meg az altalaj – talajmechanikai szakvéleményben meg­adott – teherbíró képességének.

Az alapozás szakszerű megtervezéséhez az alábbi tényezők ismerete szükséges:

  • az épület lényeges jellemzői: rendelteté­se; nagysága; tömege; tömegeloszlása; szerkezete; terhelése; a terhek típusa és el­oszlása.
  • a talajviszonyok jellemzői: a talaj réteg­ződése; a rétegek vastagsága, helyzete, dő­lése; a talaj állapota, szilárdsága, alakválto­zása és annak időbeli lefolyása;
  • a talajvízviszonyok jellemzői: szintje, szintingadozása, esetleg előforduló áram­lása, vegyi tulajdonságai, hőmérséklete.

A tervezéshez szükséges tényezők jellem­zőinek ismeretében

  • eldönthető az alapozás módja
  • megválasztható az alapozás síkja a te­herhordásra alkalmas talajrétegeken
  • meghatározható az alap alakja és mére­te az alap anyagának és a talajfizikai jel­lemzők figyelembevételével
  • meghatározható, hogy a teher az alap­test alsó síkján, milyen talpfeszültség elosz­tással adódik át; a feszültségek milyen mélységig jutnak le és milyen feszültség ér­tékek várhatók a vizsgált pontokban.

Az eldöntött, megválasztott és meghatá­rozott paraméterek ismeretében, a kelet­kező feszültségek és a határfeszültségek elemzésével, értékelésével ellenőrizhető, hogy a talaj teherbírása az épület terhelé­sét közvetítő alap által terhelt rétegekben elégséges-e.

Az altalaj az alapozás szempontjából döntő fontosságú, tekintettel arra, hogy az alapozási mód megválasztása, az alapok anyaga, mérete, kivitelezése és költsége a talajviszonyok függvénye.

Az alapozási módoknak két főcsoportja van: a síkalapozás és a mélyalapozás. A síkalapozáskor az épületet a felszínhez kö­zeli, a mélyalapozáskor – külön szerkezeti elemek (cölöpök, kutak) közvetítésével – a felszínhez képest mélyen fekvő talajréte­gekre helyezik.

A cikkben tárgyalásra kerülő épület cél­csoportot elsősorban a lakóépületek jelen­tik, ezért a következőkben a síkalapozás két fajtájával a sávalapozással és a lemez­alapozással kapcsolatos legfontosabb tud­nivalók kerülnek ismertetésre.

Sávalapnak nevezzük a végigmenő falak alatti, folytonos alátámasztást biztosító alaptestet. A sávalapozás a falazott épületek, a pin­cefalakra falazott vagy állított vázas épüle­tek, a támfalak stb. alapozási szerkezete.

A sávalap felső szélességét a terhelő fal vastagsága és a csatlakozó szerkezetek helyigénye, alsó teherátadó szélességét a talaj teherbírása határozza meg. Az alap anyagának szilárdsága nagyobb, mint a ta­lajé, ezért az alaptestet lefelé, lehetőleg mindkét oldalon ki kell szélesíteni. Ennek megfelelően a sávalap keresztmetszete négyszög, trapéz vagy lépcsős lehet.

A betonalapokat külön ágyazó réteg nél­kül közvetlenül az alapárok fenekére ké­szítik.

A vasbeton alapok 4-5 cm vastag szerelő­beton rétegre készülnek a szabályos szere­lés és a talajszennyeződés elkerülése érde­kében. Az alapszerkezete és vasalása mé­retezéssel kerül meghatározásra.

Az alapozási sík megválasztásakor – a te­herbíró talajréteg helyén és a talajvíz szint­jén kívül – fontos a téli hideg fagyhatásá­nak figyelembevétele. Az alapozási síknak a terepszinttől számí­tott fagyhatár alatt kell lennie a víz megfagyásából származó térfogatnövekedés okozta károk elkerülése érdekében.

A fagyhatár s földrajzi hely, a tengerszinttől számított magasság és a talajfajta függvénye; hidegebb, magasabban fekvő helyen, kötött talajban mélyebbre kerül, Magyarországon általában 80-120 cm.

Az épület falainak szigetelése és az épü­let földben lévő részét burkoló teknőszigetelés falba eső része az alaptest fölé, leg­gyakrabban közvetlenül felső síkjára kerül, pontos helyét az épületszerkezeti adottsá­gok (pl.: a pincepadló szintje) és a lábazat anyaga, magassága stb. figyelembevételé­vel határozzák meg. A szigetelést általában az alapozás után készítik el.

Előfordul a fordított sorrend is, – az ala­pozás előtti szigetelés – amikor az alaptes­tet a talajvíz agresszivitásától szigetelő bur­kolattal kell megvédeni, vagy az alaptestek összefüggő szigeteléssel körülburkolása, amikor a szigetelés az alaptest és a felme­nő szerkezet között, pl. egybevasalásuk miatt nem vezethető át.

Lemezalapnak az egész épület vagy an­nak egy része – általában pince – alatti, összefüggő vasbeton szerkezetet nevezzük. A lemezalapozást falazott, vegyes és vázas szerkezetű épületeknél alkalmazzák, ha a talaj teherbírása kicsi, vagy az épület terhe olyan nagy, hogy a teherátadási túl széles sávalapokkal lehetne megoldani.

Lemez­alapozást alkalmaznak változó minőségű talajban, ahol a káros mértékű süllyedés­különbségek csak egybefüggő vasbeton szerkezettel akadályozhatók meg, továb­bá számottevő víznyomás esetén, ahol a víznyomás felvételéhez is teljes felületű vasbeton szerkezet építése szükséges.

A lemezalapozás – az előzőekben ismer­tetett körülmények között – szerkezeti és szigetelési szempontból is kedvezőbb a sávalapozásnál.

A vasbeton lemezalap szerkezeten a ter­hek nagyobb felületen oszthatók el; a süllyedés különbségek megelőzhetők; az eset­legesen előforduló víznyomást a lemezalap veszi fel és a terhelés viszonyok következ­tében a szerkezet mindkét irányban merev­vé válik.

Alapozási hibák

140. ábra. Alapozási hibák. Helytelen sávalap. Helytelen lemezalap.

A lemezalapozás szigetelése egyszerűbb és biztonságosabb a sávalapozás szigetelé­sénél, mert nagy összefüggő felületek ki­alakításával, a legkevesebb síkváltással, végeredményben a legkisebb felülettel, a legegyszerűbb szigetelőanyag vezetéssel kivitelezhető.

A lemezalapozáskor az épület víznyomás elleni vízhatlan szigetelésének fenékszaka­sza a lemezalap alá kerül, ezért a szigete­lést az alapozás előtt készítik el és a vasbe­ton lemezalapot a szigetelést védő beton­aljzatra építik rá.

Ennek a pontnak a célja – a cikksorozat terjedelmi kor­látain belül – azon legfontosabb ismeretek, megoldások, szabályok bemutatása, ame­lyek alkalmazásával biztosítható az épület alapozások szakszerű megtervezése és kivi­telezése, amely biztosítja, hogy a téglából épített falszerkezetek, épületek stabilitá­sát, funkcionális működését, élettartamát az alapozási hibákból származó káros hatá­sok ne befolyásolhassák.

A falazatok védelmét biztosító legfonto­sabb épületszerkezetek

  • a nedvesség elleni szigetelés
  • az esővíz homlokzatba visszaszivárgását (pl.: ablakpárkánynál) megakadályozó víz­orrok
  • a falburkoló téglák habarcshorony kiala­kítása
  • az ereszképzés kialakítása

A nedvesség elleni szigetelés

A csapadék (eső, hó) formájában a lég­körből érkező nedvességgel szemben – a nedvesség kizárásával – hatékony védelmet biztosít a szakszerűen épített tető, a fala­zat, a megfelelően kiválasztott és kivitele­zett vakolattal, és lábazat kialakítással. A fentről érkező nedvesség elleni védelem­hez tartozó további fontos követelmény a csapadékvíz elvezetése az épület alapjaitól az ereszcsatornák, a járdák, a vízelvezető ­csatornák kialakítása, az utóbbi befogadó­képes gyűjtőhálózatba bekötése.

Az alulról, a talajból származó nedvesség elleni védelem, az épületek szigetelésének szakszerű kialakítása ugyanolyan fontossá­gú, mint a fentről, a csapadék formájában a légkörből származó nedvesség elleni vé­delem.

Bármelyik irányból érkező nedvesség az elkövetett tervezési és/vagy építési hibák következményeként az épületszerkezetek átnedvesítésével károkat okoz: a falazat hőszigetelő képessége lecsökken, megje­lennek az egészségtelen környezetet te­remtő, esztétikailag kedvezőtlen penészfoltok; a károsodott falak statikai, épület állékonysági problémákat okoznak; a pin­cébe nedvesség, súlyosabb esetben víz szi­várog.

A nedvesség elleni szigetelés elvi vázlata

141. ábra. A nedvesség elleni szigetelés elvi vázlata.

A 141. ábra a nedvesség, a víz minden út­ját elzáró szigetelés elvi vázlata, amelyen

  • a – terepszintről felcsapódó csapadékvíz
  • b – talajnedvesség
  • c, d – talajvíz.

A talajvíz a talajt alkotó szemcsék közöt­ti üregeket kitöltő, le nem kötött szabad víz, amely az épületre, épületszerkezetre a vízoszlop magasságától függő hidrosztati­kai nyomást fejt ki. Az épület helyének ki­választásakor, tervezésekor figyelembe kell venni, hogy van-e talajvíz, mi a várha­tó legmagasabb szintje, mennyi a hőmér­séklete, milyen és mennyi a károsanyag tartalma.

A talajvíz ellen a talaj- és talajvízvizsgála­tok figyelembevételével tervezett és kivite­lezett talajvíz elleni szigeteléssel és a víz­nyomás hatását felvevő szerkezetekkel kell védekezni. A szigetelés anyagát, minőségét, kialakítását a hidrosztatikus nyomás, vízoszlop magasság és a talajvíz agresszivi­tásának mértéke határozzák meg.

A talajnedvesség a felszíni vizekből a ne­hézségi erők hatására leszivárgó és a talaj­vízből a hajszálcsöves, kapilláris erők hatá­sára felszivárgó, a talajszemcsékhez ta­padt, azok hézagait – a zárt tartomány fe­letti nyílt hajszálcsöves tartományban – ki­töltő kötött víz, amely hidrosztatikai nyo­mást nem fejt ki.

A talajnedvesség az állandó párolgás kö­vetkeztében csökken, amelyet a hajszálcsö­ves felszívó hatás folyamatosan pótol. A növényzet a talajból vizet von el, ezzel a párolgást és a párologtató felület nagysá­gát növeli. Növényzet telepítéssel a talaj­nedvesség csökkenthető.

Az épületet a talajnedvesség ellen szige­teléssel kell védeni, ellenkező esetben a nedvszívó építőanyagok a talajból felszívó­dó víz következtében átnedvesednek.

A szigetelés akkor minősíthető megfele­lőnek ha a nedvesség (víz) minden útját el­zárja, a nedvesség felőli oldalra kerülő, erősségének megfelelő anyagú és rétegszá­mú, összefüggő, folytonos felületű vízhat­lan kéreg. A szigetelést csak a síkjára me­rőleges terhelés érheti, a szigetelés síkjá­ban ható erőt a ragasztóanyag csúszása mi­att felvenni nem tudja.

A szigetelés védelmét szilárd szerkezetek közé beépítése, tartósságát a felületi be-szorítás biztosítja, a korhadást okozó víz­felvétel minimális értékre csökkentésével és a toldások felrepedésének megakadá­lyozásával.

A talajban lévő szigetelés – tartófal építé­sének követelményei:

  • Térfogatálló, tömör kisméretű téglából, agresszív talaj (talajvíz esetén) saválló tég­lából épüljön.
  • A 2,0-2,5 méterenként kialakított mere­vítő pilléreit és a tartófal vastagságát figye­lembe véve káros elmozdulása, alakválto­zása nem következhet be: szigetelés köz­ben, a felmenőfal építésekor és a szigetelés felületi beszorításakor. A tartófal 12 cm-nél vastagabb nem lehet, mert biztosítani kell a szigetelés felületi beszorításához szükséges aktív földnyomás átadását.
  • Az aljzathoz a csúszás lehetőségét bizto­sító bitumenes alátétlemez közvetítésével csatlakozik, ha szükséges mozgási hézaggal tagolt.
  • Szigetelés felőli oldalán hézagolt ce­menthabarccsal kell tömíteni, felületét be-dörzsöléssel (vakolással) kell simává tenni.
  • Függőleges felületeinek íves csatlakozá­sát a domború sarkokon legalább 4 cm su­garú legömbölyítéssel, a homorú sarkok­ban legalább 4 cm sugarú hajlatképzéssel vagy ~20 cm élhosszúságú sarok letompítással kell kialakítani.
  • A tartófal és bitumen aljzat között leg­alább 4 cm sugarú hajlat készüljön.

A szigetelés felületi beszorítása függőle­ges felületeken az ellenfal építésével egyi­dejűleg készített, rétegenként tömörített cementhabarcs csömöszöléssel és a tartó­fal mögé töltött szemcsés talaj földnyomá­sával érhető el, legnehezebben a sarkok mentén valósítható meg.

A talajnedvesség elleni szigetelés típusai:

  • a vízszintes falszigetelés
  • a vízszintes fal és padlószigetelés
  • a teknőszigetelés

A vízszintes falszigetelés csak a szigetelé­si sík feletti falat védi meg, megakadályoz­va a nedvesség felszívódását. A szigetelés az alápincézetlen épületben csak a padozat aljzatának felső síkjára, a terepszint fölé kerülhet. (142. ábra)

142. ábra Vízszintes falszigetelés.

142. ábra Vízszintes falszigetelés.

Ellenkező esetben a talajból és a padozat alatti feltöltésből a szigetelés síkja felett nedvesség jutna a falazatba. (143. ábra)

Helytelenül megválasztott a falszigetelés síkja.

143. ábra Helytelenül megválasztott a fal­szigetelés síkja.

A szigetelésnek a teljes falkeresztmetsze­tet fednie kell, csak átmenő hézagba épít­hető be.

Fontos követelmény a nem fagyálló anyag­ból készült lábazat átnedvesedésének meg­akadályozása is szigetelés alkalmazásával. (144. ábra)

Szigetelés a lábazat átnedvesedésének megakadályozására.

144. ábra. Szigetelés a lábazat átnedvesedésének megakadályozására.

Lehetőség szerint az épület minden falát azonos magasságban kell szigetelni, de a terep lejtése, a különböző padlószintek, lépcsők, helye stb. szükségessé teheti a szintváltást, a szigetelés alacsonyabbra, vagy magasabbra helyezését, lépcsőzését. A vízszintes falszigetelés egy-vagy kétrétegű lehet.

A vízszintes fal- és padlószigetelés a szi­getelési sík feletti összes szerkezet védel­mét biztosítja a terepszint felett beépített, a teljes alapterületet lefedő vízhatlan szi­getelőréteg beépítésével. (145. ábra)

Vízszintes fal- és padlószigetelés

145. ábra. Vízszintes fal- és padlószigetelés.

A vízhatlan szigetelőréteg vízszintes fal­szigetelésből és az utólag hozzácsatlakozó azonos szinten beépített padlószigetelés­ből áll. A szintek eltérése esetén a vízszin­tes fal- és padlószigetelést függőleges fal­szigeteléssel kötik össze.

A falszigetelés belső oldalán a 15 cm-es túlnyúlás a padlószigetelés csatlakoztatá­sához szükséges.

A padlószigetelést mindig utólag építik be, annak érdekében, hogy a fal és a padló eltérő ülepedéséből származó hibák elke­rülhetők legyenek.

A padlószigetelést a falszigetelés – eltérő szintek esetén a függőleges szigetelés – ki­álló, megtisztított, szükség esetén kiszárí­tott sávjához ragasztják és ~10 cm maga­san a falra is felvezetik. Az utóbbi felveze­tés művelet megakadályozza a padozatba bejutó nedvesség felszívódását a falazatba.

A vízszintes fal- és padlószigetelés egy-vagy kétrétegű lehet.

A teknőszigetelés az egész épület nedves­ség elleni védelmét biztosítja. Az épület ta­lajban lévő részei az alábbi sorrendben kö­rül burkolják: a körítő falak külső oldalán a legalább 15 cm-re a terepszint fölé veze­tett függőleges falszigeteléshez egyidejűleg csatlakoztatják a vízszintes falszigetelést, majd az utóbbihoz a vele azonos szintű mindig utólag készített padlószigetelést, így a három szigetelés összekapcsolásával az épület talajban lévő részeit teljesen kö­rülburkolják.

A teknőszigetelést – a biztonsági követel­ményeket figyelembe véve – mindig kétré­tegű szigetelőlemezek alkalmazásával ké­szítik.

A 146. ábra bemutatja a tégla pincefal és az aljzat talajvíz elleni szigetelését.

A tégla pincefal és az aljzat vízszigetelése

146. ábra. A tégla pincefal és az aljzat vízszigetelése.

A pinceszigetelés ajánlott módja a teljes épület – szerkezetet – kívülről és alulról körbezáró, kétrétegű bitumenlemezzel ki­vitelezett teknőszigetelés.

A fal alatti szigetelés elkészítése, majd a pincefal felépítése és külső szigetelése után a külső mechanikus hatások ellen vé­dőfalat emelnek. A külső szigetelés általá­ban 30 cm-rel terepszint fölé kerül felveze­tésre. A padlószigetelést, amelyet a frissen készült felülepedése után utólag készíte­nek 10 cm-es átfedéssel a fal alatti szigete­léshez ragasztják.

Fontos szabály: a fal alatti, belső oldalon túlnyúló szigetelőle­mez megtisztítása, szükség esetén kiszárí­tása; a szigetelendő réteg hideg bitumen­vázzal bekenése, alapozása, majd a kétré­tegű szigetelőlemez forró bitumenbe törté­nő, ránc-, hólyag- és gyűrődésmentes felra­gasztása.

A szigetelés tervezése és kivitelezése so­rán építési hiba és a falazat átnedvesedését okozza, ha a belső burkolattal egy szintbe, vagy az alatt néhány cm-re lévő terasz bur­kolat alatti betonnak az épület szigetelése fölé kerülő részét nem szigetelik. Nem vé­dik a falazatot a teraszra hulló csapadék (eső, hó) nedvesítő hatásától sem.

Ezen függőleges sávok szigetelése nagyon fontos az épület falazati károk elkerülése érdeké­ben. Hasonló problémaként jelentkezik az épület mellé épített lépcsőknél a falszige­telés feletti függőleges sávok szigetelésé­nek hiánya.

Az új házak építésénél a pincék szakszerű szigetelésének másodlagos védelme érde­kében ajánlott az épület körüli alagcsövezés (drénezés).

A kétrétegű falszerkezetek nedvességszi­getelését a 147. ábra szerint a terepszint fe­lett legalább 220 cm-rel kell a külső fala­zatban elhelyezni, majd Z alakban átvezet­ni a légrésen vagy a hőszigetelő rétegen és legalább 15 cm-rel magasabban a hátsó fa­lazaton.

Kétrétegű falszerkezet nedvességszigetelése.

147. ábra. Kétrétegű falszerkezet nedvességszigetelése.

A Z alakú szigetelés felett a külső falazat­ba szellőzőnyílásokat kell kialakítani, ame­lyek biztosítják a levegő áramlását és kive­zetik a külső falazaton átjutott nedvességet.

Az épületek szigetelésének jelentős szak­irodalma van, amely tartalmazza azokat a kivitelezési tapasztalatokat, mesterségbeli fortélyokat is, amelyek alkalmazásával a szakszerűen megtervezett rétegrendű szi­getelés, a tartó, védő szerkezetek biztosít­ják a falazat nedvesség elleni védelmét, az épület hosszú élettartamát.

Ennek a szövegrésznek a célja – a cikksorozat terjedelmi korlátain belül – azon legfontosabb ismeretek, megol­dások, szabályok bemutatása volt, amelyek alkalmazásával biztosítható a nedvesség el­leni teljes védelem.

A szigetelések szakszerű kivitelezése, rendszeres ellenőrzése, karbantartása vé­leményem szerint biztosítják, hogy a téglá­ból épített falszerkezetek, épületek stabili­tását, funkcionális működését, élettarta­mát a nedvesség épületszerkezetbe bejutá­sának káros hatásai ne befolyásolhassák.

Vízorrok kialakítása

A vízorrok az épületszerkezetek speciáli­san kialakított részei, amelynek fontos fel­adatuk van a csapadékhatások elleni véde­lemben, hiányuk épületkárokat okoz.

Az épületek megóvása érdekében egyik leglényegesebb követelmény a csapadék minél gyorsabb le- és elvezetése. A vízorrok kialakításukkal megakadá­lyozzák, hogy az esővíz az előrenyúló épü­letszerkezeti részeken visszacsorogjon és a homlokzatba hatoljon.

Leggyakrabban az előrenyúló homlokzati részeken, erkélyeken, párkányokon, abla­kokon, ajtókon, lábazatokon és a kémé­nyek fedlapjain alkalmazzák.

Fontos követelmény, hogy mélységük leg­alább 3-4 cm legyen, ellenkező esetben az erősebb szél átnyomja rajtuk a vizet.

A 148. ábra bemutatja a vízorrok kialakí­tást és alkalmazásuk néhány területét.

Kétrétegű falszerkezet nedvességszigetelése

148. ábra. Vízorrok kialakítása.

A falburkoló téglák habarcshorony kialakítása

A hézagolásnál nagyon fontos művelet a falazóhabarcs 15 mm mély kikaparásának elvégzése, amely után a fugának habarcs­maradéktól mentesnek kell lennie. Ellen­kező esetben a hézagokban található falazóhabarcs maradékokon keresztül – amelyek mésztartalmuk miatt jó nedvszí­vók – az esővíz beszivárog a falazatba.

A falazat átnedvesedése miatt a kioldott sók kivirágzást okoznak, a fagyhatás következ­tében a fugákban lévő víz roncsolja és szét­repeszti a falazat védelmét biztosító hézagolás, hézagoló habarccsal kialakított külső részét.

A habarcshorony kialakításánál – különö­sen fagyveszélyes helyeken – a 131. ábrán bemutatott megoldásokat kell alkalmazni annak érdekében, hogy a csapóeső lefolyá­sa biztosítva legyen.

Az ereszképzés kialakítása

A ház tetőszerkezetének elsőrendű fel­adata az épület megvédése az időjárási ha­tásoktól.

A nagy tetőtúlnyúlás védi a homlokzatot és a csatlakozó szerkezeti elemeket. A nem megfelelően kialakított, vagy hiányzó tető­túlnyúlás következtében létrejövő nedves­ségterhelés homlokzatkárokat okoz.

Az eső a szélnyomás következtében aka­dálytalanul áztatja a homlokzatot, eljut a párkányélekhez, az ablak és ajtó csatlako­zásokhoz. Szakszerűen kialakított eresz nélkül a pince körüli talaj sávra is több ned­vesség kerül.

A homlokzaton, az épületszerkezet csat­lakozásainál a nedvesség behatolhat a fal­szerkezetbe lerontva épületfizikai tulaj­donságait, szélső esetben penészedést, kedvezőtlen időjárási körülmények között fagykárokat okozva.

Az ismertetett időjárási hatások meg­akadályozhatók a 149. ábrán ajánlott túlnyúlású ereszkiképzésekkel.

Eresztúlnyúlás

149. ábra. Eresztúlnyúlás.

A hőszigetelés alkalmazásának feltételei, szakmai követelményei

A cikksorozat egyik alapgondolata, hogy az egyrétegű, kiegészítő hőszigetelés nélküli falszerkezetek építése a legjobb megoldás, mind a legkedvezőbb költségszint, mind a hőtechnikai megbízhatóság szempontjából.

A hazánkban, jelenleg gyártott és forgal­mazott korszerű égetett agyag falazóele­mek, a téglák 38 cm-es vastagságban nor­mál – egyes gyártók téglatípusai hőszigete­lő – falazó és vakoló habarcs alkalmazásá­val biztonságosan kielégítik az épületek energiatanúsítványára (ET) vonatkozó rendeletben a külső falra, mint az épület egyik határoló szerkezetére előírt U ≤0,45 (W/m2K) hőátbocsátási tényező értéket.

Külső hőszigeteléssel az U érték akár 0,25 (W/m2K) hőátbocsátási értékre, különle­ges falszerkezeti megoldás pl. a kétrétegű, hőszigetelt és átszellőztetett légréteggel épített falszerkezet hőátbocsátási tényező­je 0,2 (W/m2K) érték alá csökkenthető.

Az építkezés során felmerül az a kérdés, hogy a jó hőszigetelő képességű tégla – amely homlokzati hőszigetelés nélkül is megfelel az új hőtechnikai szabványoknak – választása esetén szükség van-e további hőszigetelésre.

Amennyiben az új energetikai előírások­nak megfelelés a cél a válasz: nem, mert a hőtechnikailag korszerű szerkezetű és szükséges vastagságú tégla szakszerű be­építésével, kiegészítő hőszigetelés nélkül is – a tévhittel ellentétben – olyan falszerke­zet építhető, amely kielégíti a szabályozás előírásait.

Az építkező azonban dönthet úgy, hogy nem elégszik meg az egyébként energiata­karékos ház egyik feltételeként a határoló falszerkezetre előírt U ≤0,45 (W/m2K) hő­átbocsátási tényező legnagyobb megengedett értékével, további hőszigetelés alkal­mazásával csökkentését, a hőveszteségek, ezzel a fűtési költségek minimalizálását cé­lul tűzve.

A teljesség érdekében meg kell jegyezni, hogy a fűtési költségek csökkentése össze­tett feladat, a falazat hőtechnikai tulajdon­ságain kívül tartalmazza a ház további szer­kezeti elemeinek (padló, födém) hőszige­telését, a nyílászárók (ablakok, ajtók) cse­réjét, a fűtés korszerűsítését, az olcsóbb fű­tési mód, továbbá a szabályozott szellőzte­tés megoldását.

A falak hőszigetelése – ez a pont a cikksorozat célját és terjedelmét figyelembe véve ezzel a hőveszteség csökkentő megoldással fog­lalkozik – alapos és sokoldalú szakmai és gazdaságossági számításokat tartalmazó tervezést és szakszerű kivitelezést igényel.

Figyelembe kell venni, hogy a hőátbocsá­tási ellenállás, azaz a hőszigetelés növelé­sével az U hőátbocsátási tényező nem line­árisan változik. Egyre növekvő vastagságú, minőségű és költségű hőszige­telés, egyre kisebb hőátbocsátási tényező csökkenést, hőmegtakarítást eredményez.

Hőtechnikai számításokat kell végezni ar­ra vonatkozóan, hogy a hőszigetelés – ame­lyet a szakma új épület falazatánál alkal­mazva többrétegű szerkezetnek, meglévő épület falazásánál utólagos hőszigetelés­nek nevez – különböző réteg- és méretrend kialakítás és anyagválasztás esetén mennyi hőenergia megtakarítást eredményez.

Az egyes alternatívákra gazdaságossági számításokat kell végezni, figyelembe véve a hőenergia megtakarítás eredményét, a hőtechnikai beruházás költségeit, a finan­szírozás módját (saját erő + a banki ka­matból elmaradó haszon vagy banki hitel és kamatai), a felhasznált energiahordozók árának várható alakulását, és a szigetelő­anyagok várható élettartamát.

A gazdaságossági számítások eredménye alapján eldönthető, hogy megéri-e a ráfor­dítás, belátható időn belül a hőenergia megtakarításból megtérülnek-e a beruhá­zás költségei.

A falazati hőveszteségek a hőátbocsátási tényező csökkenéséből származó hőenergia megtakarítás hőtechnikai számítási módsze­rekkel nagy pontossággal meghatározhatók.

Előzetes kalkulációként a nagyságrendet kifejező alábbi közelítő becslés, mint ököl­szabály alkalmazható: a falazat vagy fal­szerkezet egységnyi felületén (m2) a rá jel­lemző U (W/m2K) hőátbocsátási tényező tízszeresének megfelelő földgáz mennyiség (m3) energiája távozik hőveszteségként egy fűtési idényben, azaz egy év alatt.

Amennyiben a homlokzati fal felülete 160 (m2) hőátbocsátási tényezője 0,6 (W/m2K), 6 (m3) elégett földgáz energiájának megfele­lő a négyzetméterenkénti, 960 (m3) a hom­lokzati falon létrejövő éves veszteség. A hőátbocsátási tényező – hőszigetelés alkal­mazásával – 0,45 (W/m2K).

Az energetikai szabályozásban előírt ér­tékre csökkentésével 6 (m3) – 4,5 (m3) = 1,5 (m3) elégetett földgáz energiájának megfe­lelő a négyzetméterenkénti, 240 (m3) a homlokzati falon elérhető éves, becsült hő­energia megtakarítás. Az éves hőmegtakarítás becsült értékét kifejező földgáz mennyiségét (m3) szorozva az aktuális föld­gáz árral (Ft/m3)megkapjuk az éves hő-megtakarítás értékét (Ft).

A hőszigetelés költségének (Ft) és az éves hőmegtakarítás értékének (Ft) hányadosa a becsült megtérülési idő (év). Amennyiben figyelembe­ vesszük a gázárak növekedési ütemét, a vi­lágpiaci gázárakat, lényegesen kisebb a be­csült megtérülési idő.

Régi alapszabály – ahogyan az ember is hőszigetelő ruházatot vesz fel magára télen – hőszigetelni mindig kívülről kell.

A belső falfelület szigetelése építési hiba, épületfizikai szempontból rossz megoldás. A falazat a helység melegétől elzárás miatt lehűl, a kondenzvíztől átnedvesedik, mert a szigetelőanyagon átdiffundálódó légned­vesség harmatpontja a hőszigetelő réteg mögé kerül.

A lecsapódó nedvesség le­csökkenti a fal hőszigetelő képességét, így a káros hatások egymást erősítik. A belső falfelület szigetelése megakadályozza a fal hőtárolóként működését, ezzel a kiegyen­súlyozott belső klíma kialakulását. A szige­telőanyagon átjutó, a külső hideg falfelület hatására lecsapódó nedvesség gombáso­dást, penészedést okoz és károkat idéz elő a falszerkezetben.

A hőszigetelő anyagok gyártása azon a fi­zikai törvényszerűségen alapul, hogy rossz hővezető képességű anyaggal vesznek körül minél kisebb térfogatú – ugyancsak rossz hővezető képességű – levegőt. Az így kiala­kított anyagszerkezet hőszigetelő tulajdon­ságú, mert a hővezetéssel szembeni ellen­állása következtében kevés hőt enged át.

A homlokzat hőszigetelésére két külön­böző változat terjedt el a polisztirolos és az ásványgyapotos rendszer.

A külső hőszigetelés tipikus, a szigetelési gyakorlatban legismertebb módszere a dryvit technológia alkalmazása. Először expandált polisztirolhab táblákat rögzíte­nek a falra ragasztással és dübelek alkalmazásával, ezt követően a táblákra rögzí­tett üvegfátyolt vékony, színes vakolattal fedik.

Az expandált polisztirolhab (EPS) hátrá­nya, hogy nem alakítható, mérettartóssága a terméktípus, a hőmérséklet és a nyomó ­igénybevétel függvényében ≤(3-5)%. Tartós ultraibolya (UV) sugárzás hatására elszíne­ződik, ezért pl. a napfénytől védeni kell.

Az extrudált polisztirolhab (XPS) páraát­eresztő képessége kisebb, hőszigetelő képessége, mechanikai sérülésekkel szembe­ni ellenálló képessége jobb az expandált változaténál. Elsősorban a lábazat hőszige­telő anyagaként alkalmazzák.

A polisztirolos rendszerek kiváló hőszige­telők (λ=0,034-0,048 W/mK), páraáteresz­tő képességük azonban rossz, nagy páradif­fúziós ellenállásuk miatt.

A páradiffúziós ellenállási tényező (μ), dimenzió nélküli szám, amely megmutatja, hogy az anyag a levegőhöz viszonyítva mennyivel sűrűbb a vízgőz számára. Minél nagyobb a μ, annál nagyobb a páradiffúzi­óval szembeni ellenállás.

A polisztirol páradiffúziós ellenállási té­nyezője μ=40-100 a téglához tartozó érték μ=3-10. A polisztirol 4-10-szer sűrűbb, en­nek megfelelően 4-10-szer nagyobb ellen­állása van a páradiffúzióval szemben, mint a téglának.

Nagyméretű hőszigetelő elemeknél a hő­mérséklet változás hatására hosszváltozás következik be, ezért az elemek rögzítésé­nek méretezésénél a nyíró igénybevételt fi­gyelembe kell venni.

A polisztirol alapanyagú terméket az éghetőség, a tűzzel szembeni viselkedés szempontjából a nehezen éghető kategóri­ába tartoznak. A szálas ásványgyapot hőszigetelő rend­szerek közül a legelterjedtebbek a kőzetgyapot és az üveggyapot.

A kőzetgyapot természetes alapanyaga a bazalt. A kőzetgyapot hőszigetelő termé­kek teljes keresztmetszetükben víztaszítók, nem nedvesednek át, hőszigetelő képessé­gük állandó. A kőzetgyapot termékek alak- és mérettartóak: nincs utózsugorodásuk, szálas szerkezetüknek köszönhetően nagy hőmérséklet különbség hatására sem vál­toznak méretei, hőtágulásuk nincs.

A kőzetgyapotos rendszerek kiváló hőszi­getelők (λ=0,037-0,042 W/mK) és páraáteresztők, páradiffúziós ellenállási tényező­jük μ=1, gyakorlatilag a levegőével meg­egyező. Nyílt pórusú szerkezete következ­tében a vízpára akadálytalanul vándorol­hat a kőzetgyapotban, ezáltal biztosítja az épületszerkezetek páraáteresztését, léleg­zését, elősegíti az építési és használati ned­vesség eltávozását.

Kéthéjú, átszellőztetett szerkezetekben a szellőző levegő közvetlen hűtőhatása követ­keztében a λ hővezetési tényező értéke kb. 30%-al nő. A hőszigetelő képesség romlásá­nak megakadályozása érdekében, póruszá­ró (nem párazáró) kasírozást alkalmaznak.

A kőzetgyapot termékek tűzvédelmi szempontból a legkedvezőbb, A1 nem éghetőségi besorolásúak.

Tűz hatására füstöt, mérgező gázokat nem bocsátanak ki és égve nem csepegnek. A kő­zetgyapot olvadáspontja > 1000 C°, ennek következtében képes megakadályozni a tűz továbbterjedését az épületszerkezetekben.

Az üveggyapotnak a közeggyapothoz ha­sonló, kedvező hő- és páradiffúziós tulaj­donságai vannak, (λ=0,033-0,042 W/mK; μ=1-2) nem éghető, szálas szerkezete következté­ben, nincs utózsugorodása és hőtágulása.

A polisztirol hőszigetelő anyagok olcsób­bak és kisebb fajsúlyúak (rögzítési, kivite­lezési szempont), mint az ásványgyapot termékek.

Páradiffúzió

A túlzott hőszigetelés miatti páradiffúzió csökkenés, megszűnés, a nyílászárók töké­letes légzárása, a szellőztetés elégtelensége miatt bekövetkezik az ún. dunszthatás, amely a lakás levegőjében a páratartalom megnövekedését, a normál klíma megvál­tozását jelent.

A magas páratartalom és a hőhidak hide­gebb felületén kicsapódó pára miatt meg­jelennek az esztétikai, de egészségügyi szempontból is gondot okozó (asztma, al­lergia stb.) penészgombák.

A tapasztalatok szerint, a penészedés biz­tosan bekövetkezik, amennyiben a nedves­ségtartalom 75% felett van 72 órát megha­ladó ideig, továbbá a hőhidak párából le­csapódó nedvességgel terhelt, felületein.

A dunszthatás káros következményei, a levegő páratartalmának 40-60% értékek között tartásával, megfelelő szellőzéssel megelőzhetők. A szellőztetésnek nemcsak a párafelesleget, hanem elsősorban a lakó­térben keletkező káros anyagokat, többek között a légzésünk során keletkező CO2-t is el kell távolítani.

A túlzott hőszigetelés miatti, un. dunszt­hatás megszüntetése, a normál – az ember életfeltételeit komfortosan biztosító, a pá­ralecsapódást és a penészedést megakadá­lyozó – klíma létrehozásán felül olyan több­let szellőzés igényt jelent, amely a szellőzé­si veszteséget megnövelve nagyobb lehet, mint a túlzott hőszigetelés várt hőenergia megtakarítása.

Szellőztetés

A minimálisan szükséges szellőzésnek biztosítania kell a kellemetlen szagok, a káros anyagok, elsősorban a CO2 és a rela­tív nedvességtartalmat megnövelő – pené­szedést és lecsapódást okozó pára eltávolí­tásához szükséges légcserét. A minimális légcserét meghaladó szellőztetés vesztesé­ge a kézi, eseti szellőzés módjától és szellőztetési szokásoktól függően különböző nagyságú lehet.

A szellőzési veszteség minimalizálása megvalósítható folyamatos működésű, a minimális légcserét szabályozottan biztosí­tó, erre a célra kifejlesztett szellőztetőgépek alkalmazásával.

Hőhidak megjelenése

Hőhídnak nevezzük az épület azon szer­kezeti részeit, ahol különböző hővezető ké­pességű anyagok és/vagy eltérő geometriai formájú részek csatlakozása következté­ben, a jobb hővezető képességű, több hő­mennyiséget (hőveszteséget) átengedő, jobban lehűlő felületen és/vagy magában a szerkezetben páralecsapódás, penészesedés következik be.

A hőhidak a fűtött helyiség és a külső kör­nyezet, vagy a szomszédos fűtetlen helyiség közötti, az épületszerkezet többi részéhez viszonyított jelentős hőátadás miatt megnö­velik a hőveszteséget, belső felületük lehű­lése, hőmérséklet csökkenése a már emlí­tett páralecsapódáson és penészesedésen kívül rontja a lakók komfortérzetét.

A geometriai eredetű hőhidak a külső fa­lak csatlakozó éleinél és sarkainál jöhetnek létre, ahol a külső hőleadó felület nagyobb a belső hő felvevő felületnél.

A különböző hővezető képességű anya­gok csatlakozásából származó szerkezeti eredetű hőhidak keletkeznek pl. a tégla és betonszerkezetek összeépítésekor a beton­koszorúknál, a fal és a födémszerkezet kö­zötti részben, a pilléreknél, az áthidalók környezetében, az ablakok falazathoz csat­lakozásánál, az ablakpárkányoknál, a lába­zatoknál, a külső falsíkon túlnyúló beton­erkélyeknél, fém alapanyagú rögzítőele­mek alkalmazásakor a többrétegű falszer­kezetben.

Hőhidak megszüntetése

A hőhidak megszüntethetők, kialakulá­suk megelőzhető hőszigetelés alkalmazá­sával. A hőszigetelés alapelve, hogy a geo­metriai és szerkezeti eredetű hőhidak le­hetséges helyein alkalmazott hőszigetelés­sel elért eredő hővezetési ellenállás azonos legyen a külső épületszerkezet hőhídmentes részének hővezetési ellenállásával.

A szakszerűen tervezett és kivitelezett hő­szigeteléssel a hőhidak megelőzhetők és megszüntethetők, az ilyen külső épület­szerkezetek hőtechnikailag homogénnek tekinthetők.

Ebben a pontban – a teljesség igénye nélkül – bemutatásra kerülnek a hagyomá­nyos falazótéglák; a válaszfaltéglák; a meg­növelt hőszigetelő képességű falazótéglák; a különleges téglatermékek; a korszerű, fokozott hőszigetelő képességű és a speciá­lis termékrendszerek.

A technológiai és termékfejlesztés eredmé­nyeként az utóbbi évek jelentős fejlődést és mi­nőségi változást hoztak a téglaiparban Ma­gyarországon.

Az európai színvonalú termékek korszerű marketing módszerek alkalmazásával jelen­nek meg a piacon. A gyártók színvonalas ter­mékismertetői, tervezési és alkalmazástechni­kai útmutatói minden olyan információt tar­talmaznak, amelyek a téglatermékek kiválasz­tásához, a tervezéshez és a szakszerű kivitele­zéshez szükségesek.

A gyártók márkanevei (felsorolás a teljes­ség igénye nélkül): a piacvezető Porotherm, a PORObrick, a POROTEK, a Bautherm, a Bakonytherm, a KŐRÖS és a TÁPIÓTHERM egyre jobban hozzákapcsolódnak egy adott téglacsoporthoz ill. termékrend­szerhez a köztudatban; az építkezők, a ter­vezők, az építőanyag-kereskedők és a kivi­telezők körében.

A burkolótégla kategóriában nevezetesek a beledi, a mezőtúri és a nagykanizsai bur­koló téglák.

A cikksorozat célja a kerámia alapú építő­anyagok tulajdonságainak és alkalmazásá­nak bemutatása, ezért és a terjedelmi kor­látok miatt, nem vállalkozhat a Magyaror­szágon gyártott valamennyi tégla bemuta­tására. A fentiek mérlegelésével a korszerű hőtakarékos termékrendszerek közül né­hány jellemző márkát, a falburkoló tégla kategóriában egy burkolati rendszer mutat be a cikksorozat.

Az MSZ EN 771-1:2005 szabvány az ége­tett falazóelemeket két csoportba sorolja:

Az LD-elemek védett falazatokhoz hasz­nálható kis bruttó száraztest sűrűségű (≤1000 kg/m3), a HD-elemek nem védett falazatokhoz, valamint védett falazatokhoz használható nagy bruttó száraztest sűrűségű (>1000 kg/m3) égetett agyag falazóelemek.

A téglatermékek a közölt testsűrűség ada­tok alapján besorolhatók a szabványban meghatározott két csoportba.

Hagyományos falazótéglák

A Baranya Tégla Kft. termékei: A kisméretű tömör dísztégla, amely sorjá­zott nagyszilárdságú és I. osztályú minőségű. A hanggátló tömör tégla, méret:

  • hosszúság 300 (mm)
  • szélesség 145 (mm)
  • magasság 90 (mm)

tömeg:  6,5 kg/db
nyomószilárdság: 10 (N/mm2)
testsűrűség: 1650 (kg/m3)
súlyozott léghanggátlási szám: Rw=55 (dB).

A Baranya Tégla Kft. terméke: a kismé­retű üreges burkoló tégla, amelyet sorjázott, sorjázatlan és kéregmintás kivitelben, pillértégla minőségben gyártanak.

A Baranya Tégla Kft. különleges termé­kei:

B-30/14 blokktégla

B-30/14 HQ blokktégla

méret:

  • hosszúság 300 (mm)
  • szélesség 175 (mm)
  • magasság 140 (mm)

tömeg:

  • 9 kg/db
  • 6,3 kg/db (HQ típus)

nyomószilárdság:

  • ≥ 12 (N/mm2)
  • ≥ 10 (N/mm2) (HQ típus)

testsűrűség:

  • 1100 (kg/m3)
  • 900 (kg/m3) (HQ típus)
  • B-30/19 blokktégla
  • B-30/19 HQ blokktégla

méret:

  • hosszúság 300 (mm)
  • szélesség 175 (mm)
  • magasság 190 (mm)

tömeg:

  • 11,2 kg/db
  • 8,7 kg/db (HQ típus)

nyomószilárdság:

  • ≥ 12 (N/mm2)
  • ≥ 8 (N/mm2) (HQ típus)

testsűrűség:

  • 1100 (kg/m3)
  • 900 (kg/m3) (HQ típus)

A HQ típusú termékek megnövelt hőszigetelő képességűek.

Tömör tégla

22. ábra. Tömör tégla.

Méret, mm a 120  
  b 250  
  l 65  
Tömeg kg/db   2,8-3,5  
Testsűrűség, kg/m3   1500-1800  
Vízfelvevő képesség tömeg%   legalább 10  
Hővezetési tényező λ (W/mK)   0,72  
Minőségi osztály N.szil. Nyomószilárdság N/mm2 14
  I.o.   10
  II.o.   7
  III.o.   5
Anyagigény, db/m3   404  

5. táblázat.

Felhasználási terület: Teherhordó falak, boltozatok, pincefalak és kémények építésére alkalmas falazóanyag.

Pillér tégla

23. ábra. Pillér tégla.

Méret, mm a 120
  b 250
  l 65
Tömeg kg/db   2,6-3,5
Testsűrűség, kg/m3   1400-1800
Vízfelvevő képesség tömeg%   legalább 10
Hővezetési tényező λ (W/mK)   0,75
Nyomószilárdság N/mm2   20
Anyagigény, db/m3   404

6. táblázat.

Tömör és üreges kivitelben készül.

Felhasználási terület:

Nagy terhelésű pillérek, fagyállóságot igénylő szerkezetek pl. lábazatok, falazott kémények építésére alkalmas.

Fal

38 cm-es fal anyagigény: 156 db/m2.

25cm-es fal

25 cm-es fal anyagigény: 104 db/m2.

12 cm-es válaszfal anyagigény

12 cm-es válaszfal anyagigény: 52 db/m2.

24. ábra. Falazási módok (fenti ábrák)

Kevéslyukú tégla

25. ábra. Kevéslyukú tégla

Megnevezés   Egyszeres méretű Magasított Kettős méretű
Méret, mm a 120 120 120
  b 250 250 250
  l 65 88 140
Tömeg kg/db   2,5-3,0 3,0-4,0 5,0-6,0
Testsűrűség, kg/m3   1100-1500 1100-1500 1100-1500
Vízfelvevő képesség tömeg%   legalább 10 legalább 10 legalább 10
Hővezetési tényező λ (W/mK)   0,65 0,65 0,65
Minőségi osztály N.szil. Nyomószilárdság N/mm2   14
  I.o.     10
  II.o.     7
  III.o.     5
Anyagigény, db/m3   404 310 200

7. táblázat.

Felhasználási terület: Hőtechnikai követelmények nélküli épü­letek külső és belső falának építésére al­kalmas 25 és 38 cm-es falvastagsággal. Pin­cék teherhordó falazatának építésére. Többrétegű falszerkezetek teherhordó falazataként (min. 25 cm falvastagsággal) és válaszfalak, továbbá falazott kémények építésére.

Falazási módok

26. ábra. Falazási módok.

Soklyukú tégla

27. ábra. Soklyukú tégla.

8. táblázat.

Megnevezés   Magasított Kettősméretű
Méret, mm a 120 120
  b 250 250
  l 88 140
Tömeg kg/db   2,8-3,8 4,0-5,0
Testsűrűség, kg/m3   1000-1200 1000-1200
Vízfelvevő képesség tömeg%   legalább 10 legalább 10
Hővezetési tényező λ (W/mK)   0,47 0,47
Minőségi osztály N.szil. Nyomószilárdság N/mm2 14
  I.o.   10
  II.o.   7
  III.o.   5
Anyagigény, db/m3   310 200

Felhasználási terület: Felhasználási területe a kevéslyukú tégláéval azonos.

Falazási módok

28. ábra. Falazási módok

B 30-as falazóblokk

29. ábra. B 30-as falazóblokk.

9. táblázat.

Méret, mm a 175  
  b 300  
  l 140  
Tömeg kg/db   5,0-9,0  
Testsűrűség, kg/m3   1050-1400  
Vízfelvevő képesség tömeg%   legalább 10  
Hővezetési tényező λ (W/mK)   0,57  
Minőségi osztály N.szil. Nyomószilárdság N/mm2 14
  I.o.   10
  II.o.   7
  III.o.   5
Anyagigény, db/m3   116  
Anyagigény (30 cm-es falhoz) db/m2   36  

Felhasználási terület: Hőtechnikai követelmények nélküli külső és belső teherhordó falak építésére, valamint többrétegű falszerkezetek teherhor­dó rétegeként 30 cm falazatvastagsággal építve alkalmazható.

UNIFORM kézi falazóblokk

30. ábra. UNIFORM kézi falazóblokk.

10. táblázat.

Méret, mm a 190  
  b 300  
  l 140 190
Tömeg kg/db   7,0-10,0  
Testsűrűség, kg/m3   850-1300  
Vízfelvevő képesség tömeg%   legalább 10  
Hővezetési tényező λ (W/mK)   0,37-0,50  
Minőségi osztály N.szil. Nyomószilárdság N/mm2 14
  I.o.   10
  II.o.   7
  III.o.   5
Anyagigény, db/m3   35 25

Felhasználási terület: Hőtechnikai követelmény nélküli épüle­tek külső és belső teherhordó szerkezeti falainak, illetve vázkitöltő falak építésére alkalmazható. Többrétegű falazatok teher­hordó rétegeként 30 cm falvastagságban alkalmazható.

Válaszfaltéglák

Válaszfaltégla

31. ábra. Válaszfaltégla.

11. táblázat.

Megnevezés   6/30 6/40 10/30 10/40
Méret, mm a 200 200 200 200
  b 60 60 100 100
  l 300 400 300 400
Tömeg kg/db   4,0 5,0 5,5-7,0 7,5-10,0
Testsűrűség, kg/m3   1150-1300 1150-1300 1150-1300 1150-1300
Vízfelvevő képesség tömeg%   legalább 10 legalább 10 legalább 10 legalább 10
Hővezetési tényező λ (W/mK)   0,37-0,50      
Minőségi osztály Hajlító törőerő kN        
I.o.   7 5 12 8
II.o.   5 4 8 6
Anyagigény, db/m3   16 12 16 12

Felhasználási terület: Bármely épülettípus térelhatároló, önhor­dó válaszfalainak készítésére alkalmas.

12 cm-es függőleges üregű válaszfaltégla.

32. ábra. 12 cm-es függőleges üregű válaszfaltégla.

12. táblázat.

Megnevezés   12/19  
Méret, mm a 380  
  b 120  
  l 190  
Tömeg kg/db   8-9  
Testsűrűség, kg/m3   900-1050  
Minőségi fokozat 70 Nyomószilárdság N/mm2 7
  50   5
  35   3,5
Anyagigény, db/m3   14  

Felhasználási terület: Bármely épülettípus térelhatároló, önhor­dó válaszfalainak építésére alkalmas. A vá­laszfaltéglákat üregekkel függőleges hely­zetben kell beépíteni. Az elemek oldalán lévő hornyok által kialakított üreget ha­barccsal teljesen ki kell tölteni.

Megnövelt hőszigetelő képességű falazó­téglák

HB 30 kézi falazóblokk

33. ábra. HB 30 kézi falazóblokk.

13. táblázat.

Méret, mm a 240 240* 240
  b 300 300* 300
  l 190 240* 290
Tömeg kg/db   10 13* 15-16
Testsűrűség, kg/m3   750 850* 850
Vízfelvevő képesség tömeg%   legalább 10 legalább 10 legalább 10
Hőátbocsátási tényező U (W/m2K)   0,7 0,68* 0,62
Minőségi fokozat 70/750 70/850 Nyomószilárdság N/mm2   7 7
  50/750 50/850     5 5
  35/750 35/850     3,5 3,5
Anyagigény, db/m3   20 16* 13,5

*Gyártja a „SZEMA-Makó” Kft.

Felhasználási terület: Egyrétegű teherhordó illetve vázkitöltő falak építésére 30 cm-es falvastagsággal. Az épületenergetikai előírást csak kiegé­szítő hőszigeteléssel teljesíti.

HB 38 kézi falazóblokk

34. ábra. HB 38 kézi falazóblokk.

14. táblázat.

Méret, mm a 190 190
  b 380 380
  l 140 190
Tömeg kg/db   9,0-9,5 12,0
Testsűrűség, kg/m3   900 900
Hőátbocsátási tényező U (W/m2K)   0,68 0,68
Minőségi fokozat 70/900 Nyomószilárdság N/mm2 7
  50/900   5
  35/900   3,5
Anyagigény, db/m3   35 25

Felhasználási terület: Egyrétegű teherhordó ill. vázkitöltő külső falak építésére javasolt 38 cm vastagsággal. Az épületenergetikai előírást csak kiegé­szítő hőszigeteléssel teljesíti.

Különleges téglatermékek

Falburkoló téglák

Tartós, esztétikus külső homlokzati és belsőtéri burkolatok készítésére alkalmas durvakerámia termékek, természetes piros és sötétbarna színekben, sima vagy nyo­mott mintás felületekkel.

A falburkoló téglák nyomószilárdsága 20 MPa és 14 MPa. Vízfelvevő képességük max. 20 tömeg %, üregtérfogatuk max. 25 %, fagy­álló tulajdonságú termékek.

A falburkoló téglák választéka: 41-58. ábra. A bemutatott falburkoló téglákat a Nagy­kanizsa Téglagyár Kft. gyártja.

Padlóburkoló lapok

A mázatlan harántüreges, natúr téglapi­ros színű, sima felületű padlóburkoló la­pok fedett külsőtéri – tartós vízhatástól mentes – és belsőtéri felületek padlóburko­lására alkalmasak.

A padlóburkoló lapok hajlítószilárdsága legalább 4 N/mm2; vízfelvevő képességük legfeljebb 16 tömeg %; fagyálló tulajdon­ságú termékek.

A padlóburkoló lapok választéka: 59-62. ábra. A bemutatott padlóburkoló lapokat a Nagykanizsa Téglagyár Kft. gyártja.

Kerítéstégla fedlapokkal

A kerítéstégla családi- és társasházak, va­lamint középületek fagyálló, esztétikus, környezetbe illő kerítésanyaga. Teraszok, loggiák mellvédéihez, valamint belső terek térelhatárolásához is kiválóan alkalmas.

Színe piros, de egyedi megrendelésre bar­na színben is gyártják. A kerítés fedlapok anyaga: téglaőrle­mény, cement, homok. Színük: halvány téglapiros. A kerítés fed­lapok fagyállók.

A téglából épített kerítés kivitelezésénél betartandó szabályok:

  • Betonból készített, a fagyhatár alá érő (min. 80 cm mély) alap szükséges, amely­re kb. 10 cm-el a terepszint felett 2 cm vastag habarcsréteget és teljes értékű fal­szigetelést kell készíteni.
  • A falazást és a fugázást a falburkoló tég­láknál leírtak szerint kell elvégezni.
  • A fedlapok megfelelő kiállással és vizorral legyenek kiképezve.
  • A fedlapok alatt a falszigeteléssel azo­nos, teljes értékű szigetelés elhelyezése szükséges.

A bemutatott kerítéstéglát és a fedlapokat a Nagykanizsa Téglagyár Kft. gyártja.

FB vázkerámia födémbéléstest

35. ábra. FB vázkerámia födémbéléstest.

15. táblázat.

Megnevezés   60/19 50/19
Méret, mm a 200 (238) 200 (238)
  b 450 350
  l 190 190
Tömeg kg/db   9-11 6,5-8,5
Vízfelvevő képesség tömeg%   legalább 10 legalább 10
Minőségi osztály I.o. Hajlító törőerő kN 4
  II.o.   3,5
Anyagigény, db/folyóméter   5 (4,2) 5 (4,2)

Felhasználási terület: Kerámia betétes és vasbeton gerendás fö­démek béléstesteként, normál légnedvességű helyiségekhez, statikus terhelés esetén.

Kábeltégla

36. ábra. Kábeltégla.

16. táblázat.

Megnevezés   „A”jelű „B”jelű
Méret, mm a 124 215
  b 330 300
  l 38 38
Tömeg kg/db   2,0 4,0
Hajítóerő-törőerő, kN   1,3 2,0
Anyagigény, db/m2   24 12

Felhasználási terület: Földárokba fektetett erősáramú villamos kábelek burkolására, védelmére szolgál.

Síkburkolatú külső és belsőtéri burkolólap

37. ábra. Síkburkolatú külső és belsőtéri burkolólap.

17. táblázat.

Méret, mm a 65 65 65 65
  b 120 120 250 250
  l 6 és 12 6 és 12 6 és 12 6 és 12
Tömeg kg/db   0,08 0,16 0,16 0,28
Testsűrűség kg/m3   1600 1600 1600 1600
Vízfelvevő képesség tömeg%   12 12 12 12
Anyagigény, db/m2   104 104 52 52

A fenti alaptermék a fejlesztés során to­vábbi méretválasztékkal bővült. Az alábbi­akban bemutatásra kerül a síkburkoló tég­la, valamint a külső- és belsőtéri burkolóla­pok teljes méretválasztéka:

18. táblázat.

2/4-es síkburkoló 120x65x6 natúr 104 db/m2
2/4-es síkburkoló 120x65x6 oxid 104 db/m2
4/4-es síkburkoló 250x65x6 natúr 52 db/m2
4/4-es síkburkoló 250x65x6 oxid 52 db/m2
2/4-es burkolólap 120x65x12 natúr 104 db/m2
2/4-es burkolólap 120x65x12 oxid 104 db/m2
4/4-es burkolólap 250x65x12 natúr 52 db/m2
4/4-es burkolólap 250x65x12 oxid 52 db/m2

A 2/4 és 4/4 síkburkoló lapok fehér, zöld, okkersárga színekben is megrendelhetők, de egyéni színigények is teljesíthetők. A termékek kifejlesztője és gyártója az Altek Kft.

Felhasználási terület: A termék kültéri és beltéri falfelületek burkolására egyaránt alkalmas. Esztétikus megjelenése, alakja és formája harmonizál a burkolótéglából készült falazatokkal. Al­kalmazása belsőépítési feladatok megoldá­sára is kínál lehetőséget.

A termékek megfelelnek a burkolótég­lákra érvényes fagyállósági követelmé­nyeknek.

Hatszögletű tégla

38. ábra. Hatszögletű tégla.

Méretei: laptávolság=160 mm, vastag­ság =30 mm. Anyagigény: 42 db/m2. A termék kifejlesztője és gyártója Altek Kft.

39. ábra. Radiál keménytégla.

Radiál keménytégla

19. táblázat.

Megnevezés 140/210/280 1600 850 1400 2200
Méret, mm a 160 160 160 160
  b 140 210 280  
  l 70 70 70 70
Tömeg kg/db   3,6-6,0 3,6-6,0 3,6-6,0 3,6-6,0
Testsűrűség, kg/m3   1400-1600 1400-1600 1400-1600 1400-1600
Vízfelvevő képesség tömeg%   legalább 10 legalább 10 legalább 10 legalább 10
Minőségi fokozat 200 Nyomószilárdság N/mm2     20
  140       14
  100       10
Anyagigény, db/m3   Szerkezeti kialakítás szerint Szerkezeti kialakítás szerint Szerkezeti kialakítás szerint Szerkezeti kialakítás szerint

Felhasználási terület: Égetett agyag falazóelem, amely ipari kémé­nyek falazására, illetve bélelésére alkalmas. Gyártja: az Altek Kft.

Nagyméretű tömör tégla

40. ábra. Nagyméretű tömör tégla.

20. táblázat.

Méret mm  
hosszúság 290
szélesség 140
magasság 65
Tömeg kg/db 5
Anyagigény db/m3 300
Nyomószilárdság N/mm2 I.o. 10 II.o. 7 III.o. 5
Vízfelvevő képesség tömeg% min. 10

Felhasználási terület: Minden olyan épület, építmény felújítá­sánál, átalakításánál, ahol a fő- és válaszfa­lak nagyméretű téglából készültek. Műem­léki épületek, építmények felújításánál, át­alakításánál és bővítésénél. Gyártja: a Nagykanizsa Téglagyár Kft.

falburkoló tégla

41. ábra. 4/4-es falburkoló tégla, piros, barna, sima vagy mintás méret: 250x120x65 mm, tömeg: 2,8 kg/db, anyagigény: 52 db/m2.

Domború sarkú falburkoló tégla

42. ábra. 4/4-es domború sarkú falburkoló tégla, méret: 250x120x65 mm R 70, tömeg: 2,7 kg/db.

Homorú sarkú falburkoló tégla

43. ábra. 4/4-es homorú sarkú falburkoló tégla méret: 250x120x65 mm R70, tömeg: 2,6 kg/db.

Egyenesen sarkított falburkoló tégla

44. ábra. 4/4-es egyenesen sarkított falburkoló tégla, méret: 250x120x65 mm, tömeg: 2,7 kg/db.

Párkánytégla

45. ábra. Párkánytégla, méret: 250x125x70 mm, tömeg: 2,8 kg/db.

4 cm vastag falburkoló tégla, méret: 250x120x40 mm, tömeg: 1,8 kg/db.

46. ábra. 4 cm vastag falburkoló tégla, méret: 250x120x40 mm, tömeg: 1,8 kg/db.

10 cm széles falburkoló tégla

47. ábra. 10 cm széles falburkoló tégla, méret: 250x100x65 mm, tömeg: 2,3 kg/db, anyagigény: 52 db/m2.

1/2-es falburkoló tégla

48. ábra. 1/2-es falburkoló tégla, méret: 120x120x65 mm, tömeg: 1,4 kg/db, anyagigény: 102 db/m2.

3/4-es falburkoló tégla

49. ábra. 3/4-es falburkoló tégla, méret: 185x120x65 mm, tömeg: 1,9 kg/db, anyagigény: 68 db/m2.

Szimpla falburkoló tégla

50. ábra. Szimpla falburkoló tégla, méret: 250x30x65 mm, tömeg: 0,8 kg/db, anyagigény: 52 db/m2.

2/4-es falburkoló tégla

51. ábra. 2/4-es falburkoló tégla, méret: 250x55x65 mm, tömeg: 1,2 kg/db, anyagigény: 52 db/m2.

Szimpla, feles falburkoló tégla

52. ábra. Szimpla, feles falburkoló tégla, méret: 120x30x65 mm, tömeg: 0,4 kg/db, anyagigény: 102 db/m2.

1/4-es falburkoló tégla

53. ábra. 1/4-es falburkoló tégla, méret: 120x55x65 mm, tömeg: 0,6 kg/db, anyagigény: 102 db/m2.

Szimpla sarokelem

54. ábra. Szimpla sarokelem, méret: 250x120x65x30 mm, tömeg: 1,0 kg/db, anyagigény: 13 db/sarok fm.

2/4-es sarokelem

55. ábra. 2/4-es sarokelem, méret: 250x120x65x55 mm, tömeg: 1,8 kg/db, anyagigény: 13 db/sarok fm.

Szimpla, negyedes falburkoló tégla

56. ábra. Szimpla, negyedes falburkoló tégla, méret: 65x65x30 mm, tömeg: 0,2 kg/db, anyagigény: 204 db/m2.

Műemlék falburkoló tégla

57. ábra. Műemlék falburkoló tégla, méret: 290x140x65 mm, tömeg: 3,9 kg/db, anyagigény: 45 db/m2 (14 cm-es burkolófal esetén).

Műemlék falburkoló idomtégla

58. ábra. Műemlék falburkoló idomtégla, méret: 290x140x65 mm R 35, tömeg: 3,8 kg/db.

Padlóburkoló lap

59. ábra. Padlóburkoló lap, méret: 250x125x35 mm, tömeg: 1,9 kg/db anyagigény: 30 db/m2.

Padlóburkoló lap kiegészítő elem

60. ábra. Padlóburkoló lap kiegészítő elem, méret: 250x65x35 mm, tömeg: 1,0 kg/db anyagigény: 60 db/m2.

Műemlék padlóburkoló lap

61. ábra. Műemlék padlóburkoló lap, méret: 250x125x80 mm, tömeg: 4 kg/db, anyagigény: 30 db/m2.

Műemlék padlóburkoló lap kiegészítő elem

62. ábra. Műemlék padlóburkoló lap kiegészítő elem, méret: 250x65x80 mm, tömeg: 2 kg/db, anyagigény: 60 db/m2.

Kerítéstégla

63. ábra. Kerítéstégla, méret: 250x125x135 mm, tömeg: 4,4 kg/db, anyagigény: 32 db/m2.

Kerítés fedlapok

64. ábra. Kerítés fedlapok. Mezőfedlap. Oszlopfedlap. Lábazati fedlap.

21. táblázat.

Megnevezés mező fedlap   oszlop fedlap   lábazati fedlap  
  1* 2* 3* 4* 5* 6*
Méret mm            
hosszúság 510 510 330 440 510 510
szélesség 200 310 330 440 330 440
vastagság 65 65 65 65 65 65
Tömeg kg/db 11 17 11 20 20 25

1 * kerítéstéglából készült mezőhöz; 2* 250 mm-es kerítésmezőhöz (4/4-es burkolóból); 5* 250 mm-es oszlophoz; 4* 380 mm-es oszlophoz; 5* 250 mm-es lábazathoz; 6* 380 mm-es lábazathoz;

Téglából épített kerítés vázlata

65. ábra. Téglából épített kerítés vázlata.

Korszerű, fokozott hőszigetelő képességű termékrendszerek

Porotherm téglarendszer

A Porotherm tégláknál két falazati rendszert különböztetünk meg: az egyik a habarcstás­kás, a másik a nútféderes rendszer.

A habarcstáskás rendszerben a téglák olda­lán függőlegesen habarcstáskák vannak. Fala­záskor a téglákat szorosan egymás mellé kell illeszteni, és a téglák oldalát nem szabad megkenni habarccsal. A habarcstáskákat azonban a vízszintes habarcsréteg készítésével egyide­jűleg teljesen ki kell tölteni habarccsal. A ha­barcstáskák mérete olyan, hogy a normál fa­lazó habarcs ezekbe belefolyik.

A habarcstáskás téglákból készült falazat a 66. ábrán látható.

Habarcstáskás téglából készült falazat

66. ábra. Habarcstáskás téglából készült falazat.

A nútféderes rendszerben a téglák oldalt mindig horonnyal és eresztékkel kapcso­lódnak egymáshoz. Ezért falazáskor a füg­gőleges hézagba egyáltalán nem kell ha­barcsot tenni, csak a téglák hornyos-eresztékes oldalait kell szorosan egymásba il­leszteni. A nútféderes téglák kialakítása­kor rendkívül fontos, hogy a tégla hornyai­nak és eresztékeinek mélysége és száma a belőle építhető fal vastagságának megfele­lő legyen.

A Porotherm 30 N+F esetén a hornyok és eresztékek száma 4, a Poro­therm 38 N+F esetén 5, a Porotherm 44 N+F-nél 6. Mélységük a különböző tégla­méreteknél 15-20 mm között van. Minél optimálisabb méretű a levegőhézag és mi­nél több van belőle, annál jobb a fal hőszi­getelő képessége.

A húzó- és csúsztató feszültségeket a fa­lazatban nem az álló fugák „ragasztóképes­sége”, hanem a fekvő fugák tapadási súrló­dása viszi át. Az átkötési értékek betartása ezért különösen fontos. A nútféderes tég­lákból készült falazat a 67. ábrán látható.

Függőleges habarcshézag nélküli, nút­féderes téglából készült falazat

67. ábra. Függőleges habarcshézag nélküli, nút­féderes téglából készült falazat.

A Porotherm téglarendszer jellegzetessé­ge, hogy a téglasorok magassága 25 cm (23,8 cm magas tégla+átlag 1,2 cm vastag vízszintes fuga).

A Porotherm falazóblokkok mindazon falszerkezetek építéséhez alkalmazhatók, amelyeknél az érvényben lévő erőtani szá­mítás szerint meghatározott nyomó határ­feszültség megfelel az igénybevételnek. A Porotherm válaszfaltéglákból nem te­herhordó válaszfalak építhetők.

A Porotherm N+F hőszigetelt koszorú­tégla olyan hőszigetelő réteggel egyesített kerámia falazóelem, amely vasbeton- és téglafödémek koszorújának hőszigetelésé­re használható fel. Alkalmazása esetén a koszorút nem kell külön hőszigetelni.

A Porotherm téglarendszer habarcstáskás elemei: 68-69. ábra. A nútféderes Porotherm téglarendszer ele­mei: 70-72. ábra.

Porotherm 38 pincetégla

68. ábra. Porotherm 38 pincetégla. Termékfajta: Porotherm 38 pincetégla 380x250x238 mm.

Porotherm 30 kézi falazóblokk

69. ábra. Porotherm 30 kézi falazóblokk. Termékfajták: Porotherm 30 kézi falazóblokk 300x250x238 mm, Porotherm 30 feles kézi falazóblokk 300x125x238 mm.

Porotherm 44N+F kézi falazóblokk

70. ábra. Porotherm 44N+F kézi falazóblokk. Termékfajták: Porotherm 44 N+F kézi falazóblokk 440x250x238 mm, Porotherm 44 N+F feles, kézi falazóblokk 440x250x238 mm, (egyik oldalán hornyokkal, másik oldalán eresztékkel, középen kettépattintásra szol­gáló üregsorral ellátott feles elem).

Porotherm 38N+F kézi falazóblokk

71. ábra. Porotherm 38N+F kézi falazóblokk. Termékfajták: Porotherm 38 N+F kézi falazóblokk 380x250x238 mm, Porotherm 38 N+F feles kézi falazóblokk hornyos illetve eresztékes 380x125x238 mm.

Porotherm30 N+F kézi falazóblokk

72 ábra. Porotherm30 N+F kézi falazóblokk. Termékfajták: Porotherm 30 N+F kézi falazóblokk 300x250x238 mm, Porotherm 30 N+F feles kézi falazóblokk hornyos illetve eresztékes 300x125x238 mm.

A Porotherm Építési Rendszerhez tarto­zó Porotherm HS termékcsalád – amely a 2006. évben került forgalomba – a tégla­ipari fejlesztés legújabb generációja.

A Porotherm HS falazóelemek hőszigete­lési tulajdonságai 12-15%-al jobbak, mint az építőanyag piacon ismert Porotherm N+F falazóelemeké. Ezt a hőszigetelő ké­pesség növekedést a HS falazóelemekben az üregsorok számának az N+F falazóelemekhez viszonyított megnövelésével érték el a fejlesztők. A Porotherm HS termék­család (a Porotherm 44 HS, a Porotherm 38 HS és a Porotherm 30 HS) műszaki ada­tait a 22. táblázat tartalmazza.

30 cm vastagságban beépítve lakáselvá­lasztó falként, 24 cm vastagságban beépít­ve lakás és közös helyiségek közötti falként ajánlott.

A Porotherm HS energiatudatos csúcstég­la piaci bevezetése után a Wienerberger egy új falazási technológia, a csiszolt téglával történő falazás meghonosítását kezdte el.

A tégla felületek csiszolásával biztosítha­tó nagy méretpontosság és a vékony falazóhabarcs alkalmazásának eredményeként a falazat fugavastagsága 2 mm-re csök­kenthető.

A Porotherm Profi-nak nevezett mód­szer, egy új falazási technológia, amelynek alkalmazásával

  • vékonyabb falazóhabarcs réteggel homogénebb, vakolattartóbb falazat építhető;
  • csökken a beépített hőhidak felülete;
  • jelentősen gyorsul a falazási munka (ke­vesebb habarcsszállítás és keverés; gyor­sabb száradás; speciális szerszámok al­kalmazása).

A Porotherm Profi falazási technológiá­hoz a Wienerberger csiszolt téglát, speciá­lis un. vékony habarcsot, speciális szerszá­mokat és szakképzést biztosít.

A Porotherm 44 HS és a Porotherm 44 N+F kézi falazóblokkok 44 cm vastag kül­ső teherhordó falak, illetve vázkitöltő falak építésére alkalmas falazóelemek.

A Porotherm 38 HS és a Porotherm 38 N+F kézi falazóblokkok 38 cm vastag kül­ső teherhordó falak, illetve vázkitöltő falak építésére alkalmas falazóelemek.

A Porotherm 30 HS a Porotherm 30 N+F és a Porotherm 30 kézi falazóblokkok 30 cm vastag teherhordó falak építésére alkal­mas falazóelemek.

A Porotherm 25 N+F falazóblokk 25 cm vastag belső teherhordó falak építésére al­kalmas, de felhasználható nem fűtött ill. nem huzamos emberi tartózkodásra szol­gáló helyiségek külső falához is.

A Porotherm 20 N+F kézi falazóblokk 20 cm vastag külső-belső vázkitöltő falak épí­tésére alkalmas.

A Porotherm 12 N + F, Porotherm 10/50 N+F a Porotherm 10/33 N+F és a Porotherm 6/33 N+F választéglák nem teherhordó válaszfalak építésére alkal­masak.

A Porotherm 38 pincetégla kézi falazób­lokk teherhordó pincefalak építésére al­kalmas falazóelem. Alkalmazásának felté­tele: 65% alatti relatív páratartalom és az előírásoknak megfelelően szakszerűen el­készített talajnedvesség, illetve talajvíz el­leni szigetelés.

A Porotherm 30 és a Porotherm 30/24 hanggátló téglák lakások közötti elválasz-tófalak építésére javasolt falazóelemek.

A Porotherm kerámia béléstestek és a Porotherm N+F hőszigetelt koszorútégla a Porotherm födémrendszer építőelemei.

A Porotherm U zsaluelemek alkalmasak térdfali koszorúk, merevítő bordák és erő­sítő pillérek, továbbá falazatba tervezett szellőzőcsatornák kialakítására.

Porotherm 25 N+F kézi falazóblokk. Termékfajta: Porotherm 25 N+F kézi falazóblokk 250x375x238 mm

73. ábra. Porotherm 25 N+F kézi falazóblokk. Termékfajta: Porotherm 25 N+F kézi falazóblokk 250x375x238 mm.

Porotherm 20 N+F kézi falazóblokk

74. ábra. Porotherm 20 N+F kézi falazóblokk. Termékfajta: Porotherm 20 N+F kézi falazóblokk 200x500x238 mm.

Porotherm 12 N+F válaszfaltégla

75. ábra. Porotherm 12 N+F válaszfaltégla. Termékfajta: Porotherm 12 N+F válaszfaltégla 120x500x238 mm.

Porotherm 10/50 N+F válaszfaltégla

76. ábra. Porotherm 10/50 N+F válaszfaltégla. Termékfajta: Porotherm 10/50 N+F válaszfaltégla 100x500x238 mm.

Porotherm 10/33 N+F válaszfaltégla

77. ábra. Porotherm 10/33 N+F válaszfaltégla. Porotherm 10/33 N+F válaszfaltégla 100x330x238 mm.

Porotherm 6/33 N+F válaszfaltégla

78. ábra Porotherm 6/33 N+F válaszfaltégla. Porotherm 6/33 N+F válaszfaltégla 60x330x238 mm.

Porotherm N+F hőszigetelt koszorú­tégl

79. ábra. Porotherm N+F hőszigetelt koszorú­tégla. Az 5 cm vastag polisztirol hőszigetelő lap a 6,5 cm vastag kerámia lappal együtt kerül szállításra. Tömeg 5 kg/db. Anyagszükséglet: kb. 3 db/fm Hővezetési ellenállás: R = 1,38 m2K/W.

Porotherm 30 hanggátló tégla

80. ábra. Porotherm 30 hanggátló tégla. Termékfajta: Porotherm 30 hanggátló tégla 300x145x115 mm.

Porotherm 30/24 hanggátló tégla

81. ábra. Porotherm 30/24 hanggátló tégla. Porotherm 30/24 hanggátló tégla 300x240x115 mm.

Porotherm 45 kerámia födémbéléstest

82. ábra. Porotherm 45 kerámia födémbéléstest. Termékfajta: Porotherm 45 kerámia födémbéléstest 250x370x170 mm.

Porotherm 60 kerámia födémbéléstest

83. ábra. Porotherm 60 kerámia födémbéléstest. Termékfajta: Porotherm 60 kerámia födémbéléstest 250x520x170 mm.

Porotherm U zsaluelem 30

84. ábra. Porotherm U zsaluelem 30. Termékfajta: Porotherm U zsaluelem 30 300x238x238 mm.

Porotherm U zsaluelem 38.

85. ábra. Porotherm U zsaluelem 38. Termékfajta: Porotherm U zsaluelem 38 380x238x238 mm.

Ezen szerkezeti megoldások csak a vas­beton maggal együtt képesek teherhordó funkciójuk ellátására. A vasalást mindig egyedileg kell meghatározni a terheléstől függően.

A táblázat összehasonlításából látható, hogy a nútféderes falazási rendszer esetén a habarcsfelhasználás lényegesen alacso­nyabb, mint más falazási módok esetén. Ez jelentős megtakarítást jelent a szükséges munkaidőben és az egyéb kapcsolódó pl. fuvar költségben.

A Porotherm falazatok építéséhez fejlesz­tették ki a Porotherm TM hőszigetelő falazó habarcsot, amely mészhidrát, cement, duzzasztott perlit és adalékanyag tartalmú, előkevert, hőszigetelő, kész szárazhabarcs.

A Porotherm M 30 falazóhabarcs és a Porotherm M 100 falazóhabarcs hagyomá­nyos; mész, cement bányahomok és ada­lékanyag tartalmú, előkevert, kész száraz­habarcsok.

A Porotherm téglarendszer gyártója: a Wienerberger Téglaipari Zrt.

PORObrick téglarendszer

PORObrick téglarendszer: 86-95. ábra. A PORObrick téglarendszer gyártója: a Mályi Tégla Kft.

PORObrick NF 38124129 falazóblokk

86. ábra. PORObrick NF 38124129 falazóblokk. Méret: 380x240x290 mm.

PORObrick NF 38124124 falazóblokk

87. ábra. PORObrick NF 38124124 falazóblokk. Méret: 380x240x240 mm.

PORObrick HB 38124129 falazóblokk

88. ábra. PORObrick HB 38124129 falazóblokk. Méret: 380x240x290 mm.

PORObrick HB 38124124 falazóblokk

89. ábra. PORObrick HB 38124124 falazóblokk. Méret: 380x240x240 mm.

PORObrick NF 30/24/29 falazóblokk

90. ábra. PORObrick NF 30/24/29 falazóblokk. Méret: 300x240x290 mm.

PORObrick NF 30/24/24 falazóblokk.

91. ábra. PORObrick NF 30/24/24 falazóblokk. Méret: 300x240x240 mm.

PORObrick HB 30/24/29 falazóblokk

92. ábra. PORObrick HB 30/24/29 falazóblokk. Méret: 300x240x290 mm.

PORObrick HB 30/24/24 falazóblokk

93. ábra PORObrick HB 30/24/24 falazóblokk. Méret: 300x240x240 mm.

PORObrick FÜB NF 10/33 válaszfaltégla

94. ábra. PORObrick FÜB NF 10/33 válaszfaltégla. Méret: 100x330x240 mm.

PORObrick 30 hanggátló tégla

95. ábra. PORObrick 30 hanggátló tégla. Méret: 300x140x115 mm.

Bakonytherm téglarendszer

A Bakonytherm téglarendszer gyártója a Pápateszéri Téglaipari Kft.

A Bautherm téglarendszer gyártója a Szentesi Téglagyár Kft.

Bakonytherm 38 N+F falazóblokk

96. ábra Bakonytherm 38 N+F falazóblokk. Méret: 380x250x240.

Bakonytherm 38 falazóblokk.

97. ábra Bakonytherm 38 falazóblokk. Méret: 380x250x240.

Bakonytherm 10 N+F függőleges üre­gű válaszfaltégla.

98. ábra Bakonytherm 10 N+F függőleges üre­gű válaszfaltégla. Méret: 380x100x240.

Bakonytherm 30 N+F falazóblokk

99. ábra Bakonytherm 30 N+F falazóblokk. Méret: 300x250x240.

Bakonytherm 30 falazóblokk

100. ábra Bakonytherm 30 falazóblokk. Méret: 300x250x240.

Bakonytherm 10 vízszintes üregű vá­laszfaltégla

101. ábra Bakonytherm 10 vízszintes üregű vá­laszfaltégla. Méret: 500x100x240.

Bakonytherm 6 vízszintes üregű vá­laszfaltégla

102. ábra Bakonytherm 6 vízszintes üregű vá­laszfaltégla. Méret: 370x60x200.

A Bautherm téglák műszaki adatai Bautherm 38 N+F falazóblokk Bautherm 30 N+F falazóblokk Bautherm 30 falazóblokk Bautherm -H falazóblokk Kurca falazóblokk Bautherm 10 N+F válaszfaltégla
Hosszúság (mm) 380 300 300 300 300 380
Szélesség (mm) 190 190 190 190 190 100
Magasság (mm) 240 240 240 240 240 240
Testsűrűség p (kg/m3) 880 840 900 1100 820 880
Tömeg m (kg/db) 15,5 11,5 12,5 15,3 11,5 8
Nyomószilárdság σ (N/mm2) 10 10 10 14 10 7
Anyagszükséglet (db/m2) 20 20 20 20 20 10,3
Habarcsigény (l/m2) 26 19 36 48 6,5 7
Hővezetési tényező λ (W/m2K) 0,191 0,203 0,236 0,322
Hőátbocsátási tényező1 U (W/m2K) 0,42 0,54 0,61 0,77
Hőátbocsátási tényező2 U (W/m2K) 0,31 0,37 0,41 0,47
Súlyozott laboratóriumi léghanggátlási szám két oldalt vakolt falra Rw(dB) 45 42 42 54 46 40

Korszerű, speciális termékrendszerek

Porotherm födémrendszer

A Porotherm födém a Porotherm építési rendszer szerves része, de más rendszerek­hez is alkalmazható. A födém előregyártott kerámia kéregelemű előfeszített vasalt be­tongerendákból, kerámia béléstestekből és helyszíni felbetonból áll (103. ábra).

A Porotherm födémrendszer

103. ábra. A Porotherm födémrendszer.

A gerendák kis tömegük következtében kézzel is könnyen mozgathatók, ezért az egész födémszerkezetet daru használata nélkül is össze lehet rakni. A gerendák 2,25-7,00 m közötti falközméretekhez al­kalmazhatók kéttámaszú tartóként.

A födémhez tartozó béléstestek kétféle méretben készülnek, a gerendák 45 és 60 cm-es tengelytávolságaihoz igazodóan. A gerendák tengelyével párhuzamosan futó válaszfalak alá kettőzött gerendát kell elhelyezni.A födém a helyszíni felbeton megszilárdulása után lesz teherbíró, ezért építés közben a gerendákat ideiglenesen alá kell támasztani, ill. túl kell emelni.

A Porotherm födém nagy előnye, hogy a fö­dém alsó felülete – mind a gerenda, mind a béléstest – környezetbarát kerámiaanyagból készül. Ezért igen jól vakolható, és a vakola­tot – a teljes födém egybefüggő kerámiaanya­ga következtében – az épület használata so­rán is jól megtartja, nem repedezik.

A Porotherm födém lakóházak, üdülők ideális szerkezete. Jól használható épület felújításoknál, emeletráépítéseknél, tető­tér-beépítéseknél. Méretválasztéka és a te­herbírás megválasztásának lehetőségei alapján középületekben is gazdaságos, jól kihasználható szerkezet.

A Porotherm födémgerenda (97. ábra) keresztmetszete 12,0×6,5 cm gyártási hossza 2,5-7,25 m között változik 25 cm-es mé­retlépcsőkben.

A gerendák alátámasztás nélkül egyálta­lán nem terhelhetők.

A gerendákat 3,5 m-es falköztávolságig egy helyen, 3,5 m-es falköztől 5,25 m-es falközig két helyen, ennél nagyobb fesztá­volság esetén három helyen kell alátámasz­tani. Az alátámasztásokat annak figyelem­bevételével kell kialakítani, hogy a túleme­lés mértéke a falköztávolság (fesztáv) 1/300 része legyen. Csak az alátámasztás elkészülte után lehet elhelyezni a gerendá­kat, a gerendákra a béléstesteket, majd ezt követően betonozni. A gerendák felfekvé­sét cementhabarcs-ágyazó réteggel kell ki­egyenlíteni. A födémgerendáknak leg­alább 12 cm hosszúságban fel kell feküdni­ük a teherhordó falra. Az alátámasztáso­kat csak a födém teljes megszilárdulása után szabad eltávolítani.

Ha az alátámasz­tó állvány födémre kerül, akkor az alsó fö­démet az alátámasztások alatt alá kell dúcolni. Feltöltésre, illetve fagyott talajra áll­ványzat nem állítható. A gerendákat a ko­szorúba be kell kötni az erre a célra szolgá­ló pótvasakkal, melyeket a gerenda felső övében, a kengyelekbe fűzve kell vezetni. A Porotherm födémrendszer tervezéséhez és kivitelezéséhez szükséges műszaki ada­tokat a gyártó, a Wienerberger Zrt. alkal­mazási és tervezési útmutatója tartalmazza.

A Porotherm födémgerenda

104. ábra. A Porotherm födémgerenda.

Födémgerendák alátámasztása, túlemelése.

105. ábra. Födémgerendák alátámasztása, túlemelése.

Falköz Túlemelés középen
3,0 m 1,0 cm
4,0 m 1,3 cm
5,0 m 1,7 cm
6,0 m 2,0 cm

26. táblázat. Födémgerendák túlemelésének mértéke.

Porotherm áthidaló

A Porotherm áthidaló a Porotherm építé­si rendszer szerves része, de más rendsze­rekhez is alkalmazható. A Porotherm áthi­daló: kerámia kéregelemű, előfeszített, va­salt betongerenda (106. ábra).

Az áthidalók kis tömegük következtében kézzel is könnyen mozgathatók. A Porotherm A 12 áthidaló 0,75-2,75 m nyí­lásméretekhez alkalmazhatók kéttámaszú tartóként. Gyártási hossza 1,0-3,0 m között változik 25 cm-es méretlépcsőkben.

Porotherm A-12 áthidaló

106. ábra. Porotherm A-12 áthidaló.

Porotherm A-10 áthidaló

107. ábra. Porotherm A-10 áthidaló.

A Porotherm A-10 áthidaló 0,75-3,00 m nyílásméretekhez alkalmazható kéttáma­szú tartóként. Gyártási hossza 1,00-3,25 m között változik 25 cm-es méretlépcsőkben.

A Porotherm áthidaló a ráfalazott téglá­val vagy a rábetonozással együtt alkotja a nyílásáthidalást.

A Porotherm áthidaló képezi a szerkezet alsó húzott övét, a felső nyomott övet pe­dig a kisméretű tömör tégla ráfalazás, vagy rábetonozás biztosítja.

A nyílásáthidalás a helyszíni ráfalazás vagy rábetonozás megszilárdulása után lesz te­herbíró ezért építés közben az áthidalókat ideiglenesen alá kell támasztani. (108., 109. ábra) Az áthidalókat 2,0 m-es nyílásméretig középen egy helyen, 2,0 m-nél nagyobb nyí­lás esetén két helyen kell alátámasztani.

A Porotherm áthidaló alátámasz­tásának távolsága

108. ábra. A Porotherm áthidaló alátámasz­tásának távolsága.

A Porotherm áthidaló építés közbeni alátámasztása.

109. ábra. A Porotherm áthidaló építés közbeni alátámasztása.

Ha az áthidaló koncentrált terhet kap, a kon­centrált teher alatt alá kell támasztani. Kü­lönös gondot kell fordítani arra, hogy a köz­vetlenül az áthidalók alá kerülő támasztógerenda az egymás mellé helyezett összes áthi­dalót átfogja és alátámassza.

Csak az alátá­masztás elkészülte után lehet elhelyezni az áthidalókat, majd ezt követően kialakítani a nyomott övet rábetonozással, vagy ráfalazással. A falazatot úgy kell kialakítani, hogy az áthidaló felfekvési pontjai alá egész tégla kerüljön. Az áthidalók felfekvését cementhabarcs-ágyazó réteggel kell kiegyenlíteni. Az egymás mellé helyezett áthidalók közöt­ti függőleges hézagokat is gondosan ki kell tölteni cementhabarccsal.

Az áthidalóknak legalább 12 cm hosszú­ságban fel kell feküdniük a teherhordó falra.

Az alátámasztásokat csak az áthidaló felet­ti ráfalazás vagy rábetonozás és a koszorú tel­jes megszilárdulása után szabad eltávolítani.

A Porotherm áthidaló előnye, hogy felü­lete kerámia, ezért könnyen vakolható. A keresztmetszet közepén kialakított lég­kamra növeli a szerkezet hőszigetelő ké­pességét, ezért használata hőtechnikailag is előnyös. Az áthidaló sokoldalúan felhasználható mind külső, mind belső tér­ben. Módot ad kávás, redőnyszekrényes nyílászáró csomópontok kialakítására is. Gyártója, a Wienerberger Téglaipari Zrt. részletes beépítési útmutatóval áll az épít­kezők rendelkezésére.

A Porotherm áthidaló néhány alkalmazá­si lehetősége: 110-113. ábra.

12 cm-es falvastagság esetén

110. ábra. 12 cm-es falvastagság esetén.

25 cm-es falvastagság esetén

111. ábra. 25 cm-es falvastagság esetén.

30 cm-es falvastagság esetén

112. ábra. 30 cm-es falvastagság esetén.

38 cm-es falvastagság esetén

113. ábra. 38 cm-es falvastagság esetén.

A Porotherm áthidalók legkorszerűbb, új fejlesztésű változata a Porotherm S elem­magas áthidaló. A C alakú kerámia kéreg­elemek kibetonozásával készített, Poro­therm S elemmagas áthidaló téglafalazatok nyílásainak áthidalására szolgál. Ke­resztmetszete: 8,0×23,8 cm. Az áthidalók 0,75-2,5 m nyílásméretekhez alkalmazha­tók. A gyártási hossz 1,0-3,0 m között vál­tozik 25 cm-es méretlépcsőkben.

Felfekvése 1,75 m hosszúságig 12,5 cm, 1,75-2,50 m-ig 20 cm, afölött 25 cm.

Legfontosabb alkalmazási előnye, hogy azonnal terhelhető, nem szükséges alátá­masztani, és könnyen megoldható az áthi­dalás hőszigetelő funkciója.

A falazatot úgy kell kialakítani, hogy az áthidaló felfekvési pontjai alá egész tégla kerüljön.

Az áthidalók felfekvését cementhabarcs réteggel kell kiegyenlíteni és kidőlés ellen kötöző huzallal kell rögzíteni. A 114. 115. ábrák mutatják az elemmagas áthidaló két alkalmazási lehetőségét.

A Porotherm S elemmagas áthidaló gyár­tója a Wienerberger Téglaipari Zrt.

Porotherm S elemmagas áthidaló al­kalmazása I.

114. ábra. Porotherm S elemmagas áthidaló al­kalmazása I.

Porotherm S elemmagas áthidaló al­kalmazása II.

115. ábra. Porotherm S elemmagas áthidaló al­kalmazása II.

Porotherm U zsaluelemek

A Porotherm U zsaluelemek (84. 85. áb­ra) mérete igazodik a 30-as és a 38-as fal­vastagsági méretekhez, illetve a 25 cm-es magassági méretrendhez.

Az U zsaluzóelemek felhasználhatók ko­szorúk, áthidalások és szellőzők készítésé­hez, alkalmazásával ki lehet alakítani a te­tőtér-beépítések térdfalának erősítő pillére­it is. Az U elemekkel történő áthidalás el­készítésénél a felfekvések magasságában egy alátámasztó állványzatot kell készíteni. A falazatot úgy kell kialakítani, hogy a ki­váltó felfekvési pontjai alá egész tégla ke­rüljön. Az áthidalók felfekvését cementhabarcs-ágyazó réteggel kell kiegyenlíteni.

A külső térrel érintkező felületeknél a ko­szorúkhoz hasonlóan megfelelő vastagságú hőszigetelést kell beépíteni. A zsaluele­mekből készülő áthidalásoknál a vasalást mindig egyedileg, a terhelés függvényében kell meghatározni. A zsaluelemek elhelye­zése után a vasszerelést kell elkészíteni, majd a zsaluzatba helyezés után a betono­zást. Az U zsaluelemek betonozási munká­inál az elemeket elő kell nedvesíteni.

A térdfali koszorú kialakítása megfelelő vastagságú U zsaluelemeknek hagyomá­nyos falazó munkával a falegyenre történő elhelyezésével kezdődik.

Néhány alkalmazási példa a 116., 117. áb­rákon látható.

Szellőzőcsatorna kialakítása U zsalu­elemekből.

116. ábra. Szellőzőcsatorna kialakítása U zsalu­elemekből.

Tetőtéri térdfal erősítő pillér kialakítá­sa U zsaluelemekből.

117. ábra. Tetőtéri térdfal erősítő pillér kialakítá­sa U zsaluelemekből.

A koszorú külső térrel érintkező kéregele­mének belső síkjára hőszigetelést kell rakni, amelynek vastagságát hőtechnikailag ellen­őrizni kell. Ez a megoldás akkor javasolt, ha a zsaluelem szélessége megegyezik a falvas­tagsággal.

Lehetőség van a hőszigetelésnek a kéregelem külső oldalára való elhelyezésé­re is, amely a hőszigetelés folytonosságának megtartásában jelent előnyt. Hátrányos, hogy ilyen módon megszűnik a vakoláshoz ideális alapot biztosító kerámiafelület egysé­gessége. Befejező műveletként a terv szerint szerelt koszorúvasalás elhelyezése után a ko­szorút ki kell betonozni.

A falazatba tervezett szellőzőcsatorna ki­alakításánál a zsaluelemeket függőleges helyzetben kell beépíteni. Külső falban ki­alakítandó csatornánál gondoskodni kell a hőszigetelés elhelyezésére a kéregelem külső térrel érintkező felületén.

Tetőtéri térdfalak erősítő pilléreinek el­készítésénél a szellőzőcsatornához hason­lóan a zsaluelemeket függőleges helyzet­ben kell beépíteni. Az így kialakuló függő­leges csatorna alkotja a pillér bent maradó zsaluzatát. Az egyedileg megtervezett va­salást az alsó illetve a térdfalon végigfutó felső koszorúba kell csatlakoztatni.

Bakony nyílásáthidaló

Az előfeszített acélhuzallal készült nyílás­áthidaló 0,75-2,75 m széles nyílások áthida­lására szolgál. Külső és belső térben egy­aránt alkalmazható. Kerámia felülete könnyen vakolható, a keresztmetszet közepén kialakított légkamra növeli az áthidaló hő­szigetelő képességét.

Bakony nyílásáthidaló.

118. ábra. Bakony nyílásáthidaló.

Az áthidaló műszaki adatai:

  • Keresztmetszet: 120×65 (mm)
  • Gyártási hosszúság: 1,00-3,00 (m)
  • Áthidalható nyílás: 0,75-2,75 (m)
  • Méretlépcső: 0,25 (m)
  • Tömeg: 14 (kg/fm)

Az áthidaló egyenletes felfekvését cement­habarcs réteggel kell biztosítani. Az áthidaló falazatra való felfekvése legalább 12 cm. A falazatot a kivitelezés során úgy kell kiala­kítani, hogy az áthidaló felfekvési pontjai alá egész falazóelem kerüljön.

A Bakony nyílásáthidaló a ráfalazással, vagy rábetonozással képezi a komplett nyí­lásáthidaló szerkezetet. Az áthidalókat az építési munkák meg­kezdése előtt (ráfalazás, rábetonozás) alá kell támasztani.

Két méternél kisebb falköz esetén a nyílás középső keresztmetszetében; két méternél nagyobb nyílásköz esetén két alátámasztás­sal a nyílás harmadaiban kell alátámasztást alkalmazni. Ha az áthidaló koncentrált ter­het is kap, akkor a koncentrált teher alatti keresztmetszetet is alá kell támasztani.

Az alátámasztás csak a nyomott öv meg­szilárdulása után távolítható el. Az áthidaló feletti falazott vagy betono­zott szerkezetet gondosan kell kivitelezni. Az előregyártott húzott és a helyszínen készülő nyomott öv közötti megfelelő ta­padást az áthidaló előnedvesítésével kell biztosítani.

A Bakony kerámia borítású nyílásáthida­ló további műszaki adatait, teherbírási táb­lázatait, épületfizikai jellemzőit, a nyomott öv kialakítására vonatkozó előírásokat a gyártó alkalmazási és tervezési útmutatója tartalmazza.

A Bakony nyílásáthidaló gyártója: a Pápateszéri Téglaipari Kft.

Az áthidaló műszaki adatai:

  • Keresztmetszet: 120×240 (cm)
  • Gyártási hosszúság: 1,00-3,00 (m)
  • Áthidalható nyílás: 0,75-2,50 (m)
  • Méretlépcső: 0,25 (m)
  • Tömeg: 40 (kg/fm)

A Bakony elemmagas áthidaló U alakú, kerámia kéregelemek kibetonozásával ké­szül. A betonban elhelyezett vasalás az alsó és felső hosszvasból, valamint az azokat hullámvonalban összekötő kengyelből áll. A kéregelemek légkamrái megnövelik a szerkezet hőszigetelő képességét.

A kerámia felületű áthidaló magassága megegyezik a Bakonytherm rendszer fala­zóblokkjainak magasságával, a fal össze­függő, a vakoláshoz ideális felületet képez. A fal vastagságának megfelelően több áthi­daló építhető be egymás mellé, a 119. áb­rán látható módon.

Bakony elemmagas nyílásáthidaló.

119. ábra Bakony elemmagas nyílásáthidaló.

Az áthidaló kéttámaszú tartóként a hú­zott illetve nyomott övében előálló igény­bevételek felvételére méretezett. Az áthi­daló szerkezet erőtani ellenőrzését a fal­köz és a terhelések figyelembevételével a gyártó által megadott teherbírási adatok alapján minden esetben el kell végezni.

Előregyártott födémgerendát az áthida­lókra csak a teherosztó koszorú és a fö­démgerendák alatti habarcságy kialakítása után szabad fektetni.

Az áthidalókat beépítésükkor nem kell alátámasztani, felfekvésük alá kiegyenlítő habarcsréteg és egész tégla kerüljön.

A Bakony elemmagas nyílásáthidaló to­vábbi műszaki adatait, teherbírási tábláza­tát, épületfizikai jellemzőit a gyártó alkal­mazási és tervezési útmutatója tartalmazza. A Bakony elemmagas nyílásáthidaló gyártója: a Pápateszéri Téglaipari Kft.

A lakóház, de bármilyen más használati célú épület tervezett és tényleges funkcio­nális működését, üzemeltetési és karban­tartási költségeit, mechanikai ellenállását és stabilitását, végső soron élettartamát és értékállóságát meghatározza az építésekor felhasznált építőanyagok minősége és megbízhatósági szintje.

A megfogalmazottak megvalósítását biz­tosító jogi követelményeket és előírásokat a 3/2003 (I. 25) BM-GKM-KvVM együttes rendelete, amely tartalmazza az építési ter­mékek műszaki követelményeinek, megfe­lelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól rendelkezik.

A rendelet hatálya – egyebek mellett – valamennyi építési termékre, annak gyár­tójára, forgalmazójára, importálójára, to­vábbforgalmazójára, belföldi felhasználó­jára, továbbá az ezekből létrehozott épít­mény építtetőjére, tervezőjére és kivitele­zőjére terjed ki.

A cikksorozat ezen része bemutatja a rende­let által előírt szabályokat, különös tekin­tettel téglaipari alkalmazásukra; ismerteti továbbá az égetett agyag falazóelemekre, a téglákra vonatkozó MSZ EN 771-1:2005 honosított, európai szabvány előírásait és alkalmazását.

Fontosnak tartom a 3/2003 (I. 25) BM-GKM-KvVM együttes rendelet és az MSZ EN 771-1:2005 szabvány lényegének és al­kalmazásának ismeretét, mivel a korábbi jogi szabályozáshoz és a 2005. január 1-én hatályukat vesztett magyar termék és vizs­gálati szabványokhoz viszonyítva jelentős fogalmi és rendszerbeli változások vannak, amelyek az Európai Unióhoz csatla­kozásunkkal, illetve az azt megelőző idő­szakban kötelezően alkalmazandókká vál­tak az építőanyagok műszaki specifikációinak megfelelése, megfelelőség tanúsítása és értékelése, a megfelelőség igazolása érdekében.

A megfelelőség igazolás alapjai

Forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni csak megfelelőségi igazolás­sal rendelkező, építési célra alkalmas épí­tési terméket szabad. Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van.

Építési célra alkalmas a termék, ha a gyártó utasításainak és az építészeti- mű­szaki terveknek megfelelő szakszerű beépí­tést követően, a termék teljes tervezett élettartama alatt, rendeltetésszerű haszná­lat és előírt karbantartás mellett, az épít­mény – amelybe a termék beépítésre kerül – kielégíti az alapvető követelményeket.

Alapvető követelmények: a mechanikai el­lenállás és stabilitás, a tűzbiztonság, a higi­énia, az egészség- és környezetvédelem, a használati biztonság, a zaj és rezgés elleni védelem, továbbá az energiatakarékosság és hővédelem.

A megfelelőség igazolási eljárás alapját a következő jóváhagyott műszaki specifiká­ciók képezik:

  • magyar nemzeti szabvány, ezen belül a honosított harmonizált szabvány
  • az európai műszaki engedély (ETA)
  • az építőipari műszaki engedély (ÉME).

A honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által el­fogadott és az Európai Közösségek Hiva­talos Lapjában közzétett szabvány, ame­lyet a magyar eljárási rendnek megfelelően honosítottak és nemzeti szabványként köz­zé tettek.

Az európai műszaki engedély (ETA): olyan műszaki specifikáció, amelyet har­monizált európai szabvány hiányában egy termékre dolgoztak ki és hagytak jóvá.

Az építőipari műszaki engedély (ÉME): Magyarországon kijelölt jóváhagyó szerve­zet által – más jóváhagyott műszaki specifi­káció hiányában – kiadott műszaki specifi­káció, amely tartalmazza a termékre vo­natkozó műszaki követelményeket és al­kalmazási feltételeket, beleértve a szállí­tásra, tárolásra, beépítésre, üzemeltetésre és az alkalmazható műszaki megoldásra, eljárásra, technológiára vonatkozó köve­telményeket, továbbá azok vizsgálati, meg­felelőség igazolási módozatait is.

A műszaki specifikációk hierarchiájában a szabvány áll az első helyen. Az égetett agyag falazóelemekre a téglaipari termé­kekre a Falazóelemek követelményei szab­ványsorozat 1. része, a már említett MSZ EN 771-1: 2005 vonatkozik, amely az euró­pai szabvány minden változtatás nélkül nemzeti szabványként kiadott változata.

A téglatermékek megfelelőség igazolása a fenti szabvány és visszavonásukig az építő­ipari műszaki engedélyek (ÉME) alapján történik, tekintettel arra, hogy a tégla épí­tőanyagokra vonatkozó korábbi nemzeti szabványok – amint már említettem – 2005. január 1-jén visszavonásra kerültek. (MSZ 551 és MSZ 5940 szabványsorozatok)

A termék gyártójának, forgalomba hozó­jának feladata a termékre előírt megfelelő­ségi eljárás lebonyolítása, valamint az eljá­rás eredményeként kiállított megfelelőségi igazolásnak (megfelelőségi tanúsítvány vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozat) a termékhez csatolása.

A megfelelőségi tanúsítvány a kijelölt ta­núsító szervezet által, a szállítói megfelelő­ségi nyilatkozat a szállító által kiadott meg­felelőség igazolás. A rendelet értelmezése szerint a szállító: a termék gyártója, forga­lomba hozója.

A megfelelőség igazolási eljárást a ter­mékre vonatkozó jóváhagyott műszaki spe­cifikáció a – 3/2003 (I. 25) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 4. sz. melléklete alapján – határozza meg. Az eljárásban vizsgálatokkal és bizonyítási eljárásokkal kell megállapítani, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó műszaki specifikáció előírá­sainak. A megfelelőség igazolás másolatát a termék gyártója, forgalomba hozója kö­teles a felhasználónak és az ellenőrzésre jogosult szervezeteknek átadni. A rendelet értelmezése szerint felhasználó: aki a ter­méket betervezi, beszerzi, beépíti, illetve felhasználja.

Az égetett agyag falazóelemekre, a tég­lákra vonatkozó követelményeket megha­tározó MSZ EN 771-1:2005 szabvány, mint a megfelelőség igazolási és tanúsítási eljá­rás alapja az alábbi megfelelőség tanúsítá­si rendszer alkalmazását írja elő:

Termék(ek) Tervezett felhasználásuk Megfelelőség tanúsítási rendszer
Falazóelemek I. kategória Falakban, pillérekben és válaszfalakban 2+
Falazóelemek II. kategória Falakban, pillérekben és válaszfalakban 4

A 2+ jelű és a 4 jelű megfelelőség tanúsí­tási rendszer a szabvánnyal azonos szerke­zetben és szakmai tartalommal megtalál­ható még a 3/2003 (I. 25) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 4. számú mellékletének 2. ii) Szállítói megfelelőségi nyilatkozat cí­mű fejezetében.

Az I. kategóriába tartoznak azok a fala­zóelemek, amelyek esetében a közölt szi­lárdság el nem érésének valószínűsége leg­feljebb 5%. Ez vonatkozhat a középértékre és a jellemző értékre is (értelmezésüket lásd később). A II. kategóriába tartoznak azok a falazóelemek, amelyek nem érik el az I. kategória megbízhatósági szintjét.

A két kategória között annyi különbség van – amelyet a következő táblázatok mutatnak be -, hogy I. kategóriájú falazóelemek ese­tében a gyártó rendelkezik egy bejelentett szervezet által kiadott gyártásellenőrzési tanúsítvánnyal, amely kiterjed az üzem kezdetei felülvizsgálatára és az üzemi gyár­tásellenőrzésre, valamint az üzemi gyártás­ellenőrzés folyamatos felügyeletére és ér­tékelésére.

Az I. kategóriájú falazóelemek megfelelőség értékelésének feladatai a 2+ jelű meg­felelőség tanúsítási rendszer szerint:

Feladatok    
A gyártó feladatai Üzemi gyártásellenőrzés  
  Kezdeti típusvizsgálat  
A bejelentett testület feladatai Az üzemi gyártásellenőrzésről tanúsítvány kiadása Az üzem és az üzemi gyártásellenőrzés kezdeti felülvizsgálata
    Az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete és jóváhagyása

A II. kategóriájú falazóelemek megfelelőség értékelésének feladatai a 4 jelű megfelelőség tanúsítási rendszer szerint:

Feladatok  
A gyártó feladatai Üzemi gyártásellenőrzés
  Kezdeti típusvizsgálat

A következőkben bemutatásra kerülnek a megfelelőség értékelési feladatokkal kap­csolatos legfontosabb ismeretek:

Üzemi gyártásellenőrzés

Létre kell hozni egy üzemi gyártás- ellen­őrzési rendszert és annak dokumentálását. Az üzemi gyártásellenőrzési rendszer a gyártási folyamat belső ellenőrzésére al­kalmas eljárásokból áll, annak elérésére, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek megfeleljenek a megfelelőség igazolás alapját jelentő jóváhagyott műsza­ki specifikációnak: égetett agyag falazóele­mek, a téglák esetén az MSZ EN 771-1:2005 szabványnak és visszavonásukig az építő­ipari műszaki engedélynek (ÉME).

Az üzemi gyártás- ellenőrzési rendszert I. kategóriába tartozó falazóelemekre úgy kell kialakítani, hogy a megadott nyomó­szilárdságnak való megfelelés valószínűsé­ge elérje a 95%-os megbízhatósági szintet.

Az üzemi gyártás- ellenőrzésnek és doku­mentálásának megfelelő alapot jelent, ha a gyártó bevezette és az arra illetékes, akkre­ditált tanúsító szervezettel sikeresen auditáltatta és folyamatosan felügyelteti az MSZ EN ISO 9001-2000 minőségirányítási rendszert.

Az ISO 9001 rendszer minőségirányítási kézikönyve technológiai, ellenőrzési utasí­tásainak betartása, dokumentálása bizto­sítják a technológiai folyamat szabályozott­ságát, egyenletes minőségű téglatermékek kibocsátását és megbízhatósági szintjét.

A vizsgáló és mérőberendezésekre vonat­kozó hitelesítési és kalibrálási utasítások szerinti eljárások biztosítják, hogy a vizs­gált és mért értékek előírt pontossággal mu­tassák a szabványban deklarált értékeknek való megfelelés mértékét.

Az üzemi gyártásellenőrzés és dokumen­tációja akkor felel meg a tanúsítvány kiadás feltételeinek, ha a vizsgáló és mérőbe­rendezésekre, a gyártó berendezésekre és a gyártási eljárásra vonatkozó – már emlí­tett – utasításokon kívül szabályozza a késztermékek vizsgálatát, jelölését, a ter­mékek nyomon követhetőségét és a köve­telményeket nem teljesítő termékek keze­lési eljárását.

Kezdeti típusvizsgálat

Egy új termék kifejlesztése és a gyártás, valamint a forgalomba hozatal előtt el kell végezni a megfelelő kezdeti típusvizsgála­tokat annak igazolására, hogy a termék ki­fejlesztése során előirányzott tulajdonsá­gok kielégítik az MSZ EN 771-1:2005 ége­tett agyag falazóelemekre vonatkozó szab­vány követelményeit és megfelelnek a ter­mékre közölt értékeknek.

Ezt a kezdeti tí­pusvizsgálatot meg kell ismételni, ha a nyersanyagok származási helyében, össze­tételében vagy minőségében jelentős változás következik be, vagy a gyártási tech­nológia olyan módosításakor, amely a gyártó véleménye szerint új végterméket eredményez.

A falazóelem tervezett felhasználási céljától függően – a gyártó által közöl­tekre vonatkozó – a következő felsoro­lásból kiválasztott tulajdonságokra kell elvégezni az alábbi vizsgálatokat és számításokat:

  • méretek és mérettűrések;
  • alak;
  • száraz testsűrűség;
  • nyomószilárdság;
  • hőtechnikai tulajdonságok;
  • fagyállóság;
  • vízfelvétel;
  • kezdeti vízfelvétel;
  • aktív oldható sótartalom;
  • nedvesség okozta tágulás;
  • tűzveszélyesség;
  • tapadószilárdság.

A cikksorozat ezen pontjának további célja: az égetett agyag falazóelemekre, a téglákra vonatkozó MSZ EN 771-1:2005 honosított európai szabvány előírásainak, alkalmazá­sának ismertetése.

Az európai szabvány a 2005. január else­jén hatályukat vesztett magyar termék és vizsgálati szabványokhoz viszonyítva jelen­tős fogalmi és követelmény rendszerbeli változásokat tartalmaz. Fontosnak tartom ezen ismeretek lényegének összefoglaló bemutatását.

Alapfogalmak:

Az égetett agyag falazóelem: agyagból vagy más, agyagot tartalmazó anyagból ho­mok, töltőanyag vagy más adalékanyag hozzáadásával vagy anélkül, a kerámia kö­téshez szükséges megfelelően magas hő­mérsékleten égetéssel készült falazóelem.

Az MSZ EN 771-1:2005 szabvány előírá­sai az égetett agyag falazóelemek, a téglák két csoportjára érvényesek: az LD-ele­mekre és a HD-elemekre.

Az LD-elem: védett falazatokhoz hasz­nált kis bruttó száraz testsűrűségű (< 1000 kg/m3) égetett agyag falazóelem.

A HD-elem: nem védett falazatokhoz használt égetett agyag falazóelem, vala­mint védett falatokhoz használt nagy brut­tó száraz testsűrűségű (> 1000 kg/m3) ége­tett agyag falazóelem.

Védett falazatnak nevezzük a behatoló víztől védett falazatot, amelynek többféle változata van, például a megfelelő vakolat­tal vagy burkolattal védett külsőfal; a több­rétegű falazat belső rétege; vagy a belsőfal. A védett falazat lehet teherhordó vagy nem teherhordó.

A falazóelem fekvő felületének síkjához viszonyítva a falazóelemben végigmenő üregek merőleges vagy párhuzamos irá­nyúak lehetnek.

Ennek megfelelően a függőleges üregű égetett agyag falazóelem egy vagy több, a fekvő felületre merőlegesen végigmenő üreget, a vízszintes üregű égetett agyag fa­lazóelem egy vagy több a fekvő felülettel párhuzamos üreget tartalmaz.

Az égetett agyag falazóelemek műszaki követelményei

A gyártónak meg kell adnia, hogy a falazóelem az LD-elemekre, vagy a HD-elemekre meghatározott követelményeket elégíti ki. A következőkben ismertetésre kerülő műszaki követelmények mindkét elemtípusra (LD-elemek, HD-elemek) vo­natkoznak.

A HD-elemekkel kapcsolatos kiegészítő előírások a szövegrész végén kerülnek ismerte­tésre.

Méretek és mérettűrések

Az égetett agyag falazóelem méreteit a hosszúság, a szélesség és a magasság sor­rendjében az előírt méretekben kifejezve a gyártónak kell megadnia mm-ben.

Az előírt méret a falazóelem gyártására megállapított méret, amelynek a tényleges, a falazóelemen mért méret a tűréshatáro­kon belül megfelel. A méretek és a felüle­tetek megnevezését és értelmezését a 21. ábra mutatja be.

Hosszúság, szélesség, magasság, fekvőfelület, látszófelület, homlokfelület

21. ábra: 1. hosszúság; 2. szélesség; 3. magasság; 4. fekvőfelület; 5. látszófelület; 6. homlokfelület.

Mérettűrések

Középérték

A közölt érték olyan számérték, amelyet a gyártó a vizsgálati precizitás és a gyártási eljárás során fennálló ingadozások figye­lembe vételével ad meg.

A közölt érték és a vizsgálati mintán vég­zett mérésekkel meghatározott középérték közötti különbség egyetlen méret esetében sem lehet nagyobb, a következő mérettű-rési osztályokra (kategóriákra, Tm) közölt értéknél. Az értéket egész mm-ben kell megadni.

T1: ± 0,4 √(előírt érték) mm vagy 3 mm, ahol a nagyobb érték a mérvadó.

T2: ± 0,25 √(előírt érték) mm vagy 2 mm, ahol a nagyobb érték a mérvadó.

vagy Tm: a gyártó által közölt eltérés (amely nagyobb vagy kisebb lehet, mint a többi mérettűrési osztályé.)

A gyártónak meg kell adnia, hogy a falazóelemek középértékéhez melyik mé­rettűrési osztályt (kategóriát) lehet hozzá­rendelni.

Mérettartomány

A legnagyobb mérettartomány, az egyes elemeken megállapított legnagyobb és leg­kisebb méret különbsége bármely adott méret esetében, amelyet a vizsgálati mintá­ra kaptak a következő három kategória (Rm) egyikére közölt értéken belül legyen.

Az értékeket egész mm-ben kell megadni.

Kategória Mérettartomány
R1: ±0,6 √(előírt érték) mm
R2: ±0,3 √(előírt érték) mm

vagy Rm: a gyártó által közölt mérettar­tomány mm-ben (amely nagyobb vagy ki­sebb lehet, mint a többi kategóriáé).

Ha a kereskedelmi forgalomba kerülő falazóelemek tervezett felhasználási céljá­ból lényeges (pl. ha a falazat meghatáro­zott pontosságát követelik meg, ha ez a tervelőírások teljesítéséhez szükséges) a gyártónak meg kell adnia azt, hogy egy adott tétel, melyik mérettartomány kate­góriába tartozik.

Alak

Az égetett agyag falazóelem alakját, az üregek irányát és százalékos arányát a gyártónak meg kell adnia.

Ha a kereskedelmi forgalomba kerülő falazóelemek tervezett felhasználása szempontjából lényeges, továbbá minden falazóelemre, amelyet akusztikai köve­telményeket kielégítő épületszerkezet­ben használnak fel, a gyártónak közölnie kell az üregek, nyílások (pl. habarcstás­ka) térfogatát és kialakítását, valamint a külső határoló lapok és a bordák legki­sebb vastagságát. Az üregek és nyílások térfogatára, valamint a külső határoló lapok és bordák vastagságára tűrés nincs meghatározva.

Az adatok közölhetők az MSZ EN 771-1:2005 szabvány fogalom meghatározásai alapján vagy rajzra hivatkozással.

Testsűrűség

A gyártónak meg kell adnia a bruttó és nettó száraz testsűrűség értékét és a vonat­kozó tűrési kategóriát is.

A bruttó és nettó száraz testsűrűségnek a mintán végzett mérésekből számított kö­zépértéke nem térhet el a gyártó által kö­zölt száraz testsűrűség értékétől többel, mint a következő kategóriákban megadott értékek közül az egyik:

  • D1: 10%
  • D2: 5%

vagy Dm: a gyártó által az eltérésre %-ban közölt érték (amely kisebb vagy na­gyobb is lehet, mint a többi kategóriáé).

Nyomószilárdság

A gyártónak közölnie kell a közepes nyo­mószilárdságot. A közepes nyomószilárd­ság a falazóelemek nyomószilárdsági érté­keinek számtani középértéke.

A gyártónak közölnie kell azt, hogy az égetett agyag falazóelem a I. kategóriába vagy II. kategóriába van-e besorolva.

A vizsgált tételből vett minta nyomószi­lárdság vizsgálatra meghatározott számú falazóelemének közepes nyomószilárdsága nem lehet kisebb a közölt nyomószilárdság értéknél.

Ezen kívül a mintákon meghatározott nyomószilárdság valamennyi egyedi érté­kének el kell érnie a közölt érték legalább 80%-át.

Hőtechnikai tulajdonságok

Minden olyan falazóelemre, amelyeket hőszigetelési követelményeket kielégítő épületszerkezetben használnak fel, a gyár­tónak meg kell adnia az MSZEN 1745 szabványra hivatkozással a falazóelemek hőtechnikai tulajdonságaira vonatkozó adatokat.

Közölni kell, hogy az egyes adatok táblá­zaton, vizsgálaton vagy számításon alapul­nak-e.

Aktív oldható sótartalom

Ha a termék felhasználási célja csak kor­látozott védelmet (pl. vékony vakolat ré­teggel) irányoz elő, az aktív oldható sótar­talmat a gyártónak közölnie kell.

Ha a termék felhasználási célja a vízbeha­tolástól való teljes védelmet irányoz elő (pl. megfelelően vastag vakolat rétegével, burkolattal, többrétegű falak esetén a bel­ső réteggel, belső falakkal), akkor az aktív oldható sótartalomra nincs követelmény. (S0 kategória)

Tűzveszélyesség

A gyártónak közölnie kell a falazóelemek tűzveszélyességi osztályba sorolását, ha azt olyan épületszerkezetben tervezik felhasz­nálni amellyel szemben tűzvédelmi köve­telményeket támasztanak.

A falazóelemeket vizsgálat nélkül az A1 tűzveszélyességi osztályba lehet besorolni, ha az egyenletes eloszlású szervesanyag tartalmuk < 1,0 tömegszázaléknál vagy térfogatszázaléknál (a nagyobb érték a mértékadó).

Egyszerűen belátható, hogy a 850-1000 °C hőmérsékleten égetett téglák az A1 tűzve­szélyességi osztályba sorolhatók, mert ezen a hőmérsékleten a szerves anyagtartalom teljesen megsemmisül.

Páraáteresztő képesség

Külső falszerkezetekben használt falazó­elemekre a gyártónak az MSZ EN 1745 számú szabványban a vízgőz diffúziós­ együtthatójára megadott táblázatos érté­kek alapján kell a páraáteresztő képesség­re vonatkozó adatokat kidolgoznia.

Tapadószilárdság

Azokra az égetett agyag falazóelemekre, amelyeket olyan épületszerkezetben hasz­nálnak, amelyekre állékonysági követel­mények vannak, közölni kell a falazóelem és a habarcs közötti tapadószilárdságot, mint jellemző kezdeti nyírószilárdságot az MSZ EN 1052-3 szabvány szerint. Az ada­tokat előírt értékek, vagy vizsgálat alapján lehet megadni.

Az előírt értékek az MSZ EN 998-2: 2003 C melléklete alapján meghatározhatók.

Az adatközlés vizsgálatok alapján is elvé­gezhető.

Az MSZ EN 998-2 szerint előírt fajtájú ha­barccsal kötésben lévő falazóelem jellemző kezdeti nyomószilárdsága az MSZ EN 1052-3 szabvány szerinti vizsgálattal megha­tározható. A jellemző kezdeti nyírószilárd­ság értéke nem lehet nagyobb a közölt ér­téknél. A tapadószilárdság a habarcstól, falazóelemtől és a kivitelezéstől függ.

Ebben a pontban eddig ismertetett, az égetett agyag falazóelemekre az MSZ EN 771-1:2005 honosított európai szabványban meghatá­rozott műszaki követelmények mindkét elemtípusra (LD-elemek, HD-elemek) vo­natkoznak.

A HD-elemekkel kapcsolatos kiegészítő előírások a következőkben kerülnek ismerte­tésre.

A HD-elem nem védett falazatokhoz hasz­nált égetett agyag falazóelem, valamint védett falazatokhoz használt nagy bruttó száraz test­sűrűségű (> 1000 kg/m3) égetett falazóelem.

Tartósság

Abban az esetben közlendő adat, ha a termék felhasználási célja csak korlátozott védelmet irányoz elő (pl. vékony vakolat­réteg), vagy a termék a felhasználása során ki van téve az időjárásnak.

A falazóelem fagyállósági kategóriáját a gyártónak úgy kell közölnie, hogy megadja a környezeti hatásoknak erősen, mérsékel­ten és nem kitett falazatokhoz vagy épület­szerkezetekhez való alkalmazhatóságát.

  • F0 környezeti hatásoknak nem kitett
  • F1 környezeti hatásoknak mérsékelten kitett
  • F2 környezeti hatásoknak erősen kitett.

Amíg nincs európai vizsgálati módszer a falazóelem fagyállóságát a tervezett fel­használási helyén érvényes rendelkezések szerint kell elbírálni és megadni.

Vízfelvétel

A gyártónak közölnie kell az olyan ége­tett agyag falazóelemekből álló tétel vízfel­vételére vonatkozó adatot, amelyet külső falazat időjárásnak kitett felületére kíván­nak felhasználni. Ha egy tételből égetett agyag falazóelem mintát vesznek az MSZ EN 771/1:2005 szabvány A melléklete sze­rint és a C mellékletben leírt vizsgálati módszerrel meghatározzák annak vízfelvé­telét, az adott számú elem vízfelvételének középértéke nem lehet nagyobb a közölt vízfelvételi értéknél.

Aktív oldható sótartalom

Ha a termék felhasználási célja csak kor­látozott védelmet (pl. vékony vakolatréteg­gel) irányoz elő, vagy a termék a felhaszná­lása során ki van téve az időjárásnak, akkor az aktív sótartalmat az alábbi táblázatban megadott kategóriák alapján a gyártónak közölnie kell.

Kategória A megengedett sótartalom tömegszázalékban, legfeljebb  
  Na+ + K+ Mg2+
S0 Nincs követelmény Nincs követelmény
S1 0,17 0,08
S2 0,06 0,03

Ha egy tételből az MSZ EN 771/1:2005 szabvány A melléklete szerint égetett agyag falazóelem mintát vesznek és azokat az MSZ EN 772-5 szabvány szerint meg­vizsgálják, a vízoldható sótartalom nem lehet nagyobb a közölt aktív oldható sótarta­lomnál.

Ha a termék felhasználási célja a vízbeha­tolástól való teljes védelmet irányoz elő (pl.: megfelelő vakolat vastag rétegével, burko­lattal, több rétegű falak esetén a belső ré­teggel, belső falakkal), akkor az aktív oldha­tó sótartalomra nincs követelmény (S0).

Az égetett agyag falazóelemek leírása, megnevezése

Az égetett agyag falazóelemek (LD-ele­mek; HD-elemek) leírásának és megneve­zésének legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

  • az európai szabvány számát és kiadásá­nak dátumát: MSZ EN 771-1: 2005;
  • a falazóelem fajtáját;
  • méreteket és mérettűréseket (középér­ték)
  • alakot;
  • bruttó és nettó száraz testsűrűséget és tűréseket;
  • nyomószilárdságot.

Ha tervezett felhasználási célra szükséges, ezenkívül meg kell adni a következőket:

  • mérettűréseket (mérettartományt);
  • hőtechnikai tulajdonságokat;
  • az aktív oldható sótartalom szerinti ka­tegóriát;
  • tűzveszélyességet;
  • páraáteresztő képességet;
  • tapadószilárdságot.

A HD-elemek leírásának, megnevezésé­nek az előzőekben felsoroltakon kívül a következő adatokat kell tartalmaznia:

  • a fagyállósági kategóriát és annak alap­ját;
  • a vízfelvételt;
  • a kezdeti vízfelvételt.

Az égetett agyag falazóelemek osztályozása

Az égetett agyag falazóelemek tulajdon­ságait meg lehet adni osztályozási rendszer­re hivatkozva, feltételezve, hogy az osztá­lyozási rendszer az MSZ EN 771/1:2005 szabványban leírt egyedi tulajdonságokon alapul és az nem korlátozza a kereskedelmet.

Ez azonban nem mentesít attól a követel­ménytől, hogy valamennyi gyártó – ha szük­séges – a termékei tulajdonságainak közölt értékeit az MSZ EN 771/1:2005 szabvány követelményivel összhangban adja meg.

Az égetett agyag falazóelemek megjelölése

A következő adatokat egyértelműen fel kell tüntetni az elemeken, a csomagoláson, a szállítólevélen vagy az égetett agyag falazóelemekhez mellékelt bármilyen ta­núsítványon:

  • a falazóelem gyártójának nevét, árujelét vagy más ismertető jegyét;
  • az égetett agyag falazóelem azonosításá­hoz szükséges adatokat, amelyek utal­nak azok leírására és megnevezésére.

CE-megjelölés és címkézés

A gyártó felelős a CE-megjelölés elhelye­zéséért. A CE-megjelölést magán a falazóelemen (vagy ha ez nem lehetséges, a ter­mékre felerősített címkén, a termék cso­magolásán vagy a kísérő okmányon, pl.: a szállítólevélen) kell elhelyezni. A CE-megjelöléshez a következő adatokat kell mellé­kelni:

  • a tanúsító testület azonosítószámát (csak a 2+ rendszerbe tartozó gyártmányokra);
  • a gyártó nevét vagy azonosító jegyét és nyilvántartott címét;
  • annak az évszámnak két utolsó szám­jegyét, amelyben a megjelölést alkal­mazták;
  • az üzemi gyártásellenőrzés tanúsítvá­nyát (ha szükséges);
  • hivatkozást az MSZ EN 771/1:2005 eu­rópai szabványra;
  • a termék leírását, gyűjtőnevét, anyagát, méreteit,… és tervezett felhasználást;
  • a mértékadó lényeges tulajdonságokra vonatkozó adatokat a következő alak­ban:
  • minden fontos tulajdonságra meg kell adni a közölt értékeket, és ha szükséges a szinteket és osztályokat, vagy a
  • a „műszaki jellemző nincs meghatároz­va” megjegyzést azokra a tulajdonsá­gokra, amelyekre ez fennáll.

A „műszaki jellemző nincs meghatároz­va” változatot nem szabad alkalmazni ak­kor, ha a tulajdonságra kötelező határér­ték van megadva. A „műszaki jellemző nincs meghatározva” ezzel szemben alkal­mazható akkor, ha a tulajdonság egy bizo­nyos felhasználási célra a tagállamban nem törvényes követelmény.

Az égetett agyag falazóelemek felhasz­nálása

Az égetett agyag falazóelemeket sokféle módon használják fel és ezek mindegyike teljesítmény szinteket igényel. Néhány fel­használás hagyományos; és a megfelelő tu­lajdonságokkal szembeni igényeket a szab­ványok vagy a hagyományos szabályok tar­talmazzák a jó kivitelezés érdekében.

Más felhasználási módok újak és nem hagyo­mányosak lehetnek; ebben az esetben az anyagokkal és a kivitelezési teljesítmény szintekkel szembeni igény megfogalmazá­sa a tervező felelőssége.

Az egyes alkalmazások:

  • közönséges falazat: olyan falazat, amely kívül vagy belül van és a látszófelület megjelenésére nincs igény. Lehet teher­hordó vagy nem teherhordó.
  • védett falazat: olyan falazat, amely véd­ve van a víz behatolása ellen. Lehet kül­ső falazat, amelyet megfelelő vakolat ré­teggel vagy burkolattal védenek vagy többrétegű fal belső rétege vagy belső fal. A védett falazat lehet teherhordó vagy nem teherhordó.
  • vakolt falazat: olyan falazat, amely kívül vagy belül van és bevakolnak. Lehet te­herhordó vagy nem teherhordó.
  • hőszigetelő falazat: olyan falazat, amely egy külső fal hőszigetelési funkciójának önmagában is nagymértékben megfelel. A falazat túlnyomórészt nagy üregtérfo­gatú égetett agyag falazóelemekből áll. Lehet teherhordó vagy nem teherhordó.
  • nyersnek tervezett falazat: kívül vagy be­lül lévő falazat, amelynek esetében a lát­szófelületet úgy tervezik, hogy az külön­leges legyen. Gondosan gyártott falazó­elemekből készítik és figyelmet fordíta­nak a színvonalas kivitelezésre és a falazóelem fajtájának megfelelő fúga kiképzésre. Lehet teherhordó vagy nem teherhordó.
  • falazat különleges feladatra: különleges feladatokra készített falazat, többek kö­zött csatornázáshoz, támfalakhoz stb., amelyhez nagy tartósságú és nyomószi­lárdságú, valamint kis vízfelvételű falazóelemeket használnak.
  • teherhordó falazat: belső vagy külső fa­lazat amelynek saját tömegén kívül egyéb terhelést is fel kell vennie. Ezt a kifejezést általában akkor használják, ha a szerkezet tervezését arra alkalmas, mi­nősített személynek kell végeznie. A te­herhordó falazat lehet nyersnek terve­zett, közönséges, vakolt vagy különleges feladatú falazat. Ezen kívül lehet föld­rengés hatásának ellenálló is.

A fenti alkalmazásokkal kapcsolatban a falazat lehet: tűzálló; hangszigetelő; hőszi­getelő; amelyekre, ha szükséges kiegészítő követelményeket kell előírni.

Az égetett agyag falazóelemek legyenek megfelelően tartósak, hogy a helyi igénybevételnek ellenálljanak és megőrizzék az építmény szerkezeti és működési egységét.

Fagyállóság

Ha meg kell határozni, hogy egy téglafa­lazatból készült épületszerkezet esetében milyen mértékű fagyállósággal kell számol­ni, figyelembe kell venni azt a klimatikus (időjárási) befolyást, amelynek a falazóele­mek várhatóan ki lesznek téve, beleértve a falazat átnedvesedés elleni védelmét is.

A klimatikus igénybevétel (környezeti ha­tásoknak erősen kitett, mérsékelten kitett vagy nem kitett) annak a veszélynek a kife­jezése, hogy a falazat a helyi klimatikus adottságokból adódóan nagy nedvesség­tartalomnak és ezzel együtt fagyási-olvadá­si ciklusoknak lehet kitéve.

Azok a ténye­zők, amelyek a klimatikus igénybevétel értékelését lehetővé teszik, a hőmérsékleti és a nedvességi viszonyok, valamint az agresszív anyagok jelenléte. Az értékeléshez a helyi vagy nemzeti tapasztalatokat figye­lembe kell venni.

A különböző felületi bevonatok (vakolat, festés) hatását különösen a vékony rétegű bevonatokkal összefüggésben kell értékelni. A következő, nem részletezett példák csupán utalások, segítenek a felhasználó­nak a megfelelő anyag kiválasztásában.

Környezeti hatásoknak erősen kitett falazatok

A következő példák a környezeti hatá­soknak erősen kitett falakra vagy falszer­kezetekre vonatkoznak:

  • vakolatlan falazat a talajfelszín közelé­ben (kb. két sorral alatta és felette), amelynek esetében az átnedvesedés fagyással együtt fordulhat elő.
  • vakolatlan mellvédek, amelyek esetében átnedvesedés fagyással fordulhat elő, pl. ha a mellvédnek nincs hatékony lefedése.
  • vakolatlan külső kémények, amelyek esetében átnedvesedés fagyással együtt fordulhat elő.
  • falkoszorúk és fedések, valamint ablak­párkányok fagyveszélyes területeken.
  • szabadon álló falak és függönyfalak, amelyek esetében átnedvesedés fagyás­sal együtt fordul elő, pl. megfelelő lefe­dés nélküli falak.
  • támfalak, amelyek esetében átnedvese­dés fagyással együtt fordul elő, pl. ha a falnak nincs megfelelő takarása, vagy hátoldali vízszigetelése.

Környezeti hatásoknak mérsékelten ki­tett falazatok

A következőkben a falazatok átnedvese­désének megelőzésére használatos intéz­kedések szerepelnek:

  • a fal felső szélének védelme előtetővel vagy fedéssel.
  • az ablakpárkányokba bemunkált vájat (vízorr).
  • nedvességzáró rétegek a falak lábánál és felső végén.

Környezeti hatásoknak nem kitett fala­zatok

A következőkben a környezeti hatások­nak nem kitett falazatokra vagy falszerke­zetekre vonatkozó példák szerepelnek:

  • Külső falak, amelyeknek megfelelő, a klimatikus feltételeket figyelembe vevő mértékű védelme van. Európa egyes ré­szein a tapasztalatok szerint egy vastag réteg a megfelelő vakolatból ilyen véde­lem. Olyan esetekben, amikor csapóeső faggyal együtt fordul elő, a védelemnek vízzáró burkolatnak kell lennie.
  • Belsőfalak és a többrétegű falak belső rétege.

A szulfát hatása a habarcsra és a va­kolatra

A szulfátion roncsoló hatását a falazó habarcsra alapvetően az oldatban lévő szulfát és a portlandcement alkotórészeként je­lenlévő trikalcium-aluminát (C3A) reakció­ja okozza, amelynek során kalcium-szulfo-aluminát (ettringit) keletkezik. Ez a reak­ció csak akkor megy végbe, ha a portlandcementben jelentős mennyiségű C3A van. Ez a veszély jelentősen csökkenthető, ha kis C3A tartalmú, szulfátálló portlandcementet használnak.

A szulfát okozta roncsolás csak akkor lép fel, ha a falazatban nagy mértékű nedvességmozgás van. Egyedül diffúzióval nem kerül jelentős szulfátmennyiség a habarcs­ban lévő hidratált cementhez. A nedvesség mozgás oka lehet a víz vándorlása a fala­zatban a nehézségi erő hatására, mint pl. a szabadon álló falakban vagy falazóelemekből hatékony nedvességzáró réteg nélkül épült ablakpárkányok esetében.

Vízván­dorlást okozhat a párolgás és a kapilláris­hatás is, pl. a hátoldalukon vízszigetelés nélküli támfalakban vagy a külső falakban a talajfelszín és a vízzáró réteg között. A víztelítettség veszélyére a fagyállóság­gal kapcsolatban említett klimatikus igény­bevételi kategóriákból lehet következtetni.

Az aktív oldható sótartalom táblázat há­rom kategóriája a vízoldható szulfáttarta­lomnak (nátrium, kálium, magnézium) azt a legnagyobb mennyiségét adja meg gya­korlati feltételek mellett, amikor a víztelí­tettség veszélye eltérő lehet.

A sávszéles­ség egy elhúzódó telítés feltételezésétől (S2, ha közönséges portlandcement van a habarcsban S1, ha szulfátálló cement van a falazó habarcsban vagy alapvakolatban) a szokásos klimatikus igénybevételen át, ahol a falazatot szerkezeti elemekkel tervszerűen védik (S1), egészen a teljesen szá­raz falazatig (S0) terjed.

Ezenkívül az old­ható szulfátok, különösen a magnézium­-szulfát magukat az égetett agyag falazóelemeket is roncsolják, ezt a hatást „kripto kivirágzásnak” is nevezik. Ezért a magnézi­um tartalomra külön követelmények van­nak.

Azokra a falakra amelyek pl. külső vako­lattal teljesen védettek a víz behatolása el­len, az S0 kategória megfelelő. Ez azt je­lenti, hogy ebben az esetben az aktív old­ható sótartalomra nincs követelmény.

Kivirágzás és elszíneződés

Az építmény kivirágzása a nedves falazat kiszáradásának eredménye, amelynek az oka az építkezés alatt bekövetkezett túlsá­gos átnedvesedés vagy a kész szerkezet elégtelen védelme, illetve a részlet hibás tervezése, amely lehetővé teszi a víz beha­tolását a kész szerkezetbe. Ezen belül a habarcsból vagy a környező betonból szárma­zó oldható anyagok is okozhatnak kivirágzást vagy elszíneződést.

A falszerkezetet különböző hatások, ter­helések érik, amelyekkel szemben a fal­szerkezet elemeinek meg kell felelniük. A hatásokból, terhelésekből adódó igény­bevételekhez követelmények rendelhetők, amelyeket az építőanyagoknak teljesíteni­ük kell, annak érdekében, hogy rendelteté­süket betölthessék a falszerkezetben.

Az egyes építőanyagok, illetve szerkeze­tek különböző módon reagálnak a terhelé­sekre. Ezért nagy gonddal kell a megfelelő építőanyagot kiválasztani.

A falszerkezetet érő igénybevételek – amelyeket az 1. ábra mutat be – lehetnek:

Az égetett agyag falazóelemek, a téglák al­kalmasak az igénybevételek felvételére, mert:

  • jó a nyomószilárdságuk;
  • hőszigetelők;
  • jó hangszigetelők;
  • páradiffúziós tulajdonságuk kedvező;
  • nem éghetők.
A falszerkezet igénybevétele.

1. ábra. A falszerkezet igénybevétele.

Az égetett agyag falazóelemekből, a téglákból épített falszerkezetek hordozzák, mintegy integrálják az alkotóelemek tulajdonságait

Ebből adódóan a téglából megfelelő módon kialakított épületek:

  • kiemelkedően magas szilárdságúak és forma-stabilitásúak;
  • hőtakarékosak;
  • klímaszabályozó és hangszigetelő képessé­gükkel egészséges környezetet biztosítanak lakóik számára;
  • tűzhatással szemben ellenállók;
  • kézi erővel megépíthetők;
  • a felületképzésre kedvező alapot nyújtanak.

A következőkben összefoglalásra kerül­nek azok az ismeretek, amelyek szüksége­sek annak megértéséhez és elfogadásához, hogy a tégla az égetett kerámia, alapanyagá­ból adódóan a legsokoldalúbb építőanyag, va­lamennyi tulajdonsága kiemelkedő szintű, amelyek egymás hatását erősítik.

A tégla az ember által előállított természetes építőanyag. Előállításánál nincs szükség sem­miféle vegyi adalékra. Gyártását négy őselem – a föld, a víz, a tűz és a levegő határozzák meg.

A tégla tulajdonságai

Statikai tulajdonságok

A téglák alapanyaguk és gyártástechnológiá­juk szerint – amelyek meghatározzák mecha­nikai és egyéb tulajdonságaikat – három cso­portba rendszerezhetők: a porózus falazótéglák, mint a falszerkezetek meghatározó építő­anyagai; a burkolótéglák és a klinkertéglák, amelyek elsősorban homlokzatok és terek bur­kolására használhatók, funkcionálisan és esztétikailag különleges építészeti megoldások kialakítására alkalmasak. Az utóbbi két tég­lafajta felhasználási területe azonos, termék­választékban, nyomószilárdságban, vízfelvé­telben és savállóságban van eltérés közöttük.

A nagy sorozatban gyártott porózus fala­zótéglák 14 N/mm2, 10 N/mm2 és 7 N/mm2 nyomószilárdsággal rendelkeznek.

A burkolótéglák nyomószilárdsága 20 N/mm2 és 14 N/mm2.

A klinkertéglák nyomószilárdsága 60 N/mm2.

Az épületre jutó terhek és hatások figye­lembevételével a tervezéskor statikai számí­tásokat kell végezni, amelyek az épület állé­konyságát vizsgálják. A falszerkezet statikai méretezését jelenleg az MSZ 15023/87 vagy az Eurocode 6 számú szabvány előírásai szerint kell elvégezni.

A méretezés alapelve: a falazatok készítésére alkalmazott téglákra elvégzett erőtani számítás szerint meghatározott nyomó-határfeszültség feleljen meg az igénybevételnek. A falazati szi­lárdság meghatározásánál alkalmazott képlet­ben a tégla termékek jellemzői közül a nyomó­szilárdság, az üregtérfogat és a falazóelem hom­lokmagassága, mint paraméterek szerepelnek.

Az építőanyagok beépítésük után bekö­vetkező alakváltozásait az alábbiak szerint jellemezzük:

Rugalmas alakváltozás:

Terhelés hatására bekövetkező alakváltozás. A terhelés megszűnte után az eredeti alak visszaáll.

Kúszás (lassú alakváltozás):

Terhelés hatására az idő függvényében bekö­vetkező lassú alakváltozás, amely legkorábban 3-4 év után fejeződik be. A terhelés megszűn­te után az eredeti alak többé nem áll vissza.

A rugalmas és a lassú alakváltozás több­nyire egyszerre lép fel.

Zsugorodás:

A kiszáradáskor bekövetkező méretcsök­kenés.

Duzzadás:

A nedvességfelvétel hatására történő mé­retnövekedés.

Alakváltozás hőmérséklet hatására:

Állandóan ismétlődő mozgás, amely a hő­mérsékletváltozás hatására következik be és az építőanyagok meghosszabbodásával illetve megrövidülésével jár. A téglafalazatoknál az alakváltozási értékek csekélyek.

A tervezés­nél mégis számolni kell az azokból származó feszültségekkel, különösen akkor, ha a tégla­falazat más építőanyagokkal pl. betonnal van összeépítve. A burkolatoknál, amelyek a szer­kezetből adódóan magasabb hőmérsékleti igénybevételnek vannak kitéve, a tágulási hé­zagok elrendezésére különösen ügyelni kell.

A tégla formastabilitása kiemelkedően ma­gas. Ezt mutatja a tégla lassú kúszási tényező­je (terhelés alatti alakváltozás), amely a jelen­leg ismert építőanyagfajták közül a legkisebb.

A nedvességváltozásra történő mozgás végső értéke gyakorlatilag nulla.

A tégla hőtágulási együtthatója (hő hatására létrejövő tágulása) kicsi és csekély mértékű más építőanyagokhoz viszonyítva. Az ilyen jó forma­stabilitás azzal magyarázható, hogy a tégla érlelési folyamata a kemencében tűz alatt zajlik.

Más anyagoknál a kúszásból és zsugorodás­ból származó változások még több évig is el­tarthatnak.

Az 1. számú táblázat bemutatja, hogy a téglák mindössze (ϕ= 0,75 kúszási számmal rendelkeznek. Ez az érték csak mintegy har­mada, HL fele, mint más építőanyagok eseté­ben. Zsugorodás, duzzadás az égetett téglá­nál gyakorlatilag nincs. A hőmérsékletválto­zás hatása is kisebb a téglánál, mint a kötő­anyaggal készült építőelemeknél.

A tégla tehát a repedésmentes fal garanciája.

1. táblázat

Falazóelemek fajtái Lassú alakváltozási (kúszási) tényező ϕ∞=εk∞ Nedvesség hatására történő mozgás (zsugorodás, kémiai duzzadás) εt mm/m Hőtágulási együttható αt 10-6/K
Falazótégla 0,75 0 6
Homokmészkő Pórusbeton Hidrátkötésű fal 1,5-2 -0,2-(-0,4) 8
Beton és könnyűbeton 1,5-2 -0,2 (-0,4) 8-10

Hő- és páratechnikai tulajdonságok

A hővédelem alatt a különböző hőmér­sékletű terek, ül. a belső és külső terek közötti hőáramlás csökkentésére, ezen túlmenően a kényelmes és egészséges la­kóklíma kialakítására tett intézkedéseket értjük.

A fentiekből következik, hogy a hővé­delem az ember védelmét szolgáló tevé­kenység, ugyanakkor a gazdaságosság, az energiatakarékosság érdekében hozott intézkedés.

Több tényező együttes hatása, harmóniá­ja biztosítja a lakásban a kényelem- és komfortérzetet az ember számára.

Az emberi test állandó hőkapcsolatban áll a környezetével. A komfortérzet szem­pontjából meghatározó tényezők:

  • határoló épületelemek (fal, födém, pad­ló) felületi hőmérséklete és a térhőmér­séklet
  • a relatív nedvességtartalom
  • a szellőztetés ideje és módja
  • az építőelemek hőtároló képessége.

A levegőhőmérséklet és az épületelemek felületi hőmérséklete a komfortérzetet bi­zonyos határok között kölcsönösen befo­lyásolják (2. ábra).

Ha pl. a falak felületi hőmérséklete 10 C°, akkor igen magas térhőmérsékletnél sem érhető el kellemes komfortérzet, mert az emberi testből – különösen a falak közelé­ben – sok hő vonódik el.

A teret körülvevő felületek 20 C°-ra eme­lésével „még komfortos” klímát kapunk, ha a térhőmérsékletet 16 C°-ra csökkentjük. Az utóbbi esetben hőenergia megtakarítást is elérünk.

A tégla magas hőszigetelő- és hőtárolóképes­sége, valamint hőtehetetlensége eredménye­ként a 2. ábra figyelembevételével a szükséges komfortérzethez a hőmérsékletarányok gaz­daságosan beállíthatók.

A komfortérzet területei

2. ábra. A komfortérzet területei a térhőmérsék­let és a teret körülvevő felületek hőmérsékleté­nek függvényében.

Az emberi test 40-70 % relatív nedvesség­tartalmú és kb. 20 C° hőmérsékletű térben érzi a legjobban magát (3. ábra).

A komfortérzet területei a hőmérséklet és a relatív nedvességtartalom függvényében

3. ábra. A komfortérzet területei a hőmérséklet és a relatív nedvességtartalom függvényében.

A relatív nedvességtartalom a hőmérsék­let függvényében változik: a hőmérséklet emelkedésével csökken, csökkenésével nö­vekszik. A tégla a légnedvességet tárolja és később, szárazabb térhőmérséklet esetén a levegőnek újból leadja.

A tégla ezen tulajdonságát – amely egyedül­álló kapilláris szerkezetéből adódik – úgy is jellemezhetjük, hogy „lélegzik” a fal, amelynek eredményeként természetes térklimatizálás valósul meg.

A szellőztetés módjával és időtartamával is befolyásolni lehet a komfortérzetet, azaz a friss levegő bevezetésével, ezzel össze­függésben a térhőmérséklet és a relatív ned­vességtartalom változtatásával, továbbá a belső légáramoltatással.

A szellőztetéssel biztosítani kell a lakó­térben keletkező káros anyagok, szagok, a levegő relatív nedvesség tartalmát megnö­velő, ezzel a komfortérzetet kellemetlenné változtató, nedvesség formájában lecsapó­dásra képes párafelesleg, továbbá a légzés során keletkező és feldúsuló széndioxid (CO2) eltávolítását.

A minimálisan szükséges szellőztetés mértékét a belső levegő páratartalma és széndioxid (CO2) koncentrációja határoz­zák meg.

A széndioxid (CO2) tartalom 0,1% fölé emelkedése dekoncentráltságot, kellemet­len közérzetet és fejfáját okoz.

A szellőztetés akkor megfelelő, ha a helyi­ség funkciójától, a benne tartózkodó sze­mélyek számától és az évszaktól függően a 0,5-2-szeres óránkénti légcserét biztosítja. Télen, amikor a külső és belső abszolút pá­ratartalom közötti különbség nagyobb, mint nyáron, elegendő a kisebb légcsere.

A szellőztetés során el kell kerülni az em­ber számára kellemetlen mértékű huzat ki­alakulását. A hővédelem jó hőszigetelő és jó hőtároló­képességű épületszerkezetekkel biztosítható.

Hőszigetelés

Az anyagok hőszigetelő képességét a hővezetési tényező, a λ (W/mK) mutatja. A hővezetési tényező jelenti az egységnyi kereszt­metszetű, egységnyi vastagságú rétegen, egy­ségnyi hőmérséklet-különbség hatására lét­rejövő hőáramot.

A hővezetési tényező SI-mértékegysége a watt/méter x Kelvin, jele: W/mK; 1 W/mK a hővezetési tényezője az olyan homogén anyagnak, amelynek két, egymással párhuzamos, egymástól 1 m tá­volságban levő sík rétege között, 1 K hőmérsékletkülönbség esetén, a réteg felüle­tének 1 m2-én 1 s időtartam alatt 1 J termi­kus energia halad át.

A λ függ az anyag testsűrűségétől is. Az égetett agyag pórusos szerkezete ré­vén jó hőszigetelő képességű anyag.

A szerkezetek hőszigetelő képességét az U hőátbocsátási tényezővel jellemzik. A hőátbocsátási tényező, az U (W/m2K) egy szerkezet hőveszteségének mérőszáma.

A hőátbocsátási tényező, egységnyi felü­letű rétegen, egy fok hőmérsékletkülönb­ség esetén létrejövő hőáram.

A hőátbocsátási tényező Sí-egysége a watt/négyzetméter x Kelvin, jele W/m2K; 1 W/m2K a hőátadási együtthatója az olyan 1 m vastag szilárd, sík falnak (rétegnek), amely 1 m2-én egyik oldalról a másikra 1 K hőmérséklet-különbség esetén 1 s időtar­tam alatt 1 J termikus energiát enged át át­adás-vezetés-átadás útján.

Az U értéke függ a falszerkezet rétegei­nek λértékeitől és a rétegvastagságoktól. (4. ábra)

Hő átbocsátás a falszerkezeten.

4. ábra. Hő átbocsátás a falszerkezeten.

U = 1 / (1/αb + d11 + d22 + d33 + … + 1/αk) (W/m2K)

Az U képletében az alábbi tényezők sze­repelnek:

  • αbhőátadási tényező, belső felületi (W/m2K)
  • αk hőátadási tényező, külső felületi (W/m2K)
  • d1, d2, d3, a szerkezet rétegeinek vastagsá­ga (m).
  • λ1, λ2, λ3, a szerkezet rétegeinek hőveze­tési tényezője (W/mK)

Φ hőáram = U AΔT (W)

A = hő átadó felület (m2)

ΔT = Tb-Tk(K)

Tb belső, Tk külső hőmérséklet (K)

A falszerkezet i-edik szerkezeti elemének hőátbocsátási ellenállása (Ri):

Ri = di / λi (m2K/W)

ahol:

  • di az i-edik szerkezeti elem vastagsága (m)
  • λiaz i-edik szerkezeti elem hővezetési té­nyezője (W/mK)

A falszerkezet hőátbocsátási tényezőjének (U) általános képlete:

U = 1 / (1/αb + nΣRi + 1/αk)

i=1

ahol:

  • αb hőátadási tényező, belső felületi (W/m2K)
  • αk hőátadási tényező, külső felületi (W/m2K)
  • Ri a falszerkezet i-edik szerkezeti elemé­nek hőátbocsátási ellenállása (m2K/W)
  • n a fal szerkezeti elemeinek száma

Az általános képlet szerint a hőátbocsátá­si tényező fordítottan arányos a hőátbocsá­tási ellenállással. Minél nagyobb a falszer­kezet hőátbocsátási ellenállása, annál ki­sebb a hőátbocsátási tényezője.

A megfelelő hővédelemhez szükséges kö­vetelményeket már a tervezéskor figyelem­be kell venni.

A 7/2006 (V.24) TNM rendeletben megje­lent új épületenergetikai szabályozás értel­mében, az építési engedély kérelemmel 2006. szeptember 1-től a szabályozás köve­telmény szintjeinek megfelelő, az engedé­lyezési tervdokumentáció részét képező épületenergetikai számítást kell benyújtani.

Az épületenergetikai szabályozásnak 3 + 1 követelmény szintje van

1. követelmény szint: A különböző épület­szerkezetek hőszigetelőképessége, amely az U rétegtervi hőátbocsátási tényezőre, a határoló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezőjére meghatározza a legnagyobb megengedett értéket. A korábbi szabályo­zásban k tényezőnek nevezett, hőátboc­sátási tényező legnagyobb megengedett ér­téke: k=0,7 (W/m2k) volt. Az új szabályo­zás szerint a külső falakra vonatkozó köve­telmény értéke: U=0,45 (W/m2K) (lásd részletesebben az 5. pontban).

2. követelmény szint: Az épület egészé­nek hővesztesége, amelyet kifejező q-val jelölt fajlagos hőveszteségtényező nem le­het nagyobb az épületre a rendeletben megadott módon kiszámolt, W/m2K mér­tékegységű határértéknél. Ez a követel­ményszint összefüggésben van a különböző épületszerkezetekkel, az épület jellemzői­vel, kialakításával. A követelményérték az épület felület/térfogat arányától függ: mi­nél kisebb lehűlő felülete van az adott bel­ső térfogatnak – minél kompaktabb az épület – annál könnyebben megfelel a kö­vetelményeknek.

3. követelmény szint: Az épület energia­fogyasztása, amely az épület hőveszteségein és a napsugárzásból származó hőnyereségen kívül tartalmazza a fűtés, a világítás és a melegvíz fogyasztás energiaigényét is. Az épület által ténylegesen elfogyasztott, vagy a rendeltetésszerű használathoz kiszámolt energiát primer – energiára kell át­számolni.

Az épület energiafogyasztására vonatko­zó követelményszint előírása szerint, az épület összesített energetikai jellemzője nem lehet nagyobb a rendeletben megha­tározott módon kiszámolt határértéknél. Az összesített energetikai jellemző értéke az épület rendeltetésétől és a felület/térfogat aránytól függ.

+ 1 követelményszint: meghatározza a nyári túlmelegedés kockázatának határértékét az épületekre. A nyári túlmelegedés ellen elsősorban nagy tömegű, vastag falak építésével védekezhetünk. Nagy tömegű és jó hőszigetelő képességű építőanyag, mint a tégla alkalmazása egyszerre biztosítja a nyári és a téli hővédelmet.

A Magyarországon gyártott külső teher­hordó falak építésére alkalmas téglák hőát­bocsátási tényezője 0,3 ≥ U ≤ 0,55 W/m2K értékek között van a falszerkezetben a pe­remfeltételek (falvastagság, habarcsminő­ség) függvényében.

A 38 és 44 cm-es opti­mális tömegű üregszerkezetű és üregsorú, egyrétegű falakhoz alkalmazható korszerű falazóblokkokból épült falszerkezet hőát­bocsátási tényezője, az U<0,45 W/m2K, megfelel az új épületenergetikai szabályo­zásnak. Hőszigetelő falazóhabarcs és két oldalt 1,5 cm javított mészvakolat alkalma­zásával a 38 HS falazóblokkból épült egyré­tegű falszerkezet U tényezője 0,35 W/m2K, a 44 HS falazóblokkból épült egyrétegű fal­szerkezet U tényezője 0,3 W/m2K.

Az MSZ EN 771-1: 2005 szabvány előírá­sa szerint az égetett agyag falazóelemek hőtechnikai tulajdonságaira vonatkozó adatokat az EN 1745 szabványra hivatko­zással táblázat, számítás vagy hőtechnikai vizsgálat alapján kell megadni.

A hőszigetelés a hatásos hővédelem fon­tos tényezője. Csökkentésének korlátai vannak, az optimum elérését követően a to­vábbi hőszigetelés gazdaságtalan.

A továbbiakban az előző állítás néhány összefüggése kerül bemutatásra. A hőszigetelés mértéke annál nagyobb, mi­nél kisebb az U hőátbocsátási tényező értéke.

Egy épületrész pótlólagos hőszigetelésével a hőátbocsátási ellenállása növekszik meg. A hőveszteség szempontjából mértékadó U érték azonban nem lineárisan változik az R hőátbocsátási ellenállással. Ez azt jelenti, hogy nem érhető el az U értéknél ugyan­olyan mértékű javulás, mint az R értéknél. Az 5. ábrából látható, hogy pl. 0,6 W/m2K relatívan kedvező U értéknél egy pótlóla­gos hőszigetelés az U értékének csak kis­mértékű csökkenéséhez vezet.

Ez egyben azt is jelenti, hogy egyre na­gyobb mértékű kiegészítő hőszigeteléssel egyre kisebb fűtési megtakarítás érhető el.

A hőszigetelő képesség egyik a sok fontos tulajdonság közül, azonban jelentősége nem kizárólagos. A túlzott hőszigetelés bár ener­giatakarékos, ugyanakkor „dunsztba” zárja a házat, ami a normál lakóklíma megváltoz­tatásával jelentősen rontja a lakóérzetet.

Káros hatásai a páratartalom növekedése, az épületszerkezetek belső felületeinek pe­nészedése a fokozott mértékű szellőztetéssel megelőzhetők, azonban számolni kell a szel­lőzési veszteségek megnövekedésével.

A családiház energiamérlegét bemutató 9. ábrán a hőveszteség arányait vizsgálva az egyes épületszerkezeteknél, belátható a fal hőszigetelésének fontossága, de csökkenté­sének korlátozott mértéke is, tekintettel a többi határoló oldal hőveszteségeire.

A falazat hőszigetelő képességének javítá­sa egy bizonyos határon túl jelentős költség­gel, minimális energiamegtakarítást ered­ményez, ezért nem hatékony. Ezt szemlél­tetik az 5. ábrához kapcsolt ismeretek és a hőszigetelő képesség hatékonyságát bemutató 6. ábra.

A pótlólagos hőszigetelések gazdaságosságát vizsgáló osztrák kutatások kimutatták, hogy egy 120 m2 külső falfelületű családi háznál a hőát­bocsátási tényező U=0,5 W/m2K értékről U=0,4 W/m2Kértékre, azaz 0,1 W/m2K értékkel csökkentése megfelel 3,2 kWh/24 h primer energiafogyasztásnak, amiből csupán 40 W elektro­mos teljesítmény nyerhető. Ez csupán egy gyengén világító villanyégő működését biztosítja.

A külső fal U értékének változása a hőátbocsátási ellenállás „R” függvényében

5. ábra. A külső fal U értékének változása a hőátbocsátási ellenállás „R” függvényében.

A hőszigetelő képesség hatékonysága

6. ábra. A hőszigetelő képesség hatékonysága.

Hőtárolás

A falak jó hőszigetelő képessége önmagá­ban még nem biztosítja az épületek gazdaságos hővédelmét. A téli hővédelem fontos összetevője a tégla falak hőtároló képessé­ge és hosszú kihűlési ideje. Ez teszi lehető­vé az állandó szobahőmérséklet megtartá­sát – például fűtéskimaradáskor vagy szel­lőztetés alkalmával, illetve szakaszos fűtés­nél az épület rövid idő alatti felfűtését.

Nyári hővédelem egyrészt az épületszer­kezet hőtároló képességével, másrészt a nyílászárók árnyékolásával, vagy az épület megfelelő tájolásával biztosítható.

A nyári hővédelemmel a kellemes kom­fortérzet elérése a cél. A belső tér túlzott felmelegedését kell megakadályozni.

A ház lakóinak akkor kellemes a közérze­te, ha a masszív külső falak a nappal mele­gében az éjszaka hűvösséget még sokáig megtartják, a nap melegét viszont az est alacsonyabb hőmérséklete mellett sokáig megőrzik.

A 7. ábra grafikonjai bemutatják a fal bel­ső felületi hőmérsékletének napi ingadozá­sát nyári viszonyok között téglafal és könnyűszerkezetű fal esetén. Látható a kü­lönbség. A téglafalak nagy hőtehetetlenségük következtében nagyon lassan meleg­szenek fel, késleltetik a kinti meleg hatását és lecsökkentik a napi hőingadozás mérté­két. A téglából épült ház a nyári melegben mesterséges légkondicionálás nélkül is kel­lemes hőmérsékletű marad.

A fal belső felületi hőmérsékletének napi ingadozása, nyáron

7. ábra. A fal belső felületi hőmérsékletének napi ingadozása, nyáron.

A hatásos hővédelem tényezői

8. ábra. A hatásos hővédelem tényezői.

A hőtehetetlenség elsősorban az építő­anyag tömegétől és fajlagos hőkapacitásától (fajhőjétől) függ. A nagyságrendeket érzékeltető példaként szolgál néhány épí­tőanyag hőtehetetlenségét jellemző hőkapacitás értéke:

  Hőkapacitás kJ/m3K
Kisméretű tömör égetett tégla 1315,41
Porotherm 38N+F 690,40
Ytong P 2 555,75
Könnyűszerkezet 65,00

A táblázat alapján látható, hogy az ún. „könnyűszerkezetek” hőtehetetlensége na­gyon kicsi így a kinti, nyári meleg gyorsan megjelenhet a belső térben. Az ilyen típu­sú házakban a légkondicionáló berendezés felszerelése építési költség.

A légkondicio­náló berendezés üzemeltetésének költsége – mivel energiát igényel – egy nyári szezon­ban a nyári-téli hőmérsékleti értékek függvényében megközelítheti, elérheti a téli fű­tési költségeket, továbbá számítani kell a mesterséges légkondicionálás lehetséges egészségügyi kockázataira is.

A komfortérzet szempontjából döntő je­lentőségű a falak hőtároló képessége.

Összefoglalva:

Az emberek jó közérzetét a lakás­ban alapvetően a helyiségek klímája határozza meg. Kellemes a klíma, ha a hő, pára-, és légtech­nikai paraméterek egy bizonyos tartományon belül mozognak. Különösen a hőmérséklet és a pá­ratartalom befolyásolják a közérzet állapotát.

A téglalakásokban megvalósítható a komfort- és közérzetet befolyásoló tényezők optimális összhangja, ezáltal a tégla kiegyensúlyozott helyiség­klímát garantál.

A kellemes komfortérzet kialakítását biz­tosító nagyon fontos tényező még a zajvé­delem. A hatásos hővédelem csak a következő há­rom tényező kombinációjával biztosítható:

A tégla-falszerkezetek hőtároló képessé­ge biztosítja a nappal-éjszaka váltások, va­lamint a különféle okok miatti (pl. rövid idejű viharok) lehűlések hőkiegyenlítését. A felesleges hőt a téglafalak tárolják és csak akkor adják le ismét, ha a levegő hő­mérséklete a fal hőmérséklete alá süllyed.

A téglafalak felfogják – mint a cserépkályha tárolják – a „passzív” besugárzási nyereséget, a nappali napsütésből származó energiát is. A hőtároló képesség elsősorban az építő­anyag tömegétől és fajlagos hőkapacitásától (fajhőjétől) függ.

A téglafalak előnye a hőszigetelés szempontjából

A téglafalak előnye, hogy falszerkezeti töme­gük következtében nagy hőtároló képességgel és hőtehetetlenséggel rendelkeznek. Hőfizikai szempontból a hőszigetelés és a hőtároló ké­pesség egyenrangú fontosságúak.

A korszerű falazóelemekből épített téglafal kimagasló hőtároló képessége, hőtehetetlensége és igen jó hőszigetelő tulajdonságai kö­vetkeztében gyakorlatilag természetes légkon­dicionálóként működik.

Vannak a téglánál jobb hőszigetelő építő­anyagok, de kicsi, vagy kisebb tömegük miatt hőtároló képességük kicsi, vagy kisebb, mint a téglából épített falszerkezeteké.

A hőszigetelési tulajdonságokban kiváló, de alacsony hőtároló képességű könnyűszer­kezetes házakban a nyári meleg hatása csak légkondicionáló berendezéssel szabályozható a megfelelő komfortérzetet biztosí­tó szintre.

A falazat hőtároló képessége a gazdaságos­ság és a komfortérzet szempontjából az építő­anyagok egyik legfontosabb tulajdonsága.

Páratechnikai tulajdonságok

A falszerkezetet úgy kell megválasztani ill. kialakítani, hogy sem a belső felületén, sem a belsejében káros páralecsapódás ne keletkezzék.

Az épület külső falának belső felületén pá­ralecsapódás jön létre, ha a fal hőátbocsátási tényezője az U nem megfelelő, a felületi hő­mérséklet alacsony és a belső tér relatív ned­vességtartalma a ϕ magas.

A 9. ábra mutatja, hogy a szellőzési vesz­teség jelentős tétel a családi ház energia­mérlegében.

A családi ház energiamérlege

9. ábra. A családi ház energiamérlege:

  1. fűtési rendszer 12-25 %
  2. tüzelőanyag
  3. ablak 15-25 %
  4. napsugárzás
  5. padlófelület 6-10%
  6. tető 10-15%
  7. szellőztetés 20-40%
  8. hőhidak
  9. külső falazat 15-25%.

A vizsgálatok szerint a jó hőszigetelésű épületeknél (U ≤ 0,45 W/m2K) olyan mér­tékben lecsökkent a falazat hővesztesége, hogy a szellőzési veszteség lényegesen na­gyobb mértékű a falazat hőveszteségénél.

Ez azt jelenti, hogy a szellőzési veszteség csökkentése helyett a további hőszigetelési munkák gazdaságilag nem hatékonyak, megtérülési idejüket tekintve gazdaságta­lanok. Külföldi tapasztalatok szerint U ≤ 0,45 W/m2K értéknél az utólagos hőszigetelés megtérülési ideje négyszer hosszabb, mint az utólagos szigetelés várható élettartama.

Az új építkezéseknél, a külső falak céljára a leggazdaságosabb a hőszigetelés nélkül, 0,3 ≥ U ≤0,45 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű falszerkezetet eredményező téglát alkalmazni. Ez­zel a döntéssel felépülő lakásukban a kiváló hőszigetelésen kívül birtokosai lesznek a tégla kerámiaanyaga által, optimális arányban hordozott valamennyi kedvező tulajdonság­nak.

A falazat utólagosan, hőszigeteléssel végzett ún. hőtechnikai felújítása csak ak­kor gazdaságos, ha a fal eredeti U értéke nagyon rossz volt.

Az építőanyagok páratechnikai jellemzői:

  • δ (10-9kg/msPa) páradiffúziós tényező
  • μ (dimenzió nélküli) páradiffúziós ellen­állási szám

Az anyagok páravezető képességét pára­diffúziós tényezője, a δ(10-9kg/msPa) mu­tatja. Értéke függ az anyag testsűrűségétől, pórusosságától.

Az égetett agyag falazóelemek pórusosságuk révén jó páravezető képességűek, az ezt kifejező páradiffúziós tényező értéke a falazóanyagok közül a téglánál a legnagyobb.

A nedvesség szállítását a kapillárisok, va­gyis az égetés folyamatánál keletkezett na­gyon finom hajszálcsövecskék végzik. Ezek dinamikája sokkal gyorsabban tudja átszál­lítani a falon a nedvességet, mint a más anyagoknál jellemzően fellépő diffúzió.

A házban keletkező, normál mértéket is meghaladó nedvességet a téglából álló fa­lazat felveszi és a belső páratartalom csök­kenésekor, újra leadja a helyiségek levegő­jébe illetve a fal külső párolgási felületére szállítja. A téglából készült fal: ‘lélegzik’.

A falazóanyag kapillaritása és ebből adó­dó gőzáteresztő képessége rendkívül fontos a helyiségek klímája szempontjából. A jó gőzáteresztő képesség megakadályozza a kondenzvíz képződését a falban.

A pórusos és üreges falazó és válasz­faltéglák páradiffúziós tényezője:

δ=0,033*10-9(kg/msPa) – 0,053*10-9(kg/msPa)

A tömör tégla páradiffúziós tényezője:

δ=0,019*10-9(kg/msPa)

A páradiffúziós ellenállási szám:

μ = δlevegő / δ (-)

A μ dimenzió nélküli szám megadja, hogy az építőanyag a levegőhöz viszonyítva (μlevegő=1) mennyire páravezető. Minél na­gyobb a μ értéke, annál sűrűbb az anyag a pára számára, ebből eredően – annál rosszabb páravezető képessége. Tájékoztatá­sul néhány építőanyag μ páradiffúziós el­lenállási száma:

építőanyag μ
pórusos és üreges tégla 3-6
tömör tégla 10
beton 150
ásványgyapot szigetelő anyagok 1-2
hőszigetelés kasírozó anyagok 50-75
polisztirol szigetelő anyagok 40-100

A falszerkezet páradiffúziós képességét páradiffúziós ellenállásával Rv(10-9m2sPa/kg) jelzik.

Az Rv függ a szerkezet vastagságától d(m) és a páradiffúziós tényezőtől δ (10-9kg/msPa): Rv = d/δ (10-9m2sPa/kg).

A falszerkezet belsejében páralecsapódás nem megengedett. A nedves fal hőszigete­lése és szilárdsága csökken. Ha a kiszára­dás lassú, megindulhat a fal penészesedése. A penészes, dohos fal egészségtelen klí­mát eredményez. A pára a meleg, párás belső térből a fal hideg oldala felé vándo­rol. Ezért a falszerkezetet úgy kell kialakí­tani, hogy az egyes rétegek páradiffúziós ellenállása belülről kifelé csökkenjen.

A szerkezeten belüli páralecsapódásra különösen érzékeny a többrétegű fal.

Téglákból kialakíthatók egyrétegű és többré­tegű falak úgy, hogy a szerkezet belsejében páralecsapódás nem jön létre.

A tégla μ=3-10 érték közötti páradiffúzi­ós ellenállási száma igen csekély, ezért még 44 cm vastagságú külső falazatok sem gá­tolják a páradiffúziót. A téglafalazatoknál kondenzációs vízképződés a falazaton be­lül nem következhet be, mivel a hőmérsék­leti és vízgőznyomási értékek lineárisan csökkennek.

A tégla hő- és páratechnikai tulajdonságai komplex, többszörösen előnyös, egymást erő­sítő tulajdonságok. A kiemelt jelentőségű, tervezhető hőátbocsátási képességen túlmenően, a téglafal tárolja a hőt és a nedvességet és azt szükség szerint ismét leadja. Ezáltal klimatizáló képessége van. Ugyanakkor a téglafalak kiegyenlítik a maximális, és minimális hőmér­sékleti értékeket (amplitúdócsillapítás) úgy, hogy csillapítják és időben eltolják a külső fa­lazatok belső oldalához érkező értékeket.

Nedvességterheléssel és a kiszára­dással kapcsolatos tulajdonságok

A nedves fal egészségtelen és épületfizikai tulajdonságai romlanak. Nem közömbös, hogy az egyes falazatok milyen mértékben és mennyi idő adják le nedvességüket. A külön­böző falazó anyagokból épült falak egyensúlyi nedvességtartalma, külföldi mérési eredmé­nyek szerint, egész évben lakott épületeknél: 2. táblázat.

A fal anyaga Egyensúlyi nedvességtartalom trf%-ban
tégla 0,7
pórus beton 3-5
szemcsehézagos könnyűbeton, pórusos adalékanyagokkal (duzzasztott agyagkavics, habosított salak) 5
beton, nem pórusos adalékanyaggal 5
faforgács-adalékos beton 11*

2. táblázat. *tömegre vonatkoztatott nedvességtartalom

A szorpciós izoterma (10. ábra) a környe­zeti levegő relatív páratartalma függvényé­ben ábrázolja az egyensúlyi nedvességtar­talom értékeinek változását.

Szorpciós izoterma

10. ábra. Szorpciós izoterma.

A szorpciós izoterma görbéjéből leolvasott értékek:

Porotherm kézi falazóblokk:

% 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
m% 0,22 0,31 0,4 0,5 0,56 0,62 0,7 0,8 0,96 1,42

A szorpciós izotermából látható, hogy a környezeti levegő éves relatív páratartalom 25-97% szélsőértékei mellett az egyensúlyi nedvességtartalom változása ≈ 1,0 %.

Ez a téglafal esetén gyakorlatilag állandó érték a megbízható hőszigetelés garanciája.

A kiszáradás alapján az építőanyagokat kis kapilláris vezetőképességű, hézagpóru­sos (pl. pórusbeton) és nagy kapilláris veze­tő képességű, kapilláris anyagokra osztjuk.

Nagy kapilláris vezetőképességű (11. I. jelű ábra), kapilláris anyag az égetett kerámia, gya­korlati formájában a tégla és a kerámiacserép. A kapillárisok, a finom hajszálcsövecskék a tégla anyagának kiégetésekor keletkeznek.

A hézagpórusos építőanyagoknál a száradás mindenekelőtt diffúzióval megy végbe. Ilyen­kor először a felszínhez közeli rétegek szárad­nak ki, a fal belsejében még sokáig megma­rad az ún. magnedvesség. (11. II. jelű ábra).

Falak száradás közbeni nedvességeloszlása

11. ábra. Falak száradás közbeni nedvességeloszlása.

Nagy (I.) és kis (II.) kapilláris vezetőké­pességű építőanyag:

1 = kiindulási nedvességeloszlás;

2,3,4= nedvességeloszlás a száradás fo­lyamán.

Az égetett agyag falazóelemek, a téglák egyen­súlyi nedvességtartalma alacsony, ezáltal hőszigetelő képességük, szilárdságuk meghízható.

A falazatok kiszáradását Cadiegnes sza­bálya szerint becsüljük:

t=sd2

  • t=a kiszáradási idő (nap)
  • d=a falvastagság (cm)
  • s=építőanyag jellemző

Példák az s értékeire:

  • mészhabarcs 0,25
  • vázkerámia falazótégla 0,28
  • mészkő 1,2
  • könnyűbeton 1,4
  • kavicsbeton 1,6
  • cementhabarcs  2,5

Ez a nyers épület száradása. A száradás lakott épületnél fűtéssel és szellőztetéssel gyorsul. Az égetett tégla falazatoknál a legna­gyobb nedvességétől az állandósult nedvesség­tartalom eléréséig, a kiszáradásig viszonylag rövid az időtartam.

A kapillaritás dinamiká­ja ugyanis különlegesen rövid kiszáradási időt biztosít a téglafalazatoknál; a nedvesség­tartalomnak a fal belsejéből a párolgási felü­letre áramoltatásával. A gyors kiszáradás, az alacsony egyensúlyi nedvességtartalom következtében, a hővédelem – amely erősen függ a külső fal nedvességtartalmától – igen hamar és megbízhatóan ki tudja fejteni hatását.

Általában az építkezés befejezéséig a tég­la falazat természetes úton kiszárad.

Tűzvédelmi tulajdonságok

A tégla olyan égetett kerámia anyag, amely gyártása során már átment egyszer a tűzön, így tűzállóságát nem kell külön bi­zonyítani.

A tégla égetése 850-1000 C°-on történik a téglaégető kemencékben. Az anyagokat tűzzel szembeni viselkedésük alapján éghetőségi csoportokba soroljuk.

A tégla „nem éghető” építőanyag és a belőle készült, szokásos vastagságú falak kielégítik a tűzvédelemre vonatkozó előírásokat. A tégla fontos tulajdonsága, hogy tűz esetén nem bocsát ki káros gázokat. A téglafalazatok magas tűzterhelési hatás­nak is ellenállnak, miközben nem vesztik el teherhordó képességüket.

Az épületszerkezeteknek tűzterhelés ha­tására meghatározott ideig kell ellátniuk funkciójukat. Ezt az időtartamot korábban az MSZ 595 számú szabvány rögzítette, mint az épületszerkezetekkel szemben tá­masztott tűzállósági határérték Th követel­ményértékét.

A teherhordó falak építésére alkalmas falazótéglák tűzállósági határértéke Th ≥ 3 óra.

A tűzfal a tűzszakaszok lehatárolására szolgál az épületben. Olyan építőanyagok­ból építhető, amelyek teljes mértékben nem éghető építőanyagokból állnak és legalább 4 óra tűzállósági határértékkel rendelkeznek.

Az MSZ EN 771-1:2005 Égetett agyag falazóelemek szabvány előírása szerint a falazóelemek, vizsgálat nélkül A1, nem éghe­tő tűzveszélyességi osztályba sorolhatók, ha egyenletes eloszlású szervesanyag tartalmuk ≤ 1,0 tömegszázaléknál vagy térfogatszáza­léknál (ahol a nagyobb érték a mértékadó).

A 850-100°C hőmérsékleten égetett falazóelemek, a téglák az A1, nem éghető tűzveszélyességi osztályba sorolhatók, mert ezen a hőmérsékleten a szervesanyag tartalom teljesen megsemmisül.

A tűzveszélyességi osztályokat, a besoro­lás módját és követelményeit az EN 13501-1 szabvány tartalmazza.

Zajvédelemi tulajdonságok

A kellemes komfortérzet kialakításának fontos tényezője a zajvédelem. Ezalatt a helyiségek külső zajok elleni védelmét, va­lamint az épületen belüli lég-, test- és lé­péshang zajszintjének csökkentését értjük.

A téglából való építés akusztikai védettséget is garantál; alkalmazásával, továbbá átgondolt alaprajz-megoldásokkal és helyiségtervezéssel mi­nimálisra csökkenthető az épületekben a zajszint.

A téglából készült egy- és kétrétegű falak egyszerre nyújtanak védelmet a belső- és külső zajokkal szemben, amelyet a fal hanggátlását tömege és szerkezeti kiképzé­se határoz meg.

A különleges hanggátlást igénylő lakásel­választó falak építéséhez a speciális üregel­rendezésű, nagy tömegű ún. hanggátló tég­lák a legalkalmasabbak. Az ilyen hang­gátló tégla súlyozott léghanggátlási száma eléri az Rw=59 dB értéket.

A hangot a hangforrás rezgései keltik, majd a közvetítő közegben haladó hullá­mok alakjában terjed.

A mértékadó zajvédelmi tartomány az épületrészek zajvédelménél a 100-3150 Hz közötti érték; ennél a frekvenciánál a leg­érzékenyebb az emberi fül és ebbe a tarto­mányba esik a fal mögötti szokásos zajok hangerősségének a zöme.

A hangnyomásszint L (dB) a hang energi­ájának mértéke. A hangnyomásszint különbség a D az L1 adó térben és az L2 vevőtérben mért hang­nyomásszint különbsége.

D=L1-L2 (dB)

A léghanggátlási szám (R):

R=D + 10 lg (dB)
ahol D= hangnyomásszint-különbség
S= a két helyiséget elválasztó fal felülete (m2)
A= a fogadó tér elnyelési felülete (m2).

A léghanggátlási szám mérése laboratóri­umi körülmények között történik.

Az épületszerkezetek léghangvédelmé­nek egyetlen számértékkel történő értéke­lésére szolgál a laboratóriumban mért Rw súlyozott léghanggátlási szám, ül. az R’w helyszíni súlyozott léghanggátlási szám.

A léghanggátlási szám attól válik súlyozottá, hogy a mérésnél az alacsony és magas frek­venciák egy részét kiszűrik, így a mért érték jobban megfelel a fiziológiai értékelésnek. Minél magasabb az Rw értéke, annál jobb a hangvédelem.

A teherhordó falak súlyozott léghanggátlási száma Rw =42-49 dB a falvastagság, ez­zel a felületi tömeg függvényében.

A hanggátlás szempontjából az akuszti­kában megkülönböztetünk

  • egyrétegű épületszerkezeteket;
  • nem egyrétegű épületszerkezeteket;
  • többrétegű épületszerkezeteket.

Az akusztikai szempontból egyrétegű épületszerkezetek léghanggátlási számát az épületrész tömegéből (felületegységre vo­natkoztatott tömeg) vezetjük le: 12. ábra.

Az egyrétegű, tömör falak és födémek súlyozott léghanggátlási száma.

12. ábra. Az egyrétegű, tömör falak és födémek súlyozott léghanggátlási száma.

A felületegységre vonatkoztatott töme­gen (m’) az egy négyzetméter épületrész felületére eső építőanyag-tömeget értjük.

A 100 kg/m2 és 700 kg/m2 felületegységre vonatkoztatott tömeg értékek között az alábbi matematikai képlet alkalmazható:

Rw=32,4 lg m’-26 (dB)

A vakolt téglafalazatok – a nagy hőszige­telő képességű üreges téglákból készült külső falazatok kivételével – egyrétegű­ként viselkednek. Ide tartoznak a nővédel­mi követelmények nélküli válasz- és köz­tes falak is.

Az akusztikailag egyrétegűként viselkedő téglafalazatok súlyozott léghanggátlási szá­mának és felületre vonatkoztatott tömegé­nek irányértékeit a 3. táblázat tartalmazza.

Az akusztikailag nem egyrétegűként vi­selkedő épületszerkezetnél rezonancia ha­tások jöhetnek létre, amelyek a hanggát­lást jelentősen befolyásolják.

Ezért a léghanggátlási számot csak labo­ratóriumi mérésekkel lehet meghatározni.

Akusztikailag nem egyrétegűként visel­kednek a kiegészítő szigetelés nélküli kül­ső falak építésére alkalmas nagy hőszigete­lő képességű téglák.

Ha a tervezési fázisban mérési eredmény nem áll rendelkezésre, a függőleges üregű külső téglafalazatoknál a súlyozott léghang­gátlási számot 300 kg/m2 felületi tömegnél (m’> 300 kg/m2) német szakirodalom alap­ján Rw=49 dB értékre lehet felvenni.

A téglafal hanggátló tömege és szerkeze­ti kialakítása (egy-vagy kétrétegű) biztosít­ja a hang átterjedésének magakadályozá­sát, legalábbis csökkentését az épületszer­kezeteken. A hangterjedést a szilárd tes­tekben meggátolhatjuk a hangterjedés út­jának megszakításával.

A szigetelőanyagok hangszigetelő képes­ségét az s’ (MN/m2) dinamikai merevség jellemzi. Minél kisebb az s’, annál jobb az anyag hangszigetelő tulajdonsága a na­gyobb akusztikai rúgóhatás következtében. Az épületszerkezetek ugyanis tömeg-rúgó rendszerként modellezhetők, ahol a szigetelőanyag az akusztikai rugó.

A hangszigetelésre a kis dinamikai me­revségű, lágy rugózású kőzetgyapot szige­telőanyagok a legalkalmasabbak, míg a po­lisztiroltáblás homlokzati hőszigetelés – merevsége miatt 2-3 dB értékkel rontja a szerkezet hangszigetelését.

Az átszellőztetett légréses, téglaburkolat­tal és tégla teherhordó fallal épített, hőszi­getelt falszerkezet – költséges és kiemelten szakszerű tervezést igénylő megoldásként – kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonsá­gokkal rendelkezik.

Száraz vakolatú falak vagy hőszigetelő ré­tegekkel tetszőlegesen lefedett falak lég­hanggátlási számát mérésekkel kell megha­tározni. Födémelemeknél mérésekkel kell bizonyítani, hogy a 100-3150 Hz frekvencia­tartományban rezonanciahatás nem lép fel.

A különböző habarcsfajták felületi tömeg (kg/m2) értékeit a vakolatvastagság függvé­nyében a 4. táblázat tartalmazza.

Az akusztikai ismeretek ennél részletesebb tárgyalása meghaladja a cikksorozat kereteit.

Az akusztikailag többrétegű épületszer­kezetek és az eddig ismertetett szerkezet­csoportok elmélyültebb tanulmányozására jelentős szakirodalom található.

A kielégítő zajvédelem szempontjából az építőanyag helyes kiválasztása mellett nagy jelentősége van a gondos kivitelezésnek. A nem megfelelő habarcsvastagságok a fala­zatok hangvédelmét – a kedvező laborató­riumi mérések ellenére – lecsökkentik.

3. táblázat: Falazóhabarcs: mész-cement habarcs. Vakolóhabarcs: 2×1,5 cm-es gipszhabarcs; más vakolóanyag esetén német szakirodalom alapján a 4. táblázat adatait kell figyelembe venni.

Falvastagság vakolat nélkül (cm) tégla térfogati tömege (kg/m3) felületre vonatkoztatott tömeg vakolat nélkül m’ (kg/m3) súlyozott léghanggátlási szám Rw (dB) vakolat nélkül felületre vonatkoztatott tömeg vakolattal m’ (kg/m3) súlyozott léghanggátlási szám Rw (dB) vakolattal
6,5 700 0 29 104 39
10 700 75 35 129 42
10 1000 100 39 154 45
12 700 90 37 144 44
12 1000 125 42 179 47
12 1400 170 46 224 50
17 1000 180 47 234 51
25 1000 260 52 314 55
25 1400 350 56 404 58
25 1600 400 58 454 60
30 1000 320 55 374 57
30 1400 420 59 474 61
30 1600 480 61 534 62

4. táblázat.

a vakolat vastagsága (cm) mész-cement vakolat (kg/m2) mész-gipsz vakolat (kg/m2) hőszigetelő vakolat (kg/m2)
1 20 18 6
1,5 30 27 9
2 40 36 12
2,5 50 45 15

Gazdasági és ökológiai megfontolások a tégláról

A szövegrész eddigi pontjaiban bizonyításra került, hogy a tégla valamennyi tulajdonsá­ga kiemelkedő szintű és ezek a tulajdonsá­gok egymást erősítik.

A tégla védelmet és biztonságot kínál az alábbi tulajdonságok harmonikus összhang­jával:

  • jó hőszigetelő képesség;
  • kiváló hőtároló-képesség nyáron és télen;
  • hatásos zajvédelem;
  • nagy nyomószilárdság és formastabilitás;
  • optimális tűzvédelem.

Egyedülálló a téglának, mint természetes nyersanyagnak az égető tűzben történő átala­kulása, amelynek során az agyag minden ás­ványi komponense szilárd fázisú reakcióban, oldhatatlanul egyesül egymással. Ezáltal válik a tégla – a finom pórusokban és a szerteágazó kapillárisokban megkötött levegővel együtt -a legszilárdabb kerámia építőanyaggá.

Ez az egyedülálló struktúra hordozza a fenti tulajdonságokat, azok harmonikus összhangját és biztosítja a kellemes lakó­klímát. Ez teszi a téglát optimális lakóérté­kű építőanyaggá.

Az építőanyagok gazdaságosságának vizsgálatánál legtöbbször csak a hőszigete­lő képességet és az árat veszik figyelembe. Lényeges azonban az építőanyag összes tu­lajdonságainak ismerete és azok együttes hatása, amint az a téglánál a cikksorozat eddigi részében bemutatásra, ezen pontban összefoglalásra került.

A tervezési fázisban befolyásolhatók leg­inkább a költségek. Ezt az állítást szemlél­teti a 13. ábra, amely felhívja a figyelmet az építőanyag választás fontosságára és a dön­tés jelentőségére.

A tervezési fázisban befolyásolhatók leginkább a költségek

13. ábra. A tervezési fázisban befolyásolhatók leginkább a költségek.

Az épületszerkezetek gazdaságossági és ökológiai értékelésénél a szerkezet teljes élettartamát figyelembe kell venni:

  • nyersanyag kitermelés
  • az építőanyagok gyártása
  • az épületszerkezet létesítése
  • hasznosítási fázis
  • fenntartás és felújítás
  • lebontás
  • szétválasztás és újrahasznosítás
  • gondoskodás a maradék anyagról.

Ebben a struktúrában vizsgálandó a tégla életének körfolyamata is.

Az egyes anyagokból épült falszerkezetek használhatósági élettartama osztrák szak­irodalom alapján:

építőanyag használhatósági élettartam (év)
téglafalszerkezet > 100
falak külső szigetelése 30-50
fa-állványszerkezet  
burkolt 0-60
impregnált 20-40
fa-gerendafal > 40

A német, osztrák és a svájci téglás szövet­ségek megbízásából Dr. Ármin Ohler német professzor összehasonlító kutatásokat vég­zett a téglaszerkezetes és a könnyű faszerkezetes építési módok összehasonlítására.

A fenti országokra kiterjedt kutatási terü­leten a vizsgálat időpontjában a két építési mód létesítési költsége közel azonos volt.

A téglaszerkezetes illetve könnyű faszerkezetes kész ház összehasonlításban 250 m2-es lakóterületű ikerházakat vizsgált, amelyek pincét, földszintet, emeletet és beépített tető­teret tartalmaztak.

A vizsgálatoknál Dr. Ohler az alábbi tényezőket vette figyelembe:

  • A könnyű faszerkezetes épületek haszná­lati időtartama 60-80 év, a téglaházak esetében ez az idő meghaladja a 100 évet.
  • A ház öregedése következtében a hasz­nálati időtartam alatt lineáris értékvesz­téssel számolt; továbbá a 20. évtől az öre­gedés miatti piaci értékvesztést 5% /év; a 60. évtől 15%/év értékkel növelte meg.

A fentiek figyelembevételével a kutatási eredmények az alábbiakban foglalhatók össze:

kor (év) a téglaházak többletértéke (%)
0 0
10 6
20 16
30 25
40 33
50 42
60 50

A táblázatból látható, hogy 60 év után a téglából épült ház 50%-kal magasabb érté­ket képvisel, mint a könnyű faszerkezetes ház. Emellett a bontásig visszamaradó használati idő a téglaházaknál legalább 40 év, míg a faszerkezetes házaknál csak átla­gosan 10 év.

A lakáshirdetésekben megjelenő „tégla építé­sű” jelző, nemcsak az eddig részletesen bemuta­tott, ebben a szövegrészben összefoglalt tégla tulaj­donságokra utal, hanem kifejezi a téglaépület más anyagú épületszerkezetekhez viszonyított értékállóságát is.

Az épületszerkezetek üzemgazdaságossá­gi értékelésénél a szerkezet teljes életcik­lusa során felmerülő költségeket kell figye­lembe venni, tehát a beruházási, fenntartá­si és fűtési költségeket, valamint a lebontá­si és a bontott anyag elhelyezési költségeit.

Az egyes költségelemek egyenkénti érté­kelésével – mint pl. csak a beruházási költ­ségek, vagy csak a fűtési költségek – nem kapunk reális adatot az optimális élettar­tam-költségre.

Az épületszerkezetek teljes élettartamát figyelembe vevő üzemgazdaságossági számításoknál a 38 cm-es téglafalazatok, va­lamint a köztes szigetelésű (magszigeteléses) kétrétegű téglafalazatok mutatták a legkedvezőbb értéket, mivel ezeknél ala­csony a fenntartási ill. felújítási költség és a tégla – környezetbarát módon – újrahasz­nosítható.

A téglaépületek valós gazdaságossága a hosszú élettartamot is figyelembe véve a leg­kedvezőbb.

Az építőanyagok sem a nyersanyag kiter­melés, sem gyártásuk, kivitelezésük és fel­dolgozásuk során, sem a használatukkor fellépő különleges behatás pl. tűzeset so­rán, sem az élettartamuk végén történő le­bontáskor, hulladéktárolóba történő lera­kásuk vagy újrafeldolgozásuk során nem veszélyeztethetik az egészséget és a kör­nyezetet. A tégla teljesíti mindezen köve­telményeket, mert egy természetes anyag.

A tégla szilárd váza gyakorlatilag 100%-ban kerámiai anyag. Nem tartalmaz káros anya­gokat, allergéneket. A tégla ellenáll a kárte­vőknek és a kémiai hatásoknak.

A téglából épült évszázados épületek bizo­nyítják, hogy a tégla ellenáll minden külső ha­tásnak. Ha egyszer a téglából épült házat le kell bontani, nem kerül mérgező anyag a hul­ladéklerakóba, a téglából nem oldódnak ki olyan méreganyagok, amelyek a talajt és a ta­lajvizet szennyezhetnék.

A tégla, mint nem mérgező újrafelhasznál­ható anyag csökkenti az építési hulladék egy­re növekvő tömegét és egyúttal az új nyers­anyagok felhasználását is. A tégla ellenáll a környezet minden káros hatásának, de nem terheli meg azt.

A téglából épített falszerkezetek jellem­zői és tulajdonságai

A tégla szilárdsági, hőtechnikai, zajvédel­mi, tűzállósági jellemzői függvényében fel­használható:

  • külső teherhordó, ül. vázkitöltő falak épí­tésére;
  • egyrétegű kialakításban, vagy
  • kétrétegű kialakításban;
  • belső teherhordó, térelhatároló ill. váz­kitöltő egyrétegű falak építésére.

A külső falak feladata a saját és a haszná­lati terheknek az épület alapjára való biz­tos levezetése mellett a hő-, nedvesség-, hang- és tűzvédelem.

A belső teherhordó falakkal szemben fő­ként szilárdsági és hanggátlási, a vázkitöltő belső falakkal szemben elsősorban hang­gátlási követelmények támaszthatók.

Az egyrétegű téglafalak esetében (14. áb­ra) az összes hőfizikai követelményt (elte­kintve a vakolattól és a habarcstól) egyet­len téglaréteg biztosítja.

Egyrétegű téglafal

14. ábra Egyrétegű téglafal.

A tégla kapilláris szerkezete eredményezi, hogy a szükség szerinti nedvességvándorlás gyorsan végbemenjen, a hőszigetelés haté­konysága tartósan állandó maradjon.

Az egyrétegű téglafalak építése egyszerű és a legkedvezőbb költségszintű megoldás.

Az egyrétegű fal legfőbb előnye, hogy nem tartalmaz páratechnikai és nedvességvédelmi szempontból is problematikus szigetelőanyag réteget.

A fentiek miatt az egyrétegű téglafalazatot ajánlott előnyben részesíteni.

A kétrétegű téglafal (15. ábra) egy külső burkolati héjból és a teherhordó falazati rétegből áll, amelyek között tiszta légréte­get képeznek ki, vagy a légréteget részben ill. egészen hőszigetelő anyaggal kitöltik.

Kétrétegű téglafal.

15. ábra. Kétrétegű téglafal.

A kétrétegű téglafal alkalmazása viharve­szélyes helyeken (erős csapóeső), különle­ges hőtechnikai és esztétikai igények ese­tén ajánlott.

A teljesség érdekében a következőkben bemutatásra kerülnek a réteges falszerke­zetek alaptípusai.

Ezt a szerkezetkialakítást (16. ábra) az ún. magszigetelés jellemzi. A páranyomás kiegyenlítését, a pára elvezetését a hőszi­getelő réteg végzi, ezért megfelelő párave­zető képességű – szálas – szigetelőanyagot kell alkalmazni. Csak nagyon alapos épü­letfizikai számítások alapján alkalmazható. Lehetőség szerint kerülni kell ezt a megoldást.

Réteges falszerkezet hőszigeteléssel, légrés nélkül

16. ábra. Réteges falszerkezet hőszigeteléssel, légrés nélkül.

Ezt a megoldást (17. ábra) akkor célszerű alkalmazni, ha a hátfal jó hőszigetelő ké­pessége biztosítja a hőszigetelés tervezett értékét. A páranyomás kiegyenlítésére és a pára elvezetésére a légrés szolgál.

Réteges falszerkezet átszellőztetett lég­réssel, hőszigetelés nélkül

17. ábra Réteges falszerkezet átszellőztetett lég­réssel, hőszigetelés nélkül.

Ez a szerkezetkialakítás (18. ábra) a leg­korszerűbb és a leginkább ajánlott megol­dás. Árnyékolja és hűti a belső falszerkeze­tet és kitűnő hőszigetelő képessége van.

Réteges falszerkezet átszellőztetett lég­réssel, hőszigeteléssel

18. ábra Réteges falszerkezet átszellőztetett lég­réssel, hőszigeteléssel.

A csapóeső és a nedvességbehatolás elle­ni védelmet a homlokzati téglából álló bur­kolati fal; a páranyomás kiegyenlítését, a pára elvezetését a légrés; a hőszigetelést a hőszigetelő réteg biztosítja.

A külső falak rétegfelépítésük alapján az alábbiak szerint csoportosíthatók:

A. Egyrétegű falak (19. ábra). Azon falazóelemek, amelyekből készült külső-belső vakolattal ellátott falazatok U té­nyező értéke teljesíti a téli hőveszteség korlá­tozása érdekében a 2006 szeptembertől érvé­nyes épületenergetikai szabályozásban rögzí­tett U ≤ 0,45 (W/m2K) követelményértéket, alkalmasak egyrétegű, kiegészítő hőszigete­lés nélküli falazatok építésére.

Külső vakolat, falazat, belső vakolat

19. ábra: 1. külső vakolat; 2. falazat; 3. belső vakolat.

Az egyrétegű, kiegészítő hőszigetelés nélküli falak építése a legjobb megoldás, mind a legkedvezőbb költségszint, mind a hőtechnikai megbízhatóság szempontjából.

B. Kétrétegű falak (20. ábra) közbenső hőszigetelő réteggel és légréssel

  • 12 cm vastag tégla falazatból (vakolva, ill. burkoló téglából készítve)
  • vagy szerelt homlokzatburkolattal kiala­kított külső oldali előtéthéj mögötti át­szellőztetett légréteggel készült falak.

A tiszta téglaszerkezetnek az az előnye, hogy egyanyagúak, azaz kerámiai anyagok­ból állnak, amelyeknek hőmérsékleti inga­dozások és terhelés esetén azonosak a mé­retváltozási tulajdonságai, így repedés­mentes szerkezet garantálható.

Réteges falszerkezet

20. ábra:

  1. külső előtéthéj (falazott vagy szerelt)
  2. átszellőztetett légréteg
  3. hőszigetelés
  4. kiegyenlítő réteg (esetlegesen)
  5. falazat
  6. belső vakolat.

A kétrétegű falszerkezet a belső teher­hordó részből – amely hőszigetelő falazó­blokk – valamint a külső téglaburkolatból – falburkoló tégla – áll. A kettő között légrés van, ül. a szükség szerinti hőszigetelés.

A hővédelmet a nagy hőszigetelő képessé­gű téglából álló hátfalazat, és/vagy a két fa­lazati héj közötti hőszigetelő réteg garan­tálja. Utóbbi esetben hátfalazatként kisebb hőszigetelő képességű tégla is használható.

Kitűnő hőszigetelő képessége mellett ez a szerkezet nyáron is biztosítja a kellemes la­kókörnyezetet, mivel a külső burkolótégla falazat árnyékolja a falszerkezet belsejét, valamint a légrésben áramló levegő folya­matosan hűti a belső falszerkezetet.

A kéthéjú falszerkezetben a külső héj fel­adata – a fenti kedvező hatásokon túl – az eső és viharvédelem, fontos szempont a megoldással elérhető esztétikai hatás is. A külső héj a hátfalazatra felhordott hőszige­telő anyagtól egy légréteggel van elválaszt­va. Ezen légréteg vastagsága 40 mm-nél ki­sebb nem lehet.

Ez a falazat ellenáll a legnagyobb időjárá­si igénybevételeknek. Biztos védelmet nyújt a legerősebb csapóeső terhelésnél is, mert a légréteg biztosítja a burkolati héj fugáin át esetlegesen behatoló nedvesség biztos elvezetését, megakadályozza a hő­szigetelésbe ül. a hátfalba vándorlását.

A kéthéjú, réteges falszerkezetben a ré­tegtávolság 60 mm-nél kisebb és 150 mm-nél nagyobb nem lehet. A külső héj legki­sebb vastagsága 90 mm.

Fokozott hőszigetelési igény esetén a hő­szigetelés mértéke a légrétegben elhelye­zett hőszigetelő réteg vastagságával megnö­velhető. A légrétegvastagságra vonatkozó előírások betartása esetén lehetőség van mintegy 10 cm vastagságú hőszigetelőanyag beépítésére, amely a hátfalazat hőszigetelé­sével együtt lehetővé teszi a U=0,20 W/m2K hőátbocsátási tényező elérését.

Kétrétegű szerkezetnél úgy kell a fal építő­anyagait megválasztani és elrendezni, hogy az maximálisan megakadályozza a hő áramlását és optimálisan elősegítse a nedvesség szabad­ba történő távozását. Ez azt jelenti, hogy az egyes rétegeknek kifelé csökkenő páradiffú­ziós ellenállással kell rendelkezniük.

Az átszellőztetett légréteg nélküli kéthéjú, közbenső hőszigetelő réteges falszerkezetek (magszigetelésű) páratechnikai HL nedves­ségvédelmi szempontból problematikusak, így alkalmazásuk nem javasolható.

A kéthéjú, közbenső hőszigetelő réteges fal­szerkezet kialakítások csak olyan falazóelemekből készülő teherhordó falazatok eseté­ben javasolhatók, amelyeknél az igényelt fal­szilárdság biztosíthatósága mellett:

  • 12 cm vastag téglából falazott előtéthéj esetén, annak a teherhordó falazatba tör­ténő bekötése az egy síkba eső habarcs­hézagokon keresztül megoldható, ill.
  • szerelt homlokzatburkolatok esetén, an­nak tartó vázszerkezete a teherhordó fa­lazatra biztonságosan felerősíthető.

Alábbi cikkünkben azt kívánjuk bemutatni, hogyan lehet kertünk néhány fénypontját megteremteni, mégpedig a kifejezés szó szerinti és átvitt értelmében egyaránt. Most ugyanis a külső létesítmé­nyek megvilágításán és egy kerti tó létesítésén van a sor.

Kerti tó

Az min­denesetre kérdéses, hogy kerti víz­medencénk vonzerejét egy arany­halraj betelepítésével is növeljük-e. A kis, esetleg csak 5-6 m2 felületű tavacskában ugyanis a halak gyak­ran nem találnak kellő táplálékot, ezért azokat etetni kell. A haltáp­pal azonban nagy mennyiségű táp­anyag is a vízbe kerül, ami erősen megnöveli az algásodás veszélyét. A túlzott mértékben tenyésző alga akadályozza a többi vízinövény fej­lődését és megzavarhatja az egyéb­ként is labilis ökológiai egyensúlyt.

Ha valaki mégsem tud meglenni halastó nélkül, halainak számát a jól bevált „0,5 m3 vízre egy arany­hal” tapasztalati formulának meg­felelően korlátozza. Az is fontos, hogy a halakkal benépesített tónak kellő mélysége is legyen. A víztükör alatt legalább 1 m mélyen elhelyez­kedő mélyvízi övezet megvédi a ha­lakat a fagytól és a hőségtől.

Használjunk haletető gyűrűt, és egyszerre mindig csak annyi táplálékot adjunk a halaknak, amit kb. 10 perc alatt megesznek.

A kerti tóban örömünk telik

Ha munkából hazaérve fáradt te­kintetünket egy kerti tó víztükrén pihentethetjük meg, gyorsan elil­lan a mindennapok feszültsége és stresszé. Már egy kis vízfelület is üdítő oázissá tudja varázsolni az unalmas gyepfelületet.

Mielőtt arra kerülne a sor, hogy egy langyos nyári este lábunkat az üdítő vízbe ló­gassuk, ezt a „természet adta létesít­ményt” gondosan meg kell terveznünk. Kétféle, sajátkezű elkészítésre egyaránt alkalmas tórendszer között választha­tunk: vehetünk kész tómedret vagy a meder kibélelésére való tófóliát. A kész tómeder nagysága és alakja természetesen eleve adott, a tófólia használata viszont sokkal nagyobb alkotói szabadságot tesz lehetővé. Először egy tófóliával bélelt tó készítését mutatjuk be.

Ha a kertben csak néhány négyzet­méternyi hely áll rendelkezésünkre, tudomásul kell vennünk azt, hogy egy ilyen mini tó ökológiai egyensúlyát nagyon nehezen lehet fenntartani. A megvalósítható legkisebb tóméret ezért 4 m2. A kis telkek tulajdonosai a tavat lehetőleg a kert szélén helyezzék el. Ügyeljünk arra, hogy a tavat legalább napi 5 órán át süsse a nap. A közelben ne legyenek bokrok és fák: egyrészt azok lehulló levelei, más­részt gyökerei okozhatnak gondot.

Ha nagy a telkünk, akkor (az előbb említett feltételek figyelembevételével) már sokkal szabadabban tervezhetünk: miért ne legyen egy patakunk, amely­nek vize zuhatagon keresztül ömlik bele a tó medrébe? Ezt mutatjuk be második példánkban.

A nagy tómeder kiemeléséhez markolóra van szükség

Amikor a tó és egy esetleges patakme­der helyét kiválasztottuk és cövekekkel ki is tűztük, hozzáláthatunk a tó göd­rének kiemeléséhez. Kb. 2 m3-ig lapát­tal is megbirkózhatunk a munkával, a nagyobb tavak medrének földtöme­géhez azonban inkább markoló való. A mélyvízi övezethez legalább 80 cm mélységre van szükség. Mivel azonban a gödör aljának a majdani tómeder feneke alatt legalább 20 cm-re kell lennie, a földből kimélyítendő gödröt a későbbi vízszint alatt legalább 1 m mélyre kell készíteni.

Minél mélyebb a tó, annál kevésbé melegszik fel a benne lévő víz. Ez lassítja az algák szaporodását.

A meder szélét teraszosra képezzük ki, ide fognak kerülni a kövek és a nö­vények. Legkésőbb ilyenkor távolítsuk el az összes hegyes követ, gyökér­maradványt és egyéb kemény talajré­szeket. Ezután vizesítsük meg a talajt, hogy a most kialakítandó (5 cm vastag) homokrétegnek megbízható alapot teremtsünk. A homokot óvatosan, vizez­ve és simítva helyezzük el. Homok he­lyett vastag geotextíliát is leteríthetünk a gödör aljára.

Ezután terítsük le az egy darabból készített, fekete tófóliát (az anyag mi­nimális vastagsága 0,5 mm). Aki első ízben kerül abba a helyzetbe, hogy egy ilyen, többnyire rendkívül nagy fóliával kell ügyetlenkednie, bizonyára hálás lesz a következő ötletért: A fóliát haj­togassuk csíkba és így fektessük át a tómeder közepén. Ez a csík már szoro­san feküdjön rá a teraszok síkjára és a tómederre is. Ezután másodmagunk­kal hajtogassuk szét a fóliát, először a gödör egyik, azután a másik felére. A fólia vegye fel a teknő alakját, fe­szültségek lehetőleg sehol se marad­janak benne!

Szakmai fogás: tegyünk a fóliának a tó alján fekvő részére homokot és kavicsot és öntsünk már most némi vizet is bele. A tófólia ettől a helyére húzódik. A legmélyebb hely­ről elindulva simítsuk el a fóliát egé­szen a partig. A ráncokat hagyjuk úgy, ahogyan vannak. Semmilyen körülmé­nyek között nem szabad azokat felvág­ni, csak eligazgatni.

Ne használjunk építőipari fóliát, hanem csak speciális EPDM gumi­ vagy PVC tófóliát, amelyet úgy vegyünk meg, hogy tómedrünket lehetőleg egyet­len darabbal be lehessen teríteni. Mind a PVC (12 x 25 m), mind a Firestone EPDM gumifólia (15,25 x 30,5 m) igen nagy méretekben kapható, de szükség esetén mindkét típus egyszerűen, akár házilag is ragasztható/leplesíthető.

A fóliaméretek számítása:

A tó maximális hosszához adjunk hozzá a szegélyekre 2 x 50 cm-t, továbbá a ter­vezett mélység kétszeresét. Pl. ha a tó legnagyobb hossza: 4,50 m, a tervezett mélység: 90 cm, akkor a fólia hossza: 4,50 + 0,60 + 1,80 m, azaz összesen 6,90 m. A szélességet ugyanezzel a képlettel számítjuk ki.

A tó talaját taviföldből, kavicsból, homokból és kövekből építjük fel, a meder közepétől indulva a part felé haladunk.

A tó szélen lévő, látható fólia-darabok nem túl szépek, ezért azokat természetes anyagokkal teljesen el kell rejteni. Erre jól bevált a homok, agyag, kavics és a nagyobb kövek. Használ­ható a kőzúzalékos fólia (40, 60, 100, 120 cm) vagy kókuszháncsból készült töltésgyékény is. A tó körül kb. 50 cm széles part menti zónát alakítsunk ki. A fóliát itt teljesen takarjuk be homokkal/tavifölddel/szubsztrátummal és/vagy kövekkel.

Nagyon jó megoldás, ha a tófóliára a part mentén rézsűfonatot teszünk. Ezt a nejlonfonatot (esetleg kókuszfonatot) később behálózzák a gyöke­rek, ami megvédi a tófóliát.

Érdemes tudni: A fóliát húzzuk néhány cm-rel ma­gasabbra, mint a későbbi víztükör szintje, nehogy a tó melletti föld „kiszívja” a vizet a tóból (kapilláris zár, felső rajz). A tóból vezessünk enyhe emelkedéssel vízelvezető csö­vet pl. az esőcsatorna ejtőcsövébe, nehogy egy hosszabb esős időszak alatt a tó kiontson (alsó rajz).

Kerti tó
Kerti tó ásás

A kerti tó gödrét legalább 1 m mélyre ássuk ki.

A köveket, gyökereket és egyéb kemény talajrészeket távolítsuk el

A köveket, gyökereket és egyéb kemény talajrészeket távolítsuk el. A meder szélét teraszosra képezzük ki.

A gödör aljára terített 5 cm vastag homokréteg megvédi a tófóliát

A gödör aljára terített 5 cm vastag homokréteg megvédi a tófóliát.

A nagy fóliákat könnyebben le lehet teríteni, ha azokat előbb összehajtogatjuk

A nagy fóliákat könnyebben le lehet teríteni, ha azokat előbb összehajtogatjuk.

Másodmagunkkal először a fólia egyik, majd a másik felét hajtogassuk szét

Másodmagunkkal először a fólia egyik, majd a másik felét hajtogassuk szét.

Fólia rögzítése

A fólia rögzítéséhez a meder aljára tegyünk homokot és kavicsot, és töltsünk be vizet is.

A tó talaját virágfölddel, kaviccsal, homokkal és kövekkel építjük fel

A tó talaját virágfölddel, kaviccsal, homokkal és kövekkel építjük fel, egészen a meder partjáig. Speciális taviföldet használjunk.

Ebbe a tóba egy kis patak is ömlik

Ebbe a tóba egy kis patak is ömlik. A patak medrét szintén fóliából alakítjuk ki.

A túlnyúló, felesleges fóliát éles késsel vágjuk le

A túlnyúló, felesleges fóliát éles késsel vágjuk le.

Mesterséges forrás

Mesterséges forrás. Kifolyónyílása a kövek közé van rejtve, a szivattyú a tó alatt van.

Terasz mellé telepített tó

Különösen szép. ha a tó közvetlenül a terasz mellett van. A terasznak ebben az esetben erős alapot kell készíteni, amely a tófólián kívül helyezkedik el. Az alapot betonozzuk vagy mészho­mokkőből falazzuk fel. Az alapozás kb. 50 cm mély legyen.

A munkát a növényzet betelepí­tésével fejezzük be, amely szintén felelős a kerti tó megfelelő „működéséért”. A növények gondoskodnak az oxigéntartalom fenntartásáról, tisz­tán tartják a vizet és némileg árnyékol­nak is. Az oxigént felvevő halak látják el a növényeket széndioxiddal.

A part menti zónát gondosan alakítsuk ki, nehogy a fólia széle valahol látható maradjon

A part menti zónát gondosan alakítsuk ki, nehogy a fólia széle valahol látható maradjon.

Lassan kialakul a tó és az abba beömlő kis patak formája

Lassan kialakul a tó és az abba beömlő kis patak formája.

Végezetül ültessük el a növényeket

Végezetül ültessük el a növényeket. A vízfelületen kívül füveket és évelő növényeket telepítsünk.

Kész kerti tó

Eltart egy darabig, míg a természet „birtokba veszi” a tavat. Az ökológiai egyensúly szempontjából fontos, hogy a tó felületének legalább egyharmadán növények tenyésszenek.

A barkácsáruházakban ugyan a különböző mocsári és vízinövények nagyon széles választéka kapható, mégis érdemes a növények kiválasztá­sánál csak néhány fajra szorítkoznunk. Ilyen lehet pl. a tündérrózsa (mély víz­be), a sásnőszirom és a mocsári nefe­lejcs (sekély övezetbe). A vízfelületen kívül elsősorban füveket és évelőket ültessünk.

A növényeket finom szemű vízi ültető kosárba tegyük be. így a tóba kerülő föld ott marad, ahova való és a növé­nyek növekedését mindig ellenőrzés alatt tudjuk tartani. Fontos ugyanis, hogy a tó felületének legfeljebb egy­harmadán engedjük meg a növények elszaporodását. Az ökológiai egyensúly fenntartásához víz alatti növényekre is szükség van.

A növények telepítésének ideje alatt a tavat csak részlegesen (nagyjából félig) töltsük meg vízzel.

Ha sikerült a kerti tóban olyan élet­teret teremteni, amely egyensúlyban tartja saját magát, akkor ne cseréljük a tó vizét. Az elpárolgott vizet pótolja az esőzés, esetleg összegyűjtött esővízzel egészítsük ki. Vízpótlásra vezetékes vizet csak mértékkel használjunk.

Vigyázat: ha gyerekek vannak a családban, és mégis tavat szeretnénk készíteni, gondoskodjunk arról, hogy a gyerekek ne tudjanak a tóba beleesni (pl. kerítsük azt körül)! A víz ugyanis mágikus vonzerőt gyakorol a gyere­kekre. Helyezzünk a tó aljára legalább 3-5 cm vastagságban szubsztrátumot.

Ez olyan speciális hő eljárással készült kőzetanyag, amely nagy külső és belső felülettel rendelkezik, és megfelelő életteret ad a vízminőséget legalább 60 %-ban befolyásoló nitrifikáló bak­tériumoknak. A szaküzletekben, barkácsáruházakban kapható Bactifit. amely dehidratált állapotban lefagyasz­tott baktériumtenyészet. Új telepítésű tavaknál és tavasszal a Bactifit segít­ségével sokkal hamarabb kialakul a biológiai egyensúly.

Patak vizének körforgása

A rajz egy mesterséges patak vizének körforgását szemlélteti.

Patak alja

Ha azt szeretnénk, hogy hosszú patak kanyarogjon kertünkben, akkor először a patak ágyát…

Főliavédelem

…emeljük ki. A tófólia védelméhez geotextíliát vagy homokréteget terítsünk a meder aljára.

Aló szigetelés

Erre kerül a patakmeder alsó szigetelése.

Fóliázás

Amikor a fólia már jól elhelyezkedett a mederben, a kiálló fóliaszéleket vágjuk le.

Forrás kialakítása

A pataknak erre a részére kerül majd a forrás.

A fólia letakarására kisebb-nagyobb köveket alkalmazunk

A fólia letakarására kisebb-nagyobb köveket alkalmazunk.

Forráskő kialakítása

A „forráskövet” kőfaragóval fúrassuk át és csatlakoztassuk hozzá a táptömlőt.

Állandóan mozgásban: még egy mesterséges patak is lehet megnyugtató

Csobogó patakot szeretnénk a ker­tünkbe? Nem probléma: Amikor a „főtó” teknőjét kiemeljük, egyúttal a patak medrét is alakítsuk ki. Ezt a medret azután készen kapható víz­esésidomokkal vagy tófólia-maradékokkal lehet kibélelni (majd ezt a szi­getelést földdel, homokkal, kövekkel és növényekkel fel is lehet öltöztetni).

A patakmeder felépítését a tónál kezd­jük és átlapolásokkal haladjunk felfelé. A patak folyásának útjában álló akadá­lyok a víz csörgedezését természetessé teszik.

Csobogó

A patak működési elve

A tómeder alján szivattyú helyezkedik el. A víz tömlőn át jut el a patak legmagasabban lévő pontjára, mondjuk a forráshoz. A víz kifolyását rejtsük néhány kő alá (vagy éppenséggel tegyük látha­tóvá, mint egy forrást). Indítsuk el a szivattyút és a víz máris mozgásba jön. Ezzel oxigént juttatunk a vízbe, egy­úttal annak felmelegedését is lassítjuk.

Amikor megvesszük a szivattyút, ve­gyük figyelembe a felállítási helye és a forrás közti magasságkülönbséget, valamint a tömlő keresztmetszetét.

Szökőkutat csak ott létesítsünk, ahol nincsenek növények. A legjobb, ha erre a célra a tó egy külön részét tartjuk fenn.

Forráskő elhelyezése

Ha a forráskövet a képen látható módon helyezzük el, bugyborékoló forrást kapunk.

Habarcsba ágyazás

A fóliát a part mentén rögzítő, különálló szegélyköveket ágyazzuk habarcsba.

Tömlő elvezetése

A tömlőt a patakmeder mellett helyezzük el. Ha a patak jól működik, temessük be a tömlőt.

Szivattyú a tóban

Süllyesszük be a szivattyút a tóba és próbaképpen indítsuk el.

Patak kész

Egy ilyen gondosan megépített patak minden lejtős területnek díszévé válik.

A tómedencék vásárláskor nagyobbnak látszanak, mint amilyenek valójában

A kereskedésben egy 2 m hosszú, füg­gőlegesen a falnak támasztott tómedence nagyon nagynak tűnik. Amikor azután a kertben beássuk, akkor látjuk, hogy még tócsának se igen nevezhető. Először jelöljük ki a kertben tavunk kívánatos méretét, azután kezdjük el keresni a megfelelő medencét.

Az előre gyártott tómedencét úgy építsük be, hogy közben ne deformá­lódjon. Ne maradjanak alatta üregek és a feszültségeket is kerülnünk kell. Gondos munkára van tehát szükség. Nem biztos, hogy igaza van annak, aki úgy véli, hogy kész tómedencével gyor­sabban lehet a tavat elkészíteni, mint tófóliával.

A létesítés menete:

Először cöve­kekkel jelöljük ki a talajon a medence alakját, azonban a vízszintes szegélyt ne vegyük figyelembe. A jelölések alapján ássuk ki a gödröt a sekély víz szintjéig (első terasz). Tegyük le a medencét erre a síkra és jelöljük meg a következő zóna körvonalát.

Amikor ezt a részt is kiemeltük, folytassuk az eljárást mindaddig, amíg a tó feneké­hez el nem jutunk. A köveket, gyökereket és a földben lévő egyéb kemény darabokat távolítsuk el, az üregeket töltsük ki homokkal és alakítsunk ki egy vékony homokréteget. Erre tesszük rá aztán a medencét, majd azt víz­mértékkel be is állítjuk.

Töltsünk a medencébe némi vizet, azután a medence szegélye és a gödör közti rést töltsük ki homokkal. A következő lépés: a medencét egészen a pereméig töltsük meg vízzel és a rést teljesen iszapoljuk be. Amikor mind­ezekkel készen vagyunk, jöhet a növé­nyek telepítése.

Műanyag tómedencék

A műanyag tómedencék nagy választékban kaphatók. A tó alakját azonban mégis csak a kínálaton belül választhatjuk meg.

Tómedence kialakítása

A tómedence helyét alakjának megfelelően, teraszosan kell kiásni.

Medence

Amikor a medence a helyére került, a gödör és a medence közötti rést iszapoljuk be.

Nagyobb tómedencék

Nagyobb tómedencék gödrének kiemeléséhez használjunk markolót.

Gödör alja

Fontos, hogy a gödör alját szintezőléc és vízmérték segítségével pontosan vízszintesre simítsuk el.

Tómedence elhelyezése

Az óriás medencét két személy tudja a helyére rakni, elhelyezkedését vízmértékkel…

Medence elhelyezése

…hossz- és keresztirányban többször is ellenőriz­zük. Ha minden rendben van, a medencét annak pereméig…

Töltsük meg vízzel

…töltsük meg vízzel. Így a medence nem kezd úszni az ezután bejuttatandó iszap felszínén.

Kész a medencés tó

A képen látható medencét a vízen kívül kövekkel is megtöltötték, hogy az iszapba jobban befészkelje magát. A köveket később távolítsuk el, a tó környezetét pedig növényekkel tegyük élővé.

Lámpák a kertben

A 12 V törpefeszültségnek köszön­hetően a laikusok is vállalkozhat­nak arra, hogy a kertet lámpákkal tegyék igazán hangulatossá. Egy ügyesen kialakított rendszer gyors szerelést és még sok minden mást is lehetővé tesz.

A GARDENA „lightline” kertilámpa-rendszere az össze- és szétszerelést egyaránt gyorsan lehetővé teszi, ezért módot ad arra, hogy tetszésünk szerint hol a teraszt, hol a tavat borítsuk fényárba. Az aláb­biakból megtudhatjuk, hogy miért ilyen egyszerű a dolog.

Az induláshoz nincs szükségünk másra, mint egy 230 V-os külső duga­szolóaljzatra és egy komplett kertilámpa-készletre. Ezután már csak azt kell eldöntenünk, hogy a lámpákat helyhez kötötten vagy változtatható módon kívánjuk-e felállítani. A tennivalók a kétféle esetben a következők:

Helyhez kötött felállítás:

Határoz­zuk meg a lámpák és a trafó helyét. A trafót hozzáférhető módon (és lehe­tőleg eső ellen védve) kell felszerelni. Ügyeljünk arra, hogy szellőzése is meg legyen oldva. A kábel árkát 30 cm mélyre ássuk ki. Az árok aljára tegyünk kb. 5 cm vastag homokréteget.

Ezután tegyük be az árokba a csat­lakozódugókkal és hüvelyekkel gyárilag készre szerelt főkábelt. Csatlakoztas­suk ehhez a kábelhez a lámpákat. A lámpák elé kívánság szerint mozgás­érzékelőt, alkonykapcsolót vagy vezérlőegységet is beiktathatunk.

Próbáljuk ki a rendszer működését, majd csava­rozzuk a lámpákat a földhöz vagy a falra. A kábeleket egy második homok­réteggel takarjuk be, majd temessük vissza az árkokat. Ha a lámpákat ágyá­sok belsejébe vagy a gyepfelületre akarjuk tenni, a lámpa talpára erősít­sünk ún. tüskéket. így a lámpákat egyszerűen csak le kell szúrni a földbe.

Mobil elrendezés:

Jelöljük ki a lám­pák helyét, állítsuk össze a kábelt és bokrok alatt vagy az út szélén, szaba­don fektessük le. A kábelek nemcsak a föld alatti fektetésre alkalmasak, hanem az időjárás viszontagságainak is ellenállnak, így az eső vagy hó semmi­féle veszélyt nem jelent rájuk.

Vigyázat: mobil elhelyezés esetén a kábeleket úgy helyezzük el, hogy azok­ban ne lehessen megbotlani, ne tegyük tehát azokat a közlekedőzónákba!

A kertben nincs szükség vakító fényre

A kerti lámpák teljesítménye jóval kisebb, mint a lakóhelyiségekben alkal­mazott világítási rendszereké. Végtére is nem az a célunk, hogy a kertet nap­pali fénybe borítsuk, hanem egyes részeit ki akarjuk emelni és az egészet hangulatossá szeretnénk tenni. Ezért a kert elszórt fénypontokkal való deko­rálásához elegendő a lámpánkénti 3 W teljesítmény.

Út kivilágításához egymástól 2 m távolságban 10 W-os lámpákat helyez­zünk el és csak nagyobb objektumok (terebélyes fa vagy egy szobor) éjszakai kivilágításához használjunk nagyobb teljesítményű, max. 50 W-os halogén­lámpákat.

A trafónak illeszkednie kell a válasz­tott lámpákhoz. Szükséges teljesítmé­nyének kiszámítása igen egyszerű. Adjuk össze az összes lámpa watt­számát és már meg is kaptuk az ered­ményt. Példa: ha 6 db 3 W-os és 3 db 10 W-os lámpát akarunk a trafóra rákötni, ezek együttes teljesítménye 48 W, azaz 50 W teljesítményű trafóra van szükségünk. A lámpák összesített teljesítménye ne legyen nagyobb, mint a trafó teljesítménye, annál némileg kisebb azonban lehet.

Ügyelni kell a trafó által ellátandó hálózat hosszára is. Ha ez pl. 30 m, akkor a lefektetett tápvezetékek teljes hossza nem lehet több mint 30 m.

Kertilámpa trafó

Az itt bemutatott kertilámpa-rendszert a szükséges dugaszokkal és hüvelyekkel már gyártáskor felsze­relték, azt tehát laikusok is könnyen össze tudják állítani.

Kertilámpa

Ez tartozik egy kerti lámpához: a dugasszal ellátott bekötőkábel villámgyors szerelést tesz lehetővé. Mindössze a készlethez tartozó „áramszedőt” kell…

Kertilámpa csatlakozó

…rácsavarozni a tápkábelre ott, ahol a lámpát csatlakoztatni akarjuk. Ezután a két elemet össze kell dugni.

Kertilámpa felszerelve

A lámpa így néz ki felszerelve. Ha van külső du­gaszolóaljzatunk, a kertilámpa-rendszer valóban percek alatt üzembe helyezhető.

Kertilámpa

A kerti lámpák választéka nagyon nagy. A rendszert fali lámpákkal is kombinálni lehet. Ebben az esetben azonban szebb, ha a kábelt a vakolat alatt vezetjük.

Kertilámpa a földre

Ha a lámpákat bokrok alatt vagy a gyepfelületen akarjuk felállítani, használjuk az ún. tüskéket. Ezeket alulról kell feltolni a lámpák talpára és a többi…

Kertilámpa

…már tetszésünkre van bízva. A dekorációt bármi­kor átalakíthatjuk és a kerti lámpákat az aktuális igényeknek megfelelően áthelyezhetjük.

Kerti öntözőrendszerek

Víz nélkül a növények elpusztul­nak. A mi éghajlatunkon azonban nincsen elegendő csapadék, ezért kertjeinket öntözni kell. A kannák és gumitömlők kora azonban lejárt: manapság az intelligens öntözés, a szórófejes és mikroöntöző rend­szerek korát éljük.

Kerti öntözőrendszerek

A legegyszerűbb öntözőtechnika az öntözőfejes kerti tömlő. Ezt előkertekben, sziklaker­tekben és 250 m2-nél nem nagyobb családi kerteknél érdemes alkalmazni. Ezzel azonban az a probléma, hogy egy munkába járó háztulajdonosnak általá­ban nincsen ideje korán reggel felkelni az öntözéshez, nem is beszélve a nyári szabadságról, amikor hosszabb-rövi­debb időre elutazunk.

Ezért a korszerű öntözési technikákat már a kisebb kertekben is érdemes alkalmazni, a nagyobb telkeken pedig egyenesen szükségszerű. Az sem elhanyagolandó szempont, hogy például a mikroöntözéssel a kiadásoknak akár kétharmadát is megtakaríthatjuk!

A választott megoldás kertünk adottságaitól és természetesen anyagi lehetőségeinktől is függ.

A hagyományos tömlős öntözést is korszerűsíthetjük: a könnyen repedő, nehéz gumitömlőket cseréljük korsze­rű, többrétegű, hosszabb élettartamú műanyag tömlőre. A tömlő mozgatását megkönnyítik a tömlőtartók és a tömlőkocsik. A tömlőre gyorscsatlakoztatóval ellátott esőztetők, öntözőpisz­tolyok és kör- vagy négyszögöntözők (kör és négyszög alakú területet ellátó öntözők) egy mozdulattal csatlakoz­tathatók. A tömlős öntözés azonban alapvetően így is sok kényelmetlen­séggel jár.

Beszerezhetünk hordozható kerti zuhanyokat is, ezeknél a zuhanyfejet egy hosszabbító rúdra kell erősíteni, amelyet a földbe szúrnak le vagy há­romlábú állványra állítanak.

Locsoló

Műanyag hordozható tömlőtartó (fotó: GARDENA).

Tömlőtartó

Egyszerű tömlőkocsi (fofó: GARDENA).

Öntözőpisztoly

Öntözőpisztoly és gyorscsatlakozó (fotó: GARDENA).

Hordozható kerti zuhany

Hordozható kerti zuhany (fotó: GARDENA).

A nagyobb alapterületű kertben megkönnyíti a tömlő használatát a víz föld alatti szétvezetése vízkonnekto­rokba. Ennek egyik legelterjedtebb változata a Pipeline-rendszer. A víz­konnektorokat a leggyakrabban öntö­zött területek közelébe telepítsük. A konnektor fedelét felpattintva arra egyszerűen rápattinthatjuk a gyorscsat­lakozóval felszerelt, pisztolyos szóró­fejjel vagy esőztetővel kialakított töm­lőt. Használhatunk kör- vagy négyszög­öntözőket is.

A föld alatti öntözővezeték-rend­szert alaposan tervezzük meg. Rajzol­juk fel a kertet méretarányosan milli­méterpapírra. A ház és az utak mellett minden kerti objektumot (pl. garázs, lugas, grillező sarok) rajzoljunk fel; tüntessük fel a fákat, ágyásokat stb.

A hálózat kiindulópontja a vízcsap vagy a kerti kút melletti szivattyú. Döntsük el a vízkonnektorok helyét és típusát. Rajzoljuk be az öntöző­fejeket a hatótávolság feltüntetésével. A szórófejeket átfedéssel kell telepí­teni. Rajzoljuk be a vezetékek nyom­vonalát (ez mindig legyen egyenes, a szárnyakat T-elágazásokkal kössük be.

A kertben karókkal jelöljük ki a vízkonnektorok és elágazások, illetve a szórófejek helyét. Jelöljük ki a vezetékek vonalát. A kijelölés mentén ássunk 20-30 cm mély, kapa­szélességű árkot. Az árkok fenekére szórjunk 5 cm vastagságban homokot, majd a tápvízforrástól indulva fektes­sük le az árokba a vezetékeket és kössük be őket.

Az elkészült hálózat tömítettségét a víz megnyitásával ellen­őrizzük: miután tömítettük az esetle­ges csepegéseket, vékony rétegben szórjuk be homokkal a vezetékeket, majd töltsük vissza a földet és helyez­zük vissza a gyepdarabokat. Locsoljuk meg a vezeték nyomvonalát, majd lábunkkal tapossuk le.

Zöldségágyásokat, fiatal gyümölcs­fákat, sövényeket olcsón és hatékonyan öntözhetünk gyöngyöző tömlőkkel. Eze­ket (amennyiben rövidebbek) gyors­csatlakozóval vízkonnektorokhoz, a hosszabbakat föld alatti csővezetékre kapcsolhatjuk. Az öntözést a csatlakoz­tatás helyén kell bekapcsolni. A rendszer működése kézi szelepekkel, öntö­ző automatával vagy komputervezérlés­sel szabályozható.

Víztakarékosság

Optimális és víztakarékos öntözést tesz lehetővé a vízellátás automatikus szabályozása. Az öntöző automatákat vagy öntözőkomputereket a bevezetőcsapra szerelik, ezek a terület kiválasz­tott pontjainak nedvességadatai és az esőérzékelő adatai alapján szabályoz­zák a vízellátást.

Az öntözőautomata az esetleges szárnyvezetékeket a meg­adott sorrendben kapcsolja be és ki. A be- és kikapcsolást elektromágneses szelepek vagy vezérelt elosztók végzik, ezeket a talajon vagy a föld alatt futó szigetelt kisfeszültségű kábel vagy mobil rádióadó köti össze.

Ma már Magyarországon is hozzá­férhetőek az automatikus öntözőrend­szerek. Ezek drágábbak, kivitelezésü­ket szakcégre kell bízni! Automatikus öntözőrendszerekhez a mikroöntözős technika ajánlott, ez a legvíztakarékosabb megoldás is. Lényege, hogy a föld alatt kis átmérőjű, elágaztatható cső­vezetékek futnak, amelyek cseppen-ként közvetlenül a növényekhez szál­lítják a vizet, vagy mikro-szórófejekhez csatlakoznak.

A csepegtetős öntözési mód elengedhetetlen feltétele a tiszta víz, mert a szennyeződések eltömhetik a csepegtetők nyílásait. Kisebb mikro­öntözős rendszert ügyesebb barkácsolók maguk is telepíthetnek.

Föld alatti Pipeline-hálózat

Föld alatti Pipeline-hálózat, amely öntözőkomputerrel csatlakoztatott kerti csaphoz csatlakozik.

Süllyesztett automata öntözőrendszer vázlata

Süllyesztett automata öntözőrendszer vázlata.

Nagyobb méretű ásott kút

Nagyobb méretű ásott kút.

Fúrt kút

Fúrt kút.

Vízforrások

Az öntözőrendszer kialakításának alap­vető feltétele a megfelelő vízforrás. Régebben ezt az ásott kutak jelentet­ték. Manapság egy jó kút az emelkedő víz- és csatornadíjak miatt igazi kincs! Ásás helyett azonban már inkább fúr­ják. Ha a víz felszíne 10 m-nél mélyeb­ben van, merülő nyomószivattyút kell alkalmazni.

Egyedül, építési engedély nélkül azonban nem foghatunk neki a kútfúrásnak. Érdeklődjünk a helyi elsőfokú építési hatóságnál. A munkálatok megkezdése előtt célszerű meg­keresni a szomszédokat, jelenlétükben megmérni kútjaik vízszintjét, és az erről készült jegyzőkönyvet aláíratni velük.

Szakemberek segítségével (akik finom műszerekkel – pl. hidrolokátor -vannak felszerelve) állapítsuk meg, hogy mennyire kiadós a telkünkön található vízforrás. A kút létesítését a benyújtott terv alapján a hatóságnak engedélyezni kell.

Ha nem sekély ásott kútról van szó (6 m mélységig), érde­mes olyan kútépítő céget választani, amelynek szolgáltatásaiban az építési engedély megszerzése is benne foglal­tatik. 6 m-nél mélyebb ásott, illetve a 30 m-nél mélyebb fúrt kutat csak a Magyar Bányászati Hivatal engedé­lyével rendelkező cég vagy magánvál­lalkozó létesíthet.

Általában inkább fúrt kutat érdemes készíttetni, mert ennél valószínűbb, hogy a vízmi­nőség megfelel az egészségügyi elő­írásoknak, ugyanakkor egy ásott kút vízhozama nagyobb, és készíttetése anyagilag is elérhetőbb. A vízminőség ellenőrzésére a tisztiorvosi szolgálattól kérhetünk bakteriológiai elemzést és vegyelemzést.

A kút létesítésének feltételei:

  • emésztőgödröktől és szennyvíz-bekötőcsatornáktól legalább 5 m-re legyen kevésbé áteresztő talajnál (agyag), 12 m-re áteresztőbb talajoknál (homok, homokos kavics);
  • üzemanyagtartályoktól 7 m (áteresz­tő talajoknál 20 m), ólaktól 10 m (áteresztő talajoknál 25 m), közutaktól és árkoktól 12 m (áteresztő talajoknál 30 m) távolságra legyen;
  • járműmosásra használt területtől min. 15 m (áteresztő talajoknál 40 m) távolságra legyen.

A kútépítésre vonatkozó néhány további szabály:

  • a kút környékét 2 m-es körzetben nem lehet beépíteni;
  • épületen belül csak zárt (félrecsú­szás ellen rögzített betonlappal fedett) kutak lehetnek;
  • a kút körül 1 m-es körzetben vízzáró fugázott burkolatot kell kialakítani, a kúttól legalább 2 %-os lejtéssel; a kút környékére érdemes gyepet telepíteni;
  • ha a kút közvetlen állványos vízkivezetéssel lett kialakítva, min. 5 m hosszú vízzáró elvezetőt kell kialakítani.

Ma a kertek több mint kétharmadát vezetékes ivóvízzel öntözik. Kisebb öntözőberendezéseket (öntözőfejes tömlők, csepegtető és mikroöntöző rendszerek) a kerti falicsapra gond nélkül csatlakoztathatunk, a nagyobb kihozatalú rendszereknél azonban bi­zonyos minimális nyomásra van szük­ség; ez fel van tüntetve a használati utasításban, bar-ban vagy MPa-ban (1 bar = 0,1 MPa).

A közüzemi vezetékrendszer nyomása általában 0,2-0,6 MPa (településenként, város­részenként kissé eltérő). A komolyabb öntözőrendszert érdemes a lehető leg­nagyobb, közvetlenül a vízórát követő leágazócsőre csatlakoztatni. Ezzel kapcsolatban kormányrendelet is ren­delkezik.

Esővíz használata a kertben

Jóval kisebb lesz a vízszámlánk, ha legalább részben az esővizet is felhasz­náljuk. Összegyűjtéséhez manapság egyre gyakrabban használják a speci­ális, eresz alá helyezhető dézsákat és az előre gyártott, föld alatti műanyag vagy betontartályokat. A mészmentes esővíz a növényeknek sokkal jobban megfelel, mint a kemény kútvíz vagy a klórozott vezetékes víz. Ivóvízként azonban az esővíz semmiképpen sem használható!

A használati esővíz gyűjtőrendszerét tehát semmiképpen nem szabad össze­kapcsolni az ivóvízvezeték-rendszerrel! Öntözésre viszont tökéletesen megfe­lel, felhasználásával az éves használati­víz-fogyasztásnak akár több mint felét is fedezni lehet! Telkünkön az esővíz gyűjtéséhez nem kell engedély; ha meglévő épületbe telepítünk új esővíz­tartályt, az bejelentési kötelezettséggel jár.

Ha az esővizet csak öntözésre hasz­náljuk, csak a nagyobb szennyeződése­ket kell belőle eltávolítanunk az eresz­csatorna torkolatában elhelyezett lombkosárral, a csatornában összete­kerve elhelyezett lombfogó hálóval, a közvetlenül a lefolyócsőbe helyezhető ferde levélfogó hálóval vagy a lefolyó­csőbe helyezett gyűjtőszűrővel.

A le­folyócsőbe érdemes kézzel nyitható és csukható csappantyút beépíteni, ezzel meggátolható a lefolyótartály túltölté­se. Az esővizet gyűjthetjük a lefolyócső alá helyezett fa- vagy bádoghordóval; a vizet legkényelmesebben a hordó fene­kére helyezett búvárszivattyúval lehet kinyerni. Egyre gyakrabban alkalmaz­zák a műanyag gyűjtőtartályokat, amelyeket tartószerkezetre, a talajra, pincébe vagy a föld alá is telepíthetünk. Nagyobb mennyiségű esővizet általá­ban egyedileg kialakított, föld alatti falazott vagy kiöntött ciszternában tárolhatunk, amelyből elektromos szi­vattyúval vételezzük a vizet.

Szivattyúk

A hordozható kerti szivattyúkkal akár folyó vagy patak vizét is fel­használhatjuk öntözéshez, amennyiben erre módunk van. A szivattyúkkal akár kerti tavacska avagy medence vizét is kiszippanthatjuk, bár ha a medence vize túl klóros, inkább a csatornába szi­vattyúzzuk.

Az elektromos és benzinmotoros szivattyúknak többféle típusa közül vá­laszthatunk. Az elektromos szivattyúk típusai: hordozható vagy fix elektromos kerti szivattyúk, búvárszivattyúk, oldalszívású búvárszivattyúk. Ezek órán­ként 2000-6000 L vizet szolgáltatnak. Elektromosenergia-ellátás hiányában két- vagy négyütemű, 1-3 kW teljesít­ményű benzinmotoros szivattyút alkal­mazhatunk.

A kerti vízelosztó rendszer

A ház külső falán elhelyezett, az épület vízvezetékére csatlakozó vízcsap egy kisebb családi kert öntözésére még megteszi; nagy kertben azonban, ha pl. zöldségtermesztéssel szeretnénk fog­lalkozni, érdemes a városi vízvezeték­-hálózatról saját vízórával ellátott öntözőleágazást kialakítani (amennyiben ezt a vízszolgáltató engedélyezi).

Egy 300-500 m2 területű szabályos kert öntözésére megfelel a csaphoz csatlakozó locsolótömlő, egy nagyobb területű kert öntözéséhez azonban már tömlőkocsi és legalább 3/4″-os tömlő kell. 1000 m2-nél nagyobb vagy nagyon hosszú és keskeny teleknél a gyakran öntözött területek mellett további öntözőcsatlakozókat kell kialakítani, amelyeket a föld alatt lefektetett cső­vezetékeken látunk el vízzel.

Érdemes vízkonnektorokat használni, amelyek­hez gyorscsatlakozóval lehet a tömlőt csatlakoztatni. A nagyobb öntözőrend­szereknél érdemes a vízelosztó rend­szer tervezését és kivitelezését is a szakcégre bízni.

Automatikus öntözés

Az automatikus öntözés közvetlen elődje a vízcsapra szerelhető mechani­kus szabályozóegység, amely megadott időpontban kapcsolja be és ki a kerti elosztórendszer vízellátását. Az elekt­ronikus öntözőórák alkalmazásával az öntözés napi több alkalommal is ki­-bekapcsolható.

Magyarországon is egyre gyakrab­ban alkalmazzák a saját föld alatti öntözőhálózatot vízkonnektorokkal, vagy az öntözőkomputerrel vezérelt sprinkleres (kiemelkedő szórófejes) öntözőrendszert.

Öntöző rendszer

Az öntözőkomputer működésének lényege a következő: a kert különböző pontjain érzékelők mérik a talaj ned­vességtartalmát, a mérés eredménye pedig a mikroprocesszorba kerül. Ha túl száraz a talaj, és a beállított program megengedi (hiszen pl. déli káni­kulában a locsolás ártana a növények­nek), a komputer megnyitja a vizet vagy bekapcsolja a szivattyút.

Termé­szetesen nem kapcsol be a rendszer akkor sem, ha esőt jelez az esőérzéke­lő, vagy nagy a környezet nedvesség­tartalma. Öntözéskor a szórófejek ki­bújnak a földből, és megöntözik a be­állításuk szerinti részt. Az érzékelő jelzésére aztán a mikroprocesszor el­zárja a vizet, és a szórófejek vissza­húzódnak a föld alá.

Az öntözés automatizálására há­romféle módszer létezik:

  • A legolcsóbb megoldás az öntöző­komputer és az automatikus elosztó alkalmazása.
  • Drágább a kiemelkedő szóró­fejekkel (sprinklerek) és föld alatti vezetékkel kialakított, teljes területet ellátó öntözőrendszer alkalmazása, amelyet nedvesség- és esőérzékelő jel­zéseire öntözőkomputer irányít. A na­gyobb vízigény miatt a rendszert több szárnyra kell osztani. Az ilyen rend­szerek telepítését szakcégre érdemes bízni.
  • Kisebb területen, balkonnövények­nél vagy üvegházban érdemes csepegtetőöntözést alkalmazni. Ennél a meg­oldásnál a növény gyökerét öntöző­komputer vagy programozó egység által szabályozott csepegtetők vagy mikroszórófejek látják el az adagolt vízmennyiséggel.
Automatikus öntözési módok

A leggyakrabban használt automatikus öntözési módok (fotók: GARDENA).

A csapadékvíz gyűjtése és hasznosítása

Napjainkban, amikor az ivóvízkész­let mindinkább csökkenőben van, egyre sürgetőbb feladat az ivóvíz­zel való takarékoskodás. Az édes­víz kincs és minden cseppjét meg kell becsülnünk, mert a természet ritkasága. A Föld vízkészletének csak közel 1 %-a édesvíz, ivóvizet pedig csak az édesvíz felhasználá­sával tudunk előállítani.

Csapadékvíz tartály

A hosszú távú felmérések szerint Közép-Európában a 800 mm-es éves csapadékmennyiségű helyeken egy 160 m2-es alapterületű családi ház tetejére évente mintegy 100 m3 lágy, mérsékelten szennyezett víz esik. Mivel mészmentes, jobban megfelel a növényeknek, mint a ke­mény kútvíz vagy a klórozott vezetékes víz. Ivóvízként azonban semmiképp sem használható, mivel a levegő szennyezettsége rontja a víz minőségét.

Csapadék összegyűjtő rendszer

Az esővíz gyűjtőrendszere semmi-féleképen nem kapcsolható össze az ivóvíz vezetékrendszerével, mivel az esővíz elszennyezné az ivóvizet. Öntö­zésre azonban az csővíz kitűnően alkal­mas. Egy átlagos közép-európai családi házban működő négytagú háztartásban az egy főre eső napi vízfogyasztás 150 L, melynek csaknem felét a WC-öblítés, a mosás és az öntözés teszi ki, és csak elenyésző mennyisége szük­séges ivásra, főzésre.

Így a napi vízszük­séglet felét az esővízgyűjtésével, ill. annak felhasználásával ki lehet váltani. Ezzel nemcsak a Föld ivóvízkészletével takarékoskodunk, hanem hosszútávon saját háztartásunk vízhasználatát tesszük gazdaságosabbá és környezetkí­mélőbbé.

A leggazdaságosabb megoldás, ha az esővízgyűjtésről és elvezetésről már házunk tervezésekor gondoskodunk, hiszen ezzel megspóroljuk az utólagos beépítés költségeit. Házunk vízgépé­szeti kivitelezését célszerű úgy megoldani, hogy az alkalmas legyen az esővíz háztartási célú felhasználására, vagyis ha a WC-öblítést és a mosást az összegyűjtött, megtisztított esővízzel tudjuk üzemeltetni.

Az esővizet célszerű a talaj fagy­mentes mélységébe telepített „előre gyártott tartályokban” gyűjteni. A kü­lönböző űrtartalmú és szükség esetén további tagokkal bővíthető tartályok hosszú távon gazdaságos vízfelhaszná­lást tesznek lehetővé.

A komplett házi vízellátó rendszer tartozéka egy olyan szűrő is, amely többszörös finom-szűrést végez, így a mosáshoz tiszta, lágy vizet kapunk, amelyhez lényege­sen levesebb mosószerre van szükség, ráadásul még a mosógépünk élettar­tamát is meghosszabbítjuk. Az esővíz-tartályok telepítéséhez a következő tanácsokat adjuk:

Tervezéskor a tartályok nagyságát alapvetően 3 tényező határozza meg:

  • az épületben az üzemeltetés víz­szükséglete (tapasztalat szerint 75 L személyenként és naponta WC és mosógép használata esetén)
  • az esővíz összegyűjtésére rendelke­zésre álló tetőfelület nagysága
  • a helyi átlagos csapadékmennyiség.

Az ajánlott biztonsági tartalék (kb. 21 nap) figyelembevételével nor­mális esetben egész évben elegendő esővíz áll rendelkezésre. Nagyobb te­rületű kert locsolása esetén ezen felül kiegészítés szükséges.

A szükséges űr­tartalom gyakorlati kiszámítási módja:

pl.: személyek száma (4 személy) * napi vízszükséglet (75 L) * biztonsági tartalék (21 nap) = 6300 L

azaz egy négyszemélyes háztartásnál a szükséges esővíz mennyiségét egy 6500 L-es tartály fedezi. A kapható méretek: 1600 L, 2650 L, 3700 L, 4500 L és 6500 L-es tartályok. Amennyiben a 6500 L-es tartály nem fedezi a család víztartalék-igényét, ill. amennyiben egy társasház esetén na­gyobb mennyiségű víztartalék össze­gyűjtésére van igény, úgy több tartály összekapcsolása könnyedén megold­ható.

A készen kapható műanyag tartá­lyok előnye a könnyű telepítés és tisztíthatóság, a teljes szigetelés, to­vábbá hogy ezen tartályok 100 % PE anyagból monolitikus (egybeöntve, var­rat nélkül, rotációs) eljárással, bordás megerősítéssel készülnek, amelyekre 15 év garanciát ad a gyártó.

Ezen esővízgyűjtő tartályok nagy előnye, hogy a földbe építésük során egy tartálynyílás meghosszabbító elem ráépítésével olyan mélységbe kerülnek, ahol a tartályban levő víz a fagymentes rétegben van. Ezáltal megoldható a téli vízgyűjtés, a tartalékolás is, hiszen vizünk nem fagy be, így a tartály egész éven át üzemeltethető.

A föld alatti beépítésnek köszönhetően a víz hűvös marad (max. 11-14 °C), a sötétség miatt nem tudnak algák képződni és ezáltal a víz biológiai egyensúlya nem borul fel. A mikroorganizmusok az alacsony hőmérsékleten nem szapor­odnak, ill. elpusztulnak. Így kémiai adalékanyagokra nincs szükség.

Németországban és más nyugat-­európai országokban az ilyen típusú tartályok beépítése már széles körben elterjedt, hiszen az állam e rendszerek fejlesztését megfelelőképpen ösztönzi. Valószínűleg hazánkban is nagy áttö­rést jelentene, ha a környezetvédele­mért mind a magánépítkezések, mind a társasházi vállalkozások érdekeltté lennének téve abban, hogy ilyen rend­szereket építsenek be, ill. használjanak, amely hosszú távon elősegítené az ivóvízzel történő takarékoskodást.

Szivárogtató rendszer

Mivel a tartály beépítése során gon­doskodni kell a felesleges esővíz el­vezetéséről, erre a legjobb megoldás a szivárogtató rendszer kiépítése. A GARANTIA szivárogtató-alagút ideális megoldás a magánépítkezők számára, mivel nehéz szerszámok al­kalmazása nélkül könnyedén lehet te­lepíteni és minden alagút – szemben a hagyományos kavics elvezető árokkal – kb. 800 kg kavicsot és 36 m dréncsövet helyettesít.

Szivárogtató rendszer

Az esővíz helyi elszivárogtatása egy­re fontosabb. A városok és községek növekvő csapadékvíz-költségei megkö­vetelik az új lakóépületeknél a helyi elszivárogtatást. A rendszer, mely egy vagy több alagút-modulból és két végzáróelemből áll, tetszés szerint bővíthető egy vagy több sorban, soron­ként egy rétegben.

Tartály

A rendszer elemeit síkba kell fektetni. Mindössze 11 kg tömegű elem könnyen mozdítható és helyezhető el a kívánt helyre. A rend­szer tartósan kb. 3,5 t/m2-rel terhelhető, így a fölötte levő terület akár személygépkocsi-parkoló vagy parkosí­tott terület kialakítására is alkalmas.

A rendszer előnyei:

  • nagy elszivárogtató kapacitás,
  • tetszés szerinti bővíthetőség,
  • egyszerű, gyors beépíthetőség,
  • 100 % víz befogadóképesség.

A szivárogtató-rendszer alkalmazá­sát, ül. betervezését javasoljuk a telepü­léstervezőknek is, hiszen a településre hulló felszíni csapadékvíz összegyűjtését és elszivárgás közbeni tárolását ezen elemek beépítésével könnyedén és gazdaságosan meg lehet oldani.

Egyszerűbb, de elegáns meg­oldás a felszíni oszloptartály a csapa­dékvizének gyűjtésére, amelyet csak házi kertünk öntözésére használunk.

Az oszloptartály előnyei:

  • Nagy tárolókapacitás mellett, arány­lag kis helyigény,
  • a tartály formatervezett, helytakaré­kos és stabil,
  • kapható homok, gránitszürke és sötétzöld színben; ezek a színek megakadályozzák a gyors algaképződést,
  • rögzítő szemek gondoskodnak a tar­tály stabilitásáról,
  • a tartály beépítése nagyon egyszerű (a lefolyócsőbe illesztendő szűrön ke­resztül, amely megakadályozza, hogy a tetőről lefolyó vízzel együtt a szennye­ződések is bekerüljenek a tartályba), kapható: 330, 500 és 1000 L-es méret­ben.
Tartály

A tartály könnyű beépíthetőségét elősegíti a csekély súly és a hordófogantyús kiépítés, melynek segítsé­gével a tartályt 4 ember könnyedén meg tudja fogni és a beépítés helyszínén az előkészített munkagö­dörbe tudja emelni. Egy 3700 L-es tartály súlya mindössze 150 k.

A fa az egész házépítés során vé­gigkísér bennünket: fából készült a zsinórállvány és az alaplemez zsaluzata éppúgy, mint a tető sza­rufái és sok háznál az ablaktokok is. Léteznek emellett még fafödémek, fapadlók, fakorlátok, fabú­torok. Ez a barkácsolók által is fe­lettébb könnyen kezelhető anyag annyira sokféleképpen munkálható meg és színezhető is, hogy időtle­nül tetszetős marad és soha sem válik unalmassá. Nem csoda tehát, hogy a fát a kertben is szívesen alkalmazzák.

Famunkák

Az időjárás hatásá­nak állandóan kitett alkalmazások­nál azonban a kőanyagokkal ellen­tétben már a tervezéskor gondolni kell arra, hogy a fát az ultraibolya sugárzás, tartós esőzés és fagy ellen kellő védelemben részesít­sük. Vannak fafajok, amelyek már a természettől fogva kellően ellen­állóképesek, másokat speciális bevonatokkal kell a kertben való használatra alkalmassá tenni.

Ha az ebben a cikkben ismertetett alkalmazási és megmunkálási ta­nácsokat megfogadjuk, akkor a fából készült kerti építményeink­ben évtizedeken át örömünk lesz. Még a lejtők megtámasztására vagy egyes területek egymástól való elválasztására beásott pali­szádok is évekig olyanok maradnak, mint az első napon.

Pergola, kocsibeálló, terasz: fából minden készíthető

A fából készíthető kerti építmé­nyek listáját szinte vég nélkül foly­tatni lehet: hintaállvány, kerékpártartó és szeméttároló, kerítés, takarófal és kerti lugas, átjáró és híd a kerti tó felett és így tovább.

Fából minden készíthető

Ha azt akarjuk, hogy az időjárás viszontagságainak kitett fa­építményeinkben hosszú éve­ken át örömünket leljük, akkor csak kiváló minőségű termékeket válasszunk. A következő oldalakon a kertben alkalmazható sokféle megoldást mutatjuk be. A bemutatott példák egy részét a külön kapható árucikkekből egyedileg lehetett összeállítani, más esetekben viszont komplett építőkész­letek is kaphatók.

Ennek a cikknek a második részében azt is megismerhetjük, hogy hogyan kell a saját igényeink szerinti építmények anyagjegyzékét összeállí­tani.

Először azonban nem a fűrészt vagy a lazúrozó ecsetet kell kézbe vennünk, hanem ki kell választanunk a megfelelő anyagot. Mindenekelőtt a fafaj kérdésére kell választ keresnünk. Nem mind­egyik deszka vagy léc viseli el ugyanis a szabad ég alatti megpróbáltatásokat.

Fatelítéssel impregnált lucfenyő vagy kezeletlen vörös cédrus?

Olyan terméket válasszunk, ahol biz­tosak lehetünk benne, hogy az tartós, jó minőségű fából készült.

Az alkalma­zott faanyagok négy csoportba sorol­hatók:

  • Az erdeifenyő és a lucfenyő, amennyiben azt telítéssel impregnálták (ezt a zöld színű felület jelzi), még földdel érintkezve is hosszú ideig ép marad. A telítéssel végzett impregnálás azonban nem hatol le a faanyag közepéig, a vágási felületeket ezért favédő szer­rel utólag is kezelni kell. Akkor járunk a legjobban, ha északi vidékeken termett, kismértékben vete­medő, negyedelő vágással készített fa­anyagot választunk. A repedések kiala­kulásának esélye ezeknél a legkisebb. A finom repedések, gyantakiválások és a fa felületének bizonyos (a növekedéssel összefüggő) hibái nem ártalmasak és azokat ne is tekintsük zavarónak. Végtére is az ilyen szabálytalanságok adják meg a fának, mint természetes építőanyagnak az utánoz­hatatlan karakterét.
  • Színezett erdeifenyő és lucfenyő. A telítéssel impregnált fát két rétegben felhordott, olajalapú bevonattal látjuk el, ettől az előkezeléstől a felület eny­hén fénylő lesz. Az ággöcsök és a finom száradási repedések a színes bevonat alatt is láthatók maradnak, a fa így megőrzi természetes jellegét. Szerelés után a helyszínen célszerű a kezelést még egyszer megismételni. Színezett oszlopokhoz vetemedésre kevéssé haj­lamos, ragasztott faanyagot használ­junk.
  • Cédrus. A kezeletlen vörös cédrus (red cedar) fája kiváló minőségű, ág-göcsöket csak elszórtan vagy egyáltalán nem is tartalmaz és így a takarófalak, pergolák, növénytartó ládák és kerí­tések ideális építőanyaga. A szabadban alkalmazott vörös cédrust a benne lévő, természetes olajtartalmú anyagok még vegyszeres favédelem nélkül is rendkívül hosszú ideig ellenállóvá te­szik. A cédrus fájának vöröses arany­barna színe az évek folyamán vissza­fogott ezüstszürkére változik, ha a fát színtelen, víz- és piszoktaszító lazúrral kezeltük. Az eredeti színárnyalatot csak úgy tudjuk megőrizni, ha a fát rendszeresen pigmentált lázárokkal kezeljük.
  • Az Indonéziából származó bangkirai fát és a nyugat-afrikai irokofát, ezeket a csaknem csomómentes ke­ményfákat a bennük lévő természetes anyagok a rovarok és a gombásodás ellen még a talajban is megvédik. Arra viszont számítanunk kell, hogy a fa felületén előfordulhatnak kisebb repe­dések és parányi lyukacskák. ez utóbbiakat a frissen kidöntött fán apró kukacok hozzák létre. Maguk az élő­lények azonban már a fa száradása közben elpusztulnak.

Idővel a bangkirai és az irokofa is elveszti barnásvörös színét és hamaro­san ezüstszürkévé válik. Az eredeti színárnyalatot a vörös cédrushoz ha­sonlóan itt is úgy lehet megőrizni, ha a fát festékpigmenteket tartalmazó lazúrral kezeljük.

Érdemes tudni: az indonéziai és nyugat-afrikai fa, a kanadai vörös cédrushoz hasonlóan, ellenőrzött és tartós művelésre berendezett ültetvényekről származik. A természet tehát nem ká­rosodik, az erdőket a kitermelés után újratelepítik.
A pergola a kert többfunkciós „berendezési tárgya"

A pergola a kert többfunkciós „berendezési tárgya”: növények felfuttatására és a belátás elleni védelemre egyaránt alkalmazhatjuk. Ha viszont úgy tetszik, a kikapcsolódás vagy társas együttlét színterének használt, árnyas lugas.

Fából saját kezűleg elkészített kocsibeálló

A téglából épített, masszív garázsnál lényegesen olcsóbb a fából saját kezűleg elkészített kocsibeálló. Az építéshez azonban ebben az esetben is szükség van statikai számításokra és hatósági engedélyre.

Az erdeifenyő és a lucfenyő, ha előzetesen telítéssel impregnálták, a kertben is sokáig ép marad

Az erdeifenyő és a lucfenyő, ha előzetesen telítéssel impregnálták, a kertben is sokáig ép marad.

A vörös cédrust nem kell impregnálni.

A vörös cédrust nem kell impregnálni. Ha azonban az eredeti színárnyalatot meg akarjuk őrizni,…

....lazúrral kell bevonni

…akkor lazúrral kell bevonni. Ugyanez a helyzet a keményfáknál (bangkirai és iroko) is.

Az erdeifenyőt és a lucfenyőt színezni is lehet

Az erdeifenyőt és a lucfenyőt színezni is lehet, impregnálásra azonban ilyenkor is szükség van.

Néhány ügyes fogás, amelytől a fa tartósan szép marad

Ha kiválasztottuk azt az egy vagy több fafajt, amelyet kertünkben alkalmazni akarunk, akkor gondoljunk még né­hány apróságra is, amivel elérhetjük, hogy a fa tarlósán szép mai adjon. így pl. a rovátkolt felületek és a lekerekí­tett élek kis folyókákat képeznek és hozzájárulnak a fa felületének gombá­sodás elleni védelméhez. Ezeknek kö­szönhetően a fa, miután elállt az eső, hamarosan ismét száraz lesz.

A takarófalakra és az oszlopokra tegyünk profilos fedőléceket és oszlop­sapkákat, így felülről nem tud behatol­ni a víz a szerkezetbe. Rozsdamentes, ötvözött acél csavarok és kapcsok al­kalmazásával megakadályozhatjuk, hogy a nemes fát rozsdanyomok csúfít­sák el. Az oldal közepén lévő keretes szövegrész néhány további érdekes favédelmi intézkedést is bemutat.

A következő, nagyon rövidre fogott felsorolásból megismerhetjük, mit kell tudnunk és hogyan kell eljárnunk, ha pergolát, kocsibeállót, teraszt vagy bár­miféle egyéb faépítményt akarunk felállítani. Ezek az építést előkészítő információk minden esetben azonos elv szerint épülnek fel: tervezési ötletek, javaslatok a szerkezeti kialakítás­hoz, és a vásárlandó anyagok jegyzéke (vásárlási jegyzék).

Pergola és takarófal

Tervezési öt­letek: A pergola olyan többfunkciós „bútordarab”, amely egészen sajátos jelleget kölcsönözhet a kertnek. Ha a pergola „egysoros”, akkor növények felfuttatására alkalmas támaszték és a belátás elleni védelem lehet a rendel­tetése, de két- vagy akár többsorosan is kialakítható és társas együttlétre vagy kikapcsolódásra hívogató, szellős lu­gast alkothat. A pergola építését egyez­tetni kell a szomszédokkal és az illeté­kes építési hatósággal is.

Konstrukciós javaslatok: A tartóosz­lopokat a földbe bevert, ún. talajhüve­lyekbe állítsuk (ez meggyorsítja a sze­relést). Némileg több időre van szük­ség, ha az oszlopokat bebetonozott acéllábakhoz csavarozzuk (részletek az építési útmutatóban találhatók).

Vásárlási jegyzék: A pergola komp­lett építőkészlet formájában kapható (különböző méretek szerint csomagol­va). Vásárlás előtt ellenőrizzük, hogy a még szükséges kiegészítő elemek, pl. takarófalak, növénytartó edények vagy kerti padok is megvehetők-e az alapmodulhoz illeszkedő kivitelben.

Jó tanács

Konstrukciós favédelem: A szabadban alkalmazott tát véde­ni kell, a nap ultraibolya sugárzása ugyanis idővel szétroncsolja annak felületét. Az eredeti állapotában ha­gyott fafelület megszürkül, a színes festékbevonat kifakul. Az időjárásnak kitett felületek bevonatát ezért rend­szeresen fel kell újítani.

A telítéssel impregnált és természetes állapotban hagyott fa bevonatát már 3-9 hónap elteltével fel kell frissíteni. A színesre mázolt fa a második bevonatot már felállítása után két hónappal megkap­ja.

Favédelem
A fa élettartamát a védőbevonatok mellett konstrukciós intézkedésekkel is meg lehet hosszabbítani: A teraszok és kocsibeállók ne érintkezzenek a talajjal (korhadás veszélye), ehelyett olyan fémtartókhoz erősítsük azokat, amelyeket beverünk (talajhüvely, fel­ső kép) vagy bebetonozunk a talajba. A földbe beásott paliszádokat állítsuk kavics szivárgórétegre.

A kocsibeálló építését is egyeztetni kell az építési hatósággal

Kocsibeálló. Tervezési ötletek: A kocsibeálló lehet egyszerűen lába­kon az autó fölé állított, szellős fatető, de több járműnek helyet adó, oldalsó takarófalakkal ellátott építményként is megtervezhető és megépíthető. A kocsibeálló építését is egyeztetni kell a szomszédokkal és az illetékes építési hatósággal.

Konstrukciós javaslatok: A teher­viselő oszlopokat H tartókhoz (H ke­resztmetszetű, bebetonozott tartó­elemekhez) csavarozzuk. Az olyan iker-kocsibeállókhoz, amelyeknek a két kocsiállás között nincsenek közép­ső oszlopaik, különösen erős szaruge­rendákat alkalmazzunk. Ilyen esetben feltétlenül el kell készíttetni a szerke­zet statikai méretezését vagy az itt közölt építési útmutatóban szereplő adatokat kell alkalmazni.

Vásárlási jegyzék: Kocsibeállót is lehet venni építőkészlet formájában, de saját konstrukciónkat is elkészít­hetjük. Az oszlopokat, szarugerendá­kat és a merevítőket a fejezet végén található építési útmutató segítségével méretezzük.

Terasz

Tervezési ötletek: A faterasz formáját és méretét is egyéni elkép­zeléseink szerint alakíthatjuk ki, mert az alatta elhelyezkedő, teherviselő szerkezet megépítése általában semmi­féle problémát nem okoz.

Konstrukciós javaslatok: Az alap­gerendákat erősítsük bebetonozott oszloptalpakra vagy fektessük beton járdalapokra.

Vásárlási jegyzék: A teherviselő gerendák és kereszttartók („szarufák”) hossza, keresztmetszete és száma az adott konstrukciótól függ. A burkoló­deszkák vastagsága legalább 22 mm legyen. Teraszburkolatok és hasonló fapadozatok építőrendszer formájában is kaphatók.

Híd és átjáró

Tervezési ötletek: Csak nagy telken érvényesül. A tó vagy a patak, amely fölött a híd átível, legalább 10 m2 felületű legyen.

Konstrukciós javaslatok: Statikailag ellenőrzött építményt készítsünk.

Vásárlási jegyzék: Lehetőleg tet­szetős részletmegoldásokat (korlát, íves szerkezet) tartalmazó építőkészletet vásároljunk.

Homokozó

Tervezési ötletek: A homokozót ne tegyük tűző nap­fényre.

Vásárlási jegyzék: a kiválasztott területet 75-100 cm hosszúságú pali­szádokkal vegyük körül, amelyek 10-15 cm-re kiállnak a földből (ülő­felület). Alternatív megoldásként: vásároljunk építőkészletet.

Hinta

Tervezési ötletek: Statikailag ellenőrzött építményt készítsünk.

Vásárlási jegyzék: vásároljunk építőkészletet.

Kerékpártároló, szeméttároló

Tervezési ötletek: A tárolók nagyságát és a kertben való elhelyezését a kerék­párok és a szemetes tartályok figyelem­bevételével határozzuk meg. Az a leg­jobb megoldás, ha a helyszínen elő­ször 1 : 1 léptékű modellt készítünk (pl. lécekből és kartonból) és így ki­próbáljuk, hogy annak méretei meg­felelők-e.

Konstrukciós javaslatok: A bebeto­nozott tartóvasakhoz a kocsibeállóhoz hasonlóan csavarozzuk hozzá az osz­lopokat, az oszlopok közti szakaszokat takarófalakkal töltsük ki.

Vásárlási jegyzék: oszlopok (9×9 cm), oszloptalpak vagy bever­hető hüvelyek, takarófalak. A tetőhöz szarufák, deszkák, esetleg tetőfedő lemez.

Kerti lugas/szerszámkamra.

Terve­zési ötletek: Kis kertekben a terület szélén állítsuk fel, nagy kertekben bárhol elhelyezhető.

Konstrukciós javaslatok: Csak stati­kailag ellenőrzött építményt készít­sünk.

Vásárlási jegyzék: A legjobb, ha részletes építési útmutatóval ellátott építőkészletet vásárolunk.

Növénytartó edények, virágládák

Tervezési ötletek: Méretük és számuk egyéni elképzeléseinktől függ.

Konstrukciós javaslatok: A növény­tartó edényeket maradék faanyagból magunk is összeállíthatjuk, de azok készen is kaphatók. A méreteket szabadon meg lehet választani.

Futtatórácsok

Tervezési ötletek: A ház falára szerelhetők, vagy a kocsi­beálló oldalán, növénnyel befuttatott takarófalként alkalmazhatók. A rácsok készen kaphatók, de lécekből magunk is elkészíthetjük azokat.

Anyagok kombinációja

Anyagok kombinációja: Ennél a pergolánál a futtatórácsok és a takarófaiak cédrusfából készültek, az oszlopok anyaga fém, és azok a lecsavarozást lehetővé tevő talpakkal együtt, készen kaphatók.

A faterasz alakját és méretét tetszőlegesen választhatjuk meg

A faterasz alakját és méretét tetszőlegesen választhatjuk meg, mivel az alépítményt bárhol alá lehet támasztani.

Rovátkolt felület

Rovátkolt felület és lekerekített élek gondoskodnak arról, hogy az esővíz le tudjon folyni.

Rozsdamentes csavarokat és kapcsokat alkalmaz­zunk

Rozsdamentes csavarokat és kapcsokat alkalmaz­zunk, így elkerülhetjük a rozsdafoltokat.

Hidacska a patak felett.

Hidacska a patak felett. Nagyszerű dolog, ha nagy telkünk van, amin patak is keresztülfolyik, így a kertet egy kis híddal is tetszetősebbé tehetjük.

Fahomokozó

Az építőkészlet formájában kapható fahomokozót gyorsan össze lehet szerelni.

Hintaállvány

Hintaállvány, mászóka és csúszda is kapható építőkészletek formájában.

Kerékpártároló

A kerékpártárolót oszlopokból és takarófalakból állítjuk össze.

Szeméttároló

Szabványos elemek felhasználásával a kívánt méretű szeméttárolót is könnyen meg lehet építeni.

Támfalak

A paliszádok különböző méretekben kaphatók. Gyakran „támfalakat” is készítenek belőlük.

Tömör fából lépcsőket is lehet készíteni

Tömör fából lépcsőket is lehet készíteni.

Teraszpadló

A különálló farácsokból teherbíró teraszpadlót készíthetünk (gyorsan lerakható).

A deszkakerítésre és az oszlopokra profilos léceket vagy fél gömbfákat erősítünk.

A deszkakerítésre és az oszlopokra profilos léceket vagy fél gömbfákat erősítünk.

Futtatórá­csok

Házilag elkészíthetők, de készen is megvásárolhatók ezek a függőleges felületekre szerelhető futtatórá­csok, amelyekre gyorsan felfut a növényzet.

A sokféle faépítményhez természetesen elsősorban a fából készített székek vagy padok illenek.

A sokféle faépítményhez természetesen elsősorban a fából készített székek vagy padok illenek.

A kertben rendet kell tartani, ezért a kerti eszközök is saját házacskát kapnak.

A kertben rendet kell tartani, ezért a kerti eszközök is saját házacskát kapnak.

Kertkapu

Már a kertkapun látszik: itt olyanok laknak, akik szeretik a fát.

Pavilon

Előre gyártott elemekből összeállított pavilon: a kikapcsolódásra és baráti összejövetelre egyaránt alkalmas, kellemes hajlék gyorsan és egyszerűen felépíthető.

A takarófal elválaszt

A sorházak keskeny telkein nehezen lehet megoldani, hogy zavartalanul magunkban legyünk. A szomszédok túl közel laknak egymáshoz. Segít azonban a mindössze néhány centiméter vastagságú fonott kerítés, amely­ből könnyű és a belátást mégis megakadályozó takarófal készít­hető.

Keskeny telkeken a takarófal célja elsősorban a szomszédok egymástól való elkülönítése. Ha nagy telkünk van, a takarófal nagy pergolává vagy meghitt lugassá is bő­víthető. A különböző konstrukciók teherviselő magját minden esetben oszlopok alkotják, amelyeket bevert talajhüvelyekre vagy bebetonozott oszloptalpakra lehet erősíteni.

A most következő elkészítési útmutatóban ezeknek az oszlopoknak és az azokra kerülő takarófalaknak (vagy futtató­rácsoknak) a felállítását mutatjuk be. Először is azt döntsük el, hogy mi­lyen vonal mentén kívánjuk a takaró­falat felállítani, majd annak kezdő- és végpontjait tűzzük ki a terepen.

Az oszlopok helyzetének kijelölése

Az oszlopok helyzetének kijelölése előtt az alkalmazandó elemeket kell kiválasztanunk. A legolcsóbb takaró­falak általában a 180 x 180, 150 x 180 és 100 x 180 cm-es (szélesség x magas­ság) szabványos méretekben kaphatók. A legolcsóbb változatok azonban saj­nálatos módon egyben a legunalmasabbak is.

Mutatósabb a fából készült válaszfal, ha különböző takaróeleme­ket kombináltan alkalmazunk: a ferdén levágott elemek, köríves rátétek vagy közbeiktatott futtatórácsok megtörik a kerítés egyhangúságát. A megoldás tehát: menjünk el a barkácsáruházba vagy a fakereskedésbe és ott nyugodtan keresgéljünk. A fafalunk méreteit tartalmazó tervrajz természetesen legyen nálunk.

Vigyázat: amikor az elemeket össze­válogatjuk, ne feledkezzünk meg arról, hogy a takarófalak vagy futtatórácsok és az oszlopok között kb. 1 cm távolság­nak kell lennie. Pl. ha oszlopaink mé­rete 9 x 9 cm és két darab 180 x 180 cm-es takarófal elemet vásároltunk, akkor az ezekből összeállított takarófal teljes hossza 9 + 1 + 180+1+9+1 + 180 + 1 + 9 cm. összesen tehát 3,91 m lesz.

Betonalap vagy talajhüvely?

A takarófalak szerelésének legstabi­labb módszere bebetonozott tartó­vasak (H keresztmetszetű tartóelemek) alkalmazása. A tervrajz alapján a terepen is kijelöljük, majd kiássuk a tartóvasak 80 cm mély alapgödreit.

Ezután csavarozzuk rá ezeket a H tartókat az oszlopokra. A munka kö­vetkező lépése némi türelmet igényel. A kezdő és záró oszlopot ugyanis „szabadon lebegve” kell az alapgöd­rében a megfelelő helyzetbe beállíta­nunk. A felállítást megkönnyíti, ha az oszlopokra tetőlécekből és deszkákból ideiglenes kitámasztókat készítünk.

A közbenső oszlopokat a két szélső oszlop fejrésze közé kifeszített zsinór­hoz igazodva állítjuk be. Amikor az összes oszlop a megfelelő helyzetben áll, felszerelhetjük azokra a takaró­falakat, futtatórácsokat vagy egyéb ele­meket. A munkának ebben a szaka­szában még nagyon egyszerűen lehet módosítani az oszlopok helyzetét.

A fal tehát már teljesen felépült, azonban még mindig csak ideiglenesen van megtámasztva. Még egyszer ellen­őrizzük vízmértékkel az összes elemet, majd töltsük ki betonnal az alapgöd­röket. Keverési arány: 4 rész kavics, 1 rész cement. Csak annyi vizet adjuk hozzá, hogy a sűrű betont még éppen be lehessen tölteni a gödrökbe.

A betöltött betont vasrudakkal (csömöszölés) vagy a vakolókanállal tö­mörítsük. Óvatosan dolgozzunk, hogy a beállított teljes szerkezet a helyén maradjon. A kitámasztó segédléceket 2 nap múlva le lehet szerelni és ezzel készen is van a takarófal. Hamarosan (2-3 hónapon belül) el kell végezni a bevonat első, felfrissítő felújítását.

A szerelés gyorsabban megy, ha a bebetonozott tartóvasak helyett be­verhető talajhüvelyeket használunk. Ennek előfeltétele természetesen az, hogy a talaj ne legyen túl kemény vagy köves, mert a tartóhüvelyeket csak így lehet függőlegesen beverni. A moz­gatható tartóhüvellyel ellátott beverhető hüvelyek a helyzet kismértékű korrekcióját is lehetővé teszik.

A tervezett takarófal helyét szin­tezővonalzóval jelöljük ki a talajon. A szerelést az egyik oldalon kezdjük el. Üssük be a földbe az első két talajhüvelyt. Ehhez nehéz kalapácsot hasz­náljunk, az oszlopok tartására kialakí­tott nyílásba pedig tegyünk ütőfát, így nem sérülnek meg a tartóvasak.

Csavarozzuk rá a két első tartóra az oszlopokat, majd tegyük be ezek közé az első takarófal elemet. Ezt követően verjük be a harmadik talajhüvelyt, csa­varozzuk rá az oszlopot és szereljük fel a második takarófal elemet. A munkát ebben a ritmusban folytassuk.

A takarófalak és az oszlopok élettar­tamának megnöveléséhez gondoskod­junk arról, hogy azok ne kerüljenek a földdel közvetlen érintkezésbe. Célsze­rű ezért, ha a szerelést az előzőkben említett (akár bebetonozott, akár be­vert) oszloptalpakkal végezzük.

Ha az oszlopokat mégis be akarjuk ásni, akkor legalább a következőkre ügyel­jünk:

  • Olyan mély gödröt ássunk, hogy abba az oszlop magasságának negyede/ harmada beférjen és az oszlop alatt még mintegy 20 cm vastag szivárgóré­teg maradjon. A 2,65 m magas oszlop végül 1,90 m magasan fog a földből kiállni, az alapgödörnek tehát 95 cm mélynek kell lennie. A gödörbe töltsük be a szivárgóréteget alkotó kavicsot, állítsuk be az oszlopot, majd a gödröt magasságának 2/3 részéig töltsük meg földdel. A földet döngöléssel tömörít­sük.
  • Ebben a magasságban formázzunk az oszlop körül egy 10 cm vastag betongyűrűt. Ez a kialakítás növeli a stabilitást. Ezt a gallért takarjuk be termőfölddel.
  • Az oszlopokra csavarozzuk fel a takarófal- vagy futtatórács-elemeket úgy, hogy azok a talajtól mintegy 10 cm távolságban legyenek. Ezzel csökkent­jük a felverődő víz káros hatását.

Jó tanács

Betonozott alapfelületeken (pl. terasz, bejárai stb.) az oszloptartókat sem beverni, sem bebetonozni nem lehet.

Oszloptartók
Ilyen esetekben dübelekkel felerősíthető oszloptartókat válasszunk (felső kép). Ügyeljünk arra, hogy a tartó szára elég hosszú (legalább 40 cm) legyen, hogy a 2 m hosszú oszlopot biztosan meg tudja tartani. Nagyobb terhelés (pl. a nagy takarófalakra ható erős szél) esetén az oszlopokat ún. viharmerevítőkkel is érdemes megerősíteni (alsó kép).

Takarások

Takarófalakat, futtatórácsokat és fantáziadús kiegészítő elemeket sokféle fafajból, különböző színekben és méretekben lehet kapni. Az igényesen kidolgozott kerítésmezők növényzet nélkül is szépek.

Futtatórácsok

Ezen a példán a futtatórácsok elválasztják ugyan a környezetétől a parányi kertet, mégsem keltik a „befalazottság” érzését. Az elhatárolás különösen diszkrétté válik, amikor a növényzet teljesen ellepi majd a rácsokat.

Tervrajz

A takarófal építése előtt készítsünk tervrajzot, figye­lembe véve a rendelkezésre álló elemek méreteit.

Cövekekkel jelöljük ki

Ha a takarófal teljes nyomvonalát véglegesen el­döntöttük, jelöljük meg cövekekkel annak kezdő- és végpontját.

A kezdő- és végpont között feszítsünk ki zsinórt

A kezdő- és végpont között feszítsünk ki zsinórt, ennek segítségével tűzzük ki az összes többi oszlop helyzetét. Itt figyelembe kell vennünk a kiválasztott takarófal elemek méreteit.

A betonalapoknak ássunk 80 cm mély gödröket

A betonalapoknak ássunk 80 cm mély gödröket. Ha az oszlopokat alapozás nélkül ássuk be a talajba, akkor a gödrök mélysége 95 cm legyen.

Oszlopok

Állítsuk be „szabadon lebegve” az első és utolsó oszlopot az alapgödörbe. Az oszlopokat szerelés közben tetőlécekből és deszkákból összeállított, ideiglenes támaszok tartják.

H-tartó

Betonalapba való erősítés esetén az oszlopokat tartóvasakra (H tartókra) szereljük fel.

Beásott oszlop

Beásott oszlop: alul kavics szivárgóréteg, felül betongyűrű.

Közbenső oszlop

A közbenső oszlopokat az első és utolsó oszlop közé kifeszített zsinór mentén állítjuk be. Az oszlopok helyzetét vízmértékkel ellenőrizzük.

Amikor az oszlopok a helyükön vannak, csavarozzuk rá azokra a takarófal elemeket

Amikor az oszlopok a helyükön vannak, csavarozzuk rá azokra a takarófal elemeket. Most még van mód a korrekciókra. Az ezután következő betonozásnál vigyázzunk, hogy a beállított szerkezet a helyén maradjon.

A tartóvasak bebetonozásánál gyorsabb, ha a szerelést beverhető talajhüvelyekkel végezzük

A tartóvasak bebetonozásánál gyorsabb, ha a szerelést beverhető talajhüvelyekkel végezzük.

Lejtős terepen felállítandó takarófalnál először az oszlopokat kell beállítani és beerősíteni

Lejtős terepen felállítandó takarófalnál először az oszlopokat kell beállítani és beerősíteni.

Az oszlopok közé kerülő takarófalakat és futtatórácsokat lécekből magunk is elkészíthetjük

Az oszlopok közé kerülő takarófalakat és futtatórácsokat lécekből magunk is elkészíthetjük. Így a takarófal tökéletesen hozzáidomítható a terep magassági viszonyaihoz.

Fatető az autónak

Kétszer is rá kell néznünk erre a képre, hogy felfedezzük rajta az iker-kocsibeállót. A szerkezetet alkotó, szürke faelemek ugyan­olyan színűek, mint a homlokzati falak burkolata. A többi már a növényzet dolga: a nagy kocsi­beálló nehézkes tömegét néhány év alatt dús lombok rejtik el.

A kocsibeálló szinte soha nem hat olyan nehézkesnek, mint egy épített garázs. A fából készült, szellős tetőzet az építkezés költségvetését is kevésbé terheli. Ha pedig a kerékpárokat és a kerti szerszámokat lakat alatt kívánjuk tartani, kombináljuk a lábakra állított fatetőt egy tároló kamrával – éppen úgy, mint az itt bemutatott példában.

Autóbeálló

Látni fogjuk, hogyan lehet egy tet­szetős, egy kocsit befogadó, kamrával kombinált, nyeregtetős kocsibeállót a multifunkcionális modulrendszer elemeiből felépíteni. A bemutatott kocsi­beálló belső szélessége 2,70 m, de szé­lesebb (max. 3,64 m) kivitel és 5,20 m teljes szélességű iker-kocsibeállók is kaphatók.

Az 1,92 m hosszú, de egyedi­leg le is rövidíthető közbenső modulokkal bármelyik típus tetszőlegesen meghosszabbítható. Ezek a kocsibeál­lók természetesen lapos tetővel, kíván­ságra még füvesíthető tetővel is kap­hatók. Ami pedig szintén nem elha­nyagolható: az építőkészletben lévő oszlopok, szelemenek és szarugeren­dák jó minőségű ragasztott fából készülnek.

Különösen hasznos segítséget jelent, hogy az építőkészletben az utolsó csavarig minden alkatrész kompletten megtalálható. A mellékelt szerelési út­mutató alapján tehát a készlet leszállí­tása után azonnal munkához láthatunk.

Nem voltak ilyen kényelmes helyzet­ben a másodiknak bemutatott kocsibeállót építő szakemberek, akiknek a munkáját szintén meglestük. Az épít­kezés megkezdése előtt terveket, stati­kai számításokat és darabjegyzéket is kellett készíteniük.

Az öt oszlopot fektetve csavarozzuk össze a szelemennel

Cövekekkel és zsinórokkal jelöljük ki a talajon a kocsibeálló külső méreteit. A zsinórok kereszteződési pontjaiban kell kiásni az oszlopok pontalapjainak gödreit. Lécekből összeállított derék­szöggel még egyszer ellenőrizzük a kitűzés helyességét, majd ássuk ki a 80 cm mély alapgödröket.

Ezután egymástól 1,80 m távolság­ban fektessük le a földre az oszlopokat és csavarozzuk azok felső végét a sze­lemengerendához. A faelemek alá te­gyünk deszkadarabokat, nehogy azokat pl. éles kövek megsérthessék. Amikor az oszlopok és a szelemen összeerősí­tése megtörtént, erősítsük fel az oszlopok lábára azokat a H tartókat, ame­lyeket azután az alapgödrökbe fogunk bebetonozni.

Addig azonban még elte­lik egy-két óra. Ellenőrizni kell ugyanis a még mindig a földön fekvő szerkezet összes derékszögének a helyességét, majd ha minden rendben van, az első­nek elkészített oldalrészre fektetve, azzal pontosan fedésben, a másik ol­dalt is össze kell szerelni.

Ezután viszont már tényleg a gödrök következnek: segítőtársunkkal vigyük az első oldalrészt végleges helyére. A H tartók belenyúlnak a gödrökbe, az oldalrész eldőlését támaszok és lécek akadályozzák meg. Tegyük helyére a másik oldalrészt is, majd vízmértékkel ellenőrizzük az oszlopok és a szelemenek megfelelő helyzetét. A támasztékok eltolásával ilyenkor még könnyen el lehet végezni az esetleges módosítá­sokat.

Ha elégedettek vagyunk az ered­ménnyel, töltsük ki betonnal az alap­gödröket (keverési arány: 4 rész kavics, 1 rész cement). Az első munkanap második felét (a beton kötése és keményedése alatt) arra használhatjuk fel, hogy összeszegezzük az oromzat és a szarufák háromszögeit. Az előre gyár­tott léceknek és vízhatlan rétegelt lemez deszkáknak köszönhetően a munka gyorsan megy.

A kiindulási állapot

A kiindulási állapot: a kocsibeállónak tágas, 60 m2-es felületet egyengettünk el és borítottunk be homokos kaviccsal. Egyállásos kocsibeállónak már 3,5 x 8 m-es terület is elegendő lenne.

Kocsibeálló kijelölése

Észreveszik az eltérést a két kép között? Jól látják: itt már cövekekkel és zsinórokkal a kocsibeálló helye is ki van tűzve. A szemben lévő cövekek közé…

Kijelölés zsinórokkal

…zsinórokat feszítettünk ki. A hossz- és keresztirányú zsinórok kereszteződéseihez kerülnek majd az oszlopok.

Egymástól 1,80 m távolságban fektessük le a földre az oszlopokat

Egymástól 1,80 m távolságban fektessük le a földre az oszlopokat és felső részüket csavarozzuk a szele­mengerendához. Az építőkészletben minden csavar, anya és egyéb szerelési segédanyag megtalálható.

Mindegyik ragasztott fából készült oszlop aljára csavarozzuk rá a fém H tartót

Mindegyik ragasztott fából készült oszlop aljára csavarozzuk rá a fém H tartót. Ezt a tartót kell majd az alapba bebetonozni. Most már legfőbb ideje annak, hogy az alapgödröket kiássuk.

Munka közben az oszlopok alá tegyünk deszkadara­bokat

Munka közben az oszlopok alá tegyünk deszkadara­bokat. Az oszlopokból és szelemengerendából álló szerkezetet ideiglenesen átlós lécek rögzítik.

Segítőtársunkkal együtt vigyük a helyszínre az első oldalrészt és állítsuk azt be

Segítőtársunkkal együtt vigyük a helyszínre az első oldalrészt és állítsuk azt be. Az oldalrész eldőlését átlós merevítők és lécek akadályozzák meg.

Amikor a második oldalrész is a helyére került

Amikor a második oldalrész is a helyére került, víz­mértékkel még egyszer ellenőrizzük az oszlopok és szelemenek helyzetét. A merevítők eltolásával ilyen­kor még el lehet végezni az esetleges módosításokat.

Lapos tetőnél 2 % lejtést kell kialakítani

A nyeregtetőnél fontos, hogy a szelemenek vízszin­tesen, azonos magasságban fussanak. Lapos tetőnél 2 % lejtést kell kialakítani.

A szarufák távolsága 90 cm

A munka a következő nap folytatható. Ekkorra már kellőképpen megkemé­nyedett az alapbeton, így elkezdhetjük a szarugerendák felerősítését. A há­romszögeket horganyzott szegekkel és sarokvasakkal erősítsük hozzá a szele­menekhez. Az oromháromszög rétegelt lemez borítást kap. Mutatós tagolását rászegezett lécekkel alakítjuk ki (ennek képei a következő oldalon láthatók).

A tetőszerkezet szükséges merev­ségét a két oromfal között végigmenő és minden szarufához hozzászegezett léc adja meg. Erősítsük fel az esőcsa­tornát (először az összes csatornatartót szereljük fel, utána tegyük be azokba a szögletes szelvényű csatornát), majd elkezdhetjük a tetőlécek felszegezését.

A szarufák közti nagy távolság miatt ezek keresztmetszete 4 x 6 cm legyen. A szárazon felrakott gerinccserepek­kel végzett tetőfedés után csavarozzuk fel az oszlopok és szarufák közé kerülő merevítőket. Az ideiglenes kitámasztók most már eltávolíthatók. Az oszlo­pok közé takarófalakat vagy futtatórá­csokat is lehet szerelni. A kínálatban azonban a kocsibeálló modulméretei­hez illeszkedő tároló kamra is megtalál­ható (mint a bemutatott példában is).

Látható a kocsibeálló végleges mérete

Már látható a kocsibeálló végleges mérete. A szerelésnek ebben a fázisában az oldalrészeket kizárólag az ideiglenes segédlécek tartják.

Amikor a betont betöltöttük és az megkeményedett, már semmi sem csúszhat el

Amikor a betont betöltöttük és az megkeményedett, már semmi sem csúszhat el.

Sorozatgyártás

Sorozatgyártás: a szarufaháromszögeket a szele­mengerendákból és vízálló rétegelt lemezből…

...szegezzük össze és egymástól 90 cm távolságban erősítjük rá a szelemenekre.

…szegezzük össze és egymástól 90 cm távolságban erősítjük rá a szelemenekre.

Az oromháromszögek rétegelt lemez borítást kapnak

Az oromháromszögek rétegelt lemez borítást kapnak.

Saját tervezés, saját méretezés, saját építés

Most bemutatjuk, mi mindent kell tud­nia a kocsibeálló építéséhez annak, aki úgy dönt, hogy nem vásárol komplett építőkészletet. Először is a tervezésre és a statikai számításokra kell figyelmet fordítanunk, nehogy a kocsibeálló a hóteher, a szélnyomás vagy az esőzés hatására „térdre rogyjon”.

A tervezés során háromféle kivitelt kell megkülönböztetnünk: az egyállásos kocsibeállót, a középoszlopos és a középoszlopok nélküli iker-kocsibeál­lót. A megfelelő változatot a helyviszo­nyoktól függően kell megválasztanunk.

Ha azt akarjuk, hogy saját tervezésű szerkezetünk kellően teherbíró legyen, a faelemek keresztmetszeti méreteit (legalább) a következő „statikai típus­méretek” figyelembevételével válasszuk meg.

Az oromfalak mutatós profilozását rászegezett falécekből alakítjuk ki

Az oromfalak mutatós profilozását rászegezett falécekből alakítjuk ki.

A munka megkoronázása

A munka megkoronázása: a kész oromháromszögek egészen egyedi megjelenést kölcsönöznek a tetőszerkezetnek.

A szelemenek végét az oromzat rétegelt lemez borítása zárja le.

A szelemenek végét az oromzat rétegelt lemez borítása zárja le.

Tetőszerkezetet

A tetőszerkezetet egy átlósan elhelyezett léc mere­víti, amelyet minden szarufához hozzá kell szegezni.

Ereszcsatorna tartói

Erősítsük rá a szarufákra az ereszcsatorna tartóit, beállításukat zsinór mentén végezzük el.

Tegyük fel az ereszcsatornákat és a rugók meghajlításával rögzítsük azokat

Tegyük fel az ereszcsatornákat és a rugók meghajlításával rögzítsük azokat.

A tetőlécek pontos távolsága

A tetőlécek pontos távolsága a készlethez tartozó szerelési útmutatóban található.

A tetőlécek keresztmetszete a szarufák közti nagy távolság miatt 4 x 6 cm

A tetőlécek keresztmetszete a szarufák közti nagy távolság miatt 4 x 6 cm.

A tetőfedés gyorsan elkészül.

A tetőfedés gyorsan elkészül. A héjazatot az orom falaknál oromcserepek zárják le.

Csavarozzuk fel az oszlopok és a szelemenek közé kerülő merevítőket, ezután...

Csavarozzuk fel az oszlopok és a szelemenek közé kerülő merevítőket, ezután…

Eltávolíthatjuk az ideiglenes segédléceket

…eltávolíthatjuk az ideiglenes segédléceket. A kocsibeálló tulajdonképpen készen van, azt azonban ízlésünk­nek és szükségleteinknek megfelelően takarófalakkal, futtatórácsokkal és tároló kamrával is kiegészíthetjük. A modulrendszer minden kívánság kielégítését lehetővé teszi.

Minden típushoz más méretű oszlopokra, szelemenekre és szarufákra van szükség

Az itt említett háromféle kocsibeállóra a cikksorozat szerzője „statikai típusszámítá­sokat” végzett, a tervezés során tá­maszkodjunk a számítások következők­ben közölt eredményeire.

Egyállásos, lapos tetős kocsibeálló: belső szélesség max. 2,70 m, max. belmagasság 2,25 m, teljes hossz 5,50 m. Oszlopok: keresztmetszet 10 x 10 cm, az oszlopok közti szabad távolság max. 2 m lehet. Szelemenek (az oszlopok tetején elhelyezett, hosszirányú gerendák): keresztmetszet 6×18 vagy 10 x 14 cm (szélesség x magasság). Szarufák (a szelemenekre fekszenek fel): keresztmetszet 6 x 14 cm (széles­ség x magasság), a szarufák közti sza­bad távolság max. 55 cm.

Lapos tetős, középoszlopos kocsi­beálló: egy kocsiállás belső szélessége max. 2,50 m, max. belmagasság 2,25 m, teljes hossz 5,50 m. Oszlopok: keresztmetszet 12 x 12 cm, az oszlopok közti szabad távolság max. 2 m lehet. Szelemenek: keresztmetszet 6 x 18 vagy 12 x 14 cm (szélesség magasság). Szarufák: keresztmetszet 6 x 14 cm (szélesség x magasság), a szarufák közti szabad távolság max. 55 cm.

Lapos tetős, középoszlopok nélküli iker-kocsibeálló.:Belső szélesség max. 5,20 m, belmagasság max. 2,25 m, teljes hossz 5,50 m. Oszlopok: keresztmetszet 12 x 12 cm, az oszlopok közti szabad távolság max. 2 m lehet. Szelemenek: keresztmetszet 6 x 18 vagy 12 x 14 cm (szélesség x magasság). Szarufák: keresztmetszet 8 x 20 cm (szélesség x magasság), a szarufák közti szabad távolság max. 55 cm.

Az egyes építőelemeket lemez sarokvasalatokkal erősítjük össze. A nyeregtetős kocsibeállók statikai számításait kinek-kinek magának kell elvégeznie.

Az építés a fém rögzítő lábak bebetonozásával kezdődik

Eldöntöttük a kocsibeálló méretét és megvásároltuk a szükséges anyagokat. Ezután tűzzük ki a talajon azokat a pon­tokat, ahová az oszlopok tartóit (a H tartókat) fogjuk bebetonozni. A tartók helyzetét zsinór mentén állítsuk be.

Térburkolás

Az építkezés során kell elvégezni a térburkolásai munkákat is. Maga az építés egyébként a következőképpen megy végbe: Ássuk ki az alapgödröket, mégpedig olyan mélyre, hogy annak alja a térburkolat végleges szintje alatt 80 cm-re legyen. Egy szelemengeren­dára egymástól 2 m távolságban csava­rozzuk rá az egyik oldal rész három H tartóját, majd egyszerre mind a három tartót helyezzük bele a friss betonba és együttesen állítsuk be azokat.

A három pontalap betonjának megkötése egy­ben a kocsibeálló pontos helyzetét is végérvényesen meghatározza. Fektes­sünk rá ezután három szarugerendát az első, valamint a másik oldalon levő (még nem rögzített) szelemenre, így megkapjuk a második oszlopsor tartó­lábainak pontos helyzetét. Ezeket szin­tén betonozzuk be, pontosan az elő­zőkben megismert lépések szerint: tűz­zük ki az alapgödrök helyét, ássuk ki a gödröket, az oszloptartókat csavaroz­zuk rá a második szelemengerendára és állítsuk be a betonba (keverési arány: 4 rész kavics, 1 rész cement). Ezután a friss betonban állítsuk be az oszloptar­tókat a szelemennel együtt. A szeleme­neket néhány nap múlva le lehet venni. Ekkor lehet elvégezni a térburkolást.

Az előkészületek elvégzése után a munka gyorsan megy.

Az oszlopokat két-két (10 mm átmérőjű) fűzőcsavarral erősítjük hozzá a H tartókhoz. Víz-mértékkel állandóan ellenőrizzük az oszlopok függőleges helyzetét! Amikor az összes oszlop a helyére került, a szelemenek következnek. A bemutatott példában az oszlopok felső részét de­rékszögben sarkosan kivágták („belapolták”), így a 6 cm széles szelemenek és a 12 cm vastag oszlopok külső széle pontosan egybeesik.

Az is teljesen jó megoldás, ha a 12 cm vastag szele­meneket felülről tesszük rá az épen hagyott (nem belapolt) oszlopra és azokat egy-egy facsavarral erősítjük oda (a csavarfuratokat fúrjuk elő). Alkalmazhatók lemez sarokvasalatok is. Az oszlopok közé szereljük fel a takarófal elemeket, ezek egyúttal me­revítik is a szerkezetet.

Tegyük rá a szelemenekre az össze­sen 11 szarugerendát és sarokvasalatok­kal erősítsük azokat össze. A tető alap­ját deszkaborítás adja, amelyet tetőfedő lemezzel fedtünk le, a tetőzet lezárá­sáról körbefutó faborítás gondoskodik. A tető lejtését úgy választottuk meg, hogy az esővíz oldalt csorogjon le, ahol kavicságyban szivárog el.

Egyállásos kocsibeálló

Egyállásos kocsibeálló: az oszlopok keresztmetszete 10 x 10 cm, az oszlopok közti távolság max. 2 m.

Középoszlopos iker-kocsibeálló

Középoszlopos iker-kocsibeálló: az oszlopok keresztmetszete itt 12 x 12 cm. A szelemenek mérete 6×18 vagy 12 x 14 cm (szélesség x magasság).

Középoszlopok nélküli iker-kocsibeálló

Középoszlopok nélküli iker-kocsibeálló: a szarufáknak ebben az esetben lényegesen nagyobb terhelést kell felvenniük, mint az előző két kocsibeállónál. A szarufák minimális keresztmetszete ezért 8 x 20 cm.

Magasság

Az itt bemutatott, statikailag ellenőrzött kocsibeálló belső magassága 2,25 m.

A lapos tető részlete

A lapos tető részlete (lejtés: 2 %): fém trapézlemez vagy tetőfedő hullámlemez héjazat.

Kocsibeálló

Saját tervezésű kocsibeállónk építésének legelső lépése: eltoljuk az eredeti talajt, ennek helyére a burkolt parkolóhely teherbíró rétegét képező homokos kavics kerül.

Az oszlopok alapjainak 80 cm mély gödröket kell kiásni

Az oszlopok alapjainak 80 cm mély gödröket kell kiásni (a térburkolat végleges felületétől számítva).

Tartók magassága

Az egyik oldalrész három H tartóját rácsavarozzuk egy szelemenre és úgy állítjuk be a friss betonban, így a tartók azonos magasságba kerülnek.

A beton megkötése után már pontosan rögzítve vannak a kocsibeálló sarokpontjai

A beton megkötése után már pontosan rögzítve vannak a kocsibeálló sarokpontjai. Tegyünk most két szarugerendát az első (átmenetileg bebetonozott) és a második (még nem rögzített) szelemenre…

...és ott is jelöljük ki a pontalapok helyét

…és ott is jelöljük ki a pontalapok helyét. Itt is 80 cm mély gödröket kell ásnunk. Ez nem egyszerű feladat, mert a laza ho­mokos kavics állandóan lefolyik a gödörbe.

Előkészületek a másik oldalrész alapjainak betono­zásához

Előkészületek a másik oldalrész alapjainak betono­zásához: ideiglenesen három szarugerendát csava­rozunk rá a két szelemenre.

Állítsuk be a második szelemengerendát

Állítsuk be a második szelemengerendát és a rásze­relt H tartókat. Colstokkal és vízmértékkel többször is ellenőrizzük, hogy minden megfelelően áll-e, majd töltsük ki betonnal az alapgödröket.

Amikor a beton megkötött, a kocsibeálló építését átmenetileg abba kell hagynunk, most ugyanis a térburkolat készítése következik

Amikor a beton megkötött, a kocsibeálló építését átmenetileg abba kell hagynunk, most ugyanis a térburkolat készítése következik.

Az oszlopokat két-két fűzőcsavarral erősítsük a H tartókhoz. Helyzetüket vízmértékkel ellenőrizzük!

Az oszlopokat két-két fűzőcsavarral erősítsük a H tartókhoz. Helyzetüket vízmértékkel ellenőrizzük!

Állnak az oszlopok, jöhetnek a szelemenek!

Állnak az oszlopok, jöhetnek a szelemenek! A szele­meneket az aljazott oszlopfejekre csavarozzuk rá. A szelemenekre azonban előbb még azokat a sarok­vasalatokat is célszerű felszerelni, amelyek majd…

...gondoskodnak a szarugerendák biztos meg­fogásáról

…gondoskodnak a szarugerendák biztos meg­fogásáról. Ha a kocsibeálló szerelését egyedül kell végeznünk, a szelemeneket először pillanatszorítókkal erősítsük fel, így még könnyen el lehet végezni az esetleges korrekciókat.

Az oldalfalak nagyméretű tábláit tartó sarokvasakat először az oszlopokra csavarozzuk fel

Az oldalfalak nagyméretű tábláit tartó sarokvasakat először az oszlopokra csavarozzuk fel.

A takarófalaknak nemcsak merevítő, hanem forma­képző szerepük is van

A takarófalaknak nemcsak merevítő, hanem forma­képző szerepük is van. 1. változat: tömör fatáblák. 2. változat: futtatórácsok, amelyek a belátást csak a növényzet kifejlődése után akadályozzák meg.

A tetőt összesen 11 szarugerenda tartja

A tetőt összesen 11 szarugerenda tartja. Erre deszkaborítás kerül, amit végül tetőfedő lemezzel fedünk le.

Előkészületek a másik oldalrész alapjainak betono­zásához:

A tetőzet lezárásáról és a tetszetős megjelenésről nagyon egyszerűen elkészíthető, körbefutó faborítás gondoskodik. A tető lejtése 2 %.

Faterasz: könnyed és szellős

A burkolattal ellátott terasz felszí­ne általában a hozzá csatlakozó kerttel azonos magasságban helyezkedik el. A faterasznak ezzel szemben saját, némileg megemelt síkja van.

Fateraszok alapozásának készíté­sére mindeddig csupán egyetlen módszer volt ismeretes: oszloptalpakat kellett bebetonozni, azokra súlyos gerendákat szerelni, ezek to­vábbi keresztgerendákat tartottak és azokra került végül a borítás. A teraszalapok készítésének két további módszere is ismeretes, a következőkben ezeket mu­tatjuk be. Az első példa azt szemlélteti, hogyan lehet a teherviselő teraszgerendákat egyszerűen betonlapokra (járdalapokra) fektetve elhelyezni. Ez lénye­gesen gyorsabban megoldható, mint az alapok betonozása. A második esetben az építkező horganyzott acéltartókból készítette el a teherviselő tartószerke­zetet, amely minden bizonnyal még a 22. századot is meg fogja érni.

Az ismertetést az olcsóbb, gyor­san elkészíthető változattal kezdjük, amelyhez cédrusfát alkalmaztunk.

A terasz méretének és helyének kiválasztása után 20 cm mélyen eltávo­lítottuk az eredeti talajt és ezt 0/32 szemcseméretű homokos kaviccsal pótoltuk. Ezzel megoldottuk, hogy a terasz alatt soha ne tudjon összegyűlni a víz, így a lehető legjobban csökken­tettük a talaj felől érkező nedvesség okozta igénybevételt.

Nedvesség és terasz

A fateraszok fő problémája ugyanis az, hogy a folyama­tosan jelen lévő földnedvesség idővel elpusztítja az anyagukat. Tekintettel pedig arra, hogy a terasz szükségkép­pen pontszerűen érintkezik a talajjal, ezt a problémát nagyon komolyan kell vennünk!

A homokos kavics réteg betöltésénél és tömörítésénél a terasz végleges magasságát kellett szem előtt tarta­nunk: a homokos kavics felülete és a faburkolat között még 15 cm helyre van szükség az aránylag keskeny és nagyon egyszerűen megépíthető tartószerke­zetnek.

Mindenekelőtt hatlapfejű csavarok­kal (átmérője 12 mm, hossza 14 cm) 3,8 x 8,9 cm keresztmetszetű lécet csavaroztunk hozzá a ház falához. A csavarfejek alá tett alátétek megakadályozzák, hogy azok benyomódjanak a fába. A dübelfuratok távolsága 70 cm.

Teherviselő gerendák: 89 x 89 mm keresztmetszetű faelemek

A teherviselő tartószerkezethez elegendő volt az aránylag karcsú, 8,9 x 8,9 cm keresztmetszetű faelemek alkalmazása, ezeket 80 cm távolságban elhelyezett betonlap „alapokra” fektettük. A teherviselő gerendákra jutó költség ennél a megoldásnál tehát nagyon csekély.

A munka menete a következő volt:

Az egymástól 60 cm-re lévő faelemeket pontosan beállítottuk az előzőleg már lerakott betonlapokon. A faelem vége most még csak lazán csatlakozik a ház falára erősített léchez. A gerendák végleges helyzetét sorban egymás után, alátétekkel kellett beállítani, ehhez a szintezővonalzót használtuk. A geren­dákat horganyzott sarokvasakkal és rovátkolt szegekkel (vagy csavarokkal) csak akkor erősítettük hozzá a ház falához, amikor minden gerenda végle­ges helyén volt (nem feledkeztünk meg a méterenként 5 mm lejtésről sem).

Terasz készítése

A gerendák a terasz tervbe vett méretéhez nem voltak elég hosszúak, ezért azokat a betonlapok felett tol­dani kellett. Tartós kötést jelentenek az oldalt felcsavarozott deszkadarabok (hevederek), amelyek maguk is a beton alaplapra támaszkodnak. A párnafák (gerendák) talajjal való érintkezését kerülni kell.

A tartószerkezet gerendái a munká­nak ebben a fázisában még csak a ház falához voltak hozzáerősítve, a kert felé eső szabad végüket még el lehetett tol­ni. Azonban már az első padlódeszka (2,6 cm vastag és 14 cm széles, rovát­kolt cédrus) felerősítése végérvényesen rögzíti ezeket a szabad végeket. Egyéb­ként az első deszkát a kert felé eső oldalon helyezzük el, így az utolsó deszka, amelyet a hossza menten rend­szerint méretre kell vágni, a ház mellé kerül. Ott alig tűnik fel, hogy keskenyebb, mint a többi elem.

Terasz készítése 1

Így kezdődik az építés: A terasz méretének és helyének meghatározása után 20 cm mélyen eltávolítottuk az eredeti talajt és ezt homokos kavics (sóder-) réteggel pótoltuk.

Terasz készítése 2

A tartószerkezet készítése azzal kezdődött, hogy a ház falára 3,8 x 8,9 cm méretű lécet csavaroztunk. A dübelfuratok távolsága 70 cm.

Terasz készítése 3

A faelem rögzítésére 12 mm-es, 14 cm hosszú, hatlapfejű csavarokat használtunk. A fa benyomódását a csavarfejek alá tett alátétek akadályozzák meg.

Terasz készítése 4

A teherviselő tartószerkezethez aránylag karcsú (8,9 x 8,9 cm) faelemek is elegendők. A betonlap „alapok” 80 cm-ként támasztják alá ezeket a ge­rendákat.

Terasz készítése 5

A példában a gerendák egymástól való távolsága 60 cm. A gerendák végleges helyzetét vékony fa alátétek adják meg, a beállítást szintvonalzóval végeztük.

Terasz készítése 6

Ha az összes gerendát beállítottuk (és az 5 mm/m minimális lejtésről sem feledkeztünk meg), azokat acél szögidomokkal erősítsük a házfalhoz.

Terasz készítése 7

Ha a gerendák nem elég hosszúak, azokat meg kell toldanunk (az illesztések mindig betonlap fölé kerüljenek). Tartós kötést jelentenek az oldalt odacsavarozott deszkadarabok.

Terasz készítése 8

A gerendák most még csak a házfalhoz vannak hozzáerősítve. A padlóburkolat első deszkájával azonban a gerendák szabad végét is elmozdíthatatlanná tesszük.

Terasz készítése 9

A lécmaradékokból (vagy farostlemez-hulladékból) készített távtartók gondoskodnak róla, hogy minden­hol meglegyen a 4-5 mm szélességű fuga.

Kis lécdarabok gondoskodnak a deszkák közti egyenletes távolságról

Ezután kezdődhetett a „sorozatgyár­tás”: az összesen 60 padlódeszka lecsavarozása. A munka a következő ritmus szerint zajlott le: Első lépés az egy sor­ba kerülő deszkák kiterítése. Az esetleg szükséges illesztéseknek a tartószer­kezet párnafája fölé kell kerülniük. Ezután következik a vágási felületek lazúrral való bevonása.

Harmadikként jön a már helyén lévő és az újonnan lerakandó deszkák közé a távtartók (lécdarabok vagy farostlemez-maradé­kok) behelyezése. Az egyes sorok közti távolság 4-5 mm legyen, ez lehetővé teszi a fa akadálytalan tágulását és a fugákon át az esővíz is le tud folyni.

A padlódeszkákba a tartószerkezet­tel való találkozási pontokon fúrjunk két furatot (4 mm-es csavarok esetén a fúró átmérője 2,5 mm). A csavarokat akkus csavarbehajtóval olyan mélyen csavarjuk be, hogy fejük éppen a recé­zett felület alá kerüljön.

Fontos: rozsdamentes vagy rozsdásodás ellen védett acélcsavaro­kat használjunk.

A padlódeszkák végei először né­hány cm-rel lógjanak túl a terasz maj­dani szegélyén. Amikor a teljes felület készen van, vezetősín mentén végigtolt kézi körfűrésszel készítsük el a terasz egyenes szélét.

A munka befejezéseképpen a terasz faburkolatára körben erősítsünk fel takaródeszkákat, amelyek elrejtik a tartószerkezetet. A takaródeszkák és a talaj között még mindig maradjon néhány cm, hogy a felfröccsenő víz a szerkezetben ne okozhasson kárt és a levegő a terasz alatt kellően áramol­hasson, ami lehetővé teszi az esetleg előforduló nedvesség gyors kiszára­dását.

Fontos: A talaj és a takaródeszkák közötti rést célszerű dróthálóval lezárni, ne­hogy a terasz alatt kutyák, macskák, nyulak vagy egyéb állatok üssenek tanyát.

Teraszburkolatnak csak kiváló mi­nőségű anyagot válasszunk. Az olcsó termékek gyakran szálkásodnak, ami nagyon fájdalmas lehet, ha mezítláb megyünk végig a teraszon.

Jó tanács

Bebetonozott oszloptalpak:

Elsőként ismertetett teraszunknál a tartószerkezet gerendái lazán nyugodtak a betonlapokon. Az alapozás egy másik, noha bonyolultabb mód­szerét jelentik a bebetonozott oszlop­talpak. Mintegy 3 m osztású hálózat kereszteződési pontjaiban ássunk 60-80 cm mély alapgödröket és töltsük ki azokat betonnal (felső kép). Tegyük be a friss betonba az oszloptalpakat és pontosan állítsuk be azokat (középső kép).

Oszloptalpak
A beton megkötése után először a „szelemeneket” tegyük rá az acéltartókra és csavarozzuk is oda azokat. Ezekre merőlegesen helyezzük el a „szarufákat”, azokra pedig a burkolatot. A faanyagok méretei a bemutatott szerkezetnél: a szeleme­nek keresztmetszete 8-14 cm, ha a fesztáv maximum 3 m: a szarufák keresztmetszete 6-14 cm, ha a fesz­táv maximum 3 m és egymástól való távolságuk 50 cm; a burkolat minimá­lis vastagsága 22 mm.

Terasz, 2. példa: acéltartókból készített alépítmény

Az itt bemutatott faterasz nagyon egye­di konstrukció. A tartószerkezet acél­tartóit és az alépítmény, valamint a burkolat faanyagát az építtető két szak­vállalatnál, méretre vágva rendelte meg. A faanyag szállítója a darabolt fát telítéssel impregnálta.

Ennél a terasznál tehát tulajdon­képpen a helyi adottságoknak meg­felelően összeállított, egyedi építőkészlettel van dolgunk.

A teljes konstrukció a következő rétegekből épül fel:

  • Az alap: horganyzott acéltartók (pl. 100 mm magas HEB 100 ka­tegóriájú tartók), amelyek egyik vége a ház falához van erősítve. A tartó­kat 2 m-enként pontalapok támaszt­ják alá. Az alapozás technikája is saját el­gondoláson alapul: Először egy M14 méretű menetes orsót betonozunk be. Erre felcsavarjuk az acél tartólapokat, amíg azok a megfelelő magasságba nem kerülnek. A menetes orsó felfelé kiálló maradékát levágjuk, az acél­tartót feltesszük a tartólapra és oda­hegesztjük. Megjegyzendő, hogy ez nagyon bonyolult, ugyanakkor azonban nagyon tartós szerkezetet létrehozó eljárás.
  • A középrész élükre állított, 7 x 12 cm keresztmetszetű gerendákból áll.
  • A burkolatot 4,5 x 14,5 cm méretű, rovátkolt pallók alkotják. Ezeket a padlódeszkákat 4,5 m hosszban szállí­tották, így toldásokra nem volt szükség.

Az acéltartókra a rosszul tömörített munkagödör áthidalásához van szükség

A teraszt készítő háztulajdonost még ma is gyakran kérdezik, hogy mi ösztö­nözte az acélszerkezet alkalmazására. Egyik indoka mindenképpen az volt, hogy az ilyen alépítmény nem korhad cl, noha a lejtős terep miatt a talajszint alá kellett beépíteni. A másik okot az jelentette, hogy a házépítésnél alkal­mazott építési munkagödröt az épít­kezés után nem tömörítették kellőkép­pen, ezért a ház fala és az épen maradt, termett talaj közé önhordó „hidat” kellett elhelyezni. Ezzel elérték, hogy az elkerülhetetlen ülepedésnek nincs ha­tása a teraszra.

A munka menete a következő volt: Mindenekelőtt a termőföldet kellett el­távolítani és a terveknek megfelelően ki kellett ásni a pontalapok gödreit. A menetes orsók bebetonozása után (megvárva, amíg az alapot alkotó be­ton megköt) durva kavicsból álló szi­várgóréteget terítettek el. Az építkező ezután nagy terhelésű horgonyokkal a ház falára erősítette a felfekvést le­hetővé tevő szögidomokat.

A tartóla­pokat olyan hosszan csavarta rá a bebe­tonozott menetes orsókra, amíg a terv szerinti végső magasságot el nem érte. Az építkező 2 cm/m lejtés alkalmazását határozta el, mert rendkívül fontosnak tartotta, hogy a terasz esőzés után gyor­san megszáradjon.

Ami pedig a menetes orsót illeti: a tartólapok milliméter pontosságú beállítása lehetővé teszi, hogy a desz­kákat alátétek berakása nélkül fektes­sék le. A fáradságos előkészítő munká­val később meg lehet takarítani a tartószerkezet időrabló beállítgatását.

A menetes orsók kiálló végcinek levágása után sor került az első acél­tartók beállítására.

Amikor az összes acéltartó a meg­felelő magasságba került, ellenőrizték és az előírt méretnek megfelelően kor­rigálták a köztük lévő távolságokat. Az acéltartók és a tartólapok össze­hegesztése után már nem kellett tar­tani attól, hogy az alapszerkezet elcsú­szik. Ezzel a munka legfáradságosabb része elkészült, a munka további ré­szében már nem volt szükség a vízmértékre.

Burkolat elhelyezése

A burkolat elhelyezését a következő lépésekben végezzük: az egy sort alkotó deszkákat távtartók közbe­iktatásával fektetjük le és a tartószerkezettel való mindegyik kereszteződés helyén két furatot fúrunk. Ezekbe hajtjuk be azután a csavarokat.

Takaródeszka felcsavarozása

A terasz készen áll. Már csak az utolsó takaródeszka felcsavarozása van hátra. Fontos, hogy a deszka és a talaj között maradjon néhány cm távolság, hogy a terasz alatt keringeni tudjon a levegő.

A körbemenő takaródeszka elrejti a tartószerkezetet

A körbemenő takaródeszka elrejti a tartószerkezetet.

A terasz szabályos szélét körfűrésszel készítjük el

A terasz szabályos szélét körfűrésszel készítjük el.

Így kezdődik az építés

Így kezdődik az építés, 2. példa: az alapozás friss betonjában menetes orsókat helyeztünk el.

Dübelekkel szögidomokat erősítettünk a ház falára, ezekre fognak a tartók felfeküdni

Dübelekkel szögidomokat erősítettünk a ház falára, ezekre fognak a tartók felfeküdni.

Finombeállítás

Finombeállítás: a tartólapokat a kívánt magasságig felcsavarozzuk a bebetonozott menetes orsókra,…

…majd levágjuk a túlnyúló részt, és odahegesztjük az acélprofilt.

Levágjuk a túlnyúló részt

Az acéltartók másik végét a falnál lévő szögidomra tesszük fel és odacsavarozzuk.

Az összes acéltartó a helyén van

Az összes acéltartó a helyén van. Ezután mérjük le az összes távolságot és végezzük el a szükséges igazításokat.

Vezetőzsinór mentén tegyük helyükre a párnafákat

Vezetőzsinór mentén tegyük helyükre a párnafákat és 8 mm-es hatlapfejű csavarokkal…

...erősítsük azokat a tartófülekhez

…erősítsük azokat a tartófülekhez. A fa és az acél közé tegyünk egy darab tetőfedő lemezt.

A házra merőlegesen futó rovátkolt deszkákat könnyebben le lehet söpörni

Ezután a zsinór mentén beállított pár­nafák homlokoldalait átmenő 8 mm-es hatlapfejű csavarokkal hozzáerő­sítették a tartófülekhez. A párnafák illesztése az acéltartók középvonala fölé került.

A teraszburkolat fapallóit a kíván­ságnak megfelelően a ház falára merő­legesen rakták le. A rovátkolt felületet így könnyebben le lehet söpörni, mint ha a deszka profilozása a ház falával párhuzamos lenne.

A deszkák elhelyezését vezetőzsinór kifeszítésével kezdték, aminek köszön­hetően mindegyik deszka a megfelelő helyre került. Ezután, a becsavarozás előtt távtartók és pillanatszorítók segít­ségével minden egyes deszkát ideigle­nesen rögzítettek (a csavarfuratokat előre ki kell fúrni).

Az építkező elmondása szerint a 32 m2 területű terasz burkolását két személy „hihetetlenül gyorsan” elvé­gezte. Tapasztalata szerint azonban nagyon fontos volt, hogy az egyes deszkák helyzetét újra meg újra, a legnagyobb pontossággal ellenőrizzék, nehogy a fa még oly csekély elvetemedése miatt „görbületek” keletkez­zenek: az utolsónak lerakott és az első deszka közötti távolságnak a deszka minden pontján azonosnak kellett lennie.

Méreteltérések kiegyenlítésére kizárólag a fuga szélességének változ­tatása adott lehetőséget. A munka végeztével ennél a terasz­nál is körbefutó homlokdeszkát helyez­tek el.

A tartógerendák toldásai mindig tartóprofil fölé kerüljenek

A tartógerendák toldásai mindig tartóprofil fölé kerüljenek. A kötést furatos lemezzel rögzítsük.

Amikor az első palló túlnyúlását meghatározzuk

Amikor az első palló túlnyúlását meghatározzuk, már az oldalra kerülő takaródeszkára is gondoljunk.

A burkolódeszkákat a ház falára merőlegesen helyezzük el

A burkolódeszkákat a ház falára merőlegesen helyezzük el. Így könnyebben le lehet söpörni a felületet.

Pallók

Az egyes pallókat távtartókkal és pillanatszorítókkal ideiglenesen rögzítsük és…

Csavarozás

…állítsuk be, és csak azután csavarozzuk le azokat. A csavarok furatait fúrjuk elő.

Párnafák

Minden deszkát minden keresztező párnafához csavarozzuk oda.

Deszkák hossza

Munka közben állandóan ellenőrizzük, hogy a burkolat teljes hosszúsága a deszka minden pontján ugyanakkora-e?

Padlódeszkák lecsavarozása

Az építkező elmondása szerint a padlódeszkák lecsavarozása „hihetetlenül gyorsan” megy, ha ketten végzik a munkát.

Takaródeszkák

A munka befejezéseképpen csavarozzuk fel a körbefutó takaródeszkákat.

A külső létesítmények tervezése befejeződött, a kerítés, a garázs és az esetleg szükséges támfalak elkészültek. A terep a maga lejtői­vel és sík részeivel már szintén elnyerte végleges alakját, az utol­só földkupacok elegyengetése is megtörtént. A tájépítés befejezé­seképpen már csak a burkolattal ellátott utakat, lépcsőket és felüle­teket kell elkészíteni, hogy azután megkezdhessük a növények telepítését.

Terasz

Mindenképpen helyesen járt el az az építtető, aki ezeknek a létesítményeknek a meghatározó anyagául a követ választotta. A kő nemcsak rendkívül tartós, hanem sokféle színben és alakban is kapható. Egyes területekhez egye­nesen ideális, ilyen pl. a garázs és a telekhatár közti rész, vagy a kertkaputól a ház bejárati ajtajá­hoz vezető út.

Ne essünk azonban abba a hibába, hogy minden talp­alatnyi helyet szilárd burkolattal látunk el. A bájosan kanyargó, kö­vezett ösvényből nagyon gyorsan terjedelmes betonút válhat, amely egyetlen fűszálnak sem ad esélyt. Jobb megoldás, ha még a nagyobb parkolóhelyeket is vízáteresztő, környezetbarát burkolattal látjuk el és lehetőleg sok zöld sávot iktatunk be.

Bazalt, gránit és burkolótégla

Burkolás

…ezek azok az „élő” anyagok, amelyek utak, lépcsők és teraszok burkolására alkalmasak. A nagyon változatos formákban kapható beton burkolóelemek azonban szintén mindennek elmondhatók, csak unalmasnak nem.

A „megfelelő” burkolattípus ki­választásában nem annyira a szemmel is látható különbsé­gek, hanem alapvetően a lerakás ne­hézségi foka és az anyag ára játssza a döntő szerepet.

Az alapvető tájékozódás megkönnyítésére a rendelkezésre álló burkolóanyagokat három csoportba osztottuk:

  • Beton térburkoló elemek. Sokféle formában kaphatók és méretpontosságuknak köszönhetően lerakásuk nagyon egyszerű. Elsősorban olyan építkezőknek ajánlhatók, akik még kevés tapasztalatot szereztek a bur­kolómunkák terén. Áruk elfogadható, a választék sokfélesége pedig semmi kívánnivalót nem hagy maga után.
  • A burkolótéglák különösen jól ille­nek a téglaborítású házakhoz. A bur­kolt felületek vörös színárnyalatai azonban mindenhol jól mutatnak. Vigyázat: a régi házak bontásából származó, tömör tégla nem alkalmas kertek talajának burkolására!
  • Terméskövek. A gránit, bazalt, ho­mokkő (alkalmilag a márvány is) durva struktúrájánál és természetes színár­nyalatainál fogva kifejezetten alkalmas kerti burkolatok kialakítására. Leraká­sukhoz azonban megfelelő ismeretekre és tapasztalatra van szükség, hogy a durva kövekből sík felület keletkez­zen, amelyen nem botlunk el. Arról se feledkezzünk meg, hogy a terméskövek ára bizony elég magas, kivéve ha azokat más forrásból (pl. bontásból) tudjuk beszerezni.

Különböző színű és alakú anyagok keverése

Nagyobb felületek burkolásakor na­gyon egyszerűen változatossá tehetjük az összképet, ha különböző anyagú és fajtájú burkolóelemeket alkalmazunk és a lerakás mintázatait is kombináljuk egymással.

Akinek még nincs kellő tapasztalata a burkolóelemek lerakásában, mintá­kat csak azonos vastagságú betonele­mekből vagy burkolótéglából rakjon ki, így munkája biztosan eredményes lesz

Alépítmény, felépítmény, ágyazat: a teherbíró felületek alapja

A következő oldalakon a különböző burkolt felületek létrehozását fogjuk áttekinteni, előzőleg azonban ismerjük meg azokat a rétegeket, amelyeket az összes burkolattípus alatt (a választott fajtától függetlenül) azonos alapelv szerint kell elkészíteni. Itt az alépít­ményről, a felépítményről és az ágya­zatról van szó.

  • Az alépítmény általában a termett (természetes) talaj. Ha a termett (ter­mészetes) talaj annyira mélyen van, hogy a felépítmény alá feltöltésül még földet kell hordani, akkor lehetőleg homokos, vízáteresztő anyagot válasszunk.
  • A felépítményt (teherviselő réteg/ fagyvédő réteg) gyalogutak és tera­szok számára 0/32 szemcseméretű homokos kavicsból (ásványi zúza­lékból) készítjük, amelyet az állékonyság eléréséig tömörítünk. A terhelés nem nagy, ezért elég, ha ez a réteg 15-20 cm vastag.

Egyébként a 0/32 szemcseméret azt jelenti, hogy a legnagyobb előforduló szemcse átmérője 32 mm.

Ha a természetes alapot (alépít­ményt) vízzáró anyag (pl. agyag vagy vályog) alkotja, akkor a vízelvezető hatás biztosításához némileg vastagabb fagyvédő rétegre (felépítményre) van szükség. A szakemberek szerint ilyen esetekben 0/45 szemcseméretű sóder­ből 20-30 cm rétegvastagságú felépít ményt kell készíteni.

Az ágyazat 0/2-0/3 szemcseméretű homokból vagy 2/8 szemcseméretű zúzott kőből készített, 3-5 cm vastag réteg, amelyet szintezőléccel terítünk el vízszintesen (de ne tömörítsük és ne is lépjünk rá).

A fagyvédő réteg és az ágyazat felépítésénél gondoljunk a későbbi felület vízelvezetésére is. Az átlós lej­tés (a hossz- és keresztirányú lejtés­ből származó, eredő lejtés) ne legyen kevesebb, mint 2,5 % (2,5 cm/m).

Mielőtt a meglévő talajt eltávolítanánk és az alépítmény, valamint a felépítmény anyagát elterítenénk, zsinórokkal jelöljük ki a burkolandó felület határvonalát. A zsinórokat úgy feszítsük ki, hogy azok egyúttal a végleges burkolat magasságát is je­löljék (ügyeljünk a lejtésre). Ezután határozzuk meg a felépítmény, ágyazat és a kövezett réteg együttes vastag­ságát. Ilyen mélyen kell a kifeszített zsinór alatt a tükörnek elhelyezkednie. Amikor az ágyazat elsimítását végez­zük, számítsunk arra, hogy ez a homok­ vagy zúzottkő réteg a burkolat vibrá­ciós tömörítése során 1-2 cm-rel tömörödik.

Burkolás 1

Ha a burkolatot szürke beton burkolóelemekből készítjük, a vásárláskor ugyan pénzt takarítunk meg, burkolatunk hangulata azonban inkább autóparkolóhoz illik, nem pedig egy kerthez.

Burkolás 2

Ez a kép viszont azt bizonyítja, hogy a szürke bur­kolat is lehet eleven és egyedi hatású. Az ilyen elemek ugyan kissé drágábbak, a burkolatban azonban sokáig örömünket leljük.

Burkolás 3

Vörös beton burkolóelem, amely különböző formátu­mokban kapható és gyakori előfordulásának ellenére semmit sem veszített vonzerejéből.

Burkolás 4

Az érdes-durva felületű és szabálytalanul tört szélű beton burkolókő úgy néz ki, mint a terméskő. További előnye: az érdes felületen kisebb a csúszásveszély.

Burkolás 5

Ez a burkolattípus időtlen, reprezentatív és szabály­talan éleinek köszönhetően kissé rusztikus is.

Burkolás 6

Az utakhoz és teraszokhoz alkalmazható, nagy felületű lapok óriási választékban kaphatók.

Burkolás 7

A burkolótégla természetes színei kellemes hangu­latot teremtenek. Ezzel az anyaggal megteremthető a lakótér és a kert közötti, észrevétlen átmenet.

Burkolás 8

A macskakövek lerakásához a kövek szabálytalan felülete és különböző méretei miatt sok tapasztalatra van szükség, csak így tudunk sík felületet készíteni.

Burkolás 9

Gyakran előfordul, hogy a kertépítés idejére a kassza kimerül. Ilyenkor az utakat és a parkolóhe­lyeket homokos kaviccsal (sóderrel) teríthetjük le.

Rétegek

A burkolóelemek alatti rétegek

A burkolóelemek alatti rétegek: alépítmény, felépít­mény, ágyazat.

Itt a termett talaj alkotja az alépítményt

Itt a termett talaj alkotja az alépítményt. A talaj termőrétegét azonban maradéktalanul távolítsuk el.

Ebben a példában a burkolat felszínének olyan magasra kell kerülnie, hogy alépítmény céljára…

Ebben a példában a burkolat felszínének olyan magasra kell kerülnie, hogy alépítmény céljára…

Felépítmény

…először földet kell elteríteni, majd tömöríteni. Erre kerül azután a fagyvédő réteg (felépítmény).

A burkolómunkák kiindulási állapota

A burkolómunkák kiindulási állapota. A fagyvédő réteg részben már a helyére került. A további tennivalókat ebben a fejezetben, négy példán mutatjuk be.

A burkolat alakját bebetonozott szegélykövek jelölik ki

A burkolat tartósan jó minőségéről az alépítményen és a felépítményen kívül a burkolt felület szegélyei gondoskod­nak. A külső szegélyt alkotó elemeket vagy betonágyba kell fektetni, vagy egy oldalt elhelyezkedő betonsávval kell megtámasztani, nehogy a szélső bur­kolóelemek a terhelés hatására oldal­irányban kiforduljanak.

Az ehhez használható beton receptje: 5-6 térfogat­rész kavicsot (szemcseméret 0/32) 1 térfogatrész cementtel (CEM 32,5) és annyi vízzel keverünk össze, hogy kemény legyen. A betont hordjuk a he­lyére és a burkolóelemeket a kitűző­ zsinór mentén, vízmértékkel állítsuk be. Ha meleg van. a betonágyat azon­nal takarjuk be földdel. A munka további részeire vonatkozó tudni­valókat a következő oldalakon találjuk meg. Kocsi behajtóknál és a rézsűk környékén jobb oldalirányú meg­támasztást adnak a speciális beton szegélyelemek, amelyek sok beton burkolóelem-családhoz színben is illő kivitelben kaphatók. Inkább ezeket használjuk.

Azokhoz a felületekhez, amelyeken autó is jár, pontosan ugyanolyan alépít­ményt, felépítményt és ágyazatot kell készíteni, mint a gyalogutakhoz vagy teraszokhoz. Csak különösen nagy terhelésnél (pl. teherautó-forgalom) kell erősebb alapról gondoskodni. Ebben az esetben a burkolómunkák kivitelezését bízzuk szakcégre.

Burkolat alakja 1

A föld kiemelése előtt feszítsük ki a szegélykövek helyzetét kijelölő zsinórokat.

Burkolat alakja 2

A szegélyköveket rakjuk betonágyba, nehogy a burkolókövek oldalt…

Burkolat alakja 3

…kiforduljanak. Betonlapok esetén a megtámasz­táshoz oldalt elhelyezett betonsávok is elegendők.

Burkolat alakja 4

Kocsi behajtóknál és a rézsűk környékén speciális beton szegélyelemeket érdemes alkalmazni.

Beton burkolóelemek: egyszerűen lerakhatók és olcsók

Két első példánkban azt mutatjuk meg, hogyan kell beton burkoló­elemekből utat, beton burkolólapokból pedig teraszt készíteni.

A burkolómunkák is a tervezés­sel kezdődnek. A helyszín­rajzra vázoljuk fel a burko­landó utak és felületek elhelyezkedését (az utak minimális szélessége 75 cm legyen). Ezután döntsük el a lerakásnál alkalmazandó mintázatot. Különösen egyszerű lesz a dolgunk, ha fél burkolóelemmel eltolt futósoros kötést választunk. A nagy felületek vagy hosszú utak könnyen egyhangúvá vál­hatnak, ezért a „stratégiai pontokon”, pl. útelágazásoknál vagy a ház bejárati pihenőjénél a változatosság kedvéért helyezzünk el köröket vagy legyezőket (l. a jobb oldalon bemutatott lerakási mintákat).

A tervezés befejezése után rendel­jük meg az anyagot: a burkolóeleme­ket, valamint a felépítményhez és ágya­zathoz szükséges sódert és homokot.

A választott lerakási mintából pró­baképpen, szárazon rakjunk ki egy nagyjából 1 m2-es területet és ezen az „élethű modellen” ellenőrizzük, hogy elégedettek vagyunk-e a látvánnyal. Ilyenkor még a terveket is módosítani lehet.

Ezután lássunk munkához

A leg­egyszerűbb, ha földmunkagépet kölcsönzünk és azzal a talajt olyan mélyen eltávolítjuk, hogy a tükör a burkolat vég­leges felülete alatt mintegy 30-40 cm-re legyen. A kiemelendő réteg mély­sége a választott burkolóelemek vas­tagságától, továbbá a fagyvédő réteg és az ágyazat együttes vastagságától függ.

A leg­egyszerűbb, ha földmunkagépet kölcsönzünk és azzal a talajt olyan mélyen eltávolítjuk, hogy a tükör a burkolat vég­leges felülete alatt mintegy 30-40 cm-re legyen. A kiemelendő réteg mély­sége a választott burkolóelemek vas­tagságától, továbbá a fagyvédő réteg és az ágyazat együttes vastagságától függ.

A nem teherbíró talajrétegeket szin­tén el kell távolítani. A kiemelt munka­árok tükrén készítsük el a burkolt felület oldalirányú szegélyezéséhez szükséges betonalapot, majd kitűző zsinór mentén ágyazzuk bele abba a szorosan egymás mellé tett elemeket. A szegélyköveket gumikalapáccsal, óva­tosan ütögessük helyre és hozzuk azo­kat egy síkban fekvő, azonos szintre.

A szemben lévő szegélyek közti távolságot úgy válasszuk meg, hogy azt lehetőleg egész elemekkel lehessen kitölteni. Ezt még fél burkolóelemmel eltolt futósoros kötés esetén is, lega­lább minden második sorban biztosí­tani lehet.

A felépítmény készítésénél ügyeljünk a megfelelő lejtésre

A következő lépés a teherhordó és fagyvédő réteget alkotó homokos ka­vics (sóder) elterítése (szemcseméret 0/32). Sík terepen legalább 2,5 cm/m lejtést alakítsunk ki. Hosszú utaknál a legmagasabb pontot az út közepére vagy útelágazásokhoz tegyük. A vizet oldalirányban is el lehet vezetni. A lej­tést mindig úgy alakítsuk ki, hogy az esővizet az épülettől távolodva lehes­sen elvezetni.

A homokos kavicsot (sódert) gereblyével egyengessük el, majd tömörít­sük. Erre a célra kölcsönözzünk egy lapvibrátort. Az így előkészített teher­hordó rétegre terítsük el a homokot vagy zúzott követ (ez lesz a burkolat ágyazata) és szintezőléc vagy egyenes deszka segítségével készítsük el a tük­röt, amelyet már nem szabad tömörí­teni és rálépni is tilos. A lehúzáshoz használt szintezőlécet az oldalt elhe­lyezett vezetőlécek mentén toljuk vég­ig, ez utóbbiakat a véglegesnek szánt eséssel kell elhelyezni.

Az ágyazatot olyan magasra készít­sük, hogy a burkolóelemek az oldalt elhelyezett szegélyelemeknél 1-2 cm-rel magasabbra kerüljenek. A burkolat a burkolt felület vibrációs tömörítése során pontosan ennyivel fog süllyedni. Ezután elkezdhetjük a burkolat lera­kását. Az első elemeket ott rakjuk le, ahol az anyagot tároljuk. Az elemeket úgy helyezzük el, hogy az átmenő fuga a járófelületre merőleges legyen. A fu­ga szélessége egyébként az adott bur­kolóelem típusától és alakjától függ (vegyük figyelembe a gyártó ajánlásait).

A burkolat lerakásakor mindig a már elhelyezett köveken, arccal a még üres ágyazat felé térdeljünk.

Fontos, hogy színes burkolóelemek­nél egyidejűleg mindig több csomagból dolgozzunk, hogy harmonikus színke­veredést kapjunk.

Jó tanács

Érdemes tudni: Sok burkolattípushoz egy tömbből kialakított lépcsőfokok is kaphatók. Ezek betonhasábok, amelyeket so­vány betonból készített alapba kell berakni. Ez a lépcső építését nagyon meggyorsítja, a munka azonban a lépcsőfokok elképesztő tömege miatt (az 1 m széles lépcsőfok tömege kb. 130 kg) rendkívül megerőltető. Pél­dánkban a lépcsőpihenő kirakását odaillő burkolóelemekkel végeztük.

Beton burkolása 1

A munka megkezdése előtt válasszuk ki a lerakási mintát. Választhatjuk a kiegyensúlyozott hatású futósoros kötést,…

Beton burkolása 2

…de különböző formátumú elemekből játékosabb mintákat is kirakhatunk.

Beton burkolása 3

A kör alakú minták lerakása nagyobb gyakorlatot igényel, mint a burkolóelemek egyenes vonalú elhelyezése.

Beton burkolása 4

Ez a kiinduló állapot: a szegélyelemek már betonba vannak rakva és be is vannak állítva.

Beton burkolása 5

Ezután fejezzük be a fagyvédő réteg leterítését és a felületet lapvibrátorral tömörítsük.

Beton burkolása 6

Erre terítsük rá az ágyazatként használt homokot vagy kőzúzalékot, és állítsuk be a vezetőléceket.

Beton burkolása 7

Az ágyazatot lehúzó deszkával simítsuk el, de ne tömörítsük.

Beton burkolása 8

A gyártó által megadott fugaszélességet betartva rakjuk le a burkolóelemeket.

Beton burkolása 9

A fugákat kvarchomokkal töltsük ki, a felületre szórt homokot többször ide-oda seperve juttatjuk be az elemek közé.

Beton burkolása 10

A vízáteresztő, környezetbarát burkolatot finom szemcsés kőzúzalékkal fugázzuk.

A kész felületet deszkákkal védjük

Ha megrakott talicskát kell a friss, még nem tömörített burkolaton végig­tolnunk, annak útját rakjuk ki vastag pallókkal, hogy a terhelést kellően elosszuk. így elkerülhetjük egyik-másik elem egyenlőtlen besüllyedését. A le­rakás közben elkerülhetetlen járkálás hatásától a kész felületeket zsaludesz­kákkal is megvédhetjük.

Időnként ellenőrizzük a fugaképet, hogy a fugák egyenesen, hullámvo­nalak nélkül fussanak. Előfordulhat, hogy be kell állítani az elemeket: tegyünk a burkolat szabad homlok­oldalához egy deszkát és a „szökevé­nyeket” óvatos kalapácsütésekkel térít­sük vissza a helyükre.

A körök és legyezők lerakása gyakorlatot igényel

Gyakorlat teszi a mestert. Aki az első négyzetmétereket lerakta, annak már van rutinja. Innen már nincs messze, hogy esetleg „legyezőt” vagy „kört” készítsünk. Lazán lerakott köveken lépdelve menjünk be a kör közép­pontjába. Többször is ellenőrizzük ennek helyzetét, majd egy kerek burkolóelem lerakásával rögzítsük. A gyűrűkben lerakott, ék alakú elemek egyre nagyobb köröket alakítanak ki. Az elemeket ne csigavonalban (végtelenítve), hanem mindig zárt körökben rakjuk le.

A burkolóelemek legyező alakban való elhelyezése elvileg ugyanígy tör­ténik, de még több gyakorlatot igényel.

A körök és a legyezők lerakásának megkönnyítésére egyes gyártók idővel elkorhadó sablonokat is forgalomba hoznak, amelyeket egyszerűen az ágya­zatra kell leteríteni. Az elemeket pon­tosan a kijelölt helyre kell rakni. A már kész burkolathoz illeszkedő átmeneti darabokat utoljára készítjük el. Az ele­meket vágótárcsával (védőszemüveg, kesztyű és porvédő maszk viselése kötelező a művelet közben) vagy a kölcsönözhető hidraulikus kőtörővel lehet méretre vágni.

Amikor a teljes felület (az összes illeszkedő darabbal, körrel és legye­zővel együtt) készen van, kezdődhet a behomokolás. A burkolatot ugyan keskeny hézagokkal raktuk le, járás közben azonban jól érezhető, hogy egyik-másik elem billeg. A felület sta­bilitását a hajszálvékony fugák kitöl­tése adja meg. Ehhez száraz időben sepergessünk többször ide-oda a felü­leten száraz, mosott kvarchomokot, míg az összes hézag el nem tömődik. Ezután tegyünk műanyag kötényt a lapvibrátor acéltalpa alá és lépésről lépésre haladva menjünk végig vele a felületen.

Jó tanács

Szegélyező paliszádok

Ha az oldalirányú szegélyezést beton­paliszádokkal akarjuk megvalósítani, ezeket legalább hosszuk egyharmadá­val be kell ásnunk a földbe (a burkolat kész felületének felső szélétől mérve). Az árkot olyan mélyre ássuk, hogy a cölöpök alá még egy kb. 20 cm vastag betonréteget is el lehessen helyezni (a cement és kavics aránya 1 : 6 le­gyen). Jelöljük meg zsinórral a későb­bi felület széleit, szakaszosan töltsük be a betont az árokba és (zsinór men­tén beállítva) helyezzük el az első cö­löpöket.

Szegélyező paliszádok
Ezután néhány lapát beton­nal oldalirányban erősítsük meg a paliszádsornak ezt az első kis darab­ját. Ügyeljünk arra, hogy a már beállí­tott paliszádok helyzete a következő cölöpök beépítése következtében ne változzon meg. A burkolómunkát akkor kezdhetjük, amikor a beton már megkötött. Ha rétegvízre kell számíta­nunk, a paliszádsor talpa mellé a külső oldalon dréncsövet kell elhelyeznünk (l. a rajzot).

A terasz lapokból kirakott burkolatának ágyazatát nem kell pontosan síkba hozni

A másodiknak bemutatott burkolat betonlapokból készült. A felépítményhez újrahasznosított kavicsot (fagyvé­dő réteg) és zúzott követ (ágyazat) használtak. A kavicsot tömörítették, a zúzott követ viszont csak lazán terítet­ték el.

Az előző példánkban szereplő burkolat lerakásával ellentétben ezt az ágyazatot nem kellett pontosan síkba hozni. A lerakást végző építkező ugyanis darabonként, gumikalapáccsal állította be a lapok végleges magasságát. Ha a lap túl mélyre került, egy ügyes fogókészülék segítségével fel­emelte és némi zúzott követ tett még alája. A fugákat végül homokkal töltötte ki.

Még a lapok lerakásának megkez­dése előtt el kellett helyezni a vízel­vezető folyókát. A lapok lejtését ugyan annak figyelembevételével alakították ki, hogy a víz a háztól elfelé folyjék, a terasz legalsó pontja után azonban egy felfelé irányuló lejtő kezdődik, a te­raszt ugyanis szél és belátás ellen védve, egy teknőben helyezték el.

A megoldást ugyanolyan, ráccsal lefedett, előre gyártott betonfolyókák alkalmazása jelentette, mint amilyene­ket garázsok bejáratánál és autóparkolókban szoktak használni. A folyókaelemeket 15-20 cm vastag betonalapba fektették bele, majd bekötötték az esőcsatorna ejtőcsövébe.

Terasz 1

A terasz felépítményéhez újrahasznosított kavicsot terítettek el és azt tömörítették.

Terasz 2

A lapok végleges elhelyezése előtt a teraszhoz csatlakozó, emelkedő terepszakasz miatt…

Terasz 3

…betonalapon elhelyezett vízelvezető folyókát kellett beépíteni.

Terasz 4

A vízelvezető folyókát az ereszcsatorna ejtőcsövébe kötötték be.

Terasz 5

A lazán elterített zúzottkő ágyazatban egyenként állították be a lapok helyzetét.

Terasz 6

Szintezőléccel állandóan ellenőrizni kellett, hogy a keletkező felület sík legyen.

Terasz 7

Ha egy lap túl alacsonyra került, azt újra ki kellett emelni és némi zúzott követ kellett alászórni.

Terasz 8

A fugákat végezetül zúzott kővel vagy homokkal lehet kitölteni.

Kerti bútorok

A terasz elkészült, kirakhatok a nyugágyak és a kerti bútorok. Vagy szívesebben foglalkoznánk inkább az első növények elültetésével?

A természet színei

Az ellentétek szerencsés párosí­tása a harmónia és tökéletesség benyomását kelti. A burkolótégla használata a kertek kialakításában ezt kétféle értelemben is alátá­masztja: a zöld és piros komplementer színek találkozásához a vadon növő növények és a precí­zen lefektetett, derékszögű bur­kolóelemek kontrasztja társul.

A burkolótégla mindegyik épí­tészeti irányzathoz illik. Nem kell a háznak feltétlenül tégla­burkolattal rendelkeznie ahhoz, hogy téglával burkolt utakkal és felületekkel vegyük körül. Még a hűvös eleganciájú, modern villák körül is a szó mindkét értelmében a természetbe vezető ösvé­nyeket lehet készíteni a meleg, vörös vagy sárgás-bézs árnyalatú burkola­tokkal.

A burkolótégla lerakásának megkez­dése előtt tekintsük át a különböző lerakási mintákat, mert azok egészen alapvető módon meghatározzák az összképet. A beton térburkoló elemek­hez hasonlóan a burkolótéglát is sokféle formátumban lehet kapni. A leg­gyakrabban a derékszögű elemeket választják, igaz, hogy már ezekkel is nagyon sokféle lerakási mintázatot meg lehet valósítani.

Ha még nincs kellő tapasztalatunk a burkolóelemek lerakásában, válasszuk a halszálka-, átlós, futósoros vagy parkettakötést. A gyakorlottabbak a derékszögű min­tázatok mellett íves, lekerekített vagy kör alakú mintákkal is próbálkozhat­nak. Ha idomelemeket is felhaszná­lunk, ezeket szeszélyesen kanyargó utakkal egészíthetjük ki. Mindig ér­demes megfigyelni már lerakott bur­kolatokat. Néhány hasznos ötletet a szomszédos oldalon található példák kapcsán is szerezhetünk.

Mérjük fel az épület arányait és ezeket ismételjük meg pl. a terasz alak­jában – ezzel még jobban hozzájárul­hatunk ahhoz, hogy a ház és a kert kapcsolatát sikeresen teremtsük meg.

Az első lépés: homokos kavics és homokalapozás

A burkolótéglák lerakása is a teher­viselő rétegek, azaz az alépítmény, a felépítmény és az ágyazat felépítésével kezdődik, csak ezután következhet a tulajdonképpeni burkolómunka.

Először a meglévő talajt távolítsuk el, olyan mélyen, hogy a majdani bur­kolat felszíne alatt kb. 40 cm-re sík felületet kapjunk. Élére állított burko­lótégláknál ez még néhány cm-rel több is legyen. Különösen fagyveszélyes vi­dékeken, pl. a középhegységek maga­sabb fekvésű területein akár 15 cm-rel mélyebbre is le kell ásni.

Már a termett talaj eltávolításakor ügyeljünk arra, hogy a burkolandó te­rületnek a háztól a kert felé enyhe lej­tése legyen (legalább 2,5 cm/m lejtés).

Ha a terepen korábban meglévő mélyedéseket kell feltölteni (pl. a ko­rábbi építési munkagödör helyére kerülő teraszhoz), akkor a feltöltés­hez használt anyagot (többnyire kiter­melt földet) rétegenként (célszerűen 40-50 cm-enként) az állékonyság eléréséig tömöríteni kell. Így meg­kapjuk a későbbi burkolat alépítmé­nyét (a tükröt).

A terasz vagy az út széleit, ül. a lép­csőfokokat kitűző zsinórokkal jelöljük meg. A sarokpontokon vasrudakat ver­jünk be a földbe és a zsinórokat ezekre a rudakra feszítsük ki.

Először betonaljzatba helyezve a szegélyelemeket állítjuk be. Mutatós burkolatot kapunk, ha a szegélyt alkotó téglákat élükre állítva, a felületre kerülő elemeket viszont fektetve helyezzük el. Az élére állított elemek­ből készített szegély ugyan némileg több anyagot igényel, de az összkép tet­szetősebb lesz.

A szegélyelemeket földnedves be­tonból készített ágyazatba erősítjük, 3-8 mm-es fugákkal. Szintvonalzóval rendszeresen ellenőrizzük az elemek egyenletes magasságát, a szegély egye­nes vonalát kitűző zsinórral jelöljük ki.

A felület munkálatai előtt a szegély betonágyazatának kellően meg kell kötnie, ezért azt legkorábban egy nap elteltével kezdhetjük el.

Jó tanács

Érdemes tudni:

A burkolótégláknál technológiai okok miatt a keskeny hosszú oldalak egyike érdes. Ha tehát az elemeket élükre állítjuk, ügyeljünk arra, hogy ez az oldal alulra kerüljön (felső kép). Behomokolás előtt pedig ellenőrizzük, hogy a fugák egyforma szélesek-e. Ilyenkor vakolókanállal még nagyon egyszerűen korrigálhatjuk a fugaki­osztást (alsó kép). Ezt a kiigazítást azonban ne vigyük túlzásba. A burko­lótégla végtére is természetes burko­latnak számít, amely nyugodtan lehet egy kissé szabálytalan.

Burkolás
Burkolat 1

A halszálkakötésnél a burkolóelemeket nem egy vonalban, hanem egymásra mindig merőlegesen helyezzük el. A következő oldalakon bemutatott példánkban ennek elkészítését ismertetjük.

Burkolat 2

Gyakran találkozunk a futósoros kötéssel. A lerakás­nak ezt a módját válasszuk akkor, ha a környező épí­tészeti kialakítás már önmagában is erősen tagolt.

Burkolat 3

A parkettakötésnél két irányban is hosszú, egyenes fugákkal van dolgunk. Fontos, hogy minden egyes elemet pontosan helyezzünk el.

Burkolat 4

Természetesen fantáziánkat burkolótégla használata esetén sem kell gúzsba kötnünk: főleg a nagy felüle­teket célszerű kis „intarziák” elhelyezésével fellazí­tani, ezeket a becsempészett „idegen” anyagok…

Burkolat 5

…még jobban „feldobhatják”. Kellő tapasztalat nél­kül esetleg túl „vad” lerakási mintákat próbálunk megvalósítani. Érdemes előzetes tervet készíteni vagy a szomszédoknál található példákat szemügy­re venni.

Burkolat 6

Mérjük fel az épület arányait és pl. a tetőformát is­mételjük meg a terasz alakjában – ezzel még jobban megtervezhetjük a ház és a kert kapcsolatát.

A burkolás lépései

A burkolás lépései 1

A munka előkészítése: a szegélynek készítsünk betonalapot.

A burkolás lépései 2

Ennél a példánál a szegélyelemeket élükre állítva helyeztük el és oldalt betonnal támasztottuk meg.

A burkolás lépései 3

A szegély elkészítése után homokos kavicsot vagy kavicsot terítettünk el a burkolandó felületen…

A burkolás lépései 4

…és lapvibrátorral tömörítettük, míg a teljes teherbíró-képességet el nem értük.

 A burkolás lépései 5

Ezután az ágyazathoz való homokot vagy kőzúzalékot hordtuk fel, lapáttal elterítettük és…

A burkolás lépései 6

… a vibrátorral enyhén előtömörítettük. Itt már figyelembe kell venni a tervezett lejtést.

A burkolás lépései 7

Állítsuk be a lehúzóléc vezetősínjeit. A zsinór a bur­kolat…

A burkolás lépései 8

…végleges felületét jelöli. Húzzuk le az ágyazatot. Az ágyazóréteg vastagsága legfeljebb 5 cm legyen.

A burkolat a vibrátoros tömörítés hatására 1 cm-nyit süllyed

A következő réteghez (vagyis a felépít­ményhez) jó néhány köbméter kavicsot vagy homokos kavicsot meg kell moz­gatnunk: az anyagot el kell teríteni, majd a lapvibrátorral tömöríteni kell. Ügyeljünk arra, hogy ez a réteg min­denhol nagyjából ugyanolyan vastag legyen, így elkerülhetjük a különböző mértékű ülepedést.

A fenti munka végén a fagyálló réteg és a végleges felület között még annyi helynek kell maradnia, hogy ott a 3-5 cm vastag homokágyazat és maga a burkolóelem elférjen.

Hordjuk fel a burkolat ágyazatát: terítsünk el zúzalékhomokot, kőzúzalékot vagy 0/5 szemcseméretű homokot és ezt a réteget esetleg enyhén tömörít­sük is (ez javítja a lerakási felületet). Ezután az ágyazat végleges magasságát meghatározó vezetősíneket helyezzük el, amelyeken majd a lehúzólécet fog­juk vezetni.

Keskeny felületeknél vagy kerti utaknál a szegélyperem egyúttal a le­húzóléc magassági vezetésére is felhasz­nálható. Az ágyazat magasságának be­állításakor vegyük figyelembe a burko­lóelemek vastagságát és lejtését, továb­bá arra is számítsunk, hogy a burkolat a vibrátoros tömörítés hatására 1 cm-nyit ülepedni fog. Ezzel a munka elő­készítő fázisa befejeződött. A felület ezután sorra kerülő burkolása nagyon gyorsan megy, és ha az előkészületeket gondosan hajtottuk végre, optimális eredménnyel kecsegtet.

Ha azt akarjuk, hogy a fugák egye­nesek legyenek, az első perctől kezdve kitűző zsinórok mentén dolgozzunk. Derékszögű lerakásnál ez egyszerű, mert pl. a ház vonalaihoz vagy a te­lekhatárhoz tudunk igazodni. Átlós fektetés esetén viszont többször is mér­jük le, hogy mindenhol pontosan megvan-e a 45°-os szög.

Most aztán már tényleg a burkoló­téglákon a sor. Példánkban az épít­kezők a halszálkakötést választották, amely a derékszögű lerakás miatt nem különösen nehéz. A burkolóelemek az egyik oldal felől elindulva, egymástól 3 mm-es távolságban kerültek a gon­dosan előkészített ágyazatra.

Erre a fugaszélességre két ok miatt van szük­ség: egyrészt eltünteti a burkolóelemek közti, elkerülhetetlen méreteltérése­ket, másrészt kijelöli azt a minimális fugaszélességet, amely lehetővé teszi, hogy a fugákat később teljesen homok­kal töltsük ki. Ez adja meg a burkolat szükséges stabilitását. A vízszintes erő­ket károsodás nélkül ugyanis csak a jól kitöltött fugák képesek átvinni. A burkolótéglákat „keresztben össze­keverve” rakjuk le, azaz egyidejűleg mindig több csomagból dolgozzunk.

Amikor a lerakással nagyjából 1 m-rel tovább értünk, ellenőrizzük a fugák irányát is, ezeknek a kifeszített kitűző ­zsinórokra merőlegesnek kell lenniük. A szükséges korrekciókat azonnal hajt­suk végre.

A kiegészítő és illesztődarabokat a lerakás közben folyamatosan, azonnal helyezzük el. Ha mód van rá, és tudjuk a szükséges méreteket, előzetesen készítsünk el néhány illesztődarabot. A bonyolultabb alakzatokat és a ferde vágásokat egyszerre, utólag készítjük el. Ezek helyét először üresen hagyjuk. Lerakás közben a már lerakott felüle­ten álljunk vagy térdeljünk, arccal a még üres ágyazat felé.

Nehogy az egyes burkolóelemek eltolódhassanak, az elemeket időnként véglegesen állítsuk be és azokat a fugák részleges meg­töltésével rögzítsük. Amikor az összes burkolóelemet lerak­tuk, a fugákat kitölthetjük az ágyazat­hoz illeszkedő fugázóanyaggal. Zúzott kőhöz tehát zúzott kő, homokhoz ho­mok tartozik. Nem engedhető meg, hogy a fugázóanyag leperegjen az ágyazatban esetleg található üregekbe, mert így a burkolat elveszíti stabilitását. Ha ilyen esettel találkozunk, az érintett burkolóelemet óvatosan vegyük ki. az ágyazatban lévő üreget töltsük ki és gondosan tömörítsük (előtömörítés). Ezt követően tegyük vissza az elemet és ismételjük meg a fugázást.

Még jobb lesz a burkolat stabilitása, ha a fugázóanyagot víz hozzáadásával beiszapoljuk. Ne alkalmazzunk azon­ban túl sok vizet, mert az ágyazat fel­puhul. Ezután a felesleges homokot vagy zúzott követ seperjük le a felü­letről.

Felület burkolása 1

Keskeny felületeknél vagy kerti utaknál a szegély egyúttal a lehúzóléc magassági vezetésére is felhasználható.

Felület burkolása 2

A kitűző zsinórok pontosan meghatározzák a fugák későbbi helyzetét. Még…

Felület burkolása 3

…halszálkakötésnél is, ahol pedig a fugák nem mennek megszakítás nélkül végig, a zsinórokhoz igazodunk.

Felület burkolása 4

Időről időre a zsinórokra merőleges fugákat is ellenőrizzük.

A kiegészítő és illesztődarabokat a lerakás közben folyamatosan, azonnal helyezzük el

A kiegészítő és illesztődarabokat a lerakás közben folyamatosan, azonnal helyezzük el.

Felület burkolása 6

Ferde lerakás: gyakran ellenőrizni kell a szöget (itt 45°).

Felület burkolása 7

Burkolótégla lerakása közben mindig a már „kész” felületen térdelünk.

Felület burkolása 8

Azokat az illesztődarabokat, amelyeket ferdén kell levágni, utólag készítjük el. Csak így lehet megoldani, hogy az elemek pontosan illeszkedjenek a szabadon maradt helyre.

Burkolás 1

Ezen a képen jól látható, hogy a szélső elemek éppen egy „hajszálnyira” a szegélyek előtt helyezkednek el. Ez az eredmény természetesen csak úgy érhető el, ha a szegélyelemeket maximális pontossággal állítják be.

Burkolás 2

A filigrán illesztő elemeket (mint itt ez a kis átlós elem) vágótárcsával vagy kőfűrésszel vágjuk méretre.

Méretre vágás

Az elemek méretre vágásánál ügyeljünk arra, hogy a fugáknak is maradjon hely.

Fugázás

A fugákba most annyi kvarchomokot töltsünk, hogy azok nagyjából félig teljenek meg.

Fugázás

Ha az ágyazat zúzott kőből készült, akkor a fugákat is zúzott kővel kell kitölteni.

Fugázás

A következő lépés a fugázóanyag beiszapolása.

Tömörítéskor a rögzített szegélytől a közép felé dolgozzunk

Most lapvibrátorral tömörítsük az egész felületet. Ennek során a vibrátort a rögzített szegélytől a közép felé moz­gatjuk.

A vibrátor rezgő tömegét kis, de leg­feljebb közepes frekvenciára állítsuk, nehogy szétrázza a fugakiosztást. Az is fontos, hogy a vibrátor alsó oldalát olyan bevonattal lássuk cl. amely védi a burkolatot („gumipapucs”).

A felület most már készen is van. A végleges használatba vételig azon­ban várjunk még néhány napot, és a felületet még egy párszor szórjuk be fugázóanyaggal. Ennek hatására a fugák teljesen megtelnek és a burkolat elnyeri optimális szilárdságát.

Hogy az új terasz felavatásáig tartó idő se teljen el hiába, a burkolóelemek maradékából gyorsan készíthetünk egy kerti grillsütőt. Ennek részletes leírása a következő két oldalon található.

Jó tanács

Érdemes tudni: A burkolótégla jó minőségű agyagból készül és azt 1100 °C-nál nagyobb hőmérsékleten, a szinterezésig ége­tik. A hagyományos téglalap mellett léteznek négyzet, háromszög, sok­szög alakú és lekerekített sarkú ele­mek is. A laposan lerakott burkoló­téglák vastagsága kerti utaknál legalább 4 cm, autóparkolóknál legalább 6,2 cm legyen.

Tömörítés

A behomokolt felületet lapvibrátorral tömörítjük.

Tömörítés

Ha valaki úgy gondolja, a burkolat szilárdságának növelésére a következő fugázási művelethez…

Fugázás

…kétkomponensű fugázóhabarcsot is keverhet. Az anyagokat 10 percig kell keverni.

Fugázás

Az utolsó fugázási művelet. Várjuk meg, amíg a két­komponensű anyag kikeményedik.

A kész burkolatot néhány napig pihentessük

A kész burkolatot néhány napig pihentessük. Azoknál a fugáknál, amelyeket nem kétkomponensű fugázó­ masszával töltöttünk ki, néhány nap múlva ismételjük meg a behomokolást.

Téglából készült kerti grillsütő

Az épület saját kezű felfalazása, a fürdőszoba házilagosan elvégzett csempézése vagy a terasz házilagos burkolása után nem mindig lehet észrevenni, hogy azok egy amatőr munkái. Igazán egyénivé akkor válik a dolog, amikor a derék ezermester, a „ház- és kertépítés” kötelező penzumát maga mögött tudván, végre elengedheti magát. Mi más lenne pedig az ilyen saját készítésű, fantáziadús alkotások elhelyezésére alkalmasabb, mint a szabadidő hasznos eltöltésének színtere, a kert? Készíthetünk pl. egy téglamaradékokból épített grillezőt!

Építkezés után mindig marad némi felhasználatlan anyag. Ha pl. azt látjuk, hogy úgy 30 tér- vagy falburkoló tégla hever szana­szét, azokból gyorsan építhetünk egy kerti grillsütőt és biztosak lehetünk benne, hogy annak az egész környéken nem lesz párja. A tér- és falburkoló téglák hőállóságuknak köszönhetően különösen alkalmasak az ilyen han­gulatos főző- és tüzelőhelyek építő­anyagának.

Mindenekelőtt a helyszínt jelöljük ki. Szélvédett helyet keressünk, nehogy a grillezés illata elárassza a lakószo­bákat vagy a szomszédokat.

Grillezőnkhöz 30 db normál for­mátumú, azaz 24 x 11,5 x 7,1 cm (25 x 12 x 6,5 cm) méretű téglára, négy alumíniumprofilra (amelyek a szénlemez és a grillezőrács két-két vezetékét fogják alkotni), valamint a tetőhöz négy köracél rúdra és egy rézlemez darabra lesz szükségünk. És persze némi habarcsra, valamint kavicsra és cementre az alapozáshoz (l. a keretes szövegrészt ugyanezen az oldalon). A példában felhasznált szén­lemez és a grillezőrács ugyan már szép kort megért, de a célnak még kiválóan megfelelt. Valamikor egy tűzhely alkat­részei voltak, amit azonban már régen kidobtak.

Ha a grillező helyet néhány téglasor­ral magasabbra építjük és a fugák közé további alumíniumprofilokat is elhe­lyezünk, akkor a parázs és a grillezőrács közötti távolságot variálni is lehet.

A tömör korpusz falazásával gyor­san végezhetünk: keverjük meg és kb. 10-12 mm vastagon hordjuk fel a habarcsot. Tegyük bele a téglákat és vízmértékkel állítsuk be azokat. Az illesztődarabokat (ezek rendszerint fél téglák) vágótárcsával vágjuk méret­re, de hegyes kalapáccsal is méretre pattinthatjuk azokat. A kicsiny falak gyors felfalazása közben ne feledkez­zünk meg az alumíniumprofilok elhelyezéséről!

Jó tanács

Betonalap a grillezőhöz:

A falazott kerti grillező helynek is sza­bályos alapra van szüksége. Az ilyen, aránylag kis alapterületű betonaljzatot házilag is nagyon egyszerűen el lehet készíteni. Mindenekelőtt a „munkagödröt” ássuk ki. Az építmény talap­zata a határoló terepszintnél mintegy 50 cm-rel alacsonyabban legyen.

Betonalap a grillhez
A példánkban szereplő, 75 x 50 cm alapterületű grillező hely alapjához mintegy 200 L betonra van szükség (ez 3-4 tele talicskának felel meg). Ha valaki úgy gondolja, az alapot egy megmaradt acélháló darabbal vasal­hatja is (ez azonban nyugodtan el is hagyható). Az alap elsimítása után az első téglasort közvetlenül a még friss betonba fektetjük bele (alsó kép).

Védelem az időjárás ellen: a tető a grillre

Amikor a habarcs teljesen megkötött, készítsük el a tetőt, amellyel tűzrakó helyünket némileg még az esőtől is megóvhatjuk. A falba 12 mm-es kőzet­fúróval fúrjuk be a tetőt tartó acélru­dakhoz a furatokat. A furatok legalább 20 cm mélyek legyenek. Ezután óvatos kalapácsütésekkel dugjuk be a rudakat végleges helyükre.

Fogjuk be a rézlemezt, a megfelelő helyeken hajlítsuk meg és helyezzük el a tartó rudakon. 5 mm-es acélfúróval felülről fúrjunk a lemezen át a rudakba furatokat és a réztetőt 4 popszegeccsel erősítsük fel.

Végezetül néhány jó tanács a grille­zéshez: Csak a veszélytelen faszéngyúj­tót használjuk, spirituszt vagy benzint azonban ne. A grillezendő anyagokat tegyük alufóliára vagy speciális grille­ző tálcára. A parázsba cseppenő zsír füstje ugyanis ártalmas az egészségre.

Falazott grillező 1

A falazott grillezőhöz illesztődarabokra is szükség van, ezeket kalapáccsal is méretre lehet pattintani.

Falazott grillező 2

Az alumíniumprofilokat ágyazzuk bele a habarcsba. Ezek a vezetősínek tartják majd a szénlemezt és a grillezőrácsot.

Falazott grillező 3

A tetőszerkezetnek fúrjunk lyukakat a falba.

Falazott grillező 4

Az acélrudakat óvatos kalapácsütésekkel toljuk be a kifúrt lyukakba.

Falazott grillező 5

A tető rézlemeze befogott állapotban nagyon egyszerűen hajlítható.

Falazott grillező 6

Végül fúrjuk ki a tetőt rögzítő popszegecsek furatait.

Falazott grillező 7

Elég a munkából! A kalapácsot és vakolókanalat váltsa fel a kés és a villa. Jó étvágyat!

Falazott grillező 8

Készen van a „tűzhely”. Ha a grillező helyet néhány téglasorral magasabbra építjük, akkor a fugák közé továb­bi alumíniumprofilokat is elhelyezhetünk, és így a parázs és a grillezőrács közötti távolságot variálni is lehet.

Macskakő burkolat

Rómába sok út vezet, a ház bejá­rati ajtajához azonban csak egy. Amikor tehát ennek burkolatáról kell döntenünk, minél több példát nézzünk meg és csak azután vá­lasszuk ki véglegesen az anyagot. Kövessük nyomon pl. az itt követ­kező ismertetést, amely cikksorozatunk burkolással foglalkozó részének utolsó szakasza, és megtudhatjuk, hogyan jön létre terméskő burkolat.

Macskakő burkolat

A kockakő burkolat készítése nem könnyű feladat. Ennek két oka is van: az egyik a kő­tömbök tömege, a másik pedig azok szabálytalan alakja. Ha síknak tekint­hető járda- vagy teraszburkolatot aka­runk készíteni, bizony, nagyon gondos munkát kell végeznünk. Itt bemutatott példánkban a burkolat nagykockakőből készült (ennek élhossza 14-18 cm). Ha ezeket a köveket kiskockakővel kombináltuk volna (élhossza 7-9 cm), akkor a lerakás még bonyolultabbá vált volna. Az ilyen munkákat hagyjuk meg a szakembereknek!

A munka a termőtalaj eltávolítá­sával kezdődik, amelynek eredményeképpen a háztól a kert felé enyhén lejtő, sík felületet kapunk, amely a végleges kőburkolat alatt 40 cm-re helyezkedik el. Erre kerül a homokos kavics (sóder) vagy kavicsalap. A só­dert elterítjük és vibrátorral előtömörítjük.

A felület sarokpontjaiban vas-rudakat verünk le a földbe, ezek közé zsinórokat feszítünk ki. Az íves vonal­vezetésű utak szélének megjelölésére helyezzünk el kockaköveket, ezeket mindjárt a végleges magasságnak megfelelően állítsuk be (a legalább 2,5 cm/m lejtésről se feledkezzünk cl!).

A lerakást a szegélyelemekkel kezd­jük. Ezeket sovány beton ágyazatba (mint példánkban is) vagy akár szára­zon, homokos kavics rétegbe lehet rakni. A köveket gumikalapáccsal úgy állítsuk be, hogy köztük ne keletkezze­nek egyenetlenségek, amelyekben eset­leg elbotolhatunk.

Amikor a szegélyek készen vannak, a köztük lévő felületre terítsünk el ho­mokot vagy zúzott követ és alakítsuk ki a 3-5 cm vastag ágyazatot. A kövek magassága nagyon egyenlőtlen, ezért az ágyazatot nem érdemes sík felületű­re lehúzni. Burkolás közben óvatosan járhatunk is az ágyazaton, mivel minden egyes követ magassági irányban is egyenként kell a felülethez képest be­állítani.

Néha egyszerűen nem sikerül olyan köveket találni, amelyekkel az adott helyzetű szegélyelemek között egyenletes fugaszélességet tudnánk kialakítani. Ha az utolsó fuga túl nagy­ra jött ki, úgy segíthetünk magunkon, hogy az adott sor összes kövét kissé „széthúzzuk” egymástól. Ha az utolsó kő nem fér be a megmaradt helyre, akkor másik, odaillő követ kell keres­nünk, vagy a sor többi kövét kissé össze kell szorítanunk. A fugaszélesség azon­ban 8 mm-nél ne legyen kisebb.

Ezután homokoljuk be a felületet, ennek során a fugákat magasságuk mintegy kétharmad részéig töltsük fel. Vibrátorral (amelynek talpára gumi alátétet erősítettünk) tömörítsük a burkolatot. Végezetül száraz keverék formájában kapható kövezetfugázó habarcsot seperjünk be a fugák közé. majd a felületet óvatosan vizesítsük meg. A keverék megkötése után a kö­vek már nem billegnek, a felület stabil.

Egy másik módszer szerint a fugákat csak homokkal töltjük meg, azok így „nyitva” maradnak és az esővíz a hézagokon át el tud szivárogni.

Kockakő burkolás 1

A kockakő burkolat kavicsalapját elterítjük a tükrön.

Kockakő burkolás 2

Az íves vonalvezetésű utak széleinek megjelölésére egyesével lerakott köveket használunk.

Kockakő burkolás 3

A szegélyelemek lerakása közben folyamatosan ellenőrizzük a végleges helyzetet és a lejtést.

Kockakő burkolás 4

A szegélyelemek elhelyezése után elterítjük az ágya­zatot alkotó homokot vagy zúzott követ.

Kockakő burkolás 5

Ezután az egyik szegélytől a másikig, soronként rakjuk le a burkolóköveket.

Kockakő burkolás 6

A fugák legalább 8 mm szélesek legyenek.

Kockakő burkolás 7

A fugákat kétharmad részig homokkal töltjük ki, majd vibrátorral tömörítjük a felületet.

Kockakő burkolás 8

Végezetül seperjünk be kövezetfugázó habarcsot a fugák közé, majd az egész felületet…

Kockakő burkolás 9

…óvatosan vizesítsük meg. Ha a fugázóhabarcs megkötött, a kövek többé már nem billegnek.

Kockakő burkolás 10

Ha a fugákat habarcs helyett homokkal töltjük ki, az esővíz el tud szivárogni.

Kockakő burkolás 12

Ennek az útnak a szélei nem betonágyban fekszenek: a szegélyelemeket a feltöltött föld tartja a helyükön.

Vízre a gyökereknek is szükségük van

A következő oldalakon mindazt megismerhetjük, amit a talaj­felületek burkolásáról minden felelősségtudattal rendelkező építtetőnek tudnia kellene.

A talajfelületek burkolásával fog­lalkozó számos publikáció azt sugallja, hogy a Nyugat alko­nya fog beköszönteni (utalás Spengler híres könyvére – a ford.), ha sorházunk 10 m2-es teraszát leburkoljuk. Azért ennyire mégsem drámai a helyzet, az viszont kétségtelenül igaz, hogy egy ilyen parányi kertben a növények és állatok szinte már semmi életteret nem találnak, ha még ennek a kis területnek is a negyedét-harmadát a terasz fog­lalja el. Ilyenkor már tényleg minden négyzetméter számít.

Vízre a gyökereknek is szükségük van

Tudnunk kell, hogy a burkolt fe­lületek alatt (ezek közé tartoznak a kövezett teraszok és utak is) az élő szervezeteknek nagyon csekélyek a túlélési esélyeik. A talajfelszín és a mélyebben fekvő földrétegek közti oxigéncsere teljesen meg van bénítva, gyakorlatilag az esővíz sem jut el a ta­lajnak ebbe a részébe.

A természet azonban csak akkor tud működni, ha a talaj esővizet tárol, lebontja a káros anyagokat és átereszti az oxigént. A burkolat ezeket a követel­ményeket nem elégíti ki. Egy kivétel mégis van: a „környezetbarát burko­lat”, amelynek fugái vagy maga a burkolat víz- és oxigénáteresztő.

A burkolt felületek azonban még egy problémát rejtenek magukban: ha az esővíz és a hólé nem tud elszi­várogni, akkor ezek a víztömegek a csatornahálózaton és patakokon át rendszerint a tisztítóberendezésbe kerülnek. A szennyvízcsatornákat az erős esőzés és a hóolvadás időszakosan annyira túlterhelheti, hogy kiöntésre is számítanunk kell, ha esővíztározó medencékkel nem gondoskodunk a lefolyás időbeni elnyújtásáról.

Ezzel a problémával a családi ház tulajdonosa is találkozik. A víz- és csatornadíjak ugyanis a tisztítóberen­dezésekre, esővíztározó medencékre és egyéb vízelvezető létesítményekre fordítandó összegeket is tartalmazzák.

Az esővíz életet ad – de csak akkor, ha nem a lefolyón át távozik

Sok város és község pénzügyi eszkö­zökkel is támogatja azokat a háztulaj­donosokat, akik igazolni tudják, hogy telkük egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben terheli a csatornahálózatot.

Aki tehát környezetbarát burkolat mellett dönt, az egyrészt pénzt takarít meg, másrészt a természettel is jót tesz. Nem árt, ha ezzel a fontos kérdéssel kapcsolatban tájékozódunk az „elszivárgás”, „elpárolgás” és „elfolyás” témakörében.

  • Elszivárgás. Az esővizet és a hóiét a talaj veszi fel, az élőlények így hozzá­jutnak legfontosabb életelemükhöz. Egy másik szempont azonban szin­tén nagyon fontos: a kiszáradás miatt a házat körülvevő talaj összezsugo­rodhat, ennek következtében a házon ülepedési repedések jelenhetnek meg. A vízáteresztő, környezetbarát burko­lattal ezért bizonyos körülmények között az épület súlyos károsodását is megakadályozhatjuk.
  • Az esővíz párolgása a levegő ned­vességtartalmának megfelelő szinten tartása szempontjából fontos. Ha a levegő nedvességtartalma túl kicsi, ennek káros hatásai vannak az ember légútjaira, ugyanakkor mindez a fák és bokrok növekedését is hátráltatja. Az esővizet tehát azért kell a talajban tárolni, hogy az azután lassan tudjon elpárologni.
  • Az aszfaltburkolatú felületek úgy működnek, mint a napkollektorok. Ha süt a nap, a környező légrétegeket annyira felhevítik, hogy azokban a közvetlen környezethez képest nagy hőmérséklet-különbségek keletkeznek. Ilyen környezetben nem lehet kellően kikapcsolódni.
  • Ha a burkolatra kerülő víz elpárolgását vagy elszivárgását lehetővé tesszük, akkor folyókákat sem kell beépíteni. A környezetbarát burkolat alkalmazásával tehát jelentős összeget takaríthatunk meg.

A lefolyási tényező megadja, hogy mennyi víz folyik a csatornába

A beton- és aszfaltfelületek lefolyási tényezője 0,9, azaz a rájuk kerülő víz 90 %-a elfolyik. Ezzel szemben a gyep­hézagos burkolókövek lefolyási ténye­zője 0,4-0,5, a gyepfelületé pedig egyenesen 0,2-0.

A gyepfelület 0,2 tényezője így magyarázható: forró nyári időben, ha a felső, vályog- és agyagtartalmú talaj­rétegek kiszáradtak, egy hirtelen jött, heves eső után a víz közvetlenül a csatornába folyik. Eltart egy ideig, mire a talaj újra felpuhul és képessé válik a víz felvételére. Tudnunk kell, hogy a talaj­ba elszivárgó vízmennyiség nem teljes mértékben a talajvizet növeli. A tárolt víz nagyobb része elpárolog.

Ha így nézzük a dolgot, a gyepfelület nem a legalkalmasabb talajtakaró, amennyi­ben az a célunk, hogy minél több vizet juttassunk a talajvízhez. Ilyen irányú kísérletek azt mutatták, hogy egy víz­áteresztő burkolati rendszer az esővíz elszivárogtatása szempontjából haté­konyabb, mint a gyep, feltéve, hogy az ágyazat és az alatta lévő rétegek szin­tén vízáteresztők. A legfelül elhelyez­kedő burkolt felület ugyanis akadá­lyozza a párolgást. Az esővíz így lassan a talajba tud szivárogni.

Ha az alépítmény (termett talaj, pl. vályog) kevésbé vízáteresztő, akkor a kavics vagy homokos kavics felépít­mény veszi át a víztároló szerepét, de arra azért ügyeljünk, hogy tartós víz­zárványok ne alakuljanak ki. Kedve­zőtlen adottságú alaptalaj esetén ala­kítsunk ki lejtőt, hogy a felesleges vizet elvezessük.

Az alépítményt, felépítményt és az ágyazatot tehát pontosan ugyanúgy kell előkészíteni, amint azt az előző oldala­kon szereplő példákon bemutattuk (te­herhordó homokos kavics réteg: vastag­sága 15-20 cm, szemcsemérete 0/32; ágyazat: vastagsága 3-5 cm. szemcse­mérete 0/3-0/8). Ha környezetbarát burkolatnál a fugákat zúzott kővel tölt­jük ki. mert nem akarjuk, hogy a nö­vényzet megtelepedjen, akkor az ágya­zatot is zúzott kőből kell készíteni.

Felületek vízáteresztő módon való burkolására különböző rendszerek egész sora kapható. Alkalmazhatunk pl. beton térburkoló elemeket, ame­lyeknél műanyag távtartók gondoskod­nak róla, hogy az elemek között a fu­gák mindig egyenlő szélesek legyenek. A távtartók fából is készíthetők, ezek az idők folyamán elkorhadnak és hu­musszá válnak.

Vannak olyan környezetbarát tér­burkoló elemek is, amelyek egyik oldalán távtartó bütyköket képeztek ki.

Azokat a térburkoló elemeket, ame­lyeknek mindegyik oldalára tettek táv­tartó bütyköket, a következőképpen lehet alkalmazni: ha lerakáskor két ilyen távtartó szembe fordítva éppen találkozik, akkor kétszeres fugaszéles­séget kapunk. Ha viszont az elemeket úgy rakjuk le, hogy a távtartók egymáshoz képest el legyenek tolva, akkor egyszeres fugaszélesség jön létre.

A következő változat a letört sarkú burkolóelem. Ha a köveket szorosan egymás mellé rakjuk, a sarkokon kis csatornák jönnek létre, amelyek köz­vetlenül levezetnek az ágyazatba és lehetővé teszik a víz elszivárgását.

Ne feledkezzünk meg a gyephézagos burkolóelemekről sem! Az átlós bordákon biztosabban lehet járni, a nagy­méretű gyepkamrák nagy felületű füvesítést tesznek lehetővé.

Érdekes változat a vízáteresztő elem

Ez a nyitott pórusa burkolóelem képes arra, hogy felvegye a vizet, ezzel lehetővé teszi, hogy számottevő távol­ság nélkül, szoros hézagokkal rakják le. Még ebben az esetben is biztosak le­hetünk abban, hogy az alsó rétegekbe elegendő víz jut le. Lerakáskor ezzel az elemmel szorosan meg lehet közelíteni a növényzet határát, az alá kerülő gyökerek elegendő vízhez jutnak.

Egy meghatározott burkolóelem ki­választása előtt pontosan fogalmazzuk meg a burkolattal szembeni elvárása­inkat és mérjük fel az erre a célra rendelkezésre álló pénzeszközeinket.

  • Olcsó: A közismert gyephézagos burkolóelemek parkolókhoz ugyan jól megfelelnek, de nem túl szépek.
  • Közepes árfekvésűnek tekinthető az olyan burkolat, amely a szokásos bur­kolóelemekből, vízáteresztő fugákkal készül (távtartókkal vagy bütykökkel). A fugákat zúzott kővel töltjük ki. Ha a felület járhatóságra is fontos, ne hagyjunk túl széles fugákat.
  • Árban a legfelsőbb kategóriába esnek, de szó szerint a legtisztább megoldást képviselik a műgyantával kiöntött, vízáteresztő hézagok. A vízáteresztő képesség (a fugák 20 %-os arányát feltételezve) a percenként 16 L-t is eléri.

Bosszantó, ha az apró zúzottkő szemcséket takarításkor kiseperjük a fugákból, de főleg az, ha ezek a szem­csék beszorulnak cipőtalpunk récéi közé. Ha ilyen cipővel bemegyünk a házba, csúnyán összekarcolhatjuk a padlóburkolatot. Jobb ezért, ha vízát­eresztő burkolóelemeket vagy víz­áteresztő fugázóhabarcsot has/nálunk.

Vízáteresztő burkolás 1

A víz csak akkor tud a talajba beszivárogni, ha a burkolat és annak alépítménye vízáteresztő.

Vízáteresztő burkolás 2

A termett talaj vízzáró? Alakítsunk ki lejtést, ez megakadályozza, hogy összegyűljön a víz.

Vízáteresztő burkolás 3

A gyephézagos burkolóelemek a nem túl tetszetős, szürke beton térburkoló elemek „természetbarát” megfelelői.

Vízáteresztő burkolás 4

Ha már mindenképpen szürke, akkor inkább ilyen legyen: sok zölddel a kövek között.

Vízáteresztő burkolás 5

Ezeknek a burkolóelemeknek az egyik oldalán távtartók vannak.

Vízáteresztő burkolás 6

Ha a zúzott kővel kitöltött fugák ennyire szélesek, akkor ugyan sok vizet vesznek fel, de nehéz rajtuk járni.

Vízáteresztő burkolás 7

Ezen a képen jól látható a zúzottköves fugák hátránya: a felület sohasem teljesen tiszta.

Vízáteresztő burkolás 8

A segítséget a vízáteresztő fugázóhabarcs jelenti. Az anyagot kötőszerrel kell…

Vízáteresztő burkolás 9

…összekeverni. Az elegyet addig keverjük, amíg pépes masszát nem kapunk.

Vízáteresztő burkolás 10

A kitöltendő fugák legalább 3 cm mélyek legyenek. A felületet vizezzük meg.

Vízáteresztő burkolás 11

A fugázóhabarcsot gumi tolólappal juttatjuk be a fugákba.

A felesleges habarcsot 20-30 perc múlva egysze­rűen le lehet seperni

A felesleges habarcsot 20-30 perc múlva egysze­rűen le lehet seperni.

Teherhordó réteg

A környezetbarát burkolathoz a teherhordó rétegeket pontosan ugyanúgy készítjük el, mint a többi burkolattípusnál: hordjuk fel és tömörítsük a teherhordó réteget (felépítményt), majd terítsük el azon a homokágyazatot.

Burkolat 1

A burkolóelemeket szoros hézagokkal rakták le. ezért erről a burkolatról nem tételeznénk fel, hogy vízáteresztő. A titok nyitja: maga az anyag nyitott pórusú és így átereszti a vizet és az oxigént.

A szokásos burkolat

A szokásos burkolat (az ábrán téglaburkolat látható), ha azt 3-5 mm fugaszélességgel rakják le, vízáteresztő ugyan, a nagyobb mennyiségű esővíz azonban nem szivárog el elég gyorsan

Burkolat 4

Klinker burkolóelemek is kaphatók vízáteresztő kivitelben („gyephézagos klinker”).

Burkolat 4

A „gyephézagos klinker” mellett más fajták is kaphatók, mint pl. ezek a szivárgó nyílásokkal ellátott elemek.

„Fugázóhabarcs” termőföldből, homokból és zúzott kőből

Ha azt akarjuk, hogy a fugákban megtelepedjenek a növények, az üre­gek kétharmad részét termőtalaj, ho­mok és zúzott kő keverékével töltsük meg. A fűmagokat mindjárt bele is ke­verhetjük ebbe a táptalajba. A fugák­ba azonban később is bele lehet vetni a füvet, fontos, hogy a felületek vibrá­toros tömörítését a fugák kitöltése után végezzük. Csak a beton burkoló­elemeket kell a fugák kitöltése előtt vibrálni.

Gerendákból és bazaltból épített kerti lépcső

Cikksorozatunk burkolással foglalkozó részét egy lépcső ismertetésével fejezzük be, amely a kert két szint­jét köti össze. Átvitt értelemben azonban a következő fejezetbe is átvezet, amely a faanyagnak a kertben való felhasználásával foglalkozik.

Lépcső

A lejtős telkek különböző szin­teken elhelyezkedő útjait és teraszait általában az egyéb­ként is alkalmazott burkolóelemek családjához tartozó, színben összeillő lépcsőfokokkal vagy paliszádokkal le­het egymással összekötni. A példánk­ban szereplő esetben a lépcső kövezett útról egy magasabban fekvő, fával burkolt teraszra vezet. Az átmenetre különösen tetszetős megoldást sikerült találni azzal, hogy a lépcsőben mind a két anyagot alkalmazták.

A lépcső­fokok fatelítéssel impregnált erdei­fenyő-gerendákból készültek. A régeb­ben ilyen célra gyakran alkalmazott vasúti talpfákat ne használjuk (mérge­zők!). A lépcsőfok felületének meg­növeléséhez két-két gerenda közé egy sor kékbazalt kockát raktak. A lépcső­fokok így megnövelt felületének köszönhetően a lépcső nagyon enyhe lej­tésű, ami kerti lépcsők esetén kifeje­zetten kívánatos.

Lépcsőszabály: kétszer a lépcsőfok magassága plusz a szélessége 63 cm legyen

A házakban lévő lépcsők egy-egy foká­nak magassága általában 17-18 cm, a kertben azonban ez legfeljebb 15 cm legyen. Ebből adódik, hogy egy szabad­téri lépcsőfok szélességének legalább 33 cm-nek kell lennie. A számítás alap­ja a „lépcsőszabály”, amely szerint: 2 x magasság + 1 x szélesség = 60-65 cm; középértéknek vegyünk 63 cm-t. Az ez alapján készített lépcsőkön kényelme­sen és biztosan lehet járni.

Lépcsőnk építését azzal kezdjük, hogy az alul lévő kövezett út szintjén vízelvezető folyókát helyezünk el. Ehhez mintegy 30 cm mély árkot ásunk, és abban 12 cm vastag beton­alapot készítünk. Erre az alapra he­lyezzük el azután, kitűző zsinór mentén kellően beállítva, az egyes folyóka­elemeket és a csatornához csatlako­zó összefolyó idomot. A csatornába 100 mm átmérőjű (DN 100) szennyvíz­csővel (KG-cső) csatlakozunk.

Az alsó szint magasságát meghatá­rozó folyóka felülete (kövezett felület) és a faterasz között úgy kell elrendezni a lépcsőket, hogy a fokok magassága azonos legyen. Egy példaképpeni szá­mítás: a magasságkülönbség 1,015 m. Ha ezt 7 fokra osztjuk el, a lépcsőfok magasságára 14,5 cm adódik. Az első lépcsőfokot tehát úgy kell a homokágy­ba beállítani, hogy felülete a folyóka rácsozata felett 14,5 cm-re legyen.

Amikor az első fok végleges helyén van, jöhet a második lépcsőfokot alko­tó gerenda. Ezt úgy helyezzük el, hogy a lépcsőfok szélessége 34 cm, magas­sága ismét 14,5 cm legyen. A fokokat alkotó gerendák között szabadon ma­radt részt bazaltkockákkal töltjük ki, amelyeket egyenként rakunk be a ho­mokágyba és kalapáccsal ütögetünk a helyére.

A lépcsőépítés befejezéséül a foko­kat oldalt habarccsal rögzítjük és le­folyót alakítunk ki, amelyet szintén bazaltkockákkal burkolunk. A fugákat speciális fugázóhabarccsal töltjük ki.

Jó tanács

Érdemes tudni: Ha terméskővel burkolt utat ugyan­ilyen terasszal kötünk össze, akkor a lépcsőfokokat is terméskőből kell készíteni. Az anyagot azonban nagyon körültekintően válasszuk ki, hogy a lépcsőn veszélytelenül lehessen majd járni.

A lépcsőfokok alá homokos ka­vicsból (15-20 cm vastag teherbíró réteg) és homokból álló alépítményt kell készíteni. A lépcsőfokok rendkívül nehezek, ezért lerakásukat legalább két személy végezze. Az első lépcső­fok elülső széle alá tegyünk burkoló­köveket, nehogy előrefelé besüllyedjen. A következő fokok mindig az alattuk lévő fok hátsó szélére támaszkodnak.

Lépcsőkészítés 1

Kezdődik a lépcsőépítés: 30 cm mély árokba, 12 cm vastag betonalapra elhelyezzük a vízelvezető folyókát.

Lépcsőkészítés 2

A folyóka felülete néhány mm-rel a majdani burko­lat síkja alatt legyen, hogy onnan biztosan le tudjon folyni a víz. A folyóka egyes darabjait kitűző zsinór mentén állítsuk be.

Lépcsőkészítés 3

Az ún. összefolyó idomhoz 100 mm átmérőjű (DN 100) szennyvízcsövet (KG-cső) csatlakoz­tatunk, amely a csatornába vezet.

Lépcsőkészítés 4

A legalsó lépcsőfokot belerakjuk a homokágyba, majd gumikalapáccsal és vízmértékkel pontosan beállítjuk a magasságát. Minden következő lép­csőfok magassága is pontosan ugyanennyi lesz.

Lépcsőkészítés 5

Most a második lépcsőtok következik. A két lép­csőfok magasságának és egy fok szélességének az összege 63 cm legyen. A lépcsőfokok közti üres teret burkolókövekkel töltjük ki.

Lépcsőkészítés 6

A fugázóhabarcs megbízhatóan, tartósan összeköti a gerendákat és a köveket; száraz keverék formájá­ban, készen kapható.

 Lépcsőkészítés 7

A kombinált fa- és kőlépcsőt oldalirányban földned­ves habarcsból kialakított támasztékkal stabilizáljuk. A jobb vízelvezetéshez a megmaradt kövekből még egy vízelvezető csatornát is ki lehet képezni.

Az építészetben és a kertépítésben egyébként is sok hasonló­ságot lehet felfedezni: először a tervek készülnek el, utána következnek a földmunkák és beto­nozás. Sok anyagot kell megmoz­gatni, míg kertünk végre elnyeri kívánt formáját. A munka vége azonban egy vonatkozásban jelen­tősen eltér a ház építésétől. Amikor a teraszok, homokozók és a kerti tó, azaz minden építenivaló készen van, a „kerten” végignézve csak puszta földet látunk.

Eltart egy darabig, amíg a kert elveszti ezt a nyers jellegét, és a természet a telken az építkezés utolsó nyomait is eltörli. Igaz, hogy a gyepfelület néhány hét alatt kizöldül, amíg azonban a bokrok és fák is elérik teljes pompájukat, évek telnek el. Ezért semmiképpen ne számítsunk rá, hogy a kertet egyetlen nyár alatt létre lehet hozni. Lássunk tehát munkához mégpedig a külső létesítmények módszeres megter­vezésével kezdjük.

Kerttervezés: pénz nélkül ez sem megy

A közmondás ugyan úgy szól, hogy „nem a ruha teszi az em­bert”, de azért lássuk be, hogy sokszor ennek épp a fordítottja igaz. Így viszont már témánkra is megfogalmazhatjuk: a kert teszi a házat. A párhuzam annál is inkább indokolt, mert igaz ugyan, hogy a pénz önmagában egyik esetben sem elég, de az is tény, hogy pénz nélkül sajnos sem itt, sem ott nem jutunk semmire.

Ha azt szeretnénk, hogy ne csak házunknak, hanem kertünk­nek is sikere legyen, a külső létesítményekbe bizony akár hétjegyű összeget is be kell fektetnünk. Ha vi­szont mégsem akarjuk, hogy a kertépí­tés költségei az egekig emelkedjenek, a házépítéshez hasonlóan itt is gondosan és módszeresen tervezzünk meg min­den lépést.

Mindenekelőtt néhány alapvető kér­désben kell tisztán látnunk:

  • A kertnek a házhoz kell illeszkednie. Egy kocka alakú, modern stílusú villa köré nem illik a dúsan burjánzó mező, faterasszal és kocsibeállóval. Az ilyen környezetbe inkább fakeretes ablakok­kal és kihajtható ablaktáblákkal díszí­tett, falusias ház való. Ruházatunk összeválogatásához hasonlóan azonban itt is elmondható, hogy egy bizo­nyos mértékű stílustörés érdekes fe­szültséget vihet az összképbe. Fantázi­ánkat azonban ne engedjük szabadon szárnyalni, ízlésbeli kérdésekben ma­radjunk a biztos talajon.
  • Kertünk atmoszféráját a tervbe vett növényzet (golfgyep vagy zöldségágyás) és az építményekhez kiválasz­tott anyagok (impregnált fa, beton, tér­burkoló elemek, növénytartó edények, terméskövek stb.) határozzák meg. A kiválasztott anyagoknak azonban a házhoz is illeszkedniük kell.

Első benyomások: az előkert

A kerttervezésnél különbséget kell tennünk az előkert és a „hátsó” kert között. Az előkert ugyanis, bár valami­képpen még a közterülethez tartozik, meghatározza a látogató első benyo­másait. A bejárat környezete lehet el­zárkózó, mint amilyen egy nehéz kapu­val ellátott, magas kerti fal, vagy annak hívogató ellentéte, a kerítés nélküli, csupán alacsony növényzettel jelzett határvonal. Az azért nem jó, ha az elő­kertbe bárki nyugodtan beléphet. Gondoljunk csak azokra a barátságta­lan kutyatulajdonosokra, akik négylá­búikat sokszor túlzottan is szabadjára engedik.

Az előkert tervezésénél azt is vegyük figyelembe, hogy vannak bizonyos vá­rosépítészeti előírások, amelyeket be kell tartanunk, valamint a szomszéd kertekkel való összhangra is töreked­jünk.

Nagyon rendezett benyomást kelt a ház bejárati ajtajához vezető, szép vonalvezetésű és megvilágított út, amely mellett diszkréten elrejtve áll a kukaedény. Ha telkünk az út felé lejt és elég helyünk is van, a ház bejára­tához vezető lépcsőt ne egyenesen, hanem ívelten alakítsuk ki. Ez nagyon elegáns.

A növények kiválasztásánál gondol­junk arra, hogy az előkert többnyire árnyékban van. A kertészetekben vagy a barkácsáruházak kertészeti osztá­lyain olyan örökzöld növényeket ke­ressünk, amelyek elviselik az előkert szó szerint értelmezett „árnyoldalait”.

A kert létesítése során saját mun­kánkkal nagyon sok pénzt megtaka­ríthatunk. Mielőtt azonban lapátot ragadnánk, készítsünk terveket. Egy A4-es vagy A3-as papírlapra (amelyik­re ráfér a telek tervrajza) 1 : 100 mé­retarányban rajzoljuk fel a telek ha­tárvonalait és rajzoljuk be a ház pon­tos helyzetét. Ezt a vázlatot másoljuk le több példányban és ezekbe rajzoljuk be a különböző változatokat. A telek és az épület méreteit a ház építési do­kumentációjában megtalálható helyszínrajz tünteti fel.

Takarékoskodjunk! Lejtős telkeken a külső létesítmények komoly pénzbe kerülnek. A sík telkek­kel ellentétben itt költséges lépcsőket és támfalakat kell építeni. Nagy meg­takarítást érhetünk el a növénytartó edények alkalmazásával, amelyekkel a lejtő megerősítését magunk is elké­szíthetjük.

Takarékoskodjunk, kert

A növények te­lepítése is meglehetősen sokba kerül, különösen akkor, ha nagyobb bokrokat és sövényeket akarunk elültetni. Érdeklődjünk barátainknál, szüléink­nél vagy szomszédainknál, nem lehet­ne-e tőlük néhány darabot „örökölni”. A szomszédtól kapott növényeknél még a szállítás sem okoz gondot.

A járókelők egyáltalán nem láthatják, hogy a ház és a garázs kiválóan har­monizál egymással. A lakókról még csak sejtéseik sem lehetnek

Bezárkózó előkert, 1. példa: A járókelők egyáltalán nem láthatják, hogy a ház és a garázs kiválóan har­monizál egymással. A lakókról még csak sejtéseik sem lehetnek.

A ház és a garázs itt is nagyon jól illik egymáshoz. Ráadásul az egész együttest gondosan beillesztették a természetes környezetbe

Bezárkózó előkert, 2. példa: A ház és a garázs itt is nagyon jól illik egymáshoz. Ráadásul az egész együttest gondosan beillesztették a természetes környezetbe.

A lejtős terepre épített ház a garázs mögé kerül. Kertkapu ugyan nincs, az „előkert
Előkert 1

Ennek a sorháznak az előkertje és bejárati része a házzal egy egységet alkot. Utánzásra érdemes változat!

Előkert 2

A ház vidékies jellege a néhány négyzetméterre szorítkozó külső létesítményeken is visszaköszön: alacsony terméskő fal a telekhatár jelzésére, fa kocsibeálló, a tetővel egyező színű bejárati lépcső.

Előkert 2

Nem fontos, hogy a külső létesítmények feltétlenül kerítések és igényes építmények legyenek. Sokszor a dús növényzet is elegendő.

Előkert 3.

Tudatos stílustörés: ívelt tetős modern lakóház, amelynek tetejét befüvesítették. Nyugodtan hagyni lehet, hogy a kert egy kicsit bozontos legyen. A gondozás azért itt is ajánlatos!

Sorházak kertjei

A sorházak kertjeibe csak a legfontosabb elemeket építsük, illetve telepítsük.

Ikerház és kert

Az ikerház bal oldali telénél elhagyták a garázst és előtér nélküli, nyitott kocsibeállót terveztek. Ez különösen nagyvonalú terasz kialakítását tette lehetővé.

Első lépés: koncepcióterv

Ahogyan az épület tervezése a helyi­ségekre vonatkozó koncepció összeállításával kezdődik, ugyanúgy a külső létesítmények tervezését is meg kell előznie a „kertkoncepció” elkészítésé­nek. Amikor hozzálátunk a sokféle kialakítási lehetőség felvázolásához, már tudnunk kell, hogy a kertben milyen rendeltetésű területekre lesz majd szükségünk.

Ilyen és hasonló lehetőségek közül kell választanunk: terasz, játszó- és szabad területek (gyep), a telekhatárokra telepített növényzet (pl. sövény), utak, lépcsők, homokozók, játszóeszközök (hinták, mászóka), kerti tó (minimális mérete 6 m2), grillezőhely, pergola, kocsibeálló vagy garázs, a kukaedény tárolóhelye, kerti patak… a felsorolás még sokáig folytatható lenne. Ötletekért akár ezt a cikksorozatot is végigolvashatjuk.

A következő lépés a kívánságjegyzék és a valóság összehasonlítása:

  • Mennyi helyünk van a telken? Ha a terep meredeken lejt, a támfalak is sok területet elvesznek.
  • Mennyi pénzt tudunk áldozni álmaink kertjének megvalósítására?
  • Hol kell vagy lehet elképzeléseink­nek határt szabni? Ahol pl. gyerekek vannak, a kerti tó létesítését alaposan meg kell gondolni (belefulladás veszé­lye!). Frappáns megoldás: amikor a gyerekek már nagyobbak, az addigi homokozóból csináljunk tavat.
  • Azt is vizsgáljuk meg, hogy elkép­zeléseink (pl. gyümölcsöt és zöldséget termő haszonkert) egybeesnek-e a helyi feltételekkel (talajadottságok, napsugárzás, klíma).
  • A parkolóhelyek minimális méretét és számát általában hatóságilag elő­írják és azt a helyszínrajzba is be kell rajzolni (autónként 2,50 x 5,00 m). Más létesítmények, pl. a homokozó méreteit viszont szabadon választhat­juk meg. Ilyenkor nem ritka a mé­retekkel való túlzott takarékoskodás. Ha kicsi a telkünk, gondoljunk saját gyermekkorunkra és a kis helyre ke­vés, de elsősorban gyerekeknek való létesítményt építsünk. A kertben úgyis a kicsik tartózkodnak a leg­gyakrabban.
  • Az elképzelések felrajzolásakor elő­ször azokat a részleteket tüntessük fel, amelyekre feltétlenül szükség van: a ház bejáratának előterét (legalább 1,25 x 1,25 m), a teraszt, a parkolóhe­lyet. Ezután válasszuk meg az egyéb rendeltetésű részek helyét.
  • A gyerekek játszóhelyet lehetőleg ár­nyékos helyre tegyük. Kis kertekbe ne tervezzünk íves vonalvezetésű utakat.

Javaslat a terasz minimális méreté­nek megválasztásához: Egy üres területen rendezzük el a kerti bútorokat, 6-10 személyre tervezve. Ehhez a tapasztalat szerint legalább 3 x 5 m2 területre van szükség.

A sorházak kis kertjeinek kialakítására külön szabályok vonatkoznak

A sorházak kertjeinél az a nagy problé­ma, hogy azok sokszor annyira kicsik, mint korábban az előkertek voltak. Ezeken a mini-telkeken a lényegre: teraszokra, kis pázsitfelületekre, ho­mokozóra kell koncentrálnunk. A növények kiválasztásánál is legyünk mér­téktartók. A vadon burjánzó növényzet itt többet árt, mint használ. Ha nem tudunk meglenni kerti tó nélkül, azt a telek szélérc tegyük.

A kis kertet néhány aprósággal nagyon „fel lehet dobni”. A virágágyást pl. virágtartó edényekkel megrakott, ódon szekér is helyettesítheti. Két-három szomszéd összefogva közös ját­szóteret hozhat létre. Fontos, hogy a teraszokat egyértelműen különítsük el egymástól. Ellenkező esetben a nyár egy végeláthatatlan kerti partivá válik.

Álmaink telke: akkor se tervezzünk a kertbe túl sok építményt, ha nagy terület áll rendelkezésünkre. Így megőrizhetjük a környezet nagyvonalúságát

Álmaink telke: akkor se tervezzünk a kertbe túl sok építményt, ha nagy terület áll rendelkezésünkre. Így megőrizhetjük a környezet nagyvonalúságát.

Szekér a kertben

A kis kertet néhány aprósággal nagyon „fel lehet dobni”: a virágágyást növényekkel megrakott szekér helyettesíti.

Kert

Amikor a külső létesítmények elképzeléseit felvázoljuk, arra is gondoljunk, hogy a kertet sohasem látjuk a tervező madárperspektívájából.

Édenkert mindenkinek

Mielőtt azonban elnyújtózhatnánk a nagy fák árnyékában meghúzó­dó, saját kis paradicsomunkban, a házépítéshez hasonlóan még egyszer neki kell gyürkőznünk a kemény munkának. Először a terepet kell elegyengetni és a kert topográfiáját kell kialakítani.

A házépítéshez hasonlóan a kert­építésnél is nagy földtömege­ket kell megmozgatni. Ha ezt kézzel végezzük, az rendkívüli erőfeszí­tést igényel, ezért inkább kölcsönöz­zünk ki egy kis földmunkagépet vagy a terep kialakítását rendeljük meg erre szakosodott cégnél.

Érdemes tudni: a lejtős telkeket támfalakkal kell teraszossá tenni, mert hasznosításukra csak így nyílik lehető­ség, maga a módszer azonban sík tere­pen is kitűnően alkalmazható. Falakkal még a legunalmasabb terület is karak­teressé tehető. Erre már a tervezéskor is gondoljunk és a földmunkákat is ennek megfelelően irányozzuk elő.

A kertekben kétféle faltípus fordul­hat elő:

  • A támfalak a terep lejtésétől füg­gően alacsonyabb, vagy akár méternyi magas építmények. A többfajta építés­mód közül a rendelkezésre álló teljes terület függvényében választjuk ki a legmegfelelőbbet. Az L alakú, előre gyártott betonelemek kevés helyet igé­nyelnek, de sokszor nem elég mutató­sak. A növénytartó edényeknek az az előnyük, hogy a növényzet néhány év elteltével eltakarja azokat. Aki már az építéshez szükséges munkagödör kiásásakor terméskövekbe ütközött, bár fáradságos munkával, de olcsón tetszetős támfalat építhet azokból. Ha viszont a kődarabokat utólag kell a helyszínre szállítani, a költségek könnyen megszaladhatnak.
  • A határoló falak arra valók, hogy az egyes funkcionális területrészeket, pl. a grillezőhelyet, kerti tavat, magas ágyást, parkolóhelyet, az utakat és a lépcsőket egymástól elválasszák.

Mivel nem szeretjük, ha lustálkodá­sunkat vagy akár kerti partinkat kívül­ről kíváncsi tekintetek kísérik, ezért kerítésnek is célszerű lehet falat épí­teni, feltételezve, hogy a hatósági előírások azt lehetővé teszik (érdek­lődjük meg az önkormányzat építés­ügyi osztályán). Azonban mindenkép­pen engedélyköteles, és célszerű az épülettel együtt engedélyeztetni.

Első példánkban különböző termés­kő falak építését mutatjuk be.

Változatos terméskő falak

Ha a megtámasztandó lejtő nem me­redek és a támfal magassága nem haladja meg a nagyjából 1 m-t, vagy a fal csak térelválasztó elemként funkcionál, akkor különösebb előismeretek nélkül is bátran vállalkozhatunk arra, hogy a fal anyagául terméskövet válasszunk.

Egy ilyen, szabálytalan kőlapok­ból és -tömbökből álló építmény össze­rakása nagyon időigényes (és ezért drága), így saját munkánk itt hamar megtérül. Arra azért vigyázzunk, hogy az egyes tömbök mozgatása ne menjen egészségünk rovására. Az egy személy által felemelt tömeg felső határa 25 kg legyen. Ha súlyosabb köveket kell moz­gatni, kölcsönözzünk munkagépet és segítőket is vegyünk igénybe.

Érdemes a környékünkön előfordu­ló kőfajtákból építkezni, ez csökkenti a szállítási költségeket. Fontos, hogy az anyag fagyálló legyen. Jól bevált a gránit, a homokkő, a mészkő és a pala.

A támfal szerepét betöltő terméskő falak alá 25-30 cm vastag alapréteget kell készíteni, ennek anyaga „0/32″ szemcseméretű homokos kavics (só­der). Ez gondoskodik arról, hogy a falat a fagy tönkre ne tegye.

Ennek az ágyazó rétegnek a felső sík­ja 30 cm-rel legyen a majdani terepszint alatt. Az első köveket erre helyezzük el. Az összes előforduló kőformátumot használjuk fel, így kapunk harmonikus összképet. A falazat felrakásakor ne felejtsük el, hogy a terméskő falat a te­rep magasabb része felé enyhe dőléssel kell készíteni (75-80°-os dőlés már elegendő). „Habarcsként” föld vagy termőtalaj használható, de arra nincs is feltétlenül szükség: a terméskő fa­lakat szárazon is össze lehet rakni.

A fal mögötti teret töltsük fel homokos kaviccsal vagy feldolgozott építési törmelékkel (a feltöltést jól tömörítsük). Ez szivárgóréteget hoz létre, ami lehetővé teszi, hogy a fal mögött összegyűlő víz el tudjon folyni.

A terméskőből épített, szabadon álló elválasztó fal egy belső és egy külső héjból áll, a kettő közti teret föld­del töltjük ki. Felépítése egyebekben ugyanaz, mint a támfalaké: készítsünk alapozást, a különféle formájú köveket pedig egyenletesen használjuk fel.

Terméskő falak építése 1.

A külső létesítmények kialakítása a terep rendezésével kezdődik.

Terméskő falak építése 2

Terméskő alkalmazása esetén vigyázzunk arra, hogy a tömbök mozgatható tömegűek legyenek.

Terméskő falak építése 3

Jó, ha a terméskő fal rusztikus jellege az épületen is visszaköszön.

Terméskő falak építése 4

A metszet jól mutatja a terméskő fal felépítését: a köveket a tömörített kavicsrétegen helyezzük el…

Terméskő falak építése 5

…ügyelve arra, hogy a különböző nagyságú köveket keverten építsük be.

Terméskő falak építése 6

A teraszt megtámasztó fal mögötti töltőanyagot rétegesen tömörítsük.

Terméskő falak építése 7.

Szabadon álló terméskő kerti fal: a belső és külső héjazat közé termőföldet töltünk, a fal koronájára növényeket ültetünk.

Terméskőből az utak, tavak, patakocskák szegélyei is nagyon szépen kialakíthatók.

A sokoldalú növénytartó edény támfalnak is megfelel

Akár kis kerti falakról, akár nagy támasztó műtárgyakról van szó, ezeket különösen gyorsan és olcsón fel lehet építeni az univerzálisan használható növénytartó gyűrűk vagy edények fel­használásával. Ezeknek az előre gyártott betonelemeknek a felülete úgy van kialakítva, hogy az egymás mellé letett edények egymással összekapcsolód­nak. A piacon különböző támfalrendszerek sokféle változata kapható, így mindenki megtalálja az ízlésének leg­jobban megfelelő kivitelt. A továbbiak­ban három olyan építési feladatot veszünk szemügyre, amelyek megold­hatók derékszögű növénytartó edényekkel.

A kis (2-4 rétegből álló) falakat gyorsan el lehet készíteni. Példánk­ban egy lépcsőpihenő mellé kerülő támfal építését mutatjuk be. A fal így készül: a betonelemek első sorát egy kb. 20 cm vastag, jól tömörített kavicsalapon helyezzük el és vízmértékkel pontosan állítsuk be. A többi sort fél elemosztással eltolva, szárazon rakjuk egymásra.

Egy közepes nagyságú, legfeljebb 1,50 m magas, hátulról földdel feltöl­tendő falhoz alapnak szintén mintegy 20 cm vastag fagyálló réteget (tömörí­tett zúzott kő) kell készíteni. Az ele­mek első sorát sovány beton (C4 szi­lárdságú) ágyazatban helyezzük el.

Fontos, hogy az első elemsor felső széle a majdani terepszinttel egy síkba kerüljön. A betonalap mellé (amint az a vázlaton is látható) fektessünk alagcsövet (dréncsövet). Ha a rézsű megtámasztását nem lépcsőzetesen, hanem függőlegesen akarjuk kialakítani, az egyes elemeket vékonyágyazatú habarccsal kössük össze.

A növénytartó kamrákat már a fal építése közben töltsük meg termőföld­del, a földet csak egészen lazán tömörítsük. A hátsó feltöltéshez vízát­eresztő anyagot (kavics, feldolgozott építési törmelék) használjunk.

Ha a megtámasztandó tereplépcső magasabb, mint 1,50 m, akkor a növénytartó edényeket lépcsőzetesen kell elhelyezni úgy, hogy azok részben a falon, részben a hátsó feltöltésen feküdjenek fel.

Ennél a munkánál mutatkozik meg a legjobban, milyen gyorsan lehet ezzel a rendszerrel haladni, hiszen az egyes elemeket nem kell habarccsal össze­kötni. Be kell azonban tartanunk a következő rézsűszögeket (irányérté­kek): 1,70 m falmagasságig 80°, 2,50 m falmagasságig 70°, 4,70 m falmagasságig 60°.

Ha nagyobb megtámasztó műtár­gyat akarunk készíteni, az edények gyártójától szerezzünk be építési út­mutatót, ebben a különböző beépítési lehetőségek statikai ellenőrzése is megtalálható. Ha a dologban ezután sem vagyunk biztosak, feltétlenül for­duljunk szakemberhez.

A kis támfalakat alkotó növénytartók

A kis támfalakat alkotó növénytartókat mintegy 20 cm vastag zúzottkő ágyazatba rakjuk.

A fal 1,5 m magas legyen

A fal 1,5 m magas legyen, alá készítsünk zúzottkő ágyazatot betonalappal.

Lépcsőzetes elrendezés

Ha a megtámasztandó tereplépcső 1,5 m-nél maga­sabb, a növénytartókat lépcsőzetesen helyezzük el.

Alul nyitott növénytartó

Az alul nyitott növénytartók lehetővé teszik a gyö­kerek átnövését és ezzel növelik a stabilitást.

Tárolás

Az anyagot az építkezés előtt úgy tároljuk, hogy ne legyen útban.

Zúzottkő réteg

A bejárati kilépő mellé kerülő kis támfalnak először zúzottkő réteget készítünk.

Az összesen négy sort habarcs nélkül, egyszerűen egymásra rakjuk.

Az összesen négy sort habarcs nélkül, egyszerűen egymásra rakjuk.

Támfal növényből

Ha a növénytartókból összerakott támfal magasabb, mint 1 m, akkor…

Támfal növényből

…az egyes elemeket habarccsal kell összekötni, feltéve, hogy a falat nem lépcsőzzük.

Az elemeket gumikalapáccsal állítjuk be

Az elemeket gumikalapáccsal állítjuk be, majd földdel töltjük meg.

Támfal

Az itt bemutatott támfalrendszerrel akár nagy alagsori világítóaknákat is…

Támfal

…lehet építeni. A fal beültetett részét a növényzet már két év múlva teljesen eltakarja.

Támfal és növények

A támfalra ültetett növényeket gondozni is kell, ezért az egyes elemeket úgy helyezzük el, hogy azok minden pontját, még dúsan burjánzó növényzet mellett is, veszélytelenül meg lehessen közelíteni.

Támfal

Nemcsak derékszögű növénytartó edények kap­hatók, hanem sokféle egyéb alak is, amelyekkel…

… „architektonikus” támfalakat lehet építeni.

Támfal

Ez a támfal nem növénytartó edényekből, hanem habarcs nélkül rakott profilos elemekből készült.

Végezetül két jó tanács: az edények­be ültetett növényeket mindig alaposan meg kell öntözni. A támfalra ültetett növényeket gondozni is kell, ezért az egyes elemeket úgy helyezzük el, hogy azok minden pontját, még dúsan bur­jánzó növényzet mellett is, biztonsá­gosan meg lehessen közelíteni.

Kerítés helyett erős kertfal

A telek bekerítésére számos lehetőség kínálkozik. A következő oldalakon ezek közül három, tel­jesen eltérő példát mutatunk be: egy zsaluzóelemekből épített kert­falat, egy tömör betonlapokból készített, „nyitott” kertfalat és a hagyományos, zöld drótkerítést.

Kerítés helyett erős kertfal

Azt már láttuk, hogy milyen egy terméskőből épített kertfal. Nagyon mutatós lehet azon­ban az is, ha a kertet mesterséges anyagok felhasználásával kerítjük be. A gondolatot még vonzóbbá teszi, ha a munka még nagy fáradsággal sem jár. A zsaluzóelemekből összeállított kert­fal rendszernél a munka legfáradságosabb részét a sávalaphoz szükséges árok kilapátolása jelenti.

A sávalapnak ugyanis 80-100 cm mely árkot kell ké­szítenünk. Az árok szélessége 25 cm legyen. Az alapba kerülő betont legcélszerűbb készen hozatni. Az oszlopok helyén dugjunk a friss betonba a maj­dani oszlopok mind a négy sarkára, az alap szélétől 8 cm távolságban kb. 140 cm hosszú betonacélokat, ún. tüskézést (rúdátmérő legalább 10 mm) úgy, hogy azokból 80-100 cm kiálljon.

A beton megkötése után rakjuk le az első sor zsaluzóelemet. Zsinórral vagy szintezőléccel ellenőrizzük, hogy építményünk egyenes legyen. Ha íve­ket akarunk építeni, azokhoz speciális formátumú elemek is kaphatók (sze­rezzük be a gyártó cég prospektusát). Vízmértékkel azt is ellenőrizzük, hogy az összes elem egyetlen, vízszintes síkba kerüljön. Ha szükséges, a ferdén álló elemek alá tegyünk faékeket. A következő elemeket ugyanis szára­zon rakjuk egymásra, ezért a munka során később már nincs lehetőség arra, hogy az egyenetlenségeket habarccsal egyenlítsük ki.

A függőleges fugákat („állóhézago­kat”) az előző sorhoz képest mindig pontosan egy fél elemhosszal toljuk el. A 12,5 cm magas modulok körbefutó kettős horonnyal vannak kialakítva, ez teszi lehetővé a pontos munkát. Vigyázat: az egyes elemek eltérő szín-árnyalatúak lehetnek! Ezért a falat már építés közben ebből a szempontból is gondosan vizsgáljuk meg és az előfor­duló eltérő színárnyalatokat igyekez­zünk egyenletesen elosztani.

Az oszlopokat a speciális pillér­elemekből építjük. Még a csengő és a kaputelefon beépítésére alkalmas ele­mek is kaphatók. Ha az oszlopok közé ajtót vagy kerítéselemeket akarunk beerősíteni, a rögzítő füleket még a betonnal való kitöltés előtt helyezzük el a zsaluzóelemekben.

Az üreges fal belső oldalát beto­nozás előtt kenjük be tapadást javító emulzióval. Ezután keverjük meg a betont. Ha magunk végezzük a keve­rést, a következő recept szerint dolgoz­zunk: 4-5 rész kavics (szemcseméret 0/32), 1 rész cement (CEM I 32,5) és annyi víz, hogy a keverék még éppen képlékeny legyen. A munkát meg­könnyíti, ha a keverést betonkeverővel végezzük. A keverést az utolsó adag betöltése után még legalább egy percig folytassuk. A betont óvatosan, lapáttal vagy simítókanállal, rétegesen töltsük be a falak üregébe. A tömörítést óvatos csömöszöléssel végezzük (ne döngöljük a betont és vibrátort se használjunk).

A fedlapokat egyszerűen beletesszük a friss betonba. Ehhez az szük­séges, hogy a friss beton felszíne né­hány mm-rel magasabban álljon, mint az utolsó elemsor széle. A fedlapokat gumikalapáccsal és vízmértékkel állít­suk be, a felesleges betont azonnal távolítsuk el. A lapok szélét gondosan tisztogassuk meg.

A nyitott kertfal

Ha nem feltétlenül az a célunk, hogy szabadon futkározó háziállatok vagy kalandvágyó kisgyerekek kiszökését megakadályozzuk, akkor az összes hagyományos kerítésfajtával szemben valódi alternatívát kínál a nyitott kert­fal. Itt 1,5-2 m hosszú és hozzávetőleg 1 m magas, önálló falelemekről van szó, amelyek megbízható védelmet nyújtanak a kíváncsi tekintetek ellen, mégsem keltik erődítmény benyomá­sát. A telekhatáron egymástól némileg elhúzva elhelyezett és különféle magasságú kis építmények pontosan a kívánt hatást érik el: egyidejűleg keltik a nyitottság és a zártság érzetét.

Egyébként az ilyen fal együttesek nagyon jól kihasználhatók a szemetes-tartályok és a levélszekrények ügyes el­helyezésére is. Annak viszont nézzünk utána, hogy a helyi építési előírások a kerítések ilyen fajtáját megengedik-e.

Ezeknek a betonfalaknak is alapot kell készítenünk. Az alapárkot a fagymentes mélységig (80 cm) ássuk ki. A zsaluzatot lécekből és pallókból ál­lítsuk össze. A beton nyomását még az ilyen, viszonylag kis méretű építmé­nyeknél sem szabad alábecsülni. A zsaluzat közepére ezért különlege­sen erős lécekből még egy merevítést helyezzünk el. A zsaluzat készítését meggyorsítja, ha kéznél van néhány na­gyobb pillanatszorító. Ezek segítségé­vel a deszkák helyzetét utólag is könnyen módosítani lehet, ha azok nem állnának pontosan függőlegesen. A kétoldali zsalutáblák egyenlő tá­volságát úgy lehet megoldani, hogy méretre vágott lécdarabot szorítunk be közéjük, amelyet azután a betono­zás közben kiveszünk.

Ha a kertfalba levélszekrényeket is be akarunk építeni, az első zsaludeszka belső oldalára erősítsünk keményhab hasábokat, ezek helyén a betonban a megfelelő méretű és alakú üreg kelet­kezik. Először vegyük meg a levélszek­rényeket, majd 2 cm ráhagyással vágjuk ki a keményhab darabokat. Ez garantálja, hogy a levélszekrények be fognak férni a helyükre.

Amikor a zsaluzat készen van, el­kezdhetjük a betonozást. Ha a szük­séges összes térfogat több mint 5 m3, akkor már érdemes készbetont hozat­ni. A munka egy-egy faldarabon még negyed óráig sem tart. Ha a betöltendő mennyiség lényegesen kisebb, mint a legkisebb szállítójármű rakománya (5 m3), akkor használjuk ki az alkalmat és egyúttal, mondjuk, a garázs alapját is betonozzuk ki.

A betonozás után egy nappal el lehet távolítani a zsaluzatot. Ilyenkor már a keményhab hasábokat is ki lehet venni.

Érdemes tudni: A kertkaput vagy kerítéselemeket tartó rögzítő fülek beerősítése: A pil­lérek üregében helyezzünk el vas­betét kosarat.

Fúrjunk lyukat a zsaluzóelem oldalába (a lyuk 4-6 mm-rel nagyobb legyen, mint a rögzítő fül átmérője), majd a rögzítő fület a feszítődübellel együtt tegyük be a még ki nem betonozott pillérbe. A dübel leg­alább a betonmag feléig érjen be. A fület állítsuk be és rögzítsük, ne­hogy betonozás közben elcsússzon. (Alsó kép)

Rögzítés

Most következik a finom munka. Példánkban a falakat bevakoltuk. Ez ugyanúgy történik, mint a ház külső falainak vakolása: tegyük fel a sarok­profilokat, húzzuk fel az alapvakolatot, fehér alapozóval hordjuk fel a köz­benső bevonatot, majd készítsük el a dörzsölt fedővakolatot.

Ha a falakat lemezzel akarjuk be­fedni, először vakoljuk be azokat és azután szereljük fel a lefedést. Ha a falakat felülről kőlap határolja, először a lapot tegyük fel, azután vakoljunk. Ha azt akarjuk, hogy a fehér fedővako­lat a fal aljánál ne piszkolódjon be, a talajt a fal körül kaviccsal takarjuk be. Később, amikor már növények lepik el a fal környékét, ez az óvintézkedés láthatatlanná válik.

Takarékoskodjunk!

A kiemelt földmennyiség elszállítása a lerakóhelyek magas díjai miatt rendkívül költséges. Az előrelátó építkezők ezért a munkagödör kiásása után arra törekszenek, hogy minél több földet a telken hagyjanak, ez azután a kert kialakítása során egyszerűen eltűnik. A magyarázat nagyon egyszerű: ha egy 200 m2 területű kert szintjét az eredetihez képest 50 cm-rel megemeljük, ezzel 100 m3 földet ingyenesen eltüntettünk.

Kapu tervezése

Ilyenkor azonban a telken köröskörül beton támfalat kell kialakítani, ami akár a kerítés alapja is lehet (a támfalnak fagymentes alapot kell készíteni, ennek mélysége a későbbi, végleges szint alatt 80 cm). A zsaluzatot jól ki kell merevíteni (felső kép). Az első szakasz betonozása után egy nappal a zsaluzatot el lehet távolítani és azzal be lehet zsaluzni a következő szakaszt. Ha ezt a munkát túl fárad­ságosnak tartjuk, kertépítő céget is hívhatunk, hogy helyezzen el falele­meket (alsó kép).

Földmunka 1

A földmunka befejezése után betonból elkészítjük a kerti fal alapját.

Földmunka 2

Az oszlopoknak a friss betonba dugjunk be betonacélokat (a szegélytől 8 cm távolságban).

Földmunka 3

Az első elemek lerakásakor ügyeljünk arra, hogy azok mind egy síkba kerüljenek.

Földmunka 4

Amikor a fal már áll, belülről az összes zsaluzóelemet kenjük be tapadást javító emulzióval.

Földmunka 5

A betont rétegesen töltsük be. A tömörítést óvatos csömöszöléssel végezzük.

Földmunka 6

A beton az elemek felső szélénél néhány mm-rel magasabban álljon. Erre tesszük fel a fedlapokat.

Földmunka 7

Az oszlopokba is rétegesen rakjuk be a betont és azt csömöszöléssel tömörítsük.

Földmunka 8

Így néz ki a kész kertfal kerítéselemek nélkül.

Földmunka 9

A betont itt is az elemek szélénél kissé magasabbra hagyjuk, es a friss masszába tegyük bele az oszlop-fedlapokat.

Földmunka 10

A saját kezűleg is könnyen felépíthető kertfal­ rendszer sokféle kialakítási lehetőséget kínál.

Terméskő lapokkal burkolt, rusztikus kertfal

A betonozott falat természetesen ter­méskővel is burkolhatjuk. A ház külső falain készített terméskő lábazattal ellentétben azonban itt nincs lehetőség arra, hogy az egyes lapokat szegekkel a betonfalra erősítsük és így biztosítsuk a harmonikus kiosztást.

A lapokat a földön rakjuk ki, pontosan a fal körvonalának megfelelően. Ezután alulról felfelé haladva építőipari ragasztóval erősítsük fel a terméskő lapokat a be­tonalapra. Vigyázat: a ragasztó kültéri használatra alkalmas fajta legyen! Az egyes lapok közti távtartók kis faékek vagy lécdarabkák, amelyeket nagy da­rabszámban már előre készítsünk el

A terméskő burkolat fugázására a szokásos cementhabarcsot használjuk. Arra nagyon vigyázzunk, hogy a kő­lapokon ne maradjon cementfátyol. A fal felületét alaposan tisztogassuk meg, de a fugázóhabarcsot eközben ne mossuk ki.

Házilag is elkészíthető a klasszikus drótkerítés

Sodronyhálóval telkünket gyorsan és olcsón bekeríthetjük, ha az oszlopokat nem betonozott alapba ültetjük, ha­nem tűzi horganyzású, a földbe bever­hető, ón, talajhüvelyeket használunk.

A munka lépései (drótkerítés):

  • Jelöljük ki a bekerítendő rész sarok­pontjait és a sarkok között feszítsünk ki kitűző zsinórt.
  • Jelöljük ki az oszlopok helyét. Bontórúddal készítsük elő a lyukakat és a talajhüvelyeket ideiglenesen tegyük le, hogy éppen megálljanak. Az oszlo­pok közti távolság 2,30-2,50 m legyen.
  • Az első hüvelybe tegyük be a beütő betétet, majd nagy erővel, de óvatosan verjük be a földbe ezt a kerítésalapot. Közben a vízmértékkel többször is ellenőrizzük, hogy a hüvely pontosan függőlegesen áll-e. A beverés akkor van készen, amikor a felső zárólap a talajjal egy síkba kerül.
  • Ezután gumikalapáccsal verjük be a kerítésoszlopokat a talajhüvelyekbe (előzőleg vegyük le a kerítésoszlopon lé­vő műanyag sapkát). Minden ütés után vízmértékkel ellenőrizzük, hogy az osz­lop pontosan függőleges-e. Vigyázat: az oszlopokat később már nem lehet forgatni a hüvelyben, ezért a feszítő­huzal tartóját már eleve a megfelelő irányba állítsuk be. Amikor az oszlopok a helyükön van­nak, a műanyag sapkákat tegyük vissza.
  • A kertkapu oszlopainak betonalapot kell készíteni (a talajhüvelyek ugyanis a kapu állandó nyitása és csukása miatt előbb-utóbb kilazulnának). Jelöljük meg a pontalapok helyét, készítsünk mintegy 50 cm mély gödröt és töltsük azt ki betonnal. Másodmagunkkal állítsuk bele az oszlopokat a komplett, szerelt kertkapuval együtt a friss betonba és kitámasztókkal, ékekkel és deszkák­kal rögzítsük a megfelelő helyzetben. A beállításhoz jól használhatók a pillanatszorítók. A kerítés további építését csak akkor kezdjük el, amikor a beton már kellően megkötött.
  • A sarok- és végoszlopokat (pl. a kertkapu mellett) a stabilitás fokozá­sához átlós merevítőkkel erősítjük meg. A sarokoszlopokat két merevítő­vel biztosítjuk, a hosszú kerítésekben 30-35 m-enként ugyancsak két me­revítőt helyezünk el. Ezeknek a ki­támasztó merevítőknek a bilincseit először lazán tegyük fel az oszlopra, majd alsó végükre tegyük fel a merevítő talpat. A talp középpontját jelöljük meg a talajon és ide szintén verjünk be egy talajhüvelyt. Mielőtt a hüvely felső lapja elérné a talaj szintjét, csavaroz­zuk rá a hüvelyre a merevítő talpat. Ez­után teljesen verjük be a földbe a talaj­hüvelyt, állítsuk be a merevítő rudat és csak ezután csavarozzuk rá véglegesen a kerítésoszlopra.
  • Most következik a sodronyháló. Először három huzalt (felsőt, középsőt és alsót) feszítsünk a kerítés egyik sarkától a következőig. A huzalok legye­nek néhány centiméterrel hosszabbak, mint a sarokoszlopok közötti távolság. A sarokoszlopokra erősítsük fel a huzalfeszítőket. Ezeknek a huzalfeszítők­nek a tüskéjébe dugjunk be egy-egy huzalvéget és kétszer tekerjük azt körbe. Ezután a huzalokat egyenlete­sen feszítsük meg, annyira, hogy csak 1-2 cm-nyire lehessen azokat le­nyomni.

A kerítésfonat szélső hálószemein dugjunk át egy feszítőrudat. Ezt az oszlopon a szorítóbilincsek mögötti kampókba kell beakasztani. Ezután lekérjük le a sodronyhálót és vágjuk le a megfelelő méretre. A másik oszlop­nál szintén helyezzünk el egy feszítő­rudat. A kerítést rövid huzaldara­bokkal több helyen a feszítőhuzalokhoz is erősítsük hozzá, így az nem tud kifor­dulni.

Kertfal építése 1

A nyitott kertfalhoz először az alapárkokat kell kiásni.

Kertfal építése 2

A zsaluzat lécekből és pallókból készül. A levélszekrény helyét kijelölő…

Kertfal építése 3

…keményhab tömböket belülről erősítjük fel a zsaluzatra. A példában két levélszekrény kerül a falba.

Kertfal építése 4

Befeszített lécdarab gondoskodik róla, hogy a két zsalutábla közli távolság mindenhol egyenlő legyen.

Kertfal építése 5

Ha készbetont hozatunk, egy faldarab betonozása negyed óra alatt készen van.

Kertfal építése 6

A zsaluzat egy nap múlva eltávolítható. A kő fedlapot a vakolás előtt, habarccsal…

Kertfal építése 7

…erősítsük fel. Ezután vegyük ki a keményhab tömböket és…

Kertfal építése 8

…szereljük fel a levélszekrényeket. Több levélszekrény esetén vigyázzunk, hogy azok azonos magasságba kerüljenek.

Kertfal építése 9

Végezetül vakoljuk be a fal együttest. A homlokzathoz hasonlóan itt is az alapvakolat (elhordásával kezdjük a munkál, ezt követi néhány nap múlva a közbenső alapozás, majd a strukturált fedővakolat felhordása.

Terméskő fal építésének lépései

Terméskő fal 1

Ha valaki erős terméskő falat szeret maga körül látni, nem kell nagy fáradsággal nehéz kőtömböket…

Terméskő fal 2

…megmozgatnia. A kertfalat a már ismert módon egyszerűen betonból készíti el, majd azt…

Terméskő fal 3

…harmonikusan elhelyezett terméskő lapokkal bur­kolja. A lapokat építőipari ragasztóval erősítjük fel az alapra, a fugákat fadarabokkal ékeljük ki, majd…

Terméskő fal 4

…három nappal később cementhabarccsal töltjük ki. A felületet tartsuk tisztán.

Terméskő fal 5

Amint az a példán látható, betonból akár komplett kertfalat is készíthetünk, amelyet azután terméskő lapokkal borítunk, az oszlopok között pedig kerítéselemeket helyezünk el.

Hagyományos kerítés építésének lépései

Hagyományos kerítés 1

Hagyományos kerítés készítése talajhüvelyekkel: a beütő betétet tegyük be és…

Hagyományos kerítés 2

…a talajhüvelyt erős, ugyanakkor pontos kalapács­ütésekkel verjük be a talajba.

Hagyományos kerítés 3

Közben vízmértékkel állandóan ellenőrizzük, hogy minden függőleges-e.

Hagyományos kerítés 4

Vegyük le a védősapkát, az oszlopot állítsuk be, majd verjük be a talajhüvelybe. Az oszlop helyzetét…

Hagyományos kerítés 5

…lehetőleg minden ütés után ellenőrizzük. Később ugyanis már nem lehet korrigálni.

Hagyományos kerítés 6

A kertkapu oszlopait a hagyományos módon bebeto­nozzuk. Várjuk meg, amíg a beton megköt. A munkát csak ezután folytassuk.

Hagyományos kerítés 7

A sarok- és kapuoszlopok átlós merevítőit merevítő talpakra szereljük.

Hagyományos kerítés 8

A sarok- és végoszlopokra csavarozzuk fel a huzal­feszítőket, a huzalt tekerjük fel és feszítsük meg.

Hagyományos kerítés 9

A kerítésfonatot a végoszlopokhoz feszítőrudakkal erősítjük hozzá, máshol huzaldarabokkal rögzítjük.

Az előre gyártott garázs előnyei

Nincs-e abban ellentmondás, hogy valaki a házát, téglát téglára rak­va, maga falazza fel, ugyanakkor viszont előre gyártott betongarázs mellett dönt? Példánkban egyálta­lán nincs, mivel a garázst már az építkezés kezdetén felállították és az átmenetileg zárható anyagrak­tárként funkcionált.

Az ikergarázs helye már kezdet­től fogva ismert volt: a telek egyik sarkán, olyan melyen a talajba süllyesztve, hogy a mögötte lévő gyepfelület egészen a garázstetőig érjen. Ezen a módon a telekből kisebb területet kellett a garázs kedvéért fel­áldozni. Mivel azonban így a garázs­falak két oldalon teljesen, egy oldalon pedig nagyjából félig a földdel határo­sak lettek, ez a garázs kalkulált építési költségeit ijesztő mértékben megnövel­te: az alaplemez, a vasbeton koszorúval megerősített falazat (a talajnyomás miatt), a megerősített tető, a falak és a tető szigetelése, a vakolat, a garázska­puk mind-mind sokba kerültek volna.

Építkezőink tulajdonképpen a ház építésére szerettek volna koncentrálni, azonban a garázs építése majdnem ugyanolyan bonyolult feladatnak tűnt. A legjobbkor jött ezért az egyik előre gyártott garázsokat gyártó cég szinte elképesztő ajánlata: a cég arra vállal­kozott, hogy a garázsokat nagyon mél­tányos ár ellenében, néhány óra alatt, teljesen kész állapotban felállítva átad­ja. Az építkezőknek (saját kérésüknek megfelelően) csupán a sávalapokat kel­lett saját kivitelezésben elkészíteni.

A ház és a garázs munkagödrének kiemelését egy földmunkákra szakoso­dott cég végezte el, miután a földmérő a terepen és a zsinórállásokon kijelölte az épületek sarkait. Ezután megeről­tető kézi munka következett: 6 m’ föl­det kellett a két (60 cm széles, 80 cm mély) alapároknak kiásni. Még sze­rencse, hogy a ház egyetlen vastag, be­ton alaplemezre került és így ott nem kellett sávalapoknak árkokat ásni.

A garázs alapjait erősítő vasbeté­teket a tervek alapján az üzem készre hajlítva és összeállítva szállította a helyszínre. Két ember tudta azokat az alapárkokba bevonszolni. Ezután a vízelvezető csővezeték került sorra. Az esővíz elvezetését a terveknek megfelelően a hátsó alapárokban, középen kellett elhelyezni. A csövet közvetlenül a csatornába kötötték be.

Az alapárkok széleire pontosan be­állított pallók kerültek, ezek gondos­kodtak az alapok szabályos éleiről.

Ezután már csak a betonüzemet kel­lett felhívni és nem sokkal később az alapok kibetonozása már meg is tör­tént. Betonszivattyút nem kellett alkal­mazni, mert a betonszállító jármű nagyon jól meg tudta közelíteni az alapárkokat. Az alap messzebb elhe­lyezkedő sarkaiba azonban néhány köbmétert talicskákban kellett odahor­dani.

Betonozás után: simítás és az ütközők elhelyezése

Az utolsó lapát beton betöltése után vízmértékkel és simítókanállal gondo­san elsimították az alap felületét. Ezután a kész betonba milliméteres pontossággal kis U vasakat kellett belenyomni, ezek lettek az ütközők, amelyekre a garázsok elhelyezésekor volt szükség.

A következő feladat a dréncső el­helyezése volt, mert később, amikor a garázsok már a helyükön voltak, nem lehetett volna a garázsfal és a gödör fala közti keskeny helyre bejutni. Mindenekelőtt a munkagödör fenekén lévő szivárgó ágyazat megfelelő esését (méterenként mintegy 1 cm) kellett kialakítani. Arra először a szivárgó pap­lant terítették le.

Erre kavicsréteg került (kb. 5 cm vastag), majd vízmér­tékkel kellett a kavicsra fektetett drén­cső megfelelő esését beállítani. Ezután a dréncsövet további (10-15 cm vas­tag) kavicsburkolattal kellett körül­venni. Az egész konstrukció köré végül egy második szivárgó paplan került, amelynek az a rendeltetése, hogy a talaj finom részecskéi által okozott eltömődést megakadályozza. Ezzel az előkészületek be is fejeződtek, jöhetett az ikergarázs!

Előre gyártott garázs 1

Az alapozási tervet az előre gyártott garázst forgal­mazó cég már előzetesen átadja az építkezőnek, ebben megtalálhatók a sávalapok pontos méretei.

Előre gyártott garázs 2

Fontos, hogy a garázs alapja fagymentes legyen. Ebből az következik, hogy az alapárkot legalább 80 cm mélyen kell kiásni.

Előre gyártott garázs 3

Most kézi munka következik. A garázs pontos helyét a földmérő tűzi ki, ennek figyelembevételével kell az alapárkokat kiásni.

Előre gyártott garázs 4

Ha az alapot erősítő vasbetétekkel is el kell látni, azokat készre hajlítva és helyszínre szállítva egy acélszerkezeti üzemtől célszerű megrendelni. A beépítés már gyorsan megy.

Előre gyártott garázs 5

A következő lépés a vízelvezető cső lefektetése. Amikor ez is készen van, kis építkezésünket fel lehet készíteni a betonozásra: készítsük elő a talicskákat és a lapátokat.

Előre gyártott garázs 6

Példánkban 6 m3 betonra volt szükség, ezt egy betonszállító autó készen hozta a helyszínre. Szivattyú nem kellett. A hátsó részekre talicskában jutott el a beton.

Előre gyártott garázs 7

A betonozott rész felületét vízmérték segítségével vízszintesre simítsuk el. Ha egy-egy helyen többlet van a betonból, azt a vakolókanállal lapátoljuk el oda, ahol hiányzik.

Előre gyártott garázs 8

Végül nyomjunk a friss betonba kis U vasakat, ezek lesznek az ütközők, amelyekre a garázsok elhelyezésekor lesz majd szükség. Az alapgödörbe most kell elhelyezni a szivárgó ágyazatot.

Előre gyártott garázs 9

A kavicságyba lejtéssel kell fektetni a dréncsövet. Az egész konstrukciót szivárgó paplan védi az elszennyeződéstől.

Garázs összeszerelése 1

A pótkocsis teherautó többtonnás terhével nem tudott egészen a telek széléhez állni. Ott ugyanis…

Garázs összeszerelése 2

…már felállították az autódarut. A daru kinyúló karja biztos alátámasztást igényel.

A szerelőcsapat előzetesen megvizsgálta az alapokat. A magassági eltéréseket...

A szerelőcsapat előzetesen megvizsgálta az alapokat. A magassági eltéréseket…

Garázs összeszerelése 4

…alátétekkel egyenlítették ki. Ezután működésbe lépett a daru és az első garázs egyetlen mozdulattal a helyére került.

Garázs összeszerelése 5

A garázs másik felét is percek alatt, milliméteres pontossággal sikerült a helyére tenni. Ezen a képen jól látszik, hogy a két garázs nincs fallal elválasztva. Az ilyen egyedi kívánságok teljesítése semmiféle gondot nem jelent.

Daru emeli be a garázsokat

Szabályszerű csődület alakult ki, ami­kor a garázsokat meghozták. A pót­kocsis teherautó többtonnás terhével azonban nem tudott egészen a telek szeléhez állni, az autódarut ugyanis éppen ott állították fel.

A szerelőcsapat jóváhagyta az alapokat és kezdődhetett a felállítás. Álmélkodó kiáltások hallatszottak, amikor az első garázs ég és föld között lebegett, majd néhány perc alatt a helyére került. Az aggódó szomszédok arra voltak kíváncsiak, hogy miért hiányzik az egyik fal. A válasz: a két garázs így egy közös teret alkot.

A második garázs felállítása szintén percek alatt, hajszálpontosan megtör­tént. Ezután a szerelők megvizsgálták a garázsajtók működését: azok sehol sem szorultak. A darut újra menetkész állapotba helyezték, ezalatt a szállító cég munkatársai elvégezték a két garázs közti hézag szigetelését. A házi­úr ugyanakkor a szivárgó lapokat és a szivárgó paplant helyezte el a garázs nedvesség ellen szigetelt külső falán. Ezt követően a munkagödröt be lehe­tett temetni.

A tető befüvesítésére egy évvel később került sor

A garázs körülbelül egy évig ilyen állapotban maradt és kitűnő szolgá­latot tett. mint a házépítésnél használt anyagok és gépek raktára.

Amikor a ház szerkezetileg készen állt, a külső létesítmények kialakításá­nak részeként az ikergarázs tetőjének befüvesítésére is sor került. Közvetle­nül a garázstetőre szűrőpaplant terítet­tek, erre mintegy 3 cm vastag zúzottkő réteg került, amit felülről egy második, gyökérvédő szűrőpaplan takart le. Erre az egyszerű alépítményre termőtalajt hordtak (kb. 10 cm vastagon). Nem kel­lett sokáig várni és a garázstetőn zöld gyepfelület díszlett. Így 40 m2 kertet le­hetett „visszanyerni”.

Garázs

A garázsnak azokat a falait, amelyek beépítés után földdel kerülnek érintkezésbe, már a szállítás előtt…

 Garázs 2

…szigetelték. A garázsajtók működésének ellenőr­zése után (semmi sem szorult)…

Garázs 3

…az ikergarázs külső falaira feltették a szivárgó ­lapokat.

Garázs 4

A szivárgó lapokat is szivárgó paplan védi az elszennyeződés ellen.

Garázs 5

Az utolsó lépések egyike a szigetelés elhelyezése a két fél garázs közti hézag fölé.

Garázs 6

A szigetelőcsík széleit különös gonddal kell eldolgozni.

Garázs 7

Egy évvel később (időközben már a ház is elkészült) a tulajdonos hozzálátott a tető befüvesítéséhez.

Garázs 8

A tetőre szűrőpaplan került, ezen finom zúzott követ terítettek el, a köveket egy második szűrőpaplannal takarták be.

Ikergarázs

Erre az egyszerű alépítményre 10 cm magasan termőföldet hordtak, és hamarosan zöld gyepszőnyeg díszlett a garázs tetején.

Készgarázsok: szinte mindenre van megoldás

A következőkben bemutatjuk, hogy a készgarázsok kínálata mennyire változatos lehet. A korábbi, derék­szögű „autómegőrző dobozból” valódi látványosság lett, amelyet ma már bármilyen építészeti stílushoz illesz­kedő kivitelben meg lehet kapni. Kérhetünk nyeregtetőt vagy attikát, fa- vagy acélajtót, szabadon álló. földbe süllyesztett vagy a házba be­épített kivitelt egyaránt. Az autó­reklámokból jól ismert szlogen az autók szálláshelyére is alkalmazható: semmi sem lehetetlen.

Három garázs­változat különösen elnyerte tetszé­sünket:

  • A „garázstojás”, ahogyan gyártója nevezi, valódi változatosságot visz a si­vár garázsudvarokba. Elöl a garázsajtó található, hátulról viszont pl. növény­zettel borított domboldalt lehet kialakítani. Ilyen is lehet a környezetbarát építkezés!
  • Esővíztárolóval kiegészített ga­rázs. A víz a ház és a garázs tetejéről a tárolótartályba folyik (térfogata 8-38 m3). A létesítményt szűrőkkel és szivattyúval felszerelve szállítják, így lehetőség nyílik arra, hogy a kert öntözésére, a WC-k öblítésére és a mosásra fordított költségeket draszti­kusan csökkentsük. Az már csak hab a tortán, hogy heves esőzés esetén a víztároló egyben az esővíz visszatar­tását is lehetővé teszi. A felesleges víz csak akkor kerül a csatornába, amikor a ciszterna már színültig megtelt, így a csatorna tehermente­síthető.
  • Pincével kiegészített garázs. Újra meg újra fellángol a vita akörül, hogy kell-e a ház alá pincét építeni vagy sem. Milyen érveket lehet azonban a garázs alápincézése mellett felhozni? Ugyan ­azokat, mint a házak esetében: az aránylag drága, kisméretű telkeket így optimálisan, a szabad területek meg­óvásával ki lehet használni. És még egy fontos érv: ha valaki elkövette azt a hibát, hogy házát nem pincézte alá, most legalább egy kis pincére utólag szert tehet. Ikerpincékkel ellátott iker-garázsok létrehozásának – mi sem ter­mészetesebb – szintén nincs semmi akadálya.

Mélygarázs előre gyártott elemekből: Gondoltunk már arra, hogy a garázst, behajtással és előtérrel együtt, egyszerűen a föld alá rejtsük? Ez a lehetőség különösen sorház- vagy ikerház-építtetők érdeklődését keltheti fel. Egyre gyakrabban találkozunk azzal a hatósági állásponttal is, amely lakóegységenként két parkolóhely létesítését írja elő, ennek kielégítése pedig kis telkeken komoly problémát okozhat.
A meg­oldás: előre gyártott elemek alkalmazásával a föld alatt tetszőleges mennyiségű garázs helyezhető el.

Készgarázs 1

Amint ezen a képen is látható, ma már olyan készgarázsokat lehet kapni, amelyek jól illenek az adott ház építészeti kialakításához.

Készgarázs 2

Téglaburkolatú garázst szeretnénk? Semmi akadálya! Amit pedig az ilyen előre gyártott elemeknél szinte már szóba sem kellene hozni, a klinkerburkolatot már a gyártáskor felrakták.

Készgarázs 3

Nyeregtető, 1. változat: az oromzat és a tető a ga­rázst csinos, önálló épületté lépteti elő. Mindegy, hogy a tetőgerinc az ajtókkal párhuzamosan…

Készgarázs 4

…vagy azokra merőlegesen helyezkedik-e el. A te­tő hajlásszöge és az oromzat kialakítása szabadon megválasztható. A padlástérbe az oromfalon nyitott ajtón vagy belső létrán át lehet feljutni.

Készgarázs 5

A készgarázs kocsi beállóval is kombinálható. A garázst ugyanezen a módon természetesen a háztető alatt is el lehet helyezni.

Készgarázs 6

A garázs és a lakóház utólag is kombinálható. Csak arra kell ügyelnünk, hogy legyen elegendő hely a szállítójármű manőverezéséhez.

Az előre gyártott garázs előnyei

Az előre gyártott garázs előnyei 1

A kabrioléhoz ilyen tető illik. Szellős kocsi beállót nem csak faszerkezettel lehet készíteni.

Az előre gyártott garázs előnyei 2

A gyári prospektusban a lakóautónak való lakóhely is megtalálható. De vigyázat: győződjünk meg arról, hogy az építési előírások az ilyen túl méretes gará­zsokat megengedik-e.

Az előre gyártott garázs előnyei 3

A kiegészítő termékek választéka szinte kimeríthe­tetlen: ablakok, oldalajtók, tetőszegély, tetőfelépítmény… És mindezek a tartozékok különböző színekben kaphatók.

Az előre gyártott garázs előnyei 4

A „garázstojás” valódi változatosságot visz a sivár garázsudvarokba. Elöl lehet behajtani, hátulról viszont pl. növényzettel borított domboldalt alakít­hatunk ki. Ilyen is lehet a környezetbarát építkezés!

Az előre gyártott garázs előnyei 5

Az esővíztárolóval ellátott garázst kompletten fel­szerelve, szűrőkkel és szivattyúval együtt szállítják, így még kis telkeken is meg lehet oldani az esővíz hasznosítását.

Az előre gyártott garázs előnyei 6

Aki elkövette azt a hibát, hogy házát nem pincézte alá, most legalább egy pinceszinti helyiségre szert tehet: azt egyszerűen a garázs alatt helyezi el.

Alagutak, utak és merészen ívelő hidak…

…a kertekben ilyenekkel is találkozunk. Persze nem élet­nagyságban, hanem a homokozó­ban megvalósított miniatűr kivi­telben. Ezeknek az építményeknek a készítője többnyire nem azonos a lakóházéval – bár éppenséggel az is lehet. Ezzel a rövid bemuta­tóval arra kívánjuk önöket ösztö­nözni, hogy minél jobb feltételeket teremtsenek a kert elsődleges használóinak, azaz a gyerekeknek.

Az almafa ágai között deszkák­ból összetákolt első saját biro­dalom, a körtefán himbálózó hinta, vagy egy famászó túra a diófa csúcsáig… vajon – talán nagyszüleinken kívül – ki dicsekedhet ma már ilyen csodálatos játszóhelyekkel az otthoni kertben? Ami ma van, azt mindnyájan ismerjük: a hatéves emberpalánta lyukat akar ásni a föld középpontjáig, azonban már 20 cm melységben a te­rasz betonalapjába ütközik.

Az ehhez hasonló, kalandos vállalkozások kor­látait lényegében meg lehet szüntetni egy 70-80 cm mély, legalább 3 m2 kiterjedésű homokozóval. Nem fontos, hogy ez a homokozó pontosan szabá­lyos derékszögű alakzat legyen, sőt, a szabálytalan vonalvezetés a maga be­ugró és kiöblösödő részeivel jobban felkelti a gyerekek fantáziáját, mint az akkurátus szélű, derékszögű alak.

„Nagy Kaland” márkájú homoko­zókat, sajnos, nem lehet kapni. Nem tesz semmit, készítsük el azt magunk! A kert tereprendezési munkái során egyúttal a homokozó gödrét is emeljük ki. A munka legnehezebb része a sze­gélyek megfelelő megerősítése. Ese­tünkben a betonozott szegély mellett döntöttünk.

Az építkezésen használt faanyagból zsaluzatot készítettünk: felállítottuk és a középpont irányában kimerevítet­tük a zsaludeszkákat. A merevítésnél jó szolgálatot tettek a kiszolgált rak­lapok. A zsaluzatot azért kellett ilyen erősre készíteni, mert 80 cm mélység­ben a beton nyomása már egészen tetemes nagyságú.

Ezután készítsük el a betonfalat. A betont magunk is megkeverhetjük (4 rész kavics, 1 rész cement), de kész­betont is hozathatunk. Tekintettel arra, hogy a homokozó betonszegélyeihez valószínűleg nem lesz szükség a mini­mális szállítási mennyiségnek megfelelő 5 m3 betonra, egyidejűleg más betonoznivalókat is készítsünk elő és csak azután rendeljük meg a kész­betont. Miközben a betont betöltjük, azt azonnal tömörítsük (pl. ásóval). A fal felső szélét simítsuk le. Ezen a keskeny felületen a gyerekek később nemcsak tortát fognak sütni, hanem üldögélnek is. A betonszegélyre ezért szereljünk faülőkét.

A homokot építőanyag-kereskedés­ben vagy kertészetben vegyük meg (ne a barkácsáruházban vegyünk zsá­kos homokot, az túl drága!). A ren­deléskor azonban feltétlenül adjuk meg, hogy homokozóba való „játszó­homokról” van szó.

A szükséges homokmennyiség kiszá­mítása sokszögű homokozó esetén nem egyszerű feladat. A becslést nagyvona­lúan végezzük, hiszen az idők folyamán sok homok el fog tűnni a gyepen, a virágágyásokban és a gyerekszobában.

Érdemes tudni:

A hinta felállítási helyét úgy válasszuk meg, hogy a hinta legjobban kilendült helyzete és a legközelebbi építmény (terasz, út, homokozó stb.) széle között legalább 2 m hely maradjon (l. rajz).

Hinta

Ennek a biztonsági zónának a talaja puha legyen: gyep vagy fakéreg takaró. A hinta felállításához ássunk négy, 50 cm mély gödröt és a hintaállványt úgy állítsuk be, hogy a tartócsövek mintegy 20 cm mélyen nyúljanak be a gödrökbe.

Ezt a helyzetet keresztbe rakott tetőlécekkel és pillanatszorítókkal rögzítsük. Vízmértékkel ellenőrizzük a felső összekötő rúd és a merevítők vízszintes helyzetét. Töltsünk betont az alapgödrökbe és annak felületét enyhén ferdére alakítsuk ki. A tartócsövek ne érjenek bele a betonba (alsó kép). A beton megkötése után az alapgödrök felső részét lazán tölt­sük ki földdel.

Tereprendezés

A tereprendezés során a homokozó gödrét is ássuk ki.

Zsaluzat

Nem baj, ha a zsaluzat látványa nem szép. Az a fon­tos, hogy erős legyen.

A gödör fala

A gödör fala és a zsaluzat közötti teret töltsük ki betonnal.

A fal felső részét simítsuk el

A fal felső részét simítsuk el. Erre kerülnek később az ülőfelület deszkái.

Néhány órával később lapáttal faragjuk le a felesleges betont

Néhány órával később lapáttal faragjuk le a felesleges betont.

Homok

A homokot építőanyag-kereskedésben vagy kertészettől rendeljük meg.

Homok

Az évek múlásával a homok egy része átvándorol a fű közé vagy az ágyásokba.

Homokozó

Az XXL-es homokozóban épült alagutak, utak és hidak olyanok, mintha igaziak lennének.

A fehérre vakolt külső falaknak ugyan nagy hagyománya van, egyes esetekben mégsem jöhetnek számításba. Pl. olyankor, amikor a ház homlokzatait (pl. a szeles tengerparti területeken) az eső és vihar ellen különleges védelemben kell részesíteni, vagy akkor, amikor igazán egyedi homlokzatot szeret­nénk. Ebben az esetben választhat­juk pl. az elé falazott homlokzatot vagy a szerelt fahomlokzatot, esetleg a kettő kombinációját.

Az épületenergetikai tanúsítvány bevezetése egyébként is fokozott hővédelmet ír elő, ez az építkezőt arra is kényszerítheti (ha külső falait vékonyra akarja készíteni), hogy a falazaton kombinált hő­szigetelő rendszert helyezzen el. A következőkben a homlokzat ki­alakításának ezt a három változa­tát (vagyis az elé falazott téglahomlokzatot, a faburkolatot és a kombinált hőszigetelő rendszert) fogjuk bemutatni.

Természetesen azt is pontosan megmutatjuk, hogy mire kell az amatőr kivitelezőnek ügyelnie. Mindhárom bemutatott változatnál egyaránt fontos a gon­dos kivitelezés, ami nem csak a hővédelem, de a nedvesség elleni védelem biztosításának is feltétele, hiszen a lecsapódó kondenzvíz különben komoly károkat okozhat!

A nyerstégla burkolat új házon is jól mutat

Aki már járt pl. Észak-Németor­szágban, az tudja, hogy milyen varázsa van a vörös nyerstégla homlokzatnak. Nemcsak esztéti­kai okai vannak azonban annak, hogy ma is szívesen alkalmazzák az elé falazott nyerstégla homlok­zatburkolatokat.

Homlokzat

A szélsőséges időjárási feltételek szükségessé tehetik a kettős héjú falazatokat. Magyaror­szágon jellemzőek a nagy hőingado­zások, ezért is előnyös egy árnyékolt homlokzat. Ennek különböző kiviteli változatait ismerjük: a falazat készül­het légréssel a két héj között, légréssel és hőszigeteléssel vagy légrés nélküli hőszigetelő maggal.

Ha a falazott homlokzatburkolat és a mögötte lévő, teherhordó fal között szellőztetett légrés marad, akkor a teherhordó falba még a legerősebb viharban sem tud esővíz behatolni.

A habarcs feleljen meg a tégla nedvszívó képességének

Az anyag megvásárlása előtt az építőanyag-kereskedésben ismerked­jünk meg a rendelkezésre álló sokféle burkolótéglával. Ezek burkolótégla, klinkertégla és mészhomok tégla néven kaphatók. Vásárláskor az egész házhoz szükséges anyagot egyszerre rendeljük meg, ezzel kizárjuk a színárnyalatok keveredését. A különböző raklapokról való téglákat célszerű keverni, így színeltérés esetén is homogénebb mintázatot kapunk.

A téglákat külső megjelenésük mellett elsősorban nedvszívó képességük különbözteti meg egymástól, ami a „nem szívó” fokozattól (keramikus klinkertéglák) egészen az „erősen szívó” (mészhomok tégla, égetett tégla) fokozatig terjedhet. Fontos, hogy a falazóhabarcsot az al­kalmazott téglaanyag nedvszívó képes­ségének figyelembevételével kell meg­választani. Vásárláskor mindjárt kér­jünk ajánlatot a megfelelő habarcsra is.

Ha városban építkezünk, olyan típusú burkolatot válasszunk, amely illeszkedik a környéken már meglévő épületek stílusához. Az engedélyezési tervben szerepelniük kell az alkalma­zott burkolatoknak, felületkezelések­nek. Egyes esetekben elő is van írva (pl. műemléki környezet), hogy milyen burkolatot lehet használni.

A szerkezetbe hőszigetelés kerül

Az elé falazott burkolat elkészítése nagyon időigényes és nehéz feladat (a magasság bemérése, a téglák beállí­tása, amelyeket esztétikai okokból nem kívánatos darabolni).

A munka megkezdése előtt az első téglasor alá (kifelé lejtő) szigetelőré­teget kell elhelyezni, amelynek célja, hogy a belső héjazat talapzatát meg­védje a nedvességtől. A szigetelőréte­gen lévő illesztéseket és csatlakozáso­kat vízhatlanul össze kell ragasztani. A szigetelést a fal mentén legalább 15 cm magasan fel kell hajtani. A fa­lazás megkezdése előtt gondoskodni kell arról, hogy az előtétfal ne tudjon elcsúszni a tartófelületen. Ennek a felületnek természetesen kellően te­herbírónak kell lennie.

Először a sarkokat jelöljük ki

A munkát az épület sarkainál kezdjük. Sokat segít, ha mérőléceket állítunk fel, amelyeken pontosan meg van je­lölve minden téglasor, valamint az át­hidalók helyzete. Az első saroktéglákat azok a rozsdamentes huzalhorgonyok (rögzítő pálcák) tartják a kívánt hely­zetben, amelyeket már a teherhordó fal falazásakor elhelyeztünk. A huzal­horgonyok vízszintesen legfeljebb 50 cm, függőlegesen legfeljebb 75 cm távolságban legyenek egymástól. Ezen­kívül a szabadon álló széleken, épület­sarkokon és a tágulási hézagok mentén méterenként 3-3 huzalhorgonyt kell elhelyezni. Egyidejűleg legalább négy téglacsomagból dolgozzunk, így termé­szetes hatású, kissé eltérő színárnyalatú elemekből álló felületet készít­hetünk. A nedvszívó burkolótéglákat előzetesen nedvesítsük meg.

Speciális habarcsot érdemes hasz­nálni (készhabarcsot, amelyet már csak vízzel kell elkeverni), amely akkor sem „szakad le”, ha kinyomódik a fugából. A többi habarcstípusnál előfordulhat, hogy a lefolyó anyag bepiszkítja a tég­lákat, és ezeket többé szinte lehetetlen megtisztítani. Feltétlenül II. vagy Ha habarcscsoportba tartozó habarcsot használjunk. Arra is gondoljunk, hogy a szakszerűtlenül elkészített fuga ki-virágzást és átnedvesedést okozhat.

A fekvőhézagok (vízszintes fugák) 1,2 cm vastagok legyenek, az állóhéza­gok vastagsága mintegy 1 cm.

Ha a habarcs alkalmas arra, hogy a falazást és a fugázást egy munkafo­lyamatban végezzük (ez a normális eset), akkor a kitüremkedő anyagot a vakolókanállal húzzuk le. Amikor a habarcs már megkötött, fugázó vassal, fadarabbal vagy tömlődarabbal ala­kítsuk ki a fugát. A fuga a látható felülettől legfeljebb 2 mm-rel beljebb, egyenletesen simuljon hozzá a tégla felületéhez. Megakadályozhatjuk a friss fugázóhabarcs túl gyors kiszá­radását, ha vízzel többször óvatosan megpermetezzük. A fuga színét dön­tően az befolyásolja, hogy milyen volt elsimításkor a habarcs állaga. A fu­gát ezért mindig azonos mértékben megkötött állapotú habarcsban alakít­suk ki.

Az előtétfal anyaga

Az előtétfal anyaga ennyire különböző lehet: a kézi formázású tégla…

A burkolótégla színe ugyan hasonló, a háznak mégis teljesen más jelleget ad.

…és a burkolótégla színe ugyan hasonló, a háznak mégis teljesen más jelleget ad.

Ennél a klinkertégla típusnál az eltérő színárnyalatok élettelivé teszik a felületet.

Ennél a klinkertégla típusnál az eltérő színárnyalatok élettelivé teszik a felületet.

A burkolótéglákhoz és klinkertéglákhoz sokféle idomtégla kapható, amelyek a homlokzat

A burkolótéglákhoz és klinkertéglákhoz sokféle idomtégla kapható, amelyek a homlokzat…

Az előtétfal a feladatát csak akkor tudja maradéktalanul ellátni

…tagolt kialakítását teszik lehetővé. Az előtétfal a feladatát csak akkor tudja maradéktalanul ellátni, ha…

Az idomtéglák alá egészen a teherhordó falig benyúló szigetelőréteget helyezünk el.

…az idomtéglák alá egészen a teherhordó falig benyúló szigetelőréteget helyezünk el.

Az előtétfal talapzatánál, továbbá az ablakokhoz és ajtókhoz

Az előtétfal talapzatánál, továbbá az ablakokhoz és ajtókhoz kialakítandó megszakításoknál számos fontos részlet,…

A szigetelőréteg, a szellőzőnyílások és a fuga­tömítések helyes kialakításáról kell gondoskodni

…pl. a szigetelőréteg, a szellőzőnyílások és a fuga­tömítések helyes kialakításáról kell gondoskodni.

Az előtétfalnál alkalmazható legegyszerűbb techni­ka

Az előtétfalnál alkalmazható legegyszerűbb techni­ka: futósoros kötés fél téglányi eltolással.

Amikor a sarkok helyét kitűztük

Amikor a sarkok helyét kitűztük, „szárazon” rakjunk ki egy sort, hogy meghatározzuk az állóhézagok egyenletes szélességét.

A ház két sarka között feszítsük ki a kitűző zsinórt

A ház két sarka között feszítsük ki a kitűző zsinórt. A fekvőhézag habarcsát a fal…

Felső síkjára hordjuk fel

…felső síkjára hordjuk fel, az állóhézag habarcsát viszont az új tégla csatlakozó felületére.

A végleges fugakiosztást „száraz kirakással” határozzuk meg

Miután az első saroktéglákat odafa­laztuk, az előkészített tartófelületen (ez rendszerint a pincefödém előre­ugró része) rakjuk le az előtétfalazat első téglasorát. Így a hosszirányú elté­réseket könnyen ki lehet egyenlíteni és harmonikus fugakiosztást kapunk. Ha minden a helyén van, jöhet a habarcs. A munkát egyszerűbbé teszi, ha feltöltjük a munkagödröt.

Legfeljebb kétszintes háznál a 12 cm vastag burkolótéglák vastagságuk 1/3 részével a felfekvő felület elé nyúlhatnak, oromfalat pedig 4 m magasságig szabad készíteni. Az elő­tétfalat futósoros kötésben, fél téglányi eltolással falazzuk. Ez a legegy­szerűbb technika. Mindig használjuk a kitűző zsinórt!

A DIN 1053 előírásai szerint a külső héjazatban alul és felül (továbbá az ablakpárkányok alatt és az ablakát­hidalók felett) szellőzőnyílásokat kell elhelyezni. Ezek a nyílások nagyon elegánsan kialakíthatók, ha az álló­hézagokba nem teszünk habarcsot. Az alsó szellőzőnyílások ezenkívül a víz (pl. a kondenzvíz) elvezetését is lehetővé teszik.

20 m2 falfelületen (ebbe az abla­kokat és az ajtókat is bele kell szá­mítani) a szellőzőnyílások együttes keresztmetszete 75 cm2 legyen. A fu­gák szélessége ne legyen nagyobb, mint 1,5 cm.

Jó tanács

Kéthéjú falazat: A légréssel készített külső falazat teherhordó belső héjból és egy attól 6-15 cm távolságban felfalazott külső héjból áll. A külső héj vastagsága 9-12 cm. A kéthéjú falazat előnye a különlegesen jó eső elleni védelem. A keletkező nedves­ség a szellőzéssel eltávozik, a belső héj pedig garantáltan száraz marad.

Kéthéjú falazat
A légréssel és a belső héj külső olda­lán elhelyezett szigeteléssel készített kéthéjú külső falazat a nedvesség elleni fokozott védelem mellett a hő- és hangszigetelést is javítja. A légrés legalább 4 cm széles legyen. A szigetelőmaggal készített kéthéjú falazatnak nincs légrése. Az alkalmazott hőszigetelő anyagoknak olyanoknak kell lenniük, amelyeket építészeti célra engedé­lyeztek. A külső (minimálisan 12 cm vastag) héjat nem szabad a külső mázréteg vagy egyéb okok miatt nagy páradiffúziós ellenállással rendelkező téglákból falazni.

Áthidalók

Az ablakok és ajtók fölé kerülő bur­kolótéglákat többféle módon el lehet helyezni. Az előre gyártott, klinkerborítású, komplett áthidaló beépítése aránylag egyszerű, ezt azonban a gyár­tónak minden méretre egyedileg kell elkészítenie. Ha viszont az élére állított burkolótéglákat tartódeszka segítségével egyenként akarjuk felfalazni, ehhez már komoly tapasztalat szük­séges.

Érdemes trasszcement-habarcsot használni, ez a téglák között különösen jó tapadást képez. Elkerülhetetlen, hogy a külső és belső falazat az ablakok és ajtók környe­zetében érintkezésbe ne kerüljön egy­mással. Itt vizet át nem eresztő szige­telőréteget kell beépíteni, amelyet az áthidalók fölött is legalább 15 cm ma­gasan rá kell hajlítani a belső falra.

Fugázás

Ha az alkalmazott habarcs a falazat elkészítésére ugyan alkalmas, fugaki­töltő anyagnak azonban nem felel meg, akkor a fugákat nem lehet az előtétfal felhúzásával egyidejűleg, rögtön elsimítani. Ehelyett a fugákat az előtétfal építésének szüneteiben 1,5-2 cm mélyen ki kell kaparni és az így keletkezett hézagokat fugá­zóhabarccsal kell kitölteni (először a vízszintes, azután a függőleges fu­gákat). Az erősen nedvszívó téglákat előzőleg be kell nedvesíteni.

Az utólag végzett fugázásnál na­gyon vigyázzunk arra, hogy a falban ne keletkezzenek üregek (ezekben összegyűlhet a víz, ami megfagyva le­válásokat okozhat). A szellőzőnyílá­sokat a fugák kitöltése során sem szabad elzárni!

A külső héjazatban függőleges tágulási hézagokat kell kialakítani. Ezeknek a dilatációs hézagoknak a helyzete és egymástól való távolsága az éghajlati viszonyoktól, az épület alaprajzától (a falsíkok tájolásától) és a külső héjazat anyagától függ. A fugák kérdését ezért feltétlenül szakemberrel kell megbeszélni!

A dilatációs hézagokat poliuretán tömítőmasszával (vagy tömítőszalaggal, beszorítható tömítőprofillal) tölt­sük ki. Tömítőmasszánál a fugákat a kinyomó patronon lévő használati uta­sításnak megfelelően elő kell készíteni!

Habarcs

Ha speciális (száraz keverék formájában kapható) habarcsot használunk, a falazást és fugázást egy munkamenetben végezhetjük.

Az utólagos fugázás türelemjáték. A fugát előzőleg 2 cm mélyen kaparjuk ki.

Az utólagos fugázás türelemjáték

A klinkerborítású áthidalókat rendelésre egyedileg készítik el. Az áthidalót kétoldalt…

Rá kell támasztani az előtétfalra

…rá kell támasztani az előtétfalra. Az áthidalók helyszíni elkészítése nagy tapasztalatot igényel.

Szerelt fa homlokzat­burkolat

A fa évszázadok óta a homlokza­tok ideális anyaga. A légréssel készített kéthéjú külső falazathoz képest a legnagyobb eltérést az jelenti, hogy a szerelt fahomlokzat felépítése lényegesen könnyebb. A teherviselő alapot a dübelekkel felerősített lécekből álló tartószer­kezet alkotja, amely egyben a faburkolat hátsó szellőzéséről is gon­doskodik. Erre csavarozzuk vagy szegezzük az időjárás ellen védő külső héjazatot. A könnyű, vékony falhomlokzattal szemben ugyan­azokat a követelményeket lehet támasztani, mint a tömör, felfa­lazott előtéthéjazattal szemben.

Mindenekelőtt a faburkolat fajtáját kell eldöntenünk: lambériát, fűrészelt felületű vagy gyalult deszkát, esetleg zsinde­lyeket alkalmaznánk-e? A csaphornyos deszkákon kívül különböző, tömör fából készített homlokzati rendszerek is kaphatók. Ezek profilos (egyes esetekben felületkezelt) faelemek, amelyek különösen gyorsan szerel­hetők és még mostoha időjárási viszo­nyok között is használhatók. A fa hom­lokzatburkolatok minimális vastagsága 20 mm. Homlokzatok burkolására az évszázadok során különösen három fafaj bizonyult alkalmasnak: az erdei­fenyő, a lucfenyő és a cédrus (vörös cédrus).

A faburkolat tervezésének első lépéseként azt kell átgondolnunk, hogyan akarjuk a homlokzaton elren­dezni a deszkákat: vízszintesen, függő­legesen vagy átlósan. Érdekes hatást érhetünk el ezek kombinációjával is.

A vízszintes burkolat előnye: ha az esőnek kitett részeken, a lábazatnál a burkolóelemek tönkremennek, a víz­szintes deszkákat könnyebben ki lehet cserélni, mint a függőleges elemeket. A megfelelő megoldást a külső vako­lásnál már megismert, bevált módszer­rel biztosan megtaláljuk: a tervezés során készítsünk több másolatot a ház homlokzatairól és azokra rajzoljuk fel az összes változatot.

El kell döntenünk, hogy mely fal­részeket burkoljuk fával. A külső falakat teljesen fába akarjuk-e öltöztetni, vagy azoknak csak egy részére szánunk faburkolatot? Utóbbit indo­kolhatja, hogy így a külső vakolásnak kisebb mezőket alakítunk ki, ame­lyekkel könnyebben meg tudunk bir­kózni. Faburkolat elhelyezhető pl. az ablakok felett vagy alatt, de az is lehet, hogy csupán az oromfalat burkoljuk fával.

Fával megoldható a homlokzat egyes részleteinek (pl. erkélyek) kiemelése is. A fal többi részét vakolhatjuk, de klinkertéglával is burkolhatjuk.

Ha a burkolódeszkákat vízszintesen helyezzük el

Ha a burkolódeszkákat vízszintesen helyezzük el, egyetlen, függőleges alaplécezet elegendő.

Tömörfa

A tömörfa homlokzatburkoló rendszer profilos deszkái vízorral is kaphatók.

Függőlegesen felszerelt deszkaburkolat tartó­szerkezete

Függőlegesen felszerelt deszkaburkolat tartó­szerkezete: tartólécezet és keresztlécezet.

Alternatív megoldás függőleges deszkáknál

Alternatív megoldás függőleges deszkáknál: hátsó szellőzést lehetővé tévő lambéria elemek.

A burkolást a külső ablakbélésfalnál kezdjük

A szerelt homlokzati faburkolat és az ablakok közötti átmenet elkészítése nem egyszerű feladat. Itt különösen megmutatkozik, hogy munkánkat gon­dosan végeztük-e.

A célszerű sorrend: először a bélésfalat burkoljuk be, majd az itt elhelyezett faelemek homlok­oldalát a homlokzatra kerülő deszkák­kal takarjuk el. Így megakadályozzuk, hogy a szerkezetbe bejusson az esővíz. Egy másik lehetőség: a bélésfalat be­vakoljuk, a faburkolat deszkáival pedig szorosan ahhoz csatlakozunk. A ház sarkain speciális sarokprofilokat lehet a burkolatra szerelni.

Az összes deszkát vágjuk méretre és szükség esetén csiszoljuk is meg azokat. Távolítsuk el a csiszolásnál ke­letkezett port, és nitrohígítóval mos­suk le a gyantacseppeket.

A homlokzati burkolóelemek vízszintes felrakásának az az előnye, hogy a különösen veszélyeztetett, lábazat környéki deszkákat könnyebben ki lehet cserélni, ha azok tönkremennek. Nem szükségszerű, hogy a homlokzat nagy felületű deszkaburkolata vidékies jelleget adjon a háznak!

A szerkezeti favédelem jobb, mint a kémiai

A fát az ultraibolya sugárzás, a ned­vesség, a gombásodás és a kártevők elszaporodása ellen védeni kell, hogy az még évek múlva is épen maradjon. A kémiai favédelemnek c téren azon­ban már régóta nincs olyan jelentős szerepe, mint azt sokan még gondol­nák. Az erősen túlnyúló tetőkkel, a vízorr kialakításával és a hátsó szellő­zés megoldásával a fa felületét szer­kezeti védelemben részesítjük. Fontos, hogy a talajszint felett legalább 30 cm távolságot hagyjunk szabadon (a víz ilyen magasra fröccsen fel). Ez is szerkezeti favédelemnek minősül. A lábazatot vakolni kell.

Mindig egyedileg kell mérlegelni, hogy mindezen túlmenően milyen mér­tékű kémiai védelemre van még szük­ség. Sok, több száz évet megért faház áll ma is anélkül, hogy favédő szerrel valaha is érintkezésbe került volna.

A megfelelő bevonószer megta­lálása nem könnyű feladat. Egyrészt bizonyos technikai követelményeknek kell megfelelnie (legyen víztaszító, tegye lehetővé a páradiffúziót), más­részt egészségünket védendő nem szívesen vállalkozunk arra, hogy mér­gekkel (ilyenek az élő fakártevők ellen való kémiai favédő szerek) dolgoz­zunk. Legjobbak a biocideket nem tartalmazó, nyitott pórusú, festék­pigmentekkel (ultraibolya sugárzás elleni védelem) dúsított lazúrok.

Vegyszeres (megelőző) impregnálásra csak különlegesen igénybevett fahomlokzatnál van szükség. A bevonóanyagot először a deszka hátolda­lára, majd az első oldalára hordjuk fel. Ennek teljes száradása után követ­kezhet a kiválasztott lazúrral való két-háromszoros átkenés. Tartsuk be az egyes rétegek közti száradási időt (ez a használati utasításban megtalál­ható). Ha szükséges, az egyes rétegek felhordása után (az utolsó kivételével) a felületet 200-as szemcsefinomságú (vagy annál finomabb) csiszolópapírral csiszoljuk át.

Hőszigeteléssel kiegészített fahomlokzat

Hőszigeteléssel kiegészített fahomlokzat: az alap­lécezést úgy szereljük fel, hogy a lécek közé…

Hőszigeteléssel kiegészített fahomlokzat 2.

…a szokásosan használt méretű szigetelőlapok pontosan beférjenek. A szigetelés fölé ne feszítsünk ki fóliát.

A faburkolat alsó lezárását vízorral alakítsuk ki

A faburkolat alsó lezárását vízorral alakítsuk ki.

Cementvakolat

A lábazatot fedhetjük pl. valamilyen szokásos lábazati vakolattal (cementvakolat).

Ablakbélésfal  1.

Ablakbélésfal 1: a burkolódeszkák eltakarják a bélésfalra szerelt faelemek homlokoldalait.

Ablakbélésfal  2.

Ablakbélésfal 2: ha nagyon munkaigényesnek találjuk a bélésfal burkolását, azt vakolhatjuk is.

A tartószerkezet lehetővé teszi a hátsó szellőzést

A szerelt homlokzat magvát a (24 x 48 vagy 30 x 50 mm keresztmetszetű) lé­cekből készített, megbízható tartószer­kezet alkotja. Ha a deszkákat vízszinte­sen akarjuk felszerelni, akkor a léceket függőlegesen kell felerősíteni a falra. Függőleges deszkázatnál pl. úgy lehet megoldani a szellőzést, hogy a vízszin­tes tartólécekben eltoltan elhelyezett szellőzőnyílásokat képezünk. A tar­tószerkezet léceit keret dübelekkel és csavarokkal erősítjük fel a falra (dübel átmérő 10 mm, dübel távolság 50 cm, léctávolság 40-60 cm).

Ha az egész házat függőleges deszkákkal burkoljuk, akkor a hátsó szellőzést úgy is megoldhatjuk, hogy a függőleges tartószerkezetre vízszin­tes léceket szereltünk (a léceket min­den kereszteződési pontban két csavar­ral erősítsük össze). Ez a megoldás a tetőfedéshez hasonlóan teszi lehetővé a hátsó szellőzést.

Előnye: keresztlécezet alkalmazása esetén elhagyható az eltolt szellőzőnyílások fáradságos kialakítása, amelyre akkor van szükség, ha a falazatra csak vízszintes tartólé­cek kerülnek. Egyes homlokzatburkoló rendszerekhez (függőleges deszkázat­hoz alkalmazható) ún. hátsó szellőztetőprofilok is tartoznak. Ezek kereszt-lécezet nélkül is lehetővé teszik a hátsó szellőzést.

Fontos, hogy a tartószerkezet ne „hasasodjon ki”, a falak egyenetlenségeit kis fadarabokkal (ékekkel) egyenlítsük ki és a tartószerkezet felületét szintvonalzóval ellenőrizzük. Az ablakáthidalóknál a hátsó szellő­zéshez 2-4 cm széles réseket kell hagyni. Ez természetesen az ablak­párkány alatti részekre és a tetőtúlnyúláshoz való átmenetre is érvényes.

A tartószerkezetben szigetelés is elhelyezhető

Ha a külső fal nem kellően hőszigetelő, akkor a tartószerkezet lécei közé szigetelőlapokat (keményhabot, ásvány­gyapotot) kell elhelyezni. A hőszigetelő anyagot speciális, tárcsás dübelekkel vagy ragasztással erősítjük a teherhordó külső falazatra. A munkát meg­könnyíti, ha az alaplécezet léctávolsága pontosan megfelel a szigetelőanyag szélességének (ez általában 50 vagy 62,5 cm). A szigetelőanyag vastagságát is a tartószerkezet figyelembevételével kell megválasztani: a szigetelés és a fahomlokzat között maradjon legalább 2 cm légrés.

Figyelem: a hőszigetelésre ne te­gyünk párafékező réteget (fóliát), ezen a hideg rétegen ugyanis lecsapódna a meleg falból származó nedvesség! Ennek következménye a szigetelés át­nedvesedése lenne.

A horony lefelé nézzen

Végre eljutottunk a lényeghez: meg­kezdhetjük a homlokzatburkoló desz­kák felrakását. Ha a csaphornyos deszkákat vízszintesen helyezzük el, a hornyok mindig lefelé mutassanak (ha felfelé néznének, azokban össze­gyűlne a víz, ami előbb-utóbb korhadáshoz vezetne).

A fa az időjárás hatására defor­málódhat. A deszkákat ezért csak úgy szabad a tartószerkezethez erősíteni, hogy egymás mozgását ne akadályoz­zák. Az átlapolásokat a repedésveszély miatt ne szegezzük át.

Csak horganyzott vagy rozsdamen­tes acél kötőelemeket használjunk (a rozsdásodó szegek csúnya foltokat hagynak a fán). A csavarokat csak olyan mélyen csavarjuk be. hogy fejük a fa felületével egy síkba kerüljön. Lambéria kapcsokat ne használjunk!

A faburkolat szerelése

A faburkolat szerelése a tartólécezet dübelekkel való felerősítésével kezdődik.

Méretre vághatjuk a deszkákat

Az összes méret pontos meghatározása után méretre vághatjuk a deszkákat.

A fa felületének a megcsiszolása

A következő lépés az éleknek és a fa felületének a megcsiszolása.

Vegyszeres impregnálás

Vegyszeres impregnálásra csak különösen erős igénybevétel esetén van szükség.

Az átlapolásokon átmenő csavarokat vagy szegeket mellőzzük.

Az átlapolásokon átmenő csavarokat vagy szegeket mellőzzük.

Munkaigényes fahomlokzat

A munkaigényes fahomlokzatnak a külső vakolattal szemben az a nagy előnye, hogy munka közben bármikor szünetet lehet tartani: nem elhanyagolandó szempont az amatőr építkezőnek!

Fazsindelyek

A fazsindelyek tágulása kisebb, mini a hosszú deszkáké, ezért repedésre is kevésbé hajlamosak. Egy teljes hom­lokzat egyenként felerősített zsinde­lyekkel való burkolása azonban a hatal­mas mennyiségű falapocska miatt rendkívül időrabló tevékenység.

A munka megkönnyítésére előre gyártott paneleket fejlesztettek ki. így egyetlen művelettel több, akár 50 zsindelyt fel lehet erősíteni. Először itt is tartószerkezetet kell készíteni. A tartólécek távolságát a zsindelyek­nek megfelelően válasszuk meg.

A fahomlokzatok gondozása

A fahomlokzatok ajánlott karbantar­tási időközei: a nyugati homlokzaton 2-3 évenként, a többi oldalon az igénybevételtől függően 5-10 éven­ként frissítsük fel a bevonatot. A hibás részeket előzőleg csiszoljuk át.

Hőszigetelő vakolat­rendszer

Németországban a felhasznált energia egyharmadát az épületek fűtésére fordítják. Értelemszerűen nagy a környezet ebből származó terhelése is. Az energia ilyen célú felhasználásának csökkentését a törvényalkotó környezetvédelmi adókkal és az energiatakarékos­sági rendelettel is ösztönözni igyekszik.

A Németországban lévő összes lakóépületnek 2050-ig ki kell elégítenie a „kis energiaszük­ségletű ház” mai szabványában foglalt előírásokat. Ez azt jelenti, hogy 1 m2 lakó- és hasznos terület fűtésére évente 75 kW – h energiát (75 kW * h/m2 * év) szabad felhasználni.

Ma még vannak olyan öreg épületek, amelyekben akár 400 kW * h-t is elfűtenek! 1 L fűtő­olaj és 1 m3 gáz ugyanakkor mintegy 10 kW * h-t „tartalmaz”. Magyarorszá­gon az uniós előírások miatt szigorod­tak az épületekkel szemben támasztott hőtechnikai követelmények. Az új, valamint a régi épületekre is ener­giatanúsítványt kell készíteni. A ten­dencia az, hogy egyre jobb hőszigetelő képességű szerkezeteket használunk részben a hatósági előírások betartása, részben a növekvő energiaárak miatt.

A ház a fűtési energia legnagyobb részét külső felületén át veszíti el. Egy régi épület felújításakor általában a tető vastagabb szigetelést kap (több­nyire az egyébként is esedékes felújí­tással egybekötve), korszerű ablakokat építenek be, a külső falakon pedig hőszigetelő vakolatrendszert alakíta­nak ki.

A rendszer komponensei: szige­telőanyag (keményhab vagy ásvány­gyapot lapok), ragasztó és tartópro­filok, üvegszövet-betétes stabilizáló habarcs, egyes ásványgyapot szigetelő­lapokhoz és problémás alapokhoz szükséges speciális dübelek, valamint a végső bevonatot képező nemesvakolat.

A szigetelést kívül helyezzük el, így az a külső falat is melegen tartja. A belső szigetelés kedvezőtlen, mert a hideg külső falon páralecsapódás alakulhat ki.

Amennyiben a pénztárcánk nem engedi, hogy komolyabb külső szigetelést valósítsunk meg, úgy javasoljuk a hővisszaverő, hőszigetelő kültéri bevonatok alkalmazását, mely 30 éves garanciával védi a homlokzatunkat legyen szó családi házról vagy társasházról. Mi erre a Protektor hőszigetelő termékcsaládját javasoljuk. 

Vissza a régi méretekhez: a „harmincas külső fal”

Míg a tömör külső falak szabványos vastagsága 10 évvel ezelőtt még 30 cm volt (ezt nevezte a szakzsargon „har­mincas külső falnak”), a kis energia-szükségletű ház fogalmának megjele­nése után azokat egyre gyakrabban 38 cm vastag külső falak építésével igyekeztek kielégíteni. Az energiatakarékossági előírások további szigorítása még vastagabb falakat tenne szüksé­gessé.

Úgy tűnik azonban, hogy a tég­lából és kombinált hőszigetelő rend­szerből álló, kettős héjazatú konstruk­cióval a jövőben ismét el lehet érni az egyrétegű fal régi méreteit: vissza tehát a „harmincas falhoz”. Különösen a kö­vetkező két kombináció látszik egyér­telműen esélyesnek: 24 cm fal és 6 cm szigetelés vagy 17,5 cm fal és 12 cm szigetelés. Számítások azt mutatták, hogy a hőszigetelő rendszerek 12 cm vastagságig tekinthetők gazdaságos­nak.

Nézzük meg, hogyan lehet saját kezűleg hőszigetelő vakolatrendszert kialakítani! Az alapnak teherbírónak, portól és régi festékbevonattól mentes­nek, fagymentesnek és tisztának kell lennie. Régi épület felújítása esetén a festék- és műgyanta bevonatokat vágó­tárcsával nagyjából 30 cm-es közön­ként rácsszerűen vágjuk fel (ez javítja a fal diffúziós tulajdonságait).

Régi épületeknél a munka kezdete előtt vizsgáljuk meg, hogy az ablakpár­kányok, tetőtúlnyúlások és az esővíz­csatornák levezetőcsövei a hőszigetelő rendszer felszerelése után is „működ­nek-e”. A homlokzatszigetelési munká­kat szintén előzetesen kell elvégezni.

A szigetelés a lábazati profilon „áll”

A homlokzatra először a lábazati profilt erősítjük fel, mintegy 30 cm-rel a terepszint fölé. Az alapban lévő egyenetlenségeket távtartókkal egyen­lítsük ki. Ezután a fúrógépbe fogott keverőszárral keverjük meg a ragasz­tóhabarcsot és a 10 mm-es fogazatú fogazott simítóval hordjuk fel a szige­telőlapokra.

Ha az alap nem egyenletes, a ra­gasztóhabarcsot külön-külön sávokban és csomókban helyezzük el a lapok hátoldalán (feltétlenül tartsuk be a gyártó előírásait). Ezután a szigetelő­lapokat, alulról kezdve, egyenként ragasszuk fel a falra.

A lapok felragasztásánál a követ­kezőket kell figyelembe vennünk:

  • Munka közben a hőmérséklet lega­lább 5 °C legyen.
  • Ügyeljünk az illesztések eltolására. A második sort az első sor végén meg­maradt darabokkal kezdjük. Kerüljük az átmenő hézagokat.
  • A házsarkoknál a sorok válta­kozva érjenek túl a merőleges házfal síkján.
  • Az illesztésekbe nem szabad ra­gasztót tenni! A lapok szorosan érje­nek egymáshoz, így hőhidaktól mentes szigetelőréteg alakul ki.
  • Munka közben hosszú szintező­léccel gyakran ellenőrizzük, hogy a szigetelőlapok felülete pontosan egy síkot alkot-e. A keményhab lapok egye­netlenségeit csiszolódeszkával mun­káljuk le.
  • A lapok esetleges hibahelyeit töm­jük be hőszigetelő anyaggal vagy tölt­sük ki szerelőhabbal.
  • Ajtók és ablakok sarkainál lapillesztéseket ne helyezzünk el! A sarkokat mindig egyetlen lapból kell kivágni.
  • Ajtók és ablakok bélésfalaiban a szi­getelőréteget egészen az ajtó- vagy ablaktokig visszük. A sarkokat ugyan­úgy alakítjuk ki, mint a ház sarkait: a lapokat váltakozva vezetjük ki a me­rőleges fal síkjáig.
  • Az ásványgyapot szigetelőlapokat általában dübelekkel erősítjük fel (kivételt képeznek a réteges lapok). Tartsuk szem előtt a gyártó által megadott dübel kiosztást. Ezek olyan homlokzati rajzok, amelyeken az összes dübel helyzete fel van tüntetve.
  • Problémás alapoknál az egyébként csupán ragasztandó keményhab szige­telőlapokat dübelekkel is biztosítsuk.
  • Az ablakokhoz és ajtókhoz való csatlakozást fugatömítő szalaggal alakítsuk ki. A szalagot úgy tegyük be az épületelem és a szigetelőlap közé, hogy a szigetelőlap felületével egy síkba kerüljön, majd nyomjuk a lap oldalához.
  • A vakolat felhordását legkorábban a szigetelőlapok szerelését követő 24 óra elteltével lehet elkezdeni. Erő­sítsük fel a stabilizáló üvegszövetet és húzzuk fel a speciális vakolatot. A ház sarkainál használjunk csatlakozó üveg­szövettel is ellátott sarokvédő síneket. A csatlakozó üvegszövet sávokat lega­lább 10 cm átlapolással helyezzük el. Ajtó- és ablaknyílások sarkainál átló­san is tegyünk be szövetcsíkokat.
  • A stabilizáló vakolat (alapvakolat) felhordása után következhet a fedő­vakolat.

Többféle strukturált vakolat közül választhatunk: simított vakolat, kapart vakolat vagy a szabadon strukturálható vakolat. A vakolóhabarcsot közvetlenül a száraz stabilizáló rétegre hordjuk fel.

A strukturált vakolatok sokféle szín­ben kaphatók.

Csak egy gyártótól származó, komp­lett rendszereket használjunk. Hőszigetelő rendszereket különböző termé­kekből ugyan magunk is összeállítha­tunk, ez azonban rendkívül kockázatos vállalkozás. Mindenképp fontos rend­szerben gondolkodni (garancia stb.).

A hőszigetelő rendszer új tagja:

A piacot eddig a polisztirol és kőzetgyapot rendszerek uralták, a hőszigetelő rendszerek új generációjával azonban egy további termék is megjelent, amely a kétféle korábbi anyag előnyeit egyesíti.

A hőszigetelő rendszer új tagja:

Ezek a pórusbetonhoz hasonló kőzethab lapok nem éghetők és rostokat sem tartalmaznak. Ugyanúgy alkalmazhatók, mint a többi hőszigetelő rendszer, a 045 vagy 040 hővezető képességi csoportba (λ = 0,045-0,40) tartoznak és éppen olyan jók, mint a megszokott szigetelőanyagok.

Hőszigetelő rendszer

A hőszigetelő rendszer elkészítésének munkálatait a lábazati profil felszerelésével kezdjük, ezt a terep­szint felett mintegy 30 cm-re kell elhelyezni.

A fúrógépbe fogott keverőszár

A fúrógépbe fogott keverőszárral keverjük meg a ragasztóhabarcsot és 10 mm-es fogazatú fogazott simítólappal hordjuk fel a szigetelőlap hátoldalára.

Ha az alap nem egyenletes

Ha az alap nem egyenletes, a ragasztóhabarcsot külön-külön sávokban és csomókban helyezzük el a lapok hátoldalán. Ilyenkor feltétlenül tartsuk be a gyártó előírásait!

A szigetelőlapokat alulról kezdve egyenként ragasszuk fel

A szigetelőlapokat alulról kezdve egyenként ragasszuk fel a falra. Az illesztési hézagokba ne tegyünk ragasztóhabarcsot, hogy a szigetelőréteg folytonos­ságát ne szakítsuk meg.

A ház sarkainál a szigetelőlapokat úgy rakjuk fel

A ház sarkainál a szigetelőlapokat úgy rakjuk fel, hogy azok váltakozva érjenek túl a merőleges ház­fal síkján. A túlnyúló részeket azután éles késsel („vonalzó” mentén) vágjuk le.

Szigetelőréteg felülete pontosan egy síkot alkot-e

Munka közben hosszú szintezőléccel gyakran ellenőrizzük, hogy a szigetelőréteg felülete pontosan egy síkot alkot-e.

Következő lépések a lapok felszereléséhez

Ajtók és ablakok sarkaihoz

Ajtók és ablakok sarkaihoz nem kerülhetnek lapillesztések.

A hőszigetelő lapok felerősítésére

A hőszigetelő lapok felerősítésére speciális, műanyag tárcsás, becsavarható dübeleket használunk.

A polisztirol keményhab

A polisztirol keményhab lapokat általában dübelezés nélkül lehet felszerelni.

Keményhab lapok felszerelése

A keményhab lapokat csak a nem kellően teherbíró alapokhoz (ragasztásra alkalmatlan felületekhez) kell dübelekkel is hozzáerősíteni.

Sarokvédő

Az élek megbízható kialakításáról üvegszövettel ellátott sarokvédő sínek gondoskodnak.

Átlós üvegszövet csíkok

Ablakok és ajtók sarkainál átlós üvegszövet csíkokat is helyezzünk el.

Hőszigetelő vakolatrendszer felvitelének lépései

Hőszigetelő vakolatrendszer felvitelének lépései 1.

Hordjuk fel a falra a csomómentesre és jól kenhető állagúra megkevert stabilizáló habarcsot.

Hőszigetelő vakolatrendszer felvitelének lépései 2.

A friss masszába ágyazzuk bele a lábazati profil bekötéséhez szükséges üvegszövet csíkot.

Hőszigetelő vakolatrendszer felvitelének lépései 3.

A stabilizáló habarcs felhordásához fogazott simítólapot használtunk, ez lehetővé teszi, hogy utána nagy felületekre felragasszuk az üvegszövet hálót és azt különösebb erőkifejtés nélkül be is ágyazzuk a habarcsba.

Hőszigetelő vakolatrendszer felvitelének lépései 4.

Az üvegszövet beágyazásához jól használható a széles spatula („pillangó”).

Hőszigetelő vakolatrendszer felvitelének lépései 5.

Amikor az alapvakolat megszáradt, felhúzhatjuk a fedővakolatot.

Hőszigetelő vakolatrendszer felvitelének lépései 6.

A házon kívülről egyáltalán nem látszik, hogy a homlokzatot hőszigetelő rendszerrel burkoltuk.